Megkoszorúzták Dsida Jenő szobrát
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület május 18-án és 19-én Dsida Jenő Napokat tartott Szatmárnémetiben.
Ennek keretében csütörtökön este a Püspöki Palota aranytermében Banner Zoltán szatmári származású előadóművész közreműködésével irodalmi estet tartottak Én vagyok a te távoli társad címmel.
Pénteken délelőtt pedig a Református Esperesi Hivatal tanácstermében került sor irodalmi tanácskozásra, amelyet A költő feltámad címmel szerveztek Dsida Jenő születésének 110. évfordulója alkalmából. Számos költő, műfordító, irodalomtörténész és publicista vett részt ezen, határon innen és túlról. Előadást tartott mások mellett Füzesi Magda, Medvigy Endre, Cseke Péter, és Széman Emese Rózsa.
A kétnapos rendezvényen Dsida Jenő mellett Páskándi Gézáról is megemlékeztek. Indokolt az egymást követő és közös főhajtás, hiszen 1957-ben Páskándi Géza egyike volt azoknak az erdélyi értelmiségieknek, kik Dsida Jenő születésének 50-ik évfordulója ürügyén felhívták a figyelmet a hosszú időn keresztül elhallgatott erdélyi költő jelentőségére, szorgalmazták emlékének ápolását.
Pénteken 17 órai kezdettel pedig Szatmárnémetiben, a Titulescu téren koszorúzták meg a rendezvény résztvevői Dsida Jenő szobrát. Rövid beszédben köszöntötte a résztvevőket Muzsnay Árpád főszervező, felszólalt mások mellett Nm. Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök és Pap-Für János költő, a Tokaji Írótábor titkára. A koszorúzást követően a rendezvénysorozat Szatmárhegyen zárult, ahol Páskándi Géza emléktáblájánál és szobránál emlékeztek a költőre. szatmar.ro

Átadják a Boldog Scheffler János Központot
Ünnepélyes keretek között szenteli meg Schönberger Jenő püspök és adják át a szatmári és régióbeli közösségnek a felújított és kibővített Boldog Scheffler János Központot.
A tavalyi év tavaszán kezdték meg a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek egyesülete által működtetett Boldog Scheffler János Központ épületének, a Zárda épületegyüttes jobb szárnyának felújítását. A működését öt évvel ezelőtt megkezdett intézmény az idők során folyamatos fejlődést mutatott, egyre többen keresték meg — megkésett fejlődéssel élő gyermekek családjai, rehabilitációra szoruló gyermekek és felnőttek — és egyre többen vitték tovább jó hírét. A tevékenységek bővülését hozták azok a projektek is, amelyeket a Boldog Scheffler János Központ indított, a táborok, a terápiákon kívüli tevékenységek, képzések. Csakhamar kicsinek bizonyult az épület, újabb és újabb termeket kellett felújítani.
A The Velux Foundations sietett a Boldog Scheffler János Központ segítségére, az általa nyújtott támogatásnak köszönhetően újult meg az épület külsőleg és belső részeiben egyaránt, valamint bővült ki: a vendégszobákkal, a képzésekre szánt helyiségekkel, az épület alagsorának hasznosításával, az új pincerész kialakításával — ahol a terápiás medence is helyet kap…
A munkák befejezésével az ünnepélyes átadásra május 25-én kerül sor, amikor Schönberger Jenő püspök megáldja az épületet, beszédek hangzanak el, majd 15 órától nyílt napot tartanak — ez utóbbira szeretettel várnak minden érdeklődőt, akik kipróbálhatnak majd terápiás gyakorlatokat, elbeszélgethetnek a terapeutákkal és a szociális munkással, benézhetnek a felszerelt termekbe. Másnap a Boldog Scheffler János Központ már szakmai konferenciát rendez, amelyre nemzetközi szinten is elismert szakemberek érkeznek, akik a gyerekek fejlesztésével kapcsolatos témákat dolgoznak fel, kutatásokat és módszereket mutatnak be a szatmárnémeti és régióbeli szakembereknek, szülőknek, érdeklődőknek. Mindez tehát azért, hogy a Szatmár megyei és környékbeli gyerekeknek több esélyük legyen a sikeres, boldog életre. frissujsag.ro

A magyar kormány Máramaros megyei egyházi intézmények felújítását támogatja
A kormány kilencvenöt millió forinttal támogatja a nagybányai Németh László-líceum leendő épületének felújítását és hétmillió forinttal a katolikus egyház máramarosszigeti közösségi házának felújítását – közölte Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
Az MTI-nek telefonon nyilatkozó államtitkár elmondta: Schönberger Jenő szatmári püspökkel végiglátogatja Erdélyben azokat a helyeket, ahol a többnyire kisebbségben élő magyarság megmaradását nagy mértékben tudják támogatni az egyházak az iskolarendszeren, a fogyatékkal élők fejlesztésén és hitéleti tevékenységükön keresztül.
