Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Rușescu, Ramona
2 tétel
2017. november 14.
A vád tanúinak meghallgatásával és némi abszurddal folytatódott Horváth Anna pere
Szubjektív beszámoló a bírósági tárgyalóteremből.
Egyszer az életben mindenkinek végig kellene ülnie egy bírósági tárgyalást. Egy ilyen bevezető mondat után sejthetitek, hogy ez egy szubjektív beszámoló lesz, ezért gyorsan, az elején összefoglalom a Horváth Anna perének november 14-i tárgyalásán, a Kolozs Megyei Ítélőtáblánál történteket:
-a vád 9 tanúját hallgatták meg -közülük senki nem tanúskodott Horváth Anna vagy Fodor Zsolt vádlottak ellen
-feloldották a láthatósági tilalmat Horváth Anna és Antal Annamária, valamint Antal Géza tanúk esetében
-a következő tárgyalást, amelyre 13 tanút idéznek be, december 7-re tűzték ki
Mivel a legtöbben csupán amerikai filmekben láttunk bírósági tárgyalást, gyorsan az elején szögezzük le: egy romániai tárgyalás sokkal inkább hasonlít egy román filmre, mint egy amerikaira. Hosszú, vontatott, néha kínunkban felnevetünk közben, de azért mélyen emberi. A díszlet, a világítás, az, hogy nem érted a felét annak, amit a beszélők mondanak, a bíró és mindenki más között érzékeltetett alá-fölérendeltségi viszony, az, hogy a jegyző nem a tanú szavait írja le, hanem amit a bíró kiolvas belőle és lediktál az unott arcok, az esetlen tanúk, és még az is, hogy a bíró az ügyvédet ugrasztja, ugyan küldje már be a következő tanút.
És leginkább az az abszurdum lehet nagyon ismerős, amely áthatja az egészet. Nemcsak mi, hanem maguk a tanúk sem értik, mi a búbánatot keresnek itt csak azért, mert megépítették a kisbácsi autóbuszmegálló fedelét, vagy mert megkérdezték Horváth Annától, mit tud arról az épületről, amelyet a lovardájuk mellett húznak fel. És a legabszurdabb, amikor összekeverednek a vallomások, és egy testvérpár egyik tagját arról akarja meggyőzni a bíró, hogy ő bizony adományozott ezer lejt a kampányban, és a korábbi vallomásában ez benne van, miközben ő ezt soha nem mondta.
Ha valami, akkor annyi derült ki a tárgyaláson, hogy a vád tanúi közül sem Horváth Annát, sem Fodor Zsoltot nem tartja bűnösnek semmiben senki. Ilyen szempontból talán Ramona Rușescu vallomása volt a legizgalmasabb, aki az építkezési engedélyek szolgálatánál dolgozik a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Ő is azt állítja, hogy Horváth Anna soha nem sürgetett ügyet, csupán érdeklődött arról, hogy bizonyos dossziék hogy állnak, mi hiányzik belőlük. Vallomásából kiderült: a hivatalnál dolgozók közül nagyon sokan érdeklődnek hasonló ügyekben, és ezt természetesnek tartja, hiszen „mindenkinek vannak ismerősei”. De az ilyen típusú érdeklődést ő kizárólag tájékozódásnak tartja nem nyomásgyakorlásnak. Elmondta: az engedélyeztetési folyamat bonyolult és hosszadalmas, sok dokumentumot kell leadni, és a legtöbb dossziét hiányosan nyújtják be. Az is kiderült, az érdeklődéssel a hivatal alkalmazottai időt és közpénzt spórolnak meg, ugyanis így nem kell postai úton kiértesíteni a kérvényezőket a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárgyaláson az anyanyelvhasználati jogból is kaptunk ízelítőt, Antal Géza kérte, hogy magyarul mondhassa el vallomását, a tolmácsra azonban vajmi kevés szükség volt, a bíró meg sem várta, hogy Antal válaszát lefordítsa, már tette is fel a következő kérdést, aztán az is előfordult, hogy a valamit rosszul fordító tolmácsot maga a bíró javította ki, szóval inkább csak bonyolította a harmadik személy a magyarul értő bíró és a románul értő tanú párbeszédét.
