"Ízléses, szép füzettel rukkolt elő a Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség az Evangélium vegyes kar negyvenéves jubileumára /40 év a református karéneklés szolgálatában. Az Evangélium vegyes kar jubileuma, Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség kiadása, Marosvásárhely, 2003/. Szerkesztője Lakatos Péter, a templom lelkésze. Az Evangélium 1963-ban alakult, néhai Nagy Lajos esperes-lelkipásztor szolgálata idején. 1974-től Csiha Kálmán lett a gyülekezet lelkésze. Ekkor a kórus élete megélénkült. Csiha Kálmán "ezüstlant dalárdának" nevezte a kórust, mert a tagok nagy része az idősebb nemzedékhez tartozott. 1990 után az anyaországban és holland földön is bemutatkozott a kórus. Csíki Ágnes karnagy részt vállalt a Seprődi János Kárpát-medencei Kórusszövetség munkájában is, 1999-ben az egyházi szakosztály elnökévé választották. /B. D.: Ezüstlant dalárda. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./"

"Nov. 15-én énekkarok találkozója zajlott Csíkszeredában. Gergely Simon Ibolya csíkszeredai karnagyot, zenepedagógust Seprődi János-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Dalosszövetség. A kolozsvári Jakabffy Tamás Zsizsman Rezső-díjat kapott egyházzenei tevékenységéért. Az aranyosgyéresi Szabó Lőrinc Zsombor Jagamas János-díjat kapott kórusvezetői és szervezői tevékenységéért, a sepsiszentgyörgyi Sipos Zoltán és Kelemen Szilárd Markos Albert-, illetve Rónai Antal-díjban részesült. A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlésén a szövetség elnöke, Tóth Guttman Emese eredményesnek mondta a dalosszövetség által a legutóbbi egy évben kifejtett tevékenységet, hangsúlyozva, hogy valamennyi tervezett előadást, hangversenyt megtartottak. A szakbizottságok elnökei az intenzívebb és eredményesebb szakképzés megvalósítása érdekében emeltek szót. Szó esett továbbá a hangszerellátás javításának szükségességéről is. A közgyűlés nyitányaként kilenc Hargita megyei kórus hangversenyezett. A Bartók-Enescu Dalos Találkozó sikeres volt. /Sarány István: A Dalosszövetség díjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./"

"Marosvásárhelyen, az unitárius templomban szervezték meg az unitárius kórustalálkozót. dr. Nagy László lelkipásztor a hagyományteremtés szándékával három évvel ezelőtt kezdeményezte e kórustalálkozókat, és ebben lelt támogatókra többek között a Seprődi János Kórusszövetségben, melynek elnöke, Nagy Ferenc elmondta, e szövetség immár 524 magyar kórust jelent a Kárpát- medencében, több mint 5000 taggal. Marosvásárhelyre unitárius egyházközségek dalárdái, vegyes karai, gimnáziumi és ifjúsági kórusok (szám szerint 17) tagjai érkeztek Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, Fehér, illetve Maros megyéből. A csaknem 600 vendég ellátását az egyház, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, a Seprődi János Kórusszövetség és mások támogatták. A közel ötszáz lelkes Torockóból érkező, három éve Kerekes Márta által létesített kamarakórus is ott volt a rendezvényen. /Járay Fekete Katalin: Hagyományos unitárius kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ nyolcgyermekes szegény székely családból származik. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában. Zenetörténészként legjelentősebb a Kájoni kódexről írt tanulmánya. Munkásságának fő érdeme a népzenekutatás. Kutatóként és gyűjtőként Bartók Béla, Kodály Zoltán elődjének tekinthető. 1879 és 1911 között összesen 297 szöveges, 44 hangszeres dallamot gyűjtött, ebből 267 magyar, 54 ruszin, egy román és egy szlovák. Népzenegyűjtésének nagyobb és legértékesebb része Kibédről származik. 1914-ben jelent meg Eredeti székely dalok című könyve. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben – volt, míg a temetőgondnokság ki nem dobatta földi maradványaikat a sírból. Kibéden kopjafát állítanak a temetőben Seprődinek, és a faluünnepen, aug. 28-án felavatják Seprődi János mellszobrát a művelődési otthon előtti parkban. A kopjafát Péterfi György tanár faragja, a szobor a szintén kibédi származású nagyváradi Deák Árpád alkotása. /b. d.: Szobrot állítanak Seprődi Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Máj. 29-én Szászrégenben, a református templomban tartották a református egyházközségek XIII. kórustalálkozóját /életre hívója Demeter József lelkipásztor/, melyen 16 vegyes kar, női dalkör, ifjúsági kórus lépett fel. Nagy Ferenc, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnöke