PNL-s képviselő: „Az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét”
Az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét – mondta Florin Roman liberális képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alsóházi frakciójának alelnöke. Florin Roman ezzel Markó Béla volt szövetségi elnöknek arra a szombati RMDSZ-kongresszuson elhangzott retorikai kérdésére reagált, hogy a magyaroknak mit kellene ünnepelniük a Gyulafehérvári Népgyűlés közelgő centenáriumán.
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott keddi közleményben Florin Roman liberális képviselő azt írja: „Kérjük, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét. A románok történelme nem lehet semmiféle politikai árucsere tárgya, és ezen ország minden állampolgárának tiszteletben kell tartania, etnikumtól függetlenül. Nemrég hallottam az RMDSZ egyik jeles vezetőjét, Markó Béla urat feltenni azt a retorikai kérdést egy pártösszejövetelen, hogy mit kellene ünnepelniük a romániai magyaroknak 2018-ban, száz évvel a nagy egyesülés után. A romániai magyarok román állampolgárok, ugyanazon jogokkal rendelkeznek, mint mi, és úgy véljük, hogy a nagy egyesülés centenáriuma ezen ország minden állampolgára számára ünnepi alkalom” – írja a PNL képviselője. Florin Roman hozzáteszi: az 1918-as történelmi eseményért sokan az életüket adták, és 1918. december elsején Gyulafehérváron „románok és magyarok is összeölelkeztek”. „Nem kötelezhetjük az RMDSZ-t arra, hogy velünk együtt örüljenek a nagy egyesülés centenáriumán, de azt viszont kérhetjük, hogy tartsák tiszteletben történelmünket” – mondta a képviselő.
Az RMDSZ Zilahon tartott, szombati kongresszusán Markó Béla volt szövetségi elnök azt mondta: elvárják, hogy a magyarok örüljenek az elmúlt száz esztendőnek. „Baj van a magyarok ünneplési lelkesedésével” – tette hozzá ironikusan. Markó felsorolta, hogy a romániai magyarok máig sem kapták meg a Gyulafehérváron megígért jogokat, hogy 1959-ben megszűnt a Bolyai Egyetem, Ceauşescu rezsimje alatt súlyosan korlátozták a magyarok anyanyelvi jogait, és - habár 1989 után sokat változott a helyzet - mai napig sem tartják tiszteletben az anyanyelvi oktatást biztosító törvényt, példa erre a marosvásárhelyi orvosi egyetem helyzete.
„Egyvalamit azért mégis ünnepelhetünk, hogy száz esztendő múltán is itt vagyunk, nem lehetett minket sem kiüldözni, sem beolvasztani, túléltük a fasizmust, túléltük a kommunizmust és volt erőnk 1989 után mindent újrakezdeni” – mondta a kongresszuson Markó Béla. maszol.ro

Kongresszus, kongresszus után
Az RMDSZ zilahi kongresszusán a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea udvariasan felkérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában.
Mindezt egy kézszorítással pecsételné meg, mert mint mondotta: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Sokkal jobb, mint az írásos szerződés, mert azt, lám, még száz év múltán is számon lehet kérni, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a magyarok egyvégtében felhánytorgatnak, pedig a román állam azóta is, állandóan nagylelkű engedményeket tesz irányukban. Ráadásul olyanokat mondanak, mint Markó Béla az említett kong¬resszuson, hogy: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. (?!) Az ilyen kongresszusokat, ahol ilyesmiket lehet mondani, egyszerűen be kellene tiltani. Szerencsére, hogy rögtön került egy honvédő, a liberális Florin Roman, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy tartsa tiszteletben a románok történelmét, és megmondta: …a jövő évi évforduló „az ország valamennyi polgára számára ünnepet jelent”. Punktum. Tessenek ünnepelni!