Közel hat oldalt jegyzeteltem, de a vallomásoknak a vád szempontjából semmi, de semmi relevanciája nem volt, ezért nincs is értelme részletesen leírni, ki mit mondott a két órás tárgyalás során. A következő december 7-i tárgyaláson már végre a védelem tanúi is szót kapnak, és ha mind a 13 beidézett személy megjelenik, le is jár a tanúk meghallgatása. Ami biztos: az idén nem fog ítélet születni az ügyben. Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro
Szubjektív beszámoló a bírósági tárgyalóteremből.
Egyszer az életben mindenkinek végig kellene ülnie egy bírósági tárgyalást. Egy ilyen bevezető mondat után sejthetitek, hogy ez egy szubjektív beszámoló lesz, ezért gyorsan, az elején összefoglalom a Horváth Anna perének november 14-i tárgyalásán, a Kolozs Megyei Ítélőtáblánál történteket:
-a vád 9 tanúját hallgatták meg -közülük senki nem tanúskodott Horváth Anna vagy Fodor Zsolt vádlottak ellen
-feloldották a láthatósági tilalmat Horváth Anna és Antal Annamária, valamint Antal Géza tanúk esetében
-a következő tárgyalást, amelyre 13 tanút idéznek be, december 7-re tűzték ki
Mivel a legtöbben csupán amerikai filmekben láttunk bírósági tárgyalást, gyorsan az elején szögezzük le: egy romániai tárgyalás sokkal inkább hasonlít egy román filmre, mint egy amerikaira. Hosszú, vontatott, néha kínunkban felnevetünk közben, de azért mélyen emberi. A díszlet, a világítás, az, hogy nem érted a felét annak, amit a beszélők mondanak, a bíró és mindenki más között érzékeltetett alá-fölérendeltségi viszony, az, hogy a jegyző nem a tanú szavait írja le, hanem amit a bíró kiolvas belőle és lediktál az unott arcok, az esetlen tanúk, és még az is, hogy a bíró az ügyvédet ugrasztja, ugyan küldje már be a következő tanút.
És leginkább az az abszurdum lehet nagyon ismerős, amely áthatja az egészet. Nemcsak mi, hanem maguk a tanúk sem értik, mi a búbánatot keresnek itt csak azért, mert megépítették a kisbácsi autóbuszmegálló fedelét, vagy mert megkérdezték Horváth Annától, mit tud arról az épületről, amelyet a lovardájuk mellett húznak fel. És a legabszurdabb, amikor összekeverednek a vallomások, és egy testvérpár egyik tagját arról akarja meggyőzni a bíró, hogy ő bizony adományozott ezer lejt a kampányban, és a korábbi vallomásában ez benne van, miközben ő ezt soha nem mondta.
Ha valami, akkor annyi derült ki a tárgyaláson, hogy a vád tanúi közül sem Horváth Annát, sem Fodor Zsoltot nem tartja bűnösnek semmiben senki. Ilyen szempontból talán Ramona Rușescu vallomása volt a legizgalmasabb, aki az építkezési engedélyek szolgálatánál dolgozik a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Ő is azt állítja, hogy Horváth Anna soha nem sürgetett ügyet, csupán érdeklődött arról, hogy bizonyos dossziék hogy állnak, mi hiányzik belőlük. Vallomásából kiderült: a hivatalnál dolgozók közül nagyon sokan érdeklődnek hasonló ügyekben, és ezt természetesnek tartja, hiszen „mindenkinek vannak ismerősei”. De az ilyen típusú érdeklődést ő kizárólag tájékozódásnak tartja nem nyomásgyakorlásnak. Elmondta: az engedélyeztetési folyamat bonyolult és hosszadalmas, sok dokumentumot kell leadni, és a legtöbb dossziét hiányosan nyújtják be. Az is kiderült, az érdeklődéssel a hivatal alkalmazottai időt és közpénzt spórolnak meg, ugyanis így nem kell postai úton kiértesíteni a kérvényezőket a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatban.
