Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. szeptember 2.
Belföldi hírek
Kelement támogatja a HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) támogatja Kelemen Hunor indulását a romániai elnökválasztáson. Erről Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke beszélt tegnap, aki szerint az RMDSZ elnöke az erdélyi magyarok érdekeinek legmegfelelőbb képviselője.
Ezt tükrözi az is, hogy Kelemen mindvégig „az együttműködést és a párbeszédet szorgalmazza, valamint minden alkalommal elmondja, hogy a romániai kisebbségvédelemben még sok a tennivaló” – hangsúlyozta Vincze Lóránt. Az szövetség külügyi titkára emlékeztetett, az RMDSZ az elmúlt években az élén állt annak az erőfeszítésnek, amely a FUEN ernyője alatt az európai kisebbségvédelmi keret kidolgozását célozta. A FUEN alelnöke szerint Románia érdeke, hogy a kisebbségekre államalkotó tényezőként tekintsen, elfogadja közösségi igényeit, és az egész társadalom javára fordítsa a nemzeti közösségek értékeit, erősségeit. „Hiszem azt, hogy Kelemen Hunor államelnökjelöltként ezt a gondolatot hitelesen fogja megjeleníteni” – összegzett Vincze Lóránt.
Legyen kötelező a szavazás
Kötelezővé tenné a szavazást Ioan Munteanu, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A honatya tegnap ismertette, törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe – jelenleg a szenátus asztalán –, amely kötelezővé tenné a szavazást az állampolgárok számára, és pénzbírsággal sújtaná azokat, akik nem járulnak az urnák elé. Munteanu úgy véli, hogy a kötelező szavazással felelősebbé válna mind a politikai osztály, mind a választótábor. „Évek óta egyre kevesebb ember megy el szavazni, és a választók 28 százaléka dönt az ország sorsáról, míg a többiek elégedetlenségüknek adnak hangot a szavazás után. Ötszáz lejtől ezer lejig terjedő bírságot javasolok azok esetében, akik nem mennek el szavazni” – mondta a képviselő.
Tízezrek a Forgatagon
Tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a vasárnap zárult Vásárhelyi Forgatag rendezvényei iránt, a szervezők szerint a több mint kétszáz programra megközelítőleg 40 ezren voltak kíváncsiak. Portik Vilmos, a marosvásárhelyi magyar kulturális napokként tavaly alapított Forgatag egyik főszervezője szerint a legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró- és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki. Portik pozitívumnak tartja, hogy a fesztivál fő helyszínén, a Maros-parton sok román is megfordult, mert ez azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi románok is érdeklődnek a magyar kulturális napok iránt. Ez megerősíti a szervezők azon elhatározását, hogy a románok számára is vonzóvá lehet tenni egy ilyen rendezvényt anélkül, hogy feltétlenül csak nekik szóló programot szervezzenek. Mint mondta, a román látogatók leginkább a magyar konyha ízeire voltak kíváncsiak, így a bajai és a zalaegerszegi sátornál, ahol magyar ételeket és borokat lehetett kóstolni. A főszervező reményét fejezte ki, hogy jövőre még jobb lesz a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal való együttműködés, miután idén javult a szervezők és a hivatal közötti viszony a tavalyhoz képest. A szervezők ugyanis azt szeretnék, hogy a rendezvény fő helyszíne a belvárosba költözzék, de ezt a román városvezetés már a tavaly ahhoz a feltételhez kötötte, hogy legyenek román programok is.
Idén több volt a turista
Közel öt százalékkal nőtt az év első hét hónapjában 2013 azonos időszakához képest a romániai kereskedelmi szálláshelyeken megfordult turisták száma. Az országos statisztikai intézet szerint az említett időszakban 4,5 millió turistát fogadtak. A vendégéjszakák száma elérte a 10,56 milliót, ami 5,8 százalékos növekedés éves összevetésben a tavalyi év első hét hónapjához képest. A turisták csaknem 77 százaléka belföldi volt, a külföldi látogatók aránya 23 százalék, ez megegyezik a tavalyival. A vendégéjszakák 80 százalékát a román turisták töltötték el a szálláshelyeken, a többi 20 százalékot külföldiek. A román turisták átlagban 2,4 napot töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a külföldiek két napot. A hazai kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsági aránya 24 százalék volt, ami 1,1 százalékponttal magasabb a tavalyinál.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kelement támogatja a HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) támogatja Kelemen Hunor indulását a romániai elnökválasztáson. Erről Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke beszélt tegnap, aki szerint az RMDSZ elnöke az erdélyi magyarok érdekeinek legmegfelelőbb képviselője.
Ezt tükrözi az is, hogy Kelemen mindvégig „az együttműködést és a párbeszédet szorgalmazza, valamint minden alkalommal elmondja, hogy a romániai kisebbségvédelemben még sok a tennivaló” – hangsúlyozta Vincze Lóránt. Az szövetség külügyi titkára emlékeztetett, az RMDSZ az elmúlt években az élén állt annak az erőfeszítésnek, amely a FUEN ernyője alatt az európai kisebbségvédelmi keret kidolgozását célozta. A FUEN alelnöke szerint Románia érdeke, hogy a kisebbségekre államalkotó tényezőként tekintsen, elfogadja közösségi igényeit, és az egész társadalom javára fordítsa a nemzeti közösségek értékeit, erősségeit. „Hiszem azt, hogy Kelemen Hunor államelnökjelöltként ezt a gondolatot hitelesen fogja megjeleníteni” – összegzett Vincze Lóránt.
Legyen kötelező a szavazás
Kötelezővé tenné a szavazást Ioan Munteanu, a Szociáldemokrata Párt képviselője. A honatya tegnap ismertette, törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe – jelenleg a szenátus asztalán –, amely kötelezővé tenné a szavazást az állampolgárok számára, és pénzbírsággal sújtaná azokat, akik nem járulnak az urnák elé. Munteanu úgy véli, hogy a kötelező szavazással felelősebbé válna mind a politikai osztály, mind a választótábor. „Évek óta egyre kevesebb ember megy el szavazni, és a választók 28 százaléka dönt az ország sorsáról, míg a többiek elégedetlenségüknek adnak hangot a szavazás után. Ötszáz lejtől ezer lejig terjedő bírságot javasolok azok esetében, akik nem mennek el szavazni” – mondta a képviselő.
Tízezrek a Forgatagon
Tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a vasárnap zárult Vásárhelyi Forgatag rendezvényei iránt, a szervezők szerint a több mint kétszáz programra megközelítőleg 40 ezren voltak kíváncsiak. Portik Vilmos, a marosvásárhelyi magyar kulturális napokként tavaly alapított Forgatag egyik főszervezője szerint a legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró- és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki. Portik pozitívumnak tartja, hogy a fesztivál fő helyszínén, a Maros-parton sok román is megfordult, mert ez azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi románok is érdeklődnek a magyar kulturális napok iránt. Ez megerősíti a szervezők azon elhatározását, hogy a románok számára is vonzóvá lehet tenni egy ilyen rendezvényt anélkül, hogy feltétlenül csak nekik szóló programot szervezzenek. Mint mondta, a román látogatók leginkább a magyar konyha ízeire voltak kíváncsiak, így a bajai és a zalaegerszegi sátornál, ahol magyar ételeket és borokat lehetett kóstolni. A főszervező reményét fejezte ki, hogy jövőre még jobb lesz a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal való együttműködés, miután idén javult a szervezők és a hivatal közötti viszony a tavalyhoz képest. A szervezők ugyanis azt szeretnék, hogy a rendezvény fő helyszíne a belvárosba költözzék, de ezt a román városvezetés már a tavaly ahhoz a feltételhez kötötte, hogy legyenek román programok is.
Idén több volt a turista
Közel öt százalékkal nőtt az év első hét hónapjában 2013 azonos időszakához képest a romániai kereskedelmi szálláshelyeken megfordult turisták száma. Az országos statisztikai intézet szerint az említett időszakban 4,5 millió turistát fogadtak. A vendégéjszakák száma elérte a 10,56 milliót, ami 5,8 százalékos növekedés éves összevetésben a tavalyi év első hét hónapjához képest. A turisták csaknem 77 százaléka belföldi volt, a külföldi látogatók aránya 23 százalék, ez megegyezik a tavalyival. A vendégéjszakák 80 százalékát a román turisták töltötték el a szálláshelyeken, a többi 20 százalékot külföldiek. A román turisták átlagban 2,4 napot töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, a külföldiek két napot. A hazai kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsági aránya 24 százalék volt, ami 1,1 százalékponttal magasabb a tavalyinál.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. szeptember 2.
Csakazértis magyar Maros
40 ezer ember a Vásárhelyi Forgatagon
Miután a románok jóformán kiszorították a magyarokat a városnapokból, a marosvásárhelyi magyarság immár másodszor szervezte meg a magyar kulturális napokként tavaly alapított Vásárhelyi Forgatagot. Nem is akármilyen sikerrel, mintegy 40 ezer ember vett részt a rendezvényeken.
Portik Vilmos, az egyik főszervező elmondta: tavalyhoz képest sokkal többen látogattak el az augusztus 27. és 31. között lezajlott fesztivál több mint kétszáz rendezvényére.
Sok román is megfordult
Portik szerint a Forgatag elején nehézséget okozott az esős idő, de összességében jól sikerült a fesztivál. A legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró- és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki. Mindenképp pozitívumnak tartja, hogy a fesztivál fő helyszínén, a Maros-parton sok román is megfordult, mert ez azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi románok is érdeklődnek a magyar kulturális napok iránt. Kiemelte: ez megerősíti a szervezők azon elhatározását, hogy a románok számára is vonzóvá lehet tenni egy ilyen rendezvényt, anélkül hogy feltétlenül román programot szervezzenek számukra. Mint mondta, a román látogatók leginkább a magyar konyha ízeire voltak kíváncsiak, így a bajai és a zalaegerszegi sátornál – ahol magyaros ételeket és borokat lehetett kóstolni – sok román szót lehetett hallani.
A koncertek mellett a Marosvásárhelyiek Világtalálkozója és a családi programok örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.
Hivatali kekeckedések
Ugyan az idén javult a szervezők és a polgármesteri hivatal közötti viszony a tavalyhoz képest, ám a szervezők azt szeretnék, hogy a rendezvény fő helyszíne a belvárosba költözzön, de ezt a román városvezetés már a tavaly is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy legyenek román programok is.
Portik elmondta, az idei Forgatag már bizonyos infrastrukturális támogatást is kapott a polgármesteri hivataltól. Ennek ellenére úgy érzi, még hosszú az út addig, amíg – kolozsvári kollégájához és pártbeli társához hasonlóan – Dorin Florea valamennyi marosvásárhelyi lakó polgármestereként viszonyul a magyar napokhoz.
„Mi még a tavaly ősszel kérvényeztük a Színház teret, a nyári színházat és a Ligetet, mint rendezvényeink lehetséges helyszíneit. Beadványunkra 2014 elején azt a választ kaptuk, hogy rossz helyen iktattuk a kérvényt, amit nyilvánvalóan egy cinikus, rosszalló hozzáállásnak tekintettünk. Ezért már nem is akartunk időt és energiát pazarolni a belvárosi helyszínek kicsikarásáért, inkább az idén is a vízügyi igazgatósághoz tartozó Maros-part mellett döntöttünk” – mondta Portik.
„Bizonyos támogatás fejében az önkormányzat az idén is próbált elfogadhatatlan feltételeket szabni. Ne más mondja meg nekünk, mit és hogyan szervezzünk a magyarországi adófizetők pénzéből! Ha jövőben is megpróbálják befolyásolni a Forgatag programját némi támogatás ellenében, már most megköszönjük, de nem kérünk belőle” – üzent a magyar napok kétnyelvűsítését szorgalmazó városvezetőségnek Portik Vilmos.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely
40 ezer ember a Vásárhelyi Forgatagon
Miután a románok jóformán kiszorították a magyarokat a városnapokból, a marosvásárhelyi magyarság immár másodszor szervezte meg a magyar kulturális napokként tavaly alapított Vásárhelyi Forgatagot. Nem is akármilyen sikerrel, mintegy 40 ezer ember vett részt a rendezvényeken.
