A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma

Erdélyi nemzeti jelentőségű programokat hirdetett a Máért szórvány szakbizottsága
Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén kedden Budapesten. A tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig beszámolt az elmúlt időszak főbb változásairól.
A nemzetpolitikai államtitkárság keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kántor Zoltán a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 – A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig beszámolt a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről.
A résztvevők tájékoztatást kaptak továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére – olvasható a kommünikében.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszegben), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszegben); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszegben) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszegben) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszegben). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között. (mti) Transindex.ro

Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat jön létre
Már a közeljövőben felállhat a kárpát-medencei jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban szombaton.
Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt.
Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.
Az MTI a hálózat struktúrájára vonatkozó kérdésére a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta: a hálózat már működő határon túli magyar szervezetekre alapoz.
"Azt szeretnénk, hogy a külhoni magyarok fogalmazzák meg azt, hogy milyenek az elképzeléseik" - mutatott rá. Hozzátette: a hálózatot egyetemi bázisokkal szeretnék kiegészíteni, ezzel kapcsolatban már folynak az egyeztetések és egy-két héten belül eldől, hogy erre milyen módon kerül sor.
A magyar nemzetpolitika célkitűzései kapcsán - a legutóbbi népszámlálás eredményeivel összefüggésben - Répás Zsuzsanna megállapította: megoldást kell találni a határon túli magyar közösségek létszámfogyására. Rámutatott: a határon túli magyar közösségekben - az előző népszámlálás eredményeihez képest - 10 százalék feletti volt a létszámfogyatkozás, ennek okai pedig nem csak a demográfiai trendekben keresendő, hanem abban az asszimiláció és az elvándorlás jelensége is komoly szerepet játszik.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a jelenség elleni harc legjobb eszközének azt tartja, hogy: meg kell mutatni, hogy miért jó, miért érdemes magyarnak lenni, és miért érdemes erre büszkének lenni. "Magyarországnak pozitív, erős ország képét kell mutatnia, olyan országét, amelyre lehet számítani" - mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva Répás Zsuzsanna.
A szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatban Répás kijelentette: nem látni, hogy megőriznék a status quót, amit az is bizonyít, hogy Szlovákiában megszűnt a kisebbségügyi kormányalelnök posztja. Hozzátette: a status quo megőrzése egyébként sem megoldás, többletjogokra van szükség. Hozzáfűzte: nemcsak többletjogokra, de arra is szükség van, hogy az érintettek éljenek is ezekkel a jogokkal.
A már hatodik alkalommal szervezett - csütörtöktől szombatig tartó - konferenciára Komáromban és Pozsonyban került sor. A szakmai konferencia központi témáját a Közép-Európa országainak keretén belül megvalósítható együttműködési lehetőségek adták. A rendezvény idei célkitűzése a szervezők szerint az volt, hogy a résztvevők a fórum keretén belül megbeszéléseket folytassanak a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pilléréről, az európai integrációról, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségről és a nemzetpolitikáról. Paraméter.sk

Répás Zsuzsanna: a kormány kiáll a magyar nyelvű orvosképzés mellett
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem (MOGYE) magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett – mondta Répás Zsuzsanna csütörtökön az MTI-nek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megmaradjon, sőt megerősödjön a magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben – fogalmazott a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna kiemelte: a Marosvásárhelyi Orvosegyetem nagyon komoly hagyományokkal bíró, magas színvonalú szakmai intézmény. Korábban kizárólag magyar tannyelvű egyetem volt, és a Ceausescu-éra idején kezdték elrománosítani.
A most érvényben lévő oktatási törvény szerint multikulturális egyetemnek számít a MOGYE. Az a probléma, hogy a szenátus által elfogadott charta az oktatási törvénynek nem felelt meg. Nem lehet szó tehát az egyetemi autonómiáról – folytatta a helyettes államtitkár, aki hozzátette: az egyetemi autonómiát tiszteletben kell tartani, de az egyetemeknek is tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket.
A tanügyi törvény szerint pedig a MOGYE-n létre kell hozni az önálló magyar oktatási vonalat- szögezte le.
Répás Zsuzsanna azt mondta, minden tisztelete azé a kitartó küzdelemé, amit a MOGYE magyar oktatói és diákjai folytatnak, és reményét fejezte ki, hogy ez sikerre fog vezetni.
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett, Románia lakosságának jelentős része magyar anyanyelvű és számukra biztosítani kell a lehetőséget, hogy magyar nyelven fordulhassanak orvoshoz – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A bukaresti kormány március végén határozott úgy, hogy a MOGYE-n egy magyar, angol és román tannyelvű új kar létesül, amely magában foglalja a magyar szakok többségét. A román kormány – amelynek tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – azt követően fogadta el ezt a határozatot, hogy az egyetem román többségű szenátusa nem volt hajlandó tiszteletben tartani a román oktatási törvényt, amely szerint a MOGYE-n is önálló struktúrába kell szervezni a magyar nyelvű oktatást.
Szerdán a román Mediafax hírügynökség úgy értesült: Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt kormányának első döntése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló korábbi kormányhatározat érvénytelenítése lesz.
A hírügynökség a román Szociáldemokrata Párt (PSD) meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy Ponta saját pártja vezető testületének zárt ajtók mögötti szerdai ülésén kijelentette: kormánya első döntésként érvényteleníteni fogja a magyar kar létrehozásáról szóló határozatot, amelyet még a Mihai Razvan Ungureanu vezette kabinet fogadott el. A Mediafax szerint Ponta a PSD megyei elnökeinek jelentette be ezt a tervét.
A tanácskozást követően Ponta újságíróknak elmondta: a szerdai megbeszélésen a szociáldemokraták nem vitatták meg ezt a kérdést, hiszen a döntést – bármely is legyen az – a hárompárti (szociáldemokrata, liberális, konzervatív) ellenzéki Szociálliberális Szövetségnek (USL) és nem külön a PSD-nek kell meghoznia.
Az USL társelnöke és államfőjelöltje, Crin Antonescu liberális pártelnök viszont szerda délután újságírók előtt megerősítette: vitán felüli, eldöntött tény, hogy a MOGYE-kormányhatározatot a Ponta-kabinet első ülésén érvénytelenítik.
MTI. Erdély.ma

Háború és béke Csángóföldön
Újabb felkéréssel fordult a magyar kormány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéhez, amelyben kérik a szervezetet, hogy vállalja továbbra is a moldvai magyar oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását.
Miközben a program finanszírozója és lebonyolítója közötti együttműködés zavartalan, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében nincs béke, a tagság nem ismeri el az új vezetőséget, a falvak többségének képviselői elégedetlenek a rájuk erőszakolt elnökséggel, amelynek tagjai januárban lemondtak, a múlt heti lábnyiki tisztújító küldöttgyűlésen visszatáncoltak, és részt vettek a szavazáson.
Takács Judit, a keresztszülői program révén egy lábnyiki kislány magyarországi keresztszülője lapunkhoz eljuttatott levelében beszámol a lábnyiki küldöttgyűlés szabálytalanságairól. Többek között arról tájékoztat: Solomon Adrián korábbi elnök azzal indokolta a januárban lemondott elnökség szavazati jogát, hogy csak szóban mondtak le, ellenben azt írásban visszavonták. "Már a közgyűlés elején számos törvénybe ütköző dolog adódott" – ismerteti a levélíró, "a kialakult helyzetet Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és a két magával hozott ügyvéd éppen hogy meg tudta tartani a legalitás határán". Takács Judit tájékoztatása szerint a leköszönő elnök nem válaszolt a szervezet pénzügyi hiányára vonatkozó kérdésekre; az egy hónappal ezelőtti sikertelen küldöttgyűlés óta a szövetség korábbi vezetősége az oktatási helyszíneken járt, és olyan tagokat szervezett be, akik a választáskor rájuk szavaztak; a gyűlésen többen kifogásolták, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára beleszól a dolgok menetébe, a küldöttgyűlésen többek között azt hangoztatta, "ha én mint politikus megtehetem, hogy a lemondásomat adom valamihez, és visszavonom, akkor a szövetség egykori tisztségviselői is megtehetik", miközben a szervezet alapszabályzatában szerepel, hogy politikamentes, ráadásul Pogár László, a szövetség megválasztott elnöke tovább szeretné folytatni politikai pályafutását az RMDSZ Bákó megyei elnökeként.
Korábban már tájékoztattunk arról, hogy a huszonkét falut képviselő küldöttek közül tizenhárman jelezték, erkölcsileg nem tudnak azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival, nem ismerik el a régi elnökségi tagok újraválasztását, és nem értenek egyet azzal, hogy "fenn kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése".
Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program lebonyolításával ideiglenesen megbízott RMPSZ elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a pedagógusszövetség elfogadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának április végi felkérését, hogy folytassa az oktatási program szakmai irányítását, felügyeletét és lebonyolítását, a tanárokkal újabb szerződést kötöttek meghatározatlan időre, a csángószövetség elnökségével pedig hétfőn egyeztetnek annak a hat oktatási helyszínnek a további biztosításáról, amely a szövetség tulajdonában van. "Az RMPSZ ezen szerepvállalása határozott biztosítékot jelent a program hosszú távú sikeréhez mind az abban részt vevő gyermekek és pedagógusok, tágabb értelemben a moldvai magyar közösségek, mind pedig a fő támogatók, vagyis a Magyar Kormány és a keresztszülők számára" – indokolja az április 25-én jegyzett felkérést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félidőben a kormány – Répás: Gyökeres fordulat a nemzetpolitikában
Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát - mondta Répás Zsuzsanna a kabinet kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat. Reményének adott hangot, hogy az őszi romániai választásokra sikerül a magyar erők összefogását megteremteni, a felvidéki magyarság esetében ugyanakkor a status quo megőrzését nem tartják kielégítőnek.
Répás Zsuzsanna azt mondta, nagyon fontos, hogy az állampolgársági törvényt szinte minden szomszédos állam teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott. Ennek - mint hozzátette - az előző Fico-kabinet idejére visszanyúló politikai okai vannak, amikor egy szélsőséges soviniszta párt is tagja volt a szlovák koalíciónak ezért megromlott a viszony a két ország között. Azóta több előrelépés történt, és egyértelműek a jelek arra, hogy az új kabinet nem ott akarja folytatni, ahol első hivatali idejében abbahagyta. Folyamatos a párbeszéd - mondta.
Szerinte ugyanakkor egyelőre nincs meg az a rugalmasság az állampolgárság ügyében a szlovák félben, amelyet szeretnének, de reményének adott hangot, hogy erről is megkezdődnek az egyeztetések, és eredményeket lehet elérni. A szlovák kormányfő azon kijelentéséről, hogy a status quo megtartása a cél a kisebbségpolitikában, azt mondta: Magyarországnak ez nem megnyugtató és nem kielégítő. A kisebbségekért felelős kormányfő-helyettesi poszt megszüntetése pedig egyértelműen visszalépés.
Hozzátette: a felvidéki magyarság több olyan problémával, hátránnyal küzd, amelyeknél a status quo megőrzése nem elegendő, előrelépésre van szükség. Szólt arról is: a magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, azokat a magyar pártokat tekintik stratégiai partnernek, amelyek kifejezetten nemzeti pártként definiálják magukat, és a magyar érdekeket akarják képviselni. Velük speciális a kapcsolat, a kormányzat megítélése szerint egy vegyes párt az adott nemzeti közösség hosszú távú megmaradását nem szolgálja. A Magyar Koalíció Pártjának márciusi választási eredményéről azt mondta: a párt - bár nem sikerült visszajutnia a parlamentbe - nem szerepelt rosszul, megőrizte korábbi eredményét, e szerint van határozott választói igény arra a politikára, amelyet képvisel. Utalva a Selye János Egyetem esetleges főiskolává való átminősítésére, reményének adott hangot: az intézmény meg tudja őrizni jelenlegi státusát. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan egyetem, amely kizárólag a magyar nyelvű oktatásnak szenteli tevékenységét, és mint mondta, bízik abban, hogy a minősítés kizárólag szakmai alapon történik majd.
A közelgő romániai választásokról azt mondta: az önkormányzati választásokon kipróbálhatja minden párt az erejét, de azt sajnálják, hogy a magyarság szempontjából fontos helyeken nem jött létre az összefogás (például Marosvásárhelyen). Szórványban több helyen látható az összefogás, és mint mondta, az őszi parlamenti választásokra az más területeken is kialakulhat. Az a cél, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen a bukaresti törvényhozásban - hangsúlyozta. A csángó oktatási programot mindenképpen meg kell őrizni, az elmúlt 3 hónap megnyugvást hozott az elszámolások körüli anomáliák után, s úgy döntöttek, meghosszabbítják a szerződést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel augusztus végéig, biztosítva a működtetéshez szükséges további 30 millió forintot.
Kárpátalja vonatkozásában azt mondta: sajnálattal értesültek a döntésről, hogy nem lesz olyan választókörzet, ahol többséget alkotnának a magyarok. A kormány ennek ellenére reméli, hogy a magyarság megfelelő politikai képviselete biztosítva lesz.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, "egy eldugott kis főosztály" foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Ezt szolgálja a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amelynek fő célja, hogy összehangolja a kormányzaton belül a nemzetpolitikával kapcsolatos cselekvési területeket. Felidézte, hogy még a kormány megalakulása előtt elfogadták az állampolgársági törvény módosítását, és a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek már két plenáris ülése volt, folyamatosan üléseznek a szakbizottságok, létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, mára több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is - sorolta.
Szeretnének minden magyart személyesen is megszólítani, éljen bárhol a világon. Ezt szolgálja a Nemzeti Regiszter, amelyre bárki feliratkozhat. Új támogatáspolitikát alakítottak ki, amely összegzése szerint beváltotta az előzetes reményeket. A programok közül szólt még a külhoni magyar területekre szervezendő osztálykirándulásokról és a külhoni magyar óvodák évéről. Kiemelte a nemzetpolitikai stratégia megalkotását - ilyen dokumentum az elmúlt 22 évben nem született. Utalt a legfőbb célokra, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és megerősítsék a magyar intézményeket. A közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat, amelybe bevonnák a külhoni civil szervezeteket, és várhatóan lesz egy budapesti központ, amely folyamatos monitoring tevékenységet végez, és továbbképzéseket nyújt. Közölte: idén 13 milliárd forint áll rendelkezésre nemzetpolitikai célokra, de remélik, a gazdasági helyzet javulásával a források is bővülnek majd. MTI