A tárgyaláson az anyanyelvhasználati jogból is kaptunk ízelítőt, Antal Géza kérte, hogy magyarul mondhassa el vallomását, a tolmácsra azonban vajmi kevés szükség volt, a bíró meg sem várta, hogy Antal válaszát lefordítsa, már tette is fel a következő kérdést, aztán az is előfordult, hogy a valamit rosszul fordító tolmácsot maga a bíró javította ki, szóval inkább csak bonyolította a harmadik személy a magyarul értő bíró és a románul értő tanú párbeszédét.
Közel hat oldalt jegyzeteltem, de a vallomásoknak a vád szempontjából semmi, de semmi relevanciája nem volt, ezért nincs is értelme részletesen leírni, ki mit mondott a két órás tárgyalás során. A következő december 7-i tárgyaláson már végre a védelem tanúi is szót kapnak, és ha mind a 13 beidézett személy megjelenik, le is jár a tanúk meghallgatása. Ami biztos: az idén nem fog ítélet születni az ügyben. Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro
2017. november 15.
Tizennégy tanú van hátra Horváth Anna perében – januárban játsszák le a SRI-hangfelvételt
A vád kilenc tanúját hallgatták meg Horváth Anna perének keddi tárgyalásán: ezúttal sem tett senki terhelő vallomást a volt alpolgármester ellen. A következő tárgyalás december 7-én lesz.
Csak januárban játsszák le a Kolozs megyei táblabíróságon Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester perében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vádemelés alapjául szolgáló hangfelvételét, miután a december 7-én sorra kerülő következő tárgyaláson befejezik a tanúk kihallgatását – derült ki a keddi tárgyaláson, amelyen, akárcsak októberben, egyik tanú sem tett terhelő vallomást a vádlott ellen.
Anca Neag, Horváth Anna jogi képviselője a tárgyalást követően a Krónikának elmondta: még 14 tanú meghallgatása van hátra, ebből kilenc a vád tanúja, azután következnek a védelem tanúi.
Horváth Anna négy, a szintén vádlott Fodor Zsolt kolozsvári üzletember pedig egy tanút nevezett meg. A tárgyalás végén a bíróság feloldotta azt a tilalmat, amely alapján Horváth Anna nem találkozhatott Antal Annamáriával, a városháza munkatársával és Antal Gézával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökével, mivel kedden mindketten vallomást tettek.
Kilenc tanút hallgattak meg
A tárgyaláson kilenc tanút hallgattak meg – mindannyian a vád tanúi –, közülük sem tett senki terhelő vallomást Horváth Anna ellen. Az ügy szempontjából talán a legrelevánsabb Ramona Ruşescu nyilatkozata, hiszen a városháza urbanisztikai osztálya építkezési engedélyeket kibocsátó részlegének vezetőjeként alá is támaszthatta volna a vádakat. Monica Rodina bírónő kérdésére viszont azt válaszolta:
Horváth Anna soha nem sürgetett meg egyetlen ügyet sem, legfeljebb érdeklődött egy-két esetben, hogy teljes-e a dokumentáció, nem hiányzik-e valami az iratcsomóból.
Hozzátette: nemcsak a volt alpolgármester, hanem a hivatal szinte valamennyi munkatársa érdeklődött nála ilyen ügyben, hiszen szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki építkezési engedélyre vár. Leszögezte: az ilyen típusú érdeklődést kizárólag információkérésként, és nem nyomásgyakorlásként értelmezte.
