Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Rist Gabriella
2 tétel
2008. április 17.
Schwabenpost, a szatmári svábok által alapított regionális lap három nyelvű. A szatmári németekkel (svábokkal) még a magyaroknál is jobban elbánt a múlt század történelme, elég csak a második világháború utáni deportálásukra gondolni. Háromszor próbáltak önálló újságot indítani (1930-ban, 1936-ban és 1990-ben), úgy tűnik, csak a negyedik nekifutás nyomán tudnak tartósan megkapaszkodni. A 2007 áprilisában kiadott, 1200 példányos Schwabenpost folyóirat most ünnepelhette egyéves évfordulóját. Rist Gabriella főszerkesztő említette, hogy az utóbbi hónapokban mind többen érdeklődnek a lap iránt azok a szatmári svábok, akik korábban kitelepedtek Németországba. Mind több köztük az olyan, aki az utóbbi években kétéltű lett, vagyis télen inkább ott, nyáron – a szőlő, a kert, a szülőház vagy akár egy visszakapott nagyobb földterületen – itt tartózkodik. Több írás magyarul is olvasható. A gazdálkodással kapcsolatos cikkeket rendszerint a Mezőgazdasági Futár (Curierul Agricol) című laptól kapják, amelyet Scholtz Béla, a Szatmár megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatója szerkeszt, három nyelven. /Sike Lajos: Sváb posta szatmári betűi. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2011. június 26.
Vélemények a kisebbségi kultúra jövőjéről
A tanácskozáson számtalan időszerű téma hangzott el
A posztModern Távlatok műhely által szervezett, A kisebbségi kultúrák — vidéken című tanácskozáson a generációváltásról is szó esett. Kérdés: kik lesznek a jövőben a kulturális rendezvények szervezői.
A posztModern Távlatok műhely által az elmúlt héten szervezett tanácskozás a generációváltást is boncolgatta. Kereskényi Sándor, a tanácskozás szervezője arra a kérdésre kereste a választ, hogy várható–e generációváltás a kultúraszervezésben. Stier Péter, az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kulturális bizottságának alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ-en belül elkezdődött a generációváltás, megvan még az idősebb korosztály, kezdenek felzárkózni a fiatalok, de hiányoznak a negyvenesek. Az olyan nagyszabású rendezvények szervezésére is vállalkoznak majd fiatalok, mint a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, a Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny, az Élő Rákóczi, a Páskándi– és a Jakabffy–napok stb.
Kónya László főtanfelügyelő–helyettes szerint a kisebbségi harc fő eszköze a civil mozgalom. Sajnos kevés a kezdeményező fiatal. Probléma az is, hogy a tanárok nem mennek el még azokra a rendezvényekre sem, amelyek az ő szakkörükön belül történik. Meg kell találni a módját annak, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására.
Más vélemények
Rist Gabriella, a Német Demokrata Fórum kulturális tevékenységeit ismertette. Ezen a területen nincsenek problémák, hiszen a svábság egyre csökkenő létszáma miatt nagyobb az összetartás. Szinte valamennyi sváb lakta településen van fúvószenekar és néptáncegyüttes. Igli Brigitta fiatal képzőművész abban látja a problémát, hogy egyre több fiatal hagyja el a megyét. Egy egységes értékrendszert kellene kialakítani és megkülönböztetni a művészetet a műkedveléstől. Nagyon hiányzik a kritika. Dr. Tallián Ferenc azokat az időszakokat említette meg, amikor a kultúra virágzott Szatmár megyében. Thoroczkay Sándor arról beszélt, hogy van néhány jól bejáratott hagyományos rendezvény Szatmár megyében, de ezek egy része kezd egyhangúvá válni. Ezeket eladhatóbbakká kellene tenni. Csirák Csaba Márton Áron püspököt idézte, aki azt mondta, hogy: „Erdélyt a magyar anyák veszítették el.” Vigyázzunk, nehogy így járjon a magyar kultúra is! Úgy kell tanítani, hogy a tanítvány túlszárnyalja a tanárt.
erdon.ro
A tanácskozáson számtalan időszerű téma hangzott el
A posztModern Távlatok műhely által szervezett, A kisebbségi kultúrák — vidéken című tanácskozáson a generációváltásról is szó esett. Kérdés: kik lesznek a jövőben a kulturális rendezvények szervezői.
A posztModern Távlatok műhely által az elmúlt héten szervezett tanácskozás a generációváltást is boncolgatta. Kereskényi Sándor, a tanácskozás szervezője arra a kérdésre kereste a választ, hogy várható–e generációváltás a kultúraszervezésben. Stier Péter, az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kulturális bizottságának alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ-en belül elkezdődött a generációváltás, megvan még az idősebb korosztály, kezdenek felzárkózni a fiatalok, de hiányoznak a negyvenesek. Az olyan nagyszabású rendezvények szervezésére is vállalkoznak majd fiatalok, mint a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, a Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny, az Élő Rákóczi, a Páskándi– és a Jakabffy–napok stb.
Kónya László főtanfelügyelő–helyettes szerint a kisebbségi harc fő eszköze a civil mozgalom. Sajnos kevés a kezdeményező fiatal. Probléma az is, hogy a tanárok nem mennek el még azokra a rendezvényekre sem, amelyek az ő szakkörükön belül történik. Meg kell találni a módját annak, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására.
Más vélemények
Rist Gabriella, a Német Demokrata Fórum kulturális tevékenységeit ismertette. Ezen a területen nincsenek problémák, hiszen a svábság egyre csökkenő létszáma miatt nagyobb az összetartás. Szinte valamennyi sváb lakta településen van fúvószenekar és néptáncegyüttes. Igli Brigitta fiatal képzőművész abban látja a problémát, hogy egyre több fiatal hagyja el a megyét. Egy egységes értékrendszert kellene kialakítani és megkülönböztetni a művészetet a műkedveléstől. Nagyon hiányzik a kritika. Dr. Tallián Ferenc azokat az időszakokat említette meg, amikor a kultúra virágzott Szatmár megyében. Thoroczkay Sándor arról beszélt, hogy van néhány jól bejáratott hagyományos rendezvény Szatmár megyében, de ezek egy része kezd egyhangúvá válni. Ezeket eladhatóbbakká kellene tenni. Csirák Csaba Márton Áron püspököt idézte, aki azt mondta, hogy: „Erdélyt a magyar anyák veszítették el.” Vigyázzunk, nehogy így járjon a magyar kultúra is! Úgy kell tanítani, hogy a tanítvány túlszárnyalja a tanárt.
erdon.ro