Soltész Miklós kiemelte: Nagybányán összefogott a református egyház és az önkormányzat, így a jelenleg a város külső részén található Németh László-líceum alsó tagozata és óvodája beköltözhet a belvárosba, a református egyház ingatlanába. Ennek az ingatlannak a felújítását támogatja most a kormány.
Mint mondta, a katolikus egyház azt tervezi, hogy a líceum közelében létrehoz egy kollégiumot a Nagybányán tanuló, a környező településeken szórványban élő magyar diákoknak.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

Szentmisével és Szent István szatmárnémeti szobrának megkoszorúzásával kezdődött a PMN
A Római Katolikus Székesegyházban tartott ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással kezdetét vette a XVI. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat.
Államalapító Szent István királyunk napján ünneplő tömeggel telt a szatmárnémeti Székesegyház, ahol reggel kilenc órától Schönberger Jenő püspök mutatott be szentmisét. "Köszönjük meg a jó Istennek első szent királyunkat, egyházmegyénk fővédőszentjét. Hálásak vagyunk, hogy általa példát adott a Krisztus nyomában járó emberre. Olyan király volt, aki a mennyei haza felé vezette népét és ma is oda akarja vezetni az összetartozás, a megbocsátás és a hit útján" - mondta bevezetőjében a püspök.
Homíliájában Szent István példáján elmélkedett tovább. Kiemelte, államalapító királyunk megértette, hogy nincs más lehetőségünk: ha meg akarunk maradni ebben a földi hazában, utat kell, hogy találjunk a mennyei haza felé is. "És nincs senki más, aki nekünk a mennyei haza felé utat mutatna, mint a názáreti Jézus, aki Isten fia volt. Szent István és családja az a ház, amiről Jézus a mai evangéliumban szól - azért nem dőlt össze, mert sziklára, sőt, Istenre épült. Az a mű, amin Szent István dolgozott azért maradhatott meg, mert nem csupán ember, hanem Isten műve. (...) Szent István igazi nagysága abban áll, hogy felismerte és elfogadta, a názáreti Jézus a második isteni személy. Így pedig, amit ő kér, azt nem ember, hanem Isten kéri tőlünk. Ha valaki megmaradó családot, igazi országot, sziklára épült nemzetet akar, akkor vegye kezébe a Szentírást, olvassa nap mint nap, szembesüljön vele, hogy mit is akar tőlünk az Isten. Ezt pedig nem csak megérteni szükséges, hanem meg is kell tenni."
Schönberger Jenő püspök kihangsúlyozta, Európa ma már nem keresztény: "Európa ma nem zár össze, nyitott, mindenki bejöhet anélkül a felismerés nélkül, hogy, amennyiben itt meg akar itt maradni, neki is kereszténnyé kell lennie. Miért? Azért, mert Európa ma már nem keresztény. Szent István királyunk ünnepe és példája bennünket is fel akar rázni - nincs megmaradás szikla nélkül, vagyis krisztusi hit és Krisztusra épített élet nélkül."
A szentmiseáldozat bemutatása után a püspök és asszisztenciája, a közigazgatási elöljárók, a különböző szervezetek-, intézmények- és közösségek képviselői, a vendégek és hívek a Székesegyház bejáratához vonultak, ahol megkoszorúzták Szent István szobrát.
Később az Északi Színház termében mesejátékot láthattak az érdeklődők. A Manna és a Neptun Brigád közös produkcióját leginkább a „mozgalmas” szóval jellemezhetnénk. Az előadás szervezője az Art Projekt Egyesület, a támogatója pedig az Autonet Import Kft. volt.
A 16. Partiumi Magyar Napok délután is kulturális és szórakoztató programokkal várja az érdeklődőket: 16 órától családi kerékpáros ügyességi verseny lesz a Református Gimnázium udvarán, majd 17 órától Szőcs Péter történelmi előadására kerül sor a Láncos templom gyülekezeti termében “Szent László emlékezete a középkori Szatmárban” címmel. Este Eszenyi Enikő lép az Északi Színház színpadára, majd 21 órától a Bohém Ragtime Jazz Band koncertje várja a minőségi zene kedvelőit a Dinu Lipatti Filharmóniában.
[Szent István szobra a templom bejáratánál, a falban mélyedő helyen van.] szatmar.ro

Megkezdődtek a 16. Partiumi Magyar Napok
A Római Katolikus Székesegyházban tartott ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással kezdetét vette augusztus 20-án, vasárnap a XVI. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat.
Államalapító Szent István király üzenete ma is érvényes, kultúránk és hagyományaink megőrzése ma is fontos feladatunk - ennek szellemében hajtottak főt a Partiumi Magyar Napok szervezői, Szatmárnémeti és a megye elöljárói, parlamenti képviselői és szenátora, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit.