A magyarság iránti gesztusként a zilahi kongresszuson egész sereg román politikus is részt vett, és üzent az elnök Iohannis és a miniszterelnök Grindeanu is. Felesleges itt idegenek jelenléte, mint a meghívott magyar miniszterelnök-helyettes Semlyén Zsolté, aki csak öltözködésben tenne engedményt a két ország viszonyának javítása céljából, mivel ő csak azt ígérte meg: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a román–magyar államközi kapcsolatokban, majd ő is a gyulafehérvári nyilatkozattal és más sérelmekkel hozakodott elő. Különben nálunk a törvényhozás is állandóan a kisebbségek iránti nagylelkűségét bizonyítja, és ilyen alapon például a képviselőház áprilisban ellenszavazat nélkül elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a kisebbségek nyelvét. Aztán az ellenzéknek mégiscsak feltámadt a lelkiismerete, szívükben fellobbant a hazafiasság lángja, és megtámadták ezt az alkotmánybíróságon, de az, nagy hazafiatlanságról téve tanúbizonyságot, mégis helybenhagyta. Az agyafúrt magyarok, betartva a bírósági határozatokat, álnokul törvénytisztelőnek mutatkozva leszedik ugyan a községháza feliratokat, de aztán mégis betartanak, ahol tudnak. Most például Csíkkozmáson azt eszelték ki, hogy a falu polgármesteri hivatala előtt virágokból teszik ki a községháza feliratot. (Ilyen és ehhez hasonló aljasságokra bármikor képesek.) Ezek után a jogászoknak kemény munkával olyan paragrafust kell keresniük, amivel ezt is meg lehet tiltani. Az engedmények sorában említsük még meg, hogy bírósági döntés alapján a napokban kincses városunk, Cluj-Napoca nevét magyarul is kitették a város Nagyvárad felőli bejáratához, pedig a polgármester még most is megfellebbezhette volna az erről szóló határozatot. Ilyeneket hallván a régi jó polgármester, Funar, álmatlanul foroghat az ágyában. Ő biztosan betiltotta volna a most Kolozsváron szervezett Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusát is. A FUEN egy teljesen felesleges szervezet, amelynek Romániában nincs mit keresnie, hiszen az európai kisebbségek problémáival foglakozik. Nálunk ilyen gondok egyáltalán nincsenek, hiszen itt messzemenően, példásan, sőt, az unió átlagán felül meg vannak oldva még a nem létező gondok is. A FUEN azt szeretné, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzék az őslakos európai kisebbségek problémáival, és ennek eléréséhez a szükséges aláírások gyűjtését is itt kezdi, de remélhetőleg nem lesz nálunk, aki ilyesmihez nevét adná. Nem csoda, ha a román diplomácia megpróbálta lebeszélni a Kolozsvárra feleslegesen összetrombitált kongresszusra meghívottakat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Vissza kellett volna mondani a FUEN-kongresszus itteni megtartását, és nem nálunk, hanem olyan országban szervezni, ahol a kisebbségi jogok csorbulnak.
Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A PNL is a magyarokat találta meg, mint Románia fő problémája
Az ellenzéki „liberálisok” szerint nemzetellenes, ha a magyarok használhatják az anyanyelvüket és a jelképeiket.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Florin Roman felszólította csütörtökön a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy függessze az RMDSZ-szel a közigazgatási törvény módosításáról kezdett tárgyalásokat.
„A PNL határozottan felszólítja a PSD-t, hogy függessze fel az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről kezdett tárgyalásokat, amelyek szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, és lehetőséget biztosítanának a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén. A PNL határozottan kéri a PSD-ALDE kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a parlamenti szavazáson is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. A PSD és RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt" – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentéséről, „így a PSD több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek".
A PNL minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását - mondta Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett.
Roman szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, hogy a szövetség számára a „centenárium éve a nemzeti gyász éve", egyetlen PSD-s vagy ALDE-s vezető sem határolódott el ezektől a kijelentésektől.
agerpres.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Kimutatták foguk fehérjét
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke, Florin Roman határozottan felszólítja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), hogy függesszen fel mindenféle tárgyalást az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényre vonatkozóan, amely szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, ami lehetőséget biztosítana a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén.
„Az NLP határozottan kéri a kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a plénumban is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. Az SZDP és az RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt” – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb húsz százalékról tíz százalékra való csökkentéséről, „így az SZDP több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek”. Az NLP minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását – tette hozzá Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett. Az alelnök azt is sérelmezte: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, a szövetség számára „a centenárium éve a nemzeti gyász éve”, a kormánykoalíció pártjainak egyetlen vezetője sem határolódott el ezektől a kijelentésektől. Az NLP azt is kéri az SZDP-től, hogy szövetségeseivel, az RMDSZ-szel és a kisebbségekkel együtt szavazzák meg az Egyesülés emlékművének finanszírozását biztosító törvényt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes uszítással ünnepelték Avram Iancu halálának évfordulóját
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta az ünneplőknek Ludovic Orban PNL-elnök Avram Iancu sírjánál azt sugalmazva, hogy fel kell lépni a magyar jogkövetelésekkel szemben.
Mintegy ötezren gyűltek össze a Hunyad megyei Cebén (Ţebea), Avram Iancu sírja körül annak apropóján, hogy 145 évvel ezelőtt halt meg Avram Iancu nemzeti hős, a román nacionalisták példaképe. Az alkalmat kihasználva – és nyilván a politikai haszonszerzés érdekében –, több párt is képviselte magát a rendezvényen külön rendezvénysátrakat felállítva a helyszín közelében.
