A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

"Nem érzem magam magyarnak. Csángónak sem. Románnak tartom magam, még ha valaha be is bizonyosodna, hogy mi magyar származásúak vagyunk. - nyilatkozta Ion Robu bukaresti római katolikus érsek. "...nem örvendünk, ha magyarnak neveznek bennünket." /Interjú Ioan Robu bukaresti katolikus érsekkel. Tinerama lapból átvette: Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./"

Ion Robu bukaresti érsek társaságában Szatmárnémetibe látogatott John Bukovsky bukaresti pápai nuncius, címzetes érsek, hogy átnyújtsa Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak a pápa kitüntetését, melyet azért kapott, mert a kommunista diktatúra vallásellenes időszakában sikerrel vezette egyházközségét. A nunciusnak felvetették a moldvai csángómagyarok problémáját, akik csak román nyelven hallgathattak szentmisét. A nunciust ez meglepte, mert minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét, példa erre, hogy több németországi városban öt nyelven folynak a szentmisék. /Gál Éva Emese: Mit mond a nagykövet úr? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

"Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./"

"Beke György reagált Ioan Robu nyilatkozatára /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" - nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./. Beke György, a csángókérdés kiváló ismerője történelmi visszapillantást tett, felvillantva a régi korokat, amikor még a románok is elismerték, hogy a moldvai csángók magyarok. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem 1716-ban feljegyezte a moldvai csángókról, hogy ismerik a román nyelvet is, de mindannyian megőrizték nemzeti nyelvüket, a magyart. Nem vonták kétségbe a csángó dialektus magyar voltát ismert román nyelvészek és történészek sem, többek között Radu Rosetti, Pop Sever vagy Vladimir Drimba. Márton Gyula, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhai professzora A modvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai /Kriterion, Bukarest, 1972/ című munkájában leszögezte, hogy a csángók nyelvi elszigeteltségükben átvettek román kifejezéseket, de "a legfontosabb, alapvető fontosságú fogalmaknak a legtöbb esetben eredeti nevét használják a csángók ma is, a román kölcsönszók inkább a részjelenségekre vonatkoznak." /Beke György: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28. ? a cikk először az Új Ember (Budapest), ápr. 14-i számában jelent meg./"

"Ioan Robu, Bukarest római katolikus érseke sértőnek minősítette Teoctist pátriárka nyilatkozatát, aki erőszakosnak nevezte a balázsfalvi templom elfoglalását. A balázsfalvi székesegyház a görög katolikusoké volt, 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom az ortodoxok kezébe került. Ezt a templomot foglalták vissza a hívek Alexandru Todea érsek vezetésével. A Romania Libera "Teoctisttal kihátrálva Európából" címmel szintén elítélte Teoctist nyilatkozatát, melyben hadat üzent a pápának. A középkor óta nem volt ilyen csatakiáltás, írta a lap. /MTI/ Előzmény, a nyilatkozat: máj. 20."

1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

Ion Robu bukaresti római katolikus érsek a televízióban nyilatkozott. A román nyelvű istentiszteletet nem biztosítják Erdélyben, mondta elmarasztalóan. Elvitatta a moldvai csángók jogát a magyar nyelvű misére. Az érsek szerint a csángók románok, körükben elmagyarosítási kísérlet folyik székelyföldi és magyarországi segédlettel. A magyar nyelvű istentiszteletet nem szabad megengedni a csángóknak, mert az az elmagyarosítás egyik formája. Kifogásolta, hogy csángó gyermekeket visznek székelyföldi iskolákba és budapesti ösztöndíjat ígérnek nekik. Az interjúban megfogalmazódott az is, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése netán az autonóm tartomány alapjait kívánta megvetni. - A román tömegtájékoztatásban kampány folyik az érsekség megadása ellen. /MTI/

"Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./"

