Van már vonósnégyes utánpótlás, aki Ruha István, Ágoston András, Márkos András és Csaba Péter egykor oly magasrendű kamarazenei kultúrájának folyamatosságát megőrzik. A Brassóban megrendezett Wilhelm Berger vonósnégyes versenyén az első díjat a kolozsvári kvartettnek /Bartha Lajos, Bartah Mátyás, Szabó-Koréh István, Kostyák Előd/ ítélte. /Nagyhalmágyi József: Kitörő kolozsvári siker Brassóban. = Brassói Lapok, ápr. 30./

Jún. 1-4-e között Vajdahunyadon és Déván a Hunyadi János Humanitárius Társaság megrendezte a Hunyadi Kultúrnapokat. Az egyetemes zenekultúra értékeit mutatták be. Barabás Kásler Magda, a vajdahunyadi közönség kedvelt előadóművésze moldvai csángó népdalokat és barokk műveket adott elő, Ruha István hegedűművész fellépése volt a fénypont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

"A 65 éves Ruha István hegedűművészt szülővárosa, Nagykároly díszpolgárává avatta. Õ a város első díszpolgára. Ebből az alkalomból ünnepi koncertet adtak a városi színházban. A koncerten magyarországi, németországi és izraeli művészek is felléptek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

Szept. 16-án Szatmárnémetiben megnyitották a Szatmári Zenei Napok nemzetközi fesztivált. Fátyol Rudolf igazgató tartott összefoglalót az intézmény elmúlt 50 évéről. Fellépett Ruha István hegedűművész is, aki fia, ifj. Ruha István karmesteri pálcáját követve brillírozhatott. /Megkezdődött a Fesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 17./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Máj. 21-22-én ünnepelt a Romániai Magyar Zenetársaság: id.Balogh Ferenc hegedűtanárt köszöntötték Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Id. Balogh Ferenc hegedűtanár és hangversenymester életének és munkásságának jelentős része kötődik Kolozsvár zenei életéhez. 1948-ban kerül Kolozsvárra az Állami Magyar Operához, ahol 1958-ig látta el a hangversenymester feladatkörét. Ezzel párhuzamosan a Magyar Művészeti Intézet zenefakultásán tanított, majd miután az intézményt beolvasztották a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolába, nyugdíjazásáig több mint száz növendéke sajátította el vele a hegedülés művészetét. 1981-ben ment nyugdíjba. Az idős mestert köszöntő kamarahangversenyen fellépett Ruha István. ifj. Barabás Sándor, Rózsa Ernő és ifj. Balogh Ferenc is. Demény Attila, az RMZT elnöke a távol levő tanítványok születésnapi jókívánságait tolmácsolta. - Az ünnepelt elmondta, hogy a budavári Koronázó-templom zenekarában hangversenymester. /80. születésnapján köszöntjük Balogh Ferenc tanár urat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A 17. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál júl. 6-án kezdődött Csíkszeredában, majd Csíksomlyón folytatódott. Fellépett a kolozsvári Minium csoport, a tasnádi Maestoso kórus, a nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Lőrinczi György mutatta be saját készítésű lantjait. A Régizene Fesztivál a júl. 9-én Gyergyószárhegyen ért véget. Mészáros Márta és Virágh László Kobzos Kiss Tamás, valamint a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Amaryllis lépett a közönség elé. A Régizene Fesztiváltól függetlenül rendezték meg a júl. 9-én a csíksomlyói kegytemplomban a Kelet-Európai Ifjúsági Fesztiválzenekar szimfonikus hangversenyét, fellépett Murvai Márta és Ruha István érdemes művész. /Véget ért a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