A román sajtóbeszámolók szerint az ünnepi hangulathoz hozzátartoztak a populista, kifejezetten durva magyarellenes beszólások, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről. A résztvevők azt kérték számon Liviu Dragneán, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökén, hogy miért ad annyi engedményt a magyaroknak, miért nem tűznek ki román zászlókat a magyar templomokra Hargita megyében, és Szovátán miért csak magyar nyelvű utcák vannak. Liviu Dragnea válasz nélkül hagyta a hozzá intézett kérdéseket.
A PNL politikusai azonban nem finomkodtak, ha az erdélyi magyarokról esett szó. Az utóbbi hetekben már szinte rendszeressé vált magyarellenesség hevületében Florin Roman azt mondta: „Bár Liviu Dragnea négy koszorút is elhelyezett Cebén, de kedden, Románia parlamentjében eladott egy darabot Erdély román földjéből a magyaroknak”. Arra utalt, hogy a PSD állítólag tárgyalásokat folytatott múlt héten az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről, bár ezt senki nem erősítette meg, sőt Kelemen Hunor konkrétan kijelentette, hogy az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a PSD-vel arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt.
Ludovic Orban PNL-elnök a román nemzeti ünnepekkor szokásos paszulyfőzelék-osztás előtt azt mondta a résztvevőknek: „meglehet, hogy harcba lesznek hívva”, majd a közönséggel együtt elénekelte a Keljetek át román zászlóaljak a Kárpátokon (románul: Treceţi batalioane române Carpaţii) című, a román szélső jobboldal által gyakran zengett katonadalt.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Erdély elcsatolásának emlékművéért kezd éhségsztrájkba egy PNL-s képviselő
Liviu Dragnea képviselőházi elnök parlamenti irodája előtt tervez éhségsztrájkolni hétfőtől Florin Roman, a PNL képviselője, azért mert a kormány „még nem reagált” az Egyesülés emlékművének finanszírozásával kapcsolatban.
„Liviu Dragnea irodája előtt fogok tiltakozni, mert valójában ő vezeti a kormányt és a parlamentet. Van egy centenáriumi törvényünk, illetve egy, az egyesülés emlékművéről szóló jogszabályunk, amelyek arra várnak, hogy szavazzanak róluk a Liviu Dragnea által őrzött képviselőházban. Vagyis Dragnea politikai akaratán múlik, hogy ez az emlékmű elkészül-e vagy sem” – nyilatkozta kedden a képviselő, hangsúlyozva, hogy benyújtotta a házbizottsághoz az értesítést, amelyben közli, hogy hétfő reggel 9 órától elkezdi az éhségsztrájkot. A képviselő bevallása szerint nem fog sátort verni, egy széken ülve fog sztrájkolni, mivel nem akarja kényelmetlen helyzetbe hozni az intézményt.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag

Utcára, román!
Vadim Tudor örök. Hitvallása, eszméi és rögeszméi, vadnacionalizmusa, leplezetlen magyargyűlölete ma is él, s bár Románia parlamentjébe hosszú évek óta nem jut be szélsőséges párt, ez valójában csak annyit jelent, hogy mindezek a retrográd, soviniszta erők és gondolatok mintegy „szétterültek” a törvényhozásban képviselettel rendelkező politikai szervezetek között.
