Ilie Sandru maroshévízi tanár fejébe vette, hogy megvédi Romániát. Legújabb könyvében a magyar irredentizmus mumusát szajkózza. Újságcikkeit kötetbe gyűjtve megjelentette Sepsiszentgyörgyön, a hangzatos elnevezésű Eurocarpatica Kiadónál. A könyv címe: O stafie bantuie prin Ardeal, vagyis kísértet járja be Erdélyt. Könyvében a hungarizmus a kísértet. A cikkgyűjteményben egyetlen olyan eredeti gondolat nincs, amit előtte ne írtak volna meg a román szélsőséges sovén-nacionalizmus hangadói, mint Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Raoul Sorban, Petre Turlea, Gheorghe Funar. Többek között megkérdezte, hogy olyan pesti irredenták, mint Dávid Ibolya, mi jogon járnak-kelnek románföldön, és hasonló nagy „leleplezések” vannak a könyvben. Adrian Paunescu Flacara című hetilapjában elsőnek közölt recenziót erről a könyvről, szerzője Mircea Dogaru, hírhedt soviniszta történész. Értékelésében említést tesz az erdélyi román földön évszázadok óta idegenekként megtűrt ázsiai jövevényekről. A Flacara cikke szerint Ilie Sandru könyve az erdélyi románok jajkiáltása a magyar irredentizmus fojtogató szorításában. Az Adevarul Harghitei november 2-i számában Vasile Gotea lelkendező cikkében mindazokat, akik a művet dicsérték, tekintélyes tudósoknak állítja be, így emelkedik ki a névtelenségből Ioan Lacatusu, Dimitrie Poptamas, T. Valahul, Stefan Voda és Pompiliu Manea. Kolozsvárott az Orvosi Elektronikai Felszerelések nevű cég rendezett találkozót a szerzővel. Az Observatorul de Cluj azt írta, hogy Ilie Sandru állást foglal a székely eurorégió, az ország megcsonkításának kísérlete ellen, bátran leleplezte Tőkés Lászlót, Katona Ádámot, Sántha Pál Vilmost, Takács Csabát és más, hasonló irredentákat. /Barabás István: Marosmenti Jeremiás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Betiltanák a románok a magyar egyesületet Hévízen
Jövő keddre, május 25-ére halasztották tegnap annak a pernek a tárgyalását, amelyet a maroshévízi Miron Cristea, Radio Ardealul és Glasul Călimanilor alapítványok kezdeményeztek a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület betiltása érdekében.
A felperesek a vádiratban egyebek mellett azt állítják, hogy az egyesület névadója, dr. Urmánczy Nándor a Horthy-időszakban országgyűlési képviselőként románellenes kijelentéseket tett. Emellett az is kifogásolják, hogy az egyesület statútuma olyan elemeket is tartalmaz – a székelyföldi autonómiatörekvések támogatása –, amelyek veszélyeztetik Románia területi integritását.
„A per kezdeményezője, Ilie Şandru nyugalmazott tanár, egykori pártaktivista, a Miron Cristea Alapítvány elnöke, aki 1990 után a magyarellenes cikkei révén lett híres a magyarság körében” – mesélte a Krónika kérdésére Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. Mint mondta, az első, zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson ugyan a másik két alapítványi vezető is megjelent, azonban nem tudta, miért kapott idézést. Az egyesületi elnök szerint Ilie Şandrut tavaly júniusi megalakulása óta zavarja a magyar civil szervezet megléte, és cikkeiben rendszeresen félretájékoztatja a román olvasókat az egyesület rendezvényeiről.
Furcsamód azonban sem Şandru, sem más nem élt az egyesület bejegyzését követő fellebbezési lehetőséggel, amikor alapos indokkal megakadályozhatták volna a bejegyzését, tette hozzá Czirják. Az április végén benyújtott periratban a román alapítványok az Urmánczy-egyesület tevékenységének a beszüntetését kérik, egyebek mellett azt állítva, hogy az alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az alapszabályba foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolják, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéznek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amelyben a románság ellen szólt. „Báró dr. Urmánczy Nándor valóban 16 évig – 1902 és 1918 között – magyar országgyűlési képviselő volt, azonban a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá, így semmilyen felszólalása nem lehetett a magyar országgyűlésben” – cáfolta a felperesek állítását Czirják Károly.
Hozzátette, furcsállotta, hogy már az első, április 29-ei zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az elnöklő bírónő döntést akart hozni, helyt adva a felperesek keresetének. Czirjáknak azzal sikerült kicsikarnia egy hét haladékot, hogy kérte: a maroshévízi magyarságot érintő ügyet nyílt tárgyaláson vitassák, illetve ügyvédi képviseletre is igényt tartott, ami újabb egy hét halasztást eredményezett. A meglehetősen rövid idő alatt Kincses Előd ügyvéd felvállalta az egyesület védelmét, aki tegnapi folyamodványában kifejti: „a felperes történelmi hiányosságainak tudható be, hogy dr. Urmánczy Nándort a horthysta kormány képviselőjeként állítják be”. Kincses kéri, hogy a bíróság kérjen hivatalos átiratot a bukaresti magyar nagykövetségtől arról, hogy mikor volt dr. Urmánczy Nándor képviselő.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Pert veszített a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület a román szervezetekkel szemben
Feloszlathatják a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet, miután a helyi bíróság helyt adott a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványok keresetének.
magyar szervezet alapító tagjai kifejtették: élni fognak a fellebbezési lehetőségekkel, ha szükséges, az európai emberi jogi fórumokhoz fordulnak. Eközben a rendőrség szervezettbűnözés-ellenes osztálya is vizsgálatot indított a magyar egyesület alapítói ellen, kilencet közülük péntekre idéztek be kihallgatásra a Hargita megyei rendőrségre.
Önszerveződés: a vörös posztó
Mint arról beszámoltunk, a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványok Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár, egykori pártaktivista kezdeményezésére április 19-i beadványukban a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület tevékenységének a beszüntetését kérték. Folyamodványukban egyebek között azt állították, hogy az egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályzatába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéztek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amely szerintük a románság ellen irányult. Mindezt hiába cáfolta előbb Czirják Károly, az egyesület elnöke, majd Kincses Előd, az alperes ügyvédje, a maroshévízi bíró nem vette figyelembe.
Az Urmánczy-egyesület alapítói szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatukban kifejtik: a 2009. június 10-én bejegyzett szervezet alapszabályzatában a székelység önszerveződésének és önkormányzásának támogatása az ugyanazon a bíróságon, 670/326-os számmal iktatott kérelmükben is benne volt, akkor mégsem élt senki a fellebbezési lehetőséggel. Mellesleg Czirják szerint Şandrut mindig zavarta a magyar egyesület léte, ezt a különböző újságokban megjelent cikkei is bizonyítják.
„Számítottunk rá, mégis meglep a bíróság határozata, ugyanis Kincses Előd ügyvéd beszéde után Şandru visszavonta az Urmánczy személyére vonatkozó kifogásait, kijelentve: nem kéri az egyesület feloszlatását, csak az önrendelkezés szót vegyük ki a statútumból” – magyarázta a Krónika kérdésére Czirják.
Ortodox templomot is építtetett
Mint kiderült, báró Urmánczy Nándor 1902–1918 között volt az akkori magyar országgyűlés képviselője. A zömében románok lakta szászrégeni térség képviselőjeként tevékenykedett, az ő nevéhez fűződik többek között a Déda–Gyergyószentmiklós-vasútvonal kiépítése, a maroshévízi ortodox templom, az állami iskola és a bíróság székhelyének felépítése. Mindezek ellenére a maroshévízi bíróság a június elsejei, 545/326-os számú ítéletében kimondta a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület feloszlatását. Ugyanezen a napon az egyesület közgyűlésén az alapító tagok írásban is rögzítették azon döntésüket miszerint: az egyesület „a feltételezések és légből kapott vádak alapján hozott, politikailag befolyásolt ítéletet nem fogadja el, kitart a statútum eredeti tartalma mellett, és igazát az igazságszolgáltatás hazai és ha szükséges, európai fellebbviteli fórumain keresi.”
