Erdélyi művészek a magyar állami kitüntetettek között
Senkálszky Endre színművész, rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerést kapta meg. Senkálszkyn kívül érdemes művész lett Both András díszlet- és jelmeztervező.
Magyarország legfontosabb kitüntetéseit osztották ki tegnap Budapesten a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a kiváló és érdemes művészi címeket, valamint a Babérkoszorú díjakat vehették át a művészeti és tudományos élet kiemelkedő szereplői. A kitüntetettek hosszú sorában erdélyi és magyarkanizsai származású művészeket is díjaztak: Senkálszky Endre színművész, rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerést kapta meg. Senkálszkyn kívül érdemes művész lett a szintén erdélyi Both András díszlet- és jelmeztervező, de ugyanebben az elismerésben részesült a magyarkanizsai származású, Franciaországban dolgozó Nagy József Koreográfus, színész, táncművész is.
A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze címet a nagyszebeni származású, Budapesten élő Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, valamint a korondi Páll Lajos festő- és grafikusművész, költő, érdemes művész is megkapta. Az erdélyi származású Kovács Apollónia előadóművész, aki 1949–1961 között a nagyváradi színház színésze volt Kossuth-díjban részesült. Kossuth-díjat kapott többek között Földes László Hobo előadóművész, dalszerző is.
Az Országházban a Kossuth- és Széchenyi-díjak mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend legmagasabb fokozatait Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök adta át. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Babérkoszorú díjakat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől vehették át a kitüntetettek a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kossuth-nagydíjat idén Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vehette át „a kulturális és művészeti élet jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként”.
Kossuth-díjban részesült Berecz András népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze hiteles, karakteres színészi alakításaiért, Czakó Gábor József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő gazdag irodalmi és újságírói munkássága elismeréseként. A Hobo néven ismert Földes László az indoklás szerint „a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadó-művészi tevékenysége, életpályája elismeréseként” kapta meg a díjat.
Ugyancsak Kossuth-díjban részesült Kristóf Ágota író, Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész, Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, Reigl Judit festőművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs és rajzfilmrendező, Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész, Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész és Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas rendező.
Megosztott Kossuth-díjban részesült Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja. A Széchenyi-nagydíjat „világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett munkásságáért” Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának ítélték oda. A tudós az elismerést később veszi át. Széchenyi-díjat vehet át többek között Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, Erdei Anna immunbiológus, Inzelt György kémikus, Lénárd László neurobiológus, Sólyom Jenő fizikus és Szörényi László József Attila-díjas irodalomtörténész. Krónika (Kolozsvár)

Újabb rajzfilmet készített a Legendárium csapata
Legújabb alkotásában a gyergyói táltos asszony mondáját animálta a Legendárium csapata, a rajzfilmet szeptemberben láthatja a nagyközönség. Az előző animációkhoz képest igyekeztek nagyobb szerepet adni az egyes tárgyaknak, ezáltal érdekesebbé, székelyesebbé téve a történetet.
A Legendárium csapatának legújabb rajzfilmje, amelyet nekünk is megmutattak a szerzők, a gyergyói táltos asszony mondáját dolgozza fel. A történet szerint egy javasasszony megjósolja a gyergyóiaknak a közelgő tatárjárást, azt is elmondván, miként győzhetik le a támadókat. A székelyek hallgatnak a nőre, harcosoknak öltöztetik be az összekötött kévéket, így elijesztik az ellenséget – vázolta röviden a feldolgozott mondát Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi rajzfilmkészítés ötletgazdája. „Hasonló történetekkel találkozunk más népek folklórjában is, ez most a gyergyóiak története” – összegzett.