a Kárpát-medence 50 ezer magyar kórustagja nevében is kívánt jövőt a kórustalálkozónak. /Járay F. Katalin: Hálaének Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Egy hét alatt két nemzetközi rendezvényen is szerepelnek az aradi Kölcsey Színpad diákszínjátszói. A Nyíregyházán múlt szombaton megtartott Suliexpo elnevezésű rendezvényen hét ország általános és középiskolásai találkoztak különböző versenyeken – szavalás, népi tánc, népművészet, ének, moderntánc stb. –, s ott az aradi Kölcsey Színpad színjátszói (a Csiky Gergely Líceum növendékei) harmadik díjat nyertek a Tabarin, a csodadoktor c. vásári komédiával. Jún. 4-én a gyermekcsoport elindul Lakitelekre a hagyományos, kétévenként tartott nemzetközi fesztiválra, amelyen Seprődi János: A híres igazlátó c. mesejátékával szerepel. /A Kölcsey gyermekszínpad Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Ráduly János nyugdíjas, 43 évig tanított. Fiatal gyermekként kezdte a népballadák gyűjtését. 1962-ben Kibédre helyezték, megismerte a falu még élő gazdag szokásvilágát és néphagyományát. A faluban 17 évig tanított Ősz János (1863- 1941), aki több kötetben is népszerűsítette Kibéd népmesekincsét. Az ő tanítványa volt Seprődi János (1874-1923), aki feltérképezte a helység legfontosabb népdaltípusait. Hagyatéka születésének századik évfordulóján látott napvilágot, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel (Bukarest, 1974). Kezdetben Ráduly János mellé állt Faragó József a népballada-kutatásban, Nagy Olga pedig a mesekincs újszerű feldolgozására hívta föl a figyelmét. Mindketten később vállalták népköltészeti anyagainak gondozását. Ráduly harminc könyvéből tizenkilenc népköltészeti gyűjtemény (mesék, balladák, találós kérdések, szolgavallomások), két könyv pedig népköltészeti tanulmányait tartalmazza. Ráduly János már gyermekként fölfigyelt a székely (magyar) rovásírás különös világára. 1990 után megsokszorozódott az erdélyi rovásemlékek száma: azelőtt mindössze tizennégy feliratos (epigráfiai) rovásfelirat volt ismert, mára a mennyiségük meghaladta a negyvenet. Ráduly Jánosnak mindemellett hat verseskönyve jelent meg, ezek egyike műfordítás. /Bölöni Domokos: Lestetők magasán. Beszélgetés Ráduly Jánossal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Az idei a harmadik év, melyben a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ill. elnöke, Nagy Ferenc gondoskodik a nemzetközi karnagykurzus megszervezéséről. Júl. 13-a óta Marosvásárhelyen folyik a Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. Ebben az évben a romantikus zene a témakörük. /Járay Fekete Katalin: Kárpát-medencei magyar karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Augusztus 28-án ünnepelt Kibéd népe: Seprődiné Felméri Katalin emlékére kopjafát emeltek az emlékező falubeliek, Seprődi János emlékét szoborral tisztelték meg. Ráduly János író, néprajzkutató Seprődi János emlékére szerzett költeményét szavalta el. Borbély Emma főszervező, a kibédi Seprődi János Egyesület elnöke méltatta Seprődi életművét. Orosz Pál, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Erdélyi Tagozatának elnöke a zenekutató életét és életművét ismertette, majd Seprődi Kiss Attila színházi rendező, Seprődi János unokája szólt. Seprődi János mellszobra Deák Árpád szobrászművész munkája. /Nagy Botond: Seprődi-emléknap. Kopjafa- és szoboravatás Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A nagykárolyi Károlyi Gáspár és Kaffka Margit szobrok után Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek immár harmadik Szatmár megyei köztéri alkotása a november 14–én Szatmárnémetiben, a régi kórház előtti parkban felavatásra kerülő Petőfi–szobra. A kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett művész Erdély legismertebb szobrászai közé tartozik. Ő készítette el Kibéden Seprődi János etnomuzikológus mellszobrát, a nagyváradi Szent László templom kapuját díszítő bronz domborműveket, valamint a Toldi szerzőjének arcmását a nagyváradi Arany János Kollégium számára. A jövőre 50. születésnapját ünneplő képzőművész állandó résztvevője a nagyváradi alkotók csoportos kiállításainak. Egyéni tárlatot Nagyváradon 1997–ben és 1998–ban szervezett, 2000–ben pedig Budapesten mutatkozott be a nagyközönségnek. /A szobor alkotója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./