„Mondvacsinált koncepciós perről van szó, rendőrségi kihallgatásokkal fűszerezve” – jelentette ki a Krónikának Ambrus Árpád alapító tag, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, nehezményezve, hogy épp június 4-ére, a trianoni békediktátum 90 éves évfordulójára hívatta be nyolc társával együtt a rendőrség szervezettbűnözés-ellenes osztálya kihallgatásra Csíkszeredába.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Urmánczy-ügy: kedvező döntés
Kedvező fordulat állt be a hónapok óta húzódó Urmánczy-ügyben, miután a csíkszeredai törvényszék helyt adott a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület kérelmének, miszerint nem óhajtják módosítani az egyesület alapszabályában a székelység autonómiatörekvéseinek támogatását célzó passzust.
Mint arról beszámoltunk, a maroshévízi Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor Alapítványok Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére április 19-i beadványukban a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését kérték.
Folyamodványukban egyebek között azt állították, hogy az egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak.
A per folyamán Ilie Şandru előbb visszavonta a dr. Urmánczy Nándor személyére vonatkozó állításait, aztán a kulturális egyesület beszüntetésére vonatkozó passzust is töröltette, végül megelégedett volna annyival, hogy töröljék az alapszabály ötödik pontját, amely arra vonatkozik, hogy az egyesület támogatja a székelység autonómiatörekvéseit. Ez ügyben a maroshévízi bíróság helyt adott a román szervezetek kérelmének. Az Urmánczy-egyesület azonban a csíkszeredai törvényszéken fellebbezte meg a döntést, és kérte a maroshévízi bírák döntésének hatálytalanítását. Ezt a kérelmet fogadta el november 30-i határozatában a csíkszeredai törvényszék, illetve elrendelte a per újratárgyalását.
„Jó jelnek tekinti egyesületünk ügyvédje, Kincses Előd, hogy a csíkszeredai törvényszék helyt adott a kérelmünknek” – jelentette ki a Krónika kérdésére Czirják Károly, az egyesület elnöke, kifejtve, hogy az újabb tárgyalás várhatóan január elején lesz. Mint mondta, az egyesület nem sínylette meg a pereskedést, sőt nőtt a népszerűségük. A szeptemberi Urmánczy-megemlékezésre például olyan településekről is érkeztek vendégek, ahonnan korábban soha, ugyanakkor több magyarországi egyesülettel kötöttek együttműködési szerződést.
Jánossy Alíz, Krónika (Kolozsvár)

Szobrot kaphat Urmánczy Nándor Maroshévízen
Szobrot állíttatna Urmánczy Nándornak a politikusról elnevezett egyesület Maroshévízen, ezért írásban kérték az önkormányzattól, hogy jelöljenek ki területet erre a célra.
A Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke által aláírt kérelemben azt javasolták, hogy a szobor a Hargita megyei város központi parkjában kaphasson helyet, ahol három neves román személyiség szobra található. Czirják folyamodványában többek közt azzal érvelt, hogy a város lakosságának 71 százaléka román, 25 százaléka magyar- és ez az arány tükröződne a parkban elhelyezett szobrok számában is. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ez a gesztus szimbolizálná a városban élő románok és magyarok történelmi megbékélését is, amely egymás értékeinek kölcsönös tiszteletén alapul, és amely példaértékű lehet az Európai Unióban.
Az 1868-ban Maroshévízen született és 1940-ben ugyanitt eltemetett Urmánczy Nándor munkásságából kiemelte, hogy tizenhat éven át, 1902–18 között egy olyan körzet parlamenti képviselője volt, amelyben többségben románok éltek. Ugyanakkor 1895-ben létrehozta az első helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévő területen felépíttette az első állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, amiért meghívták beszédet mondani az 1903-ban tartott templomszentelésre is. Ugyancsak Urmánczynak köszönhető az első bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda–Gyergyószentmiklós-vasútvonal. Halála után, 1940-ben díszpolgári címmel tüntették ki, a dokumentumot Pattantyús A. Miklós polgármester és Újfalvi Béla jegyző írta alá. „Urmánczy Nándor és Miron Cristea ugyanabban a városban születtek, kortársak voltak és ugyanazt a budapesti egyetemet végezték. Mindketten szerették a nemzetüket, és soha semmi olyat nem tettek, ami a két nemzet közötti széthúzáshoz vezetett volna” – érvelt Czirják a folyamodványában, kérve, mielőbb jelöljék ki a szobor helyét, hogy majd a konkrét tervekkel is előhozakodhassanak.
Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor alapítványokkal. Az Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos „horthysta” múltjára hivatkoztak
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Maradhat az okiratban a székelyföldi autonómia
Helyt adott a maroshévízi Urmánczy egyesület fellebbezésének a Hargita Megyei Törvényszék, és jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte azt az első fokon hozott döntést, amely szerint az alapító okiratból ki kell venni a székelyföldi autonómiatörekvéseket támogató passzust.
A szerdai döntésről Kincses Előd, a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület ügyvédje tájékoztatta a lapot. Az Ilie Sandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azzal az indokkal kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, hogy a magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. A per alapját képező állítást az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve az erdélyi politikus és író, Urmánczy Nándor (1868–1940) állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak.
A több mint egy éve elkezdődött perben végül a csíkszeredai törvényszék jogerős határozatban hatályon kívül helyezte a maroshévízi bíróság ítéletét.
mno / MTI 
Erdély.ma

Leleplezték Urmánczy Nándor szobrát Maroshévízen: Méltó emlék a névadónak
Szobrot lepleztek le Urmánczy Nándor, néhai magyar országgyűlési képviselő tiszteletére a negyedik alkalommal szervezett Dr. Urmánczy Nándor Emléknapok rendezvény keretében Maroshévízen. Az esemény házigazdája az az Urmánczy Nándor Egyesület, amely jogerősen pert nyert három román civilszervezet ellenében. Az eseményen jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája. Szobrot lepleztek le Urmánczy Nándor, néhai magyar országgyűlési képviselő tiszteletére a negyedik alkalommal szervezett Dr. Urmánczy Nándor Emléknapok rendezvény keretében Maroshévízen. Az esemény házigazdája az az Urmánczy Nándor Egyesület, amely jogerősen pert nyert három román civilszervezet ellenében. Az eseményen jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, valamint Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája.
„Le kell számolni azzal a téveszmével, hogy az államhatárok tologatása megoldja a román-magyar együttélés és egymásrautaltság gondjait” – hangoztatta beszédében Kövér László, aki szerint magyaroknak és románoknak ma a múlt kölcsönös tisztelete mellett az a közös feladata, hogy egy határok nélkülivé váló Európában a 21. század kihívásaira adjanak közös válaszokat. Az országgyűlés elnöke beszédében egyébként párhuzamot vont a szintén maroshévízi születésű Miron Cristea román politikus és Urmánczy Nándor pályafutása között, kihangsúlyozva azokat a történelmi momentumokat – trianoni békediktátum, bécsi döntés –, amik mentén az eleinte barátként indult politikusok pályája ellentétes irányt vett. Urmánczy munkásságát méltatva kiemelte azokat a megvalósításokat, amelyből a térség valamennyi lakója – románok és magyarok – egyaránt profitáltak.
Urmánczy Nándor tizenhat éven át, 1902–1918 között egy olyan körzet parlamenti képviselője volt, amelyben többségben románok éltek. 1895-ben létrehozta az első helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévő területen felépíttette az első állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, és neki köszönhető az első bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda – Gyergyószentmiklós vasútvonal.
Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája köszönetet mondott mindazoknak, akik ápolják az egykori politikus emlékét, különösen kiemelve Czirják Károly, az Urmánczy-egyesület elnökének érdemeit abban, hogy „újra divatba jött a nagyapja”. Mint hangsúlyozta, a maroshévízi ünnepség után arra fog törekedni, hogy az anyaországban is ismertté tegye politikus nagyapja munkásságát.
Czirják Károly egyesületi elnök beszédében bevallotta, hogy egy évvel ezelőtt nem hitte volna, hogy a következő Urmánczy emléknapon szobrot avatnak az egyesületük névadójának tiszteletére. Főleg olyan körülmények közepette, hogy ez idő alatt perben álltak három román civilszervezettel. Az Urmánczy-egyesület korábban perben állt három szintén maroshévízi román civilszervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Cãlimanilor alapítványokkal. Az Ilie Sandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevét viselő magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti.
A Blaskó János szobrászművész készítette mellszobrot Kövér László leplezte le.
Jánossy Alíz. Új Kelet (Gyergyószentmiklós)

Székely zászló – Nagyszabású kivizsgálás zajlik Gyergyószentmiklóson
rendőrségi jegyzéken majdnem húsz közintézmény szerepel, minden intézményvezetőt kihallgatnak, a héten az iskolák igazgatóitól kértek nyilatkozatot.