Gyökeres változás a nemzetpolitikában
Gyökeres fordulat történt az elmúlt két évben a nemzetpolitikában, a külhoni magyarság érdekeinek figyelembevétele áthatja az egész kormányzati munkát – mondta Répás Zsuzsanna a magyar kormány kétéves tevékenységét értékelve. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat. Reményének adott hangot, hogy az őszi romániai választásokra sikerül a magyar erők összefogását megteremteni, a felvidéki magyarság esetében ugyanakkor a status quo megőrzését nem tartják kielégítőnek.
Répás Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy az állampolgársági törvényt szinte minden szomszédos állam teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott. Ennek az előző Fico-kabinet idejére visszanyúló politikai okai vannak, amikor egy szélsőséges soviniszta párt is tagja volt a szlovák koalíciónak, ezért megromlott a viszony a két ország között. Azóta több előrelépés történt, és egyértelműek a jelek arra, hogy az új kabinet nem ott akarja folytatni, ahol első hivatali idejében abbahagyta – fejtette ki. A szlovák kormányfő azon kijelentéséről, hogy a status quo megtartása a cél a kisebbségpolitikában, azt mondta: Magyarországnak ez nem megnyugtató és nem kielégítő.
A közelgő romániai választásokról azt mondta: az önkormányzati választásokon kipróbálhatja minden párt az erejét, de azt sajnálják, hogy a magyarság szem­pontjából fontos helyeken nem jött létre az összefogás (például Marosvásár­helyen). Szórványban több helyen látható az összefogás, és mint mondta, az őszi parlamenti választásokra az más területeken is kialakulhat. Az a cél, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen a bukaresti törvényhozásban – hangsúlyozta. A csángó oktatási programot mindenképpen meg kell őrizni, az elmúlt három hónap megnyugvást hozott az elszámolások körüli anomáliák után, s úgy döntöttek, meghosszabbítják a szerződést a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel augusztus végéig, biztosítva a működtetéshez szükséges további 30 millió forintot.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, "egy eldugott kis főosztály" foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Felidézte, hogy elfogadták az állampolgársági törvény módosítását. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is – sorolta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ülésezett a Máért gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága – napirenden a Kárpát régió üzleti hálózat létrehozása
A Kárpát régió üzleti hálózat létrehozása szerepelt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottságának szerdai budapesti ülésén.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a testület Magyarság Házában tartott ülésén Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, a szakbizottság elnöke beszámolt a Kárpát régió üzleti hálózat létrehozásáról, amelynek keretén belül Kolozsvárott május 4-én meg is nyílt az első iroda.
A hálózat létrehozása rendkívül fontos az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség megvalósítása szempontjából; működésében integráltan jelenik meg a kamaráknál fellelhető szakmai tudás, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által képviselt kormányzati szándék és eszközrendszer - olvasható a kommünikében.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a közlés szerint ismertette a Határtalanul! program kibővítését, amelynek értelmében immár a gimnazisták is részt vehetnek az osztálykirándulásokon. A helyettes államtitkár az ülésen bejelentette, hogy a külhoni magyar óvodák éve program részeként szerdán, a horvátországi Kopácson elindult az a Kárpát-medencei körút, amelyen külhoni magyar településeken a magyarországi jó óvodapedagógiai gyakorlatokat mutatják be.
A helyettes államtitkár tájékoztatta a Máért szakbizottsági tagokat a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat közeljövőben történő elindulásáról, amelynek létrehozására az Országgyűlés tavaly decemberben 50 millió forintot szavazott meg.

Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - nemzetközi konferencia a moldvai csángókról
Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák címmel nemzetközi konferenciát rendeznek a moldvai csángókról pénteken és szombaton Budapesten.
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint a tanácskozást Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár nyitja meg. Az első napon előadást tart többek között Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a moldvai csángók nyelvcseréjéhez szól hozzá a 2011-es népszámlálás tapasztalatai és előzetes adatai alapján.
Iancu Laura, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a moldvai csángók katolikus identitásának gyökereiről és hátteréről beszél, míg Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét tekinti át. Szó lesz még a moldvai csángók gazdasági migrációjáról, a moldvai csángó magyar csoportok áttelepüléséről Magyarországra az 1940-es években, és a csángók irányított letelepedéséről Erdélyben. A pénteki napot egyházügyi kerekasztal zárja.
Szombaton a moldvai oktatási program áll az eszmecsere középpontjában, illetve csángó fiatalokkal rendeznek kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozást Rejtőzködő csángóföld mottóval Lakatos Demeter, Demse Márton, Duma András, Iancu Laura csángó művész verseiből és prózáiból, moldvai csángó énekekből, táncokból álló műsor zárja.
A háttéranyag szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, amely ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. MTI

Répás: folytatódik a moldvai magyar oktatási program
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetésével és szakmai felügyeletével - mondta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteken Budapesten.
Répás Zsuzsanna a Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú.
A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni azért, hogy segítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék - mondta az államtitkár.
Répás Zsuzsanna kitért arra, hogy a tavalyi népszámlálás (a csángók által nagy számban lakott) Bákó megyében több magyar mutatott ki, mint ahányan tíz esztendővel ezelőtt ott voltak. Úgy véli, ez akkor is jó eredmény, ha tudjuk, hogy ezúttal is csak egy töredékről beszélünk.
Megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még a magyar bölcsésznövendékeket is visszafordították Csángóföld tiltott területéről, ma a moldvai magyar órákat látogató csángógyerekek egymással versengenek a szavalóversenyeken.
Az irány tehát jó - folytatta - kiemelve: azon kell közösen dolgozni, hogy a hatásfok és az eredményesség még magasabb lehessen a negyedmilliós moldvai katolikusság csaknem ötvenezres magyar ajkú közösségeiben.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a moldvai magyarság által megőrzött archaikus népi kultúra a Kárpát-medencét is meghódítva tovább él, mert azt "az őrzők, a csángó nép megóvta". Az évszázadokon át őrzött nyelv, hit és kultúra egyedülálló és erőt adó teljesítmény, amely hangsúlyossá teszi fokozott felelősségünket e veszélyeztetett értékek megvédésére - mutatott rá.
Répás Zsuzsanna szerint a feladat egyértelmű, felelősséggel, eredményesen és elkötelezetten kell előre vinni a magunk lehetőségei szerint a magyarság ügyét.
A kétnapos nemzetközi tanácskozás első napján előadást tart többek között Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a moldvai csángók nyelvcseréjéhez szól hozzá a 2011-es népszámlálás tapasztalatai és előzetes adatai alapján. Iancu Laura, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a moldvai csángók katolikus identitásának gyökereiről és hátteréről beszél, míg Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét tekinti át. Szó lesz még a moldvai csángók gazdasági migrációjáról, a moldvai csángó magyar csoportok Magyarországra való 1940-es évekbeli áttelepüléséről, és a csángók erdélyi irányított letelepedéséről. A pénteki napot egyházügyi kerekasztal-beszélgetés zárja.
Szombaton a moldvai oktatási program áll az eszmecsere középpontjában, illetve csángó fiatalok részvételével tartanak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozást Rejtőzködő Csángóföld mottóval Lakatos Demeter, Demse Márton, Duma András, Iancu Laura csángó művész verseiből és prózáiból, moldvai csángó énekekből, táncokból álló műsor zárja.
A nemzetpolitikai államtitkárság írásos összegzése szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, ez ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat. MTI