A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

"Tempfli József nagyváradi püspök nyilvánosságra hozta Ion Robu bukaresti érsekhez írt levelét. Ebben ismertette azt, hogy a hívek és a papok kérésének megfelelően kérte a pápát arra, hogy a nagyváradi és a szatmári püspökséget csatolják a gyulafehérvári érsekséghez. Arra hozott példát Robu érseknek, hogy nem biztosítják a csángók részére a magyar nyelvű szentmisét, sőt Bogdán István újmisés miséjén /Magyarfaluban/ a magyar nyelven felolvasott evangélium hallatán a két román pap tiltakozásul kivonult a templomból. Pusztinából 200 személy aláírásával, 1991. aug. 20-i keltezéssel Petru Gherghel püspökhöz írt levelében magyar nyelvű szentmisét kért. Vajon mit válaszolt a püspök, tette fel Tempfli József a kérdést. Biztosítani kell a csángók részére a szentmisét anyanyelven. Nem ért egyet John Bukowsky érsek, pápai nuncius érvelésével, hogy az erdélyi egyházmegyék Gyulafehérvárhoz csatolása most nem időszerű, mert az ortodoxok így is támadják a Szentatyát. "Az ortodoxok sohasem lesznek megelégedve velünk" - írta Tempfli József. /Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./"

Jean Louis Tauran, a Vatikán romániai látogatásra érkezett külügyi államtitkár jelenlétében nov. 5-én újból megnyitották a kommunista diktatúra által 42 évvel ezelőtt megszüntetett bukaresti apostoli nunciatúra székhelyét. A megnyitáson részt vettek John Bukowsky pápai nuncius, Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és más egyházi képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7-8./

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./

"A Vatikán minden évben kiadja a pápai évkönyvet, amely a főpapok adatait közli. Ioan Robu bukaresti érsek hamis adatokat juttatott el a Szentszéknek. Az érsek ugyanis Kézdivásárhelyen született, 1944 novemberében, Rab János néven anyakönyvezték. Később, amint emelkedett az egyházi hierarchiában, kellemetlenné vált számára a magyar név és - a titkosrendőrség segítségével - kikapartatta az eredeti anyakönyvi bejegyzést. Egy idős szerzetes meg akarta akadályozni a hamisítást, ezért őt a Securitate emberei félholtra verték. Az okirat-hamisító főpap ellen eljárást kezdeményeznek a Vatikán püspöki kongregációjánál. Robu tiltotta meg a magyar imádságot és szentmisét a moldvai csángóknak, ez ellentmond a II. vatikáni zsinat rendelkezéseinek. /A "román" érsek félrevezette a Szentszéket. = Magyar Fórum, aug. 26./"

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

"A nyugati sajtó világgá röpítette a hírt, hogy Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek Kézdivásárhelyen született, a város a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, ő pedig a iasi érsekséget tüntette fel, tehát hamisított. Robu hevesen tiltakozott a "vád" ellen. Iochom István utánanézett: valóban Kézdivásárhelyen született, 1944, nov. 6-án, a római katolikus plébánia anyakönyvében megtalálható a bejegyzés: "Joannes rom. cath. Kézdivásárhely, Kanta utca 6.", apja Petrus Robu rendőr. II. János Pál pápa a tiltakozások ellenére nevezte ki őt a moldvai csángók főpapjává. /Iochom István: Ioan Robu érsek Kézdivásárhelyen született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./"

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./"

Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

Tempfli József nagyváradi megyés püspök. a romániai római katolikus püspöki konferencia nemrég megválasztott elnöke azt tartotta volna normálisnak, hogy Radu Vasile miniszterelnök írásos meghívót vihetett volna magával a Vatikánba. A pápa romániai útját eddig is ahhoz kötötte, hogy a görög katolikusok kapják vissza az ortodoxoktól templomaikat, az állam pedig szolgálassa vissza az egyházi ingatlanokat. A kormányrendelet egyelőre csak 17 kisebbségi épületről rendelkezik, de ebből is csak nyolc magyar és csak kettők katolikus ingatlan. Ez egyelőre nagyon kevés és a rendelet végrehajtása is bizonytalan. Amennyiben ezt a kormányrendeletet nem hajtják végre, Tempfli püspök közben fog járni a Szentszéknél. - Amennyiben a pápa mégis eljönne Romániába, a püspök szerint Bukarestbe el kell mennie, ott székel Ioan Robu római katolikus érsek. Illene Gyulafehérvárat, a négy erdélyi egyházmegye központját is meglátogatnia. Programjában rendszerint egy Mária-kegyhely felkeresése is szerepel, itt Csíksomlyó vagy Máriaradna jönne számításba. A szokásos ökumenikus találkozónak pedig Nagyvárad lenne a legmegfelelőbb helyszíne. /Gazda Árpád: A pápalátogatás feltételei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./

"Eugen Jurca, a temesvári Ortodox Teológiai Fakultás professzora, ortodox pap nyilvánosan elismerte, hogy a Ceausescu-rendszer alatt a titkosszolgálat besúgója volt. Paptársaihoz és a közvéleményhez intézett nyílt levelével arra buzdított más egyházi személyeket is, hogy "a nemzeti megbékélés érdekében" kövessék példáját a beismerésben. Levele a Cotidianul és az Evenimentul Zilei lapokban jelent meg, ebben hangoztatta, hogy "Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is." A kommunista hatalom idején Romániában a Szekuritáté 700 ezer fős besúgói hálózatot épített ki, sok papot és szerzetest is együttműködésre kényszerítve. A 125 millió aktából álló titkosszolgálati archívum megnyitása mostanában zajlik, de csak nagyon lassan; eddig nagyon kevés jelentősebb közszereplőről láttak napvilágot kompromittáló adatok - jegyezte meg az AP. A hírügynökség rámutat, hogy alig pár nappal korábban látott napvilágot Romániában az a titkosszolgálati feljegyzés, amely szerint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház jelenlegi feje hajdan egy nácibarát és antiszemita csoport tagjaként 1941-ben részt vett egy bukaresti zsinagóga elleni pogromban, amely 120 emberéletet követelt. Az irat több tanúvallomást tartalmaz az egykori szerzetes homoszexualitásáról is. Ez utóbbi azért feltűnő, mert Teoctist pátriárka vezényli a dühödt egyházi kampányt annak megakadályozására, hogy Romániában legalizálják - az Európa Tanács elvárásainak megfelelően - az azonos neműek szexuális kapcsolatát. A pátriárkára vonatkozó, 1949-es keltezésű titkosszolgálati iratot a Libertatea című napilap közölte, nagy felzúdulást keltve. Az ortodox egyház rágalmazást emleget, Ion Iliescu államfő pedig kijelentette, hogy "több tiszteletet érdemelne egy 87 éves ember". Ioan Robu katolikus püspök tagadta, hogy a katolikus egyháznak köze lenne a kínos információ napvilágra kerüléséhez. A botrány nyomán leváltották az egykori román állambiztonsági szervek iratainak feldolgozásával foglalkozó országos hivatalnak (CNSAS) azt a kutatóját, aki az információt kiszivárogtatta. Teoctist, akit a Ceausescu-rezsim bukása után heves bírálatok értek a diktatúrával való cinkossága miatt, 1990 elején még távozását ígérte tisztségéből, de aztán néhány hónap múlva meggondolta magát. /Könnyítene az egyházon a papok beismerő vallomása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./"

"Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./"

" II. János Pál pápa dec.17-én fogadta a Vatikánban Ion Iliescu államfőt, aki elhozta a katolikus világ központjába országa ajándékát, a Szent Péter téren felállított nagy fenyőfát. Iliescut a pápánál tett látogatására elkísérte Ioan Robu, Bukarest katolikus püspöke, illetve Vicientu Ploiesteanu ortodox püspök, valamint Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke. Iliescu délután a Szent Péter téren ünnepélyesen átadta azt a fenyőfát, amelyet az idén Románia ajándékoz a Vatikánnak karácsony ünnepére. A román köztársasági elnök dec. 18-án az olasz politikai vezetőkkel találkozik, így Carlo Azeglio Ciampi államfővel és Silvio Berlusconi miniszterelnökkel. /Iliescu a pápánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