A helyi református egyházközség és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület szept. 23-24-én Ravasz László-napokat szervez Bánffyhunyadon. Az ünnepi megemlékezés áhítattal kezdődik, majd Miklós-Sikes Csaba Kalotaszegi népi építészet című tárlatának megnyitójával folytatódik. Dr. Gaál Botond Természettudományok és vallás című előadása után a Bánffyhunyadi Általános Iskola néptáncegyüttesének műsora következik, majd este két előadást hallgathatnak meg az érdeklődők: Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval, Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából. Esti koncert zárja a napot. Másnap az istentiszteleten igét hirdet Balogh Zoltán lelkipásztor, a magyar miniszterelnök főtanácsosa, majd Ruha István hegedűművész koncertjére kerül sor. /Bánffyhunyad. Ravasz László-napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A Szatmári Zenei Napok része lesz az idei ősztől kezdve a Hajnal akar lenni nagysikerű Kárpát-medencei népdaléneklési verseny, melyet immár X. alkalommal rendeznek meg. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója hozta ezt a döntést a napokban. Az okt. 19-én kezdődő Zenei Napok két teljes napját (21-22) a magyar népdal tölti ki. - Fátyol Rudolf újabban nemcsak hegedűművészként, hanem karmesterként is tevékenykedik. - Az idei Zenei Napok nyitó hangversenyén /okt. 19-én/ Ruha István hegedűművész lép fel. /Sike Lajos: Fátyol Rudolf, a karmester és a menedzser. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Okt. 24-én a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Reményik-emlékünnepséggel nyitották meg a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadát. Fellépett Ruha István hegedűművész, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész pedig a költő életét és munkásságát ismertette. Egyed Ákos a Romániai Népfőiskola elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Népfőiskola igen megbecsült helyet vívott ki magának. A kétheti előadások témavilága valóban változatos: Erdély helye Románia gazdaságában, Erdélyi várak, Karácsony Erdélyben, Erdélyi asszonyok emlékezetei, valamint A földtan oktatásának története a kolozsvári tudományegyetemen, és sok más érdekes előadás várja a résztvevőket. /Csurulya Szidónia: Évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Negyvennyolc Kárpát-medencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a csíkszeredai Julianus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26 templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó okt. 28-án kezdődik az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódik ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsbe utaznak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vesznek részt az unitárius templomban. Okt. 29-én, vasárnap Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokolnak, majd az ütközetet jelenítik meg az emlékmű közelében. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hisz annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi Magyarország peremterületein levő templomok falára a legmagyarabb legendánkat megörökítő freskók. Székelyderzs templomában van a legszebb Szent László-freskó, a találkozón Ruha István és zenekara fog koncertezni. A rendezvény védnökei az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, Hargita megye tanácsa és művelődési bizottsága. /Lármafa- találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Dec. 8-án nyílik Kolozsváron, a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Két nagy rézkarc-sorozata, a Hatvan főember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. Végakaratának megfelelően Alsócsernátonban vannak grafikái. A megnyitón fellép Boér Ferenc színművész és Ruha István hegedűművész. /Korunk Galéria. A főemberek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

"Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Szilágyi István József Attila-díjas írónak, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztőjének kiemelkedő írói munkásságáért, a próza műfaját a magyar nyelv archaikus rétegeivel gazdagító tevékenységéért, a történelmi folyamatokat megjelenítő, az emberi lét általános törvényszerűségeit vizsgáló kivételesen érzékeny műveiért, különös tekintettel a Kő hull apadó kútba és Agancsbozót című regényeiért; Szervátiusz Tibor szobrászművésznek a megmunkálandó anyag természetét mindig tiszteletben tartó, az ősi és népi elemeket a modern művészet törekvéseivel ötvöző szobrászi tevékenységéért, a magyarság sorsa és történelme által megihletett munkásságáért. A magyar kormány ugyanakkor a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze-díjat adományozott Ruha István hegedűművésznek, Érdemes Művésznek. /Magyar állami kitüntetések erdélyieknek Szilágyi István Kossuth-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Heim András grafikusművész kiállításának a megnyitóján, dec. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában köszöntötték a hetvenéves Ruha István hegedűművészt. Molnos Lajos köszöntötte Ruha Istvánt, méltatta kimagasló művészi, zenepedagógusi érdemeit, az erdélyi művelődési életben játszott fontos szerepét. /Kettős esemény a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"Júl. 4-én Csíksomlyón, a kegytemplomban koncertezett Ruha István érdemes művész. A székelyudvarhelyi dr. Palló Imre Alapítvány és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola által szervezett székelyföldi koncertsorozat júl. 7-én, vasárnap Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-plébániatemplomban tartandó hangversennyel ér véget. /Ruha István Csíksomlyón koncertezett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./"

"A Vajdahunyadi Zenei Ősz rendezvénysorozat fénypontja a hegedű- és orgonahangverseny volt a római katolikus templomban. Fellépett Ruha István hegedűművész. Botár Katalin tanárnő orgonakísérete évek óta része az ottaniak életének. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Ritka alkalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./"

"Szatmárnémetben, a székesegyházban Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek a szatmári filharmónia Consonantia kamarazenekarának közreműködésével emlékhangversenyt adtak az egy éve elhunyt Reizer Pál püspök emlékére. Műsoron az alkalomhoz illő Vivaldi- és Bach-művek szerepeltek. /In memoriam Reizer Pál. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./"

"Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"A szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyházban került sor okt. 14-én Ruha István érdemes művész hegedűművészi pályafutásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett koncertre. A székesegyház megtelt ezen az estén. A koncertre a Szatmári Zenei Napok Fesztivál és a szatmári római katolikus egyházmegye 200 éves fennállásának az alkalmából megrendezett hangversenysorozat keretén belül került sor. /(cl): Ruha István ünnepi koncertje a Székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 15/"

