Széken, Kolozs megye legnagyobb magyar lélekszámú községében is lezajlottak az RMDSZ-előválasztások. Sallai János jelöltre, aki jelenleg is polgármester, a szavazók 85,5%-a szavazott, szám szerint 1707 személy. Györi Sándornak a lakosság 10%-a szavazott bizalmat (210-en), míg Pap Mártonnak 128 szavazat gyűlt össze. /Dániel Márton: Fiatal, energikus csapatnak szavaztak bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Sallai János /1992 óta polgármester Széken/ legfontosabbnak az infrastruktúra kiépítését tartja. A gáz bevezetése után a víz- és csatornahálózat kiépítését SAPARD-támogatással tervezik megvalósítani. Sallai János a Szék-Füzes völgyei kistérségének több települését tömörítő, egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett szervezet elnöke. A társulásban Szék, Füzes, Szentmárton, Cege vesz részt, a továbbiakban Katona, Gyeke és Bonchida is fontolgatja a bekapcsolódás lehetőségét. Szeretnék ismét megnyitni a híres széki sósfürdőt. Az idén tervezik felavatni a református templommal szemben álló tájházat. Távlati tervük egy regionális népművészeti szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség, a Szamos mente diákjait, fiataljait. A bentlakással, étteremmel elképzelt iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel szeretnék létrehozni. /Kerekes Edit: Szék a faluturizmusra esküszik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

"Aug. 24-én Széken megtartották a gyásznapot, amit több évszázada mindig megtartanak. Bertalan-napon a hagyomány szerint istentiszteletre gyűlnek össze. A jeles széki emléknapon idén részt vett Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke, valamint Buchwald Péter, egykori Kolozs megyei alprefektus. A vendégeket Sallai János polgármester és a széki népviseletbe öltözött Dániel Márton RMDSZ-elnök üdvözölte. Patrubány kitért a Reményforrás nevű, sokgyerekes családokat támogató lakásprogramra is: idén két erdélyi nagycsaládos juthat a Magyarok Világszövetsége révén lakáshoz október 6-án, Kolozsváron, illetve a mezőségi Vicén. /R. É.: A Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Erdélyi résztvevői is vannak a 18. Mesterségek Ünnepének Budán. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetséget képviselő székelyvarsági Kovács Anna és a székelyudvarhelyi Kilyén Irma első ízben van jelen a budai népművészeti vásáron. Kovács Attila udvarhelyi fafaragó elmondta: a tavalyi kezdés után idén már alig győz eleget tenni a sok megrendelésnek. Szegedi János és Sallai János Székről elsősorban parasztedényeket és régiségeket kínál. A vásáron a dévai Szent Ferenc Alapítvány a gyermekotthonnak gyűjt adományokat. A Vajdasági Magyar Folklórközpont is képviselteti magát. /Kézművesvásár Budán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Politikai lejáratást sejt Sallai János, a Kolozs megyei Szék RMDSZ-es polgármestere amögött, hogy a rendőrség eljárást indított ellene, valamint a hivatal könyvelőnője ellen. Calin Platon Kolozs megyei alprefektus szerint a szociális segélyre jogosultakra vonatkozó jogszabályt nem vette figyelembe a széki elöljáró. Olyan személyek is megjelentek a kifizetési listákon, akik valójában nem jogosultak a juttatásra. Az alprefektus szerint útjavításokat, beszerzéseket, áruszállításokat is végeztetett a széki polgármester anélkül, hogy erről szóló helyi önkormányzati döntés született volna. Az útjavításhoz szükséges követ például a polgármester fiának teherautóival szállították. Sallai János polgármester elmondta, valóban megmaradt egy bizonyos összeg a szociális segélyekből. Akadtak ugyanis olyan jogosultak, akik nem kértek társadalmi juttatást. Ezért tanácsostársaival együtt úgy döntöttek, ahelyett hogy visszaküldenék a megmaradt pénzösszeget az államkasszába, inkább más szociális problémák megoldására fordítják. Az útjavításoknál minden esetben volt tanácsi határozat. A fia legalább 20 fuvart bonyolított le ingyen, aminek ellenértéke 5–6 ezer lejre rúg. /Bálint B. Eszter: Politikai lejáratás? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Kolozs megyében 7–8 százalékkal mentek el többen a magyarok szavazni, mint a románok. Ezzel az eredménnyel – a többi erdélyi megyét tekintve – Kolozs valahol a középmezőnyben helyezkedik el – jelentette be László Attila, aki RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Amennyiben a helyhatósági választásokon is ugyanilyen passzivitás tapasztalható a magyarság körében, alaposan csökkenhet az RMDSZ-képviselet a magyarok lakta települések önkormányzatában – figyelmeztetnek a helyi vezetők. Azon Kolozs megyei magyarok közül, akik elmentek voksolni és érvényes szavazatot adtak le, 69,35 százalék az RMDSZ-re szavazott, a többiek Tőkés Lászlóra. Kolozs megye magyar választópolgárainak 22,95 százaléka az RMDSZ-re szavazott, 10,17 százaléka Tőkés Lászlóra, a többi 66,88 százalék viszont otthon maradt. Kolozsváron a részvétel 33 százalékos volt a magyarok körében, a voksok 23,03 százalékát az RMDSZ, 10,37 százalékát pedig Tőkés László kapta. Kolozs megyében vannak olyan