Az Ilie Sandru által tett feljelentésre kedden a Batthyány Ignác Techniaki Kollégium igazgatóját, Farkas Zoltánt, tegnap Gál Árpádot, a Fogarasy Mihály Általános Iskola vezetőjét, ma délelőtt pedig Lakatos Mihályt, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatóját hívatták a rendőrségre. Írásban kellett nyilatkozniuk egy kérdéssorra, hogy ki tette ki, kinek a felhívására.
Lakatos Mihály elmondta, hogy a Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára azután került ki a zászló, miután Hargita megye zászlajává választották az arannyal díszített világoskék lobogót. A rendőrségen leírta, hogy senkitől nem érkezett felszólítás az eltávolítására, Makkfalvára is hivatkozott, akik 2010-ben már pert nyertek a székely zászló ügyében a segesvári bíróságon. Nincs szándékában a bejárat fölül levenni a zászlót, mindaddig, míg írásbeli felszólítást nem kap rá. A rendőrségi kihallgatások hatására azonban a napokban már eltávolítottak néhány zászlót a közintézmények homlokzatáról Gyergyószentmiklóson.
Vincze Csilla
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma.

Nem csitul a székelyzászló-ügy
Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson sorra hívják be a rendőrségre azokat az iskolaigazgatókat, akik kitűzték intézményük épületére a székely zászlót.
Nem csitul a székelyzászló-ügy. Sorra idézik be a Hargita megyei iskolák igazgatóit, és nyilatkozatokat kérnek tőlük. Olyan kérdéseket tesznek fel például nekik, hogy honnan szerezték be a zászlót vagy, hogy költöttek-e rá közpénzt.
A rendőrség nem titkolja, egy maroshévízi polgár, Ilie Şandru feljelentése nyomán vizsgálódnak. A jól ismert újságíró, aki a volt megyei pártlap, az Informatia Harghitei munkatársa volt évtizedekkel ezelőtt, most a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Fórumának elnöke.
A Határok nélkül című műsor riporterének kérdésére kifejtette: azt kifogásolja, hogy létezik egy bírósági ítélet, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős határozata, amely megsemmisítette a Hargita megyei zászlóra vonatkozó megyei önkormányzati határozatot. Ez a határozat az úgynevezett székelyföldi zászlót tette meg megyezászlóvá, ilyen értelemben tehát törvénytelen a zászló, és Ilie Şandru azt szeretné, ha a törvényt betartanák.
Arra a kérdésre, hogy miért használják a románok következetesen úgy, hogy „úgynevezett Székelyföld”, Ilie Şandru azt válaszolta: azért, mert nem önálló közigazgatási régióról van szó, semmi létjogosultsága nincs a megnevezésnek, csak szeretnék, hogy ez így legyen, de a jelenlegi törvények szerint nem létezik.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke ezzel szemben nyílt levelet tett közzé, amelyben arról tájékoztatja az iskolaigazgatókat, hogy a nevezett határozat még mindig nem jelent meg a hivatalos közlönyben. Ugyanakkor egyetlen román jogszabály sem tiltja, hogy egy közösség, régió vagy közigazgatási egység saját szimbólumait használja.
Időközben Maros megyében is megindult a támadás, felszólítást kaptak a polgármesterek, hogy vegyék le a székely zászlót a hivatalokról. Corneliu Grosu prefektus szerint tizenöt Maros megyei közintézmény homlokzatára tűzték ki már a tavalyi önkormányzati választások után a székely lobogót, és azóta nem vették le. A Határok nélkül úgy tudja, a polgármesterek nem tettek eleget a felszólításnak. Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma.

Székelyzászló-ügy – Érvénytelenítették az ügyészségi határozatokat
A Csíkszeredai Bíróság érvénytelenítette azokat az ügyészségi határozatokat, amelyek szerint nem indul bűnvádi eljárás a székely zászlót kitűző Hargita megyei polgármesterek és intézményvezetők ellen. A bíróság megállapította: az ügyészség nem a megfelelő tör- vénycikkelyt jelölte meg jogalapként, amikor arról határozott, hogy nem rendel el nyomozást. Álláspontja szerint a bűnvádi eljárás elindítását arra hivatkozva kellett volna elutasítani, hogy a panaszos által kifogásolt cselekedet (a székely zászló kitűzése) nem szerepel a büntető törvénykönyvben.
A bíróság Ilie Sandru maroshévízi nyugalmazott tanár keresete alapján vizsgálta meg, hogy helyesen döntött-e a csíkszeredai és a Hargita megyei ügyészség a zászlóügyben. A szerdán hozott jogerős ítéletet csütörtökön közölték a bíróság honlapján.
Sükös József, a bepanaszolt vezetők ügyvédje az MTI-nek nyilatkozva azt hangsúlyozta hogy a bíróság sem tartotta indokoltnak a nyomozás elrendelését a zászlót kitűző intézményvezetők ellen. Rossznak tartotta azonban, hogy a bíróság „nem csapta rá az ajtót a feljelentőre", hanem „megint beengedte őt a pályára". Az ügyészségnek ugyanis a bíróság által megjelölt jogalapra hivatkozva újabb határozatban kell elutasítania a bűnvádi eljárás elindítását, ez pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a feljelentő tovább folytassa a pereskedést.
Hargita megyében március és április folyamán a rendőrség hallgatta ki azoknak a közintézményeknek a vezetőit, amelyekre kitűzték a székely zászlót. Az intézményvezetőknek arról kellett írásos nyilatkozatot adniuk, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt.
A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi ügyészség Ilie Sandru nyugalmazott tanár feljelentése alapján indította el a vizsgálatot, amelyet a bűnvádi eljárás elutasításával zárt. Korábban ugyanennek a személynek a feljelentése alapján törölte el a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozatot.
MTI
Erdély.ma

Borboly: a kormány rég megoldhatta volna a székelyzászló-ügyet
„A helyi szimbólumok, zászlók ügyét a kormány rendezhetné határozattal akármelyik heti ülésén, ha lenne erre bátorsága, ám inkább névtelen vagy nevüket vállaló feljelentők, provokáló megélhetési civilszervezetek, a prefektusok, igazságszolgáltatási szervek vagy a rendőrség mögé bújik” – jelentette ki csütörtökön Borboly Csaba.
Hargita Megye Tanácsának elnöke a székely zászló ügyében tett feljelentések kapcsán tartott sajtótájékoztatót. A Csíkszeredai Bíróság aznapi döntését nem kommentálta, mint mondta, megvárja az ítélet indoklását.
„ A gond az, hogy kormány nem elég bátor annak kimondására: az Európai Unióban használhatnak helyi szimbólumok, de Romániában nem! Felkérem, hozzon egyértelmű, világos rendeletet: vagy engedélyezze, vagy tiltsa be a helyi zászlók közintézményekben való használatát, ahhoz hasonlóan, mint ahogyan korábban sikerült rendezni törvénnyel a kétnyelvű feliratok kérdését is” – mondta Borboly Csaba, aki szerint a helyi szimbólumok betiltása nagyon rossz fényt vetne az országra, ráadásul precedenst teremtene olyan országok számára, amelyekben román ajkú kisebbség él.
A helyzetet a megyeelnök szerint a kormánynak az RMDSZ-szel együttműködve kell megoldania. A politikus felháborítónak nevezte, hogy munkájukat tisztességesen végző embereket meghurcolnak. „Sokuknak ez az első büntetőügyük, ezek az emberek nem bűnözők, csak azt tették, amit Románia más megyéiben is tettek: kitették a helyi szimbólumot, , hiszen Románia más vidékein is használnak helyi szimbólumokat, így Gorj, Temes, Kolozs, Máramaros, Fehér megyében és Târgu Jiu városban” – fogalmazott Borboly.
A sorozatos feljelentőről, Ilie Șandruról a megyeelnök közölte: nem tesz feljelentést a maroshévízi nyugalmazott tanár ellen hamis vádaskodásért, rágalmazásért, mert nem akarja, hogy a feljelentő és családja végigmenjen hasonló procedúrákon, mint ő. Az elöljáró szerint Ilie Șandru nincs tudatában annak, mekkora károkat okoz támadásaival: rontja a közhangulatot, és veszélyes precedenst teremt például a szerbiai vagy ukrajnai román kisebbség számára.