Uzonban a helyi Jókai Mór Közművelődési Egyesület rendezésében ünnepelték a Szivárvány asszonykórus fennállásának tizedik évfordulóját. Uzonban hagyományai vannak a közös éneklésnek. Itt 1880-ban alakult kórus. Azóta van kisebb-nagyobb megszakításokkal karéneklés. A Szivárvány kórus 1994-ben alakult. Karnagya, Keresztes Enikő zenetanár Seprődi János-díjat kapott, tájékoztatott Kőmíves István, az egyesület elnöke.  A megjelentek megkoszorúzták Jókai Mór emléktábláját. A kórustalálkozó a Jókai Mór Művelődési Otthonban folytatódott, ahol Ráduly István polgármester és László Attila, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke mondott köszöntőt. Uzonban működik az Atlantisz Fúvósegyesület is. /(Kgy. Z.): Jókai-megemlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Nov. 20-án tartotta Kolozsváron közgyűlését megalakulásának 83., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Erdély minden részéről több mint 70 karvezető és kóruselnök érkezett. Tóth Guttmann Emese elnök asszony beszámolója összefoglalta az elmúlt tíz év tapasztalatait eredményeit. Az RMD célkitűzéseiben legyen ott a szórványmagyarság felkarolása és az éneklő Erdély megteremtése, hangzott el. Jakabffy Tamás beszélt a gregorián zene oktatásáról. Sógor Magda az egyházzenei tagozat tevékenységéről szóló beszámolóban részletesen ecsetelte az új énekeskönyv bevezetésének fontosságát. A népzenei tagozat Fejér Kálmán vezetésével minden évben megszervezi Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdalvetélkedőt. Következett a 2004-es díjak ünnepélyes átadása. A Jagamas János-díjat a 70. életévét betöltött dr. Almási István vette át a népzenekutatásban elért munkásságáért. Seprődi János-díjat kapott Gáspár Attila a Szilágyságban végzett pedagógiai közművelődési tevékenységéért, Márkos Albert-díjat Vizsnyai Csaba a kamarakórus-muzsika terén végzett munkájáért. Zsizsmann Rezső-díjat kapott Kállai Miklós Tünde kántor, karnagyi és zenepedagógiai munkájáért. Rónai Antal-díjat kapott a szatmárnémeti Cacu Mircea, az általa vezetett fúvószenekar élén végzett munkájáért, aki alaposan ismeri a román és magyar zenekultúrát. A Romániai Magyar Dalosszövetség különdíját adták át Guttmann Mihály karnagynak, aki 1994-ben újra indította a kórusszövetséget. Ez alkalommal minden tagkórus átvette az RMD emléklapját és a Szivárvány havasán című kórustárat. /Murár Mária: Jubilált a Romániai Magyar Dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A Pro Cantus Egyesület a múlt hét végén szervezte meg a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XI., a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek V. találkozóját Kézdivásár­helyen. Idén a világi énekkarok és az egyházi kórusok külön-külön mutatkoztak be, a kantai római katolikus műemlék templomban két nap alatt tizenhat együttesben több mint négyszáz kórustag énekelt. /Iochom István: Felső-háromszéki templomi kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

A székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórus, illetve az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskórus minősítési hangversenyét tartották május 21-én, melynek során a Seprődi János Kórusszövetség Művészeti Tanácsának bírálóbizottsága az Aranykoszorús Hangversenykórus minősítést adta ki mindkettőnek. A férfikórus szívesen tesz eleget hazai és külföldi meghívásoknak. Júliusban Galgahévízen lépnek fel. /Gellért Géza: Aranykoszorús hangversenykórus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Július 30-án tartották Nyárádszeredában a második Seprődi János kórusfesztivált, a női kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti női kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női kar lépett fel. Augusztus 6-án Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak. Ugyancsak augusztus 6-án tartják a kamarakórusok találkozóját Gernyeszegen, a református templomban. Augusztus 7-én a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdőcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. /b. d.: Dallal a nemzetért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Augusztus 6-án a gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel a II. Seprődi János Kórusfesztiválon. A rendezvénysorozat több helyszínen zajlott – Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Erdőcsinádon – és Gernyeszegen, ahol kamarakórusok találkoztak határokon innen és túlról. Fellépett többek között a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus és a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét. /Nagy Botond: Kamarakórusok találkozója Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

