Kormányalkalmazott az Új Magyar Szó felelős szerkesztője
A távközlési és informatikai minisztérium tanácsosaként dolgozik Salamon Márton László, a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője. Az újságíró 2010 elejétől, félállásban dolgozik a minisztériumi apparátusban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint önmagában nem jelent etikai vétséget, ha egy újságíró állami, kormányzati munkakörben is tevékenykedik, csak akkor, ha egyértelmű, hogy újságírói munkájával állami munkaadójának érdekeit részesíti előnyben. Az ÚMSZ egyébként idén március 15-én üres címlappal jelent meg, tiltakozva a sajtószabadság megsértése ellen. A lap jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, a munkatársak fizetését 25 százalékkal csökkentették.
Az önmagát „országos közéleti lapként” meghatározó magyar nyelvű napilap felelős szerkesztője az informatikai és távközlési minisztérium honlapja szerint tanácsadóként (consultant) dolgozik a szaktárcánál. A minisztérium egyik államtitkára az RMDSZ-es Moldován József.
Salamon Márton Lászlót pénteken nem sikerült telefonon elérnünk.
Moldován József államtitkártól megtudtuk, Salamon 2010 elejétől alkalmazottja a távközlési minisztériumnak, Moldován szerint tanácsosként (consilier). Feladatai közé tartozik a lapszemlék készítése, valamint olyan dokumentumok lefordítása románról magyarra, illetve magyarról románra, amelyek „fontosak a magyar közösség szempontjából” – magyarázta Moldován. Az államtitkár a Krónika kérdésére azt is elmondta, az állás nem feltételez fizikai jelenlétet, Salamon félállásban, napi négy órás munkaidővel, távmunkaként teljesíti kötelezettségeit.
Az RMDSZ nemrég megújult honlapján Salamon neve nem szerepel a távközlési és informatikai minisztérium tanácsosainak listáján.
A Krónika egyébként úgy tudja, hogy Salamon Márton László nem az egyetlen ÚMSZ-újságíró, aki állami alkalmazásban áll.
A minisztérium honlapján három vagyonnyilatkozata szerepel Salamonnak – megtekinthetők az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) internetes oldalán is –, az elsőt 2010 március 24-én nyújtotta be. A legutóbbi, idén májusban kitöltött nyilatkozata szerint az ÚMSZ felelős szerkesztője 3251 lejes éves fizetést kapott a távközlési minisztériumtól.
Salamon a napilapot kiadó Scripta Kiadótól 16788 lejt kapott fizetésként, 37052 lejt pedig szerzői jogi szerződés alapján. A Román Televízió Társaságtól Salamon 1147 lejt kapott 2010-ben, idén májusi vagyonnyilatkozata szerint.
Salamon felesége szintén állami alkalmazott, Salamon-Paven Rodica Elisabeta a pénzügyminisztérium tanácsosa, munkájáért 2010-ben 62993 lej fizetést kapott.
MÚRE-elnök: ez önmagában nem összeférhetetlenség
A Krónika megkereste a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét (MÚRE) – amelynek Salamon is tagja – annak kapcsán, hogy van-e valamilyen újságíró-etikai vetülete annak, hogy aktív újságíró egyidejűleg kormányzati állást is betölt. Kérdésünket arra alapoztuk, hogy a MÚRE Etikai kódexének 4. paragrafusa szerint „a szakma gyakorlása közben, a közhatóságokkal vagy gazdasági, szolgáltatási tevékenységet folytató cégekkel való kapcsolattartásban az újságírónak tilos bármilyen megegyezést kötnie, amely pártatlanságát vagy függetlenségét befolyásolja”.
Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE elnöke érdeklődésünkre elmondta: értelmezésükben a kettős szerep önmagában nem jelent etikai vétséget vagy összeférhetetlenséget. A romániai magyar újságíró szervezet Alapszabálya ezzel kapcsolatban annyit köt ki, hogy az összeférhetetlenségi helyzetben levő újságíró nem lehet tagja a MÚRE igazgatótanácsának, vagy becsületbíróságának.