Így aztán a valamikori Nagyrománia Párt szellemi örökségét megtaláljuk a kormányzó Szociáldemokrata Pártban, de még a mindmáig kiismerhetetlen, heterogén Mentsétek meg Romániát Szövetségnek is voltak magyarellenes megnyilvánulásai, idegengyűlölet és paranoid hangulatkeltés tekintetében pedig a Traian Băsescu nevével fémjelzett Népi Mozgalom Pártja helyenként már-már megelőzni látszik Vadim Tudor egykori alakulatát. De a legfőbb ellenzéki erő, a szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentő Nemzeti Liberális Párt sem akar kimaradni e vadnacionalista versenyfutásból, újabban attól sem riadnak vissza, hogy már-már utcai tüntetésre szólítsák híveiket és az igaz román hazafiakat a magyarok ellen. Múlt héten még csak afféle rossz viccnek tűnt, hogy Florin Roman liberális politikus tüntetéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati jogok biztosításához szükséges küszöböt a közigazgatásban. Igaz, a kezdeményező tisztsége miatt – Roman nem valamiféle mezei párttag, hanem a Nemzeti Liberális Párt alelnöke! – és a marosvásárhelyi római katolikus líceum megszüntetése, illetve a (talán éppen ezt a jogsértést elfedni, a nacionalista hangulatot pedig megalapozni hivatott) székelyudvarhelyi szekus diverzió miatt amúgy is feszültté vált közhangulatban, a magyar–román viszony elmérgesedése közepette a kijelentés amúgy is jókora adag felelőtlenségről árulkodott. De az már tényleg több a soknál, amikor az alakulat elnöke is magyarellenes utcai megmozdulásokat helyez kilátásba. Márpedig Ludovic Orban ezt sugalmazta Cebén, az Avram Iancu-megemlékezésen, amikor a magyar jogkövetelések kapcsán azt találta mondani a jelenlevőknek: meglehet, hogy harcba lesznek hívva. Teszi ezt tehát annak a pártnak az elnöke, amely a jelenlegi erőviszonyok közepette a korruptaknak, gazembereknek, szélhámosoknak, retrográdaknak, Európa-elleneseknek, kommunistáknak bélyegzett szociáldemokraták egyetlen alternatíváját jelentené… Vadim Tudor büszkén húzná ki magát: harca nem volt hiábavaló, íme, a romániai politikai élet minden sejtjét áthatja a nemzetféltő sovinizmus, nyíltan hangoztatott magyarellenesség.
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nacionalista liberálisok
Felugattak a nemzeti liberálisok! Egyazon időben! Már nem is tudom, kit nevezzek meg a sok alelnök közül: Mircea Havat vagy Florin Romant, esetleg az elnök Ludovic Orbant, vagyis Lajcsit. Nagy fájdalmuk, hogy az erdélyi magyarok nem akarják megünnepelni Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulóját, de az is bántja őket, hogy az RMDSZ vezérkara miért tárgyal a hatalmon lévő PSD–ALDE szövetséggel, miért nem csak ővelük…
Nem nagyon beszélnek arról, hogy a párt népszerűsége folyamatosan lemenőben van, ezért nyúltak a jó öreg nacionalizmushoz. Nem hinném, hogy ennek nagy keletje lenne, mert a mélyrepülés oka, hogy miután hatalmaskodásuk idején igencsak megszorították a népnek adott juttatásokat, s most éppen a baloldali kormány életszínvonal-emelési intézkedéseit támadják. Idős liberális ismerősöm szerint már az, hogy egyesültek a rossz emlékű Demokrata Párttal, butaság volt, de a néppárthoz való átállás is kolosszális ökörségszámba megy. És hogy a saját magas fizetésüket megszavazták, a köznép nyugdíjának emelését pedig nehezményezik, oda vezet, hogy még a kemény szabadelvűek sem fognak rájuk voksolni.
Valamikor a párt nevéből a liberális mellől többen ki akarták venni a nemzeti (ne írjam: nacionalista) szót. A párt akkori elnöke, Radu Câmpeanu nagyon ellenezte ezt. Egy darabig európaibb hangokat pendítettek meg, majd szép lassan áthangolódtak balkánivá, versenyezve a szocdemekkel, majd lépéshosszal le is hagyva ezeket. Most már odáig jutottak, hogy Orban Lajcsi azon sóhajtozik, miért akarják leszállítani a bizonyos magyar jogokat lehetővé tevő 20 százalékos kisebbségi küszöböt 10 százalékra. Meg hogy az erdélyi magyarságnak is milyen jó volt Erdélynek Romániához való ragasztása. Olyan jó, hogy még román politikusok is megírták (Octavian Goga, Iuliu Maniu, Victor Babeș, Ion Slavici, Traian Vuia stb.): a regátiak „skrupulus nélkül” fosztották ki a transzilván területeket. Na, meg az ígéreteikből alig tartottak be valamit; nemhogy autonómiát nem adtak, hanem erőszakolt románosítást vittek véghez.
És még csak annyit: nem a gyulafehérvári gyűlés „csatolta” Erdélyt Romániához (ennek lesz jövőben a 100. évfordulója), hanem a trianoni szerződés, pontosabban diktátum, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Ezt pont Lajcsi ne tudná? Hiszen az apjától csak hallhatta!
Román Győző / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Parlamenti döntés: Ecaterina Andronescu lett a centenáriumi bizottság elnöke
Szerdai együttes ülésén megszavazta a két ház plénuma a szenátus és a képviselőház centenáriumi ünnepségekért felelős, közös bizottságának működését módosító tervezetet.
Ennek értelmében a centenáriumi bizottság elnökévé Ecaterina Andronescut választották, miután a korábbi elnök, Lucian Romaşcanu kulturális miniszter két hónappal ezelőtt lemondott erről a tisztségről.
