"Febr. 1-jén Temesváron eltemették az autóbalesetben elhunyt Horia Rusut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét, parlamenti képviselőt, akit Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, illetve Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is elkísért utolsó útjára. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor Temes megyei elnök, képviselő, illetve Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő volt jelen. Az RMDSZ koszorúja mellett Toró T. Tibor a "bálványosi magyar barátok" nevében elhelyezte a Reform Tömörülés koszorúját is. Mint ismeretes, Horia Rusu nemcsak többszörös résztvevője, hanem társ- szervezője is volt a bálványosi szabadegyetemnek. /Temesváron eltemették Horia Rusu liberális képviselőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Sepsiillyefalván 1990-ben kezdték meg annak az épületegyüttesnek a megvalósítását, amely szellemi központtá varázsolta az utána következő illyefalvi létesítmények együttesét. Kató Béla tiszteletes hangsúlyozta: céljuk volt, hogy olyan európai levegőjű, berendezésű épületet hozzanak létre, ahol mindenki szellemileg, testileg is jól érezze magát. Megoszlik ötven-ötven százalékban a világi és egyházi rendezvények száma, az egyháziak pedig megoszlanak az ökumené szempontjából, negyven százalék a református és hatvan a többi felekezet jelenléte. Román neoprotestáns rendezvényeknek is helyet adnak. A neoprotestantizmus sokkal erősebb a románság körében, mint Erdélyben a magyarok körében. A saját környezetükben ellenségesen fogadják őket, ezért eljönnek ide tanácskozni, képzéseket tartani ifjak számára. Olyan rendezvényeik is vannak, amit a Soros Alapítvány támogat, különböző interetnikus kapcsolatokat előtérbe helyező pályázatok révén nyernek ehhez támogatást. - Illyefalván megfordult a magyar kultúra színe-java. 1993-ban olyanok fordultak meg, akiknek akkor még nem volt nagy nevük, Orbán Viktor, Németh Zsolt, a Fidesz teljes vezérkara, az akkori román ellenzéki képviselők, Constantinescu, Horia Rusu, aki azóta meghalt. Minden magyar püspök járt már itt, katolikus, református, valamint nagykövetek is. Gyakori vendégük Pomogáts Béla, de volt itt Csoóri Sándor, továbbá művészek, írók, politikusok, gazdasági szakemberek. - A tíz év alatt százhatvan-százhetvenezren fordultak meg. /Fekete Réka: Illyefalva - szellemi központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./"

"A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

Az elmúlt tíz év tapasztalata alátámasztja az RMDSZ-nek azt a megítélését, amely szerint szükséges az alaptörvény több szakaszának jelentős módosítása, ugyanakkor Románia NATO és uniós csatlakozása sem képzelhető el az alkotmány felújítása nélkül, mondotta Eckstein-Kovács Péter szenátor a Horia Rusu Alapítvány által jan. 28-án Bukarestben rendezett értekezleten, amelynek témája az alkotmány módosítása volt. A szenátor emlékeztetett rá, hogy 1991-ben az RMDSZ nem szavazta meg az alkotmányt, mivel annak első szakasza kimondja, hogy Románia nemzetállam, ez pedig megtévesztően hat a kisebbségekkel szembeni politizálást illetően. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Lucian Mihai az értekezleten kijelentette, hogy módosítani kell az állampolgárok szavazati és megválaszthatósági jogáról, a pénzügyi rendszerről és tulajdonjogról szóló előírásokat, továbbá tisztázni kell az említett bíróság jogkörét, hiszen ennek az intézménynek a döntéseit jelenleg politikai szavazattal megszegik. /Alkotmánymódosító szándék RMDSZ-részről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

"Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Júl. 15-én újabb sajtótájékoztatót tartottak a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői Kolozsváron. Toró T. Tibor RMDSZ képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: a minden évben igyekeznek egy fő téma köré vonni az együttgondolkodást. Idén a polgári értékrend és a politika különböző aspektusait próbálják körüljárni. A tanácskozás három tartóoszlopa: a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, amely köztudomásúlag a volt magyar kormányhoz áll közel; a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, a harmadik pedig a kolozsvári Jakabbffy Elemér Alapítvány, amely leginkább a társadalomtudományok támogatását helyezi előtérbe. A legtöbb előadás és kerekasztal-beszélgetés két nyelven zajlik majd. A programtervezet szerint júl. 23-án kerül sor a MIT-MIÉRT - Ifjúságpolitika Erdélyben; magyar ifjúsági képviselet 2002 című kerekasztal-beszélgetésre, amelyre meghívták a két ifjúsági szervezet vezetőit. Köztudomású, a két alakulat között feszült viszony van. A MIÉRT által a napokban megtartott sajtótájékoztatón bejelentették a saját nyári akadémiájuk programját, ezen egyetlen szó sem esett arról, hogy párbeszédet folytatnának a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Ilyés Szabolcs, a KMDSZ volt elnöke elmondta: a találkozót a KMDSZ kezdeményezte, és tudomása szerint az létre is jön, hiszen az ifjúsági szervezet vezetői mindkét részről visszajeleztek, tehát remélhetőleg kialakul a párbeszéd a két fél között. /Köllő Katalin: XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - ellenzékben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ "

"Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ "

"Nyilatkozatban tiltakoztak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó 2003. évi 37-es számú kormányrendelet ellen. A nyilatkozat aláírói - többek között a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Pro Európa Liga, a Román Akadémiai Társaság, a Horia Rusu Alapítvány, a Pro Demokratia - elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányrendelet elkészítésekor az illetékes szervek nem konzultáltak az érintettekkel. A dokumentumot támogatja a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A jogszabály értelmében bármilyen alapítvány vagy egyesület bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának jóváhagyása szükséges. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek közül csak azok részesülhetnek az állami, illetve a helyi költségvetésből kiutalt támogatásban, amelyeket a közjó számára hasznos alapítványként vagy egyesületként jegyeztek be, ezt a státust azonban csak a központi közigazgatás szakminisztériumai adhatják meg. Ezzel azt érik el - mutattak rá az érintett szervezetek vezetői -, hogy létrejönnek a kormányt támogató szervezetek, amelyek háttérbe szorítják a polgárok valódi érdekeit képviselő alapítványokat és egyesületeket. A jogszabály továbbá előírja azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek különböző pártokat támogathatnak, aminek következtében fennállhat annak veszélye, hogy csak azok a szervezetek kapják meg a működési engedélyt, amelyek a hatalmon levő pártot támogatják. /Hatalmi önkény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./"

