Kisebbségi meg egyenjogú
Az új ukrán parlamenti elnök szerint a magyar kisebbségi nyelv, az orosz viszont egyenjogú az ukránnal.
Volodimir Ribak, az ukrán parlament új elnöke egyenjogúnak nevezte az orosz és az ukrán nyelvet, miközben a magyart és a románt kisebbséginek egy kedden megjelent interjújában.
A házelnök a Kommer-szant-Ukrajinának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy noha az ukrán nyelv státusát az ország alkotmánya védi, ő maga az orosz nyelv egyenjogúsága mellett áll ki.
"Az alkotmány szerint az államnyelv az ukrán, és az alkotmányt be kell tartani. Nekem viszont, egy olyan embernek, aki orosz ajkú környezetből jön, kellemetlen, ha egyes parlamenti képviselők kisebbségi nyelvnek nevezik az oroszt" – mondta a donyecki származású politikus. Hozzátette, hogy a magyar nyelvet lehet kisebbséginek tekinteni Kárpátalján, a románt Csernyivci megyében, az orosz viszont véleménye szerint nem nevezhető annak, hiszen – mint fogalmazott – a fél ország ezen a nyelven beszél.
December 13-án, az októberi választások után létrejött új összetételű parlament második ülésnapján a törvényhozásba először bekerült nacionalista Szabadság párt képviselői felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy több képviselő oroszul szólalt fel. Miután egy kormánypárti képviselő ezek után csak azért is oroszul mondta el beszédét, a nacionalisták megpróbálták belefojtani a szót, ami verekedésbe torkollott az elnöki emelvény környékén az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között.
Ribakot a csetepaté után választották meg házelnöknek. Felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott. Akkor ígéretet tett arra, hogy ezentúl a parlamentben csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg. Megjegyezte viszont, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban.
Népújság (Marosvásárhely)