Augusztus 7-én Székelyudvarhely adott otthont a II. Nemzetközi Seprődi János Kórusfesztiválnak, amelyen neves magyarországi, szlovákiai és erdélyi kórusok örvendeztették meg a közönséget. /II. Seprődi János-kórusfesztivál. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

A Seprődi János Kórusszövetség a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak szakmai szervezete. Tagjai vannak Magyarországon (209 kórus és zenekar), Szlovákiában (57 kórus és zenekar), Szlovéniában (14 kórus), Romániában (297 kórus és zenekar), Ukrajnában (9 kórus és zenekar), Szerbiában (53 kórus és zenekar) és Horvátországban (17 kórus és zenekar). Összesen 656 kórus és zenekar, kb. 62 ezer kórus- és zenekari taggal. Nagy Ferenc elnök a szervezeti felépítésről tájékoztatott. A Kárpát-medencét öt régióra tagolták, ezek: Északi régió (Magyarország északkeleti része, Románia – Erdély – északnyugati megyéi, Ukrajna (Kárpátalja) nyugati része, Szlovákia keleti területei. A szövetség fóruma a négyévenként összehívott Nemzetközi Művészeti Kongresszus. Legutóbb Mórahalmán tartottak kongresszust. /B.D.: Még a sóbányában is énekelnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Tizenhat háromszéki – nyolc egyházi és ugyancsak nyolc világi – kórus vett részt a hét végén a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenkettedik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hatodik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – a megyei és a kézdivásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával hozták össze e kettős találkozót, melyen idén közel ötszázan vettek részt. /(Iochom): Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Április 27-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén Bartók-ünnepséget tartottak. Dr. László Ferenc zeneakadémiai tanár bemutatta Szekernyés János temesvári helytörténész Bartók Béla és a Bánság című kötetét. Szekernyés János kifejtette: könyvében igyekezett eddig ismeretlen vonatkozásokra fényt deríteni. A könyvbemutató után került sor a tudományos ülésszakra. Dr. László Ferenc szakdolgozata Bartók kolozsvári és környékbeli látogatásait vette számba. Almási István népzenetudós a Bartók előtti időszakban tevékenykedő népzenekutatókról – Bartalus István, Vikár Béla és Seprődi János – értekezett. Szekernyés János ezúttal Bartók első temesvári hangversenyének körülményeit elevenítette fel. Angi István zeneakadémiai tanár zenei példával is illusztrálta a bartóki dallamok retorikájáról szóló dolgozatát. Fodor Attila doktorandusz a Csodálatos Mandarin című balett expresszionista vonásjegyeit ismertette. /Nagy-Hintós Diana: Könyvbemutató és Bartók-ünnepség az EMÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Herrmann Antal /Brassó, 1851. júl. 30. – Szeged, 1926. ápr. 15./ a néprajzoktatás kezdeményezője. 1875-ben a Budapesten középiskolai tanári és levéltárnoki oklevelet, majd ugyanebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1898-ban néprajz tárgykörből, a kolozsvári tudományegyetemen habilitált. 1886-tól két éven át az erdélyi letelepült és sátoros cigányság népköltészetét, szokásait és hiedelemvilágát tanulmányozta. 1887-ben a magyarországi néprajzkutatás nemzetközi elismertetése érdekében elindította és szerkesztette az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. A kiadvány rövidesen a cigánykutatók nemzetközi társaságának (Gypsy Lore Society) hivatalos folyóiratává vált, őt magát pedig e társaság főtitkárává választották. Figyelemmel kísérte a cigányságra vonatkozó intézkedéseket, a cigány gyermekek iskolába járását szorgalmazta. Cigánykutatásaira felfigyelt József Károly királyi herceg. Együtt dolgozták ki a cigány nyelvtant, amelynek német nyelvű fordítását Herrmann végezte el. Időközben, 1887-ben, felkérést kapott az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány néprajzi vonatkozású fejezeteinek szerkesztésére. 