Szept. 23-án Daniel Dajanu pénzügyminisztert elnöki rendelettel váltották le, s helyébe Decebal Traian Remes, a Nemzeti Liberális Párt képviselője került. A román sajtó a minisztercsere gyorsaságát emelte ki. Az Adevarul ironikus cikke szerint a csere a reform intézkedések terén eddig példátlan "gyorsasággal és hatékonysággal" történt. A Cotidianul szerint a pénzügyminisztert azért váltották le, mert ellenezte a Bell Helicopters szerződést. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Megfigyelők szerint visszavetheti a gazdaság modernizációját az, hogy leváltották a reformok iránt elkötelezett Daianut. /Világgazdaság (Budapest), szept. 24./

Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Radu Vasile kormányfő és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a romániai Diákligának, és az egyetemista egyesületek képviselőivel tartott okt. 29-i találkozóján megígérte a főbb követelések teljesítését, így ösztöndíjak megduplázását, 60%-os kedvezményt biztosítanak a vasúti utazásra, és szavatolják az ingyenességet a közszállításban. /A miniszterelnök megígérte a diákok kéréseinek teljesítését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

"Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

Júl. 7-én Decebal Traian Remes pénzügyminiszter és Andrew Vorkink, a Világbank Bulgáriáért és Romániáért felelős igazgatója, aláírták azt a szerződést, amely 57 millió 100 ezer dolláros hitelt nyújt Romániának a vámrendszer korszerűsítése és az egészségügyi rendszer reformjának támogatása céljából. /57 millió dolláros világbanki kölcsön Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Traian Decebal Remes pénzügyminiszter, aki júl. 14-én bejelentette lemondását, júl. 19-én közölte a sajtóval: a miniszterelnök rábeszélésére júl. 24-én visszatér posztjára, addig szabadságon lévőnek tekinti magát. /Meggondolta magát a pénzügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Vida Gyula jogász és közgazdász életének nagyobbik részét szülővárosában, Szilágysomlyón töltötte. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ő volt az első elnöke, 1990 óta parlamenti képviselő, két ízben frakcióvezető, jelenleg a képviselőház gazdaságpolitikai-reformügyi-privatizációs állandó bizottságának az elnöke. Vida Gyula elmondta, hogy a fogadóóráin megjelenteknek körülbelül negyven százaléka román nemzetiségű. Az elmúlt négy évben 4192 személy jelent meg az irodában, ebből 2377 közvetlenül Szilágysomlyón és 1815 a városokban, falvakban tartott kihelyezett fogadónapokon. Seres Dénes szenátorral 1992-től megegyeztek: a szenátori iroda Zilahon, a képviselői iroda Szilágysomlyón működik. A legtöbben a tulajdonviszonyok rendezésére elfogadott törvények alkalmazásával kapcsolatban keresték fel, sokan támogatást kértek új munkahely szerzéséhez. Számtalan esetben tapasztalta, hogy a magyar nemzetiségűek hátrányos helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy etnikai jellege is van a leépítéseknek. Eredmény, hogy a szenátori irodával együtt az elmúlt kilenc évben Szilágy megyei magyar közösségének tagjai több mint 10 000 hektár telket, szántóföldet és erdőt kaptak vissza közbelépésükre, sokszor kemény politikai és jogi fellépés eredményeként. - Szilágy megyében a munkanélküliség háromszorosa, négyszerese a szomszédos megyékének, és meghaladja az országos átlagot. Vida Gyula az elmúlt években 38 szakmai találkozót és vállalkozásfejlesztő fórumot szervezett azzal a céllal, hogy a kisvárosokban és a községekben segítse a vállalkozásokat. - A jelenlegi törvényhozási ciklusban Pécsi Ferenc képviselőtársával törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ gazdasági programjának szellemében a kis- és középvállalatok fejlesztésére. Sikerült a törvényt elfogadtatni. Az Európai Unió szakértői megállapították, hogy ez a kis- és középvállalatok támogatására született legsikerültebb törvény Kelet- és Délkelet-Európában. Azonban Traian Decebal Remes pénzügyminiszter megpróbálta szabotálni a jogszabály alkalmazását, ami hátrányosan érintette a több mint ötszázezer kis- és középvállalkozót. Vida Gyula készíti az RMDSZ részére munkásságáról az írásos beszámolót, ez lesz az alapja a megmérettetésnek. A bizottságban megtárgyalt törvénytervezetekkel kapcsolatban nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy az elfogadott törvények tükrözzék az RMDSZ programját. Az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzése a szakbizottsági meghallgatásokon történt. 52 parlamenti meghallgatásra történt megidézés, s ennek majdnem fele RMDSZ- javaslatra. Vida Gyula parlamenti tevékenysége alatt megállapíthatta: a maffia rendszerű korrupció átitatta az egész államapparátust. /Fejér László: A legnagyobb lélekszámú parlamenti szakbizottságot vezette. Beszélgetés VIDA GYULA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