Folytatódik a moldvai magyar oktatási program
Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) vezetésével és szakmai felügyeletével – mondta Répás Zsuzsanna, magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteken, Budapesten. A Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák – a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú. A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni, hogy megsegítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék – mondta az államtitkár.
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetpolitikai államtitkárság: aláírták a moldvai magyar oktatási programról szóló megállapodást
Aláírták a moldvai magyar oktatási programról szóló megállapodást. A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezetői közötti szerződés értelmében a program javára érkező keresztszülői támogatásokat befogadja és továbbítja az RMPSZ a moldvai magyar gyermekek és tanáraik részére - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság kedden az MTI-vel.
Az aláírás előtt még hétvégén újabb egyeztetést tartottak, amelyen a kormány részéről Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. illetékes képviselői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond, a moldvai magyar oktatási program megbízott koordinátora, Márton Attila, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójaként Petrás Róbert, valamint a Teleki László Alapítvány igazgatója, Diószegi László vett részt.
A közlemény szerint a résztvevők értékelték annak az elmúlt három hónapnak a tapasztalatait, amióta az RMPSZ működteti az oktatási programot. A felek megállapították, hogy a moldvai magyar oktatási program színvonala javult, hiszen megjelent a rendszerben a szakfelügyelet, azaz a minőségbiztosítás, a technikai nehézségeket pedig az eltelt idő alatt sikerült minimalizálni.
Azt is örvendetes változásnak tartották, hogy a tanárok minden hónapban időben megkapják járandóságukat, ráadásul a pénzeszközök felhasználása is sokkal hatékonyabb a korábbi évekhez hasonlítva.
Moldvában gördülékenyen folytatódik a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása - olvasható a kommünikében. A közlemény felidézi, hogy április 28-án minden, a moldvai magyar oktatásban részt vevő pedagógussal meghosszabbították munkaszerződését, amely immár határozatlan időre szól. A felek megállapították, hogy a támogatók, így a magyar kormány és a keresztszülők szempontjából az RMPSZ közreműködése az egyre magasabb színvonalon történő oktatást, továbbá a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony és átlátható felhasználásának garanciáját jelenti. MTI

EMNP kampányindító a váradi színházban
Szerda este a nagyváradi színházban tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei kampányindító eseményét.
A kampányindító rendezvényen először Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az EMNP védnöke szólt a színházban nagy számban megjelentekhez. Beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus utáni nagytakarításra lenne szükség, mert a posztkommunista erők még itt vannak és aktívak. Hangsúlyozta, hogy új egységre van szükség , „de nem pártegységre, hanem nemzeti egységre gondolunk, mely a nemzeti összetartozásra épül fel” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT hozta vissza a köztudatba az autonómia ügyét, és a tavaly megalakított EMNP az autonómia megvalósításának eszköze. Tőkés László kiemelte, hogy a politikusok a polgárokat kell képviseljék; ne a politikusok mondják meg az embereknek, hogy ők mit akarnak, hanem a közösség mondja meg a politikusoknak azt, hogy mit képviseljenek. Jelenleg a képviseleti rendszer a feje tetején áll, mert a képviselők mondják meg a képviselteknek, hogy mi a teendő, majd hozzátette, hogy míg régen a románok diktáltak a magyaroknak, addig jelenleg saját magyar urainkhoz kell igazodjunk, és a politikusok visszaélve mandátumukkal, a közcél helyett s magánérdeket képviselik. Folyamatos kampány zajlik, a politikusok közpénzekből népszerűsítik magukat. Nem csak helyi, de országos szinten is szerepcsere figyelhető meg, jelezte Tőkés László, hiszen a magyar politikusok nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit képviselik az erdélyi magyarság körében. Végezetül Tőkés kifejtette: „Sikerült szegényekké tenni bennünket. A leigázás folyamata megy végbe gazdasági téren, a saját földünkön zsellérekként vagyunk kénytelenek élni. Ebből az állapotból kellene felemelkednünk” – mondta Tőkés László.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kifejtette: Magyarország számára fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen, és az új párt megalakítása az építkezés része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a XXI. században megvalósul a magyar egység, hiszen a határok átjárhatóvá váltak, könnyített eljásárssal lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Majd az államtitkár támogatásáról biztosította a jelenlevőket: „Mi veletek vagyunk, mert a ti küzdelmetek a mi küzdelmünk” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy „huszonkét évvel a rendszerváltás után nem gondoltuk, hogy megint eljön az az idő, amikor félnünk kell. Ha ezt a félelmet legyőzzük, akkor új politika kezdődhet el, amelyben nem az elöljárók mondják meg a közösségnek, hogy mi a jó, hanem a közösség és a vezetők közösen találnak megoldásokat az emberek problémáira.” Az EMNP alapvető célkitűzése az, hogy megszólítsa azt a több mint 500 ezer embert, aki az elmúlt években eltávolodtak a közélettől, árulta el Toró, hozzátéve azt, hogy másik alapvető célkitűzésük az új egység megteremtése, de ez nem a régi pártegység, hanem a nemzet egysége, melynek kötőszövete nem a félelem, hanem az együttműködés.
Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje a maga során leszögezte, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év politikája kudarc volt, „csődöt mondott a kijárásos politika. Változtatásra van szükség! Nekünk, erdélyieknek olyan megoldásokat kell életbe léptetnünk, melyek hosszú időre biztosítják jövőnket. Olyan új képviseletre van szükségünk, amely az erdélyi, partiumi, nagyváradi, Bihar megyei magyarok érdekei szerint működik, amely nem klientúrát, hanem közösséget épít. Erre jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt. Ezért indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott Zatykó. A politikus így folytatta: „Új politikára van szükségünk, mely megmutatja a kiutat a megalkuvás és a korrupció szövevényes hálójából. A politikának célból eszközzé kell válnia. (…) A választásokon a tét az, hogy elindul-e egy közösségépítő, megújulást hozó politika, vagy marad a rövid távú magánérdekre, mutyizásra alapuló zugmegegyezéses módszer” – hangoztatta a politikus.
A beszédek után Varga Miklós lépett színpadra és mintegy fél órás műsorában több ismert és kevébé ismert dalt adott elő, nagy sikert aratva a megjelentek körében, majd a Transilmania együttes vette át a terepet és adott közel egy órás hangulatos koncertet. A művészi program végeztével színpadra léptek az EMNP jelöltjei, a párt vezető, valamint a Répás Zsuzsanna államtitkár és közösen elénekelték a párt himnuszét, melyet a háttérből a Transilmania együttes játszott. Az esemény a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Pap István. erdon.ro

"Szívemben van a magyarság"
Átadták a tízezredik honosítási dossziét
Tegnap délután a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében állították össze és adták át a tízezredik honosítási dossziét.
A tízezredik kérelmező Szabó Beáta 28 éves marosvásárhelyi jogtanácsos. Kérdésünkre, hogy miért igényelte a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy régi álma teljesült: "Szívemben van a magyarság. Amikor meghallom a magyar himnuszt, sírok". Szabó Beáta, mint mondta, alig várja, hogy magyar állampolgár legyen, de magyarságtudata mellett az is motiválta, hogy így talán könnyebben talál munkát külföldön.
Kali István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke örömmel jelentette be, hogy a Demokráciaközpontban elérték a tízezres "mágikus küszöböt". Az eseményen részt vevő Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szerint ez a szám azt jelenti, hogy nagy az igény az erdélyi magyarság részéről, hogy közjogilag is a magyar nemzet részévé váljon. A továbbiakban elmondta, hogy a kérelmezők száma meghaladta a negyedmilliót, több mint 160 ezren letették az esküt, és az igény továbbra sem csökken. Örül, hogy a Demokráciaközpont alkalmazottai nem fáradnak bele a munkába, amely Kali István szerint nemcsak munka, hanem elhivatottság: – Minden tollvonással történelmet írunk, 2012 lesz az az év, amikor az erdélyi magyarság visszaszerzi magyarságát, mondta.
Répás Zsuzsanna köszöntötte Szabó Beátát, díszoklevelet adott át neki, örült, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált. Gratulált a marosvásárhelyi Demokráciaközpont munkájához. Mint mondta, ez az a plusz, amiért eljött.
Füzes Oszkár magyar nagykövet minapi marosvásárhelyi nyilatkozatát, amikor nyíltan kiállt az egyik polgármesterjelölt mellett, nem kívánta kommentálni. Azt válaszolta, hogy tudott a vásárhelyi látogatásról, de fogalma sem volt arról, hogy a polgármesterjelöltekkel is találkozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

A magyarságtudat erősítését szolgáló rendezvényeken vett részt Répás Zsuzsanna Erdélyben
A magyarságtudat erősítését szolgáló rendezvényeken vett részt pénteken Erdélyben Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Először az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének húszéves jubileumi közgyűlésén mondott beszédet a helyettes államtitkár Sepsiszentgyörgyön. Mint az MTI-nek elmondta: az anyanyelvi jogok kiterjesztése kulcskérdés a magyar közösségek megmaradása szempontjából, így fontos, hogy az anyanyelvhasználat joga ne csak a családban és az iskolában legyen biztosítva, hanem a közéletben, a közügyek intézése során is.
Répás Zsuzsanna rámutatott: az anyanyelvápoló szövetségek tevékenysége kettős jellegű, hiszen kisebbségi helyzetben a nyelvápolás mellett a jogkiterjesztés is fontos része munkájuknak. Ezen a közgyűlésen a magyarországi és a kárpát-medencei anyanyelvápoló szervezetek is részt vettek, amelyek azt vizsgálták, hogy milyen hatások érik ma a magyar nyelvet, hogyan őrizhető meg a magyar nyelv tisztasága és egységes használata a hétköznapokban.
Az államtitkár Sepsiszentgyörgyön megtekintett egy olyan kiállítást is, amely a honosítás során előkerült magyar dokumentumokat mutatja be. Répás szerint a honosítás folyamatát nem lehet pusztán adminisztratív államigazgatási aktusnak tekinteni: a jogi művelet jelentős érzelmi többlettel bír, mivel a kárpát-medencei magyarok alapvetően érzelmi, szimbolikus indíttatásból folyamodnak magyar állampolgárságért. A honosítás során előkerült, történelmi forrásértékkel is bíró dokumentumok a nagyközönség számára megmutatják azt az érzelmi többletet, ami az állampolgársági ügyintézés mögött van - mondta a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban megnyitotta a gorzafalvi csángó fazekasságról szóló ideiglenes kiállítást is. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a legtávolabbra szakadt, de a Kárpát-medencéhez szorosan kötődő csángóság hétköznapjairól is megemlékezzünk, mivel az ő múltjukon keresztül látjuk gyökereinket azáltal, hogy sok mindent megőriztek a korábbi évszázadok kultúrájából, hagyományaiból. MTI