Portik Vilmos, az egyik főszervező elmondta: tavalyhoz képest sokkal többen látogattak el az augusztus 27. és 31. között lezajlott fesztivál több mint kétszáz rendezvényére.
Sok román is megfordult
Portik szerint a Forgatag elején nehézséget okozott az esős idő, de összességében jól sikerült a fesztivál. A legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró- és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki. Mindenképp pozitívumnak tartja, hogy a fesztivál fő helyszínén, a Maros-parton sok román is megfordult, mert ez azt jelenti, hogy a marosvásárhelyi románok is érdeklődnek a magyar kulturális napok iránt. Kiemelte: ez megerősíti a szervezők azon elhatározását, hogy a románok számára is vonzóvá lehet tenni egy ilyen rendezvényt, anélkül hogy feltétlenül román programot szervezzenek számukra. Mint mondta, a román látogatók leginkább a magyar konyha ízeire voltak kíváncsiak, így a bajai és a zalaegerszegi sátornál – ahol magyaros ételeket és borokat lehetett kóstolni – sok román szót lehetett hallani.
A koncertek mellett a Marosvásárhelyiek Világtalálkozója és a családi programok örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.
Hivatali kekeckedések
Ugyan az idén javult a szervezők és a polgármesteri hivatal közötti viszony a tavalyhoz képest, ám a szervezők azt szeretnék, hogy a rendezvény fő helyszíne a belvárosba költözzön, de ezt a román városvezetés már a tavaly is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy legyenek román programok is.
Portik elmondta, az idei Forgatag már bizonyos infrastrukturális támogatást is kapott a polgármesteri hivataltól. Ennek ellenére úgy érzi, még hosszú az út addig, amíg – kolozsvári kollégájához és pártbeli társához hasonlóan – Dorin Florea valamennyi marosvásárhelyi lakó polgármestereként viszonyul a magyar napokhoz.
„Mi még a tavaly ősszel kérvényeztük a Színház teret, a nyári színházat és a Ligetet, mint rendezvényeink lehetséges helyszíneit. Beadványunkra 2014 elején azt a választ kaptuk, hogy rossz helyen iktattuk a kérvényt, amit nyilvánvalóan egy cinikus, rosszalló hozzáállásnak tekintettünk. Ezért már nem is akartunk időt és energiát pazarolni a belvárosi helyszínek kicsikarásáért, inkább az idén is a vízügyi igazgatósághoz tartozó Maros-part mellett döntöttünk” – mondta Portik.
„Bizonyos támogatás fejében az önkormányzat az idén is próbált elfogadhatatlan feltételeket szabni. Ne más mondja meg nekünk, mit és hogyan szervezzünk a magyarországi adófizetők pénzéből! Ha jövőben is megpróbálják befolyásolni a Forgatag programját némi támogatás ellenében, már most megköszönjük, de nem kérünk belőle” – üzent a magyar napok kétnyelvűsítését szorgalmazó városvezetőségnek Portik Vilmos.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely
2014. szeptember 3.
Második alkalommal is forgott Marosvásárhely
Öt nap alatt 211 eseményen mintegy negyvenezer ember vett részt a Vásárhelyi Forgatagon. A legnagyobb tömeget nyilván az esti koncertek vonzották, de a Kultúrpalotát is sikerült néhányszor megtölteni, valamint az újdonságnak számító programpontok is népszerűek voltak, mint például a gasztronómiai bemutatók vagy a Kortárs tér. A Forgatag egyik főszervezője, Portik Vilmos elmondta, a múlt évhez képest emelkedett a forgatagozók száma. A legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki, de összességében mintegy negyvenezren vettek részt az augusztus 27. és 31. között zajló eseményen. „A rendezvény elején nehézséget okozott az esős idő a Maros-parti területen, de aztán az időjárás is mellénk szegődött, s csütörtöktől gyönyörű napsütésben fesztiválozhattunk” – fogalmazott Portik Vilmos, aki szerint összességében jól sikerült fesztivált zártak. Az öt nap alatt tizenhárom helyszínen, Marosvásárhely különböző intézményeiben, valamint a Maros-parton zajlott a második Vásárhelyi Forgatag a Marosvásárhelyért Egyesület szervezésében. A Maros-parti programokon voltak a legtöbben, de a városban megrendezett eseményeken is számos ember megfordult. Ismét többször sikerült megtölteni a Kultúrpalotát, a zsúfolt megnyitógála után pénteken a magyarnóta-estre, szombaton a világtalálkozó gálájára érkezők, vasárnap pedig a táncházzenészek találkozója töltötte meg muzsikaszóval és közönséggel a patinás épületet. A Teleki Tékában másodjára megszervezett történelmi könyvek vására, valamint a tematikus beszélgetések mellett a zene is szerepet kapott. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint dzsesszkoncertjére tömegesen érkeztek, de a filmzenével és „tangó-ságokkal” jelentkező Cári Tibor sem maradt szégyenben. „Az idei évben sem unták meg a vásárhelyiek a Szóforgatagot, az ennek keretében zajló várostörténeti sétákra tömegével voltak kíváncsiak az emberek. A román és magyar nyelvű sétákon összesen hét-nyolcszáz személy ismerkedett a város középkori, szecessziós, barokk és szocreál arcával” – ecsetelte az adatokat Soós Zoltán, a magyar kulturális napokként jelentkező rendezvény másik főszervezője.
Több mint kétszázötvenen vettek részt a második FilmForgatag nevet viselő magyar filmmaratonon. A RITTE Egyesület és a Városi Filmklub közös szervezésében, illetve a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet partnerségével megvalósuló rendezvényen négy magyar filmet nézhettek meg az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban. Az idei Vásárhelyi Forgatag egyik újdonsága a gasztronómiai programok és ételkülönlegességek voltak. Csütörtöktől vasárnapig hosszú sorok kígyóztak a „krémszínű, kupolás sátor” előtt, hatalmas sikert aratott a zalaegerszegiek prószája, dödölléje és vaddisznópörköltje, a svájci eljárással készült alpesi érlelt sajt, a bajaiak halászléje, illetve a Maros megyében tenyésztett struccból készült húsleves és strucczsíros kenyér is. Ezek mellett rövid időn belül elfogyott a Kertizöldség-sátornál kóstoltatott cukkinicsatni, horvát módra készült krumplis mángold és a paradicsomos mángold is. Mindegyik ízleltés során információk is elhangzottak az adott témában, folyamatosan ellátva a vásártéren megfordulókat adatokkal, érdekességekkel. A gasztronómiai programokon összesen több mint ezren vettek részt.
Újdonságnak számított idén a verbunkverseny, a táncházzenészek találkozója, de a Kortárs tér is, amely kifejezetten a fiatalságnak nyújtott programot, és látványos volt a zumbázó fesztiválközönség is. A családi programok – a múlt évihez hasonlóan – kiemelt figyelmet kaptak a rendezvényen, számos családos hozta el csemetéjét a különböző színes gyermekfoglalkozásokra, de a Richter Gedeon egészségsarkában is sokan felmérették egészségi állapotukat.
Népújság (Marosvásárhely)
Öt nap alatt 211 eseményen mintegy negyvenezer ember vett részt a Vásárhelyi Forgatagon. A legnagyobb tömeget nyilván az esti koncertek vonzották, de a Kultúrpalotát is sikerült néhányszor megtölteni, valamint az újdonságnak számító programpontok is népszerűek voltak, mint például a gasztronómiai bemutatók vagy a Kortárs tér. A Forgatag egyik főszervezője, Portik Vilmos elmondta, a múlt évhez képest emelkedett a forgatagozók száma. A legnépszerűbbnek a szombat esti Rúzsa Magdi- és a vasárnap esti Nagy Feró és Beatrice-koncert bizonyult, amelyekre mindkét este több mint 10 ezren látogattak ki, de összességében mintegy negyvenezren vettek részt az augusztus 27. és 31. között zajló eseményen. „A rendezvény elején nehézséget okozott az esős idő a Maros-parti területen, de aztán az időjárás is mellénk szegődött, s csütörtöktől gyönyörű napsütésben fesztiválozhattunk” – fogalmazott Portik Vilmos, aki szerint összességében jól sikerült fesztivált zártak. Az öt nap alatt tizenhárom helyszínen, Marosvásárhely különböző intézményeiben, valamint a Maros-parton zajlott a második Vásárhelyi Forgatag a Marosvásárhelyért Egyesület szervezésében. A Maros-parti programokon voltak a legtöbben, de a városban megrendezett eseményeken is számos ember megfordult. Ismét többször sikerült megtölteni a Kultúrpalotát, a zsúfolt megnyitógála után pénteken a magyarnóta-estre, szombaton a világtalálkozó gálájára érkezők, vasárnap pedig a táncházzenészek találkozója töltötte meg muzsikaszóval és közönséggel a patinás épületet. A Teleki Tékában másodjára megszervezett történelmi könyvek vására, valamint a tematikus beszélgetések mellett a zene is szerepet kapott. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint dzsesszkoncertjére tömegesen érkeztek, de a filmzenével és „tangó-ságokkal” jelentkező Cári Tibor sem maradt szégyenben. „Az idei évben sem unták meg a vásárhelyiek a Szóforgatagot, az ennek keretében zajló várostörténeti sétákra tömegével voltak kíváncsiak az emberek. A román és magyar nyelvű sétákon összesen hét-nyolcszáz személy ismerkedett a város középkori, szecessziós, barokk és szocreál arcával” – ecsetelte az adatokat Soós Zoltán, a magyar kulturális napokként jelentkező rendezvény másik főszervezője.
Több mint kétszázötvenen vettek részt a második FilmForgatag nevet viselő magyar filmmaratonon. A RITTE Egyesület és a Városi Filmklub közös szervezésében, illetve a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet partnerségével megvalósuló rendezvényen négy magyar filmet nézhettek meg az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban. Az idei Vásárhelyi Forgatag egyik újdonsága a gasztronómiai programok és ételkülönlegességek voltak. Csütörtöktől vasárnapig hosszú sorok kígyóztak a „krémszínű, kupolás sátor” előtt, hatalmas sikert aratott a zalaegerszegiek prószája, dödölléje és vaddisznópörköltje, a svájci eljárással készült alpesi érlelt sajt, a bajaiak halászléje, illetve a Maros megyében tenyésztett struccból készült húsleves és strucczsíros kenyér is. Ezek mellett rövid időn belül elfogyott a Kertizöldség-sátornál kóstoltatott cukkinicsatni, horvát módra készült krumplis mángold és a paradicsomos mángold is. Mindegyik ízleltés során információk is elhangzottak az adott témában, folyamatosan ellátva a vásártéren megfordulókat adatokkal, érdekességekkel. A gasztronómiai programokon összesen több mint ezren vettek részt.
Újdonságnak számított idén a verbunkverseny, a táncházzenészek találkozója, de a Kortárs tér is, amely kifejezetten a fiatalságnak nyújtott programot, és látványos volt a zumbázó fesztiválközönség is. A családi programok – a múlt évihez hasonlóan – kiemelt figyelmet kaptak a rendezvényen, számos családos hozta el csemetéjét a különböző színes gyermekfoglalkozásokra, de a Richter Gedeon egészségsarkában is sokan felmérették egészségi állapotukat.
Népújság (Marosvásárhely)
2014. november 13.
Mikor Csíkot meghallgattam...
Négyes minőségben találkoztam a közelmúltban a Csík zenekarral. Először televíziós műsorvezetőként, közel egy órán át társalogva a Csík három tagjával (Szabó Attila hegedűs, Kunos Tamás brácsás és Makó Péter fúvós hangszerek). Másodszor mint koncertlátogató, néző-hallgató az október 15-i kolozsvári lemezbemutató fellépésükön. Harmadszor televíziós szerkesztő-riporterként beszámolót készítettem az említett koncertről. Negyedszer pedig mint lemezhallgató családtag, akinek felesége – a hallgatólagos beleegyezésemmel – két naponta legalább egyszer lejátszóba teszi és leforgatja a banda legfrissebb albumát. Talán már unhatnám is, de higgyék el, nem unom.