„A romániai közvéleménynek meg kell értenie: a helyi szimbólumok használata európai gyakorlat, sőt Románia más megyéiben is használnak helyi szimbólumokat. Ráadásul egy 2013. márciusi felmérés szerint a Hargita megyei román ajkúak többségét nem zavarja a székely zászló, sőt több mint egyharmaduk jónak vagy elfogadhatónak tartja a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételét” – szögezte le.
Borboly Csaba megköszönte az RMDSZ által létrehozott Mikó Imre Jogsegélyszolgálatnak, hogy felvállalta az ügyet, és biztosította a védőügyvédet. A megyeelnök végül kijelentette: Hargita megyében nyugalom van, nincsenek politikai cirkuszok, összefogás van minden szinten, a magyarok és románok között is, például idén a megyei tanács kezdeményezésére megalakult a Görgény–Kelemen Közösségi Fejlesztési Társulás, amely az északi térség településeinek fejlesztésének céljával hoztak létre, valamint magyar–román jó együttélési kódex készül.
maszol/MTI

Feléledt a Vatra
A marosvásárhelyi fekete március 24. évfordulójára időzítette a Vatra Românescă Szövetség (VRSZ) tegnap délutáni demonstrációját, a közigazgatási magyarnyelv-használat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozáson mintegy háromszázan vettek részt.
A magát kulturális szervezetnek mondó VRSZ március 15-én hirdette meg a helyi sajtóban a demonstrációt a kormánykoalícióba belépett RMDSZ „aberráns” követelései – a közigazgatási magyarnyelv-használat, magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, a székely jelképek kifüggesztése – elleni tiltakozásul. A szervezet azt követeli továbbá a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A trikolór sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és A román nyelv az egyedüli úr feliratú óriás transzparenst emeltek a magasba. Florin Oproiescu, a VRSZ elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Șandru, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, hogy az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja. A beszédek alatt többször a Hargita, Kovászna: román föld és Székelyföld nem létezik rigmusokat skandálta a tömeg, és Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelte, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába. Hírügynökségi jelentések szerint a demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben a VRSZ az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri, és azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A kormány ellen (is) tüntetett a Vatra
A rossz idő ellenére pár százan összegyűltek tegnap délután Avram Iancu szobra előtt, hogy felhívják a hatalom figyelmét, ne hagyja figyelmen kívül a Vatra Româneascat, és ne hozzon románellenes döntéseket. Bár a főszervező, Oproiescu Florin, a VR országos elnöke többször is hangsúlyozta, hogy nem magyarellenes megmozdulásról van szó, a felszólalók beszédei, a transzparensek, illetve a bekiabálások, skandálások azonban ellentmondtak ennek a kijelentésnek. "Hargita, Kovászna román föld!", "Nem a magyar prefektusra!" "Nemet mondunk Románia szétdarabolására!", A VR mi vagyunk!" "A román nyelv az egyetlen uralkodó!", "A román föld nemzeti vagyon!", és igaz halványabban, de néhányan többször bekiabálták, hogy "Magyarok, kifelé az országból!".
A rendezvényen jelen volt Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke, illetve társszervezőként számos román hazafias szervezet képviselője. Többek között a felszólalt Mircea Dogaru, Lazar Ladariu, Ilie Sandru. A tüntetésre tucatnyi pap mondott áldást. A rendezvény kultúrműsorral ért véget.
Florin Oproiescu, a Vatra Româneasca elnöke a rendezvény végén kijelentette: – Nem magyarellenes mítingről van szó, azért gyűltünk össze, hogy figyelmeztessük a kormányt, vegyen bennünket figyelembe, és ne hozzon döntéseket azok ellen, akik megszavazták őket. Mi egyetlen dolgot kérünk: alkalmazzák a törvényt és az alkotmányt! A gazdasági, politikai és erkölcsi válság közepette kötelességünk újraéleszteni a Vatra Româneasca Egyesületet, amelyre Romániának nagy szüksége van.
– Ennek ellenére egyesek azt kiabálták, hogy magyarok, kifelé az országból!
Ha valakik ezt kiabálták, azzal csak az idegen ügynökségek malmára hajtották a vizet.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely),

Vatra-tüntetés a székely jelképek ellen Marosvásárhelyen
Az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék – hangoztatták szerdán a Vatra Românească tüntetői Marosvásárhelyen. A 350 fős tömeg a "Hargita, Kovászna: román föld", és "Székelyföld nem létezik" rigmusokat skandálta.
Mintegy 350 résztvevő jelenlétében kezdődött meg szerda délután Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a közigazgatási magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românescă Szövetség (UVR).
Délután négy órakor kezdtek gyülekezni a Avram Iancu szobra előtt, majd félórával-órával a meghirdetett kezdés előtt lehettek ötszázan is a résztvevők. Ám a szónoklatok megkezdése után, a hideg szél és eső miatt sokan otthagyták a teret, mire az esemény a végéhez közeledett, alig lehettek száz-százötvenen.
A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy nem a magyarok ellen gyűltek össze, de ellenzik a magyar nyelv hivatalossá tételét Romániában, ellenzik azt, hogy az RMDSZ-szel összefogjon bármelyik párt is, amely kormányra lép. Néhányan kígyók szigetének („insula șerpilor”) nevezték Hargita-Kovászna-Maros megye területét, a Székelyföldet. Ez a régió egyes felszólalók szerint nem is létezik, sőt még székelyek sincsenek, ugyanis a törökök teljesen kipusztították, vagy beolvasztották, elűzték őket, egy-két olyan személy van, aki tud néhány szót „ezen a nyelven”.
„Spune nu dezmembrării României!” (Mondj nemet Románia feldarabolására!), „Vatra Românească suntem noi!” (A Vatra Românească mi vagyunk!, „Dacii liberi” (A szabad dákok), „Nu prefect UDMR!” (Nem az RMDSZ-es prefektusra!), „Limba română – unica stăpână” (A román nyelv az egyedüli úr) – ezeket és ehhez hasonló jelszavakat emeltek a magasba.
A felszólalók a magyar nyelv, a székely és magyar zászlóhasználata, a „magyar irrendentizmus és szélsőséges megnyilvánulások” ellen tiltakoztak. A rendezvényen jelen levő Lazăr Lădariu, a Cuvântul liber megyei napilap főszerkesztője például a „hortista, fasiszta szimbólumok”, a magyar és székely zászlók és jelképek használata ellen,a kisebbségi diktatúra, a románok gyalázása, a románellenes szlogenek ellen emelt szót. Arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a kulisszák mögött a regionalizálás a hortista rendszer visszaállítását szolgálja Székely Autonómia elnevezéssel. „Vigyázzunk, hogy a román nyelv térképe nem legyen kisebb Románia földrajzi térképénél” – mondta.
Kígyók szigetének nevezte a Székelyföldet a román napilap főszerkesztője, de Ilie Șandru, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok egyesületének elnöke is, aki szerint az itt élő négyszázezres román közösség elfelejtett közösség. Egyes szónokok szerint Székelyföld nem létezik, míg mások szerint már maguk a székelyek sem léteznek.
A Vatra Românească nem csak Marosvásárhelyen szervezett tiltakozó/figyelmeztető megmozdulást, de szerte az ország különböző kisebb-nagyobb településein: Bârlad, Botoșan, Tulcea, Déva, Gyulafehérvár, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár román közösségei is a vásárhelyivel egyidőben adtak hangot annak az elvárásuknak, hogy a mindenkori román kormány mielőtt döntést hozna, konzultáljon a Vatra Românească civil szervezettel.
Antal Erika
maszol.ro,

Teret kap a gyűlölet
A március közepén ismét előtérbe kerülő székely autonómiaigény meghaladja a társadalom ingerküszöbét, ez okozza a szociológusok szerint a magyar nemzeti ünnep tájékán a román nacionalizmus újjáéledését. A gond az, hogy ez a szélsőség újratermelődik. Cseke Péter Tamás és Kustán Magyari Attila írása.
Elfeledettnek tűnt román nacionalista szervezetet támasztott fel és újból magyarellenes indulatokat gerjesztett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés és a március 15-i nemzeti ünnep az országban. A négy szélsőségesnek ítélt magyar állampolgár kormány általi kitiltása Romániából mintha vezényszó lett volna: tüntetést szervezett Marosvásárhelyen a Vatra Româneasca, kétnyelvű helységnévtáblákat mázoltak be több erdélyi megyében, a magyarokat gyalázták a Bukaresti Steaua csapat szurkolói, továbbá újból nemzeti hős lett egy háromszéki román fiatalból, aki trikolórral pózolt az ünneplők közelében március 15-én. Az indulatokat – akárcsak az elmúlt évek márciusaiban – ismét a román sajtó gerjeszti, elsősorban a hírtelevíziók. A jelenséget pedig nem képes ellensúlyozni az a néhány román közéleti személyiség vagy magyarbarát blogger, akik – elsősorban a közösségi médián keresztül – toleranciára szólítják nemzettársaikat. A szociológusok szerint a jelenség elsősorban azért aggasztó, mert a nacionalizmus újratermelődik a román társadalomban.
