Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Rudei, Anisoara
2 tétel
1998. október 5.
Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2000. augusztus 25.
Aug. 19-én Klézse megint fortyogott a nemzeti türelmetlenségtől. A faluhoz vezető út csak úgy hemzsegett a rendőröktől. James Rosapepe amerikai nagykövet Klézsére látogatott, ahol ünnepi készültségben várták őt, a falu díszpolgárává avatták, húsz perces népi-nemzeti műsorral traktálták - románul és angol nyelven. A nagykövet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségére bízta a klézsei látogatás megszervezését, s amikor a Szövetség két tagja: Ilinca Cecilia és Silvia Roca /a szervezet ügyvezető elnöke/, a két fiatal csángó-magyar hölgy is oda akart ülni az ünnepi asztalhoz, akkor Anisoara Rudei tanítónő kiragadta kezükből a széket, nem engedte, hogy leüljenek. Szólni sem hagyták őket. azzal fenyegetőztek, hogy "botrány lesz″, ha a két hölgy kinyitja a száját. Az amerikai vendégek jóformán még ki sem tették a lábukat Klézséről, a nacionalista túltengésben szenvedők Roca Silviát megverték. Anisoara Rudei tanítónő például ilyeneket nyilatkozott a Desteptareának: "Ez a két fiatal nő az MCSMSZ-től még csak nem is klézsei. Nem ismer sem minket, sem a problémáinkat... Őket senki sem hívta, és nincs szükség itt idegenre... Ők azt mondják, hogy Klézse lakosai be akarják vezetni a magyar nyelvet az iskolába, ami nem igaz. Egyetlen szülő sem akarja ezt. S a gyermekek szünetben sem beszélnek csángóul. Egyébként a csángó etnikai fikció.″ Felháborító ez a hazugság, hiszen a Bákó megyei prefektus által aláírt értesítés szerint Klézsén 24 iskolás gyermek számára kérték a magyar-anyanyelv tanításának bevezetését. - A nagykövetben fölmerülhetett a kérdés: egy csángó-magyarok lakta helységben miért nem ők, a csángó-magyarok a vezetők és a hangadók? /Zsehránszky István: Honnét annyi botrány? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A moldovai katolikusok elmagyarosítása hamisítványokkal és el nem fogadható eszközökkel zajlik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./