"Febr. 24. -márc. 1. között a romániai katolikus püspöki konferencia tagjai Rómába mennek, ad limina látogatásra: a katolikus püspökök öt évente meglátogatják a pápát, ugyanakkor a kongregációknál megbeszélik az elmúlt öt évben adódott kérdéseket. A romániai katolikus püspökök konferenciája, mely három rítust foglal magába (latin, görög és örmény), 1991-ben alakult meg és azon év márciusában a püspöki kar tagjai első ízben voltak ad limina látogatáson Rómába, először 1937 óta. E látogatáson választották meg a megyéspüspökök Alexandru Todea metropolitát, a későbbi bíborost a konferencia elnökének. A konferencia jelenlegi elnöke Ioan Robu bukaresti metropolita-érsek. A második ad limina látogatásra 1996 decemberében került sor, a jelenlegi a harmadik lesz. Az öt éves ciklus szerint 2001-ben került volna sor a következő látogatásra, de a jubileumi esztendő zsúfoltságának és II. János Pál pápa betegségének következményeként két évvel kitolódott. /Romániai katolikus püspökök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./"

"Elmúlt már egy éve, hogy elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök, akit méltán neveztek építő püspöknek. Az évforduló alkalmából emlékmisét tartottak tiszteletére a székesegyházban. Még egy év elteltével sem nevezték ki az utódját. A szatmári (s egyúttal a váradi és a temesvári) megyéspüspökség a bukaresti érsekséghez tartozik. Megmagyarázhatatlan, miért egyezett bele a Szentszék ilyen alárendeltségnek, miért lett (akár akaratlanul is) az elrománosítás eszköze. Reizer Pálnak is az a csángó származású, de a nagyromániás álmokat kiszolgáló Ioan Robu érsek volt a feljebbvalója, aki oly keményen ellenzi, hogy a magyar csángóknak anyanyelvükön misézzenek.Komoly lobbizás folyik (vagy csak folyt?) annak érdekébe, hogy román ajkú (esetleg magyarul nem is tudó!) papot tegyenek Reizer Pál utódjául! Csaknem biztosra vesszük, hogy Robu érseknek volt, illetve lehetett ilyen szándéka. Vajon, milyen más sugallatra küldött volna 80 (más forrás szerint 200) magyar templomot használó szatmári román római katolikus (volt görög katolikusok) külön levelet a Szentszékhez román püspök kinevezését kérve? Amíg nincs egy teljes autoritással, mindenben kellő hatáskörrel és egyben döntési joggal rendelkező vezetője a szatmári egyházmegyének, addig könnyebben lehet bomlasztani, románosítani. Aligha véletlen, hogy az eltelt püspök nélküli évben rendeztek be ortodox kápolnát egy évek óta visszakért (de még vissza nem adott) római katolikus iskolaépületben, vagy használják román nyelvű evangelizációra a székesegyházat és a Scheffler János Lelkigondozó Központot. /(Sike Lajos): Új püspökre várva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"Jún. 10-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Bazilika kriptájában dr. Dászkál István pápai prelátust, ny. nagyváradi ordonáriust, nagyprépostot, aki közel hatvan évig szolgálta egyházát és gyülekezetét. Dászkál hirdette, hogy nemzet és vallás akkor maradhat életben, ha "megmaradunk a kötelességteljesítés útján" méltatta a jún. 8-ára virradóan elhunyt kilencvenes éveiben járó főpapot Fodor József nagyváradi általános püspöki helynök. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tartotta a gyászmisét. A székes- bazilikában megtartott gyászszertartáson részt vett Ioan Robu bukaresti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök, aki román nyelvű gyászszertartást végzett és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát. /(Balla Tünde): Dászkál atyát püspökök temették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"