Könyv-tér nyílt Nagyváradon
Nagyvárad – Péntek délután új könyvesüzlet nyílt Nagyváradon. A Könyv-tér kínálatában elsősorban magyar nyelvű, keresztény, illetve gyermekeknek szóló könyveket találhatunk meg.
A nagyváradi Ştefan cel Mare/Püspöki út 28 szám alatt, a CE Szövetséghez tartozó épületben ünnepélyes keretek között nyílt meg a Könyv-tér nevet viselő új könyvebolt. A kolozsvári mintára létesült üzletben többek között magyar nyelvű keresztény, ugyanakkor gyermekeknek szóló könyveket lehet megvásárolni. Az ünnepélyes megnyitón Visky István házigazdaként köszöntötte a Koinóniai Kiadó képviselőit, illetve a megjelent pár tucatnyi érdeklődőt. Elmondta: nagy merészség szükségeltetik a mai gazdasági viszonyok között könyvesüzletet nyitni, főleg ha az magyar, sőt mi több keresztény. Ebből is látszik, hogy nem az üzleti nyereség a célja a vállalkozásnak, hanem annak a régi bölcsességnek a követése, miszerint “elvész a nép, amely bölcsesség nélkül való”. A Könyv-tér tehát több mint egy könyvesbolt: nemcsak a hitélet útját követi, hanem nagy figyelmet szentel a gyermekkönyvekre, illetve az erdélyi magyar szerzők népszerűsítésére is.
Árkedvezmény
Zágoni Balázs, a Koinónia Kiadó igazgatója köszöntőjében kifejtette, hogy Kovács Tibor és Jutka álmodta meg a könyvek ezen birodalmát, ahol nem csak olvasni lehet, hanem akár egy kávéra is be lehet térni. A gyerekek számára külön gyermeksarkot hoznak létre, ahol a lurkók ellehetnek, míg a felnőttek a könyvkínálatból válogatnak. Lesznek diafilmek is, hiszen ezeknek Erdély-szerte újra nagy reneszánsza van. Az este keretében Zágoni Balázs, Sajó Enikő és Darai Erzsébet több Koinónia kiadványt is bemutatott: Kiss Bitay Éva Fantasztikus Földgolyóját, Kányádi Sándor Volt egyszer egy kis zsidó című, az erdélyi jiddis népköltészetet felelevenítő könyvét, Legszebb karácsonyi ajándék a nátha című erdélyi kortárs meseírók antológiáját, Axel Hambreus Az első karácsonyi ajándékok legendáját, valamint Luther Márton Mélysége és magassága című kötetét. Végül Zágoni Balázs köszönetnyilvánítással zárta a könyvbemutatóval egybekötött ünnepélyes megnyitót, melynek alkalmából húsz százalékos árengedménnyel várják a vásárlókat, hétköznap 10 és 18 óra között.
Mészáros Tímea, erdon.ro

Hervay Gizella: Kobak könyve
Ha Kobakot említjük, óhatatlanul is több nemzedék meghatározó olvasmányát idézzük fel. Hervay Gizella klasszikusnak számító meseregénye harmadik kiadásban jelenik meg a Koinónia Kiadó gondozásában.
A bölcs humorú mesék főhőse, Kobak valóságos személy: Szilágyi Domokos és Hervay Gizella fia, aki az 1977-es bukaresti földrengésben, 16 éves korában vesztette életét. Az erdélyi szerző személyes érintettsége révén talán a leghitelesebb gyermekkönyvet írta meg. Az első rész főhőse a kisfiú, a következő részekben a kisiskolás gyermekkel találkozunk. A történetek fiús mesék, autókról, járművekről, gépekről és ehhez fűződő kalandokról szólnak. Ebben a világban a tárgyak megszólalnak, kérdeznek, a gyermek társaságot és játszótársat keres. A Kobak könyve gyermek és szülő közös élménye, amely a kis olvasót szórakoztatja, a felnőttet pedig a szülői szerepre, a gyermeki látásmód elfogadására neveli. Hervay Gizella mégsem didaktikus, sokkal inkább Kobak őszinte, naiv, érdeklődő világát ismerjük meg a könyvből, melyben a kisfiú mesél, a szerző néha kiszól, magyaráz. A gyerek-szülő párbeszédek hitelesen követik Kobak gondolkodásmódját, kérdezős-felelgetős beszédmódját, melyben a szülő sokszor elgondolkodtató kérdésekkel szembesül. A gyermek nem csak technikai kérdések felől kíváncsiskodik, így a beszélgetés során sok lelki megnyilvánulásra és viselkedésformára is fény derül. A negyvennégy mesét Balázs Imre József irodalmár nyolcféle típusba sorolja: rajzos vagy rajz-megelevenedős mesék, nyelvi fantázia-mesék, Kobak tárgyi fantáziálásai, megelevenedő tárgy-központú mesék, felborult rend-mesék, a gyermek jóságos és költői lelkéről szóló mesék, Kobak és a többi gyerek viszonyáról szóló mesék, valamint allegóriák. A kötetet a rajzfilmjeiről ismert M. Tóth Géza illusztrálta, de a főhős eredeti rajzai is gazdagítják és egyedivé teszik. A Kobak könyve megrendelhető a www.konyvter.ro internetes oldalon vagy a 0753 459 413-as telefonszámon.
Sajó Enikő
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Van-e élet az autonómia után?
A Van-e élet az autonómia után? című interjúkötet kulcskérdése: milyen változásokat hozhat Székelyföld területi, valamint kulturális autonómiája a mindennapokra nézve.
A szerző, Borbély Tamás tizenegy szakembert – közgazdászt, szociológust, antropológust, történészt, politológust, színházi rendezőt – kérdez a romániai magyarság autonómiájáról. A megkérdezettek román és magyar, pártfüggetlen közéleti személyiségek: Juhász Jácint, Szilágyi N. Sándor, Bakk Miklós, Stefano Bottoni, Csutak István, Gabriel Andreescu, Salat Levente, Bocsárdi László, Smaranda Enache, Bárdi Nándor, Biró A. Zoltán.
A közéletben, de főként a választási kampányok idején gyakran felbukkanó – már-már varázsszóként működő – fogalom az autonómia, a társadalmi önszerveződés folyamata. A kötetben felszólalók – akik valamilyen formában érintettek a témában – saját szakterületük szemszögéből tárgyalják e politikai cél gazdasági életképességét, hatásait, veszélyeit.
Az izgalmas beszélgetésekből összeálló kötet célja tisztázni, alaposan körbejárni az autonómia fogalmát olyan szakvélemények által, melyek nem tartoznak semmilyen politikai retorikához. A megkérdezettek olyan kérdésekre keresik a választ, mint például a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervek megalapozottsága, a régió önfenntartása jövedelemadókból, hatalommegosztás a román közösséggel, az autonómia esélyei a gazdasági válságban vagy Székelyföld területi autonómiájának következménye a kultúrára nézve.
A rendszerváltás után az előző mintegy huszonhárom esztendőben romániai magyar értelmiségiek kezdeményezésére több autonómiatervezet is született Romániában, ezek közül nem egy feledésbe merült. Bár a politikusok gyakran hivatkoznak egy-egy külföldi autonómiamodellre, egyelőre még elég homályos, hogy az autonómia fogalma mögött milyen tartalom áll. Az interjúkban történelmi példákkal, autonómiatervek forrásaival is találkozunk.
A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent, Van-e élet az autonómia után? című könyv megrendelhető a www.konyvter.ro internetes oldalon vagy a 0753 459 413-as telefonszámon.
Sajó Enikő
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lucian Boia: Miért más Románia? (A Koinónia Kiadó könyvajánlója)
Lucian Boia történelmi esszéje, melyből a Háromszék is közöl részleteket, eredetileg románul jelent meg a Humanitas Kiadónál, egy év alatt egy bővített kiadást és negyvenezer eladott példányt ért meg. A kötet a román nemzet moralitástörténet dilemmáiról szól.
