"Az orosz törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, Dimitrij Rogozin Bukarestbe látogatva egyértelműen Románia tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Az alaphang az volt, hogy Románia NATO-integrációja nem tenne jót Bukarest és Chisinau viszonyának. Az új moldovai vezetésnek, Voronyin elnökkel az élen már nem prioritása az euroatlanti integráció. Moldova Köztársaság az Orosz Föderációba fog integrálódni, s amennyiben Románia a NATO felé tart, ez problémássá teszi majd a két román állam viszonyát. Az orosz politikus javaslatot is tett: amennyiben Romániát nem fogadja a NATO, Oroszország kész a partneri viszony kialakítására, s hosszú távon azt sem tartja kizártnak, hogy ilyen körülmények között a két román állam egyesüljön. /Kelemen Hunor: Politikai zsarolás moszkvai módra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./"

Lenácizták Băsescu4
Családja és volt pártja is védelmébe vette tegnap Traian Băsescu államfőt, akit egy nappal korábban Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nál akkreditált nagykövete azzal vádolt, hogy neonáci elveket vall és terjeszt.
A moszkvai diplomata a 93 halálos áldozatot követelő norvégiai tömeggyilkosság kapcsán a fasizmus eszméinek európai térhódítására hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor elítélte Traian Băsescu azon nyilatkozatát, amely szerint a román államfő Ion Antonescu marsall helyében 1941-ben szintén a Pruton túlra vezényelte volna a román hadsereget.
„Ha a NATO és az Európai Unió berkein belül a legmagasabb közjogi méltóságok is ilyen fasiszta kijelentéseket tesznek, nincs amiért felháborodni, ha egyes állampolgárok ezt hadüzenetként értékelik” – utalt a diplomata a norvég Anders Behring Breivikre, aki beismerte, ő robbantott pénteken az oslói kormányzati negyedben és a fővárostól nyugatra, egy nyári táborban nyolcvannál is több embert végzett ki lőfegyverrel.
Băsescu szavait Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője is hevesen kritizálták.
Ezzel szemben Mircea Băsescu a család nevében elutasította az államfőt ért vádakat, és felszólította Dmitrij Rogozint, hogy tanulmányozza a történelmet mielőtt nyilatkozna, hiszen nem akárkiről, egy uniós ország fejéről beszél. „Én nem politizálok, de minden román állampolgárhoz hasonlóan osztom az államfő álláspontját. Ion Antonescu marsall azért adta ki 1941-ben a támadási parancsot, mert vissza kellett szerezzniük azokat a területeket, amelyeket az oroszok egy évvel azelőtt elvettek” – fogalmazott az államfő Konstancán élő testvére.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt szóvivője szerint fenntartásokkal kell kezelni az orosz NATO-nagykövet nyilatkozatát, ugyanis Rogozin excentrikus diplomata hírében áll, aki volt politikusként még nem tanulta meg a nemzetközi diplomácia kommunikációs etikettjét és ezért gyakran sokkoló hangnemben fogalmaz. „Nyilvánvaló provokációval állunk szemben, ugyanis napjaink Európájában csak szomorú és marginális tényezőként vannak jelen a neonáci eszmék” – mondta el Voinescu.
Az államfőhöz rendkívül közelálló PDL-s politikus hozzátette: véleménye szerint a bolsevizmus sokkal nagyobb fenyegetést jelent a demokráciára nézve, mint a nemzeti szocializmus. „Ugyanakkor szeretném hinni, hogy mindkét politikai irányzat fölött eljárt az idő, és soha nem térnek vissza kormányalkotó tényezőként valamelyik európai országban” – fogalmazott Sever Voinescu.
Traian Băsescu azzal „vívta ki” az oroszok felháborodását, hogy a B1 kereskedelmi televíziónak adott június végi interjújában azt hangoztatta, Ion Antonescu marsallhoz hasonlóan ő is parancsot adott volna a román katonáknak a Pruton való átkelésre, hiszen „szövetségesünk (a náci Németország – szerk. megj.) és területi követeléseink ezt kérték”.