1889. január 27-én megalakult a Néprajzi Társaság, első közgyűlésükön (1889. október 27.) a társaság titkárává választották. A társaság 1890-ben elindította önálló folyóiratát az Ethnographiat, amely napjainkig a néprajzi tárgyú közlések legrangosabb fóruma maradt. Herrmann Antal részt vett a Magyar Zenetudomány, Kalotaszeg és Armenia című lapok szerkesztésében és/vagy nyomtatásában, valamint a budapesti néprajzi szervezetek megalakulása mellett a kolozsvári Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) létrehozásában is. 1892-ben elindították az egyesület hivatalos lapját, az Erdély című honismertető folyóiratot, amely az EKE „turistai, fürdőügyi és néprajzi” értesítője lett, majd megalakították a néprajzi bizottságot, amelynek előadójává Herrmannt választották. Az EKE megalakulásakor annak alapszabályában megfogalmazta egy erdélyi néprajzi múzeum létrehozását. Az 1902 októberében rendezett ünnepség alkalmával az Erdélyi Kárpát Múzeum – amelyet értékes szakkönyvtárral gazdagított – Mátyás király szülőházában kapott helyet. A további vidéki múzeumok szervezésében Herrmann maga is tevékenyen kivette a részét, közreműködve a kalotaszegi, a szamosújvári örmény, a brassói szász, a dévai, a tordai és a dési történeti múzeumok életre hívásában. Herrmann a magyar nyelvű néprajzi képzés elindítója. Az 1897–98-as tanévben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon az általános és hazai etnográfia magántanára lett. Egyetemi előadói tevékenysége Erdély néprajzát és a néprajztudomány általános kérdéseit ölelte fel. Az ő tanítványai voltak a magyar néprajztudomány későbbi nagy egyéniségei: Visky Károly, Györffy István, Szendrey Zsigmond, Seprődi János és Biró Lajos. A pályatársai közül Vikár Béla, Jankó János és Sztripszky Hiador is látogatta előadásait. Herrmann Antal a román megszállásig 21 és fél tanévet töltött a kolozsvári egyetemen. A kényszerű távozását követően, 1921-ben a Szegeden létesített Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. A szegedi egyetemen eltöltött néhány év alatt megalapozta a néprajztudomány iránti érdeklődést, tevékenységének hatására Magyarországon elsőként (1929-ben) itt létesült néprajzi tanszék. /Czégényi Dóra: A néprajzoktatás kezdeményezője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A dicsőszentmártoni származású Kórody István klarinétművész, a helyi Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke évente egyszer legalább hazajön Németországból, a magyar fővárosban és idehaza is koncertezik. Kórody Budapesten eljátszotta Csíky Boldizsár Triptico-ját, ez egy háromtételes darab, amelyet 2001-ben neki írt a jeles zeneszerző, bemutatója ugyanabban az évben volt Budapesten. Kórody István feladatának tekinti az erdélyi műveket és az innen elszármazott zeneszerzők műveit életre kelteni koncertjein. Kedves zeneszerzője a Marosvásárhelyen született Orbán György – a kibédi népdalgyűjtő, népzenekutató, néprajztudós Seprődi János leszármazottja. /B.D.: Öt perc Kórody István klarinétművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Egy tanulmány keletkezéstörténete, egy tanító élete, cikkek, emlékezések, recenziók adják Ráduly János legújabb, sorrendben a negyvenedik kötetének /Néphagyomány az idő sodrában. Tanulmányok, közlések. Kreatív Könyvkiadó Marosvásárhely, 2006/ anyagát. A kis könyv „középpontja”, mint egyébként a néprajzos gyűjtő egész életének is, a Kis-Küküllő-parti székely falu: Kibéd. Róla és népéről szólnak a szövegek, akkor is, ha a folklóröntudatról, a folklórszociológiáról, Seprődi Jánosról beszél, ha együttműködéséről szól néhai Faragó József kolozsvári kutatóval. Kibéden Ráduly még mindig talál újabb és újabb feltárni való folklóranyagot. /Bölöni Domokos: Új könyv. Néprajzgyűjtő az idő sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Tizenhat háromszéki – hat egyházi és tíz világi – kórus vett részt március 23-24-én a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenharmadik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hetedik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – által szervezett találkozón négyszázötvenen vettek részt. /Iochom István: Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

A Kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta évértékelő közgyűlését november 24-én a Romániai Magyar Dalosszövetség. Marosvásárhelyről négy kórus képviseltette magát: a vártemplomi Psalmus Vegyes Kar, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi Halleluja kórus és az alsóvárosi református templom vegyes kara. A jelenlevőket Tóth Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke köszöntötte, majd a szövetség és a kórusok évi tevékenységéről tartott beszámolót. Utána ünnepélyes díjátadás következett. A szövetség tiszteletbeli elnökétől, Guttman Mihálytól Márkos Albert-díjat vehetett át Varga Péter szatmárnémeti karnagy, Seprődi János-díjat a kolozsvári Kulcsár Gabriella, Zsizsman