Nem unom, mert nem lehet. Emberként vidámak, sallangmentesek, kommunikatívak és nem utolsósorban céltudatos, alaposan felkészült, sokoldalú, nyitott gondolkodású zenészek. Ideális interjúalanyok, felüdülés volt velük műsort készíteni, általuk megtudni valamit a zenekar kulisszatitkaiból, mindennapjairól. Beszéltek a táncházhoz fűződő kapcsolatukról, arról, hogy a mai napig megmaradt a hiteles népzenéhez való vonzódásuk. De szóltak arról az időpontról is amikor eldöntötték: márpedig ők koncertzenekarként fogják meghatározni önmagukat, nyitnak mindenféle zenei irányzat felé, hagyják, hogy ami megihleti őket – klasszikus muzsika, könnyűzene, blues, dzsessz, költemény – nyomot hagyjon a repertoárjukban és valamilyen módon szolgálja a népzene népszerűsítését. Mert nincs lemezük, fellépésük vegytiszta folklór nélkül, és aki esetleg más alkalommal orrát fintorgatva fordulna ki az ajtón egy népzenei koncertről, esetükben ott marad, meghallgatja, élvezi ezt a muzsikát is. Mert igényes, értékes, ami lejön a színpadról, a korongról.
Amit szívedbe rejtesz – ez a címe a Csík zenekar 11. albumának. Olyan korong, amely az oly sokak által már ismert és kedvelt irányzatot folytatva tartalmaz „tiszta” népzenét: virtuóz, telt hangzású szászcsávási dallamokat, táncra csábító palatkai rendet vagy kelet-magyarországi új stílusú népdalcsokrot. Van benne bluesból, dzsesszből, kalotaszegi keservesből, hajnaliból, csárdásból és legényesből egybegyúrt egyveleg (Erzsébeti szvit...Kalotaszegről), szaxofonon megszólaltatott oláhos dallam (ahogy az Makó Péternek tetszik!), moldvai népzenével feltöltött Hobó Blues Band sláger (Mesél az erdő), alternatív rockmuzsika (Zár az égbolt). Tizenkettő van belőlük, tizenharmadiknak (sorszám nélkül, talán babonából) egy ráadás: Presser Gábor jól ismert szerzeménye, az Egyszer Rúzsa Magdi tolmácsolásában, a Csík zenekar kíséretével. Így is gyönyörű.
A sokszínű kavalkádból mégiscsak kiemelnék egy darabot, amelyről maguk a zenészek is bevallották: kissé kakukktojás eddigi pályafutásukban. Ezidáig ugyanis talán egyetlen alkalmuk kínálkozott külön a zenekar számára, idegen szerző által komponált darabot lemezre játszani. Nos, az új korong Adagio swingissimo című száma – Lakatos Róbert és Csík János szerzeménye – egy Bach-szólószonátából és kalotaszegi népzenéből ötvözött motívum- és dallamsorokból, barokk fugákra jellemző liánszerű egymásba fonódással tovahömpölygő, sodró erejű szerzemény. Magasba emel, majd a földre ránt, szárnyalásra késztet, hogy aztán lábdobogtatásra, lábcsavarintásra buzdítson.
Szívbe rejthető, szívbe zárható ez az új lemez, de csak hogy onnan bármikor elővehető legyen újbóli és újbóli meghallgatásra. Azt mondták – félig meddig hitvallásként –, az a zenekar célja, ne a hangszerük sírjon, hanem aki hallgatja. No de sírni, ugyebár, örömünkben is lehet...
Bardocz Sándor
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Négyes minőségben találkoztam a közelmúltban a Csík zenekarral. Először televíziós műsorvezetőként, közel egy órán át társalogva a Csík három tagjával (Szabó Attila hegedűs, Kunos Tamás brácsás és Makó Péter fúvós hangszerek). Másodszor mint koncertlátogató, néző-hallgató az október 15-i kolozsvári lemezbemutató fellépésükön. Harmadszor televíziós szerkesztő-riporterként beszámolót készítettem az említett koncertről. Negyedszer pedig mint lemezhallgató családtag, akinek felesége – a hallgatólagos beleegyezésemmel – két naponta legalább egyszer lejátszóba teszi és leforgatja a banda legfrissebb albumát. Talán már unhatnám is, de higgyék el, nem unom.
Nem unom, mert nem lehet. Emberként vidámak, sallangmentesek, kommunikatívak és nem utolsósorban céltudatos, alaposan felkészült, sokoldalú, nyitott gondolkodású zenészek. Ideális interjúalanyok, felüdülés volt velük műsort készíteni, általuk megtudni valamit a zenekar kulisszatitkaiból, mindennapjairól. Beszéltek a táncházhoz fűződő kapcsolatukról, arról, hogy a mai napig megmaradt a hiteles népzenéhez való vonzódásuk. De szóltak arról az időpontról is amikor eldöntötték: márpedig ők koncertzenekarként fogják meghatározni önmagukat, nyitnak mindenféle zenei irányzat felé, hagyják, hogy ami megihleti őket – klasszikus muzsika, könnyűzene, blues, dzsessz, költemény – nyomot hagyjon a repertoárjukban és valamilyen módon szolgálja a népzene népszerűsítését. Mert nincs lemezük, fellépésük vegytiszta folklór nélkül, és aki esetleg más alkalommal orrát fintorgatva fordulna ki az ajtón egy népzenei koncertről, esetükben ott marad, meghallgatja, élvezi ezt a muzsikát is. Mert igényes, értékes, ami lejön a színpadról, a korongról.
Amit szívedbe rejtesz – ez a címe a Csík zenekar 11. albumának. Olyan korong, amely az oly sokak által már ismert és kedvelt irányzatot folytatva tartalmaz „tiszta” népzenét: virtuóz, telt hangzású szászcsávási dallamokat, táncra csábító palatkai rendet vagy kelet-magyarországi új stílusú népdalcsokrot. Van benne bluesból, dzsesszből, kalotaszegi keservesből, hajnaliból, csárdásból és legényesből egybegyúrt egyveleg (Erzsébeti szvit...Kalotaszegről), szaxofonon megszólaltatott oláhos dallam (ahogy az Makó Péternek tetszik!), moldvai népzenével feltöltött Hobó Blues Band sláger (Mesél az erdő), alternatív rockmuzsika (Zár az égbolt). Tizenkettő van belőlük, tizenharmadiknak (sorszám nélkül, talán babonából) egy ráadás: Presser Gábor jól ismert szerzeménye, az Egyszer Rúzsa Magdi tolmácsolásában, a Csík zenekar kíséretével. Így is gyönyörű.
A sokszínű kavalkádból mégiscsak kiemelnék egy darabot, amelyről maguk a zenészek is bevallották: kissé kakukktojás eddigi pályafutásukban. Ezidáig ugyanis talán egyetlen alkalmuk kínálkozott külön a zenekar számára, idegen szerző által komponált darabot lemezre játszani. Nos, az új korong Adagio swingissimo című száma – Lakatos Róbert és Csík János szerzeménye – egy Bach-szólószonátából és kalotaszegi népzenéből ötvözött motívum- és dallamsorokból, barokk fugákra jellemző liánszerű egymásba fonódással tovahömpölygő, sodró erejű szerzemény. Magasba emel, majd a földre ránt, szárnyalásra késztet, hogy aztán lábdobogtatásra, lábcsavarintásra buzdítson.
Szívbe rejthető, szívbe zárható ez az új lemez, de csak hogy onnan bármikor elővehető legyen újbóli és újbóli meghallgatásra. Azt mondták – félig meddig hitvallásként –, az a zenekar célja, ne a hangszerük sírjon, hanem aki hallgatja. No de sírni, ugyebár, örömünkben is lehet...
Bardocz Sándor
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. december 1.
Ülésezett a KMKF Társadalmi szervezetek munkacsoportja
November 27-én ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Társadalmi szervezetek munkacsoportja. A találkozón jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok képviselői, valamint meghívásukra az ifjúsági szervezetek vezetői is. Felvidékről a Magyar Közösség Pártját Szigeti László, a Via Nova ICS-t pedig Gubík László képviselte. A munkacsoport ülés legfőbb programpontja a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány két héttel ezelőtt bemutatott külhoni ifjúságkutatása volt, amit Bali János és Bauer Béla mutattak be a résztvevőknek. A testület egyetértett abban, hogy egy nagyon alapos és átfogó elemzés készült a külhoni magyar fiatalok helyzetéről, állapotáról és identitásáról. A munkacsoport társelnökei, Bóna Zoltán ( Fidesz-KDNP ) és Szávay István ( Jobbik ) a kutatása anyaga alapján egy átfogó Kárpát-medencei ifjúsági program és cselekvési terv kidolgozását javasolják a Nemzetpolitikai Államtitkárság számára. Szigeti László, az MKP országos tanácsának elnöke az anyanyelvi oktatás és a magyar oktatási-nevelési intézmények pótolhatatlan szerepét hangsúlyozta, mint a jövő nemzedékek gyarapodásának legfőbb zálogát. Az ülésen résztvevők a kutatási eredmények alapján az ifjúsági szervezetek szerepére, helyzetére is kitértek. Gubík László csatlakozva a többi felszólalóhoz szintén köszönetét fejezte ki az elvégzett pontos munkáért. Véleménye szerint a felmérés eredménye visszatükrözi, ami az ifjúság világában a terepen tapasztalható. A felmérésben elhangzott általános tapasztalatként, hogy a mai fiatal generáció a közöny ifjúságának tekinthető. Gubík szerint ezt a közönyt csak fiatalok saját nyelvén szóló közösségi programokkal, célzottan őket megszólító rendezvényekkel lehet megváltoztatni. Ez a mai kornak az egyik legnagyobb kihívása és a külhoni ifjúsági vezetők felelőssége, hiszen a közöny az asszimilációnak a melegágya. Ezek a célkitűzések, az asszimiláció közösségi élmények által történő mérséklése az ifjúság körében, adják szervezetének, a Via Novának is a fő arculatát. Úgy véli, kiváltképp fontos lenne az önszerveződő szervezetek programalapú támogatása mellett azok normatív támogatása is, hiszen ez hosszú távú stabil működésük záloga. A kutatás eredményeképp elhangzott, hogy a „Haza" fogalmáról ma jellemzően nem a történelmi nagyságra és a büszkeségre asszociálnak a fiatalok, hanem elsősorban az otthonérzet és biztonság igénye váltja fel a korábbi generációk tudatában még rendíthetetlen pilléreket. A Kárpát-medencei fogalomrendszer is tisztázásra szorulna. Szükséges lenne egyfajta szótár létrehozására, mert sok fiatal bizonytalan az anyaország, külhoni magyarság, kisebbség, földrajzi fogalmak és hasonló kifejezések használatában, vagy épp keverik azokat. Ahogy több felszólaló is kiemelte, Gubík is fontosnak tartja egy új magyar márka megteremtését. A Via Nova elnöke szerint Kárpát-medence szerte az olyan sportolók, művészek, rendezvények, események, termékek, egyesületek sikertörténetének kiemelése, mint Rúzsa Magdi, a DAC, a Tisza cipő, a Felvidéki Szépe, Tusványos, székely zászló terjedése stb. mind hozzátartozik a lokálpatriotizmus és egy új, fiatalok számára könnyen vonzóvá tehető „magyar márka" erősítéséhez. Nagyon fontos azonban, hogy korunk új hősei és márkái ne a hagyományos értékek helyett, hanem azok mellett jelenjenek meg.