"Megegyezés nélkül fejeződtek be szept. 13-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román kormány képviselőinek tárgyalásai a Romániának jóváhagyott készenléti hitel újabb részletének folyósításáról. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter szerint Románia "bízhat abban, hogy október közepén kedvező választ kap" az IMF-től. Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai főtárgyalója szerint nem sikerült a tervezett mértékben behajtani az állami vállalatoktól költségvetési tartozásaikat, az év második felében az állami vállalatoknál a tervezettnél jóval nagyobb ütemben növekedtek a bérek. /Eredménytelenül zárultak az IMF-tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Adrian Nastase miniszterelnök első kormányrendeleteinek egyikével a Kisebbségvédelmi Hivatalt lefokozta főosztállyá és a Tájékoztatásügyi minisztérium hatáskörébe utalta. Ez ellen az RMDSZ vezetősége egy árva szóval sem tiltakozott. Eckstein Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter volt az egyetlen, aki sajtóértekezletén tiltakozott a döntés ellen. A Brassói Lapoknak elmondta, hogy erre a döntésre még az RMDSZ-szel megkötött protokollum előtt került sor, az RMDSZ megkérdezése nélkül. A hivatalt tulajdonképpen megszüntették azzal, hogy eltűntek a legfontosabb osztályok az új struktúrából. - Egy tavalyi kormányrendelet szentesítette a Kisebbségi Kutatóintézet létrehívását. Az intézmény létrehozása pénzügyi akadályokba ütközik, ezzel hárította el a rendelet életbe lépését a volt pénzügyminiszter, Decebal Traian Remes. /Béres Katalin: Lefokozva. Kisebbségvédelmi Hivatalból - Főosztály. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 25./"

"A nemrég megalakult Népi Akció (AP) a hét végén tartotta első kongresszusát. Az új párt részt akar venni a jövő évi helyhatósági választásokon, és el akarja érni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az egyik független képviselő csatlakozott hozzájuk, ennek révén az AP máris parlamenti képviselettel rendelkezik. Az AP kész együttműködni bármely parlamenti és parlamenten kívüli alakulattal, kivéve a szélsőséges Nagy-Románia Pártot és a kormányzó szociáldemokratákat. Emil Constantinescu lett az új párt elnöke, a volt államfő, a vezetők között van az exállamfő néhány korábbi munkatársa: Zoe Petre elnöki tanácsos, Decebal Traian Remes volt (liberális párti) pénzügyminiszter és Catalin Harnagea titkosszolgálati vezető./Szőcs Levente: Tizenöt a tizenötezerből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Románia Magyarországról importálhat gabonát azt követően, hogy az ország déli részét aszály sújtja – vélik mezőgazdasági szakemberek. Az ország kiváló termőföldjeiről híres déli és részben keleti vidékein veszélybe került a gabonatermés. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter a válsághelyzet kezelésére hivatott különleges bizottságot hívott össze. Románia várhatóan a legközelebbi országokból, például Magyarországról importál majd gabonát. /Magyarországról importálhatunk gabonát az aszály miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Június 28-án a szenátusban nem gyűlt össze elég szavazat ahhoz, hogy elfogadják Szociáldemokrata Párt (PSD) Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elleni beadványát. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszternek már nem volt ekkora szerencséje, mivel a képviselőházban átment a PSD javaslatait tartalmazó parlamenti irat. Az egyszerű indítvány elfogadása arra kötelezi az érintett tárcavezetőt, hogy vegye figyelembe a dokumentum szerzőinek javaslatait. /Négy egyszerű indítványból egyet fogadtak el. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Lemondott tisztségéről Decebal Traian Remes mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Calin Popescu Tariceanu kormányfő kérésére. Remest azzal vádolják: 15 ezer eurót fogadott el egy üzletembertől, cserében megígérve, hogy az elbírálásnál közbenjár az illető érdekében. Remes lemondásának hírére, mind a Demokrata Párt (PD), mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy nyilatkoztak: nem csak a mezőgazdasági miniszternek, hanem az egész kormánynak mennie kellene. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint megfelelő megoldás volt Remesnek a miniszterelnök által kikényszerített lemondása. Hozzátette: ezzel az ország újabb lehetőséget kap arra, hogy elvégezze az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit. /Lemondott Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

A büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításai akár a nemzetbiztonságot is veszélyeztethetik – nyilatkozta Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, ha kihirdette volna a törvényt, akkor olyan személyek menekültek volna meg az igazságszolgáltatás elől, mint Adrian Nastase, Dinu Patriciu, Radu Mazare, Nagy Zsolt, Tudor Chiuariu, Serban Mihailescu és Traian Decebal Remes. Basescu szerint a Btk-módosítások „a vádlottak jogait védve korlátozzák ezzel a bűnügyi szervek előjogait”, hiszen megakadályozzák az állami intézmények vizsgálati tevékenységét. Az elnök nyilatkozatát megelőzően a hazai civil szervezetek, a sajtó, utóbb pedig az amerikai és a brit nagykövet is hevesen bírálták a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításait, melyeket a képviselőház október 23-án szavazott meg. A legfőbb ügyészség honlapján közzétett állásfoglalás szerint az új előírások előzmény nélküliek az európai joggyakorlatban. Így például gyakorlatilag megfosztják az ügyészeket attól a lehetőségtől, hogy a gyanúsítottnál rajtaütésszerű házkutatást végezzenek. A perrendtartás megfosztja az ügyészeket a telefonlehallgatásoktól is. /B. T. : Nemzetbiztonsági kérdés az új Btk. ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Leszámolás vagy közösségi megfélemlítés?
Két bűnvádi dosszié, tucatnyi bírósági per, első fokon öt év letöltendő és négy év felfüggesztett börtönbüntetés: ez Nagy Zsolt hét év óta tartó kálváriájának pillanatnyi mérlege. A magát ártatlannak valló korábbi RMDSZ-politikus, a Tăriceanu-kormány távközlési miniszterének története megdöbbentő képet fest a román igazságszolgáltatásról, a titkosszolgálatok által ellenőrzött közéletről.
– Két bűnügyi perben veszített: a hazaárulásos, kémkedéses történetben alapfokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság, a Posta-perben született végleges ítélet szerint négy év felfüggesztettet kapott. Továbbra is ártatlannak vallja magát?
– Mindig is annak tartottam magam, nem rajtam múlott, hogy az ártatlanságomat igazoló bizonyítékokat a bíróság leseperte az asztalról.
– Kirakatper áldozatának tartja magát?
– Ami ma történik a román igazságszolgáltatás berkeiben, sokban emlékeztet az ötvenes évekre, csak az eszközök és a módszerek változtak. Engem nem az lep meg, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA sorozatban gyártja a dossziékat, hanem a gyakorlat, ahogy a román bíróságok alájátszanak ennek a folyamatnak. A titkosszolgálatok, az ügyészek és a bíróságok egy malomban őrölnek, egyféle „állam az államban” rendszer jött létre, amely látszólag önjáró.
– Csak látszólag?
– Azért látszólag, mert valójában a szálak valamilyen formában az államelnöki hivatal háza táján találkoznak.
– Milyen érdeke fűződne bárkinek ahhoz, hogy egy uniós tagállam minden alap nélkül megtizedelje a politikai osztályt? Az államfő a korrupciót akarja felszámolni...
– Nem vitatom, hogy Romániában nagy a korrupció: a parkolóőrtől a rendőrig és a műtős nővérig sokan kapnak csúszópénzt. Az is igaz, hogy a korrupció csúcsát a közéleti személyiségek testesítik meg. A korrupcióellenes harcot azonban kirakatharccá változtatták, példastatuálás céljából kezdtek el politikusokra vadászni, amiből jó eséllyel lehet médiacirkuszt csinálni. Ma ennyiről szól a romániai korrupcióellenes harc. Az államfő nemrég Németországban büszkén mondta az újságíróknak, hogy Romániában hét minisztert ítéltek el eddig. A németek döbbenten hallgatták, hiszen az ő szövetségi kormányukban összesen 15 miniszter van. El tudom képzelni, milyen véleményük van Romániáról.
– A közvélemény viszont azt tartja, minél magasabb beosztásban van valaki, annál nagyobb az ismeretsége, több a pénze, így több a lehetősége is, hogy megvédje magát. Ez mennyire igaz?
