"Paskal Milo albán külügyminiszter Romániába látogatott, máj. 18-án tárgyalt Andrei Plesu külügyminiszterrel. Szó volt arról a lehetőségről, hogy Románia közvetítő szerepet játsszon a koszovói konfliktusban, tekintettel arra, hogy Bukarest jó kapcsolatban áll a térség minden országával. Plesu megjegyezte, hogy jelenleg Szlobodan Milosevics szerb elnök és Ibrahim Rugova koszovói albán vezető között közvetítő nélkül folyik párbeszéd, mivel a szerb fél fenntartásokkal él egy harmadik fél jelenlétét illetően. Távlatilag azonban egy ilyen közvetítő igen hasznos lehetne, mert erősíthetné a megbeszéléseken az egyensúlyt. "Románia kész bármikor, amikor ez szükséges lenne - és ha a térség országai és a nemzetközi szervezetek egyetértenének - vállalni bármiféle szerepet, amely elősegíthetné a konfliktus megoldását" - mondotta a román külügyminiszter. Mindkét külügyminiszter állást foglalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett. /Bukarest közvetítene a koszovói konfliktusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

Andrei Plesu külügyminiszter egynapos látogatásra Albániába utazott. Tiranában kijelentette, hogy Koszovó ügye nem tekinthető szerbiai belügynek. Bukarest nem támogatja az albán többségű Koszovó függetlenné válását, viszont támogatásáról biztosította az Ibrahim Rugova által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot. Plesu a dél-tiroli autonómiához hasonló önkormányzat megadását sürgette Koszovó számára. /Román külügyminiszter az autonómia mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő február 18-án az EP strasbourgi ülésén. Tőkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot. Kifejtette, hogy „számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ”. /Tőkés László Koszovóról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Becsey Zsolt magyarországi néppárti képviselő az esemény esetleges hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet, a szerb menekültek vajdasági betelepülése vonatkozásában. Tőkés László felszólalásának szövege: „Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmából mindenekelőtt elismeréssel adózom Ibrahim Rugova albán vezető emlékének. Ugyanakkor osztozom a koszovói albán közösség örömében, és szolidaritásomat fejezem ki iránta szabadsága kivívásának sikerében. A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant. A Carrington-terv, a Daytoni-egyezmény, a Rambouillet-i tárgyalások és az Ohridi-egyezmény sorába illő Ahtisaari-terv megvalósulása is azt mutatja, hogy térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak – nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található. Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ” /Nemzetközi együttműködéssel minden kritikus helyzetre megoldás található. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./