Florin Roman liberális párti képviselő, a centenáriumi bizottság alelnöke kijelentette, hogy Romaşcanu július 14-ei lemondása után megbénult a testület működése, az első két megbeszélés óta gyakorlatilag semmi előrelépés nem történt. Roman szerint ez a politikai csatározások következménye ‘egy olyan bizottságon belül, amelynek a centenáriummal kellene foglalkozni’.
www.agerpres.ro; erdon.ro

Nem bővül az anyanyelvhasználat (Dragnea hárít)
Korainak tartja Liviu Dragnea SZDP-elnök az anyanyelv-használati jogok bővítését a közigazgatásban. Az RMDSZ ugyanis felére – 20-ról 10 százalékos lakossági arányra – csökkentené azt a küszöböt, amelyen már anyanyelven is elérhető lenne a hivatali ügyintézés.
Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot idén májusban nyújtották be, jelenleg a képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár, és kiváltotta a nacionalista körök éles ellenkezését. A tervezet szankciókat is tartalmaz, előírná azoknak az önkormányzatoknak a megbüntetését, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. „Roppant érzékeny” kérdésről van szó, az SZDP pedig akkor fogja az anyanyelv-használati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja – nyilatkozta tegnap Dragnea. A kormánykoalíció vezetője elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: az SZDP a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt, a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést. A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az NLP egyik képviselője tegnap éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott „kiváltságok” elleni tiltakozásul. Dragnea szerint Florin Roman ellenzéki képviselőnek „más okot kéne keresnie a tiltakozásra”, az SZDP ugyanis semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előrelépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre az SZDP eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem támogatja a PSD az anyanyelvhasználat bővítését
Éhségsztrájkol Florin Roman (PNL) az "RMDSZ-követelések" miatt
Korainak tartja Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy Romániában csökkentsék a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban, és a PSD nem támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát.
Liviu Dragnea hétfőn nyilatkozott erről a parlamentben, hozzátéve, hogy "roppant érzékeny" kérdésről van szó, a PSD pedig akkor fogja az anyanyelvhasználati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja.
A szociáldemokrata politikus elmondta: elvszerű párbeszédet folytat Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és nem érzékelt semmilyen nyomást részéről. Emlékeztetett: a PSD a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítvány szavazása előtt a jelenleginél sokkal kiélezettebb politikai helyzetben sem vállalta ennek a törvénymódosításnak a támogatását, tehát nem tevődik fel, hogy a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ nyomására hozzon ilyen döntést.
A házelnöki tisztséget is betöltő pártelnök sajnálatosnak nevezte, hogy parlamenti irodája előtt az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője hétfőn éhségsztrájkba kezdett, egyebek mellett az RMDSZ nyomására elfogadott "kiváltságok" elleni tiltakozásul. A házelnök szerint Florin Roman PNL-s képviselőnek "más okot kéne keresnie a tiltakozásra", a PSD ugyanis szerinte semmilyen engedményt nem tett az RMDSZ-nek Erdély és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója küszöbén, és semmilyen gond nincs a jövő évi centenáriumi ünnepségek megszervezése vagy finanszírozása körül.
Az MTI érdeklődésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi elnöke nem kívánta kommentálni Liviu Dragnea nyilatkozatát, de leszögezte: Romániában csak akkor lehet előre lépni a kisebbségi nyelvhasználatban, ha ezt nem kezelik tabutémaként, hanem sikerül érdemi vitát nyitni az RMDSZ törvényjavaslatának tartalmáról. A párbeszédre a PSD eddig nyitottnak mutatkozott, a jelenlegi ellenzéki pártok viszont elzárkóztak, inkább politikai kártyaként használják a témát - jegyezte meg az RMDSZ frakcióvezetője.
A képviselőházban szakbizottsági véleményezésre vár az RMDSZ törvényjavaslata, amely a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt. A magyar parlamenti frakció májusban kezdeményezte a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvény módosítását, amellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. Az RMDSZ ugyanakkor szankciók törvénybe iktatását is javasolja, melyekkel azokat az önkormányzatokat lehetne sújtani, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. Szabadság (Kolozsvár)

Ráérünk?
Pató Pálos megoldást javasol az anyanyelvhasználati jogok bővítésére Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök. Nem pont úgy fogalmaz, mint a Petőfi által megörökített alszolgabíró avagy községi jegyző – „ej, ráérünk arra még” –, hanem azt mondja, korai még engedményeket tenni e kérdésben. Hogy mihez képest lenne korai, ez legalább annyira érthetetlen, mint az egész újraéledt, újraélesztett magyarellenes hangulat.