„Köszönjük meg a jó Istennek első szent királyunkat, egyházmegyénk fő védőszentjét. Hálásak vagyunk, hogy általa példát adott a Krisztus nyomában járó emberre. Olyan király volt, aki a mennyei haza felé vezette népét és ma is oda akarja vezetni az összetartozás, a megbocsátás és a hit útján” - mondta bevezetőjében a Schönberger Jenő katolikus püspök. Kihangsúlyozta: „Európa ma nem zár össze, nyitott, mindenki bejöhet anélkül a felismerés nélkül, hogy, amennyiben itt meg akar maradni, neki is kereszténnyé kell lennie. Miért? Azért, mert Európa ma már nem keresztény. Szent István királyunk ünnepe és példája bennünket is fel akar rázni - nincs megmaradás szikla nélkül, vagyis krisztusi hit és Krisztusra épített élet nélkül.”
Ünnepi köszöntőjében Kereskényi Gábor polgármester elmondta: több, mint ezer évvel ezelőtt Szent István kősziklára építette királyságát, létrehozva ezáltal nemzetünk megmaradásának zálogát. Ma, 2017-ben a mi felelősségünk és feladatunk, hogy megvédjük keresztény értékeinket a „nyitott Európában”
A 16. Partiumi Magyar Napok délután is kulturális és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket: a 16 órára meghirdetett családi kerékpáros ügyességi versenyen az eső sem szegte kedvét a résztvevő családoknak. Az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti és a Pro Racers Egyesület által szervezett ügyességi versenyen a zápor elvonúltával 15 család pattant kerékpárra és mutatta meg, hogyan kell esőben ügyesen és mosolyogva bringázni. A legjobb csapatnak a a Szodoray-Parádi 2-es versenynévvel induló család bizonyult, ők és további 7 csapat a Casco cég által felajánlott professzionális bukósisakkal és napszemüvegekkel, valamint remek élményekkel térhettek haza.
A kerékpáros versennyel párhuzamosan a Láncos templom gyülekezeti termében 17 órától Szőcs Péter történelmi előadására került sor Szent László emlékezete a középkori Szatmárban címmel, ahol a közönség a lovagkirály munkásságának szakaszaiba nyerhetett betekintést, hiszen ahogy a mondák is tartják a szent király halála után is segítette szeretett népét.
Az esti órákban pedig Eszenyi Enikő lépett az Északi Színház színpadára, ahol a buja ritmusokkal kalauzolta a szatmári közönséget a vágyak világába. A Vígszínház igazgatója különleges pillanatnak nevezte a szatmári fellépést és az itteni közönséggel való találkozást, hiszen nagyszülei és szülei Szatmárnémetiben éltek. A gyönyörben nincs középút című produkciót vastapssal fogadta a Partiumi Magyar Napok közönsége.
A Bohém Ragtime Jazz Band sziporkázó koncertje zárta a PMN első napját a Dinu Lipatti Filharmóniában, ahol a húszas-harmincas évek New Orleansa költözött Szatmárnémetibe. A dzsessztől fülledt éjszakák hangulatát idézte koncertjén a banda és a budapesti békeidők szelleme is átjárta a nézőteret. A bohém zenészek hangszertudásukkal is elkápráztattak a közönséget, ugyanis a banda nyolc tagja közel húsz hangszeren játszik, mindezt mókás könnyedséggel párosítva.
Hétfőn pedig további remek szórakoztató programokkal, színházi előadással és koncerttel vár mindenkit a 16. Partiumi Magyar Napok. maszol.ro

Semjén Zsolt: Magyarország most már erős ország
Magyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán.
Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon.
Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem „valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt.
Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák „fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak.
A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet „hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba.
A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is. MTI; Erdély.ma

Átadták a Szent Alajos Konviktus felújított épületét
A megmaradás-megtartás céljának megvalósításáért, Szatmárnémetiben a Szent Alajos Konviktus is tesz – több beszédben is megjelent a gondolat az épület átadásának ünnepségén, csütörtökön.
Énekkel vette kezdetét csütörtökön délelőtt a Szent Alajos Konviktus épületének átadási ünnepsége, melyen a helyi és megyei közigazgatás, a főtanfelügyelőség képviselői, egyéb neves meghívottak mellett Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Az épület ugyanis Magyarország Kormánya valamint a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatása révén újulhatott meg.
Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntőbeszédében így, érthető módon fontos részt kapott a hála kifejezése, de a főpásztor visszatekintett az elmúlt évtizedekre is, illetve a keresztény nevelés megtartásával a családok védelmét hangsúlyozta: „Amikor 1990-ben újraalakult a Szatmári Egyházmegye, az első papi gyűlések témája volt a katolikus oktatás, hiszen az egyházmegyének múltja volt ezen a területen. Akkor az atyák kiemelték az oktatás fontosságát, és mellé tették egy bentlakás létrehozásának szükségességét is, amely támogathatja a nevelést. Hiszen itt, a Konviktusban talán még inkább tudunk hatni a jövő generációjára. Így épült meg a Szent Alajos Konviktus. Azóta már sok mindent megkérdőjelez a világ, és az utolsó bástyát, a katolikus családot is megrohamozza. Mert, ha a katolikus család eszményét is sikerül tönkretenni, akkor mindenki kiszolgáltatott lesz ebben az úgynevezett új egyesült Európában. Nem véletlen, hogy Szentatyánk egyre többször emeli fel a szavát a család védelmében, és nem véletlen, hogy az anyaország is hangsúlyozza: család nélkül ország sincs. Mint katolikus püspök köszönöm, hogy olyan sokat tesz a Magyar Kormány a magyar családokért, és nem csak otthon, hanem itthon is. Köszönöm a sok-sok támogatást és különösen, amit ennek az épületnek a felújításáért tettek. Tudom, nagyon sok magyar testvéremnek az aprópénze van itt, de nem értelmetlenül, hisz a magyar, a keresztény családokat segíti ez az intézmény, hogy a gyermekek katolikus, keresztény, magyar szellemben nevelődjenek, okosodjanak, gazdagodjanak.”
Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ismertette a felújítás költségeit, ugyanakkor megvallotta, a megújult épület kapcsán a nevelési célok hatékonyság-növekedését várja: „Hálásak vagyunk, és büszkeség tölthet el, hogy egykori megyéspüspökünk álmát, miszerint méltó otthont teremtsünk az 1991-ben újjáindított katolikus iskola vidéki diákjainak, tovább tudjuk álmodni. Hisszük, hogy végső soron ez a dolgunk: keresztény hitükben erős, identitásukban és nemzeti hovatartozásukban biztos, emberséges és másokért is tenni vágyó embereket nevelni.
Hisszük, hogy a megszépített, korszerűbbé tett, megújult épület méltó környezetet nyújt céljaink eléréséhez, és így tovább tudjuk vinni elődeink terveit. A nagyszabású beruházás összköltsége 94 000 000 forint, amiből a felújítási munkálatok értéke 62 400 000 forint, az új felszerelések ára 28 000 000 forint, a tervezés-engedélyeztetés költségei pedig 3 600 000 forintot tesznek ki. Ezúton szeretnék mindannyiunk nevében köszönetet mondani elsősorban Magyarország kormányának az anyagi támogatásért, a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek, Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának, a tervező és kivitelező cégeknek, az építésvezetőknek, és mindenkinek, aki hozzájárult a diákotthon korszerűsítéséhez. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm iskolánk munkaközösségének munkáját, segítségét.”
Az avatási ünnepség beszédeinek sorában Pataki Csaba megyei tanácselnök a fiatalok megtartásának fontosságát emelte ki, s ebben a konviktus szerepét méltatta: „Itt állunk egy otthonban, hiszen a gyerekek közül egyeseknek négy, másoknak nyolc évig otthona a Konviktus. Több megyéből laknak itt gyerekek. Szatmárnémetit ékesíti ez az épület, de a hatása sokkal nagyobb, megyehatáron és országhatáron is átlép. Két évtizede ismerem a Szent Alajos Konviktus helyzetét, örülök, hogy megújult és örülök, hogy segít bennünket abban a munkában, hogy élhetőbb várost, megyét, térséget teremtsünk. Fontos, hogy fiataljaink, akik legnagyobb kincsünket jelentik, maradjanak közel a szülőföldjükhöz, ne hagyjanak teret másoknak, ne legyenek humánerőforrás-gondjaink pár évtized múlva.”
Kereskényi Gábor polgármester továbbvitte a fiatalok itthon-tartásának gondolatát: „Ez a mai ünnepség azt példázza, hogy ha összefogunk – az anyaország, a történelmi magyar egyházak, illetve a közösségi érdekképviselet –, akkor nagyon sok, szép dolgot tudunk közösen megvalósítani. Szatmárnémeti városa az idei évben először, költségvetésének csaknem 30 százalékát költi az oktatásra. Tesszük ezt azért, mert azt gondolom, hogy tanintézményeink valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyenek humánerőforrás-problémáink. Sajnos, jelen pillanatban Románia, Szíria után az az ország, ahonnan a legtöbben vándorolnak el. Jelen pillanatban, Romániából több, mint három és félmillió ember van távol az otthonától. Én abban reménykedek, hogy ez a beruházás is hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezt a munkaerőhiányt legyűrjük, vagy legalább is kezeljük.”