Az anyanyelvi ­mozgalom számvetése (Huszadik évforduló)
A mai magyar kormány a jogkiterjesztés vonalán haladva politizál, a nyelvi többletjogok biztosítását látja szükségesnek a határokon túl, s azon van, hogy a magyar közösségek minél nagyobb mértékben dönthessenek saját kérdéseikben – jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) alapításának huszadik évfordulóját ünneplő konferencia díszmeghívottjaként tegnap a szentgyörgyi színházban –, ezért a jogtudatos cselekvéshez fog ezentúl is segítséget nyújtani.
Tisztelt nyelv- és nemzettársak! – ezzel a megszólítással köszöntötte az AESZ ünnepi gyűlését Péntek János, a mozgalom elnöke, aki beszámolójában a lepergett két évtized eredményeit vette számba. A történelmi fordulat a magyar nyelv nyilvános megjelenésének élményével ajándékozott meg bennünket, mondotta, s nem utolsósorban azzal, hogy sok román is elővette rejtett magyar nyelvtudását. Az AESZ végül Háromszéken került bejegyzésre, mai székháza is itt található. A nyelvpolitika a kisebbségpolitika szerves részeként fungált az eltelt években, ennek komoly jogi hozadéka volt, kár, hogy pontosan az anyanyelvművelés kapott kisebb hangsúlyt benne, holott nyilvánvaló: abban vagyunk érdekeltek, hogy anyanyelvünk maradjon a hangsúlyos, domináns elem a kialakuló magyarromán kétnyelvűségben. Az előadó rámutatott, a szövetség tevékenysége nagyot lépett előre, hozzájárult ahhoz, hogy az évszázadig tartó távolodás után a közeledés legyen a túlsúlyos elem határon innen és túl, pontosan a határtalanítás értelmében.
A mozgalom hálózatszerűen épült ki és fonódott össze az anyaországi és az utódállamokbeli társszervezetei munkájával. Ezek legfiatalabbika – jelentették be a konferencián – a nemrég megalakult kárpátaljai szövetség. Az előadó szerint mindamellett a második évtizedben némileg lankadt a mozgalom lendülete, s köznyelvünk állapota sem kielégítő, a sajtó nyelvhasználatában, a tankönyvekben is sok a gondatlanságnak, a nyelvi igénytelenségnek, a restellni való provincializmusnak tulajdonítható hiányosság. A korszak egyik legkiemelkedőbb megvalósítása annak a kutatóhálózatnak a felállítása és működtetése volt, mely pontosan a mozgalom égisze alatt jött létre, és mely mára komoly kutatási eredményekkel dicsekedhet. Az előadó végül a nyelv presztízsének további növelésére hívott fel, rámutatva, az emberi méltóság értékének felismerése emelhet ki kisebbségi létünkből nyelvi vonatkozásban is.
Az anyaországi mozgalom részéről Wacha Imre főiskolai docens, a kolozsvári Georgorius Aranka Kör részéről Egyed Emese egyetemi tanár, az RMPSZ részéről Lászlófi Pál tiszteletbeli elnök köszöntötte a konferenciát, szót kapott Szabó Ágnes a Simonyi Zsigmond helyesírási versenyek, Nagy R. János, az Implom József helyesírási verseny szervezője, valamint Demeter Emőke volt miniszteri tanácsos, Zsigmond Győző alapító elnök és Tapodi Zsuzsa mint a vetélkedők egyik szervezője. A konferencia délután a Kárpát-medencei anyanyelvi mozgalom helyzetének szentelt tanácskozással folytatta munkáját, a diákok vetélkedőire szombaton kerül sor. Délután kirándulni mennek a diákok, a Zágon–Csernáton–Kézdivásárhely vonal településeit látogatják végig, a vasárnap délelőttöt a díjkiosztásnak szentelik.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A honosítási iratokból nyílt tárlat a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban
Frontról küldött levelek, kitüntetések, iskolai bizonyítványok, cselédkönyvek, „tiszta keresztény” eredetet igazoló bizonylatok, dokumentumok, fényképek tucatjai láthatók a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban berendezett Magyar múlt – Magyar jelen című tárlaton.
A „történelmi ereklyéket” a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ munkatársai gyűjtögették össze, akik elkérték a magyar állampolgárságot igénylőktől az érdekesebb iratokat és beszkennelték azokat, így több mint 200 dokumentumot tárolnak, a tárlaton ennek a töredékét tudták a nagy nyilvánosságnak megmutatni – közölte Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ ügyvezető igazgatója.
Elmondta, Sepsiszentgyörgyön az elmúlt héten állították össze a 7000. honosítási iratcsomót, Kovászna megyében pedig közel 15 ezren kérték a magyar állampolgárságot, ami a megye lakosságának 10 százaléka. Továbbra is valószínűleg ilyen ütemben folytatják a munkát, hiszen az érdeklődés nem lankad, szögezte le a demokrácia-központ vezetője.
A megnyitón jelen volt Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is, aki elmondta: az összetartozásra építették az új magyar nemzetpolitikát, ennek egyik fontos eleme a honosítási törvény, amely lehetővé teszi minden külhoni magyar számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen. A demokrácia-központokban keményen dolgoznak, de még senki nem mondta, hogy ez egy száraz munka lenne, ugyanis aki bemegy ezekbe az irodákba, az az életét meséli el, hiszen előfordul, hogy immár harmadszor lesz magyar állampolgár. Elmondja, hogyan veszítette el állampolgárságát, hogy őrizte a szívében, és hogyan őrizte az iratokat, melyek ezt igazolják. „Ezek a dokumentumok szívmelengetőek, ám ugyanakkor történelmi dokumentumok, örülök ennek a kiállításnak, mint ahogy örülök minden egyes magyar állampolgárnak is” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azokról a folyamatokról beszélt, amelyeket a honosítás katalizál: elmondta, Erdély-szerte alakulnak a magyar állampolgársági klubok, az új állampolgárok szervezeti keretbe tömörülnek. Kisgyörgy István, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központ munkatársa lapunknak kifejtette, a kiállított dokumentumok közül az egyik legmeghatóbb az a levélköteg volt, melyet egy helyi honvéd küldött haza a frontról, a leveleket a család egyszerre kapta meg, azzal az értesítéssel, hogy az írójuk eltűnt. A tárlatot több háromszéki településen is bemutatják majd.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Kiállítás a honosításról
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt másfél évben 7000 magyar állampolgársági kérést iktattak a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban, amelynek alkalmazottai az értékesebb dokumentumokat elkérték a tulajdonosoktól és lemásolták, mondta el Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója. Több mint kétszáz ilyen irat gyűlt össze, és ennek egy töredékét állították ki a hét végén a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
A kezdeményezők szerint történelmi ereklyék kerültek felszínre; a gyűjtés elején nem gondolták, hogy kiállítás lesz, viszont az anyag értéke ébresztette rá őket arra, hogy meg kell mutatni. A kiállítás-megnyitón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a magyarországi honosítási törvény a nemzeti összetartozást gyakorlati értelemben fordítja le, lehetővé teszi minden külhoni magyar számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen. „Ez nehéz munka, de a honosítási kérésekkel foglalkozók közül senki nem mondta, hogy száraz munka lenne, hiszen ha valaki bemegy az irodába, az életét meséli el. Azt, hogyan veszítette el korábban az állampolgárságát, hogyan őrizte meg azt a szívében és hogyan őrizte meg azokat az iratokat, amelyek ezt igazolják” – mondta Répás.
A kiállított okmányok között van iskolai ellenőrző könyvnek megfelelő értesítés, nemzetvédelmi igazolvány, a Magyar Vöröskereszt által kiadott tudakozó lap, amelyeket a katonáknak állítottak ki egészségi állapotukról, régi magyar személyazonossági igazolvány, polgári személyi lap, utazási igazolvány. A tárlatot egy hónapon át lehet megtekinteni a Lábas Ház kiállítótermében.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) Új Magyar Szó (Bukarest)

Répás: komoly aggályokat vet fel a választási törvény módosítása –
Megszavazta kedden a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a kétkamarás román parlament tagjait.
A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik.
Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban.
Tabajdi: Alkotmány- és kisebbségellenes a törvény
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője törvénymódosításról a Duna Tv Közbeszéd című műsorában, telefonon elmondta: szerinte az alkotmányellenes és kisebbségellenes, és ennek a romániai magyar nemzeti közösség szempontjából rendkívül hátrányos következménye lesz.
Mint mondta, a kedvezményes képviselet esetében lényeges kérdés a kiválasztás módja. Mint mondta, nem mindegy, hogy az adott nemzeti közösség választja-e ki, vagy „a hatalom szemezget a neki megfelelő, hozzá lojális magyar politikai személyiségek közül”.
Elmondta: korábban levélben fordult Hannes Svobodához, az európai szocialista frakció vezetőjéhez, valamint Martin Schulzhoz, az európai parlament elnökéhez, melyben jelezte, Romániában a magyar nemzeti közösség vonatkozásában egy visszarendeződés történik. Akkor azonban – tette hozzá – még nem lehetett tudni, miként alakul a választójogi törvény.
Marosvásárhelyi Magyar Orvostudományi Kar ügyét is felvetettem, és azt is, hogy a kisebbségi törvény tervezetéből törölték a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Felvetettem továbbá, hogy az összes magyar prefektust és alprefektust úgy váltották le, hogy ilyen nem volt a Romániai rendszerváltozás kezdete óta” – tette hozzá.
Répás: komoly aggályokat vet fel a törvény
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a műsorban úgy fogalmazott: komoly aggályokat vet föl a választási törvény módosítása. Ez – mint mondta – alkotmányos aggályokat is felvet.
Szerinte egy arányos választási rendszer sokkal jobban megjeleníti egy országon belül a különböző politikai nézeteket, és mindenképpen jobb a kisebbségek szempontjából. Ugyanakkor szerinte az a korrekció, ami megyénként 7 százalékos küszöböt jelent, sokban ellensúlyozza a kisebbségi szempontból negatív tendenciákat.
Kiemelte: az együttműködés, az összefogás irányába kell elmozdulnia az erdélyi magyar politikai életnek. Minél erősebb legyen a politikai érdekképviselet, fontos hogy a különböző politikai pártok megjelenjenek az erdélyi magyarságon belül is.
Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint ugyan Szerbiában Tomislav Nikolic nyerte a választásokat, de a VMSZ kitart a demokrata párt mellett, és nem hajlandó a Szerb Haladó Párttal szövetségre lépni, azt mondta: a VMSZ meg tudta erősíteni pozícióit, hiszen a köztársasági parlamentben 4 helyett 5 képviselői hellyel rendelkezik, önálló frakciót tud alakítani, nyolc képviselője pedig a tartományi parlamentben is van. „Innen Budapestről nem szólhatunk bele abba, hogy milyen politikai partnereket választ a VMSZ, számunkra az fontos, hogy az új felállás milyen eredményeket ér el a magyarság szempontjából” – tette hozzá. Répás Zsuzsanna.
hirado.hu. Erdély.ma

Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára; a Szász Pál egykori erdélyi országgyűlési képviselő nevét viselő programról szóló megállapodást szerdán írták alá Budapesten. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár újságírók előtt elmondta: a havi ötvenezer forintos ösztöndíjban 25-en részesülhetnek majd. Tízen Erdélyből, öten Felvidékről, hárman-hárman Vajdaságból és Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Szlovéniából és Horvátországból nyerheti el a támogatást. A hallgatókat év közben neves fővárosi ügyvédek segítik, tutorálják majd. Gál András Levente kormánybiztos úgy fogalmazott: Szász Pál kitűnő jogász és kitűnő magyar volt, aki Trianon után is, amikor "átsuhant felette a közigazgatási határ", megmaradt magyarnak. Népújság (Marosvásárhely)