Az államfő hazaárulással vádolta az 1948-ban trónjáról lemondó Mihály királyt. Leszögezte: „egy tengerészkapitány és egy államfő sose hagyja cserben az övéit”. A moszkvai reakciót látva az államfő utóbb rendkívüli sajtónyilatkozatban tért vissza a témára, hangsúlyozva, hogy nem érti az oroszok felháborodását, hiszen a kelet-európai térségeket érdekövezetekre osztó Molotov–Ribbentrop-paktumot a moszkvai törvényhozás is elítélte, és „a Szovjetunió már amúgy sem létezik”.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

Elkezdik az amerikai rakétapajzs kiépítését
Az eredeti terveknek megfelelően idén megkezdődik az európai rakétavédelmi rendszer romániai bázisának kiépítése az Olt megyei Deveselun, az ide telepítendő SM-3-as elfogó rakétákat pedig 2015-ig állítják hadrendbe – mondta Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára, akivel kedden közölt interjút a Gândul című lap.
A rakétapajzs romániai főtárgyalója kifejtette, hogy Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni közepes hatótávolságú rakétatámadásával szemben. A növekvő észak-koreai fenyegetés miatt Washington letett arról, hogy a rakétapajzs kiépítésének negyedik szakaszában nagy hatótávolságú rakéták elfogására alkalmas korszerűsített SM-3-as rakétákat telepítsen Európába, de ez a döntés nem érinti az első három szakasz megvalósulását – magyarázta az amerikai illetékes. Hozzátette: Deveselun idén megkezdik a munkálatokat, az ehhez szükséges több százmillió dollárt pedig az Egyesült Államok Kongresszusa biztosította.
Rámutatott: Iránnak sok rövid- és közép-hatótávolságú rakétája van, Észak-Korea viszont interkontinentális rakétát is kifejlesztett. Ezért döntött úgy az Egyesült Államok, hogy 14 nagy hatótávolságú rakétaelfogót telepít Alaszkába és egy második radart Japánba, ugyanakkor letesz a nagy hatótávolságú elfogók európai telepítéséről.
Kérdésre válaszolva Rose elismerte, igaza van Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesnek, amikor azt mondta, hogy az amerikai rakétapajzs nem képes elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. Az amerikai illetékes szerint ezzel együtt Moszkvának vannak olyan aggályai, miszerint a rakétavédelmi rendszer csökkentheti az orosz hadászati nukleáris erők elrettentő képességét. „Mi együttműködünk a rakétavédelem terén Oroszországgal, és nem fogadhatjuk el a védelmi képességeink korlátozását, mert biztosak kell lennünk abban, hogy a rendszer képes gyorsan reagálni a változó fenyegetésekre” – mondta Frank Rose.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát tavaly nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ig) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe SM-3-as elfogó rakétákat – emlékeztetett a lap.
Szabadság (Kolozsvár)

Rogozin: Bukarest „Anschlussra” készül
Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szerint Románia be akarja kebelezni Moldovát.
Az orosz kormányfő-helyettes ezt tegnap írta Twitter-oldalán annak kapcsán, hogy Traian Băsescu román államfő előző nap Igor Cormannal, a moldovai parlament elnökével találkozott. Rogozin szerint Băsescu két lépcsőben képzeli el a Pruton túli ország annektálását: először az európai uniós integrációját szeretné tető alá hozni, „ezt követően jönne az Anschluss” – fogalmazott Rogozin, Ausztria 1938-as, Németország általi bekebelezésére utalva.