települések, ahol Tőkés László lényegesen több szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Ide tartozik például Kőrösfő falu (17 százalék RMDSZ – 33 százalék Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló falu (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, Szék polgármestere sajnálatát fejezte ki a gyenge RMDSZ-eredmények miatt, és felajánlotta lemondását. Elmondta: azt senki nem várhatja el tőlük, hogy Tőkés László ellen kampányoljanak, hiszen a püspök a község díszpolgára, és nagy tiszteletnek örvend a székiek körében. Rontott a helyzeten az is, hogy az augusztusi széki rendezvények alkalmával Markó Béla szövetségi elnök nem jelent meg, mivel Tőkés László is hivatalos volt. Tamás Gebe András, Tordaszentlászló község polgármestere hangsúlyozta: a magyar közösség nagyon megosztott, mindeddig azonban eddig csak az RMDSZ-re adhatta voksát. /Nem ment el szavazni a Kolozs megyei magyarok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Jelentős változtatásokat kell kieszközölni a helyi RMDSZ-szervezetekben, jelentette ki László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a szövetség olyan településeken is gyenge eredményeket könyvelt el az EP-választásokon, ahol RMDSZ-többség van az önkormányzatokban. Szerinte Kőrösfőn, Tordaszentlászlón és Széken a helyi tanácsosok, a helyi RMDSZ-vezetés, az egyház és a civil szervezetek nem működtek együtt a kampány alatt. Egyes településeken az RMDSZ kevesebb szavazatot kapott, mint Tőkés László. Idetartozik Kőrösfő (17 százalékot kapott az RMDSZ, 33 százalékot Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, a széki RMDSZ elnöke kész felajánlani lemondását a tisztségéről. Antal János, Kőrösfő polgármestere szerint az EP-választások eredményének egyértelmű üzenete, hogy az RMDSZ-nek közös listában kell gondolkodnia a jobboldallal. Tamás Gebe János, Tordaszentlászló polgármestere szerint teljesen fölösleges a szervezeten belüli „számonkérősdi”. /Gy. Cs. : Felelősöket keres az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Szász Jenő, az MPP elnöke tájékoztatása szerint Szilágy megyében már korábban megkezdődött a szervezet kiépítése, Fehér és Kolozs megyében szintén több településről vannak visszajelzések, hogy megalakulna az MPP, Beszterce-Naszód megyében is folyik a szervezetépítési munka. Szász Jenő jelezte, Kolozsváron ismert személyiségekkel sikerült felvenniük a kapcsolatot. Annyit elárult, hogy RMDSZ-es képviselők is vannak közöttük. Bejelentették: Szék községben megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Szék azon Kolozs megyei települések közé tartozik – Tordaszentlászló, Körösfő, Magyarnagykapus, Magyarfenes, Sárvásár és Aranyosegerbegy mellett – ahol a novemberi EP-választásokon Tőkés László több szavazatot kapott, mint az RMDSZ európarlamenti jelöltjei. László Attila RMDSZ-elnök szerint az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor „Tőkés pártjába” invitálja őket. Széken az RMDSZ nem fogadta el a mandátuma végéhez közeledő Sallai János polgármester, Csorba Márton alpolgármester és tanácsosok beszámolóit négyéves tevékenységükről. /P. A. M., SZ. K. : Kolozs megyében is alakulóban az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Akár a tisztségébe is kerülhet Sallai János széki polgármesternek, hogy polgármesterjelöltként azt nyilatkozta, nem működött együtt a Szekuritátéval. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A CNSAS szerint a polgármestert 1984-ben szervezte be a Szekuritáté, és ő „Cretu” fedőnéven elsősorban a „magyar nacionalistákról” küldött jelentéseket. Széken, a Kolozs megyei faluban figyelnie kellett azokat, akik korábban a hatóságok látókörébe kerültek. „Elkötelezettje a rendszernek, és szenvedélyesen gyűjti az információkat az ellenséges megnyilvánulásokba keveredőkről” – idézte a Ziua de Cluj című lap a besúgó tartótisztjét. Sallai János rosszakaróinak tulajdonítja az ellene megfogalmazott vádakat. 1992 óta vezeti a községet. Négyszer az RMDSZ színeiben szerzett mandátumot, az idei helyhatósági választásokon függetlenként jelöltette magát, miután a helyi RMDSZ-szervezet nem fogadta el az elmúlt négy év tevékenységéről szóló beszámolóját. Sallai János határozottan állította, nem írt alá jelentéseket. Szerinte összetévesztik valakivel, többen viselik a Sallai János nevet a faluban. A CNSAS értékelését a törvényszéknek is meg kell erősítenie. Ennek a pernek tartották október 27-én a második tárgyalását. A CNSAS szóvivője elképzelhetetlennek tartja, hogy nem a polgármester, hanem egy másik Sallai János került volna az átvilágítók látókörébe. /Gazda Árpád: „Cretu” visszaköszön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

RMDSZ-es akadályozás honosítás ügyben
Akadályozzák a demokrácia-központok munkáját a Kolozs megyei RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok – állítja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei vezetősége, a községvezetők azonban cáfolják a vádat. Az EMNT-sek szerint a szövetség elöljárói Széken és Körösfőn gátolták munkájukat.