"Idén egyszerre zajlik Tusványos és a marosvásárhelyi diáktábor .Júl. 19. és 23. között ifjúsági és diákfesztivált tervez Marosvásárhelyre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet. Júl. 20-án kezdődik a már hagyományosnak számító, 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Bár a Tusványos időpontját már márciusban nyilvánosságra hozták a szervezők, a KMDSZ és a Miért ugyanakkorra ütemezte rendezvényét. A tusnádi tábor mindhárom támogatási kérelmét kerethiányra hivatkozva visszautasította a Communitas Közalapítvány. A Tusványos néven ismertté vált nyári táborban idén az Együtt vagy külön utakon? Integráció és nemzeti érdek kérdések jegyében zajlanak majd előadások és viták. Biztosnak látszik Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, Németh Zsolt Fidesz-alelnök, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnökének részvétele. A táborban idén erős lesz a kulturális vonal, a színház, író-olvasó találkozók és a szakmai kínálat is: kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok, előadások követik egymást. A tábor szervezői a budapesti Pro Minoritate és a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, valamint a Reform, Alternatíva és ErGo Egyesület, a szabadegyetem partnere pedig a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az Alternatíva és az ErGo Egyesület három pályázatot nyújtott be a tábor költségeinek részleges fedezésére a Communitas Közalapítványhoz, de mindhármat elutasították. Az elmúlt évekkel ellentétben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) nem vesz részt a Tusványos megszervezésében, viszont az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a Miérttel közösen szervez ifjúsági és diákfesztivált Marosvásárhelyen, július 19-e és 23-a között. A marosvásárhelyi rendezvénynek nincs politikai célja, közölte a Krónikával Kovács Péter Miért-elnök. "A felállítandó tematikus sátrak közül csupán egyben zajlanak majd közéleti témájú viták, előadások, ezen részt vehetnek politikusok" - mondta Kovács. A fesztiválnak nincs ellentábor jellege, állította a Miért elnöke. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem és diáktábor főszervezője elmondta, kifejezetten kérte, hogy a másik rendezvényt ne szervezzék a Tusványoséval azonos időpontban. /Lepedus Péter: Ellenrendezvény vagy figyelmetlenség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"Az Academia Catavencu nevű folyóirat fogja folytatásokban közölni annak az 1500 volt szekuritátés tisztnek a nevét, akiket az Újkori Történeti Intézet és a Horia Rusu Alapítvány segítségével sikerült felkutatni - jelentették be a kezdeményezés elindítói. A kutatásban nagy segítségükre voltak azok az állampolgárok is, akik hozzáférhettek saját dossziéikhoz, hiszen azokban szerepel szekuritátés tisztek neve is. /(fi): Közzéteszik 1500 volt szekustiszt nevét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./"

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

Dinu Zamfirescut, a román kulturális minisztérium államtitkárát, a romániai demokratikus mozgalom neves személyiségét a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Bukarestben. Dinu Zamfirescu annak idején bírálta a romániai magyar felsőfokú tanintézmények felszámolását. A kilencvenes években Zamfirescu a Horia Rusu Alapítvány elnökeként folytatta munkáját, melynek elmaradhatatlan része volt a magyar–román párbeszéd folytatása. /Magyar kitüntetés Dinu Zamfirescunak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

„Magyarország jövője jövőre a választások eredményein fordul meg” – mondattal kezdte előadását Orbán Viktor. Állítása szerint Magyarország jövője a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Ehhez a nemzetegyesítéshez azonban szemléletváltás szükséges. Kifejtette, múlt év december 5-én nem Magyarország lakossága, hanem maga a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarságra. „Tette ezt annak ellenére, hogy ilyen esetben az alkotmány által megkövetelt és egyben erkölcsi kötelessége lett volna garanciát adni az otthoniaknak, hogy a kérdésére van olyan megoldás, mely tehernövelés nélkül biztosítja a kettős állampolgárságot” – jelentette ki a volt miniszterelnök. A nemzettudattal kapcsolatosan abban látja a bajt, hogy az anyaországi magyarok a saját nemzeti érdekeiket sem ismerik, ezért következhetett be, hogy amíg más országok feltűnés nélkül megoldották a kettős állampolgárság kérdését, e tekintetben Magyarország a legutolsók között van. A magyar külpolitikának célja kell legyen, mondta, hogy az új Európában az autonómia közösségi joggá váljon. Hangsúlyozta: az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvések, a fizikai megfélemlítés, az igazságszolgáltatásnak magyarokkal szembeni elfogult működése és a gazdaságilag hátrányos megkülönböztetésre való törekvések mellett elfogadhatatlan, hogy a MÁÉRT összehívása egyre többet késik. „Széles körű nemzeti összefogást szorgalmazunk a kétoldali és az együttes kapcsolatépítésre” – mondta Tőkés László. Jelezte, elkezdődik egy Mikó Imre-terv kidolgozása, amely Erdély gazdasági fejlődésének stratégiáját tartalmazza majd, hasonlóan a Széchenyi-tervhez. Szász Jenő szerint, ha össze akarják fogni az autonómia-törekvéseket, szükség lesz egy autonómia-kódexre. „Szeretnénk, ha az erdélyi magyar közéletben megkezdődne a rendszerváltozás” – tette hozzá. Orbán Viktor felszólította a magyar kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel a kettős állampolgárságról. „A tábor lényege, hogy az értelmes párbeszéd és a jó szándék vezessen minket a politikában és életünkben” – köszönt el Németh Zsolt, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökének „Összetartozunk-e?” kérdésére hatalmas igennel válaszoltak a közönségből Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány elnöke kifejtette, a román és magyar értelmiség közös törekvésének köszönhetően az elmúlt 15 év alatt lassan ugyan, de beindult egy szemléletváltás, amelynek köszönhetően a kisebbségi problémákat teljesen más szemszögből tárgyalják mint 15 évvel ezelőtt. /Véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Új Magyarország-képet vázolt fel Orbán Viktor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Április 19-én rendezték meg A kommunizmus pere – az elhalasztott ítélet című konferenciát. A Horia Rusu Alapítvány rendezte megbeszélésen neves kutatók, történészek és volt politikai elítéltek vettek részt. „A bűnösöket elő kell állítani, felelniük kell tetteikért, de hol vannak a főbűnösök?” – tette fel a kérdést Doina Cornea. Traian Basescu elnök kibúvókat keres annak elkerülésére, hogy elítélje a kommunizmust, állította Doina Cornea. Szerinte a kommunizmus legnagyobb vétke, hogy még mindig befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, mind az áldozatokét, mind a hóhérokét. Emil Constantinescu volt államfő szerint a Szekuritaté emberei ott vannak a politikai életben, és megakadályoznak minden ilyen irányú kezdeményezést. „Meg kell rendezni a román kommunizmus Nürnbergjét, akkor mondhatjuk, hogy a múltat lezártuk, amikor minden vonatkozásban feltártuk a kommunista diktatúrák részleteit” – jelentette ki Vladimir Tismaneanu politológus, történész, az Elnöki Hivatal által létrehozott a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Bizottság elnöke. A bizottság munkája arra is szolgál, hogy visszaszorítsa a revizionista elemeket. /Isán István Csongor: Ítéletre várva a kommunizmus perében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Emil Constantinescu volt államfő kijelentette a Horia Rusu Alapítvány által szervezett vitán, hogy Románia az egyetlen olyan ország, amelyik „alázatosan” várja a kommunizmus elítélését egy olyan elnök által, aki a nómenklatúra tagja volt és együttműködött a Szekuritátéval. Constantinescu kifejtette, véleménye szerint azok, akik kétségbe vonják Basescu együttműködését a volt Szekuritátéval, semmivel sem különbek, mint maga az elnök, aki bizonyítékokat kér a kommunizmus elítélésére. Úgy értékelte, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak, de nem akarnak beszélni róla. /Constantinescu: Basescu együttműködött a Szekuritátéval. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Megkezdődött a tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A megnyitón Zólya Zoltán, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Őt Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány képviselője követte, aki kiemelte, hogy létezik egy másik Románia, amelyben nem találkozunk szenvedéssel, aggályoskodással, korrupcióval. Szilágyi Zsolt politológus, az EMNT elnöke elmondta, létezik egy olyan világ, melyben Románia és Magyarország szövetségesek Brüsszelben. Ez a világ konkrét formát öltött az elmúlt tizenhat év során Tusványoson. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő szerinte a nyári egyetem mindenekelőtt egy fórum, melyen különböző vélemények ütköztetésére adódik lehetőség. /Rédai Botond, Tusnádfürdő: Létezik egy másik Románia! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 20./

A gazdasági válság egyre több interetnikai feszültséget szül a többségi román vagy magyar lakosság és a roma közösség között – ez volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Marius Pascan Maros megyei prefektus és a térség több polgármestere, illetve önkormányzati képviselője folytatott. A megye több polgármestere szóvá tette, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban elszaporodtak a romák által elkövetett bűncselekmények. A romák gazdaságokat fosztogatnak és erdőt irtanak, de Szászrégenben és Dicsőszentmártonban nem riadtak vissza volt szocialista állami vállalatok bezárt épületeinek illegális lebontásától és elhordásától sem. „A prefektúrának lépnie kell, különben a fosztogatások áldozatai védteleneknek érzik magukat” – ismerte be a prefektus. Pascan a hét közepén a mezőbándi polgármesterrel, Mircea Rusuval tárgyalt, aki a közeli erdő pusztítására és az elszaporodó betörésekre hívta fel a kormányképviselő figyelmét. Annak ellenére, hogy a rendőrség szinte éjjel-nappal razziázik, Bánd határaiban a romák valósággal tarolják az erdőt. A rendőrök elkapták a tetteseket, a bíróság azonban szabadlábra helyezte őket. /Szucher Ervin: Feszültséget okoznak a garázdálkodó romák Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Tusványos hatalma: közös nyelv, közös értékek, közös gondolatvilág
usványos egyedülálló szellemiségére szükség van Romániában, hangzott el a huszonötödik tusnádfürdői nyári szabadegyetem és diáktábor megnyitójának harmadik moduljában.
Az évforduló alkalmából készült film levetítése után az alapítók közül Szabó Miklós neonatológus elmondta, hogy az első bálványosi tábornak is ugyanaz volt a lényege, mint a mostani, huszonnégy évvel későbbinek: az elválasztottság után megismerni egymást. Annak érdekében pedig, hogy alapvető, szimbolikus kérdésekben egyetértés fűzze össze akár a londoni emigráns, urbánus vagy vidéki magyarokat, meg kell határozni egyfajta nemzeti minimumot.
Sántha Attila író, költő szerint Tusványos az a platform, ahol egyszerre mehet végbe az egyéni kifejeződés (az autonómia) és a közösséghez tartozás (a szolidaritás).
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga alapítója és elnöke kiemelte a szabadegyetem elindítóinak felelősségét, akiknek, meglátása szerint, továbbra is szerepet kell vállalniuk abban, hogy a megbélyegzés ellenére kiálljanak a sokszínűség, a tolerancia és a többpártrendszer mellett, többdimenziós társadalmi szinten ellensúlyozva az 1989-ben magukat átmentők autoriter hatalmát.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Tusványos erősségét kohéziós erejében határozta meg: egy alkalom, ami összehozza a minisztert, a rockzenészt, a költőt és az egyetemistát. A szabadegyetem hatalma pedig szerinte abban az ötlethalmazban rejlik, ami évről évre – akár visszatérő, akár új elemként – felmerül és kimondatik. A tusványosiak közös nyelven fogalmazzák meg közös gondolatviláguk közös értékeit. A román-magyar nemzetközi kapcsolat azonban addig nem lehet őszinte, míg nem kerül tisztázásra az erdélyi kérdés. Az Európai Unió sem lehet sikeres addig, míg a közép-kelet-európai országokat nem vonják be a döntéshozatal folyamataiba. Tusványos az a hely, ahol a döntéshozatalhoz szükséges vitakultúra kialakulhat. Így a tusványosi negyedszázad nem hatalom lesz, hanem – ahogy Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ politikusa fogalmazott – eredmények halmaza.
Dinu Zamfirescu politikus, újságíró, a Horia Rusu Alapítvány alelnöke – aki román részről elsők között kezdeményezte a román-magyar párbeszédet – határozottan jelentette ki, hogy Tusványos egyedülálló szellemiségére egész egyszerűen szükség van Romániában. Az elvek helyett azonban már arról kell szólni, milyen szerepet kell vállalnia az egyes országoknak, így Magyarországnak és Romániának, az újonnan formálódó Európában.
Kővári Gyöngi Krisztina
tusvanyos.ro, Erdély.ma

Honnan indult és hová jutott Tusványos
A bálványosi tábor nem a politikusokért született, nem azért, hogy ők el tudjanak érni valamit, hanem a civilek – orvosok, költők, újságírók stb. – gondolataiból keltették életre, és ebből nőttek ki a politikai elképzelések – fogalmazta meg Sántha Attila költő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ma is így kellene lennie, a politikának kellene követnie a civilek gondolatait, nem manipulálással próbálkoznia, hanem a közösség elvárásaihoz igazodnia.
A Huszonöt esztendőm hatalom? címet viselő beszélgetés résztvevői régi tusványosozók voltak, és Smaranda Enache, valamint Dinu Zamfirescu arra is rámutatott, milyen nagy szükség lenne arra, hogy ismét helyet kapjon a szabadegyetemen a román–magyar párbeszéd. Sokszínű, szerteágazó, saját élményekre, emlékekre, tapasztalatokra épülő beszélgetés alakult ki szerda délben a fősátorban, ahol Tusványos 25 esztendejének állandó résztvevői, alapítói, fontos meghívottjai kaptak szót. Orbán Balázs András, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, a beszélgetés moderátora két kérdéssel fordult a meghívottakhoz: mi volt az, amit 25 éve meg akartak teremteni, és mi az, amit ma megtennének?
