Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Simon Árpád
2 tétel
2015. augusztus 10.
Útszéli keresztfát újítottak fel Szárhegyen
Az elkorhadt útszéli keresztfák felújítását két éve kezdték el Gyergyószárhegyen, ha a güdüci út sarkán lévőt is sikerül rendbe tenni, akkor a falu területén lévő harmincegy feszület egyikének állapotáért sem kell szégyenkeznie senkinek. Szombaton a Szármány hegy utcai felújított kereszt megszentelésére gyűltek össze szép számmal a helyiek.
Virágokat és mécseseket helyeztek a legutóbb felújított feszület köré azok, akik a keresztfa felújításának szentelésére érkeztek szombaton reggel a Szármány hegy utcába. Ez a kereszt kivételesen nem köztéren, hanem kapun belül, Oláh Margit néni portáján van, az utcára néző előkertben. A háziak így „örökölték”, nem tudják, hogy ki állíttatta és pontosan milyen alkalomból. A szomszédok közül sincs senki, aki biztosat tudna erről. Az idősek közül egyesek úgy emlékeznek, hogy gyermekkorukban már állt ez a feszület, és van, akinek úgy rémlik, a kollektivizálás utáni években állíttatta az akkor ott lakó Kovács Mariska. „Csak azért, mert ez volt az ő vágya” – így emlékszik a szomszédban lakó Gál Magdolna néni.
„Több volt, mint száz éves” – szögezi le a szóban forgó keresztfa felújítását végző id. Simon Árpád. Megállapítását a megmunkálás nyomaival magyarázza az asztalosmester. „Látszott a fán magán, hogy nagyon régi. Fenyőből volt a kereszt. Az alsó része, ahol elkorhadt, ki volt pótolva cserfával. Fejszével volt megdolgozva, ami arra utal, hogy régen készítették, amikor még nem használtak gyalut. Az összeácsolásnál is látszott, hogy »durva«, régi munka” – magyarázta portálunknak.
Az asztalosmester elmondta, ennél a keresztnél, akárcsak a többi felújításánál is, gondosan figyeltek arra, hogy a kicserélésre szoruló elemek helyett ugyanolyanokat tegyenek, mint az eredetin voltak. Akárcsak a régi, az új feszület is fenyőből készült, fedele csere- és tölgyfából. Mindössze annyiban különbözik az eredetitől, hogy a födél egyrétegű. „Ha megdupláztam volna, hamarabb korhadna. Kinútoltam, spanglit tettem minden két fedőelem közé, hogy a vizet levezesse. Ez a módszer kivédi a rothadást” – magyarázta Simon Árpád. Az asztalosmester mellett id. Rafi Lajos bádogosmester munkáját is dicséri a felújított keresztfa, ő készítette a födélen lévő bádogkeresztet.
A fafeszületen egy kisebb, öntvényből készült talpas kereszt van korpusszal. A felújítás során tulajdonképpen csak ezt nem kellett kicserélni. Munka viszont ezzel is volt. „Már magam előtt is szégyenkeztem, azt hittem, sosem érek a munka végére. Csak az öntvényfeszület megpucolása négy napot vett fel” – mondta az asztalosmester, csodálattal ecsetelve a régi öntvény igen aprólékos részleteit.
Hogy az utókornak ne kelljen majd találgatni, mikor is készültek az útszéli keresztek Szárhegyen, a felújítás dátumát mindegyiken feltüntetik, amelyik esetében ismert, eredetijének állítási dátuma is rákerül. Ez utóbbi évszám látható helyen, a felújítás éve rejtve van a keresztfákon. A Szármány hegy utcai feszület esetében például a tető alatti zárt részbe „időkapszulát” helyeztek el. Műanyag palackba zárva a jelenleg használatos román aprópénzek mellett a következő feljegyzés áll egy papíron: „A szárhegyi Téglai Szabó József indíttatására a szárhegyi útszéli keresztfák megújultak 2013 és 2015 évek között. Ezen keresztfa 2015 június hónapban készült. Készítette: id. Simon Árpád asztalosmester. Az anyagot hozzá Lőrincz József és családja adományozta.”
„A kereszt tiszteletekor emlékezünk arra, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, és annak valljuk magunkat” – emlékeztette a keresztszentelésre egybegyűlteket György Balázs helyi plébános. Hangsúlyozta, a felnőtteknek kötelességük megtanítani gyermekeiket arra, hogy nagy tisztelettel köszöntsék Jézust valahányszor elmennek egy útszéli kereszt mellett. „Hisszük, nagy áldás fakad abból, hogy mi ilyen vallásos lelkülettel tiszteljük Jézus szent keresztjét, a megváltásunk fáját” – fogalmazott a plébános.
Az út menti keresztfák feljavítását a helybéli Szabó József kezdeményezte. Ő volt az, aki hozzálátott az első köztéri kereszt felújításához, a kolostor mellettit tette rendbe. Ezt követően vette számba a községben fellelhető többi keresztet, az általa készített fényképekből kiállítás nyílt és született ösztönzés az összefogásra.
