"A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör 41 éve működik. Tagjai közül sokan többkötetes alkotók, nem egyet számon tartanak igényesebb irodalmárok is. /Gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./"

"Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban szervezték meg az V. Hermészkedő irodalmi vetélkedőt középiskolások számára. A házigazda a Salamon Ernő Gimnázium volt. Megállapíthatták, hogy nő az értelmező irodalomoktatás híveinek száma. /Bajna György: V. Hermészkedő középiskolásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./"

"Szemelvények Gyergyó múltjából címmel tartották meg máj. 17-én az első Unicornis Diákkonferenciát Gyergyószentiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpont dísztermében. András Szabolcs fiatal történelemtanár, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a Gépgyártóipari Iskolaközpont X-XI-es diákjaival az idén januárban alakították meg az Unicornis Diákkört, amely helytörténeti kutatásokat tűzött ki céljául. A diákkonferenciára az Unicornis Diákkör meghívta Gyergyószentmiklós többi középiskolájának diákságát is, így a Salamon Ernő Gimnázium és a Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is bekapcsolódtak a helytörténeti kutatómunkába. A dolgozatok mellett a diákok Gyergyó történeti helyszínei címmel saját készítésű fotókból fényképkiállítást is rendeztek a konferencián, és az elhangzott dolgozatok és fényképek teljes anyagát megjelentették CD-lemezen. /Gál Éva Emese: Az I. Unicornis Diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Máj. 19-én Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Kristó Tibor költő, újságíró volt Csíkszeredából, aki a közelmúltban megjelent Griffek és varjak /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A szerzőnek eddig összesen 8 könyve látott napvilágot, amiből 5 verseskötet. /Kristó Tibor ötödik verseskötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ jún. 9-i ülésének vendége Füzesi Magda költőnő volt a kárpátaljai Beregszászról. A Lorántffy Zsuzsanna nőegylet székhelyén tartott találkozón műveiből olvasott fel és a kárpátaljai irodalmi életről számolt be a vendég. /Találkozó Füzesi Magdával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Jún. 9-én ünnepelték a Segíteni Romániát hollandiai alapítvány és a gyergyószentmiklósi Segély Alapítvány fennállásának 5. évfordulóját. Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium leendő igazgatója az iskola bentlakása fűtésrendszerének megépítéséhez és a művészeti oktatáshoz nyújtott segítséget köszönte; dr. Modval Magdolna, a kórházotthon igazgatója, az intézményének nyújtott jelentős támogatást; Kovács Sándor a Gépgyártóipari Iskolaközpont klubjának rendbetételét támogató segítséget; Csata Kinga a Támasz Klub - a fogyatékkal élők napközi otthonának - segítését. Az ünnepség végén felavatták a Segély Alapítvány irodáját. /Bajna György: Isten segít nekem, nektek segíteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége volt Füzesi Magda Beregszászról. A költő, újságíró beszámolt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről. A Táncsics-díjas Füzesi Magda idén tavasszal erdélyi kiadónál is jelentkezett, Ketten a kabátban című gyermekverses kötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozta. /Füzesi Magda Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium új igazgatója így foglalta össze elképzeléseinek lényegét: a gimnáziumnak Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. Lényegesen megfiatalodott a tanári közösség, a gimnáziumba 1207 tanuló jár. A fűtésgondokat még mindig nem oldották meg. Az épület főjavítását vállalók nem végeztek kifogástalan munkát, állapította meg Patek Mária szintén frissen kinevezett aligazgató. Az új könyvtáros, Pantilimon Árpádné számítógépes leltárt akar készíteni. Több épületben működik az iskola. Az iskola bentlakását is felújítják. /Bajna György: Erdély egyik legjobb iskolájává kell válnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"

"Nemrégiben meg alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség. Dániel Botond egyetemi hallgató a célkitűzéseit sorolta: ösztöndíj alapítása a tanulásban és közösségszervezésben kitűnteknek; pályázatfigyelés, amellyel az iskola diákjait segítenék, miközben megtanítanák pályázni is őket; nyelvkönyveket vásárolnak; a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek és az informatikusoknak könyvtárprogram keretében segítenének; könyvtár- és bentlakás-felújítási programot hirdettek meg; támogatókat keresnek az iskolai világháló-szolgáltatás biztosítása érdekében. /Bajna György: Új idők szele. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívottja a Korondon élő és alkotó Ambrus Lajos volt. 1982-ben, prózai írásokból válogatott első kötetének megjelenése után 13 esztendeig nem adott ki könyvet. 1995-ben már költőként is bemutatkozott. Első verseskötetét (Lopott hold) az 1998-ban (Játék a tájban) és a 2003-ban megjelent Boldogok hajóján követte. Közben sok mese, történet, monda feldolgozására is vállalkozott. A megtartó falut - szociológiai szempontokból - nem, de népét, annak sajátos gondolkodását, viselkedését, tapasztalatainak tanulságait mindenképpen rögzítette, vallja. A több mint 100 tagot számláló korondi Firtos Művelődési Egylet tagjai közül többen is felolvastak már köri ülésen Gyergyószentmiklóson. Ambrus Lajos szerkeszti az 1990 óta megjelenő Hazanéző című művelődési folyóiratot. A Hazanéző, Sóvidék e páratlan krónikája több mint 1000 eddig kinyomtatott oldalával immár nagy érték, közismert kutatók, néprajzosok, történészek, nyelvészek közöltek benne. Az idei utolsó szám 2000 példányban jelent meg, de voltak számok, amelyekből 5000 példányt nyomtak. Páll Lajos festőművész és költő, minden szám címlapjának avatott szerzője. Szívessége hiányában a folyóirat meg sem jelenhetne. Mert mondanom sem kell, hogy minket elkerültek a nagy támogatási hullámok. /Bajna György: Ambrus Lajos szolgálatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./"

