Megvan az új kormány összetétele
szavazta a PSD országos végrehajtó bizottsága az új kormány névsorát. A végrehajtó bizottság egyhangúlag fogadta el a miniszterek névsorát. Az új kabinetnek három miniszterelnök-helyettese lesz, közülük egy tárca nélküli miniszter. Livi Dragnea PSD-elnök be is jelentette a miniszterek névsorát.
Ezek között vannak olyanok, akik a Grindeanu-kormány tagjai is voltak, és új nevek is (utóbbiak kiemelve): Miniszterelnök: Mihai Tudose
Miniszterelnök-helyettesek:
fejlesztési miniszter: Sevil Shhaideh
környezetvédelmi miniszter: Graţiela Gavrilescu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marcel Ciolacu (képviselő, a PSD Buzau megyei elnöke) belügyminiszter: Carmen Dan
külügyminiszter: Teodor Meleşcanu
védelmi miniszter: Adrian Țuţuianu (a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke)
pénzügyminiszter: Ionuţ Misa (az ANAF konstancai igazgatója)
igazságügyi miniszter: Tudorel Toader
mezőgazdasági miniszter: Petre Daea
munkaügyi miniszter: Olguţa Vasilescu
gazdasági miniszter: Mihai Fifor (a PSD szenátusi frakcióvezetője)
energiaügyi miniszter: Toma Petcu
szállításügyi miniszter: Răzvan Cuc
kkv-kért felelős miniszter: Ilan Laufer (államtitkár)
egészségügyi miniszter: Florian Bodog
kulturális miniszter: Lucian Romascanu (szenátor, korábban a Cancan és a Libertatea bulvárlapok menedzsere és a KanalD tévécsatorna igazgatója)
vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium: Doina Pana (ugyanezt a tisztséget korábban a Ponta-kormányban is betöltötte)
oktatási miniszter: Liviu Pop (szenátor, korábbi társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, tanügyi szakszervezeti vezető)
kutatási miniszter: Lucian Georgescu (államtitkár)
ifjúsági miniszter: Marius Alexandru Dunca
turisztikai miniszter: Mircea Dobre
a határon túli románokért felelős miniszter: Andreea Păstârnac
a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter: Viorel Ilie
európai alapokért felelős miniszter: Rovana Plumb
európai ügyekért felelős miniszter: Victor Negrescu (EP-képviselő) (hírszerk.) Transindex.ro

Itt a bizonyíték, hogy szándékosan tartják szegénységben Székelyföldet
Csak egy olyan megyéje van Romániának, amely lakosságarányosan kevesebb pénzt kap a központi költségvetésből helyi fejlesztésekre, mint Hargita és Kovászna megye.
A HotNews hírportál szerezte meg azt a táblázatot, amely megyékre bontva tartalmazza azokat összegeket, amelyeket a helyi fejlesztésekre szánt országos program (PNLD2) keretében nyújt a kormány a különböző régióknak. A román hírportál is azt emeli ki címben és megközelítésben, hogy a lakosságszámban Hargita és Kovászna megyénél kisebb megyék - Giurgiu, Teleorman, Mehedinți, Tulcea, Szilágy, Brăila, Călărași, Ialomița - kétszer annyi pénzt kapnak, mint a két székelyföldi régió.
A 330 ezer lakosú Hargita megye 507,9 millió lejt, a 228 ezer lakosú Kovászna megye 392,2 millió lejt kap. Ennél kisebb összegben csak - a Bukarest-közelsége miatt amúgy rendkívül fejlett - Ilfov megye részesül, ide 374,6 millió lejt irányít a Sevil Shhaideh irányította fejlesztési tárca.
Összehasonlításképpen a Liviu Dragnea szülőföldjének számító, Hargita megyénél kicsivel nagyobb Teleorman megyébe 875,5 millió lejt, vagy a Kovászna megyével hasonló lakosságú Giurgiu megyébe 783,4 millió lejt juttatnak fejlesztésre. maszol.ro