A Cormannal folytatott találkozón Băsescu aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Moldovában is megismétlődhet az örmény forgatókönyv, miután Jereván inkább az Orosz-Fehérorosz-kazah Vámunióval írt alá társulási szerződést az Európai Unió helyett. „Az a hazafias feladatuk, hogy 2014-ben és 2015-ben is hatalmon maradjanak, hogy ratifikálhassák az európai megállapodásokat” – mondta a román államfő kedden.
Băsescu tegnap reagált Rogozin vádjaira, cáfolva az orosz kormányfő-helyettes állításait. „Románia sosem nyilatkozott úgy, hogy annektálni akar bármilyen országot, célunk Moldova európai uniós integrációjának megvalósítása” – jelentette ki a román államfő.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Magyarázatot követel Bukarest Oroszországtól
A román külügyminisztérium nyilvános magyarázatot kér a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a NATO- és EU-tag Romániával szemben, amikor azzal fenyegetőzött, hogy „legközelebb TU-160-as típusú hadászati bombázóval utazik” a térségbe.
A szombati bukaresti külügyi közleményben Rogozin Twitter-üzenetére reagáltak, amelyben az orosz miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy Románia – az Amerikai Egyesült Államok követelésére – lezárta légterét repülőgépe előtt, amellyel a Dnyeszter menti Köztársaságból Moszkvába akart utazni.
A román külügyminisztérium szerint a hadászati bombázóval való fenyegetőzés nagyon súlyos kijelentés olyan körülmények között, amikor „Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, az oroszbarát szeparatisták pedig súlyosan megsértik a (Romániával) szomszédos állam közrendjét”.
A bukaresti külügyminisztérium rámutatott: Románia szigorúan betartja az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat azokkal szemben, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását. Rogozin szerepel az EU szankciós listáján.
Az orosz miniszterelnök-helyettes a május 9-i, győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott a Moldovából „kiszakadt”, csak Oroszország által elismert Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába, Tiraszpolba. Az oda vezető légi úton a kijevi hatóságok nem engedték átrepülni gépét Ukrajna légterén, így Bulgárián és Románián keresztül érkezett a helyszínre. Tiraszpoli látogatása ellen a moldovai kormány egyébként tiltakozott.
Dmitrij Rogozin pénteken Tiraszpolban azt szorgalmazta: Moldova halassza el az EU-val kötendő társulási megállapodásának aláírását az év végi parlamenti választásokig. Hozzátette: Moldova szívesen látott tagja lenne a tervezett orosz-fehérorosz-kazah vámuniónak.
Bukarest viszont elkötelezett híve annak, hogy a „második román államként” emlegetett Moldova mielőbb csatlakozzék az Európai Unióhoz. A román hatóságok több ízben kifejezték aggodalmukat, hogy a Krím elcsatolásának mintájára Oroszország a Dnyeszter-mentét is annektálni akarja.
MTI. Székelyhon.ro

Corlăţean: súlyos kijelentés a bombázóval való fenyegetőzés
Román–orosz diplomáciai botrány Rogozin kijelentése miatt
Nyilvános magyarázatot kért a román külügyminisztérium a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a NATO- és EU-tag Romániával szemben, amikor a hétvégén azzal fenyegetőzött, hogy „legközelebb TU-160-as típusú hadászati bombázóval utazik” a térségbe. Traian Băsescu államfő kevésbé diplomatikusan kommentálta az ügyet: kellene tudni, mennyi vodkát ivott Rogozin, mielőtt ilyesmiket mondott volna. „Jellemzően »rogoziánus« nyilatkozat, csak úgy sugárzik belőle a megvetés minden iránt, ami nem orosz. Ez Rogozin, aki megrekedt a sztalinista gondolkodásmódnál”, nyilatkozta a maga közvetlen módján az államfő. Az orosz miniszterelnök-helyettes a Twitteren azt nehezményezte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve lezárta légterét különgépe előtt. Legközelebb bombázóval jön majd erre, fenyegetőzött. Szabadság (Kolozsvár)

Amerikai nagyüzem Bukarestben – Băsescu udvari bolondnak nevezte Rogozint
Egymásnak adják a kilincset Bukarestben magas rangú amerikai tisztviselők az ukrajnai válságra való tekintettel. A Cotroceni-palota tájékoztatása szerint Traian Băsescu államfő hétfőn hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettesét: a találkozón a térség helyzetéről és a két fél biztonsági szolgálatainak kiváló együttműködéséről volt szó.