A rajzfilmben egy öreg székely bácsi meséli el a mondát Zetének, miközben a malomban őrlik a gabonát. „A vízimalom nyilván nem része a mondának. Azért került bele a rajzfilmbe, mert egy igazi gyergyói életképet szerettünk volna megjeleníteni, emléket állítva a Békény pataka mentén gyakorolt mesterségnek” – magyarázta Fazakas. Ma már csupán egy malom működik a környéken, amelyet múzeumnak rendeztek be. A Legendárium csapata a helyszínen fényképeket készített, ezeket pedig felhasználták az animációs munka során. A képkockákon valós helyszínként megjelenik a Tatárhalom, állítólag oda temették a csatában elhunyt tatárokat. A rajzfilmben három- és kétdimenziós animációt is használtak, utóbbi a visszaemlékezést hivatott szimbolizálni.
Novemberig a tanulás lesz a tizennégy tagú csapat fő tevékenysége, többek között Toró Annamária világhírű animátor, Ken Fountain, a DreamWorks Animation egyik munkatársa és Rofusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilmrendező is képzéseket tart nekik. „Ezután nekifogunk a nagy sorozat legyártásának, amelyben tízpercesek lesznek az epizódok” – közölte Fazakas Szabolcs. Az eddig elkészült rajzfilmeket – melyeknek már angol szinkronos változatuk is van – feljavítják, illetve bővíteni fogják, továbbá új mondákat, legendákat is vászonra visznek. A projekt lényege, hogy az új sorozatot külföldi tévécsatornák is levetíthetik, ezáltal öregbítve a Székelyföldi régió és Udvarhely hírnevét. „Nem akarunk Hollywooddal versenyezni, de biztos vagyok benne, hogy csak jót tesz a régiónak, ha itt gyökeret ver a rajzfilmstúdió. A külföldi nézők majd meg akarják tekinteni a legendák helyszíneit, ez pedig fellendítheti a turizmust” – magyarázta Fazakas.
Mikor láthatjuk? Gyergyószéken jövő hónapban szeretnék bemutatni a Táltos asszonyt – amikor az iskolás gyerekek is visszajöttek a vakációról –, lehetőleg olyan helyszínen, ami a műben is szerepel. Természetesen az udvarhelyi közönségről sem feledkeztek meg az alkotók, a városban szintén szeptemberben lesz a premier. Külön bemutatókat terveznek a gyerekeknek, továbbá a felnőtteknek előadásokat is tartanak majd a rajzfilmekben szereplő helyszínekről.
Fülöp-Székely Botond |
Székelyhon.ro

Díjátadással és vetítésekkel zárult a Filmtettfeszt
A Sárga Csikó Díj és az erdélyi magyar filmes verseny, a Filmgalopp díjainak átadásával, illetve a vasárnap esti vetítésekkel zárult az idei Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle.
A 17. alkalommal megszervezett fesztiválon a legfrissebb magyar filmek mellett egyéb kísérőrendezvények is várták a közönséget, és a gyerekekről sem feledkeztek meg a szervezők, szombaton és vasárnap délelőtt animációs filmekkel kedveskedtek nekik.
Az október 4–8. között zajló fesztivál változatos műsort kínált, és a vetítések után közönségtalálkozókon lehetett részleteket megtudni egy-egy alkotás hátteréről. Idén Szomjas György rendező volt a magyar filmklasszikusok-sorozat meghívottja, és a fesztivál vendége volt Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs filmes is.
A 100 éves, első erdélyi magyar játékfilmről, a Sárga csikóról elnevezett életműdíjat idén Pethő Ágnes tanszékvezető, egyetemi tanár kapta, laudációt mondott Király Hajnal, az ELTE tanára.
Két fiatal alkotó között osztotta meg a zsűri idén a Filmgalopp-díjat, a trófeával és pénzjutalommal járó elismerést Búzási Gyopár-Orsolya és Püsök Botond érdemelte ki, előbbi Babuka a fűben, utóbbi pedig Angela című dokumentumfilmjéért.
A zsűri ugyanakkor elismerő oklevéllel jutalmazta Dezső Mátyást, a Világszép Gyilkos-tó című film rendezőjét is, és ez az alkotás nyerte el a közönség online szavazás alapján odaítélt díját is. Szabadság (Kolozsvár)