Durla Pașca Mihai Călin főtanfelügyelő megszólalásában kiemelte, az oktatás nem működhet az iskola, a család és a közösség jó együttműködése nélkül. De ha az egyház is belép ebbe a hármasba, az eredmények valóban kiemelkedők. Megköszönte ugyanakkor Schönberger Jenő püspöknek mindazt az áldozatot, amit a szatmárnémeti gyerekek oktatásáért hoz.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanulóinak kulturális műsorával, versszavalattal és népdalelőadással is színesített ünnepségen az utolsó beszéd Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese részéről hangzott el.
Üzenetként az egyházi oktatás értéktöbbletét hozta és emelte hallgatósága elé: „Aki ebbe az iskolába jár, ehhez a Konviktushoz tartozik, ennek az iskolarendszernek a tagja, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökséghez kötődik, előnyben van. A történelem bizonyítja az egyházi iskolák fölényét. Itt, a Kárpát-medencében, természetszerűleg előbb volt egyházi iskola, mint állami. A magyar állam több, mint ezer éves, de a magyar iskola Pannonhalmán idősebb, mint a magyar állam, és végig a történelem során olyan pluszt tud adni, amit senki más! Ezt bizonyítják az egyházi iskolákból kikerültek, akik társadalmi szerepvállalásukkal példát mutatnak.”
Semjén Zsolt kihangsúlyozta, Magyarország már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében, valamint nemzeti öntudatában is. „Nem véletlen, hogy az új alkotmányban már nem az a maszatoló mondat szerepel, hogy felelősséget érzünk a határon-túli magyarságért, hanem, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen ő a világon. Tehát az a helyzet, hogy amikor a Magyar Állam támogatja, mondjuk ezt az intézményt, az nem valamilyen kegy-gyakorlás, nem valamilyen jótett, hanem az a Magyar Állam kötelessége, mert a Magyar Állam minden magyarnak az állama, függetlenül attól, hogy a világ melyik szegletében él. És pláne, ha az őshonos magyarság tekintetében, a Kárpát-medencében. Alkotmányos kötelezettségünket teljesítjük.”
Magyarország miniszterelnök-helyettese példaértékűnek nevezte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fejlesztő-törekvéseit: „Meg kell, hogy mondjam, az a minőségi építkezés, amit a Szatmári Római Katolikus Püspökség végez – a Püspök atya mindig bevonja ebbe jogosan a munkatársait is –, az példaértékű az egész Kárpát-medence tekintetében. A Püspök atya csak olyan dologra kér pénzt, ami értelmes, reális, konkrét cél, hajszálpontosan megtervezve, hajszálpontosan kivitelezve és hajszálpontosan elszámolva. Következésképpen a létező legprecízebb, legpontosabb és példaadó, amit egyébként mutogatunk a többi, magyarországi és külhoni magyar intézménynek is, hogy tessék, így kell ezt csinálni!”
Mindezeket követően áldotta meg Schönberger Jenő püspök az épületet, amelyet megtekinthettek a vendégek is, akik az ünnepség után sem siettek el – a Szent Alajos Konviktus étkezőjében jutott idő a frissítő beszélgetésekre is. szatmar.ro

Isten munkatársai: szakoktatási részleget adtak át Szatmárnémetiben
Átadták Szatmárnémetiben pénteken a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumnak a magyar állam támogatásával kialakított szakoktatási részlegét. Az iskolában az idei tanévtől közélelmezés-turizmus és elektronikai műszerész szakosztály működik.
A szakmunkásokat duális oktatási rendszerben képző iskola épületének a felújítását és felszerelését 89 millió forinttal támogatta a magyar állam. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök a megnyitóünnepségen elmondta: az egyházon belül is sokat vitatkoztak arról, hogy szerepet kell-e vállalniuk a szakmunkásképzésben.
Megjegyezte, hogy az egyház korábban mindig az elméleti oktatásban vállalt szerepet. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt tapasztalják, nagy szükség van szakmunkásokra.
Az intézmény diákjaihoz szólva kijelentette, hogy a kétkezi munkával „isten munkatársaivá” válnak. Ádámkó István, a tanintézet igazgatója elmondta, a közélelmezés-turizmus osztályban 15 fiatal készülhet a szakács mesterségre, 15 pedig pincérnek tanulhat. Az elektronikai műszerész osztályban pedig 30 fiatalnak nyújtanak képzést. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke elmondta: az intézmény abban segít, hogy Szatmárnémeti otthon tartsa a szakmunkás pályára készülő fiatalokat.
Hozzátette, hogy ritkán látni szélesebb összefogást, mint amely a szakiskolai osztályok beindításához vezetett, hiszen az egyház, az önkormányzat, a magyar kormány, a tanügy és a duális képzésben gyakorlatozási lehetőséget biztosító vállalkozók fogtak össze a cél megvalósításáért.