A Mediafax értesülése szerint jövő héten Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke érkezik Bukarestbe, hogy az ukrán válság fejleményeiről tárgyaljon az elnökkel és Victor Ponta kormányfővel.
Băsescu hétfőn az Adevărul napilap online kiadásának adott interjúban megerősítette, hogy az amerikai alelnök a közeljövőben Romániába érkezik, de biztonsági okokra hivatkozva nem kívánta a látogatás időpontját elárulni.
A Hotnews.ro úgy tudja: Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is az országba látogat június első harmadában. A portál szerint a magas rangú amerikai tisztségviselők látogatásai az ukrán válsággal állnak összefüggésben, és az Egyesült Államok szolidaritását hivatottak bizonyítani európai szövetségeseikkel szemben az Oroszország irányából érkező „fokozódó fenyegetés" közepette.
Băsescu egyébként hétfőn arra kérte az Ukrajnában élő románokat, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el. „Egy ilyen referendum ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése" – szögezte le az Adevărul által interneten közvetített interjúban az elnök, emlékeztetve: Bukarest a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vasárnapi népszavazásait sem ismeri el.
Szerinte Oroszország „területrablási" szándékkal hivatkozik a kisebbségek védelmére, hogy politikai ellenőrzése alá helyezze a volt Szovjetunió térségét. Băsescu úgy vélte, ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett: Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében" a kisebbségi jogokat, miközben szerinte Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben.
Közben hétfőn folytatódott a diplomáciában szokatlan hangvételű csörte a magas rangú román és orosz politikusok között. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes ismét a Twitter közösségi fórumon üzent a román államfőnek, azt firtatva: vajon hány pohár italt gurított le Băsescu, mielőtt lezárta Románia légterét különgépe előtt.
Rogozin reagált Victor Ponta kijelentésére is, miszerint nem sok hiányzott ahhoz, hogy a szakadár Transznisztriából Moszkvába igyekvő orosz politikus gépét a román légierő kísérje ki az ország légteréből.
Az orosz államfő Dnyeszter melléki különmegbízottja a moszkvai külügyminisztérium figyelmébe ajánlotta Ponta nyilatkozatát, ennek nyomán Alekszej Puskov, az állami Duma nemzetközi bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy az orosz hivatalosságokkal szemben „ellenséges magatartást" tanúsító országok válaszlépésekre számíthatnak Moszkva részéről.
A román kormányfő hétfőn provokátornak, az államfő pedig a király (Vlagyimir Putyin orosz elnök – szerk. megj.) udvari bolondjának nevezte Dmitrij Rogozint.
Utóbbi a Kommerszant című orosz napilapban bírálta Chişinăut, mondván, a moldovai politikusok az uniós csatlakozást választották, holott figyelmeztették őket, hogy a Dnyeszter menti terület leszakadhat a Moldovai Köztársaságról. Az orosz miniszterelnök-helyettes meggyőződése, hogy Moldova uniós társult tagságát a NATO-csatlakozás követi.
Rogozin azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Chişinău aláírja az uniós megállapodást, azon lesz, hogy Oroszország felülvizsgálja gazdasági kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, amelynek költségvetését – mint mondta – az Oroszországban nagy számban dolgozó moldovai bevándorlók töltik meg.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Bukaresti védelmi riadó az orosz „provokáció” miatt
Victor Ponta kormányfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte május 12-én, kedden az ukrajnai válság fejleményeire és egyes orosz tisztségviselők Romániával szembeni „provokációira" hivatkozva.
szembeni „provokációira" hivatkozva.