„Széken lakossági fórumot hirdettünk a honosítással kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében, ám a polgármester úr elterjesztette, hogy senki ne jelenjen meg a fórumon” – áll az EMNT közleményében.
A szervezet szerint hivatalosan kértek helyiséget a széki önkormányzattól, ahol a munkatársaik az ügyfeleket fogadhatják, de ezt a polgármester azzal az indoklással utasította vissza, hogy a honosítás ügyintézésével az RMDSZ foglalkozik. Így kénytelenek voltak egy magánszemély otthonában berendezni irodájukat, áll a közleményben. „Hazug, mocsok disznók, akik ezt állították. Én szedtem össze az embereket, az RMDSZ részéről tízen is részt vettek az EMNT és a demokrácia-központok szervezte lakossági fórumon” – reagált lapunknak az EMNT-sek vádjaira Sallai János széki polgármester. Az elöljáró elmondta, egy héttel a fórum után azért nem biztosított külön irodahelyiséget a demokrácia-központ munkatársainak, mert az önkormányzatnak nincs üres terme, azonban a helyi tanács felajánlotta, hogy a művelődési otthon bármikor a rendelkezésükre áll.
Az EMNT-sek azt állítják, Körösfőn is akadályokba ütköztek, amikor a helybeliek kérésére kiszálltak, hogy segítsenek a honosítással kapcsolatos iratcsomók összeállításában. „Mivel a lakossági fórumot a fűtetlen művelődési házban kellett megtartanunk, a jelenlevők elhatározták, hogy az iratcsomók összeállítását az iskola egyik, erre alkalmas helyiségében végezzük. A tulajdonképpeni ügyintézés előtti napon azonban Bukarestből, az RMDSZ-től letelefonáltak, hogy amennyiben a honosítás ügyintézése az iskolában történik, feljelentést tesznek a tanfelügyelőségen” – olvasható a közleményben, amely kifejti, mindkét esetben „a régi, diktatórikus időkre emlékeztető intézkedésekként” értékelik az RMDSZ hozzáállását.
Péntek László körösfői alpolgármester szintén cáfolta az EMNT-sek állításait. „Én hívtam fel Máté Andrást, hogy jogilag mi a teendő ebben a kérdésben. Ezt követően döntöttünk úgy, hogy nem engedjük be az EMNT és a demokrácia-központ munkatársait az iskolába, mert ott nincs helye politikának, mi sem megyünk oda pártgyűlést tartani” – szögezte le az elöljáró. Hozzáfűzte, nem tudják elfogadni az EMNT érvelését, miszerint a rendezvénynek nincs köze a politikához, ugyanis a fórumot hirdető plakáton az EMNT pecsétje is szerepelt, ez pedig politikai szervezet. Az alpolgármester – aki egyébként EMNT-tag – elárulta, a szervezet nem tájékoztatta őket időben a fórumról, ha tudják, az önkormányzat tüzelőjéből gyújtottak volna be a művelődési házba, így nyugodtan dolgozhattak volna ott a demokrácia-központ munkatársai.
Máté András RMDSZ-es képviselő a Krónikának elmondta, nem utasítást, csupán jogi tanácsadást adott Péntek Lászlónak. „Az iskola épülete az önkormányzat tulajdona, egyedül nekik van joguk dönteni arról, hogy milyen rendezvényeknek adnak helyet. Politikai gyűléseknek iskolákban nincs helye” – nyilatkozta a honatya. Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei elnöke cáfolatként elmondta, az EMNT nem politikai, hanem civil szervezet, ezért érthetetlen számukra az önkormányzatok magatartása.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

Elhatárolódik az EMNT a széki polgármestertől
A szekuritátéval való kapcsolata miatt elhatárolódik Sallai Jánostól, Szék polgármesterétől az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Sallai tagadja, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. Polgármesteri tisztsége miatt a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008-ban hivatalból vizsgálta Sallait, és annak a szekuritátéval való együttműködéséről szóló megállapítását a törvény értelmében bíróság elé terjesztette – döntés egyelőre nem született.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elhatárolódik minden tekintetben Sallai Jánostól mint közszereplőtől, remélve, hogy a többi politikai szervezet sem fogja támogatni őt a 2012-es helyhatósági választásokon, ugyanis meggyőződésünk, hogy Mezőség szíve, Szék többet érdemel” – szögezte le tegnapi közleményében az EMNT Kolozs megyei szervezete.
Közleményükben emlékeztetnek Sallai János, Szék polgármesterének honlapján olvasható kijelentésére, miszerint „nagyszabású útjavításba kezdtünk a község területén, amit már bizonyára mindenki észrevett.” Az EMNT úgy véli: az ilyen beruházás minden községben hasznos és dicséretes, a Sallai János honlapján olvasható közlés időzítése azonban nem véletlen, ugyanis állításuk szerint ez összefüggésben van a ma sorra kerülő, immár évek óta, hagyományos módon megszervezett Bertalan-napi rendezvénnyel, illetve „a jelenlegi javítások” a jövő évi helyhatósági választások kampányának a kezdetét jelzik.
