Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Rezik Károly
3 tétel
2014. december 20.
Karácsonyi Szövétnek
Hallottam már róla, személyesen megtapasztalni nem volt lehetőségem, hogy Máramarosban, Budeşti és Kapnikánya között egy lejtős (vagy emelkedős, ahogy tetszik) útszakaszon felfelé, minden ismert fizikai szabálynak ellentmondva, dombnak folyik a kiöntött víz, felfelé, hegynek menet halad a sebességből kivett gépkocsi – olvasom Jankó András, a szemtanú Mármarosi útijegyzet c. írásában a Szövétnek decemberi számában.
Ha semmi mással nem maradnék az aradi kulturális folyóirat legújabb számának elolvasásakor, akkor is megérné átböngészni a 40 oldalas kulturális szemlét. De távolról sem erről van szó: a Szövétnek lapszámról lapszámra mindig találni tartalmas, érdeklődésre méltán számot tartó cikkeket. Most, például, Szilvágyi Zsolt Istenkeresés a XXI. században
c. írását („Valóban keresi minden ember Istent, még akkor is, ha ez a keresés nem is annyira tudatos számára?”), az Irodalom, művészet rovatban Böszörményi Zoltán Majoranna a tér tenyerén c. kötetének méltatását (dr. Brauch Magda), a legújabb Fecskés könyv bemutatásáról szóló rövid méltatást (Juhász Béla, a Szövétnek főszerkesztője több más írást is szignál a lapban), aradi szerzők (Szabó Péter, Grosz László, Regéczy Szabina Perle verseit), Fekete Réka Tóték c. drámájának (számomra meglepetésként ható) „próbanaplóját”, a kiváló magyarországi történész, Blazovich László tanulmányát az 500 éve Temesváron kivégzett Dózsa Györgyről, dr. Vajda Sándor cikkének 2. részét a levegő lovagjairól, azaz (magyar) harci pilótáiról az I. világháborúban, Matekovits Mihály (Tanárok a porondon), Piroska István (Goldis László gyermekkori világa), Piroska Katalin (Thália második otthona Aradon), Puskel Péter (Hátországi srapnelszilánkok), Horváth Csaba evangélikus lelkész (Karácsony), Réhon József (Az első és utolsó karácsony), a Fitoriné Rezik Julianna által közreadott, Rezik Károly neves aradi gordonkaművészről, továbbá Pásztai Ottó, Dr. Kövér Péter írásait.
Aki hozzájut, olvassa el a Szövétnek legújabb számát. Érdemes!
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
Hallottam már róla, személyesen megtapasztalni nem volt lehetőségem, hogy Máramarosban, Budeşti és Kapnikánya között egy lejtős (vagy emelkedős, ahogy tetszik) útszakaszon felfelé, minden ismert fizikai szabálynak ellentmondva, dombnak folyik a kiöntött víz, felfelé, hegynek menet halad a sebességből kivett gépkocsi – olvasom Jankó András, a szemtanú Mármarosi útijegyzet c. írásában a Szövétnek decemberi számában.
Ha semmi mással nem maradnék az aradi kulturális folyóirat legújabb számának elolvasásakor, akkor is megérné átböngészni a 40 oldalas kulturális szemlét. De távolról sem erről van szó: a Szövétnek lapszámról lapszámra mindig találni tartalmas, érdeklődésre méltán számot tartó cikkeket. Most, például, Szilvágyi Zsolt Istenkeresés a XXI. században
c. írását („Valóban keresi minden ember Istent, még akkor is, ha ez a keresés nem is annyira tudatos számára?”), az Irodalom, művészet rovatban Böszörményi Zoltán Majoranna a tér tenyerén c. kötetének méltatását (dr. Brauch Magda), a legújabb Fecskés könyv bemutatásáról szóló rövid méltatást (Juhász Béla, a Szövétnek főszerkesztője több más írást is szignál a lapban), aradi szerzők (Szabó Péter, Grosz László, Regéczy Szabina Perle verseit), Fekete Réka Tóték c. drámájának (számomra meglepetésként ható) „próbanaplóját”, a kiváló magyarországi történész, Blazovich László tanulmányát az 500 éve Temesváron kivégzett Dózsa Györgyről, dr. Vajda Sándor cikkének 2. részét a levegő lovagjairól, azaz (magyar) harci pilótáiról az I. világháborúban, Matekovits Mihály (Tanárok a porondon), Piroska István (Goldis László gyermekkori világa), Piroska Katalin (Thália második otthona Aradon), Puskel Péter (Hátországi srapnelszilánkok), Horváth Csaba evangélikus lelkész (Karácsony), Réhon József (Az első és utolsó karácsony), a Fitoriné Rezik Julianna által közreadott, Rezik Károly neves aradi gordonkaművészről, továbbá Pásztai Ottó, Dr. Kövér Péter írásait.
Aki hozzájut, olvassa el a Szövétnek legújabb számát. Érdemes!
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
2015. április 10.
Hitélet – Emléktábla Rezik Károly karnagynak
Az egykori karnagy emléktábláját a kolozsvári Szent Mihály-templom karzatán avatják fel április 12-én, Irgalmasság vasárnapján, a 10 órakor kezdődő szentmise keretében.
Az aradi születésű Rezik Károly 48 éven keresztül végezte hűséggel és magas szintű szaktudással a kolozsvári Szent Mihály-templom egyházzenei szolgálatát. Az ünnepi esemény főcelebránsa Kovács Sándor főesperes-plébános, közreműködik a Szent Cecília kórus.
POTYÓ ISTVÁN
Szabadság (Kolozsvár)
Az egykori karnagy emléktábláját a kolozsvári Szent Mihály-templom karzatán avatják fel április 12-én, Irgalmasság vasárnapján, a 10 órakor kezdődő szentmise keretében.
Az aradi születésű Rezik Károly 48 éven keresztül végezte hűséggel és magas szintű szaktudással a kolozsvári Szent Mihály-templom egyházzenei szolgálatát. Az ünnepi esemény főcelebránsa Kovács Sándor főesperes-plébános, közreműködik a Szent Cecília kórus.
POTYÓ ISTVÁN
Szabadság (Kolozsvár)
2015. április 16.
Rezik-emléktáblát avattak
Húsvét utáni első vasárnap, az úgynevezett fehér vagy irgalmasság vasárnapján (jelen esetben április 12-én) a 10 órai mise után avatták fel a Szent Mihály- templom karzatán azt a márvány emléktáblát, amely Rezik Károly orgona- és gordonkaművésznek (1887–1968) állít emléket, aki 48 évig látta el a Szent Mihály-templom karnagyi teendőit.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)
Húsvét utáni első vasárnap, az úgynevezett fehér vagy irgalmasság vasárnapján (jelen esetben április 12-én) a 10 órai mise után avatták fel a Szent Mihály- templom karzatán azt a márvány emléktáblát, amely Rezik Károly orgona- és gordonkaművésznek (1887–1968) állít emléket, aki 48 évig látta el a Szent Mihály-templom karnagyi teendőit.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)