Répás: kiemelt cél, hogy a külhoni magyarság félelem nélkül használhassa anyanyelvét
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a magyar állam feladata, hogy a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérje, mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne kelljen feladnia.
Répás Zsuzsanna a Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel pénteken a fővárosi Magyarság Házában rendezett szimpóziumon rámutatott: kiemelt nemzetpolitikai cél, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a "magyar anyanyelvű színterekhez kössék".
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán kiemelte: a megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsenek a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a külhoni és anyaországi szakemberek előtt úgy fogalmazott: a nyelvi jogok kérdése különösen érzékeny témája a külhoni magyarságnak; számos esetben tapasztalnak olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosak a magyar nyelvhasználatot illetően. Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye - vélte.
Kitért arra, hogy a magyar nyelv elsajátítására legfogékonyabb korosztály az óvodásoké, ezért indította el a nemzetpolitikai államtitkárság a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve programot. Répás Zsuzsanna azt mondta, szeretnék ugyanakkor felhívni a magyar szülők figyelmét arra, elsősorban az ő feladatuk, hogy magyar oktatási intézményeket részesítsenek előnyben gyermekeik intézményválasztása során. Szólt még a külhoni magyar joghallgatóknak hirdetett Szász Pál ösztöndíjprogramról és a magyar jogsegélyszolgálat kialakításáról is.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: olyan differenciált nyelvstratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét.
Kitérve az alaptörvényben rögzített, a magyar nyelv védelméről szóló passzusra megjegyezte: kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben, megosztva, nyolc külön államban él. A helyettes államtitkár kiemelte: "államunknak támogatnia kell a hosszú történelmi fejlődés eredményeként kialakult" magyar köznyelv határainkon túli megőrzését is, mert ez a nyelvváltozat nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője. MTI

Sikeres tanévet zárt a Sapientia
Sikeresnek nevezte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) most véget ért tanévét Tonk Márton, a felsőoktatási intézmény kolozsvári dékánja, a Farkas utcai református templomban megtartott hétvégi évzáróünnepségen.
Mint részletezte, a tanév elején már az sikernek számított, hogy a demográfiai hullámvölgy, illetve a felsőoktatási piaci kínálat bővülése ellenére növelni tudták a beiskolázott diákok számát. Szintén a sikerek közé sorolta, hogy a 2010-es alapkőletételt követően tavaly novemberben elkezdődött a kolozsvári kar új ingatlanjának építése, a munkálatok azóta is folyamatosan zajlanak.
Emlékeztetett, hogy áprilisban az egyetem elnyerte a végleges akkreditációt, így idén több szakon megszervezhették az első államvizsgát. Tonk Márton a Krónika kérdésére elmondta: Marosvásárhelyen két héttel ezelőtt akkreditálták a kommunikáció-közkapcsolatok szakot, és ideiglenes működési engedélyt kapott a beindítás előtt álló tájépítészet szak. Hozzáfűzte, ezen szakokat illetően már megvannak a jövőbeli fejlesztési elképzelések is. Az egyetem egészét tekintve az alapképzés bővítése helyett a mesterképző kínálat kialakítása lesz az oktatási intézmény prioritása.
„Gőzerővel dolgozunk azon, hogy összeállítsuk a mesteri szakok akkreditációs dokumentációit, hogy kiteljesedjék az oktatási kínálat, nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is, az alapképzéstől a doktori irányában” – mondta a dékán. Az évzáróünnepséggel egybekötött ballagáson több közéleti személyiség is részt vett, köztük Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, aki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét olvasta fel. Az alkalomból a felsőoktatási intézmény tiszteletbeli tanárává avatta dr. Lupán Ernő jogászt, aki saját forrásaiból alapítványt hozott létre a Sapientián tanuló diákok megsegítésére.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat
Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel tartott szimpóziumot pénteken Budapesten, a Magyarság Házában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, ahol többek között Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa is előadást tartott.
A rendezvényt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai ügyekkel megbízott helyettes államtitkár nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a magyar állam feladata a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérni, hogy mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne adja fel. Kiemelt nemzetpolitikai célnak nevezte, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a „magyar anyanyelvű színterekhez kössék”. „A megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsünk a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről” – emelte ki Répás Zsuzsanna, aki arról is említést tett: számos esetben tapasztalunk olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosan érintik a magyar nyelvhasználatot. „Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár ismét kiemelte: szeretnék felhívni a magyar szülők figyelmét, hogy elsősorban az ő feladatuk, hogy magyar oktatási intézményeket részesítsenek előnyben gyermekeik óvodába, iskolába íratása során. Szólt a külhoni magyar joghallgatóknak hirdetett Szász Pál-ösztöndíjprogramról és a magyar jogsegélyszolgálat kialakításáról is.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: olyan differenciált nyelvstratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét. „Kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben, megosztva, nyolc külön államban él” – emlékeztetett Hammerstein Judit, aki szerint Magyarországnak támogatnia kell a magyar köznyelv határon túli megőrzését is, mert ez a nyelvváltozat nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője.
A szimpóziumon anyaországi és külhoni szakértők, nyelvészek, jogászok, történészek elemezték különböző aspektusokból a nyelvpolitikát, a nyelvi jogok helyzetét, illetve a nyelvhasználatot a határon túli területeken. Andrássy György egyetemi tanár például azt vizsgálta: hivatalos nyelvvé válhat-e a magyar Szlovákiában és Romániában, ezen belül pedig azt, hogy a nemzetközi jog elősegítheti-e ezt a folyamatot. Megállapítása szerint „a szóban fogó magyar törekvések összhangban vannak a nemzetközi tendenciákkal, ezért ilyen körökben támogatásra számíthatnak”.
Péntek János, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársa azt emelte ki előadásában, hogy a nyelvi tervezés alapprogramja a határtalanítás. „Stratégiai elképzelések vannak a nyelvről, stratégia azonban nincs” – hangsúlyozta, hozzátéve: a többségi nemzeteknek általában van nyelvstratégiájuk, s azt következetesen érvényesítik is. Lehetséges közös nyelvstratégiai célokként egyebek mellett a magyar nyelv térvesztésének lassítását, megállítását, megfordítását, a nyelvi műveltség színvonalának emelését említette.
Érdekes előadást tartott Csernicskó István (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese) és Ferenc Viktória (nyelvész) A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok gyakorlati alkalmazhatósága Kárpátalján címmel. Emlékeztettek, hogy Ukrajnában egyetlen államnyelv létezik jogi szempontból (az ukrán), azonban a gyakorlatban az ország jelentős területein az orosz nyelv uralja a médiát és a mindennapok nagy részét. Szoták Szilvia nyelvész a burgenlandi gyakorlatról szólva arra emlékeztetett: a kisebbségi jogok megléte sem garancia arra, hogy azokkal a kisebbség tud vagy akar is élni. Horváth István egyetemi tanár a romániai tapasztalatokat összegezve elmondta: a nyelvi jogokat egyéni jogok biztosítják, állami-nemzeti tolerancia érvényesül a másságát érvényesíteni akaró és tudó polgárral szemben, ami például abban is kifejezésre jut, hogy az állam támogathatja azt a diákot, aki lakóhelyén nem tanulhat anyanyelvén, azonban közösségi szinten ugyanez nem tapasztalható.
Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa a vajdasági magyarság nyelvi stratégiáját ismertette, mondván, Ukrajnától és Romániától eltérően Szerbiában nincs államnyelv, csak hivatalos nyelv, azonban a Vajdaságban nemcsak a szerb számít hivatalosnak, hanem a kisebbségi nyelvek is, a jogi keretek tehát adottak ahhoz, hogy a helyzet biztatónak legyen nevezhető, a gyakorlatban azonban akadnak gondok és ellentmondások. Utóbbiakra példát idézve mondta el: létezik magyar oktatás, azonban a tanfelügyelőknek nem kell tudniuk magyarul. Hasonló visszásságok tapasztalhatóak a bíróságok, közigazgatási eljárások gyakorlatában is.
A szimpózium zárásaként a résztvevők a nyelvi jogok kiterjesztésének lehetőségeiről beszélgettek, s megismerkedhettek a nyelvhasználati útmutatókkal is.
Mihájlovits Klára. Magyar Szó (Újvidék)

Megsemmisült Tőkés és Szász csapata
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava

A határon túli épített örökség megóvását szolgáló alap létrehozását tervezi a magyar kormány
A magyar kormány olyan alap létrehozását tervezi, amely több tárca anyagi hozzájárulásával a határon túli magyar műemlékek megóvásához nyújt majd segítséget, mondta Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Répás szerint az alap létrehozásáról elkezdődött már az egyeztetés az érintett tárcákkal. Az alap által finanszírozott műemlékvédelmi szakmai munkát a kormány a Teleki László Alapítványra bízná. Az előző Orbán-kormány idején már létezett egy hasonló alap, de azt a későbbi kormányok nem működtették, jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Répás azután beszélt erről, hogy meglátogatta a küküllővári református templomot, és találkozott a helyi magyar közösséggel. A kora-középkori templom egyedi freskótöredékeit magyar állami segítséggel sikerült láthatóvá tenni. Répás a hét végén Marosszentimrén, Boroskrakkón, Magyarigenben, Szászsebesen és Gyulafehérváron látogatja meg azokat a műemlékeket, amelyek megóvásához a magyar állam is segítséget nyújtott.
A helyettes államtitkár szerint a műemlékek megóvása, felújítása lendületet adhat a turizmusnak, a magyar turisták látogatásai pedig a dél-erdélyi szórványmagyar közösségek identitástudatát is erősítik. MTI. Erdély.ma