A bukaresti közjogi méltóságok egyöntetűen tudatos provokációként értékelték, hogy az Európai Unióból kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes a román légtéren keresztül akart szombaton a Moldovai Köztársaság oroszbarát szakadár területéről Moszkvába utazni, amikor pedig gépe belépését Románia megtagadta, azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb egy hadászati bombázóval érkezik.
„A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnünk, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület összehívását a szociáldemokrata miniszterelnök, miután a keddi kormányülés előtt tanácskozott a CSAT-tagsággal rendelkező minisztereivel.
A védelmi tanácsot irányító Traian Băsescu azonban várhatóan nem támogatja majd a kormány kezdeményezését. Már csak azért sem, mivel hetek óta belpolitikai vita dúl az államfő és a miniszterelnök között arról, hogy az ukrajnai helyzet indokolttá teszi-e a testület rendkívüli ülését.
Băsescu a napokban is úgy értékelte: egy ilyen lépés rossz üzenet lenne olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. A CSAT azonban nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását.
Titus Corlăţean külügyminiszter közben úgy nyilatkozott: Rogozin repülőgépe Moszkvából Moldova felé tartva törvénytelenül, a bukaresti hatóságokat félrevezetve haladt át a román légtéren. Elmondása szerint a pilóta – a rádiókapcsolat állítólagos kihagyásaira hivatkozva – nem válaszolt egyértelműen a román légi irányítás kérdésére, hogy van-e a fedélzeten az uniós szankciók által érintett személy. Ezzel magyarázható, hogy Románia csak a visszatéréskor zárta le légterét Rogozin gépe előtt.
A moszkvai és bukaresti illetékesek közötti szópárbaj újabb fejezeteként kedden az orosz kormányfőhelyettes „nagyon durva" válaszlépéseket helyezett kilátásba Ponta korábbi kijelentése nyomán, miszerint a román légierő vadászgépeket fog bevetni, ha az EU tiltólistáján szereplő orosz politikusok különgépei megpróbál behatolni Románia légterébe.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő is válaszlépések kidolgozására adott utasítást, amiért a múlt pénteken a moldovai hatóságok egy időre visszatartották és átkutatták a Rogozint és kíséretét szállító repülőgépet.
Rostás Szabolcs

Kocsmapolitika
Addig nem lenne nagy baj, amíg a magas rangú bukaresti politikusok „befelé”, azaz szigorúan belpolitikai témákban anyáznák egymást.
A Dâmboviţa-parti közbeszéd színvonala sajnálatos módon azt eredményezte, hogy az átlagpolgár már fel se kapja a fejét, amikor az államfő, a miniszterelnök és más politikusok kölcsönösen korruptnak, tolvajnak, hazugnak vagy szemétnek nevezik egymást. Hozzászoktunk.
Meg sem közelítette a román büszkeség ingerküszöbét, amikor nem is olyan régen Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság volt kommunista vezetője szóvá tette Traian Băsescu állítólagos alkoholizmusát. Különösképpen senki sem hördült fel, hiszen bukaresti politikusok korábban, sőt azóta is tettek már megjegyzéseket arra, hogy szerintük hány pohár viszkit gurít le a román elnök hivatala gyakorlása közben.
Teljesen másként fest a hasonló útszéli retorika, amikor egy ország nemzetközi megítélése, vagy a nemzetbiztonság forog kockán. A bombázókat emlegető Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes enyhén szólva elrugaszkodott kijelentéseit okkal értelmezték fenyegetőzésként Bukarestben, joggal kérve számon a politikai izmozásáról elhíresült illetékes szavait a moszkvai külügyminisztériumnál.
Azonban súlyos hiba ugyanabban a stílusban válaszolni a tudatos provokációra. Ha vicces kedvünkben lennénk, jót szórakoznánk azon, hogy éppen Băsescu firtatja, hány üveg vodkát fogyasztott az orosz kormányfőhelyettes. Csakhogy a jelenlegi geopolitikai helyzet véresen komoly a térségben: Ukrajnában tombol a polgárháború, az ország kettészakadása elkerülhetetlennek tűnik, az orosz expanzió következő célpontja pedig nyilvánvalóan Románia másik szomszédja, a Moldovai Köztársaság.
Ilyen helyzetben bűn kocsmapolitikát folytatva kommentálni az eseményeket. Ám a jelek szerint a bukaresti vezetők úgy érzik, a NATO és a nagy tengeren túli stratégiai partner, az Egyesült Államok védőernyője megfelelő biztonságot nyújt számukra, és még nem tudatosult bennük, hogy fennáll a veszélye: Oroszország hamarosan Románia szomszédjává válhat.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Mitől is félünk?
Igazi „világháborús” hangulat uralkodott el Bukarestben, mert a nagy „második szomszéd” egyik főnöke összevonta a szemöldökét, s rászólt a mi főnökeinkre: hátrébb az agarakkal! Ezek meg visszaszóltak: Nem hagyjuk magunkat!
Ez az egész Rogozin kontra Băsescu és Ponta ingyencirkusz két dologra mindenképpen jó. Először is megállapíthatjuk, egyik szereplő sem egészen normális, másodjára pedig örvendezni kellene minékünk, hiszen valamiben végre egy platformra került államfőnk és miniszterelnökünk!
Az első megállapításba nyugodtan beletörődhetünk, a második még nem is olyan biztos, hiszen attól, hogy egy gödörbe csúsztak, még nyugodtan és élvezettel marhatják egymást. Így is tesznek, s közben eljátsszák az itt a piros, hol a piros honi (és háborús!) változatát: ki itt a főparancsnok, s össze kell-e hívni az orosz provokációra a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot!? Hát összehívjuk, és akkor mi van?
Komoly háborús fenyegetésnek ugyan semmi jele a láthatáron, de a felhajtás illik egy magára adó nemzetállamhoz, mely példátlan vitézséget tanúsított mindenkoron: az egyik bajnok oldalán harcba szállt, a másik bajnok oldalán győztes kibicként hagyta el a pástot. Romániát ma semmiféle katonai támadás közvetlen veszélye nem fenyegeti, s nem is fogja, hacsak a Kremlben nem reggeliznek az összes tábornokok és politikusok (e kettő arrafelé nehezen választható el!) beléndeket és másfajta bolondgyökeret. Hogy mi történhet Ukrajnában, Transznisztriában, sőt még a Moldáv Köztársaságban is, az más kérdés.
Szóval, szerény vélekedésem szerint eme témában fölösleges összetrombitálni a nagy haditanácsot, inkább az időjárás-jelentésekre kellene figyelmezni, mert holnap-holnapután újra elúszhat Olténia, Munténia, s ha nem vigyázunk, egyéb régiók is! Ez közvetlen fenyegetés, s legalább annyira „háborús”, mint Rogozin mester idétlen ijesztgetése. A muszka seregek egyelőre nem jönnek errefelé sem földön, sem vízen, sem a levegőben, de a víz biztosan lezúdul a hegyekből, és a különös sikerrel erdőtlenített tájak, gáttalanított vidékek földjeit, házait, termését elmossa.
Magyari Lajos. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Diaconu: az RMDSZ Románia belső ellensége Románellenes tevékenységgel vádolta meg az RMDSZ-t Bogdan Diaconu, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
A szélsőséges magyarellenessége miatt hírhedt honatya az Adevărul napilap portálján működtetett blogjában Románia belső ellenségének nevezte az RMDSZ-t, egyúttal azzal vádolta meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek támogatásával a határok megváltoztatására törekszik.