Reaktivált Vatra Româneasca A román nacionalizmus fellángolása akár a március 10-i autonómiatüntetésre adott válaszreakciónak is tekinthető. Tény, hogy a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képtelen volt megszabadulni a szélsőséges elemektől. A csendőrökkel dulakodó, uniós zászlót égető és „Vesszen Trianon!”-t skandáló hatvannégy vármegyés magyar fiatalokról készült képek és tudósítások bejárták a román sajtót. Olaj volt a tűzre, hogy rá öt napra a magyarok lakta nagyobb településeken idén is megünnepelték március 15-ét. Ez már meghaladta a román nacionalista szervezetek ingerküszöbét. A szélsőjobbos Noua Dreapta éppen a magyar nemzeti ünnepen tartott – incidensek nélkül záruló – demonstrációt „a haza védelmében”, rá négy napra pedig a Vatra Româneasca Szövetség tüntetett Marosvásárhelyen. Az utóbbi szervezet éppen 25 éve, Marosvásárhely fekete márciusa előtt alakult meg. Március 19-i demonstrációjukat össze is kötötték a tragédiába torkolló román-magyar összecsapások gyászos évfordulójával. Az eltelt negyedszázad azonban érezhetően megkoptatta a Vatra tekintélyét: alig 350-en – jobbára idős román emberek – vettek részt a demonstráción, amelyet a közigazgatásbeli magyar nyelvhasználat és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdettek meg. A résztvevők a kormányba belépett RMDSZ „aberráns” követelései ellen tüntettek. Azt is követelték a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére. A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr” feliratú transzparenst emeltek a magasba. Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, zászlaja pedig a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. Ilie Șandru, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke úgy vélekedett, az RMDSZ szélsőséges szervezet, amelynek Románia szétdarabolása a célja.
A beszédek alatt többször a „Hargita, Kovászna: román föld”, és „Székelyföld nem létezik” rigmusokat skandálta a tömeg, Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelve, amiért bevette a magyar érdekképviseletet kormányába. A demonstráción petíciót fogadtak el, amelyben az UVR az alkotmány és a törvényesség érvényesítését kéri, valamint azt, hogy tiltsák meg a román föld idegeneknek való eladását. A demonstráción Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt elnöke is részt vett. Ugyanazon a napon hat személy gyűlt össze a Közigazgatási palota előtt Szatmárnémetiben, s szintén magyarellenes szlogeneket skandáltak. Azt hangoztatták, hogy Erdély soha nem volt Magyarország része, és a romániai magyarságnak túl széleskörűek a jogai.
Helységnévtáblákat mázoltak be A magyarellenes indulatokat kétnyelvű helységnévtáblák is bánták Maros és Szatmár megyében. Március 16-án éjjel ismeretlenek festékkel fújták le Ákosfalván, Göcsön és Székelyvaján a magyar feliratokat. „Sajnálatos, hogy visszatértünk a kétezres évek elejére, de úgy gondolom, ez többé nem fog nálunk sem és máshol sem megismétlődni” – mondta az ügy kapcsán Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere. A községháza átiratban jelezte az útügynek, hogy mielőbb cseréljék ki az elcsúfított táblákat és a rendőrségen ismeretlen elkövető ellen feljelentést tettek. Szatmár megyében 18-án délután négy magyar település helységnévtábláját festették le: Batiz, Gombáspuszta, Sárközújlak és Avasújváros határában. A négy táblát másnap reggelre az elöljárók letakaríttatták, Sárközújlak alpolgármestere, Szabó Ignác saját kezűleg tisztította le a festéktől a táblát. Szabó Elek, Egri község polgármestere feljelentést készül tenni ismeretlen tettesek ellen. Kereskényi Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő azt mondta: „Hasonló esetek eddig nem voltak jellemzőek Szatmár megye közösségére. Úgy gondolom, inkább a március 15-i megemlékezésen tapasztalt békés együttélés jellemzi Szatmárt. Meggyőződésem, hogy néhány, szellemileg visszamaradott egyén követte el, mindez nem jelenti azt, hogy mentesülniük kell a felelősségrevonás alól. Erre azért is szükség van, hogy a hasonló eseteket megakadályozzuk és a békés együttélést ne veszélyeztessük” – fogalmazott a szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
Bírságok a tüntetés szervezőinek
Megbírságolták a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőit és egyes résztvevőit: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Izsák Balázsra, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva. Izsák elmondta: a bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a menetelés betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat. További háromezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá. Az SZNT elnöke közölte, hogy az intézkedést megalapozatlannak tartja és közigazgatási bíróságtól fogja kérni a szervezőkre kirótt bírság megsemmisítését. A hivatalos személy elleni erőszakot egytől öt évig, a veszélyes eszközök birtoklását (jelen esetben egy hagyományőrző kard) fél évtől két évig, a robbanószer birtoklását (jelen esetben petárda) kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja az új büntetőtörvénykönyv. Mint ismert, a Székely vértanúk emlékművénél március 10-én rendezett autonómiatüntetés végén a résztvevők – a polgármester tiltása ellenére – Marosvásárhely főterére vonultak, néhányan a csendőrökkel dulakodtak.
„Takarodjatok az országból!” A magyarellenes indulatok újra begyűrűztek a stadionokba is. A Hivatásos Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága összesen 50 ezer lej bírsággal sújtotta a Bukaresti Steauát, amelynek szurkolói két egymást követő bajnoki mérkőzésen magyarellenes szólamokat („Takarodjatok az országból!”) skandáltak. A klubot 30 ezer lejre büntették, miután drukkerei a Medgyesi Gaz Metan elleni bajnokin gyalázták a magyarokat, a bíró félbe is szakította a játékot. Ugyanez történt az ezt megelőző fordulóban, a kolozsvári CFR stadionjában, a játékvezető a Fellegváron is kénytelen volt félbeszakítani a mérkőzést. A kolozsvári incidens miatt a bukaresti klub 20 ezer lejes bírságot kapott. Gino Iorgulescu, a Hivatásos Labdarúgó Liga elnöke felhívást intézett a szurkolókhoz, hogy tartózkodjanak az ilyen megnyilvánulásoktól, mert az általa vezetett intézményt és a román klubokat az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is megbüntetheti. „Belföldön meg lehet ezt úszni bírsággal vagy eltiltással, de arra ébredhetünk, hogy az UEFA és a FIFA is közbelép, és akkor nagyobb meglepetésekre számíthatunk" – mondta Iorgulescu. Justin Ștefan, a liga főtitkára közölte, hogy a legutóbbi fordulóban három találkozón is „a romániai magyar nemzeti kisebbség elleni” szólamokat skandáltak.
Román hős: a trikolóros fiú
Lázadoztak március 15-én a székelyföldi románok is. Legalábbis így értelmezte a román sajtó annak a tizenévesnek az esetét, aki trikolórral pózolt Sepsiszentgyörgyön, majd a fényképet kiposztolta Facebook-oldalára. A történtek után a fiú fenyegető üzeneteket kapott, amelyek miatt feljelentést tett a rendőrségen. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa közölte, elkezdik a nyomozást az ügyben, beazonosítják azokat a kommentelőket, akik megfenyegették a román trikolórral pózoló kiskorút. Tény, hogy a fiúból napokon belül nemzeti hős lett a román médiában, akárcsak a kovásznai diáklányból, aki egy éve román nemzeti színű fejpántot viselve ment iskolába a magyar nemzeti ünnepen.