„Volt, amit házilag újítottak fel, volt olyan, amire a szomszédok, utcabéliek pótoltak, az önkormányzat háromezer lejt adott erre a célra” – mondta el Szabó József. Hangsúlyozta, az új keresztfák mindegyike helyi mesteremberek keze alól került ki, mindenki díjmentesen végezte a munkát.
Ha már minden egyes felújításra szoruló útmenti keresztfát rendbe tesznek, egységesítik azt a szokást is, ami a helyiek szerint egyedi: a korpusz köré helyezett stólák cserélésének idejét. Ezeket ugyanis évente háromszor cserélik: húsvétkor lilát, pünkösdkor pirosat, az év többi napján fehér stólát terítenek a korpusz köré. „Kinyomtatom majd, és minden keresztfa-gondozónak eljuttatom, hogy pontosan melyik dátumon cseréljék a stólákat. Egyik helyen elfelejtik, vagy később cserélik más színűre, mint a többi helyen. Ezt kellene elkerülni” – szögezte le Szabó József.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro
2016. augusztus 9.
Kápolnanapok égfürkészéssel
Kétnapos ünnepséget szervezett a szárhegyi önkormányzat a Szármány-hegy tetején lévő kápolna búcsúja köré. Szombaton csillagvizsgálás helyszíne volt a tisztás, vasárnap a testi-lelki feltöltődésé.
A Szent Antal-kápolna és környéke már a kommunizmusban is olyannyira kedvelt hely volt, hogy majdnem minden hétvégén kijöttek ide, húst sütöttek, söröztek, népi játékokat játszottak. A közelmúltban volt egy kis megszakadás, ritkábban, kevesebben jöttek ide – meséli Danguly Ervin, Szárhegy polgármestere.
Szombaton öt üstben szakácsok kavargatták, fűszerezték a bárány és disznópörköltet, és azt suttogták az emberek, a kápolnanapok hangulatával mutatkozik be igazán a szárhegyi új döntéshozó testület. „Én is úgy látom, hogy ez a bemutatkozás, ezért is volt felkérve a testület minden egyes tagja, hogy együtt dolgozzunk. Elutasítás nem volt, mindenki jószándékkal állt az ügyhöz.”
Az elmúlt években, amikor kisebb hírverése volt a templom búcsúünnepének, akkor is legalább kétszázan mentek fel a Szármány-hegyre. Ezúttal ötszáz személynek készült eledel közmunkából, ajándék-alapanyagból.
Este türelemért cserében adta a látványt a csillagos ég. Akinek nem volt ideje kivárni, hogy a felhők szétoszoljanak, nem láthatta a sok égitest különlegességét Munzlinger Attila ismertetőjét hallgatva. A jelenlévők nemcsak a hold krátereit kukucskálhatták meg, hanem az égen mozgó fényes objektumok mögé is beképzelhettek egy-egy ufót. A fantáziának helye van, mondogatta az eget kémlelő orvos, de hozzátette: előbb-utóbb a titokzatosságokról kiderül, hogy teljesen normális légköri, űrbéli történések.
Hallhattunk a csillagok születéséről, a kutatásokról, a csillagvizsgálókról, és ezen az éjszakán félszáz ember egy helyről örvendezhetett annak, mikor elkapott egy-egy csillagot hulltában. E hét péntek-szombat éjszakáján még sűrűbb csillaghullásra kell számítani – hívta fel a figyelmet Munzlinger Attila.
Az égfürkészés után az ismeretlen keresése volt a témája a vasárnapi búcsús prédikációnak is. György Balázs szárhegyi plébános a zarándokhelyekre utazás miértjét boncolgatta, hogy az embernek szent vágya valamit megtapasztalni a túlvilágból. És aki ezt engedi, annak Isten meg is adja. Arra biztatta a szárhegyieket, ne tévesszék szem elől, ha nehézséget ad Isten, juttat hozzá erőt is, és bár emberi erőlködésből fel lehet építeni egy sport- vagy kulturális egyletet, egyetértés csak Isten segítségével lehet. Az oltártól közös étkezésre hívta a búcsúsokat, arra buzdítva az adakozó tanácsosokat, hogy tartsák meg szokásukat, a vendéglátásból hagyományt teremtsenek.
Az idősebbek elmosolyogják magukat, ha a csülközés vagy csürközés kerül szóba. Ők azt még játszották, mondják. A számfejtést és fizikai erőt is igénylő játék sokaknak akkora élmény volt gyerekkorukban, hogy visszatapsolnák. A vasárnapi együttlétre Simon Árpád is megérkezett, mint mondta, szívesen elmeséli a játék lényegét, de a szabályokat be kell tartani. Ebben nincs kompromisszum. Mintha máris kezdődne a mérkőzés, úgy mesélte nekünk is a játék lényegét, hogy kell egy csülök, ami jó bogos fából is készíthető, és ha ráadásul be is áztatják, akkor jó súlya lesz, messzire elüthető a csülökütővel. Persze a csülök útja a bűzből indul, onnan ütik el, és azt saccolják később, a visszaütéskor, hogy hány ütőnyi távolságra esett le a bűztől, azaz a kiindulási ponttól. A jobban saccolók és természetesen a jobban ütők lesznek a nyertesek, de addig egy hosszú, bonyolult játék van, sok heccelődéssel, nevetéssel.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro