Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sághy Gyula
3 tétel
2004. október 16.
A Házsongárdi temetőről szóló irodalom egyre gazdagabb. Herepei János kötetbe gyűjtötte az 1750-ig keletkezett régi sírkövek adatait. Gaal György térképfüzetet és könyvet jelentetett meg róla. 1999-ben majd 2001-ben Kiss Melitta és Pápai Ferenc a turisták igényeit kielégítő színes térképet tett közzé Budapesten. Az első album 1989-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Házsongárd címmel. Százhárom felvételét Kántor László készítette, a kísérő esszészöveget Lászlóffy Aladár írta. Sághy Gyula budapesti filmrendező színes képekből álló albuma a Recski Kiadó gondozásában 2003 decemberében jelent meg. A kötet bevezetője és a képek kísérőszövege dr. Györkey Jenő történész szakértő munkája. A szakértő ismeretei nagy részét Gaal György Tört kövön és porladó kereszten (Stúdium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1997) című kötetéből valók, ahonnan a mondatokat gyakran egyszerűen átmásolta. /Gaal György: Új Házsongárd-album. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./okt. 18.
2005. június 13.
Kövesdy Zsuzsa és Kozma László szerkesztésében Élned, halnod… a munkatáboroktól az 1956-os forradalomig /Kairosz Kiadó, Budapest/ címmel megrázó dokumentumkötet jelent meg. A kötet első felében az 1950-es évek jogalkotását, és a törvénysértések (mint kitelepítés, deportálás stb.) jogi háttereit ismerteti, egy egész sor mellékletet is közreadva a belügyminisztérium kimutatásaiból a kitelepítettekről, munkatáborokba hurcoltakról, majd A hortobágyi munkatáborok világa címmel a deportáltak naplórészleteivel hozza életközelbe az embertelen kort. A következő fejezet, a Tanúságtevők, egy rádiós kerekasztal-beszélgetés anyagát hozza a munkatáborok volt lakóival, majd a kötet Sághy Gyula Kulák Golgota című filmje forgatókönyvéből idéz parasztsorsokat. Az utolsó fejezet Kozma László, Callmeyer Ferenc, Döbrentei Kornél, Lukács József, Tolnai József, Tamási Lajos, Bárány Ottóné Badi Györgyi, Papp Lajos, és Csikos Sándor verseivel, visszaemlékezéseivel idézi fel az 1956-os magyar forradalmat. /Kötet a munkatáborokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2008. október 11.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Sághy Gyula Házsongárdi rekviem című képes albumának második kiadását, amely 482 fotójával mutatja be az összmagyar kulturális örökség részének számító neves sírkertet. Gaal György, a kérdéskör avatott szakértője a Házsongárd irodalmáról tartott előadást. Számba vette azokat a személyiségeket, akik a városi tanács 1882-es, első ilyen rendelete óta a régi sírok összeírásával, szakszerű felmérésével foglalkoztak: Kelemen Lajos, Herepei János, Nagyajtai Kovács István, Imreh Lajos, Kiss András, Kántor Lajos és László, végül maga az előadó, aki 1972-től számtalan tanulmány, dolgozat szerzője. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a kilenc éve tartó, gyakran szélmalomharcnak is felfogható, sziszifuszi restauráló munkájukról beszélt. A tervek szerint szigorítják a temetőben a munkaengedélyek kiadását, és a munkálatokat végző cégek autóinak belépését (jelenleg gyakran ezekkel szállítják el a lopott műtárgyakat), továbbá térfigyelő kamerákat szerelnek fel. /A Házsongárdról, fotókkal és élő szóval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./