Calin Durla Szatmár megyei főtanfelügyelő az általa vezetett intézmény teljes támogatását ígérte a szakképzéshez. Megjegyezte, hogy a német-román kereskedelmi kamara által támogatott, korábban elindított hasonló programoknak köszönhetően Szatmár megye élen jár Romániában a duális képzés területén.
Az átadó ünnepség után érkezett a helyszínre – egyenesen Isztambulból – Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki az ünnepi fogadáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nemzetpolitika az elmúlt kormányzati ciklusban immár a szülőföldön való boldogulást tűzte ki célul. Ezt a célt pedig a szakképzés megerősítése és a határon túli magyar gazdaságfejlesztési programok szolgálják. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Gyarapodás technikában, tudásban, hitben
Fizika-, kémia-biológia-, valamint idegen nyelv szaktantermet építettek a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum főépületéhez és ezeket berendezték. A diákok pedig már használatba is vették, zajlottak a tanórák, „laborok”, amikor október 27-én, délelőtt, a díszteremben, a megvalósítás feletti örömét ünnepelni gyűlt össze az iskolaközösség a támogatókkal, kivitelezőkkel, közigazgatási elöljárókkal.
Schönberger Jenő püspök, első megszólalóként a tanintézmény keresztény szellemiségét emelte ki. Mint mondta, ez betölti az iskolát, köszönhetően a jó tanároknak, a spirituális atyáknak. „Nagyon fontos a tudás, de nevelni is akarunk: szép életre, jóra. A tanárok úgy élnek hogy az életpéldájuk által is nevelnek. A diákok tudását pedig az eredmények bizonyítják. Most három szaklaborral bővül az iskolánk. És remélem, nem csak okos-táblák lesznek ezekben a laborokban, hanem okos diákok is, akik jól használják majd a technikát, maguk gyarapítására. Az eszközökre azért van szükség, hogy általuk többek, jobbak legyenek a diákok, és még inkább a szépet és a jót építsék be az életükbe. Sok áldozatot hozott felénk a Magyar Kormány. Ezt köszönöm, és merem remélni, hogy ez az áldozat a lehető legjobb célt szolgálja majd.”
Ádámkó István igazgató egy régi álom megvalósulását látja a szaktantermek átadásában: „Egy esztendővel ezelőtt, a Reizer Pál püspök úr kezdeményezésére 1991-ben újraindított katolikus iskolák fennállásának huszonötödik évfordulóját, a katolikus iskola újraindításának ezüst jubileumát ünnepelhettük. Végiggondolva honnan indultunk és merre tart katolikus oktatásunk, az első teológiai fiúosztály beindítása óta szembeötlő volt, hogy ezt az elmúlt 25 évet folyamatos építés, építkezés kísérte. (...) Tevékenységeink megfelelő keretét a jó tanulási környezet biztosítja, ezért is olyan kiemelkedő az építkezéseink sorában a mai alkalom: a három, korszerűen kialakított, interaktív táblákkal, kivetítőkkel, interaktív táblagép-készlettel, hangfalakkal, hangosító berendezésekkel felszerelt szaktanterem átadása. Nem túlzás állítani, hogy az iskola vezetőségének, a tantestületnek, a diákoknak és a szülői közösségünknek régi álma válik valóra, amikor a Püspök atya megszenteli és használatba vesszük az új, belső iskolai tereket: a fizika-, a kémia-biológia-, valamint az idegen nyelv szaktantermet.”
Ádámkó István is megköszönte Magyarország kormányának a nyolcvanhat millió forint támogatást, amelyet a három szaktanterem tervezési, engedélyeztetési, építkezési munkálatainak ellenértékeként folyósított; Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának pedig, hogy ötvennyolcezer lejjel támogatta a szaktantermek eszközbeszerzését.
Kereskényi Gábor polgármester szerint a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a jó gazda gondosságával áll az ingatlanokhoz, amelyek a város területén találhatók. „Nem lehet nem észrevenni a munkálatokat, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mi, szatmári polgárok büszkébbek lehessünk arra a helyre, ahol élünk, hogy javuljon az életminőségünk. (...) Én megköszönöm a támogatást és a munkát, és azt tudom mondani, hogy a magunk részét is hozzátesszük, hiszen feladatunk, hogy az oktatási intézmények működését zavartalanul biztosítsuk, az ehhez szükséges anyagi feltételetek, a felszerelések előteremtésével. Úgyhogy, számíthatnak ránk.”