Szabó Miklós budapesti neonatológus elmondta: az erdélyiek és egymás gondolatainak megismerése vezette ide negyedszázaddal ezelőtt. Bár sokszor elhangzott, mennyi cselekvés, elképzelés eredt Tusványosról, ő úgy gondolja, bár az itteni történések hatottak, de önmagukban nem képviseltek politikai erőt, ami megvalósult, azt az itt megforduló politikusok valósították meg. Ugyanakkor a 2004. december 5-i népszavazás azt is bebizonyította, hogy Magyarországon manipulálhatóak az emberek, lesöpörtek egy alapvető testvéri szimbólumot, és Tusványosnak erre nem volt hatása. Szerinte a legnagyobb gond, hogy nem volt elég erő az elmúlt 25 évben, hogy megfogalmazzák azt a nemzeti minimumot, amely ugyanazt jelenti a világ bármely táján élő magyarnak. Igazi hatalmat az jelentene, ha ez sikerülne – hangsúlyozta. David Campanale, a BBC újságírója felidézte, hogyan került Kézdivásárhelyre 1989 decemberében, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne akkor.
Sántha Attila elmondta, a 25 év alatt a tusványosi táborok segítették önmaga számára is tisztázni, hol vannak a határai az embert meghatározó két fogalomnak: az autonómiának és a szolidaritásnak. „Az autonómia mutatja a szabadságunkat, a szolidaritás a közösséghez tartozást. Ha ennek a kettőnek az egysége megvan valakiben, és megfelelő arányban van meg, az nagyon jó dolog. Talán ez a bálványosi tábor sikerének kulcsa és az, hogy olyan emberek alapították, akik jót akartak” – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke arról szólt, hogy milyen világot álmodtak 25 esztendővel ezelőtt: egy pluralista társadalmat, valós demokráciát, ahol működik a hatalmi ágak szétválasztása, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, a szólásszabadságot, amelyben létezik a tolerancia, és amely odafigyel a nemzeti közösségekre, elvárásaikra, amely minél távolabb áll az ötven éven át uralkodó kommunista totalitárius rendszertől. Mindez azonban teljesen kudarcba fulladt, ami ’89 után Romániában következett, eloszlatott minden kezdeti reményt, csak az 1996–2000 közötti időszakban jutottak hatalomra olyanok, akiknek közük volt valamelyest az ellenzékiséghez, és ragaszkodtak a kezdeti valós értékekhez. 2004 óta mindmáig olyanok irányítják az országot, akik demokratává vedlettek át, mert látták, hogy a Nyugat nyerte meg a hidegháborút. Emiatt az átállás miatt a jelenlegi rendszer is autoriter, populista, nem a szakértelem, hanem a politikai kritériumok meghatározóak minden kinevezésnél, fiatalok tömege hagyja el az országot, mert kontraszelekció működik, szinte teljesen eltűnt a szabad sajtó, és ismét eluralkodott a törekvés, hogy Románia egyvallású, egy nemzetiségű állammá váljon, eluralkodott a nacionalizmus. Nagyon fontos lenne a civil társadalom megerősödése, hogy újra vállaljon közéleti szerepet, a fiataloknak pedig meg kellene ismerniük a totalitárius múltat, és felismerniük az ismét előretörő populista, nacionalista önkényuralmat. Igen veszélyes, hogy ma már alig van különbség az úgynevezett demokratikus pártok és a szélsőséges erők között – hívta fel a figyelmet. Tusványos 25 évének hatalmáról nem, esetleg eredményeiről beszélhetünk – vetette fel Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es politikus, aki szerint a tábor jellege rendkívül hullámzó volt a negyedszázad során. 1990-ben a véres marosvásárhelyi események után az interetnikus kapcsolatok rendezése, a demokrácia kibontakoztatása volt az elsődleges cél, majd néhány évig ellenzéki kerekasztalként működött, román és magyar résztvevőkkel, és volt olyan időszak, amikor magyar–román kormányülést tarthattak volna itt. Idővel elmaradtak a román politikusok, ám a román értelmiségiek közül néhányan ma is állandó vendégek. Közösségi dolgaink, Európa ügyei, a Románia és Magyarország közötti viszony, úgy tűnik, örök témák, és az őszinte tenni akarás végig jellemezte, és ma is jellemzi az itt felszólalókat – vélekedett.
„Huszonöt év alatt erősebbek lettünk, hatalmasabbak nem” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Tusványos erőssége talán az információ, az a plurális, sokszínű ötlethalmaz, amely itt felmerül – vélekedett. Ő is utalt a Smaranda Enache által megfogalmazott elmúlt 25 évre, arra a környezetre, amelyben Tusványos létezett, létezik. A zsákmányrendszer és a korrupció állandó jellemzői voltak a romániai valóságnak, az uniós csatlakozás után ezek uniós zsákmányrendszerré és korrupcióvá züllöttek. De európai problémákká váltak Románia etnikai, nyelvi, regionális különbözőségből adódó gondjai is, és most már az a nagy kérdés, az új Európai Bizottság képes lesz-e változtatni közönyén, és ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Tusványos erősségei között említette, hogy kevés olyan hely létezik a Kárpát-medencében, ahol egy asztalnál ülhet és vitázhat író, orvos, a volt vagy éppen aktuális miniszter, a rockzenész, a román és magyar értelmiségiek színe-java, ahol nincsenek tabutémák, nyitottság uralkodik.
Dinu Zamfirescu liberális politikus felidézte, hogy 1990-ben Horia Rusuval együtt érkezett a bálványosi szabadegyetemre, ahol azok a gondolatok, témák merültek fel, melyek korábban az emigrációban is foglalkoztatták. A Smaranda Enache által is felsorolt eszmékért harcoltak, és barátok közé érkeztek, hogy jobban megismerjék őket. Ez akkor teljesült, és bizony, most is szükség lenne arra, hogy a magyar–magyar párbeszéd mellett szolgálja a román–magyar párbeszédet is – vélekedett. A második körben Smaranda Enache is visszatért e kérdésre, mint mondotta, jó, hogy kialakult Tusványos fesztiváldimenziója is, de félő, eltapossa a szabadegyetemet. A román jelenlét háttérbe szorult, sokan fideszes rendezvényként könyvelik el, és politikai megfontolásból távol maradnak. Jó volna, ha a tábor visszanyerné kezdeti jellegét, ismét teret nyerne a román–magyar párbeszéd, mert a magyar közösség olyan elvárásait fogalmazzák itt meg, melyek nem megvalósíthatóak csak Budapest segítségével, szükség lenne arra, hogy a románság is megismerje, megértse, elfogadja ezeket, ehhez pedig elengedhetetlen a román politikusok jelenléte – vélekedett.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Miért félnénk a győzelemtől?
Tusványos idén is hozta önmagát. Az Olt és a magas fenyők társaságában zajlott rendezvény a politikától a pénzkultúrán át a színészetig széles témaválasztékkal fogadta az érdeklődőket.