Csonka Ákos
Felvidék.ma
November 27-én ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Társadalmi szervezetek munkacsoportja. A találkozón jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok képviselői, valamint meghívásukra az ifjúsági szervezetek vezetői is. Felvidékről a Magyar Közösség Pártját Szigeti László, a Via Nova ICS-t pedig Gubík László képviselte. A munkacsoport ülés legfőbb programpontja a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány két héttel ezelőtt bemutatott külhoni ifjúságkutatása volt, amit Bali János és Bauer Béla mutattak be a résztvevőknek. A testület egyetértett abban, hogy egy nagyon alapos és átfogó elemzés készült a külhoni magyar fiatalok helyzetéről, állapotáról és identitásáról. A munkacsoport társelnökei, Bóna Zoltán ( Fidesz-KDNP ) és Szávay István ( Jobbik ) a kutatása anyaga alapján egy átfogó Kárpát-medencei ifjúsági program és cselekvési terv kidolgozását javasolják a Nemzetpolitikai Államtitkárság számára. Szigeti László, az MKP országos tanácsának elnöke az anyanyelvi oktatás és a magyar oktatási-nevelési intézmények pótolhatatlan szerepét hangsúlyozta, mint a jövő nemzedékek gyarapodásának legfőbb zálogát. Az ülésen résztvevők a kutatási eredmények alapján az ifjúsági szervezetek szerepére, helyzetére is kitértek. Gubík László csatlakozva a többi felszólalóhoz szintén köszönetét fejezte ki az elvégzett pontos munkáért. Véleménye szerint a felmérés eredménye visszatükrözi, ami az ifjúság világában a terepen tapasztalható. A felmérésben elhangzott általános tapasztalatként, hogy a mai fiatal generáció a közöny ifjúságának tekinthető. Gubík szerint ezt a közönyt csak fiatalok saját nyelvén szóló közösségi programokkal, célzottan őket megszólító rendezvényekkel lehet megváltoztatni. Ez a mai kornak az egyik legnagyobb kihívása és a külhoni ifjúsági vezetők felelőssége, hiszen a közöny az asszimilációnak a melegágya. Ezek a célkitűzések, az asszimiláció közösségi élmények által történő mérséklése az ifjúság körében, adják szervezetének, a Via Novának is a fő arculatát. Úgy véli, kiváltképp fontos lenne az önszerveződő szervezetek programalapú támogatása mellett azok normatív támogatása is, hiszen ez hosszú távú stabil működésük záloga. A kutatás eredményeképp elhangzott, hogy a „Haza" fogalmáról ma jellemzően nem a történelmi nagyságra és a büszkeségre asszociálnak a fiatalok, hanem elsősorban az otthonérzet és biztonság igénye váltja fel a korábbi generációk tudatában még rendíthetetlen pilléreket. A Kárpát-medencei fogalomrendszer is tisztázásra szorulna. Szükséges lenne egyfajta szótár létrehozására, mert sok fiatal bizonytalan az anyaország, külhoni magyarság, kisebbség, földrajzi fogalmak és hasonló kifejezések használatában, vagy épp keverik azokat. Ahogy több felszólaló is kiemelte, Gubík is fontosnak tartja egy új magyar márka megteremtését. A Via Nova elnöke szerint Kárpát-medence szerte az olyan sportolók, művészek, rendezvények, események, termékek, egyesületek sikertörténetének kiemelése, mint Rúzsa Magdi, a DAC, a Tisza cipő, a Felvidéki Szépe, Tusványos, székely zászló terjedése stb. mind hozzátartozik a lokálpatriotizmus és egy új, fiatalok számára könnyen vonzóvá tehető „magyar márka" erősítéséhez. Nagyon fontos azonban, hogy korunk új hősei és márkái ne a hagyományos értékek helyett, hanem azok mellett jelenjenek meg.
Csonka Ákos
Felvidék.ma
2015. augusztus 4.
Csángó Fesztivál
Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a ma Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában.
Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője közölte: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti.
Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők. Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik. Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ. Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámson, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a ma Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában.
Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője közölte: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti.
Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők. Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik. Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ. Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámson, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 12.
Jubileumi Festum Varadinum lesz
Április 17-24. közt rendezik meg a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Több mint 70 program lesz az idén, melyeken ingyenesen lehet részt venni- mondták kedden a sajtótájékoztatón.
Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: a gazdag program azt mutatja, van mit mondanunk egymásnak, a kavalkádban pedig nemcsak elfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást az egyházak, a civilek, az iskolák, a művészek és a szakemberek szava, illetve tudása. Szerinte az elmúlt 25 év alatt a Festum Varadinumot éppen az tartotta és tartja életben, hogy az egymáshoz közeledés felhívására az összmagyar közösség jelenléte válaszol.
Huszár István alpolgármester hangsúlyozta: az idei kínálat összeállításának fő szempontja a meglevő értékes, évtizedes hagyományokkal rendelkező programok, a történelmi egyházak rendezvényei mellett a helyszínek bővítése, több intézmény és civil szervezet bevonása volt azzal a szándékkal, hogy Várad közösségének minden tagja megtalálhassa benne a korosztályának, érdeklődési körének megfelelő művészeti ágat. Hozzátette: bízik abban, hogy a várbeli kiállítások látogatói hozzájárulnak ahhoz, hogy a középkori erődítményt ősökhöz méltó módon sikerüljön élettel megtölteni a következő héten.
Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Váradon féltve őrzött, hosszú évek óta elzárva tartott rézkarcok is megtekinthetőek lesznek, illetve hogy Szent László városába Szent István városának üzenetét hozzák a székesfehérvári önkormányzat képviselői és a váradi civil egyesületekkel közreműködő szervezetek, valamint az, hogy a Berettyóújfaluval folytatott testvérvárosi kapcsolat erősödik a Budapest Főváros Levéltára kiállítása kapcsán is.
Néhány a sok közül
Április 17-én, vasárnap 14 órától interaktív kiállítás nyílik magyar-zsidó focistákról a neológ zsinagógában. A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban, Magyar-zsidó labdarúgók, edzők és az elit futball című interaktív tárlat (egy focipályát alakítanak ki élethű nagyságú kartonjátékosokkal) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az MTK Budapest tulajdona, és a magyar sporttörténet, a magyar labdarúgás romantikus, izgalmas és kiemelkedően eredményes, ám tragikus korszakát és személyiségeit tárja a közönség elé. Olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor a futball csúcsút képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar foci hírét a nagyvilágba, mint később Puskás Öcsi. Tizenegy játékos- köztük minden idők egyik legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek közt a milánói Internél is játszó, és edzősködő Weisz Árpád-, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címéhez vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg.
Április 18-án, hétfőn 15 órától Ybl Miklós épületi bemutató makett- és tablókiállítás nyílik a vár L épületében (északi kazamata), ugyanis Budapest Főváros Levéltára és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával és a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal együttműködésben az Építéstudományi Kar hallgatói által alkotott makettek bemutatásával emlékezett meg a nagymester születésének 200. évfordulójáról, a tárlatot pedig a mesterképzésben résztvevő fiatal építészek virtuális Ybl-épület modelljei, a belváros „Ybl-térképe”, a bemutatott épületekre vonatkozó részletes leírások teszik teljessé.16.30 órától pedig Madarassy István-kiállítás nyílik a római katolikus püspöki palotában, mely tárlat Berettyóújfaluból vándorol át Váradra. Az európai hírű művész, a ravennai Dante Biennálé aranyérmese, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, akinek kis- és nagyplasztikái, domborművei főként a szakrális ikonográfiából merítkeznek.
Fehérvári kapcsolat
Április 20-án és 21-én több olyan eseményre is sor kerül, melyek a Székesfehérvárral való kapcsolatot hivatottak erősíteni. Így szerdán 15 órától a Székesfehérvári Művészek Társaságának kiállítása nyílik meg a Tibor Ernő Galériában. Csütörtökön 10 órától dr. Cser-Palkovics András polgármester mond köszöntőt a városházán, 11.30-tól Civilek a Nagy Háború emléke ápolásában nyílik kiállítás a vár I épületében (katonai adminisztráció), 12.30-tól Az én váram az én hazám című kárpát-medencei gyermekrajz-pályázat bemutatója és díjkiosztása zajlik a vár L épületében (északi kazamata), 15-től Hősök arcképcsarnoka címmel nyílik tárlat a B épületben (fejedelmi palota), 16 órától pedig Mutasd be Szent László királyunk életét és Székesfehérvár nevezetességeit címmel szerveznek helytörténeti vetélkedőt a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17 órától Magyar királyok kortárs érmeken címmel nyílik tárlat a vár B épületében (fejedelmi palota), majd 18 órától a Vox Mirabilis kamarakórus lép fel a Székesegyházban.
A pénteki Festum-programok közül kiemelendő a Nonkonformizmus és művészi szabadság- Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola pályaképe című kiállítás megnyitása a Darvas-LaRoche Házban, 15 órakor. Április 23-án pedig kiemelt figyelmet érdemel Rúzsa Magdi koncertje a Bémer téren 20 órától.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Április 17-24. közt rendezik meg a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Több mint 70 program lesz az idén, melyeken ingyenesen lehet részt venni- mondták kedden a sajtótájékoztatón.
Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: a gazdag program azt mutatja, van mit mondanunk egymásnak, a kavalkádban pedig nemcsak elfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást az egyházak, a civilek, az iskolák, a művészek és a szakemberek szava, illetve tudása. Szerinte az elmúlt 25 év alatt a Festum Varadinumot éppen az tartotta és tartja életben, hogy az egymáshoz közeledés felhívására az összmagyar közösség jelenléte válaszol.
Huszár István alpolgármester hangsúlyozta: az idei kínálat összeállításának fő szempontja a meglevő értékes, évtizedes hagyományokkal rendelkező programok, a történelmi egyházak rendezvényei mellett a helyszínek bővítése, több intézmény és civil szervezet bevonása volt azzal a szándékkal, hogy Várad közösségének minden tagja megtalálhassa benne a korosztályának, érdeklődési körének megfelelő művészeti ágat. Hozzátette: bízik abban, hogy a várbeli kiállítások látogatói hozzájárulnak ahhoz, hogy a középkori erődítményt ősökhöz méltó módon sikerüljön élettel megtölteni a következő héten.
Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Váradon féltve őrzött, hosszú évek óta elzárva tartott rézkarcok is megtekinthetőek lesznek, illetve hogy Szent László városába Szent István városának üzenetét hozzák a székesfehérvári önkormányzat képviselői és a váradi civil egyesületekkel közreműködő szervezetek, valamint az, hogy a Berettyóújfaluval folytatott testvérvárosi kapcsolat erősödik a Budapest Főváros Levéltára kiállítása kapcsán is.
Néhány a sok közül
Április 17-én, vasárnap 14 órától interaktív kiállítás nyílik magyar-zsidó focistákról a neológ zsinagógában. A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban, Magyar-zsidó labdarúgók, edzők és az elit futball című interaktív tárlat (egy focipályát alakítanak ki élethű nagyságú kartonjátékosokkal) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az MTK Budapest tulajdona, és a magyar sporttörténet, a magyar labdarúgás romantikus, izgalmas és kiemelkedően eredményes, ám tragikus korszakát és személyiségeit tárja a közönség elé. Olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor a futball csúcsút képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar foci hírét a nagyvilágba, mint később Puskás Öcsi. Tizenegy játékos- köztük minden idők egyik legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek közt a milánói Internél is játszó, és edzősködő Weisz Árpád-, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címéhez vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg.
Április 18-án, hétfőn 15 órától Ybl Miklós épületi bemutató makett- és tablókiállítás nyílik a vár L épületében (északi kazamata), ugyanis Budapest Főváros Levéltára és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával és a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal együttműködésben az Építéstudományi Kar hallgatói által alkotott makettek bemutatásával emlékezett meg a nagymester születésének 200. évfordulójáról, a tárlatot pedig a mesterképzésben résztvevő fiatal építészek virtuális Ybl-épület modelljei, a belváros „Ybl-térképe”, a bemutatott épületekre vonatkozó részletes leírások teszik teljessé.16.30 órától pedig Madarassy István-kiállítás nyílik a római katolikus püspöki palotában, mely tárlat Berettyóújfaluból vándorol át Váradra. Az európai hírű művész, a ravennai Dante Biennálé aranyérmese, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, akinek kis- és nagyplasztikái, domborművei főként a szakrális ikonográfiából merítkeznek.