A közlemény emlékeztet, hogy 2003-ban Sallai János az EMNT Szamos mente – Mezőség kistérség képviselője lett. „2008-ban napvilágot látott a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) közleménye, amely arról tanúskodik, hogy Sallai János az 1989. decemberi rendszerváltozásig Creţu fedőnév alatt jelentett a Securitatenak; 1989. április 24-én például 300 lejt vett át nyugta ellenében az elnyomó gépezet részét jelentő volt politikai rendőrségnek nyújtott szolgáltatásaiért. Sallai Jánosnak, mindezek fényében erkölcsi kötelessége lenne lemondani polgármesteri tisztségéről” – szögezik le a közleményben.
Sallai János a Szabadság kérdésére elutasította az EMNT Kolozs megyei szervezete által ellene megfogalmazott kifogásokat és vádakat. A mezőségi település polgármestere leszögezte: nincs szándékában lemondani tisztségéről, amelyre demokratikus úton tett szert, és úgy érzi, hogy eleget tesz a feladatának. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban felújították az iskolát, a kultúrházat, fejlesztették az infrastruktúrát, aszfaltozták az utakat, parkosítottak stb. Ezért Sallai János úgy véli, hogy azoknak, akik őt támadják, nem tetszik a személye, s az ő helyére pályáznak. „Iszákos, semmi emberekről van szó, akik bemocskolják a széki népviseletet, és nem tettek semmit a községért” – mondta a polgármester. Sallai János elmondta: 2008-ban függetlenként nyerte meg a polgármesteri tisztséget, majd visszatért az RMDSZ-be, és újraszervezte helyi szinten a szövetséget. Jelenleg tagja az RMDSZ-nek, s a jövő évi helyhatósági választásokon a szövetség színeiben kíván ismét pályázni a tisztségre. Közlése szerint annak idején – akárcsak sokan mások – ő is csatlakozott az erdélyi magyar nemzeti mozgalomhoz. Ami a besúgással kapcsolatos vádakat illeti, Sallai János kijelentette: nem volt besúgó, nem ártott senkinek, és ezt a vádat is politikai támadásnak tekinti.
A CNSAS 2008-ban hivatalból vizsgálta a helyhatósági választásokon induló jelölteket, így Sallai Jánost is, akiről azt állapította meg, hogy együttműködött volna a szekuritátéval. A törvény szerint a CNSAS a megállapítását bíróság elé terjeszti, amely megerősíti vagy elveti az abban megfogalmazottakat. Sallai János elmondta: a CNSAS tájékoztatta őt arról, hogy személyét hivatalból vizsgálják, de bírósági döntés egyelőre nem született. Sallai hangsúlyozta, nem érzi magát hibásnak, és minden körülmények között meg fogja védeni magát. Mint ismeretes, a CNSAS az elmúlt helyhatósági választásokon hivatalból ellenőrizte le mindazon személyek politikai múltját, akik köztisztségekre pályáztak.
K. E., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)

Bertalan-napra várják Orbán Viktor magyar kormányfőt
Széki szalmakalapot és mellényt ajándékoztak Németh Zsolt államtitkárnak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Pro Urbe Szék Alapítvány és a Donát Alapítvány szervezésében csütörtökön egész napos közösségi ünnepet tartottak a Kolozs megyei Széken annak kapcsán, hogy közel ötven – széki vagy Székről elszármazott – erdélyi tehette le aznap a magyar állampolgárságot a kolozsvári magyar főkonzulátuson. Az eseményen részt vett a csütörtöki négynapos erdélyi magánlátogatásra érkezett Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára is. A szónokok beszédükben a székiek példamutató helytállását, szorgalmát, a népi hagyományok éltetése érdekében kifejtett több évszázados tevékenységét hangsúlyozták. Ugyanakkor szó esett még a faluturizmus fejlesztésének szükségességéről is, de a rendezvény gazdag gyermek- és ifjúsági programokban is bővelkedett, este pedig a széki Szalmakalap ifjúsági tánccsoport fellépésével és táncházzal zárult.
Kora délután a Keljfeljancsi Bábszínház egyik előadását tekinthették meg a gyerekek, majd íjászbemutatót szervezett a Turul Íjász Egyesület. Ezt követően Dávid János virágkertészeti főtanácsadó és Orbán Sándor növényvédelmi szakember tartott kiselőadást. A kolozsvári Donát Alapítvány, illetve az O. Ghibu-líceum diákjainak vezetésével gyermekfoglalkozásra került sor Építsük meg a Szent Koronát! címmel. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke tartott előadást Kettős állampolgárság vagy nemzetegyesítés? címmel, majd Szász Péter, az EMNT Demokrácia Központ igazgatója a honosításról értekezett. A magyarfenesi színjátszó csoport a kultúrotthonban előadta Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című színművét.