A szervezet Alapszabálya szerint összeférhetetlenségi helyzet az, ha az újságíró „politikai szerepet vállal, vagyis mandátumot nyert politikai szervezetben, fizetett vagy fizetetlen politikai tisztséget tölt be a közigazgatásban, a pártoknál és más politikai szervezetekben, a pártok helyi vagy országos kormánystábjában dolgozik vagy tevékenykedik”.
Karácsonyi szerint az összeférhetetlenségi kritériumok meghatározása során az Etikai kódex és az Alapszabály kidolgozói azt az elvet követték, hogy az újságírói munka akkor inkompatibilis az egyidejűleg vállalt állami tisztséggel, ha konkrétan tetten érhető, hogy az újságíró állami munkaadójának érdekeit követi újságírói munkája során, tehát egyértelmű, hogy ferdít, tényeket hamisít vagy megmásít, illetve állami munkaadóját igyekszik kedvező fényben feltüntetni.
A MÚRE elnöke szerint a Salamon Márton László konkrét esete önmagában nem von maga után semmiféle szankciót vagy elmarasztalást. A MÚRE etikai bizottságának ugyanakkor kötelessége kivizsgálni az esetet megkeresés esetén.
Karácsonyi Zsigmond mindennek kapcsán fontosnak tartja hangsúlyozni: ilyen esetek azért fordulnak elő, mivel a romániai magyar újságírók többségének gazdasági-pénzügyi helyzete más munkák elvégzésére is kényszerítheti őket.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: azért sem lehet pusztán az állami alkalmazás vagy finanszírozás miatt elmarasztalni újságírókat, mivel léteznek vagy léteztek olyan – főleg megyei vagy regionális – napilapok, amelyek önkormányzati finanszírozással működnek. Karácsonyi példaként említette a Csíkszeredában megjelenő Hargita Népét, amely korábban a Hargita Megyei Tanács kiadásában jelent meg.
A témakezelésében és hangvételében RMDSZ-közelinek tartott ÚMSZ felelős szerkesztője – a lap több másik publicistájával együtt – régóta támadja írásaiban a szövetségen kívüli romániai magyar politikai szervezeteket, idén cikksorozatot írt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése körüli állítólagos törvénytelenségektől „Tőkés Párti turpisságok” sorozatcímmel.
A manna.ro portál úgy tudja, hogy az Új Magyar Szó nehéz anyagi helyzetben van, állandó munkatársainak fizetését novemberben 25 százalékkal csökkentették három hónapra visszamenőleg, több munkatárs esetében pedig egyoldalú szerződésmódosítás történt.
A portál azt is megemlíti: Salamon idén többször is cikkezett az ÚMSZ – mint írta: „az egyetlen országos romániai magyar napilap” – nehéz pénzügyi helyzetéről, és arról, hogy a Fidesz-kormány nem támogatta a finanszírozási kérelmeit.
Üres címlappal a sajtószabadságért
Az Új Magyar Szó egyébként idén március 15-én üres címoldallal jelent meg, így szolidarizálva a magyarországi médiatörvény ellen tüntető budapesti demonstrálókkal. A magyar sajtószabadság napján az ÚMSZ több munkatársa vett részt azon a bukaresti akción, amelyet Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt tartottak mintegy ötven, zömmel román újságíró részvételével.
Salamon Márton László, a bukaresti akció egyik kezdeményezője – aki akkor már mintegy egy éve a bukaresti kormány alkalmazottja volt – a budapesti demonstráció szervezőinek blogján, videoüzenetben fejtette ki véleményét a sajtószabadsággal és az új magyarországi médiatörvénnyel kapcsolatban.
„A politikusok időnként ellenállhatatlan kísértést éreznek, hogy a sajtót megrendszabályozzák. Én azt hiszem, hogy nagy szerepzavarban vannak. Ez azért szereptévesztés, mert igazából a sajtó dolga ellenőrizni a politikát” – mondja videoüzenetében Salamon.
„A sajtó dolga a közvélemény számára képet adni arról, és elszámoltatni a választottakat azzal, amit ígértek és amit tesznek. Ez most valahogy úgy van, minthogyha a bűnöző igazoltatná a rendőrt. Ezt próbáljuk mi elmondani itt Bukarestben a Magyar Nagykövetség elé szervezett tüntetésen” – fogalmaz az ÚMSZ felelős szerkesztője.
Fall Sándor
Krónika (Kolozsvár)