Fehérvári kapcsolat
Április 20-án és 21-én több olyan eseményre is sor kerül, melyek a Székesfehérvárral való kapcsolatot hivatottak erősíteni. Így szerdán 15 órától a Székesfehérvári Művészek Társaságának kiállítása nyílik meg a Tibor Ernő Galériában. Csütörtökön 10 órától dr. Cser-Palkovics András polgármester mond köszöntőt a városházán, 11.30-tól Civilek a Nagy Háború emléke ápolásában nyílik kiállítás a vár I épületében (katonai adminisztráció), 12.30-tól Az én váram az én hazám című kárpát-medencei gyermekrajz-pályázat bemutatója és díjkiosztása zajlik a vár L épületében (északi kazamata), 15-től Hősök arcképcsarnoka címmel nyílik tárlat a B épületben (fejedelmi palota), 16 órától pedig Mutasd be Szent László királyunk életét és Székesfehérvár nevezetességeit címmel szerveznek helytörténeti vetélkedőt a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17 órától Magyar királyok kortárs érmeken címmel nyílik tárlat a vár B épületében (fejedelmi palota), majd 18 órától a Vox Mirabilis kamarakórus lép fel a Székesegyházban.
A pénteki Festum-programok közül kiemelendő a Nonkonformizmus és művészi szabadság- Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola pályaképe című kiállítás megnyitása a Darvas-LaRoche Házban, 15 órakor. Április 23-án pedig kiemelt figyelmet érdemel Rúzsa Magdi koncertje a Bémer téren 20 órától.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2016. április 13.
Keveslik a váradi önkormányzat támogatását a magyar civilek
A tavalyinál jóval kevesebb pénz jutott idén a nagyváradi önkormányzat költségvetéséből a magyar kulturális és civil szervezetek rendezvényeire.
A januári magyar kultúra napjára 4500 lejt, a héten kezdődő Festum Varadinumra 25 ezer, míg a június végén esedékes Szent László Napok fesztiválra csak 5000 lejt szavaztak meg a helyi tanács legutóbbi ülésén elfogadott közérdekű programok eseménynaptárában.
A támogatás csökkenésére Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy szerinte az 1,2 millió lejes büdzsé elosztása összhangban kellene legyen a lakosság 25 százalékát kitevő nagyváradi magyarság arányával.
Huszár István RMDSZ-es alpolgármester keddi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a rendezvénynaptárban többnyire szándéknyilatkozat alapján keretöszzegeket határoztak meg, a kulturális programokra szánt 300 ezer lejes össztámogatásra május 7-éig pályázhatnak a nagyváradi kulturális és civil szervezetek. A városháza honlapján elérhető az a link, ahol az erre vonatkozó információk megtalálhatóak, de az RMDSZ-es elöljáró szerint kiegészítő programokkal külön is lehet majd jelentkezni a támogatásra.
A keddi sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy célegyenesbe érkezetett a 25. Festum Varadinum szervezése, a bihari megyeszékhelyen vasárnaptól egy héten keresztül a hagyományok mentén, de újdonságokkal is tarkított programsorozattal várják a magyar közösséget. „Ez a rendezvény mindig is arra volt hivatatott, hogy a történelmi egyházainkkal, a civil szervezeteinkkel és az iskoláinkkal közösen összetartsa a magyarságot. Olyan színvonalas műsorral szolgáljon, amely egyesít, és minden korosztály számára táplálja a magyarságérzetet” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Koncsen Zita, a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A programkavalkád ennek jegyében sokszínűnek ígérkezik, számos kiállítás, könyvbemutató, ünnepi istentisztelet, sportesemény, hagyományőrző vásár, könnyű- és komolyzenei koncert, színházi előadás várja az érdeklődőket. A jubileumi rendezvénysorozat részét képező Magyar Filmnapok már csütörtökön elkezdődik a Lotus bevásárlóközpontban lévő Cinema Palace-ban.
Huszár István alpolgármester szerint idén az anyaországból is sokan bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba, például vasárnap Opera határok nélkül címmel a Nagyváradi Egyetem művészeti Karának és a Debreceni Egyetem zenei karának közös produkciója lesz hallható a filharmóniában. A részletes program elérhető a Festum Varadinum Facebook-oldalán, a szervezők pedig jelezték, a színházi előadásokon kívül minden program – például a Rúzsa Magdi-koncert is – ingyenes lesz.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
A tavalyinál jóval kevesebb pénz jutott idén a nagyváradi önkormányzat költségvetéséből a magyar kulturális és civil szervezetek rendezvényeire.
A januári magyar kultúra napjára 4500 lejt, a héten kezdődő Festum Varadinumra 25 ezer, míg a június végén esedékes Szent László Napok fesztiválra csak 5000 lejt szavaztak meg a helyi tanács legutóbbi ülésén elfogadott közérdekű programok eseménynaptárában.
A támogatás csökkenésére Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy szerinte az 1,2 millió lejes büdzsé elosztása összhangban kellene legyen a lakosság 25 százalékát kitevő nagyváradi magyarság arányával.
Huszár István RMDSZ-es alpolgármester keddi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a rendezvénynaptárban többnyire szándéknyilatkozat alapján keretöszzegeket határoztak meg, a kulturális programokra szánt 300 ezer lejes össztámogatásra május 7-éig pályázhatnak a nagyváradi kulturális és civil szervezetek. A városháza honlapján elérhető az a link, ahol az erre vonatkozó információk megtalálhatóak, de az RMDSZ-es elöljáró szerint kiegészítő programokkal külön is lehet majd jelentkezni a támogatásra.
A keddi sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy célegyenesbe érkezetett a 25. Festum Varadinum szervezése, a bihari megyeszékhelyen vasárnaptól egy héten keresztül a hagyományok mentén, de újdonságokkal is tarkított programsorozattal várják a magyar közösséget. „Ez a rendezvény mindig is arra volt hivatatott, hogy a történelmi egyházainkkal, a civil szervezeteinkkel és az iskoláinkkal közösen összetartsa a magyarságot. Olyan színvonalas műsorral szolgáljon, amely egyesít, és minden korosztály számára táplálja a magyarságérzetet” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Koncsen Zita, a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A programkavalkád ennek jegyében sokszínűnek ígérkezik, számos kiállítás, könyvbemutató, ünnepi istentisztelet, sportesemény, hagyományőrző vásár, könnyű- és komolyzenei koncert, színházi előadás várja az érdeklődőket. A jubileumi rendezvénysorozat részét képező Magyar Filmnapok már csütörtökön elkezdődik a Lotus bevásárlóközpontban lévő Cinema Palace-ban.
Huszár István alpolgármester szerint idén az anyaországból is sokan bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba, például vasárnap Opera határok nélkül címmel a Nagyváradi Egyetem művészeti Karának és a Debreceni Egyetem zenei karának közös produkciója lesz hallható a filharmóniában. A részletes program elérhető a Festum Varadinum Facebook-oldalán, a szervezők pedig jelezték, a színházi előadásokon kívül minden program – például a Rúzsa Magdi-koncert is – ingyenes lesz.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2016. május 4.
XXI. Bánsági Magyar Napok
A XXI. Bánsági Magyar Napok minden műsorára ingyenes a belépés, beleértve az Aradi Kamaraszínház JÁVOR című és a budapesti Maladype Színház OUTLÉT című előadását is. Kivételt képez a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház BÉKE ITHAKÁBAN című produkciója (melyre a színház jegyárusítási gyakorlata érvényes), valamint a RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Az ÉRDI TAMÁS május 3-i koncertjének meghívóit az esemény előtt félórával vehetik át a feliratkozottak a Banatul Filharmónia főbejáratánál.
A HAGYOMÁNYKERESŐBEN néptáncműsor temesvári gálájára az előző évek gyakorlatával ellentétben nincs előzetes helyfoglalás, a helyeket az érkezés sorrendjében lehet elfoglalni.
Május 4., szerda 16 óra – TEMESVÁR – Polgármesteri Hivatal kiállítóterme (Victoriei tér 5. sz.) – A VÁROS MÁSIK ARCA – Kovács Keve János szegedi (Magyarország) üvegtervező, grafikus, Szög-Art és MAOE-tag egyéni kiállítása.
Nyugati Jelen (Arad)
A XXI. Bánsági Magyar Napok minden műsorára ingyenes a belépés, beleértve az Aradi Kamaraszínház JÁVOR című és a budapesti Maladype Színház OUTLÉT című előadását is. Kivételt képez a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház BÉKE ITHAKÁBAN című produkciója (melyre a színház jegyárusítási gyakorlata érvényes), valamint a RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Az ÉRDI TAMÁS május 3-i koncertjének meghívóit az esemény előtt félórával vehetik át a feliratkozottak a Banatul Filharmónia főbejáratánál.
A HAGYOMÁNYKERESŐBEN néptáncműsor temesvári gálájára az előző évek gyakorlatával ellentétben nincs előzetes helyfoglalás, a helyeket az érkezés sorrendjében lehet elfoglalni.
Május 4., szerda 16 óra – TEMESVÁR – Polgármesteri Hivatal kiállítóterme (Victoriei tér 5. sz.) – A VÁROS MÁSIK ARCA – Kovács Keve János szegedi (Magyarország) üvegtervező, grafikus, Szög-Art és MAOE-tag egyéni kiállítása.
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 5.
Sikeres volt az idei Festum Varadinum
Csütörtök délben a városházi irodájában tartott sajtótájékoztatón értékelte ki Huszár István alpolgármester az idei jubileumi Festum Varadinum ünnepségsorozatot. 17 ezren vettek részt.
Huszár István felidézte, hogy alpolgármesteri minőségében első alkalommal volt tagja a Festum Varadinum szervezőbizottságának. Nehéz feladat tűnt ugyan, de a háttérben levő csapat, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriuma és a történelmi egyházak támogatásával végül egy sikeres ünnepségsorozatot sikerült lebonyolítani, ami azt mutatja, hogy ebből a szempontból is fontos az összefogás. Egyébként becsléseik szerint körülbelül 17 ezer érdeklődőt vonzott a 62 program, ami azt jelzi, hogy szükség van ezekre. Anyaországi települések is bekapcsolódtak: közösen léptek fel a filharmóniában a debreceni és a váradi egyetemisták, a Madarassy-kiállítás Veszprémből érkezett a római katolikus püspöki palotába, és újdonságként egész napos eseményekkel mutatkozott be Váradon Székesfehérvár, vagyis Szent István városa Szent László városában.
Legfelemelőbb
Az elöljáró szerint a legfelemelőbb rendezvény a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új székházának a felszentelése volt. Sikerült teret is foglalni a Rúzsa Magdi koncertje alkalmából, hiszen már évtizedek óta nem rá példa, hogy magyar szótól zengjen a Bémer tér. Fontosnak nevezhetőek az elő- és utórendezvényként szervezett Magyar Filmnapok is, mivel a filmek széles skálájából választhatott a közönség. A Festum gerincét talán a kiállítások adták, és örömre ad okot, hogy a vár több tárlatnak is helyszínt biztosított. Emellett az elmúlt évek hagyományaihoz híven a magyar iskolák is részt vettek az eseményekben, és üdvözlendő, hogy a Varadinum történetében először a Körösvidéki Múzeum is bekapcsolódott, méghozzá egy nem mindennapinak tekinthető metszet kiállítással.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Csütörtök délben a városházi irodájában tartott sajtótájékoztatón értékelte ki Huszár István alpolgármester az idei jubileumi Festum Varadinum ünnepségsorozatot. 17 ezren vettek részt.
Huszár István felidézte, hogy alpolgármesteri minőségében első alkalommal volt tagja a Festum Varadinum szervezőbizottságának. Nehéz feladat tűnt ugyan, de a háttérben levő csapat, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriuma és a történelmi egyházak támogatásával végül egy sikeres ünnepségsorozatot sikerült lebonyolítani, ami azt mutatja, hogy ebből a szempontból is fontos az összefogás. Egyébként becsléseik szerint körülbelül 17 ezer érdeklődőt vonzott a 62 program, ami azt jelzi, hogy szükség van ezekre. Anyaországi települések is bekapcsolódtak: közösen léptek fel a filharmóniában a debreceni és a váradi egyetemisták, a Madarassy-kiállítás Veszprémből érkezett a római katolikus püspöki palotába, és újdonságként egész napos eseményekkel mutatkozott be Váradon Székesfehérvár, vagyis Szent István városa Szent László városában.