Évszázadokon átívelő hagyományőrzés
A kultúrházban megtartott rendezvényen Sallai Márton helyi református lelkész először a széki himnuszként ismert 79. zsoltárt olvasta fel, majd a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a lelkipásztor megáldotta a jelenlevőket, akik nagy tapssal fogadták a kultúrházban Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkárt, Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét, Gergely Balázst, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnökét, Kocsis Ferencet, az EMNT Demokrácia Központjának széki koordinátorát és Filep Sándort, a Pro Urbe Szék Alapítvány elnökét.
Filep Sándor beszédében kifejtette: méltó dolognak tartja egy ilyen ünnepség megszervezését azoknak a székieknek, akik most magyar állampolgárokká váltak. – 1944 óta ők az első széki magyar állampolgárok! – tette hozzá Filep.
Gergely Balázs köszöntötte Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét, Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, Zsigmond Barna csíkszeredai magyar konzult, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Gyurcsik Ivánt, a magyar külügyminisztérium főosztályvezetőjét, Kónya-Hamar Sándor volt parlamenti képviselőt és nem utolsósorban Sallai Jánost, a település polgármesterét.
Az EMNT közép-erdélyi régióelnöke beszédében a Szék és Kolozsvár közötti több évtizedes kapcsolatról, illetve annak felújításáról értekezett, míg Brenzovics László azt hangsúlyozta, hogy a székiek évszázadokon át megőrizték őseik értékeit.
Toró T. Tibor emlékeztette a jelenlévőket: pár évvel ezelőtt Tőkés Lászlóval járt Széken, akinek igen kedves ez a település. – A székiek az egész Kárpát-medencei magyarságnak példát mutattak azzal a magatartásukkal, hogy a nehéz helyzetből mindig tovább tudtak lépni. Ez a jobb időket is megélt település – amely egykor szabad királyi város volt – merjen tehát jövőt álmodni magának – hangsúlyozta Toró, majd megemlítette az EMNT által Erdély gazdasági fejlesztésére kidolgozott Mikó Imre-tervet. – A gazdasági jólét a szellemi felemelkedés felé vezethet – hangoztatta a politikus, majd azt ecsetelte, hogy Széken jobban ki kellene használni a falu- és az egészségügyi turizmus nyújtotta lehetőségeket, illetve a település kulturális-szellemi értékeit. – Azt kívánom a székieknek, hogy továbbra is legyen kitartásuk, erejük és hitük, hogy ezt a helységet a polgári város rangjára emeljék! – összegzett Toró T. Tibor.
Ára volt annak, hogy az ember magyar
Németh Zsolt magyar parlamenti államtitkár először azt emelte ki, hogy Magyarország közel ötven új állampolgárral gazdagodott, majd úgy vélte: tömegmozgalomnak kellene elindulni a magyar állampolgárság igénylése érdekében.
– Magyarnak lenni jó! – ezt olvashattuk a felhívásokon. De vajon miért kell ezt kimondani, hirdetni? Miért nem magától értetődő az, hogy magyarnak lenni jó? – tette fel a szónoki kérdést Németh Zsolt, majd válaszképpen elmondta: történelmi sorstársaink bozgorozással és diszkriminálással igyekeztek „gondoskodni” arról, hogy ne legyen magától értetődő a fentebbi kijelentés. – Olyan kisebbségi helyzetbe kergettek, ahol nap mint nap éreztették, hogy ára van annak, ha az ember magyar. A kommunizmus szétzilálta a magyar nemzet összetartozás-érzését, ám nem csak 2004. december 5-e volt, hanem 2010 is. Ennek következtében újra érezzük, hogy jó magyarnak lenni! Államhatárokat húztak közénk, és az asszimiláció rendkívül kemény próbatételnek bizonyult, ám megmaradásunkra ennek ellenére van lehetőség – hangoztatta a politikus. Megtudtuk: közvetetten ugyan, de Széknek köszönheti feleségét, hiszen a széki zenéért kezdett el egykor táncházba járni, népdalokat tanulni, és egy ilyen táncházban eltöltött este után ismerte meg későbbi asszonyát.
– Szék a megmaradás példája, amely a hitből és a reményből építkezik. Szék a hit és a remény üzenetét tolmácsolja a magyarságnak, és az egész nemzetnek erre van szüksége. Ha isten úgy akarja, áldás kíséri azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni bárhol a világon! – összegzett Németh Zsolt.
Gergely Balázs felelevenítette a tavaly elhunyt Dániel Márton emlékét, aki 2009-ben azt mondta: Orbán Viktor megígérte egykor neki, hogy ha a Fidesz megnyeri a választásokat, egy Bertalan-napot Széken tölt majd. – Arra kérem Németh Zsoltot, tolmácsolja ezt a kívánságot a magyar kormányfőnek! – mondta Gergely, majd egy széki szalmakalapot és egy hagyományos, kék színű mellényt ajándékozott Németh Zsoltnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Ügynök volt Szék polgármestere
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék jogerős ítéletben minősítette kedden az egykori politikai rendőrség, a Securitate ügynökévé Sallai Jánost, a néphagyományairól híres Kolozs megyei Szék község polgármesterét. Sallai János 1992 óta polgármestere a 96 százalékban magyarok által lakott 2400 lakosú Széknek. Öt alkalommal az RMDSZ színeiben nyert polgármesteri tisztséget. A tavalyi önkormányzati választáson függetlenként szerzett újabb mandátumot úgy, hogy az RMDSZ nem állított jelöltet vele szemben.