Durla Paşca Mihai Călin megyei főtanfelügyelő az ünnepségen kiemelte, a szatmári tanügy abban az áldásos helyzetben van, hogy együttműködése az önkormányzattal és az egyházzal nagyon jónak mondható. Meglátásában mindegyik fél felfedezte, hogy a tanügybe való befektetés a jövőbe való befektetést jelenti. A létrejött szaktantermekkel kapcsolatban elmondta, azok európai standardoknak megfelelő szintű felszereltséggel rendelkeznek. „Most kedves tanárok, kedves gyerekek, a felelősség a vállaitokon, hogy válaszoljatok az előttetek álló kihívásokra. De mindabból, amit eddig tapasztaltam, a ti válaszoltok sem marad el, hiszen a megyében és országos szinten is kiemelkedő teljesítményt mutattok.”
Az iskola diákjainak előadása után Soltész Miklós, Magyarország kormányának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz, arra kérve a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjait, hogy az iskola mottójának megfelelően, Márián keresztül erősödjenek és jussanak el Jézushoz. „Ha a katolikus iskolának a termeit bővítjük, ha kollégiumát hozzuk rendbe, ha egy óvodát felújítunk, akkor azt a törekvést szolgáljuk, hogy a kereszténység megmaradjon és itt, közöttünk éljen. De törekvésünk azt az üzenetet is hordozza, miszerint a kereszténységben összetartozunk. Fontos azt tudni, hogy akár római katolikus, görögkatolikus, ortodoxiában élő vagy protestáns keresztények vagyunk, a cél egy. Sokkal több az, ami minket összetart – magyarokat, románokat, bármilyen nemzethez tartozókat ebben a térségben –, mint ami szétválaszt. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nekünk a felelősségünk óriási: hogy az össz-kereszténységet szolgáló keresztény fiatalokká tudjuk a gyermekeket nevelni. Hogy Románia hűséges és becsületes állampolgárainak, a magyarságban megmaradó felnőtteknek tudjuk a gyermekeket nevelni. Én arra kérek mindenkit, segítse, hogy efelé menjen az iskola tovább!
Az ünnepség végén Schönberger Jenő püspök megáldotta a szaktantermeket – amelyekben amúgy már megkezdődött az oktatás –, majd a vendégek is megtekintették a megvalósítást, fejlesztést. szatmar.ro

Az örök Adyt ünneplik: háromnapos megemlékezéssorozat három partiumi helyszínen
Ady Endre születésének 140. évfordulóján háromnapos megemlékezéssorozatot tartanak három helyszínen. A Szatmárnémetiben, Érmindszenten és Nagykárolyban szervezett, csütörtökön kezdődő eseményeken irodalmárok, politikusok, egyházi személyiségek értékelik a költő életművét, jelentőségét.
A 140 éve született Ady Endrére emlékeznek a csütörtökön kezdődő, szombatig tartó, Érmindszenti zarándoklat elnevezésű nagyszabású ünnepségsorozaton, amelyet három helyszínen: Szatmárnémetiben, a költő szülőfalujában, Érmindszenten és Nagykárolyban tartanak. Muzsnay Árpád főszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtanácsosa a Krónikának elmondta, az immár 28. alkalommal szervezendő esemény, amely kezdetben lokális jellegű volt, Kárpád-medencei szintűvé vált, hiszen nemcsak Erdélyből és Magyarországról, de Felvidékről, Délvidékről is érkeznek meghívottak.
„Politikusok, irodalmárok, az egyházak képviselői is megemlékeznek a kerek évfordulóról, méltatják a költő életművének jelentőségét. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy vendégül láthatjuk a résztvevőket, és szeretnénk minél színesebb, minél messzebbre mutató rendevénysorozatot szervezni” – mondta el Muzsnay Árpád.
Emléktábla a költő román fordítójának
Hangsúlyozta, ő maga 1990 óta szorgalmazta és segített megvalósítani a jelentős irodalmi, történelmi személyiségekről való megemlékezéseket, mindezt annak a gondolatnak a jegyében tette, hogy Adyval szólva a „szolganépek Bábelében” az egymás mellett élő nemzetiségek csak együttes törekvéssel építhetnek jövőt. „Számos olyan eseményt szerveztünk, például a Rákóczy Ferenc alakjához kapcsolódóakat, amelyekben részt vett a Szatmár környéki románság is. Szintén ilyen lesz az Ady-megemlékezés, hiszen »a Dunának, Oltnak egy a hangja« költője hitt az együttélő nemzetiségek testvériségében” – mutatott rá a főszervező.
Ennek jegyében csütörtökön Szatmárnémetiben Ady jeles román fordítójának, Gabriel Georgescunak állítanak emléktáblát a volt Vajay – I. C. Duca utca 33. szám alatt. Mint Muzsnay rámutatott, a craiovai származású Georgescu tulajdonképpen nem tudott magyarul, nyersfordításból készítette el Ady verseinek nagyszerű műfordítását: két román nyelvű kötet is megjelent, egyik 1948-ban, a másik 1970-ben. Az emléktábla-avatással is arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a velünk együtt élő nemzetiségek felfigyeljenek értékeinkre.