Legfelemelőbb
Az elöljáró szerint a legfelemelőbb rendezvény a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új székházának a felszentelése volt. Sikerült teret is foglalni a Rúzsa Magdi koncertje alkalmából, hiszen már évtizedek óta nem rá példa, hogy magyar szótól zengjen a Bémer tér. Fontosnak nevezhetőek az elő- és utórendezvényként szervezett Magyar Filmnapok is, mivel a filmek széles skálájából választhatott a közönség. A Festum gerincét talán a kiállítások adták, és örömre ad okot, hogy a vár több tárlatnak is helyszínt biztosított. Emellett az elmúlt évek hagyományaihoz híven a magyar iskolák is részt vettek az eseményekben, és üdvözlendő, hogy a Varadinum történetében először a Körösvidéki Múzeum is bekapcsolódott, méghozzá egy nem mindennapinak tekinthető metszet kiállítással.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2016. június 13.
Duna-nap: „előretolt kulturális bástya” Torockón
MTI - Harmadszor tartottak Duna-napot szombaton a festői szépségű Torockón. A Fehér megyei településen még a Duna televízió vásárolt meg és újított fel egy 19. századi műemléképületet. Az ebben berendezett Duna-ház kulturális programokat kínál a falu elszigetelten élő magyar közössége számára, és évente megszervezi a torockói Duna-napot.
A rendezvényt a magyar kormány nevében köszöntő Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára köszönetet mondott a Duna Televíziónak azért, hogy a Duna-ház létrehozásával, a Duna-nap megszervezésével szerepet vállal a torockói szórványközösség megerősítésében.
Felszólalása után a közmédiának elmondta: az államtitkárság fokozottan kíván figyelni a szórványra. „Ha a demográfiai folyamatokat lassítani tudjuk, meg tudjuk fordítani, és gazdaságilag is tudjuk támogatni a határon túl élő közösséget, újra megkapaszkodik a magyarság nemcsak a tömbben a szórványban is. (...) Minden egyes magyarra figyelnünk kell” – fogalmazott az államtitkár.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, „előretolt kulturális bástyának” képzelték el a Duna-házat, mely programjaival segíti a szórványközösség otthonmaradását. A Duna-nap pedig a kínált programok csúcsát jelenti. Megemlítette: a rendezvényt hagyományosan a nemzeti összetartozás napjához közel eső hétvégén tartják, most azonban a romániai önkormányzati választások miatt egy héttel halasztani kellett.
A falu főterén felállított színpadon a torockói iskolások citerazenekara, és néptáncegyüttesei nyitották az előadások sorát. A késő estig tartó műsorban a tervek szerint szerepeltek a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató erdélyi felfedezettjei: Gorzó Boglárka és a Bekecs néptáncegyüttes. Felléptek ugyanakkor a Bagossy Brothers Company valamint Rúzsa Magdi és zenekara. Az este tűzijátékkal zárult. Dobos Menyhért a rendezvény előtt nagyszerűnek tartotta, hogy a meghívott ismert előadók mellett torockói gyerekek is bemutathatták produkcióikat. Megjegyezte, a helyi citerazenekar, néptánccsoport, rezesbanda közösségépítő szerepet töltenek be.
A torockói Duna-nap a pénteken kezdődött labdarúgó-Európa Bajnokságra is figyel. A Duna-ház pincéjében a Puskás Intézettel közösen Puskás Ferenc, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula és az Aranycsapat relikviáiból készített kiállítást rendeztek be Jó estét jó szurkolást címmel.
Az 1129 méter magas Székelykő sziklaszirtjei tövében fekvő Torockó, és a vele szomszédos Torockószentgyörgy magyar szigetnek számít Fehér megyében. A Kolozsvártól 60 kilométerre lévő község két falvában – a 2011-es népszámlálás adatai szerint – 1089-en laknak, akik közül 995-en vallották magyarnak magukat.
Krónika (Kolozsvár)
MTI - Harmadszor tartottak Duna-napot szombaton a festői szépségű Torockón. A Fehér megyei településen még a Duna televízió vásárolt meg és újított fel egy 19. századi műemléképületet. Az ebben berendezett Duna-ház kulturális programokat kínál a falu elszigetelten élő magyar közössége számára, és évente megszervezi a torockói Duna-napot.
A rendezvényt a magyar kormány nevében köszöntő Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára köszönetet mondott a Duna Televíziónak azért, hogy a Duna-ház létrehozásával, a Duna-nap megszervezésével szerepet vállal a torockói szórványközösség megerősítésében.
Felszólalása után a közmédiának elmondta: az államtitkárság fokozottan kíván figyelni a szórványra. „Ha a demográfiai folyamatokat lassítani tudjuk, meg tudjuk fordítani, és gazdaságilag is tudjuk támogatni a határon túl élő közösséget, újra megkapaszkodik a magyarság nemcsak a tömbben a szórványban is. (...) Minden egyes magyarra figyelnünk kell” – fogalmazott az államtitkár.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, „előretolt kulturális bástyának” képzelték el a Duna-házat, mely programjaival segíti a szórványközösség otthonmaradását. A Duna-nap pedig a kínált programok csúcsát jelenti. Megemlítette: a rendezvényt hagyományosan a nemzeti összetartozás napjához közel eső hétvégén tartják, most azonban a romániai önkormányzati választások miatt egy héttel halasztani kellett.
A falu főterén felállított színpadon a torockói iskolások citerazenekara, és néptáncegyüttesei nyitották az előadások sorát. A késő estig tartó műsorban a tervek szerint szerepeltek a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató erdélyi felfedezettjei: Gorzó Boglárka és a Bekecs néptáncegyüttes. Felléptek ugyanakkor a Bagossy Brothers Company valamint Rúzsa Magdi és zenekara. Az este tűzijátékkal zárult. Dobos Menyhért a rendezvény előtt nagyszerűnek tartotta, hogy a meghívott ismert előadók mellett torockói gyerekek is bemutathatták produkcióikat. Megjegyezte, a helyi citerazenekar, néptánccsoport, rezesbanda közösségépítő szerepet töltenek be.
A torockói Duna-nap a pénteken kezdődött labdarúgó-Európa Bajnokságra is figyel. A Duna-ház pincéjében a Puskás Intézettel közösen Puskás Ferenc, Buzánszky Jenő és Grosics Gyula és az Aranycsapat relikviáiból készített kiállítást rendeztek be Jó estét jó szurkolást címmel.
Az 1129 méter magas Székelykő sziklaszirtjei tövében fekvő Torockó, és a vele szomszédos Torockószentgyörgy magyar szigetnek számít Fehér megyében. A Kolozsvártól 60 kilométerre lévő község két falvában – a 2011-es népszámlálás adatai szerint – 1089-en laknak, akik közül 995-en vallották magyarnak magukat.
Krónika (Kolozsvár)
2016. július 4.
„Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!" a Tusványos idei mottója
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – ez a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának, amelyet július 19-24. között rendeznek Tusnádfürdőn. A rendezvényre idén is várják Orbán Viktor miniszterelnököt.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a nyári szabadegyetemről tartott hétfői Budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: napjainkban a bel- és külpolitika határvonalai feloldódtak, és ez azzal függ össze, hogy Európában úgy tűnik, valódi válsághelyzet alakult ki.
Kitért a migráció mellett az újjáéledő orosz birodalmi ösztönökre, arra, hogy Oroszország és Ukrajna között állandó háborús helyzet van, s értékelése szerint ide tartozik a Brexit is. Ezek közül egy is elég lenne – állapította meg a bizottsági elnök, hozzátéve: ezek most összeadódnak, illetve köztük ok-okozati összefüggés van. „Az összhatás pedig az, hogy Európában ezek a jelenségek az emberek körében félelmet ébresztenek, a félelem érzése általánossá vált" – hangoztatta Németh Zsolt. Az Európai Bizottság ugyanakkor szerinte nem találta meg a megfelelő választ, és agresszív, zsaroló magatartással kívánja kezelni ezt a helyzetet.
Németh Zsolt szerint a magyar társadalom úgy ítéli meg, ez egy rossz válasz. Mint mondta, Magyarország jövője elválaszthatatlan Európa jövőjétől, de mindenképpen változtatásra van szükség. Ezért mond a magyar társadalom nemet a félelemkeltésre és a fenyegetésre, s erről szól az őszi népszavazás is. „A voksolás ugyanakkor nem az ország az uniós tagságáról szól" – jelentette ki. A fideszes politikus azt mondta: Magyarország uniós tagságára ő adott esetben igennel szavazna. Ennek azonban fontos összetevője, hogy világos jövőképet kell hazánknak megfogalmaznia és ennek érdekében szövetségépítésére van szükség.
„A határon túli magyarokkal egyetértés van, és számos közép-európai országgal is sikerült közös nevezőt kialakítani erről a jövőképről" – mutatott rá a bizottsági elnök. Németh Zsolt a táborról szólva úgy fogalmazott: Tusványos titka, hogy a nyári szezonban szerencsésen ötvözi a szabadegyetem és a fesztivál jelleget. „Tusványos a leglazább szabadegyetem és a legizgalmasabb fesztivál, kulturális „a la carte" jellemzi a rendezvényt" – mondta és kitért arra, hogy idén fellép mások mellett Ákos, Rúzsa Magdi, a Kiscsillag.
Németh Zsolt összegzése szerint egyfajta nemzetpolitikai, ágazatközi „brainstorming" helye is a tábor, ami egyhetes Magyar Állandó Értekezletként is értékelhető. Hozzátette, idén a rendezvényre a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az összes határon túli magyar párt elnökét is várják.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, hogy a nyári egyetem céljait nem adta fel az elmúlt több mint negyedszázad során. Ezek között említette a magyar, a közép-kelet európai és az uniós integrációt. A cél mellett az értékrend is változatlan – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Kiemelte: három nemzetpolitikai sátorban zajlanak majd előadások, s idén több program járja körül az autonómia kérdéskörét. Szólt arról is, hogy a gazdasági sátorban a nemzetpolitika gazdasági vetületeit tekintik át, megosztva a tapasztalatokat. Szó lesz a délvidéki, gazdaságfejlesztési programról, illetve a kárpátaljai programról. „Nem titkolt szándék, hogy Felvidéken és Erdélyben is hasonló kezdeményezések induljanak" – jegyezte meg a politikus.
Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a volt kommunista országoknak megoldatlan problémája az erkölcsi jóvátétel. Ennek témája szintén szerepel majd a nyári egyetem programján, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform a kommunizmus és nácizmus bűneiről tart kiállítást. Közölte: az idén is a nyári egyetem vendége lesz Orbán Viktor miniszterelnök. Tárnok Mária, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: 24 programsátor várja a helyszínen a látogatókat, a megszokott programok mellett újdonság többek között a Kriza János népzenei sátor. Közölte, a szervezők 35 partnerrel valósítják meg a programokat.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – ez a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának, amelyet július 19-24. között rendeznek Tusnádfürdőn. A rendezvényre idén is várják Orbán Viktor miniszterelnököt.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a nyári szabadegyetemről tartott hétfői Budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: napjainkban a bel- és külpolitika határvonalai feloldódtak, és ez azzal függ össze, hogy Európában úgy tűnik, valódi válsághelyzet alakult ki.
Kitért a migráció mellett az újjáéledő orosz birodalmi ösztönökre, arra, hogy Oroszország és Ukrajna között állandó háborús helyzet van, s értékelése szerint ide tartozik a Brexit is. Ezek közül egy is elég lenne – állapította meg a bizottsági elnök, hozzátéve: ezek most összeadódnak, illetve köztük ok-okozati összefüggés van. „Az összhatás pedig az, hogy Európában ezek a jelenségek az emberek körében félelmet ébresztenek, a félelem érzése általánossá vált" – hangoztatta Németh Zsolt. Az Európai Bizottság ugyanakkor szerinte nem találta meg a megfelelő választ, és agresszív, zsaroló magatartással kívánja kezelni ezt a helyzetet.
