Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Rotter, Petra
1 tétel
2016. szeptember 12.
Minden délkelet-Európai országnak szembe kell néznie történelmével
„Alig van olyan őshonos kisebbség Európában, amelynek nem kell megküzdenie a népességfogyással. Egyes országok különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül próbálták meg elűzni vagy kiirtani kisebbségeiket, idegennek tekintették a nemzet testének. Most rajtunk van a sor, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a XX. század ártó folyamatait”– hangsúlyozta Vincze Loránt Athénban, a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció által szombaton rendezett kisebbségi jogi konferencián. A FUEN elnökének beszélgetőtársa Petra Rotter, a Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke és Nikalos Ouzounoglou, az Isztambulból elűzött görögök érdekeit képviselő Föderáció elnöke volt.
Az erdélyi magyarság helyzetét is bemutatva Vincze Loránt elmondta: „Európa délkeleti felében több olyan ország is van, amely nem hajlandó szembenézni saját történelmével és a tényekkel. Törökország a mai napig tagadja az örmény népirtást, a kurdokkal nem hajlandó párbeszédet folytatni és figyelmen kívül hagyja a konstantinápolyi keresztény kisebbség jóvátételt sürgető törekvéseit.” A FUEN elnöke szerint a török kormánynak komolyan kell vennie a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció visszahonosítási és visszaszolgáltatási kéréseit, illetve minél hamarabb alá kellene írnia az Európai Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.
Vincze Loránt megállapította, hogy Görögország is mostohán bánik a nyugat-trákiai török kisebbségével. Nehezményezte, hogy a FUEN egyik görögországi török szervezetének elnökét két hete a Görögországhoz tartozó Kos szigetén egy éjszakán át fogva tartották, majd kiutasították az országból, arra hivatkozva, hogy veszélyt jelent a közbiztonságra. A FUEN elnökének véleménye szerint az országok nem hivatkozhatnak kölcsönösségre a területükön élő kisebbségek jogfosztásának igazolására, inkább a jó példákat kellene eltanulniuk egymástól. Arra buzdította a görög és a török kisebbségi szervezeteket, hogy a FUEN ernyője alatt közösen lépjenek fel a problémáik megoldása érdekében. „A két kisebbségi csoport hídszerepet vállalhat a török–görög államközi kapcsolatokban. Törökországnak és Görögországnak is meg kell értenie, hogy a határ túlsó oldalán élő honfitársainak okoz kárt, ha megnehezítik a területükön élő kisebbségek életét” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára az athéni kisebbségi konferencián.
A századfordulón közel kétszázezer görög élt Isztambulban. A török állam több hullámban, különösen az 1960-as években sorozatosan elkövetett visszaélések folytán űzte el őshonos kisebbségét. Mostanra a közösség kevesebb, mint öt százaléka mAradt az egykori Konstantinápolyban, a közösség tagjai elvesztették állampolgárságukat, családi és alapítványi javaikat. Napjainkban nagy részük Görögországban, a többiek a világban szétszóródva élnek. A hétvégén rendezett konferenciát az 1955 szeptemberében végrehajtott görögellenes pogrom évfordulójára időzítették. (RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)
„Alig van olyan őshonos kisebbség Európában, amelynek nem kell megküzdenie a népességfogyással. Egyes országok különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül próbálták meg elűzni vagy kiirtani kisebbségeiket, idegennek tekintették a nemzet testének. Most rajtunk van a sor, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a XX. század ártó folyamatait”– hangsúlyozta Vincze Loránt Athénban, a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció által szombaton rendezett kisebbségi jogi konferencián. A FUEN elnökének beszélgetőtársa Petra Rotter, a Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke és Nikalos Ouzounoglou, az Isztambulból elűzött görögök érdekeit képviselő Föderáció elnöke volt.
Az erdélyi magyarság helyzetét is bemutatva Vincze Loránt elmondta: „Európa délkeleti felében több olyan ország is van, amely nem hajlandó szembenézni saját történelmével és a tényekkel. Törökország a mai napig tagadja az örmény népirtást, a kurdokkal nem hajlandó párbeszédet folytatni és figyelmen kívül hagyja a konstantinápolyi keresztény kisebbség jóvátételt sürgető törekvéseit.” A FUEN elnöke szerint a török kormánynak komolyan kell vennie a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció visszahonosítási és visszaszolgáltatási kéréseit, illetve minél hamarabb alá kellene írnia az Európai Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.
Vincze Loránt megállapította, hogy Görögország is mostohán bánik a nyugat-trákiai török kisebbségével. Nehezményezte, hogy a FUEN egyik görögországi török szervezetének elnökét két hete a Görögországhoz tartozó Kos szigetén egy éjszakán át fogva tartották, majd kiutasították az országból, arra hivatkozva, hogy veszélyt jelent a közbiztonságra. A FUEN elnökének véleménye szerint az országok nem hivatkozhatnak kölcsönösségre a területükön élő kisebbségek jogfosztásának igazolására, inkább a jó példákat kellene eltanulniuk egymástól. Arra buzdította a görög és a török kisebbségi szervezeteket, hogy a FUEN ernyője alatt közösen lépjenek fel a problémáik megoldása érdekében. „A két kisebbségi csoport hídszerepet vállalhat a török–görög államközi kapcsolatokban. Törökországnak és Görögországnak is meg kell értenie, hogy a határ túlsó oldalán élő honfitársainak okoz kárt, ha megnehezítik a területükön élő kisebbségek életét” – fogalmazott Vincze Loránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára az athéni kisebbségi konferencián.
A századfordulón közel kétszázezer görög élt Isztambulban. A török állam több hullámban, különösen az 1960-as években sorozatosan elkövetett visszaélések folytán űzte el őshonos kisebbségét. Mostanra a közösség kevesebb, mint öt százaléka mAradt az egykori Konstantinápolyban, a közösség tagjai elvesztették állampolgárságukat, családi és alapítványi javaikat. Napjainkban nagy részük Görögországban, a többiek a világban szétszóródva élnek. A hétvégén rendezett konferenciát az 1955 szeptemberében végrehajtott görögellenes pogrom évfordulójára időzítették. (RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)