Mitől és miért lett más Románia? A számtalan vitát gerjesztő kötet több, mint eszmefuttatás, kiáltó szó egy útvesztett országért. Stefano Bottoni történész szerint Boia könyve a román társadalom torzulásait elemzi, és önvizsgálatra készteti egyre népesebb olvasótáborát. A kötet, melyet Rostás-Péter István fordításában olvashatunk, nagyon jól tükrözi a szakmaiság és az ésszerűség találkozását. Az igényesség, mellyel a könyvben találkozunk, túlmutat a tudományosságon, kerüli a szakszavakat, a túl sok adatot, diákoknak, fiatalabb olvasóknak is emészthető és érdekes olvasmány. Lucian Boia, aki jelenleg az egyik legismertebb román történész, sokféleképpen értelmezi a másságot. Gondolkodóba ejt, újabb szempontokat világít meg. Másként tárgyalja például a kommunista rendszer által uralt történelemszemléletet. Arra is rávilágít, hogy Románia – fejlődéstörténeti szempontból – egyedi helyzetben van, hiszen megkésett folyamatokról és sokféle ellentmondásról beszélhetünk, valamint egy olyan társadalomról, amelyben az elit réteg sajátos módon reagál a különböző történelmi helyzetekre. A kötet mintegy kétezer évet ölel át, váltja az idősíkokat úgy, hogy közben megőrzi az érvelés logikáját, a kronológiát. Felszámolja a történelemszemléleti mítoszokat, és lehetőséget nyújt a román társadalom számára, hogy újraértelmezhesse önmagát. A Koinónia Kiadónál megjelent magyar nyelvű fordítás, immár második kiadásban, azért is vonzó, mert a magyar közösség kedveli az újfajta történelemszemléletet. A szerző kötetei közül – szintén a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent – A Nyugat hanyatlása című kötet hasonló műfajú és megközelítésű, a nyugati civilizáció felbomlásának folyamatát kutatja, értelmezi. Ismerkedjenek meg Lucian Boia írásaival, melyek kérdőre vonják a történelemszemléleti mítoszokat, elgondolkodtatnak és új szemléletmódot nyújtanak. A Miért más Románia? megrendelhető a www.konyvter.ro internetes oldalon vagy a 0753 459 413-as telefonszámon.
Sajó Enikő
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Koinónia Kiadó könyvajánlója Van-e élet az autonómia után?
A Székelyföldi autonómiáról már sokszor olvashattunk, de talán mindig csak egy-két megvilágításból. A Van-e élet az autonómia után? című interjúkötet kulcskérdése: milyen változásokat hozhat Székelyföld területi, valamint kulturális autonómiája a mindennapokra nézve. A szerző, Borbély Tamás tizenegy szakembert – közgazdászt, szociológust, antropológust, történészt, politológust, színházi rendezőt – kérdez a romániai magyarság autonómiájáról. A megkérdezettek román és magyar, pártfüggetlen közéleti személyiségek: Juhász Jácint, Szilágyi N. Sándor, Bakk Miklós, Stefano Bottoni, Csutak István, Gabriel Andreescu, Salat Levente, Bocsárdi László, Smaranda Enache, Bárdi Nándor, Biró A. Zoltán. A közéletben, de főként a választási kampányok idején gyakran felbukkanó – már-már varázsszóként működő – fogalom az autonómia, a társadalmi önszerveződés folyamata. A kötetben felszólalók – akik valamilyen formában érintettek a témában – saját szakterületük szemszögéből tárgyalják e politikai cél gazdasági életképességét, hatásait, veszélyeit. Az izgalmas beszélgetésekből összeálló kötet célja tisztázni, alaposan körbejárni az autonómia fogalmát olyan szakvélemények által, melyek nem tartoznak semmilyen politikai retorikához. A megkérdezettek olyan kérdésekre keresik a választ, mint például a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervek megalapozottsága, a régió önfenntartása jövedelemadókból, hatalommegosztás a román közösséggel, az autonómia esélyei a gazdasági válságban, vagy Székelyföld területi autonómiájának következménye a kultúrára nézve. A rendszerváltás után az előző mintegy huszonhárom esztendőben romániai magyar értelmiségiek kezdeményezésére több autonómiatervezet is született Romániában, ezek közül nem egy feledésbe merült. Bár a politikusok gyakran hivatkoznak egy-egy külföldi autonómiamodellre, egyelőre még elég homályos, hogy az autonómia fogalma mögött milyen tartalom áll. Az interjúkban történelmi példákkal, autonómiatervek forrásaival is találkozunk. A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent Van-e élet az autonómia után? című könyv könyv megtalálható Marosvásárhelyen a Kobak és a Gutenberg könyvesboltban, vagy kedvezményesen megrendelhető a konyvter.ro honlapon.
Sajó Enikő
Népújság (Marosvásárhely)