Németh Zsolt szerint a magyar társadalom úgy ítéli meg, ez egy rossz válasz. Mint mondta, Magyarország jövője elválaszthatatlan Európa jövőjétől, de mindenképpen változtatásra van szükség. Ezért mond a magyar társadalom nemet a félelemkeltésre és a fenyegetésre, s erről szól az őszi népszavazás is. „A voksolás ugyanakkor nem az ország az uniós tagságáról szól" – jelentette ki. A fideszes politikus azt mondta: Magyarország uniós tagságára ő adott esetben igennel szavazna. Ennek azonban fontos összetevője, hogy világos jövőképet kell hazánknak megfogalmaznia és ennek érdekében szövetségépítésére van szükség.
„A határon túli magyarokkal egyetértés van, és számos közép-európai országgal is sikerült közös nevezőt kialakítani erről a jövőképről" – mutatott rá a bizottsági elnök. Németh Zsolt a táborról szólva úgy fogalmazott: Tusványos titka, hogy a nyári szezonban szerencsésen ötvözi a szabadegyetem és a fesztivál jelleget. „Tusványos a leglazább szabadegyetem és a legizgalmasabb fesztivál, kulturális „a la carte" jellemzi a rendezvényt" – mondta és kitért arra, hogy idén fellép mások mellett Ákos, Rúzsa Magdi, a Kiscsillag.
Németh Zsolt összegzése szerint egyfajta nemzetpolitikai, ágazatközi „brainstorming" helye is a tábor, ami egyhetes Magyar Állandó Értekezletként is értékelhető. Hozzátette, idén a rendezvényre a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az összes határon túli magyar párt elnökét is várják.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, hogy a nyári egyetem céljait nem adta fel az elmúlt több mint negyedszázad során. Ezek között említette a magyar, a közép-kelet európai és az uniós integrációt. A cél mellett az értékrend is változatlan – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Kiemelte: három nemzetpolitikai sátorban zajlanak majd előadások, s idén több program járja körül az autonómia kérdéskörét. Szólt arról is, hogy a gazdasági sátorban a nemzetpolitika gazdasági vetületeit tekintik át, megosztva a tapasztalatokat. Szó lesz a délvidéki, gazdaságfejlesztési programról, illetve a kárpátaljai programról. „Nem titkolt szándék, hogy Felvidéken és Erdélyben is hasonló kezdeményezések induljanak" – jegyezte meg a politikus.
Toró T. Tibor kitért arra is, hogy a volt kommunista országoknak megoldatlan problémája az erkölcsi jóvátétel. Ennek témája szintén szerepel majd a nyári egyetem programján, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform a kommunizmus és nácizmus bűneiről tart kiállítást. Közölte: az idén is a nyári egyetem vendége lesz Orbán Viktor miniszterelnök. Tárnok Mária, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: 24 programsátor várja a helyszínen a látogatókat, a megszokott programok mellett újdonság többek között a Kriza János népzenei sátor. Közölte, a szervezők 35 partnerrel valósítják meg a programokat.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2016. július 22.
Húszezren Tusványoson a félidőben
Tegnap estig közel húszezer ember tartózkodhatott a Tusnádfürdői kemping területén, a 27. Tusványoson. Sokan ruccantak le a Tankcsapda- és a Rúzsa Magdi-koncert kedvéért a környező Székelyföldi településekről.
A legfinomabb kávé eddigi tapasztalataink szerint a MIT-sátorban lelhető fel: annyira erős, hogy megállna benne a kanál (jobb híján műanyag pálcika). Aki nem szokott hozzá, kérhet bele vizet és sok tejet. Két helyszínen is van „szabad Tusványos nemzeti dohánybolt”, na jó, nyugi, nem ez a neve, két mozgó cigisbódéról van szó, ahol korlátozott választékban kapható füstölnivaló.
A csapolt Ursus négy lejbe kerül, dobozosok 5-6 lejbe, féldeci Jager 10 lej, a lángos 6 lej, shaormát 10 lejért lehet enni. A legolcsóbb kaja a zsíros- és a bundáskenyér, 2 lej darabja, kettővel már akár el is verheted az éhséget néhány órára.
A felújított zuhanyzóknak nagyon örültünk idén is, a délelőtti várakozási idő azonban nem csökkent, akár egy órát is várni kell a sorban a női részlegen, és nincs garancia, hogy meleg vízben zuhanyozhatunk. De ez a pénteki melegben még üdítő is, jelenleg állítólag 24 Celsius-fok van, eső csak a hajnali órákban várható. Szerdáról csütörtökre virradóra egyébként esett, előkerültek a köpenyek és gumicsizmák, de nem volt olyan mértékű a csapadék, hogy elmosta volna a sátortábort, szerencsére, mert a kétfős Transindex-különítmény is ott lakik.
A táborba 16 óra után érkezőknek egyébként napi (vagy heti-) jegyet kell váltaniuk, a napijegy tíz lejbe kerül. Egészen tegnap estig a tábor honlapján még az az információ szerepelt, hogy akik megváltották a napijegyet, nem kell még pluszba tíz lejt fizetniük a sátortáborba való egynapos belépésért. Ebből bonyodalmak is adódtak, sokan meglepődtek, hogy miért kérik tőlük az újabb tíz lejt; a résztvevők közül többen nehezményezték, hogy az információk pontatlanul szerepeltek. A honlapon végül csütörtök este kivették a vonatkozó bekezdést a Hasznos infók menüpont alatti szövegből. Ám még mindig szerepel az egyik pontnál a következő mondat: „Akik egy napra jönnek sátorozni, nem kell belépőt fizessenek 16 óra után sem.”
Egy másik pontnál pedig az áll: „A sátorhelyek ára a tavalyhoz képest csökkent: naponta 10 lej/fő, a heti sátorjegy ára 50 lej/fő. A táborban sátorozóknak nem kell külön napijegyet fizetni.” A gyakorlat azonban az, hogy a fent napijegyet váltó, egy napra érkező vendéggel is kifizettetik az egynapos sátorbelépőt, sőt, az este kapott karszalaggal elvileg csak reggel 8-ig közlekedhet a sátortáborban az illető. (hírszerk.)
Transindex.ro
Tegnap estig közel húszezer ember tartózkodhatott a Tusnádfürdői kemping területén, a 27. Tusványoson. Sokan ruccantak le a Tankcsapda- és a Rúzsa Magdi-koncert kedvéért a környező Székelyföldi településekről.
A legfinomabb kávé eddigi tapasztalataink szerint a MIT-sátorban lelhető fel: annyira erős, hogy megállna benne a kanál (jobb híján műanyag pálcika). Aki nem szokott hozzá, kérhet bele vizet és sok tejet. Két helyszínen is van „szabad Tusványos nemzeti dohánybolt”, na jó, nyugi, nem ez a neve, két mozgó cigisbódéról van szó, ahol korlátozott választékban kapható füstölnivaló.
A csapolt Ursus négy lejbe kerül, dobozosok 5-6 lejbe, féldeci Jager 10 lej, a lángos 6 lej, shaormát 10 lejért lehet enni. A legolcsóbb kaja a zsíros- és a bundáskenyér, 2 lej darabja, kettővel már akár el is verheted az éhséget néhány órára.
A felújított zuhanyzóknak nagyon örültünk idén is, a délelőtti várakozási idő azonban nem csökkent, akár egy órát is várni kell a sorban a női részlegen, és nincs garancia, hogy meleg vízben zuhanyozhatunk. De ez a pénteki melegben még üdítő is, jelenleg állítólag 24 Celsius-fok van, eső csak a hajnali órákban várható. Szerdáról csütörtökre virradóra egyébként esett, előkerültek a köpenyek és gumicsizmák, de nem volt olyan mértékű a csapadék, hogy elmosta volna a sátortábort, szerencsére, mert a kétfős Transindex-különítmény is ott lakik.
A táborba 16 óra után érkezőknek egyébként napi (vagy heti-) jegyet kell váltaniuk, a napijegy tíz lejbe kerül. Egészen tegnap estig a tábor honlapján még az az információ szerepelt, hogy akik megváltották a napijegyet, nem kell még pluszba tíz lejt fizetniük a sátortáborba való egynapos belépésért. Ebből bonyodalmak is adódtak, sokan meglepődtek, hogy miért kérik tőlük az újabb tíz lejt; a résztvevők közül többen nehezményezték, hogy az információk pontatlanul szerepeltek. A honlapon végül csütörtök este kivették a vonatkozó bekezdést a Hasznos infók menüpont alatti szövegből. Ám még mindig szerepel az egyik pontnál a következő mondat: „Akik egy napra jönnek sátorozni, nem kell belépőt fizessenek 16 óra után sem.”
Egy másik pontnál pedig az áll: „A sátorhelyek ára a tavalyhoz képest csökkent: naponta 10 lej/fő, a heti sátorjegy ára 50 lej/fő. A táborban sátorozóknak nem kell külön napijegyet fizetni.” A gyakorlat azonban az, hogy a fent napijegyet váltó, egy napra érkező vendéggel is kifizettetik az egynapos sátorbelépőt, sőt, az este kapott karszalaggal elvileg csak reggel 8-ig közlekedhet a sátortáborban az illető. (hírszerk.)
Transindex.ro
2016. augusztus 18.
Búcsú a Perkőn
Kézdiszentléleki falunapok
Pénteken kezdődnek a kézdiszentléleki falunapok, amelynek része a perkői, Szent István-napi búcsú is. A Perkő néptáncegyüttes is most ünnepli 40. születésnapját.
Augusztus 19-én 9 órára hirdettek gyülekezőt a Petőfi Sándor Művelődési Háznál, a megjelenők népviseletben vonulnak a templomig, ahol 10 órakor ünnepi szentmisét tartanak. Ezt követően a Perkő Néptáncegyüttes 40 év képekben című albumot mutatják be a művelődési otthonban, a tornateremben 16 órakor kiállításmegnyitót tartanak helyi kézművesség témában. A nap fénypontja a 18 órakor kezdődő gálaest, a néptáncegyüttes jubileumán a házigazdák mellett a meghívottak is színpadra lépnek.
Augusztus 20-án 10 órakor ünnepi megemlékezést tartanak a Szent István-szobornál, 10.30-kor a búcsúsok körmenete elindul a Perkőre; útközben elvégzik a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kereszteknél. A délben kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa ft. Csató Béla csíkszentkirályi plébános lesz. Ugyanitt 16 órakor néptáncfesztivállal egybekötött hagyományőrző program kezdődik, 20 órától a Role zenekar koncertezik, 22 órától levetítik Kaszás Géza nagysikerű, Lovasíjász című filmjét.
Augusztus 21-én 11-től szentmisét tartanak a Perkőn, ezt bográcsozás és gyermekprogramok követik. 19 órától a Black Velvet adja elő Rúzsa Magdi legismertebb dalait, 21 órától Antal Timi és zenekara lép színpadra.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Kézdiszentléleki falunapok
Pénteken kezdődnek a kézdiszentléleki falunapok, amelynek része a perkői, Szent István-napi búcsú is. A Perkő néptáncegyüttes is most ünnepli 40. születésnapját.
Augusztus 19-én 9 órára hirdettek gyülekezőt a Petőfi Sándor Művelődési Háznál, a megjelenők népviseletben vonulnak a templomig, ahol 10 órakor ünnepi szentmisét tartanak. Ezt követően a Perkő Néptáncegyüttes 40 év képekben című albumot mutatják be a művelődési otthonban, a tornateremben 16 órakor kiállításmegnyitót tartanak helyi kézművesség témában. A nap fénypontja a 18 órakor kezdődő gálaest, a néptáncegyüttes jubileumán a házigazdák mellett a meghívottak is színpadra lépnek.