"Fontos, hiánypótló munka jelent meg a gyergyói nagyközségről /Csomafalva a Rákóczi vezette kuruc szabadságharc idején (1703-1707), Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ szerzője, Rokaly József tanár, aki az idei tanévtől már nyugdíjasként jár tanítani a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba. Rokaly József /sz. Gyergyócsomafalva, 1940. febr. 15./ a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát 1962-ben. 1962-1992-ig Maroshévízen középiskolai tanár, 1992-től Gyergyószentmiklóson tanított. Az ország első levelezési sakk-kupáját 1972-ben ő nyerte, 10 éven át a román levelező sakkválogatott tagja. Tudományos tevékenysége kiterjedt. Több mint 1100 tanulmánya kéziratban várja a jobb időket. Gyergyócsomafalva monográfiájához 10 éven át gyűjtötte az anyagot. Az első kötet 1918-ig tárgyalja Csomafalva történetét, a második 2000-ig. A szerző kitekintett Gyergyó, sőt Erdély történelmébe is. /Dokumentum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./"

"November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"Két hete Gyergyószentmiklóson is beindult az Európai Számítógép-használói Jogosítványt biztosító vizsgára felkészítő tanfolyam, a nemzetközileg egységes normák szerint több mint 30 országban működő ECDL Európai Számítógép-kezelői rendszer keretében. A jogosítvány elnyerésére 7 vizsgát kell letenni, melyekre a tanfolyamon felkészítik a résztvevőket. Hargita megyében az ECDL egyetlen akkreditált vizsgaközpontja Székelyudvarhelyen van. Gyergyószentmiklóson 24 hallgatóval indult be a tanfolyam a Salamon Ernő Líceumban. Az érdeklődés nőni fog, mert a vizsga a köztisztviselőknek is kötelező lesz. /Gál Éva Emese: ECDL-felkészítő Gyergyószentmiklóson is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium alsó tagozatának, az úgynevezett "Vaskertes" iskolának a szülőbizottsága, 410 szülő aláírásával kérést nyújtott be a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy oldja meg az iskola tanterem-gondjait. A gyermekek ugyanis két váltásban járnak iskolába. Az iskola három, más-más utcában levő épületbe van szétszórva. /Gál Éva Emese: 410 aláírás tantermekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Meglepetést hozott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatói posztjáért napokban lezajlott versenyvizsga. Míg fél éve két női jelölt /Gál Éva Emese költő-képzőművész, újságíró és Zöld-Kémenes Kinga muzeológus/ között zajlik a harc a városi múzeum vezetői székének megszerzéséért, a vizsgán elért eredménye alapján várhatóan Csergő Tibor András tanár kapja majd meg a tisztséget. Az 1993-ban Gyergyószentmiklóson érettségiző Csergő Tibor tavaly már pályázott a Figura Stúdió Színház vezetésére, ősztől pedig a Salamon Ernő Gimnázium tanára. Kinevezéséről a helyi tanács fog dönteni. /Gergely Edit: Történelemtanár a Tarisznyásban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Gyergyószentmikóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör március elsejei ülésének vendége volt Komán János költő Maroshévízről. Elmondta, hogy az általa szerkesztett Helytörténeti Füzetek ötödik kötetét a térség irodalmának szánja. /Komán János az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Ápr. 2-án töltötte volna 72. évét az ősszel váratlanul elhunyt Karancsi Sándor festőművész, ezen a napon nyílik Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében emlékkiállítás a képzőművész hagyatékának egy részéből. A néhai művészt a pályatárs Márton Árpád festőművész, valamint Bucur Nicolae művészettörténész méltatja. /Karancsi Sándorra emlékeznek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./