Az RMDSZ törvénytervezetében az szerepel, húszról tíz százalékra csökkenne a küszöb, amely lehetővé tenné az anyanyelvi hivatali ügyintézést, mi több, a jogszabály bírságolná is azokat, akik nem tartják be az előírásokat. Ám ez a javaslat egyelőre megrekedt a képviselőházi szakbizottságban, a módosítást a szociálliberális koalíció sem vállalja, az ellenzék – élükön a kérdésben agresszív nacionalizmust képviselő liberálisokkal – pedig politikai tőkét kovácsol belőle. Egyik hangoskodó szószólójuk, Florin Roman oly alpári szinten viselkedik – semmitől sem riad vissza, legyen szó akár hazafias nóták kihangosításáról, akár a parlament plénumában Erdély áruba bocsátásának lehetőségéről áradozni, akár rögtönzött éhségsztrájkról –, hogy arra szinte fölösleges viszonylag elegáns és hatásos politikai viszontválaszt címezni. De nehéz érveket felsorakoztatni pártelnökének, Ludovic Orbannak is, amikor magát újkori Avram Iancunak érezvén arról beszél, megtörténhet, ismét csatasorba kell hívni a népet. A maga módján a népre hivatkozik Dragnea is, ám említettekhez képest viszonylag civilizáltan állítja, „roppant érzékeny” kérdésről van szó, pártja akkor fogja az anyanyelvhasználati küszöb leszállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társadalom is megérti és elfogadja. Nyilvánvalóan, magyar szempontból – és egyáltalán kisebbségi: tehát szász, sváb szempontból is, hogy csak azokat a nemzeti közösségeket említsük, amelyeknek befolyásos képviselője van a bukaresti hatalomban – ezt így nem lehet elfogadni. Hiszen mikor is értené meg, illetve fogadná el a nacionalista uszítóktól, hivatásos vészharangkongatóktól állandóan hergelt román társadalom azt, hogy a magyar jogkövetelés lényege, hogy a remélt és kért kisebbségi jogok senkitől sem vennének el semmit, hanem méltányosan, a gyulafehérvári ígéretekben foglaltak szellemében rendeznének egy évszázados problémát. Civilizációra, toleranciára és kultúrára vallana, ha a romániai törvényhozók belátnák, az anyanyelvhasználat nem kiváltság, hanem természetesség és értékrend. Ám ez távoli, hiszen a primitív módon felhergelt, a magyarellenesség levegőjét szívó egyszerű román atyafi, mivel életkörülményei továbbra is méltánytalanul rosszak, jó ideig hajlamos lesz úgy vélekedni, nem időszerű még e kérdés. Valójában össztársadalmi szinten kellene megszabadulnunk a kártékony Pató Páloktól. Hiszen senki sem ér rá: mi végképp nem, de román nemzetiségű felebarátainknak sem mindegy, meddig tart még e kusza, haszonlesésre, ostobaságra és szekus beidegződésekre alapozó nemzetféltés.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Össznemzeti fóbiák
Mindig érdekelt, mi volt előbb: a paranoiás politikus, vagy a paranoiás nép. Vajon a politikus ragasztja a rögeszméit a népre, vagy ő igazodik a nép kényszerképzeteihez szavazatszerzés céljából? Inkább úgy néz ki, egymást gerjesztő folyamatokról van szó, ezért a szűnni nem akaró hisztéria.
Mindez a liberális Florin Romanról jutott eszembe, aki – értelmesebb ötlet híján – az RMDSZ „féktelen” követelései miatt kezdett éhségsztrájkba hétfőn a képviselőházban. Most épp arról a törvénymódosítási kezdeményezésről van szó, amelyik az anyanyelvhasználati küszöböt levinné húszról tíz százalékra. És bevezeti az alternatív küszöb fogalmát, ami lehetővé tenné, hogy minden olyan településen, ahol egy kisebbség száma meghaladja az ötezret, érvényesülhessenek a nyelvi jogok. (Ha engem kérdeznek, elsősorban nem a bukaresti többnyelvű feliratokra gondoltak a kezdeményezők. A fővárosban csupán 3500-an vallották magukat magyarnak, viszont annál többen, 24 ezren romának, de hát mindenki a maga kis fóbiájával …) A koplalás végül nem tartott sokáig, a szociáldemokrata pártvezér, Liviu Dragnea azonnal visszakozott azt állítva, ő ezt soha nem is támogatta.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

Elutasította a képviselőház az RMDSZ kezdeményezését az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésére
Előbb a képviselőház jogi, közigazgatási, illetve emberjogi bizottsága, majd a képviselőház plénuma is elutasította az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében 10%-ra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb a kisebbségek által is lakott településeken. A kezdeményezés mellett csak a 21 RMDSZ-képviselő szavazott, 256-an ellene voksoltak, négyen tartózkodtak.