Hazatért a Lőrincz Csaba-díj (Kitüntették a Magyar Kisebbséget)
Hazahoztuk a díjat – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a magyarországi közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Lőrincz Csaba-díjat átadó ünnepségen tegnap Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított díjat – amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza – idén a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemlének ítélték. Az egybegyűlteket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte. Elmondta, nehéz dolga van a folyóiratnak, mert eddig bizonyított ugyan, de a díj kötelez, mégpedig arra, hogy az erdélyi magyar közösségért dolgozzék. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sepsiszentgyörgyi születésű Lőrincz Csabára emlékezve felidézte: kellemetlenül őszinte ember volt. Őszinteségére szükségük volt, s van ma is. Elmondta, életcélja a nemzeti integráció volt, s ebből oroszlánrészt vállalt. A magyarok határok fölötti szolidaritásáért, összetartozási tudatának erősítéséért, az erdélyi magyarságnak az önrendelkezés irányába való előrelépéséért munkálkodott. Németh feltette a kérdést: vajon hogyan nézne reánk Lőrincz Csaba ma, a helyhatósági választások után? Vajon nem a nemzeti dezintegrációnak vagyunk tanúi, szereplői? A díjazott folyóiratot Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója laudálta, elmondva többek között, hogy az 1922–1942 között Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József által Lugoson szerkesztett folyóirat új folyama, melyet 1995-ben hívtak életre, tizenhét éven át színvonalasan képviselte a nemzetpolitika ügyét. A díjat Németh Zsolt és Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át. A Nagy János felvidéki szobrászművész által készített Lőrincz-plakettet Székely István felelős szerkesztő vette át, a szerkesztőség jelen lévő tagjai – Bakk Miklós, Györgyjakab Izabella, Tamás Sándor és Toró T. Tibor – oklevelet kaptak. Nem voltak jelen, de tagjai a szerkesztőségnek: Bárdi Nándor és Borbély Zsolt Attila. Székely István előadásában az új román választási törvényt boncolgatta. Ezt igen rossznak tartja, nemcsak azért, mert a kétpártrendszer irányába vezet, de a magyarság szempontjából is káros, megszünteti a hasznos szavazat elvét, hiszen azokban a választókerületekben, ahol magyar jelöltnek nincs esélye mandátumhoz jutni, elvész a nemzetiségi jellegű szavazat. Identitásunk részét képezte, hogy magyar szervezetre voksoltunk – mondotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket vázolta fel, s feladatot fogalmazott meg a díjazott folyóiratnak: járja körül az új magyar egység témakörét. Tamás Sándor felelevenítette a folyóirat indítását, majd elmondta, habár a szerkesztők különböző pártokat képviselnek, mégis barátok, egy értékrendet képviselnek. Az eseményen közreműködött az Evilági együttes. A díjátadás előtt megkoszorúzták Lőrincz Csabának a sepsiszentgyörgyi köztemetőben levő sírját. *Lőrincz Csaba (1959–2008) sepsiszentgyörgyi származású politikus. Fiatalon a Limes Körben folytatott ellenzéki tevékenységet, majd 1986-ban kitelepült Magyarországra. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának helyettes államtitkáraként, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának főtanácsadójaként, a Fidesz szakértőjeként, egyetemi oktatóként és publicistaként hatékonyan hozzájárult Magyarország külkapcsolatainak és nemzetpolitikájának alakításához. Ő dolgozta ki a 2001-ben elfogadott kedvezménytörvényt (státustörvényt).
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Répás: Sikeresen zárult külhoni magyar óvodák éve program első szakasza
Sikeresen zárult a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program első szakasza - vont mérleget Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A helyettes államtitkár összegzése szerint a Kárpát-medencei jó óvodapedagógiai gyakorlatokat bemutató körút 23 külhoni állomásán csaknem 1500 gyermekkel, szüleikkel és pedagógusokkal találkoztak. Olyan óvodákat is felkerestek, amelyekre eddig kevés figyelem jutott - emelte ki Répás Zsuzsanna, aki egyik példaként a székelykevei intézményt említette.
Hozzátette: külön hangsúlyt fektettek a tömbben és a szórványban élők problémáira, és a körút során a nehéz helyzetben lévő közösségekhez látogattak el.
A program során két jó gyakorlattal járták a Kárpát-medencét: a hagyományokra épülő meseszövéssel, valamint a világszerte ismert táncházmódszerrel.
A helyettes államtitkár a program folytatásáról elmondta: a külhoni magyar óvónők igényeihez igazodó módszertani csomagot dolgoztak ki, amelynek segítségével erősíteni kívánják az anyanyelvi oktatást, és szeretnék a szülőket még aktívabban bevonni.
A csomagot az ősz folyamán valamennyi Kárpát-medencei magyar vagy magyarul is nevelést folytató óvodába eljuttatják.
Létrehoztak továbbá egy, a programhoz kapcsolódó honlapot is, amely az eddigi és a következő állomások mellett tájékoztató anyagokat, Kárpát-medencei híreket tartalmaz. A honlapra várják a programhoz kapcsolódó javaslatokat is.
Emellett továbbképzést tartanak július folyamán száz külhoni magyar óvónő számára Siófokon - tette hozzá, kiemelve: a Kárpát-medence valamennyi régiójából érkező óvónők kicserélhetik tapasztalataikat, és kapcsolatokat építhetnek.
A nemzetpolitikai államtitkárság február 17-én hirdette meg a programot, amelyre összesen 100 millió forintot különítettek el a Bethlen Gábor Alapnál.
Répás Zsuzsanna rámutatott: a külhoni magyar közösségek megmaradása szempontjából az oktatási intézmények a legfontosabb intézmények. A program meghirdetésének az volt a célja, hogy a külhoni magyar tannyelvű óvodák minőségét erősítsék, és a magyarországi jó gyakorlatok bemutatásával támogassák a külhoni magyar óvodapedagógusokat a gyermekek nemzeti identitásának erősítésében.
Tímár Böske, a programban közreműködő táncművész, táncpedagógus, a Csillagszemű táncegyüttes művészeti vezetője személyes élményeiről szólva utalt arra, hogy sok tehetséges gyerekkel találkoztak, és a kicsik nagyon értékelték a foglalkozásokat.
Fábián Éva népzenész-pedagógus, az Óbudai Népzenei Iskola tanára elmondta, hogy az általa elmesélt történet "életre kelt" a körút során, és a nemzeti összetartozás örömét élhette át program valamennyi állomásán. MTI

Kisebbségi jogsegélyszolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért
Budapest, 2012. június 28., csütörtök (MTI) - Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák.
A miniszterelnök-helyettes kérdésre elmondta: az nem feltétele a segítségnyújtásnak, hogy az érintett uniós állampolgár legyen.
Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. "A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani" - fogalmazott.
Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet.
Kérdésre válaszul a gyakorlati működést érzékeltetve kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással. Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ha a jelzés megérkezik egy adott jogsérelemről, akkor a külügyi tárca bevonásával megnézik, milyen jellegű és milyen jogsegély volna megfelelő.
Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák.
Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.
Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval.
Az érdeklődők további információkat a www.kji.hu honlapon találhatnak.
További kérdésre a kormányfő helyettese a felvidéki Selye János Egyetem esetlege főiskolává minősítéséről elmondta: a nemzeti érdek az, hogy konzultáljanak e kérdésben az intézmény vezetőségével, az ottani magyarság legitim képviselőivel. Jogsértést ugyanakkor nagyon nehéz kimutatni ebben a konkrét ügyben - jegyezte meg. Erdély.ma