A bírónő fogást keresve a tanún, arra kérdezett rá, hogy az ilyen információnyújtással nem töltenek-e el indokolatlanul sok időt a közpénzből fizetett alkalmazottak. Ramona Ruşescu leszögezte: az efféle érdeklődés azért is hasznos, mert amennyiben egy dokumentáció hiányos, a polgármesteri hivatalnak postán kellene értesítenie a kérvényezőket, ez pedig még több idő és közpénz elpocsékolásával járna.
Antal Géza ragaszkodott anyanyelv-használati jogához
A tárgyalás legérdekesebb színfoltja minden kétséget kizáróan Antal Géza volt, aki ragaszkodott anyanyelv-használati jogához, és tolmácsot kért. Ezzel együtt többnyire románul válaszolt a bírónő kérdéseire, csak egy-két esetben kérte a fordító segítségét. A bírónő hangján egyébként egyértelműen érezhető volt, irritálja a tény, hogy Antal él alapvető jogával. Nem is bírta ki, hogy diszkréten szóvá ne tegye: „na ugye, hogy mégiscsak tud románul” – jegyezte meg, amikor Antal bővített mondatban helyes románsággal válaszolt egyik kérdésére.
Az is kiderült, hogy a bírók is meglehetősen rosszul viselik a politikusi körmondatokat, egy alkalommal ugyanis a bírónő kissé ingerülten vágott bele Antal szavába azzal, hogy „az igazat mondja”. Az ügyvezető alelnök egyébként többek között arról értekezett, hogyan verbuválják az önkénteseket, akik nem csak az RMDSZ-es politikusok kampányaiban vesznek részt, hanem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) rendezvényein is közreműködnek.
Akárcsak az októberi tárgyaláson, ezúttal is kihallgattak kolozsvári üzletembereket, az ügyészségnek azonban sikerült elkövetnie azt a „bravúrt”, hogy a Horváth Anna 2016-os önkormányzati választási kampányát ezer lejjel támogató egyik üzletember helyett annak testvérét idézték be.
A puszta szerencsének tudható be, legalábbis nem az ügyészségen múlt, hogy végül a „jó” testvér is megjelent. Elmondta: támogatása kizárólag Horváth Annának szólt, akit személyesen ismer, az RMDSZ, meg a politika úgy általában hidegen hagyja.
Kolozsvár volt alpolgármestere ellen tavaly októberben indult bűnvádi eljárás. Miután a hatósági felügyeletre vonatkozó kényszerintézkedést kétszer is meghosszabbították, az RMDSZ politikusa márciusban lemondott alpolgármesteri tisztségről, helyére Oláh Emese önkormányzati képviselő került. Horváth Anna közösségi oldalán korábban közölte: nem feljelentés, hanem a tavaly februárban kezdődött „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelése” alapján, a „lehallgatások értelmezéseinek ürügyén” indult ellene ügyészségi eljárás. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)
A vád kilenc tanúját hallgatták meg Horváth Anna perének keddi tárgyalásán: ezúttal sem tett senki terhelő vallomást a volt alpolgármester ellen. A következő tárgyalás december 7-én lesz.
Csak januárban játsszák le a Kolozs megyei táblabíróságon Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester perében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vádemelés alapjául szolgáló hangfelvételét, miután a december 7-én sorra kerülő következő tárgyaláson befejezik a tanúk kihallgatását – derült ki a keddi tárgyaláson, amelyen, akárcsak októberben, egyik tanú sem tett terhelő vallomást a vádlott ellen.
Anca Neag, Horváth Anna jogi képviselője a tárgyalást követően a Krónikának elmondta: még 14 tanú meghallgatása van hátra, ebből kilenc a vád tanúja, azután következnek a védelem tanúi.
Horváth Anna négy, a szintén vádlott Fodor Zsolt kolozsvári üzletember pedig egy tanút nevezett meg. A tárgyalás végén a bíróság feloldotta azt a tilalmat, amely alapján Horváth Anna nem találkozhatott Antal Annamáriával, a városháza munkatársával és Antal Gézával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökével, mivel kedden mindketten vallomást tettek.