Népújság (Marosvásárhely),

Kolozs megyei választási körkép
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közlése szerint az RMDSZ 14 polgármesterjelöltje közül a vasárnapi választásokon nyolcnak sikerült mandátumot nyernie: Körösfőn Bódis László nyert, Buzában Czéghér István, Várfalván Marginean János, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Kalotaszentkirályon Póka András György, Magyarszováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Tamás Gebe András, Tordaszentmihályon Zeng János, míg Széken az RMDSZ támogatásával függetlenként induló Sallai János.
Az RMDSZ Kolozs megyében a következő helyeken nyert tanácsosi mandátumokat: Ajtony (1), Aranyosegerbegy (3), Aranyosgerend (–), Aranyosgyéres (2), Bánffyhunyad (3), Bálványosváralja (6); Bonchida (3), Dés (2), Detrehemtelep (az RMDSZ és az EMNP az elmúlt négy évben egy-egy tanácsosi mandátummal rendelkezett a településen, a vasárnapi választáson azonban a magyar szavazatok megoszlása miatt mind a két párt kiesett), Egeres (5), Erdőfelek (3), Gyalu (2), Harasztos (3), Kajántó (1), Kalotaszentkirály (10); Katona (1), Kisbács (5), Kiskalota (1), Kolozs (2), Kolozsborsa (1), Körösfő (5), Magyargorbó (2), Magyarkapus (3), Magyarszovát (6); Mikeháza (2), Mocs (2), Pusztakamarás (csupán 8 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ bejusson a tanácsba), Szászfenes (4), Szamosújvár (3), Szásznyíres (2), Szépkenyerűszentmárton (az RMDSZ-nek négy év kiesés után sikerült ismét visszakerülnie a tanácsba), Torda (2), Tordatúr (3), Tordaszentlászló (8); Tordaszentmihály (6); Vajdakamarás (3), Várfalva (8); Zsuk (az RMDSZ négy év szünet után ismét mandátumhoz jutott).
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozs megyei választási siker aggasztó jelekkel
Meg kívánja őrizni a Kolozs megyei közgyűlés alelnöki és a kolozsvári alpolgármesteri székét az RMDSZ, azonban egyelőre nem tárgyaltak együttműködésről a román pártokkal – közölték a választások eredményét értékelő szerdai sajtótájékoztatójukon a szövetség megyei vezetői.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke úgy vélte, hogy az általános politikaellenes hangulat és közéleti apátia ellenére jó eredményt értek el, akkor is, ha abszolút számokban mérve a 2012-es eredményekhez viszonyítva kevesebb a szövetségre leadott voksok összege. Mint részletezte, a megyei közgyűlésbe az eddigi 5 helyett 7, a kolozsvári tanácsba a korábbi négy helyett öt képviselőt delegálhat az RMDSZ.
Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje elmondta: a jó eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a román szavazati hajlandóság 27 százalékkal csökkent 2012-höz képest, ami mintegy 30 ezerrel kevesebb voksot jelent, ehhez képest az RMDSZ csak 490-nel kapott kevesebb szavazatot. Az elöljáró ugyanakkor hozzáfűzte, a teljes választói névjegyzék Kolozsváron 3800 személlyel tartalmaz kevesebbet, a hiányzó 490 szavazat megfelel a magyarság számarányának.
Elmondta: a siker ebben az értelemben relatív, hiszen 25 ezer kolozsvári magyar nem ment el szavazni, és csupán 203 szavazaton múlt, hogy nem sikerült megszerezni a 6. tanácsosi mandátumot is a közgyűlésben. A politikus újságírói kérdése leszögezte: a választók távolmaradásának tulajdonítja, hogy nem sikerült megszerezni a hiányzó voksokat, és nem a rivális pártokat, jelen esetben az Erdélyi Magyar Néppártot okolja ezért. Horváth Anna közölte, már a következő héten elkezdik a következő négy év kampányát, és havi rendszerességgel felkeresik a kolozsvári magyar családokat, hogy azok elvárásaihoz tudják majd igazítani a közösség képviseletét a helyi önkormányzatban.
Ifj. Deák Ferenc megyei ügyvezető elnök kifejtette, a jó eredmények ellenére megyei szinten aggodalomra ad okot, hogy a kivándorlás és a közösség elöregedése miatt háromezerrel kevesebb szavazatot kaptak, mint négy éve. Elmondta, 46 községben indítottak tanácsosi listát, és 43-ban sikerült mandátumot szerezni, összesen 135-t. Pusztakamaráson 8, Aranyosgerenden 6, Detrehemben 14 szavazaton múlott, hogy nem lett tanácsosuk. A 14 polgármesterjelöltből 8 került ki győztesként, és azon településeken, ahol eddig is RMDSZ-es elöljáró volt, sikerült megőrizni a polgármesteri széket. Széken a független Sallai Jánost támogatták, aki meg is nyerte a választást.