A helyi közigazgatásról szóló törvény RMDSZ által javasolt módosítása értelmében 20 százalékról 10-re csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt, és egy kedvezményes küszöböt is bevezetnének. A tervezet szerint azon településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a 10%-ot, használhatják anyanyelvüket a helyi közigazgatási intézményekben és az azoknak alárendelt intézményekben, a prefektúrákon, a minisztériumoknak és a központi közigazgatásnak alárendelt területi intézményekben. Jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot. A tervezetet Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő ismertette, de a szövetségen kívül egyetlen párt sem támogatta, még a nemzeti kisebbségek képviselői sem. Mindegyik alakulat képviselői azon véleményüknek adtak hangot, hogy Románia továbbra is példaértékű országnak számít a kisebbségekkel szembeni tolerancia terén. A végső döntést a parlament szenátusa fogja meghozni.
Csoma Botond: durva, nacionalista szónoklatok az RMDSZ-kezdeményezés vitáján
Lapunkat Csoma Botond tájékoztatta a szakbizottsági, majd ezt követően a plénumban lezajlott vitáról. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselője maga is felszólalt a bizottságban a módosítás mellett érvelve. Csoma a Szabadságnak elmondta: a legvehemensebben – amint az várható volt – a liberálisok támadták az anyanyelv-használati küszöb csökkentésére vonatkozó kezdeményezést. Florin Roman (PNL) és Pașcan Emil-Marius (Népi Mozgalom Pártja – PMP) nacionalista szónoklatai a 90-es évek elejének hangulatára emlékeztet, az ellenzők a románok elleni támadásnak, szeparatizmusnak minősítették a módosító indítványt. Jóllehet a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Kolozsváron támogatta a többnyelvű kolozsvári településjelzők kihelyezését, képviselői most az RMDSZ-kezdeményezés ellen szavaztak. Az alternatív küszöböt kifogásolták, amelynek értelmében azokon a településeken is megillet egy kisebbséget a közigazgatásban való anyanyelvhasználat joga, ahol számuk eléri az 5000 főt. Csoma Botond úgy értékelte, ez csak színjáték részükről, hiszen más megoldást nem javasoltak. Mint említette, később azzal a kifogással álltak elő, hogy az RMDSZ miért a szociáldemokratákkal tárgyalt erről.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), amely az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás aláírása előtt még azt ígérte, hogy támogatja a küszöb csökkentését, utóbb visszakozott, most pedig leszavazta az RMDSZ-indítványt. A Liviu Dragnea pártelnök kínálta kompromisszumos megoldásnak számító 15 százalékról sem sikerült megegyezni velük, noha az RMDSZ elfogadta volna az ajánlatot.
A nem magyar nemzetiségek képviselői is a küszöb csökkentése ellen szavaztak, alkotmányellenesnek nevezve azt. Kifejtették: nagyon elégedettek, ahogy a román állam gondját viseli a kisebbségeknek, a 20 százalékos küszöb pedig több mint nagyvonalú, sehol Európában nincs erre példa, hangoztatták. Mindezt annak ellenére, hogy a viták során több alkalommal is elhangzott: az Európa Tanács miniszteri tanácsa 2012-ben ajánlást fogalmazott meg Románia számára, amelyben a 20 százalék csökkentését javallja, ami pedig az európai példákat illeti, Belgiumban a német lakosság számaránya alig 3 százalék, ennek ellenére élhetnek anyanyelv-használati jogukkal. szabadsag.ro

PNL-alelnök Kelemen Hunorhoz: ha az RMDSZ számára fontos ez az ország, nem a PSD-t, hanem a PNL-t kell támogatnia
Ha az RMDSZ számára fontos ez az ország, nem a Szociáldemokrata Pártot, hanem a Nemzeti Liberális Pártot kell támogatnia – üzente Kelemen Hunor szövetségi elnöknek a PNL egyik alelnöke, Florin Roman.
„Azt mondta Kelemen Hunor, hogy szájba verték, de én nem értem, hogy miért, mert az RMDSZ 27 éve szinte állandó jelleggel kormányon van, becsapták a liberálisokat is, a PSD-seket is, nagyjából mindenkit. Ez a legjobb példa arra, hogy a románok toleránsak a kisebbségekkel szemben, hogy a nemzeti kisebbségek minden jogot élveznek, ami egy európai országban kijár nekik” — fogalmazott Roman a PNL Országos Tanácsának brassópojánai ülésén.