Kilenc tanút hallgattak meg
A tárgyaláson kilenc tanút hallgattak meg – mindannyian a vád tanúi –, közülük sem tett senki terhelő vallomást Horváth Anna ellen. Az ügy szempontjából talán a legrelevánsabb Ramona Ruşescu nyilatkozata, hiszen a városháza urbanisztikai osztálya építkezési engedélyeket kibocsátó részlegének vezetőjeként alá is támaszthatta volna a vádakat. Monica Rodina bírónő kérdésére viszont azt válaszolta:
Horváth Anna soha nem sürgetett meg egyetlen ügyet sem, legfeljebb érdeklődött egy-két esetben, hogy teljes-e a dokumentáció, nem hiányzik-e valami az iratcsomóból.
Hozzátette: nemcsak a volt alpolgármester, hanem a hivatal szinte valamennyi munkatársa érdeklődött nála ilyen ügyben, hiszen szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki építkezési engedélyre vár. Leszögezte: az ilyen típusú érdeklődést kizárólag információkérésként, és nem nyomásgyakorlásként értelmezte.
A bírónő fogást keresve a tanún, arra kérdezett rá, hogy az ilyen információnyújtással nem töltenek-e el indokolatlanul sok időt a közpénzből fizetett alkalmazottak. Ramona Ruşescu leszögezte: az efféle érdeklődés azért is hasznos, mert amennyiben egy dokumentáció hiányos, a polgármesteri hivatalnak postán kellene értesítenie a kérvényezőket, ez pedig még több idő és közpénz elpocsékolásával járna.
Antal Géza ragaszkodott anyanyelv-használati jogához
A tárgyalás legérdekesebb színfoltja minden kétséget kizáróan Antal Géza volt, aki ragaszkodott anyanyelv-használati jogához, és tolmácsot kért. Ezzel együtt többnyire románul válaszolt a bírónő kérdéseire, csak egy-két esetben kérte a fordító segítségét. A bírónő hangján egyébként egyértelműen érezhető volt, irritálja a tény, hogy Antal él alapvető jogával. Nem is bírta ki, hogy diszkréten szóvá ne tegye: „na ugye, hogy mégiscsak tud románul” – jegyezte meg, amikor Antal bővített mondatban helyes románsággal válaszolt egyik kérdésére.
Az is kiderült, hogy a bírók is meglehetősen rosszul viselik a politikusi körmondatokat, egy alkalommal ugyanis a bírónő kissé ingerülten vágott bele Antal szavába azzal, hogy „az igazat mondja”. Az ügyvezető alelnök egyébként többek között arról értekezett, hogyan verbuválják az önkénteseket, akik nem csak az RMDSZ-es politikusok kampányaiban vesznek részt, hanem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) rendezvényein is közreműködnek.
Akárcsak az októberi tárgyaláson, ezúttal is kihallgattak kolozsvári üzletembereket, az ügyészségnek azonban sikerült elkövetnie azt a „bravúrt”, hogy a Horváth Anna 2016-os önkormányzati választási kampányát ezer lejjel támogató egyik üzletember helyett annak testvérét idézték be.
A puszta szerencsének tudható be, legalábbis nem az ügyészségen múlt, hogy végül a „jó” testvér is megjelent. Elmondta: támogatása kizárólag Horváth Annának szólt, akit személyesen ismer, az RMDSZ, meg a politika úgy általában hidegen hagyja.
Kolozsvár volt alpolgármestere ellen tavaly októberben indult bűnvádi eljárás. Miután a hatósági felügyeletre vonatkozó kényszerintézkedést kétszer is meghosszabbították, az RMDSZ politikusa márciusban lemondott alpolgármesteri tisztségről, helyére Oláh Emese önkormányzati képviselő került. Horváth Anna közösségi oldalán korábban közölte: nem feljelentés, hanem a tavaly februárban kezdődött „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelése” alapján, a „lehallgatások értelmezéseinek ürügyén” indult ellene ügyészségi eljárás. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)