Diaconu szerint Orbán Viktor veszélyesebb, mint Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, aki korábban – miután Románia megtagadta az őt szállító repülőgéptől, hogy belépjen az ország légterébe –, egy internetes bejegyzésben azt írta: legközelebb Tu-160-as bombázóval érkezik.
A szélsőséges politikus mindezt azzal indokolja, hogy Rogozin csupán miniszterelnök-helyettes, Orbán viszont frissen újraválasztott kormányfő, aki ráadásul az EU-n és a NATO-n belülről „akarja etnikai konfliktusok és Trianon-ellenes követelések tűzfészkévé változtatni Európát.”
Szerinte a magyar kormányfő az autonómia szorgalmazásával „levegőbe röpíti a régiót.”
Diaconu az RMDSZ-t is és az Erdélyi Magyar Néppártot is azzal vádolja, hogy Budapest utasításait hajtja végre, utóbbi kapcsán rosszallóan megjegyezve, hogy legutóbb a nagyváradi városháza dísztermében tartotta meg az autonómiakaraván-rendezvényét.
„Kiosztja” ugyanakkor az RMDSZ-t is. „Mit nem adna Rogozin, ha egy orosz pártnak miniszterelnök-helyettese lenne Romániában, művelődési minisztere vagy bármilyen más köztisztséget betöltő politikusa, a román nemzet tönkretételét célzó ragyogó tevékenységében pedig a kormányfőtitkárságtól kapna finanszírozást!” – írja Diaconu arra utalva, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyszerre kormányfő-helyettes és a művelődési tárca vezetője is.
„Romániát az RMDSZ, a belső ellenség zsarolja” – állapítja meg, majd fölteszi a kérdést: mit keres Magyarország az EU-ban és a NATO-ban, ha Moszkva „irányítja?”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Rendkívüli ülést tartott a Legfelső Védelmi Tanács
Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott csütörtökön a román Legfelső Védelmi Tanács (CSAT), de az elnöki hivatal nem közölte, milyen döntéseket hozott a testület.
Romániában háromhavonta vagy „szükség esetén" ülésezik a védelmi és nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes testület, a legutóbbi rendes ülésre pedig június 9-én került sor.
Az elnöki hivatal közleményéből nem derült ki, mi indokolta a tanács soron kívüli összehívását. A kommüniké szerint a testület a NATO keleti szárnyának közelében kialakult biztonsági helyzet regionális, illetve Romániát érintő következményeit elemezte. Napirenden szerepeltek továbbá azok a „szövetségi szintű aggodalmak", amelyek a NATO déli határvidékén tapasztalható instabilitás esetleges fokozódásával kapcsolatosak. A közlemény szerint a CSAT a – költségvetési bevételeket veszélyeztető – illegális erdőirtások ügyét is megvizsgálta.
A Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy konkrétabban az ukrajnai, törökországi és észak-afrikai helyzetről volt szó, de azt a román média is csak találgatja, hogy mi indokolhatta a CSAT váratlan ülését, amit alig egy nappal korábban jelentettek be. A lehetséges magyarázatok között az is felmerült, hogy Romániától olyan katonai lépéseket kértek NATO-szövetségesei, amelyekben a Legfelső Védelmi Tanács az illetékes.
A CSAT ülésén annak alelnöke Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök nem vett részt: a testület rendkívüli ülését éppen aznap hívta össze a jobbközép ellenzék éléről államfővé választott Klaus Iohannis államfő, amikor Ponta tíznapos szabadságra külföldre utazott.
A CSAT akkor sem tartott rendkívüli ülést, amikor a román légtérből kitiltott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes tavaly májusban azzal fenyegette meg Romániát, hogy „legközelebb stratégiai bombázóval érkezik". A nemzetbiztonsági testület összehívását kezdeményező Pontát Traian Basescu akkori államfő azzal hűtötte le, hogy „rossz üzenet lenne a CSAT összehívása, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben".
MTI
Erdély.ma