"A riport, interjú, stúdióbeszélgetés kategóriában Xantus Gábor: Ruhapista - a kolozsvári világpolgár című filmje bizonyult a legjobbnak. Ruha István pályaképe nem summázható néhány mondatban. Fellépéseinek megannyi helyszínét a világtérképen kell keresnünk, nagynevű karmesterekről és zenekarokról őrzött élményei kötetekre rúgnak. Mit ér a művész, ha érdemes, és mit ér, ha magyar? Művészetről, hitvallásról, koncerttermek csillogó világáról s a haza lámpafénymelegéről szól a Ruha István-portré. Író: Xantus Gábor, szerkesztő: Xantus Gábor, operatőr: Xantus Gábor, rendező: Xantus Gábor, vágó: Tárkányi János, riporter: Selmeczi György. /Kamera Hungária televíziós műsorok fesztiválja 2003. A díjazottak egyike: Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 14-én Szatmárnémetiben a székesegyházbeli kamarakoncerten Szabó István megyei tanácselnök a Szatmár Megyei Tanács kulturális életműdíját nyújtotta át Ruha István érdemes művésznek. /(c): Elismerés Ruha Istvánnak a Szatmár Megyei Tanácstól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

Ruha István a hazai és külföldi zenei élet kiemelkedő személyisége, a kortárs nemzetközi hegedűművészet élvonalához tartozik. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végzett, 1958-ban a Kolozsvári Állami Filharmónia koncertező szólistája lett, 1962-1988 között a Filharmónia híres Transilvania Kvartettjét vezette. Pályafutása során több ezer hazai és külföldi koncert és szólóest középpontjában állt. Professzorként a fiatal hegedűs nemzedék előadói képzését segíti. István fia karmester, Svájcban él 25 éve. Ruha István hegedűművészt sokszor hívták külföldre, hatalmas összegekért, de itthon maradt. /Farkas Imola: "Így volt jó minden, ahogy volt" – vallja Ruha István, a hegedűsök prófétája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Szept. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyen köszönti a 75. életévét töltő Szalman Lóránt karnagyot az Állami Filharmónia. Szalman Lóránt jelentős szerepet töltött be Marosvásárhely zenei életében, Ruha Istvánhoz, Terényi Edéhez, Csíky Boldizsárhoz hasonlóan. Kóruskarmesterként műkedvelőket toborzott és létrehozta az egykori Székely Népi Együttes kórusát, így vetve meg alapját a későbbi állami filharmónia kórusának. /(járay): Szalman Lóránt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Szeptember 28-án, hosszú betegség után elhunyt Ruha István érdemes és kiváló művész. Temetése október 2-án lesz Nagykárolyban, a református temetőben. /Elhunyt Ruha István hegedűművész. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

Elhunyt Ruha István /Nagykároly, 1931. aug. 17. – Kolozsvár, 2004. szept. 28./ hegedűművész. Huszonévesként megnyert három tekintélyes nemzetközi versenydíjat, ez meghozta számára az elismerést. Románia egyik legkeresettebb hangversenyhegedűsévé lett. 1964-ben Horváth Lászlóval, Fülöp Lászlóval és Dula Imrével vonósnégyest alapított, amelynek létét a nyolcvanas években két tag külföldi letelepedése szüntetett meg. 1963-tól tanított a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, előbb óraadóként, majd professzorként. 2003-ban, miután nyugdíjazták, a főiskola konzulens professzora volt. Családszerető ember volt, tanítványai rajongtak érte. Súlyos betegség vitte el. /László V. Ferenc: Ruhapista. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Heim András Ruha István hegedűművész emlékének szentelt grafikai tárlata nyílt meg január 14-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. A megnyitón felvételről felcsendült Ruha István hegedűjátéka. /Heim András grafikai tárlata a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Városnapok voltak egy időben Nagykárolyban és Szatmárnémetiben. Több helyszínen zajlottak a hétvégén a városnapi rendezvények Nagykárolyban, Székelyföldről érkezett kézművesek kínálták portékáikat. A városünnepre – amelynek díszmeghívottja idén Veress János magyar pénzügyminiszter volt – a helybeliek mellett nagyon sokan ellátogattak a környékbeli településekről is. A rendezvénnyel egy időben zajlott egyébként a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok is, amelyen a komolyzene kapott nagyobb hangsúlyt: operettgálát tartottak, valamint emlékkoncertet és -kiállítást rendeztek a Partium szülötte, Ruha István hegedűművész tiszteletére. A Mesterségek utcájában a régióban még létező kézműves-mesterségeket mutatták be. /Konglovits Éva: Gyermekutca családoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./