– A saját esetem bizonyítja, hogy kiváló védőügyvédek mellett sem volt hajlandó a bíróság tudomást venni a védelem által felsorakoztatott érvekről. Az első ügyem – amelyben ejtették a kémkedés és hazaárulás vádját, a tíztagú bűnszövetkezet morális támogatásáért ítéltek el – olyan kirakatper, amelyben egyetlen kézzelfogható bizonyíték sem létezik. A dossziéhoz ezer telefonbeszélgetést csatoltak, ebből húsz volt az enyém, de ezeknek a vád szempontjából nem volt jelentősége. A további 980 beszélgetés állítólag rólam szólt, ezek alapján ítéltek el.
– Belehallgathatott ezekbe?
– Az ezerből kétszázat sikerült meghallgatnom hiteles fordító társaságában, de a bíróság ezt 2012 őszén önhatalmúlag leállította. A meghallgatott beszélgetések felét rosszul fordították, tele hibákkal, ferdítésekkel, belemagyarázásokkal. A bíróság nem vette figyelembe a kifogásainkat. Harminc tanút javasoltam a védelmemben, egyet sem hallgattak meg. A védelem számára ellenőrizhetetlen mintegy 800 beszélgetésen kívül a bűnügyi dossziénak volt egy titkosított része is. Ez tartalmazta a SRI embereinek megfigyelési tevékenységét – lehallgatások otthon és különböző helyszíneken, filmezések, utcai követések –, az anyaghoz azonban nem juthattam hozzá, az iratcsomóban esetenként utalnak rá.
– Első bűnügyi dossziéjának tanúsága szerint ön nem korrupt, nem lopott, csak éppen államtitkokat szivárogtatott ki. A postaper vádjai is hasonló stílusban készültek?
– Azok talán még nevetségesebbek. A történet dióhéjban a következő: a Román Postának van egy bukaresti telke, amelyet tőkeapportként ajánl fel egy céggel kötendő gazdasági társuláshoz. A szerződést láttamozza közjegyző, nyilvántartásba veszi a cégbíróság. Valakik mégis kiderítik, hogy a szóban forgó telek nem a posta magántelke, hanem köztulajdon, tehát nem vihetné a társulásba. Közben nem veszik figyelembe, hogy az előző években a Román Posta több, a telekkel kapcsolatos pert is megnyert a Legfelsőbb Bíróságon, ami egyértelműen bizonyítja a tulajdonjogot. Miniszterségem alatt született meg az a kormányrendelet, amely pontot akart tenni a posta vergődésére a telekügyben: ebben kimondtuk, hogy az a bizonyos telek a posta magántulajdona. A DNA hatalommal való visszaélés vádjával indított eljárást ellenem és a volt igazságügyi miniszter, Tudor Chiuariu ellen. Az egykori pénzügyminisztert, Sebastian Vlădescut – már nem idézték be, mert ahhoz a szenátusnak kellett volna láttamoznia a bűnvádi eljárást, oda pedig a DNA ilyen „tákolmányt” nem mert küldeni. Egy közösen elfogadott kormányrendelet kapcsán példátlan módon kiemeltek két embert, és a vádlottak padjára ültették őket. A kormányrendelet ma is életben van, a telek pedig 2014-ben is a Román Posta ingatlanlistáján szerepel.
– Második peréről azt állította a román sajtó, hogy politikai leszámolás...
– Ez egyértelműen Tudor Chiuariu ellen irányult: miniszterként eljárást indított és felfüggesztette Doru Ţuluș egykori főügyészt. Miután Ţuluș megdicsőülve visszatért a Korrpcióellenes Ügyészség egyik főosztályára, másnap elindította a bűnvádi eljárást az igazságügyi miniszter ellen... Így lettem én is bűntárs.
– Ha ez valóban így történhetett, megalapozott gyanú hiányában miért hallgatták le korábban valamennyi munkatársa, ismerőse telefonját?
– Nézze, a román titkosszolgálat nem hasonló emberi logika szerint működik. A román kabinet magyar tagjai körében mindig is köztudott volt, hogy figyelnek, lehallgatnak, jelentéseket készítenek rólunk. Valószínű, hogy engem és munkatársaimat is épp úgy lehallgattak, mint a többi minisztert és államtitkárt: az adatokat tárolták „soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükség” alapon. A rendszer perverzitása ebben áll: adatokat gyűjtenek, dossziékat fabrikálnak, és amikor szükséges, előhalásszák.
– Úgy véli, hogy a többi elítélt politikus is ártatlan?