Dr. Kercsó Attila Gyergyószentmiklóson él, a Népújság régi munkatársa. Elmesélte, hogy a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör kéthetente ülésezik. Nagyrészt helyi vagy közeli szerzőkkel beszélgetnek. Új és főként fiatal tagokat nem sikerül toborozni. Két helyi újság is megjelenik hetente, az Új Kelet és a Gyergyói Kis Újság. Az egyik inkább az RMDSZ mellett, a másik inkább ellene van. A helyi televízió is kettéhasadt. Van egy Fény TV és egy Objektív TV. Ez a szakadás még friss, nem körvonalazódott egyik-egyik álláspontja. Dr. Kercsó Attila írt három forgatókönyvet videofilmek számára. Így elkészült a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról egy kisfilm, a következők pedig a Gyergyóremete és Gyergyóalfalu című kazetták. Most adta le egy verseskönyv kéziratát a Pallas-Akadémiának, és egy járványtani könyvecske anyagát. Most írják a Gyergyói-medence irodalmi életének történetét – a maroshévízi Kemény János Egyesület Helytörténeti Füzetek című kiadványsorozatának következő száma erről fog szólni. Gyergyószentmiklóson létrehozták a Dr. Csiki János Egyesületet, amelynek célja a kisnyugdíjasok orvosi ellátásának megkönnyítése. /(bölöni): Csak a gödrök pártatlanok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Ápr. 19-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör ülésének vendége Tüzes Bálint költő volt Nagyváradról, a 2001-ben Életfaárnyék címmel megjelent verseskötet szerzője. Tüzes Bálint 50 éves korára válogatta kötetbe az addigi évtizedek terméséből a legjellemzőbb 33 versét. A kötethez CD-lemez is tartozik, amelyen a költő maga mondja el verseit. /Tüzes Bálint az Irodalmi Körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A Naturland Alapítvány 10. születésnapját ünnepelte ápr. 21-én Gyergyószentmiklós. Filmvetítéssel idézték föl az eltelt tíz év tevékenységeit, facsemete ültetés a Csíky-kertben, Föld- napi rendezvények, tájékozódási versenyek, takarítás a Gyilkos-tónál, víztisztaság- mérések, játszótérépítés, természetjárás stb. Pál Árpád polgármester, a Naturland tiszteletbeli elnöke értékelte a szervezet munkáját. Ápr. 22-én a helyi Salamon Ernő Líceumban dolgozataikat mutatták be a diákok. Ugyanitt állították ki az eltelt tíz év diákkutatásaiból, dolgozataiból válogatott füzetet, amelyet erre az alkalomra kinyomtattak. /Gál Éva Emese: Egy alapítvány tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Hagyományőrző napokat tartottak Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban. Sok népdal hangzott el, aki csak tehette, székely népviseletben jött iskolába. Magyar néprajzi és helytörténeti könyvekből, néprajzi tárgyakból nyílt kiállítás. Máj. 8-án Kiss Portik Irén néprajzkutató tartott előadást a székely népviseletről. /Gál Éva Emese: Hagyományőrző napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Máj. 17-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesületének vendége volt Szilágyi István író, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő és Sigmond István író, a Helikon szerkesztői. Sigmond István legújabb kötete nyerte Az év könyve kitüntetést Magyarországon, s hogy Lászlóffy Aladár a napokban lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. /(Gál Éva Emese): Kitüntetésről, akadémiai tagságról szerényen. Irodalmi délután a Helikon szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Hat évvel ezelőtt kevesen hitték, hogy megkezdődhet a zenei oktatás Gyergyószentmiklóson is. Most pedig a Salamon Ernő Gimnázium kis zenészei és tanárai évzáró hangversenyt rendeztek a Művelődési Központban, túl az iskolai vizsgalázon. Több mint 50 gyermek muzsikál együtt, Mayer Róbert zenetanár vezetésével. /Bajna György: Húrok zengő dallamán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

A Salamon Ernő Gimnázium /Gyergyószentmiklós/ diáktanácsa okt. 1-jén ünnepli a 11. születésnapját. A rendezvényt a diáktanács és a tavaly alakult Salamon Ernő Véndiák Szövetség szervezi. /(Gál Éva Emese): Ünnepel a diáktanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Romániában a holokauszt borzalmaira október 8-án emlékeztek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium tanulói előbb a zsidó temetőben emelt emlékműnél emlékeztek, majd a helyi zsinagógában Csergő Tibor történelemtanár, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója és Geller Géza, a zsidó közösség vezetője beszélt a fiataloknak. /Hagyományteremtő megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Tizenhat évvel ezelőtt álmodta meg két tanár, Patek Máris és Lakatos Mihály az Őszi Szavalóversenyt, s azóta évről évre a költészet ünnepévé vált Gyergyószentmiklóson. Az idei, XVI. szavalóverseny volt az első, amelyet nem ők szerveztek: a tavaly mindkettőjüket a Salamon Ernő Gimnázium élére választották, s most átadták a stafétabotot, tanárkollegáikra bízva a szervezést. A versenyen kilenc középiskola diákjai versenyeztek. /Gál Éva Emese: A XVI. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Nov. 22-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, valamint a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete vendége volt Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Székely Szótár összeállítója, szerkesztője. Sántha Attila elmondta, hogy az E-MIL már 148 taggal rendelkezik, az írók gondjait próbálja fölvállalni. Ezt követően a Kemál és Amál című, Magyarországon idén megjelent verseskötetéből olvasott fel. A Székely Szótárról szólva kiemelte, hogy nem tájszótár, hanem a székely népesség sajátos, csak rá jellemző szókincsét próbálja egybegyűjteni, ami nem korlátozódik a Székelyföldre, de a magyar nyelvterület több tájegységén fellelhető. /(Gál Éva Emese): Sántha Attila Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./