Augusztus 20-án 10 órakor ünnepi megemlékezést tartanak a Szent István-szobornál, 10.30-kor a búcsúsok körmenete elindul a Perkőre; útközben elvégzik a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben felállított kereszteknél. A délben kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa ft. Csató Béla csíkszentkirályi plébános lesz. Ugyanitt 16 órakor néptáncfesztivállal egybekötött hagyományőrző program kezdődik, 20 órától a Role zenekar koncertezik, 22 órától levetítik Kaszás Géza nagysikerű, Lovasíjász című filmjét.
Augusztus 21-én 11-től szentmisét tartanak a Perkőn, ezt bográcsozás és gyermekprogramok követik. 19 órától a Black Velvet adja elő Rúzsa Magdi legismertebb dalait, 21 órától Antal Timi és zenekara lép színpadra.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. szeptember 19.
Véget ért a nagybányai Főtér Fesztivál
Csütörtöktől vasárnapig ezreket mozgatott meg a nagybányai Főtér Fesztivál.
A nagybányai magyarok 11. fesztiválján fellépett többek között a Bagossy Brothers Company és Rúzsa Magdi, de háromdimenziós épületvetítés is volt a Nagybányai Művésztelep megalapításának 120. évfordulója alkalmából. Nagy népszerűségnek örvendett ugyanakkor a huszártoborzó és a debreceni huszárok és a bányavidéki hagyományőrzők lovasbemutatója is.
Szintén a régi korokba kalauzolta az érdeklődőket a főtéren tegnap sorra kerülő középkori bemutató, amelyen az érdeklődők a korabeli fegyvereket, öltözékeket és táncokat ismerhették meg, bemutatták nekik a hajítófegyverek és íjak használatát, illetve a párviadalokat. A programsorozat vasárnap este orgonakoncerttel ért véget a Szentháromság-templomban.
Erdély.ma
Csütörtöktől vasárnapig ezreket mozgatott meg a nagybányai Főtér Fesztivál.
A nagybányai magyarok 11. fesztiválján fellépett többek között a Bagossy Brothers Company és Rúzsa Magdi, de háromdimenziós épületvetítés is volt a Nagybányai Művésztelep megalapításának 120. évfordulója alkalmából. Nagy népszerűségnek örvendett ugyanakkor a huszártoborzó és a debreceni huszárok és a bányavidéki hagyományőrzők lovasbemutatója is.
Szintén a régi korokba kalauzolta az érdeklődőket a főtéren tegnap sorra kerülő középkori bemutató, amelyen az érdeklődők a korabeli fegyvereket, öltözékeket és táncokat ismerhették meg, bemutatták nekik a hajítófegyverek és íjak használatát, illetve a párviadalokat. A programsorozat vasárnap este orgonakoncerttel ért véget a Szentháromság-templomban.
Erdély.ma
2017. szeptember 28.
ARADI MAGYAR NAPOK
Szeptember 28-án útjára indul a 2017-es Aradi Magyar Napok. Az okt.7-ig tartandó eseményen számos kulturális program (többek közt kiállítás, konceret, könyvbemutató, színházi előadás) várja az érdeklődőket. A könnyűzenei produkciók közül kiemelkedik Rúzsa Magdi és Deák Bill Gyula koncertje.
Október 6-át, a nemzeti gyásznapot a szervezők az aradi vértanúk emlékének szentelik, éppen ezért a történelmi eseménnyel kapcsolatos programok kerültek előtérbe. A tíznapos Aradi Magyar Napok programja az alábbiak szerint kerül megrendezésre.
Szeptember 28., csütörtök
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: BEMUTATKOZIK AZ ISKOLÁNK– Arad megye magyar általános iskoláinak interaktív bemutatkozása, fotókiállítás az iskolák által beküldött fényképekből (Szervező: az Alma Mater Alapítvány).
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A Nyugati Jelen napilap 2018-as Évkönyvének és Fritz Mihály Aradi Rajzfüzet c. albumának bemutatója.
Szeptember 29., péntek 8.00-12.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében ISKOLÁNK (FIATAL) ARCAI – A Csiky Gergely Főgimnázium egykori diákjai találkoznak az iskola jelenlegi tanulóival; élménybeszámolók, beszélgetések, érdekes kísérletek az egykori csikys diákok vezetésével. Szervező: az Alma Mater Alapítvány.
17.00 órakor, a Jelen Ház kistermében: Móré Sághi Annamária festőművész kiállításának megnyitója. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Szeptember 30., szombat 9.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Ökumenikus istentisztelet.
9.00 órakor, a városligeti műfüves fedett pályán (AMEFA): Arad megyei általános iskolák focibajnoksága. Szervező: a Szabadságszobor Egyesület.
10.30 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban, illetve a Zárdában (ma Mihai Eminescu Általános iskola): A véndiákok üdvözlése, rövid hagyományőrző zenés-táncos műsor.
11.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Ifjúsági és sportnap (szervező: az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet).
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: AZ ISKOLA EMLÉKEZIK NEVES TANÁRAIRA – beszélgetés Karczagi Sándor nyugalmazott református lelkésszel, az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplőjével, az iskola legidősebb véndiákjával.
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban: Nemzedékek találkozója, osztálytalálkozók.
12.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A NŐILEG című magazin közönség-találkozója és a MUTASS JÓ PÉLDÁT! című program bemutatója.
16.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: A budapesti BÓBITA zenekar előadása gyermekeknek.
18.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Gyermekkoncert – fellép a LogaRitmus együttes.
20.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Véndiák-bál. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: DEÁK BILL GYULA-KONCERT. 22.00 órakor, az aradi Club 4U klubban: Az ifjúsági és sportnap záróbulija.
Október 1., vasárnap
10.00 órakor, az Arad-belvárosi református templomban, igét hirdet Nt. Módi József esperes: az Aradi Magyar Napok nyitó istentisztelete.
11.00 órakor, az Arad- belvárosi református templomban: BALTA JÁNOS AZ ELFELEJTETT HADSEREG című kötetének bemutatója. Szervező: a Pro Identitas Egyesület.
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: Közönségtalálkozó Endrei Judit életmód-tanácsadóval, egykori televíziós műsorvezetővel.
Október 2., hétfő 16.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Pedagógus-talákozó.
Október 3., kedd 18.00 órakor, a Városháza dísztermében: ARAD ZENEI ÉLETE – szimpózium és kamarakoncert (szervező: a Kölcsey Egyesület).
Október 4., szerda 17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Könyvbemutató – KOVÁCH GÉZA MŰVELŐDÉS- ÉS HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSAI (szervező: a Szabadságszobor Egyesület).
Október 5., csütörtök 18.00 órakor, a Ioan Slavici-színházban: TISZTELET A HŐSÖKNEK
– az Aradi Filharmónia zenekarának emlékhangversenye ERKEL FERENC műveiből.
Október 6., péntek 11.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban szentmise az aradi vértanúk emlékére – főcelebráns és szónok Msgr. FODOR JÓZSEF nagyváradi általános helynök, nagyprépost. 13.00 ÓRAKOR, A MEGBÉKÉLÉSI PARKBAN: EMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A SZABADSÁG-SZOBORNÁL. 16.30 ÓRAKOR A VESZTŐHELYEN: TISZTELGÉS ÉS KOSZORÚZÁS. 19.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Hangverseny a nemzeti gyásznap alkalmából Kodály György műveiből, közreműködik a Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar.
Október 7., szombat
17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: NINCS SZEBB LÁNY A MAGYAR LÁNYNÁL – táncház a Viola Néptáncegyüttes rendezésében.
Szórvány.info; Erdély.ma
Szeptember 28-án útjára indul a 2017-es Aradi Magyar Napok. Az okt.7-ig tartandó eseményen számos kulturális program (többek közt kiállítás, konceret, könyvbemutató, színházi előadás) várja az érdeklődőket. A könnyűzenei produkciók közül kiemelkedik Rúzsa Magdi és Deák Bill Gyula koncertje.
Október 6-át, a nemzeti gyásznapot a szervezők az aradi vértanúk emlékének szentelik, éppen ezért a történelmi eseménnyel kapcsolatos programok kerültek előtérbe. A tíznapos Aradi Magyar Napok programja az alábbiak szerint kerül megrendezésre.
Szeptember 28., csütörtök
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: BEMUTATKOZIK AZ ISKOLÁNK– Arad megye magyar általános iskoláinak interaktív bemutatkozása, fotókiállítás az iskolák által beküldött fényképekből (Szervező: az Alma Mater Alapítvány).
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A Nyugati Jelen napilap 2018-as Évkönyvének és Fritz Mihály Aradi Rajzfüzet c. albumának bemutatója.
Szeptember 29., péntek 8.00-12.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében ISKOLÁNK (FIATAL) ARCAI – A Csiky Gergely Főgimnázium egykori diákjai találkoznak az iskola jelenlegi tanulóival; élménybeszámolók, beszélgetések, érdekes kísérletek az egykori csikys diákok vezetésével. Szervező: az Alma Mater Alapítvány.
17.00 órakor, a Jelen Ház kistermében: Móré Sághi Annamária festőművész kiállításának megnyitója. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Szeptember 30., szombat 9.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Ökumenikus istentisztelet.
9.00 órakor, a városligeti műfüves fedett pályán (AMEFA): Arad megyei általános iskolák focibajnoksága. Szervező: a Szabadságszobor Egyesület.
10.30 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban, illetve a Zárdában (ma Mihai Eminescu Általános iskola): A véndiákok üdvözlése, rövid hagyományőrző zenés-táncos műsor.
11.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Ifjúsági és sportnap (szervező: az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet).
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: AZ ISKOLA EMLÉKEZIK NEVES TANÁRAIRA – beszélgetés Karczagi Sándor nyugalmazott református lelkésszel, az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplőjével, az iskola legidősebb véndiákjával.
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban: Nemzedékek találkozója, osztálytalálkozók.
12.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A NŐILEG című magazin közönség-találkozója és a MUTASS JÓ PÉLDÁT! című program bemutatója.
16.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: A budapesti BÓBITA zenekar előadása gyermekeknek.
18.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Gyermekkoncert – fellép a LogaRitmus együttes.
20.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Véndiák-bál. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: DEÁK BILL GYULA-KONCERT. 22.00 órakor, az aradi Club 4U klubban: Az ifjúsági és sportnap záróbulija.
Október 1., vasárnap
10.00 órakor, az Arad-belvárosi református templomban, igét hirdet Nt. Módi József esperes: az Aradi Magyar Napok nyitó istentisztelete.
11.00 órakor, az Arad- belvárosi református templomban: BALTA JÁNOS AZ ELFELEJTETT HADSEREG című kötetének bemutatója. Szervező: a Pro Identitas Egyesület.
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: Közönségtalálkozó Endrei Judit életmód-tanácsadóval, egykori televíziós műsorvezetővel.
Október 2., hétfő 16.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Pedagógus-talákozó.
Október 3., kedd 18.00 órakor, a Városháza dísztermében: ARAD ZENEI ÉLETE – szimpózium és kamarakoncert (szervező: a Kölcsey Egyesület).
Október 4., szerda 17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Könyvbemutató – KOVÁCH GÉZA MŰVELŐDÉS- ÉS HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSAI (szervező: a Szabadságszobor Egyesület).
Október 5., csütörtök 18.00 órakor, a Ioan Slavici-színházban: TISZTELET A HŐSÖKNEK
– az Aradi Filharmónia zenekarának emlékhangversenye ERKEL FERENC műveiből.
Október 6., péntek 11.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban szentmise az aradi vértanúk emlékére – főcelebráns és szónok Msgr. FODOR JÓZSEF nagyváradi általános helynök, nagyprépost. 13.00 ÓRAKOR, A MEGBÉKÉLÉSI PARKBAN: EMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A SZABADSÁG-SZOBORNÁL. 16.30 ÓRAKOR A VESZTŐHELYEN: TISZTELGÉS ÉS KOSZORÚZÁS. 19.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Hangverseny a nemzeti gyásznap alkalmából Kodály György műveiből, közreműködik a Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar.
Október 7., szombat
17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: NINCS SZEBB LÁNY A MAGYAR LÁNYNÁL – táncház a Viola Néptáncegyüttes rendezésében.
Szórvány.info; Erdély.ma