Február 8-án a szenátus és a képviselőház vezetősége Rücz Erzsébetet ombudsman-helyettessé nevezte ki. Rücz Erzsébet 1985-ben szerzett jogi képesítést, majd 2005–2006-ban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen Gazdasági és Közigazgatási fakultásán szerzett mesteri diplomát. Az ombudsman-helyettesi mandátum öt évre szól. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Emberi jogokat sért a kommunikációs adattárolási törvény Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint. Hozzátette: e törvényt Németországban visszavonták, annak ellenére, hogy európai uniós direktíva. Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter szerint technikailag nincs lehetőség a beszélgetések lehallgatására, demokratikus, átlátható, ellenőrizhető a törvény, állapította meg. „Azoktól a törvényektől vagy nem ismert rendelkezésektől kell tartani, amelyek alapján titkosszolgálatok, az ügyészség vagy más hatóságok lehallgatnak, megfigyelnek embereket, anélkül, hogy erről bárki bármit tudna” – tette hozzá Nagy. Rücz Erzsébet ombudsman-helyettes úgy látja, nem jogsértő a telefonhívások adatainak megőrzését előíró törvény. Az ügyészség munkáját, a bűnvádi eljárás folyamatát zavarnák a törvény egyes előírásai Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyész szerint. „A mi szempontunkból az intézkedés szigorúbb, mint a büntető perrendtartási törvénykönyv előírása, hiszen aszerint megengedett a telefonbeszélgetések lehallgatása a bűnvádi eljárás megkezdése előtt” – magyarázta Laura Codruta Kövesi. /Antal Erika, Oborocea Mónika: Figyel és fülel a Nagy Testvér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Eltávolított magyar táblák Nagyváradon
Lekerültek a magyar történelmi utcaneveket tartalmazó táblák arról a néhány nagyváradi épületről, amelyekre az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete mintegy három hónappal ezelőtt kihelyezte azokat. Mint arról már beszámoltunk, a civil szervezet fiataljai a hivatalostól kinézetre szándékosan eltérő utcanévtáblákat erősítettek a várad-újvárosi református templomra, illetve a túloldalon álló épületre, amelyben Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája, illetve az Illyés Gyula Református Könyvesbolt működik.
Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, az ifjak pedig úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését, így került ki a hivatalos kék-fehér, Primãriei feliratú tábla alá a Teleki utca elnevezés, a Jean Calvin alá pedig Kálvin János neve.
A Selina cég embereit, akik épp a magyar táblákat szerelték le, Nagy Ibolya, a könyvesbolt üzletvezetője vette észre, de azt mondja, mire kiment a boltból, hogy közelebbről megnézze, mi történik, a táblák már nem voltak sehol. Ő értesítette az Erdélyi Magyar Ifjakat, akik közül a táblák egyik feltevője, Csomortányi István azonnal ki is ért a helyszínre. Csomortányi lapunknak úgy nyilatkozott, senki nem értesítette őt az akció előtt, holott a táblák magántulajdont képeznek. Kiérve vissza is kérte és kapta azokat az építkezési cég munkásaitól, de már a következő helyszínről levetteket nem voltak hajlandók visszaszolgáltatni.
Mint részletezte, amikor megkérdezték a munkásoktól, miért teszik, amit tesznek, előbb a felettesüknek telefonáltak, aztán a közösségi rendőrséget is kihívták, akik végül látván, hogy nem került sor tettlegességre, így nincs miért közbelépniük, felvették az EMI-tag adatait, s elmentek. Csomortányi újra hangsúlyozta: a táblák kihelyezésére van törvényi alapjuk, hiszen a helyi önkormányzati testület még évekkel ezelőtt elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében közpénzből kellett volna a magyar névtáblákat elkészíteni és kihelyezni, ám mindeddig ezt nem ültették gyakorlatba. Mindemellett tudomása van egy Románia által 1995-ben ratifikált EU-s keretegyezményről is, amely szintén lehetővé tenné az ilyen akciókat. Leszögezte: mindenképpen újra kihelyezik a táblákat.
Magánszemélytől kapott írásbeli panaszt a helyi önkormányzat a magyar táblákról – válaszolta lapunk kérdésére Biró Rozália, a város RMDSZ-es alpolgármestere. Felidézte: még júliusban nyújtotta be levelét egy váradi román nemzetiségű állampolgár, kérvén, vegyék le a szerinte törvénybe ütköző táblákat, de a városházától nem kapott választ a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül. Emiatt valószínűleg az ombudsman területi képviselőjéhez fordulhatott, hiszen szeptember hetedikén annak hivatalából érkezett levél a városházára – tudtuk meg az elöljárótól.
Biró elmondása szerint ebben az állt, hogy az önkormányzat köteles időben reagálni a lakossági panaszra, illetve betartani a törvény előírásait. Az elöljáró szerint a műszaki osztály ennek alapján kérhette föl a magáncéget a táblák levételére. Egyébként szerinte sem volt jogszerű a magyar táblák kihelyezése, hiszen a helyi önkormányzat egy másik határozatában pontosan meg van szabva, hogyan kell kinéznie egy utcanévtáblának, és minden, ami ettől eltér, szabálytalannak tekinthető, még akkor is, ha a tábla magántulajdonban lévő épületre kerül ki. Hangsúlyozta: a szövetség azon az állásponton van, hogy magyar utcanévtáblán csak a hivatalos román elnevezés alapján készült fordítást szabad feltüntetni, mégpedig kék alapon fehér betűkkel, úgy, ahogy a hivatalos jelzések kinéznek.
„Jogszerűen járt el a nép ügyvédjének területi képviselője” – szögezte le lapunknak Rücz Erzsébet ombudsmanhelyettes. Elmondta: a területi képviselet nem hozhat határozatot, csak arra szólíthatja fel a helyhatóságot, hogy cselekedjen törvényesen, és ennek egyik példája a határidőn belüli válaszadás. Elmondta azt is viszont, hogy a nép ügyvédje nem csak bejelentésre cselekedhet, tehát a területi képviselő saját akaratából is tudomást szerezhetett volna a Csomortányi által emlegetett, már érvényben lévő, de gyakorlatba még nem ültetett helyi jogszabályról, és kivizsgálhatta volna, hogy az egyáltalán törvényes-e, vagy sem.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)