Kinizsi Zoltán kolozsvári kampányfőnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a kincses városban a magyarok mozgósítása jelentette a legnagyobb kihívást, nagyon heterogén közösségről lévén szó. Elmondta, hogy a „door to door” kampány során több mint 7000 háztartásba jutottak el.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Csodaszarvas nyomában – rovásírásverseny Széken
Miután sok évig Szamosújvár és Dés környéke adott otthont a hagyományos Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásversenynek, a múlt hét végén Szék községben szervezték a rendezvényt. A szamosújvári 51-es számú Czetz János Cserkészcsapat által XVIII. alkalommal szervezett vetélkedőn hat erdélyi és székelyföldi megye 12 csapatának 125 cserkésze vett részt.
A résztvevőknek alkalmuk adódott megismerkedni Szék község népművészeti, természeti és történelmi nevezetességeivel, mint például a tájházzal, a református templommal vagy a faluvégi nádassal (Erdély Duna-deltája!). Mindnyájan kellemes és hasznos emlékekkel tértek haza. Szatmár, Maros, Temes, Kovászna, Hargita és Kolozs megyék képviselői igazán kitettek magukért, a verseny jól sikerült.
Íme a győztesek: A kategória, 2–4. osztályosok: Ábrahám Emese (csíkdánfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola), B kategória, 5–6. osztályosok: Mezei Annamária (szászrégeni Koós Ferenc 37. sz. cserkészcsapat), C kategória, 7–8.osztályosok: Orosz Katalin (temesvári Boronta Cserkészcsapat), D kategória, 9. osztályosok: Veress Boglár (csíkszeredai Ady Endre 104. sz. Cserkészcsapat).
Csapatban, az A kategória keretében a szilágysomlyói Báthory István 16. sz. Cserkészcsapat, míg a B-C kategóriákban a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola csapata végzett az élen. Az idén is kiírták a hagyományos botrovás versenyt, amelynek győztesei a dési 1-es számú Általános Iskola és a szászrégeni 37. sz. Koós Ferenc Cserkészcsapat voltak.
Feltétlenül említésre méltó a jó szervezés, de a székiek vendégszeretete is. Sallai János polgármester, Csorba István alpolgármester, Sallai Márton református lelkész és Győri Sándor iskolaigazgató mindent megtettek a rovásírásverseny sikeréért. Emellett Kasza Tamás programirányítónak is jelentős szerepe volt a rendezvény sikeres lebonyolításában. A borús idő elle
Erkedi Csaba / Szabadság (Kolozsvár)

Szék 300 évvel a tatárdúlás után
Az élni akaró település építkezik, tervez
Szék a Mezőség egyik mellékvölgyében, dombos vidéken, hegyoldalakkal és völgyekkel szabdalt, nádasokkal és tavakkal tarkított kopár vidéken fekszik, Kolozs megye egyik legnagyobb községe. A község három nagy egységre tagolódik: Felszegre, Csipkeszegre és Forrószegre, melyek élesen elkülönülnek egymástól. A település kiesik a főúttól, a vasúthálózattól, ezért is tudta megőrizni hagyományait, népviseletét.
Ezekben a napokban Erdély-szerte egyre többet beszélnek a Szamosújvár környéki helységről, és nem véletlenül. Mindnyájan tudjuk, hogy augusztus 24 szomorú nap az ittenieknek. Szent Bertalan napjáról hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek. 1717-ben ezen a napon támadták meg a falut a tatárok, nem csak pusztulást, de sok-sok keserűséget okozva a székieknek, akik emlékül és tiszteletadásként minden év augusztus 24-én a református templomban három (10, 12 és 16 órai kezdettel) istentisztelet keretében emlékeznek meg e szomorú esetről. Így lesz ez idén is.
A község azonban nem csüggedt, élni akarását bizonyította az elmúlt századokban és napjainkban is. Szék egyre nagyobb lépésekben halad a városiasodás útján. A település polgármestere, Sallai János lapunknak napirendi dolgokról is beszámolt. A tavaly befejezték az iskola épületének korszerűsítését (vidékünkön kevés városnak van olyan szép, rendezett tanintézménye!), leaszfaltoztak több mint tíz kilométer utca- és járdafelületet, rendbe tették a faluvégi sósvizes strandot, felújították a kultúrotthont, új kápolnát építettek a temetőbe, és az oda vezető utat is leaszfaltozták. Közben javában dolgoznak az új orvosi rendelőnek otthont adó épület befejezésén. Az idegenek számára felújították az utcai közlekedési táblákat, így könnyebben eligazodhatnak a turisztikailag igazán gazdag és változatos település területén, ahol egy jól berendezett tájház fogadja a látogatókat. A községgazdák a fiatalokra is gondoltak, a harmadik utcában korszerűsítették a sportpályát, közelében pedig egy szabadtéri színpadot alakítottak ki, ahol minden évben az őszi vásárt szervezik. Nemsokára hozzálátnak az iskola udvarára tervezett műfüves, mini focipálya építéséhez. Természetesen, más szociális és kulturális megvalósításokkal is büszkélkednek a széki elöljárók.