A nyári tábort szimbolizáló rövidnadrágos politika nagyszerű lehetőséget biztosított a kötetlen beszélgetésekre és a problematikus kérdések megvitatására. Persze ez nem mindig hozott áttörést, de akik megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, kivétel nélkül élvezték a résztvevők bizalmát, megbecsülését. A hetedik alkalommal jelen lévő Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a találkozó kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy „önmagunk előtt elszámoljunk”.
A Tusványosra jellemző baráti légkört méltatta Dinu Zamfirescu is, aki javasolta, hogy a helyszín ölelje fel a magyar–román, a magyar–magyar, és román–román párbeszédet egyaránt. A bukaresti Horea Rusu Alapítvány alelnökének konstruktív gondolata nem új, és a megvalósítása eddig sem a szervezőkön múlott.
A magyar–román párbeszéd vonatkozásában most is ott tartunk, hogy néhány kivételtől eltekintve a román politikum elzárkózik a párbeszédtől. A sovinizmus otthon van Romániában, ezért a hangadók számára eretnek a nyitott gondolat, és vörös posztó a magyar igény. A román vezetők és véleményformálók ma sem értik, hogy az általuk preferált és népszerűsített „magyargyűlölő, tehát jó román” hagyomány mérgező és ártalmas az országnak (ennek egyik áldozata az a tíz éve Tusnádra költözött vonatjegyárusnő, aki a magyar városka állomásán még csak nem is köszön magyarul).
Sabin Gherman kolozsvári újságíró a ’89 előtti időket idézve „egy magyarra” hivatkozva azt állította, hogy Ceauşescu-diktatúra idején a szegénység nem tett különbséget az etnikumok között. Ez a szemlélet is alapvetően téves, hiszen az etnikai alapú diszkrimináció a kommunista rendszer alatt is virult (persze lehettek kivételek, mondjuk a besúgók).
Erről szól a történelem és a személyes tapasztalatok, a napvilágra került szekus iratok és a téma nemzetközileg elismert kutatói egyaránt, akik Románia kapcsán nacionalista kommunizmusról beszélnek. Az igazságban érdekelt román honfitársainknak mindenképpen az volna az érdekük, hogy az önáltatást kerülendő, ne a számukra kedves értelmezésekkel írassák a történelmüket. Mint ahogy a megbélyegzett, többletterhet cipelő magyaroknak is, hogy a harag és megszokás csábításainak ellenállva felnőjenek elhivatásukhoz.
Vörös utca
A tusnádfürdői szabadegyetem sikerességét jelzi, hogy a résztvevők száma minden eddigi csúcsot megdöntött. Albert Tibor polgármester szerint amíg az első tábor programja két ívpapír volt, addig az idén ez hatvan oldalt és huszonöt előadósátrat tett ki. A nagy érdeklődés mutatja, hogy a magyar, román és külföldi politikusok vagy szakemberek – angol, katalán, olasz, finn – részvételével zajló találkozóra komoly igény van.
Az összképhez azonban a hiány is hozzátartozik. A bukaresti RMDSZ-vezetők szokásuk szerint idén is elkerülték a népi párbeszéd nyári központját. Nem szép gesztus. Hasonlóan jártak el magyarországi barátaik is, a Bajnai–Gyurcsány-vonal képviselői. Távolmaradásukat nem lehet ellenzékiséggel vagy „orbánozással” indokolni. Nonszensz. Az ellenzéki Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője például a saját tapasztalatára hivatkozva mondta, hogy a balliberális sajtó állításaival ellentétben Tusványoson hihetetlenül nyitott volt a közönség minden gondolatra.
Hozzáteszem, akik nem értettek vele egyet, azok is barátilag tekintettek rá, amiért eljött, és magával hozta gondolatait, melyeket közvetlenül megosztott az erdélyiekkel. Jelzésértékű nyilatkozat egy olyan ellenzékitől, aki maga is elhatárolódott Gyurcsányéktól. Nem csoda, hogy őbenne is az elhivatását komolyan vevő személyt tisztelhetjük, akárcsak a szövetség néhány jelen lévő erdélyi képviselőjében – mint Antal Árpád, Tamás Sándor, Borboly Csaba vagy Ráduly Róbert.
Bízzunk benne, hogy a „minden a hatalom” filozófia mentén kormányzó bukaresti magyar vezetés ráébred, hogy hibás úton jár. És felismerik, hogy nemcsak a filozófiájuk súlytalan, hanem a kis lépésekről szóló stratégiájuk is. Az önkritika nagy lépésekkel való elkerülése oda vezetett, hogy már a román nacionalizmust kiszolgáló politikájukat méltató románok is nyíltan prostituáltaknak nevezik őket. Mi értelme hát a látszatok erőltetésének, a hasznos munkát is maga alá temető könnyelműség további promoválásának? Szégyent hoztak a magyarságra, ezért a párt radikális megújulásra szorul. Ezt várja el a felelősségérzet és a jóérzés.
Ha pedig Erdélyben még nem is, de Magyarországon már megtörtént a váltás. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Nyugat-mímelő érdekkörök csődbe viszik a népet és az országot, a „minden a hatalom” előtt hódoló balliberális opportunizmus megbukott. Ezért kerültek 2014-ben ismét padlóra az RMDSZ – erdélyi magyarok ellen úszító – budapesti barátai. Ha nem így lett volna, akkor ma Magyarország romokban heverne. De hála Istennek a magyarok az utolsó utáni pillanatban felismerték a veszélyt. Az ország levetette a nyakára kötött hurkot, és megpróbálja behozni óriási veszteségeit.
A felelősök tükörbenézése azonban elmaradt. Ehelyett félrevezető trükkökkel ágálnak a csődvonatot nehéz küzdelmek árán megfordító kormány ellen. Sokak szerint ez oda vezethető vissza, hogy mindig is a posztkolonialisták helytartója tisztségre pályáztak. Ezért uralkodik rajtuk a frusztráltság és felettük a programszerű rettegésre, társadalmi feszültségkeltésre utasító ukáz.
De mi más várható azoktól, akik a szúnyogot megszűrik, és a tevét elnyelik? Akik éveken át komótosan elemezgettek, miközben az ország a szakadékba rohant, majd mikor a helyzet javulni kezdett, ortodox hozzáértőkként gyűltek vissza a Júdás-kupiba, hogy klienseik gyönyörűségére világriogató kórusba szerveződjenek. Nem csoda, ha az ilyenek – legyenek Budapesten, Kolozsváron vagy Bukarestben – elkerülik Tusványost. A maguk képe szerint sajátítják ki a demokrácia fogalmát, amit aztán erkölcsi fogalomként népszerűsítenek, a liberalizmust pedig fontosabbnak tartják a szabadságnál.