Megtalálni magunkban Mândruţát A nacionalista indulatok feléledése ellen mindössze néhány ismertebb román publicista emelt szót. Közéjük tartozik Lucian Mândruţa televíziós személyiség, aki Facebook-oldalán jókívánságokat fogalmazott meg a magyar nemzeti ünnepen. És közéjük tartozik Sever Miu „Olahus”, a MaghiaRomânia blog alapítója is, aki ezekben a napokban több írásában is fékezni próbálta az indulatokat. Sever Miu az Erdélyi Riportnak elmondta, akkor lehet hatékony a tolerancia tudatosítása a román közvéleményben, ha az összes román és magyar állampolgár „megtalálja önmagában a Mândruţat”, tehát a kritikus álláspontot a politikával és a médiával szemben, pontosabban az etnikai kérdésekben való félrevezetésükkel szemben. Az interetnikus frusztrációk szerinte személyes frusztrációk következményei, ha pedig nem egyezünk ki saját „démonainkkal”, mindig a „másikban”, a tőlünk eltérőben fogjuk őket viszontlátni, legyen szó világnézeti, etnikai vagy szociális kérdésekről. Sever Miu úgy véli, hosszas folyamat a tolerencia tudatosítása, mert az egymásnak okozott sebek is évszázadok alatt mélyültek el. Szerinte az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a magyarok és románok közti viszony. Egyrészt közel sincsenek olyan botrányok, mint a marosvásárhelyi fekete március, másrészt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon is lehet, és ha elégedetlenek a koalícióval, akkor annak elsősorban nem etnikai okai vannak, hanem rájöttek, hogy a Szövetség politikusai sem különböznek román társaiktól. „Sokan közülük falaznak a korruptaknak, vagy maguk is korruptak, illetve azt a látszatot keltik, hogy a mézesbödönre fenik a foguk” – magyarázta. Miu szerint fölényben vannak ugyan a sovén megnyilvánulások, de sok román felszólal a tolerancia jegyében, azért, hogy árnyaltabban tekintsenek a magyarokra, és két magyar közt is különbséget tudjanak tenni: azaz el lehessen választani a szélsőséges jobbikost vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagját az átlagmagyartól, illetve a politikust az egyszerű székely embertől. Mint mondta, a kilencvenes években is léteztek ezek a hangok, de nem váltak hallhatóvá. „Az internet, a Facebook nem csak az elképesztő méreteket öltő nyomorúsággal szembesít minket, de sok pozitív elképzeléssel is, és segít abban, hogy ezek az emberek egymásra találjanak. Ahogyan ez például a MaghiaRomânia esetén is történt” – jelentette ki a blogger.
Újratermelődik a nacionalizmus
Veres Valér, a kolozsvári BBTE szociológiai intézetének vezetője szerint a magyar közösség autonómigénye az, ami rendszeresen kiveri a biztosítékot a román többségi társadalomban. „A románok a magyarság bizonyos célkitűzéseivel szemben nagyobb ellenszenvet éreznek. Az autonómiaigény például sokkal jobban ingerli őket, mint a magyar állampolgárság igénylése – magyarázta az Erdélyi Riportnak egy 2013-as közvéleménykutatásra hivatkozva. – Ha tehát egy ilyen ügy érdekében szerveznek felvonulást a magyarok, akkor azt nagyon sok román negatív megnyilvánulásnak tekinti, úgy gondolják, ez ellenük irányul”. A szociológus szerint sokkal több kommunikációra volna szükség annak érdekében, hogy ezeket az akciókat elfogadják. Kérdésünkre, hogy növekszik-e a magyarellenesség, vagy csak rövidtávú fellángolásokról van szó, Veres Valér elmondta: egy 2008-ban végzett, az ifjúságot érintő országos szintű kutatás magas magyarellenességet mutatott ki a románok körében, ami azt jelenti, újratermelődik a nacionalizmus a román társadalomban. „Nehéz kitalálni, merre alakul a tendencia. Az persze igaz, hogy a fiatalok világképe ideologikusan alakul, bizonyos eszmék megismerése által, és a mindennapi tapasztalatok által át nem szűrve. A tapasztalatok később jelentkeznek, akkor pedig általában árnyalják a véleményeket, és ez látszik is Erdélyben, ahol a felnőtt népesség esetében megfigyelhető, hogy toleránsabb, ellentétben Románia más régióinak lakóival” – mondta Veres. A szociológus a magyarországi kampánnyal magyarázza azt, hogy a román kormány drasztikus intézkedéssel négy magyar állampolgárt kitiltott Romániából. Mint mondta, az Erdélyben is jelenlévő Jobbik is részese a magyarországi kampányban, másrészt a marosvásárhelyi felvonuláskor incidensekre is sor került, amelyek meghaladhattak egy olyan szimbolikus ingerküszöböt, amelyre eddig nem volt példa. „A marosvásárhelyi autonómiatüntetésen ugyanakkor sértő és provokatív
megszólalások is elhangzottak, és ha a tömeg heterogén is volt, ezek az aspektusok felnagyítódtak a román közönség előtt, a nacionalista pártok, mozgalmak, vagy éppen polgárok reagáltak erre” – magyarázta. Veres szerint az RMDSZ kormányra lépése jó hatással van a román-magyar viszonyra. Ennek a magyarázata, hogy a magyar népesség azonosul azzal a politikai szervezettel, amely kormányra kerül, ilyenkor az együttműködést vallják a magukénak, megértik, hogy együtt lehet dolgozni a román féllel, meg lehet oldani a problémákat. „A román népesség esetében összetettebb jelenségről van szó, nem könnyű kitalálni, mit jelent számukra az RMDSZ kormányra lépése, mert más tényezők is hozzájárulnak a megítéléshez” – tette hozzá.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Reklámzászló vagy egy történelmi közösség lobogója?
Szeptember 22-én érdemben tárgyalta a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székelyzászló-pert, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács indított a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség ellen. A tárgyaláson tanúként hallgatták ki Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség parancsnokát, aki kirótta a büntetést az EMNT-nek.
Kincses Előd, az EMNT jogi képviselője szerint a rendőrparancsnok "lelkesen védte a lépés helyességét, mert állítása szerint a székely zászló reklámzászló. – Amikor felmutattam neki azt a színes fénymásolatot, amely Székely Mózes, az egyetlen székely erdélyi fejedelem 1603-ból való pecsétjét tartalmazta, azt válaszolta, hogy nem ismeri, és az egyébként sem hivatalos dokumentum".
Az ügyvéd szerint nagyon szúrja a rendőrparancsnok szemét a székely zászló, azzal sem törődik, hogy a panaszhoz csatolták azt a segesvári ügyészségi állásfoglalást, amely kimondja, hogy a székely zászló egy történelmi közösség zászlaja, és nem lehet fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő jelképnek tekinteni.
Elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2012. szeptember 26-án helyt adott Sandru Ilie fellebbezésének, és megsemmisítette a Hargita Megyei Tanácsnak a Hargita megyei zászlóra vonatkozó határozatát, amely szerint a székely zászlót fogadta el a megye zászlajának, azzal az indoklással, hogy ez csak a székelység szimbóluma, viszont Hargita megyét nem csak székelyek lakják. – Tehát a táblabíróság is kimondta, hogy székely szimbólum, nem pedig reklámzászló, de Bertfelean ezeket a dokumentumokat figyelmen kívül hagyta, továbbra is fenntartotta, hogy reklámzászló, és mint olyan, engedélyköteles.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy szeptember 23- án az Európai Emberjogi Bíróság három esetben is elmarasztalta Magyarországot Vajnai Attila és társai ügyében, akik kitűzték a vörös csillagot, illetve a sarlót és kalapácsot, ezeket a kommunista szimbólumokat, amelyek használatát a magyar törvények a fasiszta szimbólumokkal együtt tiltja. Annak ellenére, hogy törvényes tiltó rendelkezést hágtak át, a magyar államot mégis elmarasztalták, mert az Európai Emberjogi Bíróság véleménye szerint ezeknek a szimbólumoknak a tiltása sérti az Európai Emberjogi Egyezmény 10. szakaszát, a véleménynyilvánítás szabadságát. – Álláspontom szerint ha az Európai Emberjogi Bíróság a törvény által tiltott kommunista szimbólumok tiltását helyteleníti, akkor értelemszerűen a régi, teljesen ártatlan, semmiféle diktatúrához és emberáldozathoz nem köthető, 1603-ból származó székely szimbólumok használatának a tiltása miatt Romániát egész biztosan el fogja marasztalni – jelentette ki Kincses.
Az ítélethirdetést az ügyben október 7-re halasztották.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Folytatódnak az ellentmondásos ítéletek a székely jelképek ügyében
Eltörölte a bíróság a marosvásárhelyi Demokrácia-központra kitűzött székely zászlóért a helyi rendőrség által kiszabott harmincezer lejes bírságot, de az ügyben alapjában a rendőrségnek adtak igazat, amely reklámzászlónak minősítette a kék-arany lobogót. Egy másik esetben meg azért „törölték el” Hargita megye zászlaját, mert azonos a székely közösség jelképével. A több zászlóperben is érintett Kincses Előd ügyvéd szerint Románia Strasbourgban komoly tanulódíjat fog fizetni a jelképek elleni hadjáratért.
