Régi bányászati eszközöket, kordokumentumokat, a sóbánya régi és jelenlegi termékeit bemutató múzeum nyílik jún. 14-én a parajdi sóbányában. Seprődi Zoltán, a sóbánya vezérigazgatója elmondta, a múzeum elsődleges célja az, hogy az idelátogatók a korabeli eszközök, fotók, rajzok és helytörténeti ismertetők révén minél teljesebb belátást nyerjenek a székely sóbányászat több évszázados történelmébe. /Múzeum-megnyitó a parajdi sóbányában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

"A múlt héten nyílt meg a sófaragó tábor Parajdon. Immár harmadik alkalommal érkeztek hazai és külföldi művészek Parajdra, hogy ittlétüket egy-egy alkotással - lett légyen falfestmény vagy sószobor - tegyék emlékezetessé. idén már 14 alkotó jár(t) le naponta a bányamélyre rávésni, ráfesteni egy-egy alkotását a sófalakra - mondta Seprődi Zoltán, a Salina bányavállalat igazgatója, aki egyik kezdeményezője és védnöke is e tábornak. A csíkszeredaiak: Botár László, Ferencz S. Apor és Léstyán Csaba befejezték munkájukat, két kolozsvári művész, Dobribán Emil és Andra Predescu még dolgozik. /Kristó Tibor: Művészek a bánya mélyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

Több mint félmilliót embert vonz a sóra épülő gyógyturizmus. A sómennyiség jelentős részét a hazai bányák az európai piacon értékesíti – Magyarország jelenlegi sószükségletének 90 százalékát a romániai bányák biztosítják. „Sóügyben” – a ráépülő faluturizmus által is – Parajd messze földön ismert település. A Hargita megyei községben szinte nincs olyan család, amely valamilyen módon ne húzna hasznot a vendéglátásból. Évről évre nő a turisták és a gyógyulni vágyók száma. Míg 2005-ben 270 ezren voltak, a tavaly 330 ezren látogattak meg – sorolta az adatokat Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója. /Szucher Ervin: Aranyat érő sóbányák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Dan Tanasa feljelentést tett a Székelyföld ezer pillanata című fotókiállítás ellen, követelte, távolítsák el azt a parajdi sóbányából. Tanasa sérelmezte, hogy a fotókon csak magyar vonatkozású témák jelennek meg, mellőzve a „román elemet”. A kiállítás másfél éve látható a parajdi sóbányában, a fényképek a Veszprémben élő, nagyváradi származású Váradi Péter Pál fotóművész alkotásai. A székely székeket mutatja be a kiállítás, a címhez igazodva ezer fotón, a hét székely szék nevezetességeit, sajátosságait egy virtuális körutazásként jelenítve meg. „Halászat, vadászat, a csíksomlyói búcsú” – sorolta a fényképek témáit Seprődi Zoltán, a parajdi sóbánya igazgatója elmondta: „Több, mint ötszázezer, köztük nagyon sok román vendégünk látta az elmúlt két nyáron a fényképeket, hiszen a gyógykezelésre használt tárna kiállítórészlegén vannak, mégis csak egyvalakinek szúrta a szemét. ” Dan Tanasa egy hete az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kérte a főügyésztől. Tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, illetve amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházán nincs román zászló, vagy mert a Kovászna megyei könyvtár-igazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. /Kovács Csaba: Feljelentés a parajdi fotókiállítás ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Székelyföldi családok gyűltek össze a parajdi sóbányában
Több mint négyszáz személyt regisztráltak a parajdi sóbányában, a II. Székelyföldi Családok Napján, október 9-én, szombaton. A Hargita Megye Tanácsa által szervezett eseményen három generáció képviseltette magát: gyerekek, szülők, nagyszülők.
A bánya kápolnájában egybegyűlteket Bokor Sándor parajdi polgármester köszöntötte, majd Borboly Csaba megyeitanács-elnök mondott beszédet, amelyben az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozta.
„Nem elég utakat aszfaltozni, legalább ennyire fontos játszótereket létesíteni” – jelentette ki. Szerinte az összes intézményt akadálymentessé, „családbaráttá” kell tenni, hogy babakocsival is gond nélkül be lehessen jutni ezekbe, ugyanakkor a gyereknevelési szabadságról visszatérő anyákat részmunkaidős munkalehetőségekkel kell segíteni a visszailleszkedésben. „Sok minden nem a pénzen múlik. Szolidaritással, egymásra figyeléssel számos probléma megoldható” – mondta Borboly Csaba.
A rendezvény első felében előadások hangzottak el. Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója röviden ismertette „Erdély sótartójának” történetét, és azt is elmondta, hogy a jövőben a bányában további részeket szeretnének megnyitni a turisták előtt. Dr. Fazakas Emese belgyógyász szakorvos a sóbánya jótékony hatásairól tartott előadást, amelyből többek között megtudhattuk, hogy felmérések szerint négyórás sóbányai kezelés után a betegek 77 százaléka jobban érzi magát. Lőrincz Csilla pszichológus a gyerekek beilleszkedési nehézségeiről, családtípusokról, illetve gyereknevelési stílusokról értekezett, rajzokkal szemléltetve azt is, melyik a káros és melyik a legideálisabb nevelési forma. A végén pedig feltette a kérdést, amit a jelenlévőknek magukban kellett megválaszolniuk: „A te gyerekeid hogyan élnek?”
Szász Tibor felsősófalvi lelkész a székelyföldi családmodell változásáról beszélt. Szerinte az a közösség, amelyik eltűnőben van, valahol hibázott. Amelyik faluban a templom üres, és ahonnan a fiatalok elmennek, ott a közösség „valamit rosszul csinál”. Vannak viszont olyan székelyföldi települések, ahol az emberek nem hagyták parlagon földjeiket, nem adták fel hagyományos életmódjukat, és nem hagyták el falujukat – ezek a közösségek jelenleg az uniós támogatási rendszer nyertesei. A tiszteletes előadása pozitív végkicsengésű volt: ma körülbelül annyi székely él a földön, mint ahányan a honfoglaló magyarok voltak – ennyi székely még sosem volt. Ennyi tanult székely fiatal sem.
Ebéd előtt Szász Tibor lelkipásztor megáldotta, majd Bokor Sándor polgármesterrel együtt felszelte a Székelyföldi Családok Kenyerét. A rendezvény délután kulturális és szórakoztató programokkal folytatódott, fellépett a parajdi és az alsósófalvi néptánccsoport, valamint a farkaslaki régizene-együttes. A gyerekek az előadások ideje alatt a bánya egy másik helyszínén játszhattak felügyelet mellett. A rendezvény végén díjazták a legnépesebb családot, valamint a legfiatalabb és a legidősebb szülőket.
erdon.ro