Ha nem az emberek megtévesztéséről volna szó, akkor szellemi tevékenységük kabarétéma is lehetne. Tudományuk ugyanis kimerül annak felismerésében, hogy a keresztény értékeket becsülő munkatársadalom nácizmushoz vezet, a magyar miniszterelnök pedig összemosható „Putyin cárral”. Elavult nemzetállamiságról papolnak, miközben ugyanúgy összekeverik a nemzet szolgálatát a nacionalizmussal, mint nyugati és bukaresti klienseik az erényt a prostitúcióval.
Ez a könnyelműség Szodoma és Gomora (egyik neve: a „nyitott” társadalom), a szabadosság őshazájának szellemét hivatott legitimizálni. Mert a szodomizmus egyik alappillére a szabadosságot szabadságként értelmező liberalizmus. Ebből csinálnak ma politikát az önjelölt világmegváltók. Nekünk, „2010 utáni” magyaroknak – akárcsak az európaiaknak – erre nincs szükségünk. Mert sudár fenyveserdőt szeretnénk a gyermekeinkre hagyni, nem álszent magyarázatokkal fedett kopasz dombot.
Közvetíteni az emberit
Ennél ezerszer több figyelmet érdemel David Campanale-nak, a BBC újságírójának üzenete. Campanale nagyra értékeli azt az „emberit”, ami a ’89-es rendszerváltás után az itteni magyarok közt fogadta. Állítása szerint Angliában ez már akkor eltűnőfélben volt. Ezért arra buzdít minket, Kelet-Közép-Európa polgárait, hogy az eddigieken változtatva közvetítsük mi az emberi, keresztény értékeket az értékvesztett Nyugatnak.
Szép üzenet. De az elhíváshoz fel kell nőni. És tudatosítani magunkban az ágyas-szellemiség feladásának imperatívuszát, a közösségeinket szodomizáló folyamat megfordításának szükségességét. Mert a portáinkat senki sem sepri ki helyettünk. Az igaz élet úgysem onnan érkezik, ahol a fenntarthatatlan mesterséges fenntartása zajlik, és a tolerancia jegyében megbélyegzik a másságot. Váltsunk hát, mert nincs miért féljünk. Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
Lőrinczi Lóránd
Krónika (Kolozsvár)

Új vezetője van a hírszerzésnek – ki Eduard Hellvig?
Eduard Hellvig vezeti hétfőtől a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Negyven éves kora ellenére a SRI új igazgatója kipróbált csaknem minden jelentősebb politikai tisztséget: volt a román parlament képviselője, később miniszterré nevezték ki, majd európai parlamenti képviselővé választották meg. Hellvig az első SRI-vezér, aki tanulmányait már az 1989-es események után végezte el.
Brókerből lett politikus
Eduard Hellvig 1974. október 27-én született Zilahon. Egyetemi tanulmányait 1997-ben végezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem politikatudományi karán, 2009-ben nemzetközi kapcsolatokból szerzett doktorátust a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Országos Iskolában. Egyetem utáni tanulmányait az Országos Nemzetvédelmi Kollégiumban, a bukaresti I. Károly Egyetemen és a németországi George C. Marshall Közép-Európai Biztonságtudományi Központban folytatta.
1996 és 1997 között a kolozsvári Politikai Elemző Intézet programfelelőse volt, majd a brókerként dolgozott a BVB-TVM Rt-nél, később a Társadalomtudományi Intézet vezérigazgatója illetve a Sintezis Romania központ ügyvezető igazgatója lett.
Politikai tevékenységét 2003-ban kezdte el, Dan Voiculescu Romániai Humanista Pártjának – a később Konzervatív Párttá alakult tömörülés – tagjaként, a Bihar megyei pártszervezet ideiglenes elnöki tisztségét töltötte be. Pártjához nem volt hűséges: öt év múlva átment a Nemzeti Liberális Párthoz, amelynek jelenleg alelnöke. A párton belül volt a korábbi alelnök, Horia Rusu tanácsosa. Nemsokára azonban Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, később az államfői tisztségre pályázó Mugur Isarescu tanácsosa lett, és az ugyancsak államfőjelölt Crin Antonescu kampánycsapatát vezette.
Crin Antonescutól Klaus Johannisig
2004-ben választották parlamenti képviselőnek a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Humanista Párt közös listáján, 2012-ben újabb mandátumot kapott, ezúttal a Szociál-Liberális Szövetség színeiben, de mandátumának csak 2013 szeptemberéig tett eleget, ekkor – egy megüresedő hely jóvoltából – az Európai Parlament képviselője lett, immáron másodjára. Tavaly az európai parlamenti választásokon ismét mandátumot nyert. Ez a Román Hírszerző Szolgálat élére történt kinevezése alkalmával családi vitához vezetett, felesége ugyanis nem akarta, hogy otthagyja a jobban fizető EP-tisztséget.
Miniszterként az első Ponta-kormány idején a regionális fejlesztési és idegenforgalmi minisztériumot vezette 2012 májusa és decembere között. Eredetileg Crin Antonescu bizalmi embere volt – a hűség azonban ez alkalommal sem volt jellemző rá. Klaus Johannis felemelkedése láttán korábbi mentorát faképnél hagyott és ma már az új államfő bizalmasaként ismerik.
Magatartásában is újabb eszményképe higgadtságát, nyugalmát próbálja utánozni, életelve alapján, miszerint „egy mosoly és egy jó szó semmibe sem kerül, ám megváltoztathatja az országot”.
A jó szó és a mosoly eléggé komoly vagyont is hozott neki: egy 401 és egy 665 négyzetméteres voluntari-i és Bihar megyei telek ötven százalékos tulajdonosa, egy 143 és egy 210 négyzetméteres háza van szintén Voluntari-ban és Bihar megyében. Egy 2010-es Skoda tulajdonosa, bankszámláján 38 ezer lej és 97 ezer euró található. A román parlament alelnökeként és az Európai Parlament tagjaként 2013. évi jövedelme csaknem 66 ezer lej és több mint 31 ezer euró volt. Felesége orvos-igazgatóként tavalyelőtt 150 ezer lejt vitt haza.
Tengelyváltás?
Eduard Hellvig mindeddig nem keltett különösebb feltűnést a román politikában. Nincs sok ellensége sem, talán ez is magyarázza azt, hogy a parlamentben voltaképpen ellenkezés nélkül megszavazták a kinevezését.
Nevesítése előtt a blogján arról írt, hogy a Traian Băsescu volt államfő által szorgalmazott Bukarest-London-Washington tengely helyett Bukarest-Berlin-Washington tengelyt javasolt Románia számára, arra hivatkozva, hogy Anglia egyelőre határozatlannak mutatkozik Oroszországgal fenntartott viszonyában.