„Nem általában kell beszélni kisebbségi problémákról”
Beszélgetés Bárdi Nándor történésszel a kisebbségi retorika változásairól
„A magyar politikai osztály elvesztett két világháborút. Nem tudta az állampolgáraival fennálló »szerződését« megtartani. Ez a magyar állam történelmi felelősségérzetének kényszere.” – TRANSINDEX.RO
„Az igazi integrációnak nem pusztán szimbolikus, retorikavezérelt dolgokban, hanem konkrét cselekvésekben kellene megmutatkoznia. Nem általában kell beszélni kisebbségi problémákról, a romániai vagy szlovákiai magyar társadalomról, hanem konkrétan megnézve az ezeken belüli alrendszerek (oktatás, önkormányzat, nyilvánosság, egyházi élet, közművelődés) működését. Az az igazi integráció, ha ezekben történik meg a változás, a saját társadalomra való odafigyelés” – vélekedik Bárdi Nándor történész, aki június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a Bács-Kiskun megyei Baján tartott előadást a határon túli magyarság 1989 utáni struktúraváltásáról. A rendezvényen kolozsvári küldöttség is részt vett, így készülhetett el az alábbi beszélgetés.
– Minek köszönhető, hogy az új Fidesz kormány 2010-ben bevezette június 4-én a nemzeti összetartozás emléknapját?
– Magyarországon három nemzeti ünnepet tartunk nyilván: március 15., augusztus 20. és október 23. Ugyanakkor léteznek a törvényben rögzített emléknapok is. Ide tartozik a 2010-ben elfogadott nemzeti összetartozás napja. Ezenkívül azonban további öt emléknapunk van: az 1946-os köztársaság kihirdetésének évfordulója, a kommunizmus, a holokauszt áldozatairól való megemlékezés, a szovjet csapatok 1991-es kivonulásának ünnepe és az aradi vértanúk napja. Ezek nem munkaszüneti napok, de mindenhol megemlékeznek róluk, különösen a középiskolák szintjén. Továbbá van kilenc egyéb emléknapunk (ezek között szerepel április 5., a kassai kormányprogram napja, amelyet a szlovákiai magyarság gyásznapjának is tekintenek).
Az előző Fidesz kormány 2001-től vezette be a holokauszt-emléknapot, most pedig már tavasszal kezdeményezték az összetartozás napjának létrehozását. Ezek mindenképp a Kádár-korszak történelmi amnéziájával szembe mennek. Egy új emlékezet- és politikai identitásközösség létrehozását célozták meg. A trianoni emléknap bevezetésében meghatározó lehetett a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampány végeredménye, amely lényegében egy pártpolitikai csata volt, és nem a külhoni magyarokról szólt. De alapvetően megrázta a magyarországi politikai közösséghiánnyal küszködő politikai osztályt is. Ezért a második Orbán-kormány magyarságpolitikai programja négy olyan projektre épül, amely elsősorban Magyarországnak szól. Bizonyos értelemben annak érdekében alakították ezt így, hogy ne kerülhessen sor még egy, a népszavazáshoz hasonló identitáspolitikai fiaskóra. Már a választási kampányukban megígérték az egyszerűsített honosítási eljárással a kettős állampolgárság, magyarországi lakóhely nélküli, könnyített megszerzését; a Magyarság Házának megteremtését a Budai Várban, amely ma a Szülőföld Alapot felváltó Bethlen Gábor Alap székháza; a Határtalanul program, a magyarországi középiskolások szomszédországi magyarlakta területekre való utaztatását; és végezetül az emléknapot.
– A Nemzeti Összetartozás Napja esetében felmerülhet a kérdés: jó-e, hogy épp a Trianon-emléknapra esik, vagy sem?
– Nem az én tisztem ezt eldönteni. De ez alkalom arra, hogy tisztázzuk a mindenkori viszonyunkat Trianonhoz, pontosabban a róla és következményeiről való beszédhez. Felfoghatjuk úgy, hogy a nemzeti közösséget lényegében egy trauma fogja össze, és ebben a hanyatlástörténeti sorsközösségben várjuk a terapeutákat. Vagy szembenézhetünk Trianonnal és következményeivel, és megpróbálhatunk túllépni ezen, detrianonizálni, határtalanítani, ugyanakkor Magyarországon emancipálni a külhoni magyarokat.
– A nemzetegyesítés programjára gondol?
– Itt többről, egy bonyolultabb kérdésről és nem pusztán politikai elvárás-retorikáról van szó. Az egységes magyar nemzet helyett talán azért jobb az egyetemes magyarság kifejezés, mert ebbe sokkal inkább belefér a többközpontúság, a különböző, kilencven éve kialakult sorsközösségek sajátosságainak elfogadása. Az egységesítésben van egy központ, egy normaelvárás, a határtalanítás ellenben azt is jelenti, hogy beemeljük a másik részt is a közös örökségbe. Például gondoljon arra, hogy Romániában és Szlovákiában a magyarországi jogosítványt hajtásinak nevezik. Nem felel meg a budapesti elvárásnak? Na és? Miért ne lehetne a hajtási a jogosítvány kifejezés szinonimája egy magyar értelmező szótárban? Ilyen egyszerű. Miért ne lehetne az etnokulturális közösségünk különböző tájegységeinek örökségét és a kisebbségi helyzetben magától értetődően változó populáris kultúrát elfogadni? Miért lehet fals az a kifejezés, önmegnevezésként Kolozsvárt, hogy határon túli magyar? Nemcsak azért, mert a kolozsvári magyarok adott helyzetben egyszerűen magyarnak tartják magukat, hanem mert a határon túli magyar kifejezés egyből Magyarországhoz képest határozza meg a kulturális azonosságot. A külhoni magyar kifejezés magában hordozza azt, hogy a Kárpát-medence (a volt történelmi Magyarország) a magyarországiak számára is egy olyan közös haza, amelyben a nem magyarok is otthon érezhetik magukat Budapesten vagy Battonyán, Pilisszentkereszten stb. éppúgy, mint a valamiképpen a magyar etnokulturális közösséghez tartozók.
De ez nem azt jelenti, hogy ettől még nem Budapest elsősorban a nemzeti azonosság újratermelésének infrastrukturális központja. Ez olyan felelősség, amelyet nem lehet magyarországi projektekkel és a külhoni magyar állampolgársággal letudni. Ezt érzékelte a politika is, és elindult az óvodaprogram, ösztöndíjprogramok, a Bethlen Gábor Alap külhoni irodahálózatának szervezése, a nyelvhasználati lehetőségek bővítését célzó civil akciók támogatása.
Most a harmadik emléknap programjait nézve a hivatalos nagy ünnepségeknél fontosabbak a testvértelepülési meghívások, egy-egy nem magyarországi rockegyüttes fellépése, főzőversenyek, az önkormányzati programokba, továbbképzésekre, táboroztatásokra való automatikus meghívások. Manapság már a bulvármédiában is állandóan jelen vannak a külhoni magyarokról szóló hírek, elég csak a tehetségkutató műsorokra gondolni, ahol feltűnnek a komoly otthoni szurkolótáborral rendelkező határon túli magyar versenyzők. (Egyben üzleti érdek is a megszólításuk.) Vagy említhetjük Reisz András meteorológust, aki pálócosan beszélt, és a felvidéki magyarok ezt a magukénak érezték. A vajdaságiak számára pedig egy idol Rúzsa Magdi karrierje. Az a természetes és normális, ha ezek nem külön, mint „külhoniak” jelennek meg, hanem természetes módon, a maguk szakmai értéke szerint. Biztos vagyok abban, hogy a Krétakör és a sepsiszentgyörgyi Osonó diákszínpad együttműködését nem az RMDSZ vagy a Fidesz szervezte meg. A csíkszeredai múzeum vagy a Kriza Társaság színvonalas működése egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi szakmai mező részese. (S ez természetesen együtt jár a mezőnyön belüli játékszabályok elfogadásával, a verseny- és kooperációs viszonylatokkal.) Ezeknek az alrendszereknek a szakmai alapon történő együttműködése az igazán fontos – és nem a magyar–magyar, konfliktusos esetekben az „áldozat” és az „adófizető” viszonylat.
– Ha mindezeket átgondoljuk, gyakorlatilag arra a következtetésre juthatunk, hogy már eltűntek a határok.
– Pontosabban fogalmazva egyrészt a határátlépés akadályai szűntek meg, bár ez elsősorban Szlovákia, Ausztria, Szlovénia esetében teljes, Románia, Horvátország esetében majdnem az, míg Szerbia és Ukrajna vonatkozásában a schengeni határőrizet jelen van (pl. minden autóba bele kell nézni). A másik fontos – és nem is utolsó változás – egy közös magyar médiatér létrejötte. Ebben azonban a magyarországi médiafogyasztás a meghatározó, és ez azzal jár, hogy sokkal nagyobb gondot jelent a fiatalok számára a honországuk nyelvének elsajátítása, jóval tájékozottabbak a magyarországi politikai eseményekben, az eszmei ideológiai áramlatok is korlátozás nélkül hatnak. (Lásd a „judemerézést”, az „orkozást”, de még a „tápos” kifejezés is a magyarországi katonai szlengben gyökerezik.) Ugyanakkor Magyarországon ma már a Szózat helyett a Székely himnusz a második, a nemzeti összetartozást jelképező közösségi ének. Vagy lássuk be, hogy a mai médiában már nem az Alföld, hanem a Székelyföld jelenik meg nemzeti tájként. Miközben a régió az ország határán kívülre került.
De ettől nem szűntek meg a nemzetállami központok, a Magyarország és szomszédainak viszonyait meghatározó párhuzamos nemzetépítő törekvések, nem jött létre a nemzeti/állami hovatartozástól független esélyegyenlőség a társadalmi mobilitás terén, illetve a kulturális azonosságtudat újratermelődésében.
Itt vannak a kisebbségi léthelyzet adottságai. Nem pusztán arról van szó, hogy ki melyik nemzetállami központba fizet adót: a kisebbségi helyzet olyan adottságokat hoz magával, amelyeket egy homogén nemzetállamban élő ember nem él át. A Trianonról való beszéd Magyarországon a területcsonkítást, a revíziós kultuszt, a kisebbségi sérelmeket tematizálja. Ugyanez a külhoni magyar közegben a kilencven éve létrejött kényszerű sorsközösségek alapját jelenti. Az első világháború utáni más országokhoz került magyar családok számára Trianon a sorstörténetük meghatározó eseménye volt, generációkra meghatározta életlehetőségeiket. Ezeket a közösségeket az örökségesítés és a nemzetesítés (önszemléletükben a kulturális azonosság tudatosítása) szervezi. Kulturálisan és politikailag sokkal érzékenyebbek és kiszolgáltatottabbak, mint az ún. anyaországban élők.
A magyar politikai osztály elvesztett két világháborút. Nem tudta az állampolgáraival fennálló „szerződését” megtartani. Ez a magyar állam történelmi felelősségérzetének kényszere.
Egy másik fontos különbség a magyar–magyar összehasonlításban a hazához való viszony. Míg a magyarországi népesség döntő része számára az ország és a haza fogalma egybe esik, addig a kisebbségi magyar közösségekben a szülőföld és a magyar kultúra, az etnokulturális közösség tere jelenti a hazát, az otthonosságérzet lehetőségét. Többek között ezt fejezheti ki a „Magyar vagyok, nem turista” pólófelirat is.
A harmadik fontos határtermelő sajátosság az, hogy míg a magyarországiak számára a „magyarság” egy önmagától értetődő szerepe személyiségének, addig a nem nyelvországában élő, döntően kétnyelvű ember életében mindig jelen van egy másik nyelvnek és kultúrának a hatása. Számára a „magyar-szerep” ezért mindig kiemelt lesz. Mindig tudatában van egy „másik valóság”, egy másik szemlélet jelenlétének, míg a magyarországi (döntően budapesti) véleményformáló elit Kisvárdától Kaposvárig egy homogén elvárásrendben él. Miközben most épp a médiában nagy dolog székelyesen beszélni, addig szabolcsiasan azért ciki, pedig hasonló tájnyelvi jellegzetességekről van szó. Az újvidéki telepiekről nem is beszélve.
– Hol lehet ezekben a folyamatokban elhelyezni a kettős állampolgárság kérdését?
– Itt megint szét kell szálazni néhány dolgot. Nevezetesen a kettős állampolgárságról szóló vitákat, a kettős állampolgárság funkciójától és az intézményi vélt vagy valós következményektől, valamint a magyarországi lakóhely nélküli választójog kérdésétől. Nekem megint nem valamiféle normatív ítélet lehet a dolgom – szabadelvűként támogatom a szabad állampolgárság választást –, hanem az, hogy felhívjam a figyelmet a problémákra.
A kérdés utolsó elemével kezdve, gyakran szó van arról, hány és milyen nemzetközi példát tudunk felhozni a szavazati jog tekintetében. Ezeket áttekintve azonban azt látjuk, hogy a külhoniak választójoga körül azokban az országokban konszenzus volt. Ez Magyarországról nem mondható el. Még a Fidesz-szavazók többsége sem ért ezzel egyet. Én sem vagyok egy Grál lovag, de az MSZP választási kampánystratégiáiról sem hiszem, hogy ezt a kérdést feledésben hagynák.
A funkció tekintetében, túl az emancipatórikus (Magyarországon egyenrangúként való kezelés) törekvéseken, az amerikai vízumszerzésben, a könnyebb külföldi munkavállalásban segíthet, illetve azoknak, akiknek eddig 4-5 évig húzódott Magyarországon az áttelepülés utáni állampolgársági ügyintézésük, ami most lerövidült. A nagy kérdés az, hogy ezzel mennyiben tudta, tudhatta le a budapesti politikai osztály a külhoni magyarok kérdését? Milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek az eszköznek a kisebbségi kérdés kezelési módszertanában? Mennyiben szólhat ez a Fidesz választói körének kibővítéséről?
Ha mindezt a romániai magyar önszemlélet felől nézzük – engedtessék meg ez nekem kívülállóként is –, az első kérdés, hogy mennyiben tud a magyar állam vagy az állampolgárság a romániai magyarok mindennapi gondjaiban segíteni? Jól tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal bíró személyre is a tartózkodása szerint adott országa törvényei és jogvédelme vonatkozik. A nemzeti identitást újratermelő intézményi alrendszerek hatékony működése – amely szerintem kulcskérdés a kisebbségi közösségek szempontjából – független ettől. Ellenben nagy a veszélye annak, hogy a budapesti politikai elit a magyarországi identitáspolitikai válság kompenzációjaként éli meg a magyar–magyar „egységet”. Miközben a külhoni magyarok ugyanezt mint emancipációjukat üdvözlik. De jó tisztázni: eddig 250 ezer kérelem érkezett (70%-a Romániából, 18–20% Szerbiából), amely kb. 10%-os érdeklődést jelent a külhoni magyarok és a diaszpóra köréből.
Konkrétabb probléma a kettős állampolgárság és az autonómia kérdése. A román állam arra hivatkozhat, hogy egy olyan terület, ahol tömegesen élnek más államok polgárai is (Székelyföld), biztonságpolitikai okokból nem kaphat önrendelkezési jogosítványokat. Erre persze sokan mondhatják, hogy „bár már ott tartanánk”. Csakhogy ez a nemzetközi tematizálást tényleg blokkolja.
Harmadik megfontolás, és ezt érzem a legfontosabbnak, hogy nem csak a kettős állampolgárság miatt, de napjainkra háttérbe szorult a kilencvenes években nyíltan vállalt párhuzamos kisebbségi társadalom építése. Ennek csak egyik oka a magyarországi politika változása. Fontos a kisebbségi eliteken belüli generációváltás, de még fontosabb a szerepfelfogásuk átalakulása. A mai kisebbségi politikus forrásszerzéssel képes legitimálni magát a polgármesterek, intézményvezetők, illetve szélesebb körben a választói előtt. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az önkormányzati elitek regionális gazdasági érdekcsoportokat is képviselnek. Ez a helyzet országonként különböző válaszokat hozott elő. Szlovákiában egy erős szlovák-magyar gazdasági csoport Bugár Bélát mint brandet jelenítette meg a választói háttérének megteremtésére, az orbáni politikával kritikus, a szlovák társadalomba integrált magyar véleménycsoportok megnyerésére. S ezzel párhuzamosan egy szakpolitikai válaszokat kidolgozó civil-kerekasztal is létrejött, mint egy pártpolitikán kívüli együttműködési felület. Szerbiában a Demokrata Párt színeiben induló magyar kisvárosi politikusok, illetve a Nemzeti Tanács keretében dolgozók a szerbiai magyarságpolitikán belül próbálnak magyar érdekeket érvényesíteni. Romániában talán az a legfontosabb folyamat, hogy a magyar nemzeti mozgalmon belül a székelyföldi politikusok egy magyar dominanciájú régió létrehozását tűzték ki célul, és ehhez képest a partiumi és a Kolozs–Maros megyei magyar politika pozíciója jelentősen csökkent. A jövő kérdése, hogy ki lehet az az RMDSZ-politikus, aki ezt a hármas, a szórvánnyal együtt négyes tagoltságot integrálni tudja. Ráadásul az új választási rendszer miatt a nem magyar többségű választókörzetekben valamilyen stratégiára fel kell készíteni a magyarokat, ha a magyar kisebbségpolitikusok nem akarnak lemondani a magyar szavazói potenciálról. Ez gyökeresen új szervezési és retorikai feladatok elé állítja a szervezetet. A szlovákiaihoz hasonló, az adott regionális kisebbségi közösség stratégiáit integráló, megjelenítő fórum Romániában eddig nem jött létre.
– Ehhez képest mennyire létezik Magyarországon konszenzus a nemzetpolitikában?
– Amit a politikai szóhasználat nemzetpolitikának mond, azt inkább magyarságpolitikának mondanám. Hiszen a nemzet hosszú távú közösségi fejlesztése nem szűkíthető le a magyar–magyar viszonyra. Erre volt példa a 2004 decemberi kampány, amikor nemzeti ügyként jelent meg egy sor társadalompolitikai kérdés, és sokadik helyre helyeződött a külhoni magyarok ügye. A magyarságpolitika része lehet a nemzetközi kisebbségvédelem, a magyar–magyar kapcsolatok rendszere és a támogatáspolitika. Ha ezeket megvizsgáljuk, a mai magyar kormánynak nincs túl nagy mozgástere. Az MSZP a szomszédországi magyar közvélemény előtt a népszavazási kampányt nem tudja meg nem történtté tenni. A nagy kérdés valójában az, hogy a Fidesznek mi a magyarságpolitikai koncepciója? Van-e ebben konszenzus? Az igen/nem válasz helyett két szempontra kell felhívnom a figyelmet. Az egyik az, hogy lényegében a státustörvény megalkotása óta a kormányzati magyarságpolitika a mindenkori pártpolitikai tematizációnak rendelődött alá. Lényegében nincs egy olyan stratégiai, szakpolitikai normarend, amely korlátozhatná az ezzel a kérdéssel kapcsolatos hatalomtechnikai és kommunikációs játszmákat. A másik szempont a Fideszen belül magyarságpolitikával foglalkozó vezetők eltérő irányultságai. Németh Zsolt alapvetően a külügyi apparátusban épített ki komoly hálózatot, illetve a Pro Minoritate Alapítvány révén a szomszédországi kortárs magyar politikusi csoportokban, és természetes módon ezek érdekérvényesítését támogatja. Kövér László az egységes magyar politikai tér létrehozásában gondolkodik, ennek az elvárásnak a képviselete számára az elsődleges „nemzeti érdek”, az ehhez talált partnere mellett a végsőkig kitart. Hosszabb távon azonban a legfontosabbnak Gál András Levente és a Bethlen Gábor Alap támogatáspolitikai, irodahálózat-, intézményépítő tevékenységét gondolom. Ezek között, valamint a külhoni magyar politikusok és a magyar közigazgatás más területeivel lavíroz, koordinál és próbál építkezni Répás Zsuzsa.
– Milyenek a mostani romániai etnopolitika megváltoztatásának esélyei? Lehetséges az asszimiláció megállítása vagy lassítása?
– Söpörjünk a magunk portáján. Az identitáspolitikai válságból való kilábalásnak az első lépése, hogy megnézzük, mit tettünk rosszul az elmúlt 20 évben. Például Kolozsvárt miért nincs magyar egyetemi könyvtár és bentlakásos magyar szakkollégium? Nem az a lényeg, hogy „leleplezzük” az EME-t vagy személyeket ebben az ügyben, hanem hogy tanuljunk a történtekből, és korrigáljunk az elitképzésben is. Aztán második lépésként meg kellene nézzük, hogy valós keretek között, pontos fogalmakkal beszélünk-e a kérdésekről? Majd olyan szerkezetet kellene keresni, amely képes konszenzusteremtő stratégiákat megalkotni. Szerintem itt fontosak a kifejezések. Ezekről már beszéltünk.
Az igazi integrációnak nem pusztán szimbolikus, retorikavezérelt dolgokban, hanem konkrét cselekvésekben kellene megmutatkoznia. Lásd például a magyarországi iskolai kompetenciaméréseket, amelyek által mérhető az iskolai teljesítmény, a tanárok munkája. Semmi akadálya nem lenne annak, hogy ezek a mérések megjelenjenek a külhoni magyar középiskolák honlapjain is. Vagy egy másik megközelítés: a külhoni magyarok jelentős része olyan településen él, ahol ők vannak többségben. Ha pl. Erdélyben összegyűjtjük a legnagyobb magyar lakossággal rendelkező 150 települést, az a romániai magyarság közel 85 százalékát teszi ki. Meg kellene nézni, hogy ezen a 150 településen hogyan működnek a nyelvi rezsimek, pl. vannak-e magyar feliratok, ügyintézés stb. Ha ezek rendben vannak, akkor már tettünk egy lépést előre. Nem általában kell beszélni kisebbségi problémákról meg a romániai vagy szlovákiai magyar társadalomról, hanem konkrétan megnézve az ezeken belüli alrendszerek (oktatás, önkormányzat, nyilvánosság, egyházi élet, közművelődés) működését. Az az igazi integráció, ha ezekben történik meg a változás, a saját társadalomra való odafigyelés.
Társadalomtörténeti folyamatokkal szemben nincsenek csodaszerek. Tudatosítani kell, hogy a magyar többségű régiókban és településeken jóval lassúbb a népességfogyás, mint ahol kisebbségben él a magyarság. Ha ezekben sikeres beiskolázás, munkahelyteremtés folyik, van lehetőség a népességvonzásra. Ha úgy fogjuk fel az oktatási, kulturális intézményrendszert, mint piacot, akkor itt a nemzeti azonosság újratermelődése tekintetében tömbben vagy szórványban elsődleges kellene hogy legyen a minőségi szolgáltatások rendszere az óvodától kezdődően. Ebben kulcskérdés az oktatói, művelődésszervezői képzés. Ehhez rendelkezésre állnak a magyarországi programok. Az eddigi tapasztalatok szerint a szórványintézmények ott működnek jól, ahol a környezetnél hatékonyabb szolgáltatást és otthonosságot tudnak biztosítani. Innen pedig a társadalmi mobilitással párhuzamosan a dominánsan magyar környezet felé vezet a legtöbbek útja.
A kérdés kezelésében elengedhetetlen a többségi magyar doktrínák megváltoztatásának elősegítése. Vajon megtettünk ezért mindent? Van-e a romániai magyarságról, a magyar kultúráról, Magyarországról folyamatosan fejlesztett román nyelvű portál? Van-e Magyarországon román egyetemisták számára szélesebb ösztöndíj-lehetőség? Léteznek-e diákcsereprogramok? Látom az arcán a mosolyt: nem álmultikulti civilbárós pénzlenyúlós hókuszpókuszról beszélek. Lengyelország egy húsz éves intézményes programban képes volt a posztszovjet térségben változtatni „a lengyel” megítélésen.
Mindennek azonban egy sikeres Magyarország az előfeltétele, amelyre partnerként lehet nézni. S akkor talán a kisebbségi „veszteség” és „áldozat” beszédmódok helyett az önálló erdélyi magyar tematizációk lesznek meghatározók. Ez ott volt a népszámlálási kampány videófilmjeiben, vagy ott van a Kolozsvári Magyar Napok már többször megélt, tényleg közösnek érzett sikerében. „Újratervezés.” Nem kell a hozzám hasonló külsőkre hagyatkozni…
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES. Szabadság (Kolozsvár)