Beszédében ugyanakkor hangsúlyozta, az RMDSZ elnöke “nem panaszkodik és soha nem is fog panaszkodni a benzin drágulása miatt”, mint ahogy a társadalombiztosítási rendszer tervezett módosítása ellen sem emeli fel szavát, bár ennek nyomán — állítja Roman — 27%-kal csökken majd az emberek fizetése.
„Nem hallottam Kelemen Hunort üvölteni a fájdalomtól annak láttán, hogy a 2.000 lej alatti béreket ugyanúgy megadózzák, noha partnereik nem ezt ígérték. Nem láttam az RMDSZ-t és Kelemen Hunort sírni, amikor 6%-kal nőtt a földgáz és 5%-kal a villamos energia ára. (…) Hagyják abba az uszítást, a gyűlöletkeltést, mindent, ami a nemzet megosztásához vezet. Ha fontos önök számára ez az ország, ne támogassanak egy olyan kormányt, amely mélyen az emberek zsebébe nyúl. Támogassák a PNL-t, támogassák Romániát, hogy tudjuk megbuktatni ezt az inkompetens kormányt, és akkor elhiszem, hogy ön egy jó román” — fogalmazott a PNL alelnöke. Agerpress.ro; Erdély.ma

Hivatalában marad a Tudose-kabinet
Nem fogadta el tegnap az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt a parlament, így hivatalában marad a kormány. Az indítvány elfogadása mellett 159 törvényhozó szavazott, de a kormány megbuktatásához 233 támogató voksra lett volna szükség.
A törvényhozás épülete előtt mintegy ötezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) felhívására vonultak utcára. Gyalogosan és autókkal egyaránt körbejárták a parlament hatalmas épületét. Mihai Tudose miniszterelnök a parlamenti vitán elmondta, szerinte az ellenzék hamis hírekkel riogatja a lakosságot, mert Romániának stabil gazdasága van, a bérek és a nyugdíjak nőttek. Úgy vélte, az adómódosításoknak kedvező hatásuk lesz, mert 6 százalékponttal, 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó. A társadalombiztosítási járulékok áthárítása teljes egészében az alkalmazottakra hosszú távon magasabb nyugdíjat fog eredményezni a dolgozók által befizetett járulék megnövekedése miatt. Rámutatott: az idei év első nyolc hónapjában a munkavállalók vásárlóereje 12 százalékkal, a nyugdíjasoké 14 százalékkal nőtt, és a jövő évtől bűncselekménynek fog számítani, ha a cégek visszatartják a dolgozók által fizetett tb-járulékokat. A szigorítás következtében egymilliárd lej többletbevételre számítanak. Tudose kifejtette, a bruttó minimálbérnek 1450 lejről 1900 lejre tervezett emelése 9,1 százalékkal nagyobb jövedelmet fog eredményezni mintegy 1,7 millió dolgozónak, akiket minimálbérért foglalkoztatnak. A liberális Raluca Turcan frakcióvezető szerint az állampolgárok érdeke ellen kormányoz a szociálliberális koalíció. Szerinte a kabinet fő erejét képező szociáldemokraták a demokrácia ellenségei. Azzal vádolta őket, hogy ki akarják vezetni Romániát az Európai Unióból. Az ellenzék azt is a kormány szemére vetette, hogy folyamatosan támadja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bizalmatlansági indítvány vitáján élelmiszerekkel vonult a pulpitushoz az NLP egyik képviselője. Florin Roman (fotó) többek között tojást, vajat, húst és kenyeret vitt magával, hangsúlyozva, hogy az egy család élelmiszeradagja, amelyért most nagyobb árat kellett fizetniük, mint szeptemberben.
Tartózkodott az RMDSZ
Kelemen Hunor szövetségi elnök az indítvány vitáján hangsúlyozta, az RMDSZ nem tudja támogatni a bizalmatlansági indítványt, de a kormány javaslataival sem tud egyetérteni. „Ezért döntöttünk úgy, hogy a szavazáson tartózkodunk” – mondta. Úgy fogalmazott, nagyon meglepte, amikor azt hallotta, hogy egy baloldali, szociáldemokrata kormány neoliberális adópolitikai intézkedéseket vezet be. A politikus úgy véli, olyan brutális, hirtelen meghozott változások ezek, amelyek első ránézésre, közép és hosszú távon kedvező következményeket is eredményezhetnek – a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetet elemezve az RMDSZ elnökének mégis az a meggyőződése, hogy a javaslatok nagy kockázatokat hordoznak magukban, ezekkel kapcsolatban körültekintőbbnek és óvatosabbnak kell lenni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)