Eduard Hellvig elképzelései – amelyek nagyrészt megegyeznek Klaus Johannis elképzeléseivel – szerint Romániának az eddiginél sokkal aktívabb szerepet kell betöltenie a regionális biztonság szavatolásának tekintetében. Ezért erősíteni kell az ország védelmi kapacitását, mindenekelőtt a hadsereg felszereltségének, harci technikájának javítása útján. A schengeni csatlakozásnak az idei év kiemelt feladatává kell válnia, hiszen a szabad közlekedés hiányában Romániát nem lehet ténylegesen uniós tagnak tekinteni. Bukarestnek jelentős szerepet kell betöltenie a Moldovai Köztársaság és Ukrajna reformjainak megvalósításában.
A Román Hírszerző Szolgálat új igazgatója szerint az Európai Uniónak az eddiginél sokkal határozottabban kell fellépnie Oroszországgal szemben. Az uniós tagállamok habozása és megosztottsága ilyen tekintetben igen sérülékennyé teszi Európát.
Magyarország – trójai faló
Budapest és Moszkva kapcsolatai miatt Eduard Hellvig bírálta korábban blogján Magyarországot is. Szerinte Románia a „mérgezett orosz-magyar antant harapófogójába” került, így fő szerep hárul rá az övezetben a demokratikus értékek és térségbeli szövetségeseinek érdekei védelmében. A fenyegető orosz veszélyt látva az Európai Unió nem engedheti meg a Magyarországhoz hasonló dezertálásokat – vélekedett a blogján.
Azt is megállapította, hogy Románia és az egész Európai Unió példátlan esettel áll szemben, amikor az Orbán-rendszer kihívóan megtagadja a liberális-demokratikus értékeket. Magyarország a mindinkább moszkvai befolyás alá kerülő trójai faló, és egyszerűen veszélyt jelent az „európai építményre” nézve – írta.
A Román Hírszerző Szolgálat új igazgatója egészen odáig elmegy a sokat idézett blogbejegyzésében, hogy az orosz-magyar barátságot fenyegetőnek találja a román-magyar barátságra nézve, utóbbi ugyanis mindinkább üresebbé válik Budapest „nacionalista ellenségeskedései” miatt.
Eduard Hellvig Magyarországgal kapcsolatban is Klaus Johannis hívének nevezhető, hiszen a román államfő németországi látogatása előtt egy német rádiónak adott interjújában „nem egészen helyénvalónak” találta Magyarország kapcsolatait Oroszországgal valamint európai partnereivel.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Hatvan év után
Egy Petőfi-kutatóút emlékére
Bár március 15-én a győzelem napját ünnepeljük, ezúttal egy másik, a Petőfi Sándor halálával kapcsolatos évfordulóra szeretnék emlékeztetni. A szerteágazó és immár Szibériáig is elvezető Petőfi- kutatás egyik meghatározó eseményét annak hatvanadik évfordulóján az Erdőszentgyörgyön élő Szilágyi Zoltán kérésére idézzük fel, aki kamasz fiúként 1956-ban egy különleges esemény résztvevője volt.
Erdélyi kutató kerestetik
Gépkocsivezető nevelőapja mellett belepillanthatott annak a magyar–román akadémiai vegyes bizottságnak a munkájába, amely Dienes András budapesti tudományos kutató tervei alapján 1956 augusztusában azt tűzte ki célul, hogy Petőfi Sándor életének utolsó két napját a helyszínen végigkövesse, halálának körülményeit és helyét tudományos eszközökkel meghatározza.
Az út során Dienes András végig fényképezett. A fekete-fehér és színes fotókat (esetleg diákat) készítő két gépet a kutatók munkáját kíváncsian figyelő 15 éves fiú nyakába akasztotta, ő lett a "fegy-verhordozója". A látottak-hallottak Szilágyi Zoltán egész későbbi életére meghatározó élményként hatottak. Mivel nem volt szakember, ma is úgy gondolja, hogy az eseményeket, amelyek nyomán Dienes András a Petőfi- kutatást a mai napig meghatározó könyvét megírta (Petőfi a szabadságharcban), tudományos igényességgel is fel kellene dolgozni. Erre a feladatra fiatal erdélyi történészeket tartana a legalkalmasabbnak, akik a Petőfi-kutatást Erdélyben sem hagynák kialudni. A munka folytatásán túl Szilágyi Zoltán úgy gondolja, hogy a kutatóúton készült Dienes-fotókból érdemes lenne vándorkiállítást szervezni, amely hozzájárulhatna az érdeklődés felkeltéséhez, a Petőfi-kultusz továbbéltetéséhez.
Előzmények: az első találkozás
Dienes András és a román küldöttség leglelkesebb tagjának az első találkozásáról maga Alexandru Culcer professzor írt beszámolót az Utunk című irodalmi hetilap hasábjain (Hol van Petőfi sírja?).Cikkében olvashatjuk, hogy 1948-ban mint segesvári orvos és a helyi Román–Magyar Társaság elnöke fogadta a Bukaresten keresztül Budapestről érkező Dienes András kutatót. Két héten át együtt járták be a szabadságharc tragikusan végződő fehéregyházi csatájának helyszíneit, elbeszélgettek a valamikori szemtanúk utódaival, rekonstruálták a csatát és percről percre követték Petőfi menekülését. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a Fehéregyháza és Héjjasfalva közötti Ispán-kútnál esett el, és az út menti Cionta-kertben ásott tömegsírban temethették el 20-25 harcossal együtt. Írásában Alexandru Culcer arról is beszámolt, hogy a Köllő (szerk. megj.: Miklós szobrász) által készített segesvári Petőfi-szobor egykori talapzatának faragott köveire" kétnyelvű táblát helyezett el, az egyiket a Sárpatak hídja mellett, azzal a felirattal, hogy "Innen nézte 1849. július 31-én az ütközetet Petőfi", a másikat az Ispán-kútnál az "Itt esett el Petőfi 1849. július 31-én"felirattal. Mivel román emberként, akit megragadott a Petőfi-rejtély, úgy gondolta, hogy a végső tisztázás "érthetetlenül késett" évtizedeken át, dr. Groza Péterhez és a párt Központi Bizottságához fordult. Közbenjárása nyomán a Román Tudományos Akadémia egy hármas munkacsoportot nevezett ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megbízottjaival elkezdhessék a tudományos kutatómunkát. Cikkében azt reméli: ha Petőfi földi maradványait a Cionta-kerti sírban megtalálják, "az egész haladó világ érdeklődéssel fordul Fehéregyháza felé".
Az Utunkban közölt nyílt levelére nem késett a válasz, amelyben Dienes András kedves román barátjának "hatalmas tárgy- és tájismeretét", "fölényes tájékozottságát" értékeli. Közös barátságukat és a "népeink közötti béke jó ízét" kiemelve úgy véli, hogy a Cionta-kerti változat mellett figyelembe kell venni Heydte báró megfigyelését, aki a csata harmadik napján a szökőkút közelében, ahol korábban a költőnek tulajdonított holttestet megtalálni vélte, egy friss sírhantot látott. Ezért Dienes András úgy gondolta, "csak a biztos halálhely megállapítása után kerülhet sor a valószínű sírhely keresésére és feltárására". Ez volt a cél 1956-ban.