Dezső-díjat Balázs Ágnes, a Farkas utcai református templom karnagya és orgonaművésze, és Jagamas János-díjat Szabadi Ildikó kolozsvári tanárnő. /Kelemen Mária, a Zeneművészeti Egyetem IV. éves hallgatója: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Január 22-én, a magyar kultúra napján adták át a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéseket. A díjazottak között olyan neves személyiségek voltak, mint Makovecz Imre építész, Mága Zoltán hegedűművész, a kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő dr. Aniszi Kálmán esszéíró, publicista. Nagy Ferenc karnagy, zenetanár, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség alapítója és elnöke is részesült a kitüntetésben. Nagy Ferenc "lehetetlen" feladatra vállalkozott: hogy összefogja a Kárpát-medence magyar dalosait. Életműve a Kórusszövetség. Nem leányálom kéthetenként vagy havonta útra kelni, kórusokat látogatni, összetartani, biztatni, nevelni – s mindezt hét országban: Románia és Magyarország mellett Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, a Vajdaságban, Horvátországban. /Bölöni Domokos: Nagy Ferenc is a magyar kultúra lovagja. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület és a kantai római katolikus plébánia közös szervezésében a hét végén Kézdivásárhelyen a kantai templomban tartották meg a XIV. kórustalálkozót, melyen a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok, diákegyüttesek, valamint a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületei vettek részt. /Iochom István: A felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XIV. találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Hetvenhárom éves korában elhunyt Nagy Ferenc tanár /Búzaháza, 1935. nov. 15. – Csíkfalva, 2008. aug. 10./ a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség örökös alapító elnöke. Nagy Ferenc korábban megérezte, hogy majd egyszer a határokon át nem kell többé útlevél. És megvalósította azt, amire a mai politika képtelen: hogy a magyar a magyarnak barátja, testvére, sorstársa és dalostársa legyen. Ahol járt, vezényelt, szónokolt, tanított, mindig Szent István király Nagy-Magyarországában, egy magyar nemzetben gondolkodott. Kodály Zoltánnal mondta együtt ő is, hogy "zene nélkül lehet élni, de nem érdemes". Ezt elmondta 17 év alatt 7 országban közel 700 karvezetőnek, tanárnak és több mint 130 ezer dalostársnak személyesen. Az ezredfordulón ezertagú kórus szólalt meg Debrecenben, jelezvén dallal is a magyar nemzet együvé tartozását. Népnevelő munkájáért 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008. jan. 22-én pedig a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. A legnagyobb elismerés mégis a dalostársaktól jött, akik boldogan köszönték meg azt a lehetőséget, hogy közösségeik határain átívelve, kórusaik, dalosaik ismerkedtek meg egymással és lettek örök barátok. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ezért jött létre, Nagy Ferencet pedig azért küldte az Isten, hogy mindenkinek megmutassa ezt a lehetőséget, olvasható Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár búcsúztatójában. /Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár: A kórusmuzsika volt az élete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ 1991-ben megalakította a Nyárármenti Kórusszövetséget, majd a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetséget.

Kibéd megbecsüli nagyjait. Dr. Mátyus István orvosprofesszor és Seprődi János népzenekutató mellett a harmadik neves személyisége Madaras Gábor. Augusztus 31-én, a vasárnapi faluünnepen játszóteret, parkot és szobrot avattak a falu régi központjában. A parkot, játszóteret pályázat útján nyert, vissza nem fizetendő kölcsönből építette az önkormányzat. Az istentiszteleten szolgált a Vártemplom Musica Humana női kara, dr. Csíky Csaba vezetésével. Madaras Gábor (1918. aug. 22. – 1980. szept. 20.) kilencvenedik születésnapja tiszteletére készült el Deák Árpád szobrászművész egészalakos alkotása. (Az ő tehetségét dicséri a Seprődi- féldombormű is.) A testvérkapcsolatot kereső magyarországi Mátyus község küldöttsége jelenlétében zajlott az ünnepség. Kacsó Ildikó rádiószerkesztő Madaras Gábor, az Erdély- és Magyarország-szerte oly népszerű népdal- és nótaénekes küzdelmes életéről beszélt; Deák Árpád szobrászművész gyermekkora Kibéden töltött vakációit idézte. /Bölöni Domokos: Madaras Gábor emléke Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./