Szintén ide kapcsolódik, hogy Pop Felician költő, műfordító, a Szatmárnémeti Megyei Múzeum igazgatója román nyelvű előadást tart Forţa toposului la Ady: De la Eriu la Ocean (A toposz ereje Adynál: Az Értől az Óceánig) címmel. A műfordítónak egyébként szakterülete a románság ábrázolása a magyar irodalomban, ugyanakkor többek közt Markovits Rodion műveit ültette át románra” – fogalmazott Muzsnay Árpád.
Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában
A rendezvénysorozat keretében Az örök Ady címmel tartanak irodalmi tanácskozást a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében, ahol többek közt Pomogáts Béla és Karádi Zsolt magyarországi, Kozma Dezső, Egyed Emese, Balázs Imre József kolozsvári, Kereskényi Sándor szatmárnémeti irodalomtörténész, Hegyi Katalin budapesti főmuzeológus tart előadást, ugyanitt lesz hallható Pop Felician értekezése is.
A tanácskozáson szó esik többek közt az erdélyi Ady-vitákról, A Gare de l'Esten új értelmezéséről, a költő identitásdiskurzusáról. Balázs Imre József megkeresésünkre elmondta, Az Ady-féle költőszerep a kortárs kultúrában című előadásában a kilencvenes évek kortárs irodalmának, irodalomtörténetének Ady-képét jellemzi, ekkor a költő mondhatni nem állt nyerésre mondjuk Kosztolányi Dezsővel szemben.
„Ady váteszi, prófétai szerepvállalása és egyéniségkultusza anakronisztikusnak tűnt a kilencvenes években, mikor az irodalom társadalmi presztízsvesztéssel szembesült, Kosztolányi viszont nem akart próféta lenni, a nyelvre figyelt. Az előadásomban azt is megpróbálom nyomon követni, hogy alakul az Ady-féle költőszerep kortárs szerzők, Térey János, Kemény István és mások költészetében. Végül pedig „tágítanám kicsit a kört, és a slam poetry és egyéb performatív műfajok szerzői-előadói szerepével vetem egybe az Ady-féle szerepet, és ott már látszani fog, hogy igazából ez mindvégig ott működött a kultúrában, csak inkább a populáris műfajokban volt sikere” – fejtette ki az irodalomtörténész.
Szoborpárt avatnak Nagykárolyban
Muzsnay Árpád kiemelte, értékelendő a nagykárolyiak gesztusa, a városvezetés ugyanis kettős szobrot állíttat a jubileum alkalmából.
Mint korábban beszámoltunk, a háromnapos megemlékezés szombaton délután Nagykárolyban Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Ady Endréről és Bölöniné Marchiș Otiliáról (Itókáról) készült alkotásának leleplezésével ér véget.
A főszervező úgy fogalmazott, ez a szoborpár is a magyar–román kultúra összefonódását szimbolizálja, hiszen a költő szűk baráti köréhez tartozó Marchis Otilia görögkatolikus esperes lánya volt. Az 1880-as évek közepén Nagykárolyban járt iskolába, 1904-ben Párizsba ment, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Bölöni Györggyel, aki bevezette a francia főváros irodalmi és képzőművészeti köreibe.
Bölöni révén baráti kapcsolatba került a szintén Párizsban tartózkodó Adyval és Lédával (Brüll Adéllal). Ekkor nevezi el Ady Itókának, az Oti becenév játékos anagrammájából. Ennek az életre szóló barátságnak a történetét Marchis Otilia Ady Párizsban című naplójában örökítette meg. Pénteken a nagykárolyi városháza patinás dísztermében könyvbemutató várja az érdeklődőket: az Ady Párizsban/Szenvedések könyve című kötetet a szerkesztő, Végh Balázs Béla irodalomtörténész ismerteti.
Mindszent nevű települések találkozója
A nagyszabású rendezvénysorozat olyan szempontból is különleges, hogy a Mindszent nevet elő- vagy utótagként viselő Kárpát-medencei települések találkozóját is megtartják a Megyei Múzeum dísztermében – mondta Muzsnay Árpád. Érmindszenten kívül a székelyföldi Csíkmindszent, valamint a Vas megyei Csehmindszent – Mindszenty József bíboros szülőhelye – képviselői is jelen lesznek az eseményen, amelynek díszvendége Szili Katalin jogász, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, valamint Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A rendezvénysorozaton részt vevő politikusok közül egyébként egyesek költők is, így ilyen minőségükben is tiszteletüket teszik: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A történelmi egyházak képviselői közül jelen lesz a megemlékezéssorozaton többek közt Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője. Az Érmindszenti zarándoklat részletes programja az Emke.ro honlapon olvasható. Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)