A magyar kormány értetlenül áll a Székely-Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt
A magyar kormány - bár elismeri és tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét - értetlenül áll a Székely-Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt, szolidaritást vállal az elítéltekkel, egyben mindent megtesz, hogy a per ügye a legfontosabb nemzetközi fórumokig eljusson.
Ezt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte hétfőn az MTI-vel.
Közös állásfoglalásukban felidézték, hogy a román bíróság június 29-én a Székely-Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról szóló perben Markó Attila volt államtitkárt, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának volt vezetőjét és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, a Székely-Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítette, az ingatlant elvette az Erdélyi Református Egyházkerülettől, továbbá mintegy 256 ezer euró befizetésére kötelezte az egyházkerületet. (Markó és Marosán is tagja volt a romániai restitúciós bizottságnak, amely a kollégiumnak otthont adó épületet visszaadta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, amelytől a kommunizmus idején vették el a román hatóságok.)
Az ítélet visszaállítja a 2002. május 14., a Székely-Mikó Kollégium visszaadása előtti állapotot, vagyis kötelezi az Erdélyi Református Egyházkerületet, hogy törölje az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a kollégium vonatkozásában.
A magyar kormány - bár elismeri és tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét - értetlenül áll az ítélet előtt - írták, megjegyezve: közismert mindenki számára, hogy a Székely-Mikó Kollégium az erdélyi magyar református egyház tulajdonában van évszázadok óta. Ezt a helyi közösség, Sepsiszentgyörgy városa nyilatkozatban is elismerte.
Hozzátették: nem értik, miért ítélték el a vádlottakat annak ellenére, hogy a román bíróság 2012 januárjában a tulajdonjog kérdésében helyt adott a védők indítványának; ők egy 2006-os jogerős brassói bírósági ítéletre hivatkozva bizonyították: az iskola épületét a református egyháztól kobozták el 1948-ban. A most meghozott bírói döntés veszélyezteti a restitúciós törvény végrehajtását, valamint az alapvető európai jogelvek érvényesülését: a jogbiztonságot, a tulajdonhoz való jogot és az egyházak függetlenségének elvét.
Kitértek arra is, hogy a magyar kormány egyetért az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának július 1-jén hozott állásfoglalásával, és hasonlóan jár el: szolidaritást vállal az elítéltekkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz.
A kormány továbbá felkéri a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, hogy vizsgálja meg a jogi segítségnyújtás lehetőségét - olvasható a közleményben.
MTI