Augusztus 24-én reggel a Mezőségen az út Szék felé vezet: oda, ahol minden esztendőben Szent Bertalan napján többszázan gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek az 1717-es tatárjárásról.
ERKEDI CSABA / Szabadság (Kolozsvár)

Széken bedőltek a prefektúrának: elutasították a magyar nyelvű adatigénylést
A 94 százalékban magyarok lakta Szék polgármestere szerint tévedésből utasították el a Magyar Polgári Párt (MPP) magyar nyelvű adatigénylését arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint román a hivatalos nyelv. Csoma Botond jogász-politikus úgy véli, előfordulhat, hogy az elöljáró és a jegyző sem ismeri a törvényt.
Egyszerű figyelmetlenséggel indokolja Sallai János, a Kolozs megyei Szék község polgármestere, hogy azért utasították vissza a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetének közérdekű adatigénylését, mivel az magyar nyelven volt megfogalmazva. Az ügyre lapunk egyik olvasója hívta fel a figyelmünket.
A történet azzal kezdődött, hogy az MPP helyi vezetői adatigénylésben kérték, olvashassák át a legutóbbi tanácsülésen készült jegyzőkönyvet, amelyben egy korábbi kérésük elutasítását tartalmazó határozat is szerepelt. (Az alakulat helyi szervezete székhelyként használható irodahelyiséget igényelt).
Az igénylők arra lettek volna kíváncsiak, milyen indokkal utasították el kérésüket.
Miután az elutasítást rögzítő jegyzőkönyvet nem mutatták meg a polgári párt három önkormányzati képviselőjének sem, kénytelenek voltak közérdekű adatigénylést benyújtani. Az MPP-s tanácsosok magyar nyelvű adatigényléssel fordultak a – 2011-es népszámlálási adatok szerint 94 százalékban magyarok lakta, 2500 lelkes – település polgármesteri hivatalához, a rövid válasz azonban mindössze azt tartalmazta, hogy a román alaptörvény értelmében kérésüket az állam „hivatalos nyelvén”, románul kell benyújtaniuk.
A hivatalos válasz ráadásul tele van hibákkal: a polgármester és az Ágoston Anna jegyző által aláírt szöveg például a „2003-ban kiadott 1-es számú alkotmányra” („conform CONSTITUTIEI NR.1/2003”) hivatkozik, amikor a román nyelvű kérés benyújtására utal – olvasónk lapunknak el is küldte a hivatalos dokumentumról készült fényképet.
Nem figyelt oda, amikor aláírta a dokumentumot
Sallai János, a Magyar Örökség díjas település polgármestere szerdán a Krónikának úgy fogalmazott: egyszerű tévedésről van szó, adminisztrációs mulasztás történt.
Az elöljáró elismerte, hogy ő is hibázott, elmondása szerint nem figyelt oda, amikor aláírta a dokumentumot, és azzal is egyetértett, hogy a szöveg „nem volt jól megfogalmazva”. Rámutatott: azt kellett volna válaszolniuk, hogy románul is küldjék el az adatigénylést. „Tudjuk jól, hogy Romániában nem lehet csak magyarul vagy csak románul (azokon a településeken, ahol a magyar közösség számbeli aránya miatt a törvény előírja az anyanyelvhasználati jogot) kérést benyújtani” – magyarázta.
Sallai ugyanakkor arról is beszámolt: amikor megkapták a kérést, a jegyző rákérdezett a prefektúránál, hogy ilyenkor mi az eljárás, a kormányhivatal illetékesei pedig arra utasították: írja meg válaszként, hogy a román a hivatalos nyelv, és csak így fogadhatják el a dokumentumot.
Lapunknak leszögezte: az MPP helyi vezetői természetesen román és magyar nyelven is megkapják a kért jegyzőkönyvet – „ahogy azt a törvény előírja” –, de időre van szükségük annak lefordításához.
Rámutatott: a tanácsülések jegyzőkönyve román nyelven rendelkezésre áll, ezt bármikor kiadják, de ahhoz, hogy magyarul is elérhető legyen, hivatalosan le kell fordíttatni. Ez időbe telik, a szakkifejezések miatt nehéz a fordítás, de ahogy készen van, kiadjuk” – tette hozzá a hetedik mandátumát taposó elöljáró.
Szerinte az önkormányzat már szerződést kötött egy hivatalos fordítóirodával, ennek nyomán „rövid időn belül” a község honlapján is elérhetőek lesznek magyar nyelven a hivatalos dokumentumok. Kérdésünkre, van-e esély arra, hogy az MPP helyi szervezete megkapja a kért irodahelyiséget, Sallai János úgy fogalmazott: amint az önkormányzat szert tesz egy erre a célra alkalmas helyiségre, „előbb-utóbb ez a kérdés is megoldódik”.
„Akadnak rosszindulatú törvényértelmezések”
Úgy tűnik azonban, hogy Sallai János, illetve a széki polgármesteri hivatal jegyzője nem ismeri pontosan a jogszabályokat.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)