Vásárhelytől Fehéregyházáig
A magyar bizottságot Barta János, a debreceni egyetem tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke vezette, vele volt Dienes András tudományos kutató és Varjas Béláné Nyilassy Vilma, a budapesti Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese. Az első napokban elkísérte őket Pándi Pál irodalomtörténész, a Szabad Nép munkatársa és két marosvásárhelyi újságíró is. A román akadémiai bizottság élére Constantin Daicoviciu akadémikust nevezték ki, aki Rusu Mircea tudományos kutatót küldte maga helyett. Néhány napig jelen volt Szabédi László, és a munkaközösséget Alexandru Culcer, a Kolozsvári Művészeti Főiskola tanára vezette. Szilágyi Zoltánra a legnagyobb hatással Dienes András volt, aki ritkán beszélt, de amikor szólt, súlya volt minden szavának.
A csoport 1956. augusztus 6-án délután a Szilágyi Zoltán nevelőapja vezette tízüléses kisbusszal indult útnak. Azt megelőzően Marosvásárhelyen tekintették meg a Görög-házat, amelynek első emeletén töltötte Petőfi a július 29- éről 30-ára virradó éjszakát. Bem hadiszállásáról, a Teleki-házról Dienes felvételeket készített. Az 1956-ban rogyadozó épületet korábban a Teleki Téka irattárában talált dokumentumok alapján azonosította.
Szilágyi Zoltán emlékei szerint útközben Petőfi-nótákat énekeltek. Az első megálló a kelementelki Simén-kúriánál volt, ahol a csata előtt a Gyalókay századossal utazó Petőfit vendégül látták. Erdőszentgyörgyön át a gagyi hegyen keresztül a Csekefalvi úton értek be Székelykeresztúrra. Kiderült, hogy a hajdani Szakáll fogadó, ahol Petőfi az utolsó éjszaka borozgatott, már nem létezik. A temetőben megtekintették a Petőfi-legenda emlékét, a Petőfi-sírt. Este fél 11-kor értek az Ispán-kút környékére, majd megálltak a Cionta-kertnél is. Az Utunkban közölt naplójegyzeteiben Bárdos B. Artúr beszámol arról, hogy a kert közepén végzett próbaásatás nem járt a várt eredménnyel. Augusztus 11-én kezdődött el a sárpataki hídnál Petőfi menekülésének a rekonstruálása Lengyel József székelykeresztúri sebészorvos és Gyalókay Lajos százados vallomásai alapján. A leírásokban található tájelemek azonosítását követően a vitákban kristályosodott ki Petőfi mozgástere a csata idején, és menekülésének útvonala. Ezt írta meg 1958-ban megjelent könyvében (Petőfi a szabadságharcban) részletesen Dienes András, s az ő kutatásainak eredményét használta fel Illyés Gyula Petőfi Sándor című könyvében, adataira alapozott Mikó Imre a Dávid Gyulával közösen írt Petőfi Erdélyben című könyv vonatkozó fejezetében. Az ásatásokon részt vett Gábos Dezső fehéregyházi tanító, aki szerint nem a kert közepén, hanem annak nyugati oldalán kellett volna a tömegsírt keresni. Más ásatás nem történt, erősíti meg a helybeli születésű pedagógus, aki éveken át, a legszigorúbb időkben is kijárta, hogy a fehéregyházi Petőfi-ünnepségeket megtarthassák.
Dienes Andrástól eltérő véleményt fogalmazott meg a későbbiekben Papp Kálmán mérnök-kutató. Megállapításaira alapozta véleményét Szűcs Gábor fiatal budapesti kutató Petőfi halála című könyvében, ami 2011-ben jelent meg. A könyv Epilógusában olvashatjuk, hogy 2004-ben Kerényi Ferenc, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa egy olyan expedíciót készített elő, amely a "menekülési útvonal kb. 40-50 méteres sávját földradar- vizsgálatnak vetette volna alá, ezzel a módszerrel kimutatható lett volna a magányos sírok helye. Bár a kutatásra engedélyt kaptak a román nemzetvédelmi minisztertől, a magyar Honvédelmi Minisztérium elutasította a támogatást – idézi Borzák Tibornak, a Szabad Föld munkatárásának a Kerényivel készített beszélgetéséből Szűcs Gábor.
A fehéregyházi tömegsírokat nem vizsgálta meg senki
Ezt erősítette meg Szabó József, a Petőfi-emlékhely gondnoka is. A turulmadaras emlékmű hármas tömegsír fölé épült, 1897-ben a segesvári Petőfi-szoborral egyszerre avatták. A múzeumot Haller Lujza grófnő létesítette, a honvédsírok köré ő telepítette az emlékkertet, amit azóta sem bolygattak meg. A fehéregyházi polgármesteri hivatal tulajdonában levő múzeumhoz tartozik a Petőfi-emlékmű, amelyet az Ispán-kútnál, Petőfi feltételezett elestének a helye közelében állítottak 1969- ben. A Hunyadi László szobrászművész faragta domborművet megrongálták, vandál kezek nyomát az emlékmű Fehéregyháza felőli oldalán ma is őrzi. Helyére Gyarmathy János Petőfiről készült bronzplakettjét rögzítették.
A szobortalapzatból maradt követ – ami az első jel volt, de egy időben, feltételezhetően az útjavítások idején, a föld alá került – a hatvanas évek kezdetén Ajtay-Gecse Viktor marosvásárhelyi Petőfi-kutató kereste meg és állította vissza Ajtay Ernővel együtt. A forrás fölé kiépített emlékmű felállítását követően a kő eltűnt, és ma már a Sárpatak hídjánál levő másik emlékkő sincsen a helyén. Sokan keresik, ezért jó lenne, ha visszatennék oda, ahol volt. Dicséretes lenne az is, ha a fehéregyházi helyhatóság felismerné, hogy a Petőfi-kultusz ápolásából a helyi turizmust fel lehetne lendíteni. Ottjártunkkor, a különlegesen szép unitárius templom tornyából szemlélve a hajdani csata helyszíneit, gyalogos turisták csoportját láttuk a Monostorkert felé tartani, ahonnan egykoron Bem ágyúi halálra sebezték a szemben levő dombon tartózkodó orosz hadvezért.
Ha lenne szálláshely és elegendő személyzet, rendszeres emléktúrákkal legalább egynapos ott-tartózkodásra csábíthatnák a látogatókat. Ahhoz azonban a múzeum épületének a felújítása, az ispán-kúti emlékmű tágabb környezetének, a mindig szemetes parkolóhelynek a tisztán tartása is a község feladata lenne, akár önkéntesek igénybevételével. Legalább ennyivel tartozunk Petőfinek, akinek emléke, titokzatos eltűnése nemcsak az ötven évvel ezelőtti kutatóúton részt vevő Szilágyi Zoltánt, de e sorok íróját is gyermekként megbabonázta.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)