Hatalmi konfliktus, és ami utána marad
A kormány tagjai ellen indított újabb ügyészségi eljárás azt erősíti meg, hogy javában zajlik a hatalmi ágak közötti leszámolás. Egyik oldalon a végrehajtói és a törvényalkotói hatalom áll, másik oldalon az igazságszolgáltatás, kiemelten a korrupcióellenes ügyészség, valamint az intézményt támogató titkosszolgálat. Az idei év erről a hatalmi konfliktusról szólt, ami mindent áthatott a belpolitikában azt követően, hogy Sebastian Ghiţă üzletember elkezdett kipakolni az igazságszolgáltatás viselt dolgairól.
Az igazságszolgáltatás berkeiben is hatalmas a feszültség. A bírák nyugdíjazási kérelmei, az igazságszolgáltatási felügyelet kötelékéből kiszivárogtatott felvétel – amelyen egyik ügyész a társával folytatott beszélgetést rögzítette –, mind azt hivatott alátámasztani, hogy a bírák és az ügyészek között is megoszlanak a vélemények arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség korrektül végzi-e tevékenységét. Ráadásul az elmúlt napokban bíróságok elnökei szólaltak meg a közösségi oldalakon és fejezték ki aggodalmukat azzal kapcsolatban, ami az igazságszolgáltatásban történik.
A kormánykoalíció összezárt Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter körül. Világossá tette, nem hajlandó eleget tenni az ügyészek kérésének, és nem teszi lehetővé, hogy vizsgálat induljon a Belina-tóról szóló kormányhatározat ügyében. Ha az ügy időzítését nézzük, akkor tökéletesen illeszkedik abba a vízióba, amit Laura Codruţa Kövesi főügyész felvázolt egy korábban kiszivárogtatott beszélgetésben. E szerint a DNA csak úgy tudja megőrizni népszerűségét, ha miniszterek, kormánytagok, egyszóval nagyhalak ellen indít vizsgálatot.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

Johannis szerint távozniuk kellene a DNA látószögébe került minisztereknek
Bírálta Klaus Johannis államfő kedden a kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Pártot (PSD), amiért – ahelyett, hogy leváltotta volna – megvédte korrupciógyanúba keveredett minisztereit.
Az elnök kedden este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: állásfoglalása nem arról szól, hogy bűnösnek tekintené Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest, illetve Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli minisztert. Rámutatott: nem ismeri ügyük részleteit és nem az ő dolga, mint ahogy nem is a PSD dolga bűnösségük vizsgálata.
Mint mondta: ez a bíróságra tartozik, elnökként viszont olyan kormányt akar látni az ország élén, amelyre nem vetül a gyanú árnyéka.
„Romániában az kellene normálissá váljon, hogy az állam vezetésében ne vegyenek részt bűnvádi ügyekben gyanúsított, megvádolt vagy elítélt emberek” – jelentette ki a jobboldali elnök. Megjegyzése nemcsak a frissen megvádolt minisztereknek szólt, hanem a PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció házelnöki tisztségeket is betöltő két pártelnökének, ugyanis mind Călin Popescu Tăriceanu, a liberális ALDE elnöke, mind Liviu Dragnea, a PSD vezetője vádlottként látogatja a bíróságokat, utóbbit pedig egy korábbi korrupciós perben már jogerősen el is ítélték.
Johannis a Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában bírálta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló kormányzati javaslatokat is. Aggasztónak tartja, hogy az államfőt ki akarják hagyni az ügyészségi vezetők kinevezésének folyamatából, mivel szerint az elnök a garancia arra, hogy a korrupció elleni harcra nem telepszik rá a politika. Azt is kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási felügyeletet – a bírák és ügyészek szakmai testületétől – az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá akarják rendelni, amely szerinte szintén a politikai kiszolgáltatottság aggályát veti fel.
„Sok bűnvádi eljárás alá vont befolyásos politikus nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, és el akarja hitetni, hogy az igazságszolgáltatás nem működik. Maximális civil szerepvállalásra van szükség: akik egy egészséges társadalmat és jogállamot akarnak, azoknak hallatniuk kell hangjukat ebben a vitában” – toldotta meg egy híveihez intézett Facebook-felhívással Johannis kedd esti sajtónyilatkozatát.
Az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken közölte, hogy eljárást kezdeményezett a kormány két tagja ellen, akiket hivatali visszaéléssel gyanúsít egy Teleorman megyei Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által is szívesen látogatott horgászparadicsom önkormányzati tulajdonba juttatásának ügyében.
MTI; Krónika (Kolozsvár)