„A hazai törvénykezők úgy csűrik-csavarják a székely zászló ügyét, hogy az sehogy se legyen jó a romániai magyarságnak, pontosabban fogalmazva: úgy, hogy a lehető legrosszabb legyen” – nyilatkozta szerkesztőségünknek Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki több zászlóperben is képvisel erdélyi civil szervezeteket. A bírósági tapasztalataira alapozó jogász elmondta, hogy míg a nagyváradi és a marosvásárhelyi bíróságok a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére is reklámzászlónak tekintik a székely kék-arany jelképet, a vásárhelyi táblabíróság pontosan azzal az indokkal „töröltette” a Hargita megye zászlójának elfogadott lobogót, hogy az kizárólag a székelység szimbóluma.
Mint ismeretes, a közelmúltban a marosvásárhelyi önkormányzat alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában lévő Demokrácia-központ vezetőit, a nagyváradi hatóság pedig Tőkés László EP-képviselő irodájának illetékeseit szólította fel a reklámzászlónak címkézett székely jelkép eltávolítására. Mi több, az egykori székely fővárosban a rendőrség 30 ezer lejes bírságot is kiszabott a nemzeti tanácsra. Bár a pénzbüntetést törölték, mindkét esetben a helyi bíróságok a rendőröknek adtak igazat; a törvénykezők szerint a székely lobogó reklámzászlónak számít, amelynek 30 napos kitűzésére engedélyt kell kiváltani.
„Azt állítani a székely zászlóról, hogy egy törvénytelenül kitűzött reklámlobogó, vagy valódi, vagy tettetett tudatlanságra vall” – nyilatkozta korábban a felperesek ügyvédje, Kincses Előd. A jogász egyébként bemutatta a bíróságon a Wikipédia székelyekről írt román nyelvű változatát, illetve három olyan okiratot tett le, amely reményei szerint perdöntő lett volna. Kincses ugyanakkor a bíróságok rendelkezésére bocsátotta a segesvári ügyészség korábbi végzését, amellyel megszüntette azon hat makfalvi személy ellen folytatott eljárást, akik néhány évvel ezelőtt, az RMDSZ-es polgármester bosszújára, kitűzték a székely zászlót az önkormányzat épületére. Az ügyészség akkor megállapította, hogy a történelmi közösség jelképe nem sért törvényt. Bekerült az ügy iratcsomójába a marosvásárhelyi táblabíróság végzése is, mely elutasította a magyarellenességéről elhíresült Ilie Şandru maroshévízi „szolgálatos feljelentő” panaszát, miszerint Hargita megye zászlója – ami azonos a székely lobogóval – törvénytelen volna.
„Fellebbeztünk az ítéletek ellen, hisz ha ezek így jogerősek maradnak, bármikor bárkit elő lehet venni azért, mert egy úgymond reklámzászlót tűzött ki a házára, anélkül, hogy kiváltotta volna a harminc napra szóló hatósági engedélyt” – magyarázta szerkesztőségünknek Kincses. Szerinte amennyiben Romániában jogerősen is elveszítenék a pert, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Véleménye szerint a strasbourgi bíróság joggyakorlata alapján kizárt, hogy ne az erdélyi magyar civilek javára szülessen ítélet. „Ez komoly tandíjba fog kerülni Romániának” – figyelmeztetett a marosvásárhelyi ügyvéd.
Míg Nagyváradon Tőkés László erkélyén továbbra is leng a székely szimbólum, a marosvásárhelyi Demokrácia-központot működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács épületén hetek óta nem. Ennek oka nem a bírósági ítélet, hanem a székházváltás, állítják a szervezet illetékesei. A központ nemrég a Klastrom (Mihai Viteazul) utca 40. szám alól a 10. szám alá költözött. „Még nem szereltük fel a zászlótartót, és nem szereztük be az épület Németországban élő tulajdonosának a beleegyezését” – indokolta a késlekedést Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke. A nemzeti tanács vezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa tovább halogatja az írásos beleegyezés megadását, az ablakba, függöny helyett teszik ki a zászlót.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Székelyföld ostroma
A kisebbségi jogok sértik a román nép becsületét?
Hát nem szomorú, hogy szinte naponta meg kell fogalmaznunk: az erdélyi magyarság nem akar mást, mint békében élni és megmaradni ősei földjén. Nem követel többet, mint amennyit 1918. december elsején ígértek. Nem kér kevesebbet, mint amennyit a Románia által aláírt kisebbségi szerződés előír. Tudjuk, hogy Erdélyt a kisebbségi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek ellenében (is) ajándékozták – népszavazás nélkül – Romániának.
Azt is tudjuk, hogy a román politikai elit nemcsak a gyulafehérvári határozatokat, de a nemzetközi szerződések előírásait sem tartotta és tartja tiszteletben. Az agresszív nacionalista politikai morált Nicolae Iorga 1924-ben – egy parlamenti vitán – így összegzi: aki „az 1919. december 9-ei párizsi megállapodásra mint jogforrásra hivatkozik, az megsérti a román nemzet becsületét, és annak számot kell vetnie azzal, hogy a felháborodott román öntudat eltapossa”. Furcsa logika, hiszen a román nép becsülete épp akkor forog kockán, ha politikusai – Románia nevében – nem tarják tiszteletben a megígért kisebbségi jogokat.
Elgondolkodtató, hogy a Iorga által megfogalmazott szemlélet ma is él. Ha valaki nem fogadja el, számíthat hasonló fenyegetésekre. Az elmúlt években Ilie Şandru maroshévízi történészkedő, székelyzászló-ellenes tanár – elavult történelmi ismeretek birtokában – kioktat, nacionalista kirohanásokkal fűszerezve fenyeget. Szerinte meghamisítom a románok történelmét, mert nem fogadom el a dák-római kontinuitás elméletét. Felháborítónak tartja a Székelyföld, székely-magyar, székely nép fogalmak használatát, amikor a román népszámlálás mindössze 300 székelyről tud. Meg kell érteni, hogy nincs „székelyföld” (így, kisbetűvel!), mert az „románföld” stb. Nem sokat kertel. Szerinte abszurdum Székelyföld történelmi-etnikai múltját emlegetni. Nincs ilyen, az csak „beteg fejem szüleménye”. Őrjöngése magaslatán írja: „Kádár Gyula úr! Mindennek van határa! Ne higgye, hogy az erdélyi románok milliói közömbösen és végtelenségig eltűrik az összes arcátlanságukat!”
Székelyföld térképéről, Székelyföld megnevezéséről soha nem jutna eszembe, hogy revizionista jelkép. A kisebbségi szindróma, amely miatt helyi szinten a nacionalisták kiborulnak, állami szinten is élő valóság. Így például a román külügyminisztérium emberei – a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen – látnak néhány jelvényt, szimbólumot. Többek közt az angol Szeretem Székelyföldet feliratú pólót, és azt azonnal revizionista jelképnek nevezik, de felháborítónak tartják az „úgynevezett” Székelyföld népszerűsítését is.
Jogaink határtalanok
Şandru úr nem tudja, hogy a hivatalokban román űrlapot töltünk ki, legtöbbször román nyelven kell beszélnünk, nincs önálló magyar egyetem stb. Olyan elemi jogokért is küzdenünk kell, hogy énekelhessük a himnuszunkat, mert a tolerancia országában az bűntettnek számít. Ha nem így lenne, 2015. július 21-én nem iktattak volna a himnuszéneklés jogáért – a Kovászna megyei prefektúrán – 1500 petíciót. Kulcsár-Terza József, a himnusz énekléséért büntetett Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke nem jelentené ki, hogy „a román hatalom üldöz… himnuszunkért, anyanyelvünkért”. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselője nem nyilatkozná, hogy a román nacionalizmus legfőbb célja a magyarság felszámolása. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nem mondaná: megengedhetetlen, hogy egy EU-ország himnuszának énekléséért büntessenek.
