Kétszázötven határon túli, erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, jugoszláviai és horvátországi magyar, illetve magyarországi szakember részvételével aug. 12-én Debrecenben megkezdődött az Ady Akadémia. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A kéthetes akadémián magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet, pedagógia és oktatásmódszertan, számítástechnika, közgazdaságtan, orvostudomány és zenepedagógia tárgykörökben neves szakemberek tartanak előadást. Orosz István professzor, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, az Ady Akadémia elnöke megnyitójában a reménység akadémiájának nevezte a nyári kurzusokat. Elmondta, hogy idén a rendezvény középpontjában az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra, az 1000 éves magyar iskolarendszerre, valamint az 1956-os forradalomra emlékeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Immár hetedik alkalommal rendezik meg tájékoztatott Pósán László, az akadémia szervezője. A történettudományi szekcióban Róna Tas András akadémikus, Fodor István a honfoglalásról beszélnek, Tabajdi Csaba államtitkár pedig a kisebbségi kérdésről. - Az Ady Akadémia pénzügyi háttere évről évre bizonytalan. /Magyar Nemzet, aug. 13./

A székelyek ősi kincse: a rovásírás –  Róna-Tas András tudományünnepi előadása videón
A rovásírásról és eredetéről sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el. Róna-Tas András előadásában a rovásábécé kialakulásának történetét fejti fel lépésről lépésre, visszafelé haladva az időben, míg végül az is kiderül, hogy a rovásírás bizonyos értelemben egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünknek tekinthető.
Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el.
A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének ered nyomába Róna-Tas András, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.
Előadásában először elhelyezi rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között. Ezután izgalmas nyomozás következik: rovásírásos emlékeink alapján lépésről lépésre követi egészen a korai Árpád-korig visszafelé a rovásábécé változásait. Helyreállítja a 11–12. századi rovásírás ábécéjét és szerkezetét, majd megvizsgálja az írásrendszernek a honfoglalás kora előtti forrásait. Mindezek alapján kiderül, hogy a rovásírás az egyik legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető.
Névjegy
Róna-Tas András, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, Széchenyi-díjas akadémikus. Osztrák, német, angol, olasz és amerikai egyetemek vendégprofesszora volt. Fő kutatási területe a török és mongol nyelvek és népek története valamint a magyar őstörténet. A magyar nyelv török jövevényszavairól írott monográfiája 2011-ben jelent meg. mta.hu/mta_hirei