Şandru úr! Kötetekre rúgna a másodrangú állampolgári státusból eredő nyelvi és nemzetiségi sérelmek felsorolása. Kérem, lapozza át azokat a magyar médiában megjelent írásokat, amelyekből rádöbbenhet, hogy a hivatalos magyarnyelv-használat egyáltalán nem olyan rózsás, mint ahogy Ön gondolja. Meg kell érteni, hogy nem bevándorlók, hanem a szülőföldünkön őshonos és többségi nép vagyunk, amelynek jogai nem a bevándoroltakéval azonosak. Mert ha a szenegáli beköltözik Párizsba – mondta hajdanán Ion Iliescu –, akkor számára nem kötelező szenegál nyelvű állami egyetemet fenntartani. Tanuljon meg franciául. Talán ezért is nincs magyar állami egyetemünk! Tanuljunk meg románul! Örvendjünk, hogy megtűrtként élhetünk, és nem Ruandában vagyunk, ahol nemrég az ottani nemzeti kisebbség tömeges mészárlására is sor került.
Káros a románosítás
Szerencsére növekvőben azok száma, akik felismerik, hogy káros a románosítást ösztönző ördögi eszmék ápolása. Tudják, eljött az ideje, hogy a románok megismerjék (valós) történelmüket. Felismerték, hogy a románság boldogulása nem a magyar ajkú nemzeti közösség eltiprásán múlik.
Örömmel hallom, hogy az erdélyi magyar és a szász műemlék is érték. Az egyik tévéadás román riportere a Fehér megyei Teleki-kastélyt ismertetve kijelenti, hogy az értékes műemlék épület. Elmondja – amit eddig ritkán halhattunk –, meg kell menteni, mert közös kincs, örökség, függetlenül attól, hogy kik építették. Nem hittem a szememnek, a fülemnek! Közben hallgatom Sabin Gherman és Tudor Duică történelmi fejtegetéseit a magyarok, a szászok és más nemzetiségűek szerepéről, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a román kultúra felemeléshez.
Az erdélyi együttélés népszerűsítője, Răzvan Lupescu kijelenti, vár arra a napra, amikor szívére tett kézzel mondhatja, hogy büszke románságára, mert a Romániában élő magyar nép magyarul beszélhet, tanulhat. „Elvárom – írja –, hogy az állam egyenlő jogokat biztosítson számukra az anyanyelvhasználat terén, ahogy azt a románok esetében is teszi. Elvárom, hogy az állam ne csak »megtűrje« őket, vagy úgy viselkedjék, mintha szívességet tenne nekik, hanem egyszerűen tartsa tiszteletben jogaikat.” (Corbiialbi.ro/Főtér)
A román államtól nekünk is ennyi az elvárásunk, s hogy a román nép nevében ne fenyegessen!
Marosvásárhellyel mi történt?
Csík és Udvarhely vidékén – de más székely tájakon is –, ahol az etnikai arányok megváltoztatásának közvetlen lehetősége nem áll fenn, nem érzik a székelység gyors felszámolásának veszélyét. Márpedig nincs ok diadalittasnak lenni, mert Székelyföld ostroma nagy lendülettel zajlik. A román nacionalizmus már jelentős eredménnyel büszkélkedhet. Így például a legnagyobb székely város, Marosvásárhely az elmúlt másfél évtizedben került – az etnikai arányok erőszakos megváltozása révén – román nacionalista vezetés alá.
Sokan tudatosan összemossák Marosszék és Maros vármegye fogalmát. Maros vármegye az 1876-os közigazgatási átszervezéssel alakult. A székelylakta vidékek mellett a vármegyéhez került két szászrégeni járás, több szomszédos vármegye települése. Ezzel magyarázható, hogy Maros megyében a románság aránya jelentős. Az egyik sepsiszentgyörgyi nacionalista (L. I.), amikor Székelyföld (Székelyföld két és fél megye) területi autonómiája ellen érvel, csúsztatással a három megye székely-magyar és román etnikai arányát emlegeti. Nem mindegy, hogy – kerekítve – 75 vagy 55 százalékarányú Székelyföldről beszélünk!
Azt is kevesen tudják, hogy a románság betelepedése Székelyföldre viszonylag későn kezdődött. Az egyik legkorábbi írásos dokumentum 1600 tájáról maradt ránk. Eszerint Marosszék vezetése – a meggyérült helyi népesség pótlására – engedélyezi, hogy a szék 76 székely településére 196 (átlag 2–3) román családot költöztessenek.
A fokozatos betelepedés nem változtatja meg a székelység etnikai arányait. A románok aránya Marosvásárhelyen 1941-ben is csupán 3,9 százalék. A város mai etnikai arculata azonban nem a természetes fejlődést tükrözi, hanem a tervszerű betelepítési politikát, valamint az 1990-es pogromét. Az enyhe román többség (55 százalék) megteremtése lehetővé teszi a román nacionalista elitnek a székelymagyarság (gyors ütemű) másodrangú polgárrá süllyesztését.
Ezt példázza, hogy olyan elemi jogokért vagyunk kénytelenek pereskedni, ami különben a világ legtermészetesebb dolga lenne, mint a magyar utcanév vagy a piaci zöldség magyar megnevezése. Marosvásárhelyen a városvezetés 2015 márciusa óta tiltja a székelyek tiltakozó felvonulását, a szabad véleménynyilvánítás jogát.
Hová lett Aranyosszék?
Aranyosszék az ötödik, legkisebb és legkésőbb alapított székely szék. Még a 19. században is őrzi székely és többségi jellegét. Az 1920-as trianoni diktátum után azonban az etnikai arányok gyorsan megváltoznak. Ma a székelyek csak néhány településen alkotnak többséget, többnyire kisebbségi létbe szorulnak. Templomaik védőszárnya alatt őrzik magyarságukat, múltjukról keveset tudnak, a székely tudat megkopott, csak néhány faluban ápolják a hagyományokat és az anyanyelvet. A kialakult demográfiai arányok miatt a székely területiautonómia-igény már nem terjed ki Aranyosszékre, a ma közkézen forgó, az elmúlt napokban revizionistának nevezett Székelyföld-térképeken már hiába is keressük.
Az aranyosi székelyek a dél-erdélyi – Szászkézd és a Medgyes környéki – kézdiszékelyek utódai, akik az 1250-es évek második felében telepednek az Aranyos völgyébe. E vidéket IV. Kun László (1289) király adományozza nekik a kunok (1282) és a tatárok (1285) elleni győztes csatákban tanúsított vitézségükért. E jogukat II. András (1291) is megerősíti. Aranyosszék területén 29 település alapítására kerül sor. Orbán Balázs már csupán 22-ről tud. Az aranyosi székelyek évszázadokon át ugyanolyan földközösségi és katonai társadalomban élnek, mint tömbben élő társaik. Az aranyosszékiek számarányát a székelységen belül Csetri Elek történész – az 1600-as évekre vonatkoztatva – 9 százalékra becsüli. 270 évvel később – Orbán Balázs szerint – Székelyföld népessége 435 800 fő. Aranyosszéken 19 800-an élnek, melynek 55,8 százaléka székely (11 048) és 44,2 százalék (8751) román nemzetiségű.
Míg sorsunkról mások döntenek
Ştefan Cicio-Pop alcímben idézett szavai 1918 decemberében hangzanak el, amikor a magyarságot az egyenjogúság maszlagjával kecsegtetik. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – szól a közmondás. De nem így gondolkodnak az Erdélyt birtokba vevők. Már az első pillanattól a magyarság megalázására törekszenek. A szélsőségesek azóta is ugrásra készen állnak, tesztelik – hihetetlen méretű apparátus segítségével – a székelyek ellenálló képességét. Székelyföld ostroma nagy vehemenciával zajlik. Ennek koronája a vészjósló, évek óta tervezett régiósítás. Ez, mint Damoklesz kardja, rémisztő, mert célja az etnikai arányok drasztikus megváltoztatása. Egyértelmű, hogy a középrégióban – a népesség negyedét-harmadát alkotva – néhány év alatt elhalkul a magyar szó, eltűnik a közéletből, idegen szellemiségű szobrok, megnevezések, színek vesznek majd körül. Ünnepeinken templomainkba húzódva pompázhatunk ugyan piros-fehér-zöld gúnyában, de sorsunkról mások döntenek!
Bár Székelyföld testéből már hiányzik Aranyosszék, leszakadóban Marosvásárhely, a román nacionalizmus mind helyi állami, mind központi szinten dühöng, úgy véljük, az igazság fegyverével kiharcoljuk a székely területi autonómiát, mert az jogos, megillet mindannyiunkat!
Kádár Gyula
Háromszék
Erdély.ma