– Ezt nem állítom, azt viszont igen, hogy az ítéletek indoklásában bizarr megfogalmazások jelennek meg, amelyek azt sejtetik, hogy a román bíróságok szakmai és erkölcsi tartásával komoly bajok vannak. Egy év fogva tartás után nemrég szabadult Traian Decebal Remeș volt mezőgazdasági miniszter. Ítéletének indoklásában többek között ez áll: bár a rendőrség nem találta meg a lefoglalt paksamétában a Ioan Mureșan által adott 15 ezer eurónyi csúszópénzt, a vádlott azt valószínűleg megkapta más alkalommal. Ha tárgyi bizonyítékok nélkül, ilyen bírói végzéssel ma börtönre lehet ítélni embereket Romániában, akkor ott komolyan megkérdőjeleződik az igazságszolgáltatás szakmaisága. Ha ezt közéleti emberekkel elművelhetik, mennyivel kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a kisemberek, akikről a sajtó, a közvélemény semmit nem tud.
– Adott egy korrupt bukaresti rendszer, amelyben önök magyarként eltűrték, hogy valamennyi lépésüket figyelik, bármikor lecsaphatnak bárkire. Mi késztet arra egy erdélyi magyar politikust, hogy miniszteri tárcát vállaljon a román kormányban?
– Azt nyilván tudtam, hogy megfigyelnek, de legszörnyűbb rémálmaimban sem gondoltam, hogy ez idáig fajulhat. Eszembe sem jutott volna soha, hogy miniszter legyek. RMDSZ-alelnökként, választási kampányok felelőseként hosszú éveken át oroszlánrészt vállaltam a szervezet napi munkájában. Ma is vallom, hogy tisztességgel és becsülettel álltam meg mindenhol a helyem, talán ezért is bíztak rám újabb és újabb feladatokat. Amikor Markó Béla 2005 karácsonya előtt felajánlotta a kommunikációs tárcát, nem hittem a fülemnek. Én erre nem készültem, nem is számítottam rá. Több napon keresztül rágódtam azon, hogy elvállaljam-e. Végül azért döntöttem mellette, mert politikai és szakmai kihívást láttam benne. Nyugodt lélekkel mentem Bukarestbe: nem azért voltam tisztességes, mert számítottam arra, hogy netán megfigyelnek, hanem mert ez az én életfelfogásom.
– Ön a kétezres évek derekán meg akarta reformálni az RMDSZ-t. Nem tart attól, hogy éppen ebbe bukott bele?
– Nem az RMDSZ-t akartam megreformálni, hanem a velem egykorú, fiatal nemzedéket próbáltam előtérbe hozni, bemutatni az erdélyi magyar közvéleménynek, hogy vagyunk, és lehet ránk számítani. Akik ezt félreértették, azok úgy érezhették, hogy mi hatalomra törünk. Interjúkötetében maga Markó Béla is elismerte, hogy egyesek arra figyelmeztették, a fiatalok a székére pályáznak. Ennek azonban semmi alapja nem volt, ezt már akkor tisztáztam a szövetség elnökével.
– Pedig abban az időszakban sokan önben látták az új RMDSZ-elnököt...
– Az RMDSZ-elnökségre való pályázás soha nem volt célom. Ettől függetlenül magyar és román körökben egyaránt voltak erre utalások: bizonyára akadtak olyanok, akik szívesen láttak volna ebben a tisztségben.
– Ha kiderülne, hogy RMDSZ-berkekből indult ön ellen ez a meghurcoltatás, mit tenne?
– Nem hiszem, hogy így lenne. Az RMDSZ-nek ez nem állt szándékában, de ad absurdum, ha valakinek meg is fordult volna a fejében, ehhez nem lett volna eszköze. Az RMDSZ-t mind a belügytől, mind az igazságügytől „tisztes távolságra” tartották. A történet mögött inkább az áll, hogy a román hatalom éppen ütni akart az RMDSZ-en. Akkor indult eljárás Markó Béla ellen, és meglehet, úgy gondolták, hogy egy kalap alatt a potenciális utódot is meghurcolják, eltávolítják a közéletből.
– Az ön esetében ez sikerült. Saját döntése volt a teljes visszavonulás?
– Igen, én döntöttem így: senki nem küldött el. 2007-ben az RMDSZ EP-listavezetőjeként kezdtem a kampányt, de visszaléptem, mert nem tudtam vállalni annak az ódiumát, hogy én legyek korruptként a célkeresztben. Harminchat évesen otthagytam a közéletet, tanácsadó céget működtetve lettem vállalkozó. Politikusként szerzett tapasztalataimnak is köszönhetően sikeres vállalkozást hoztam tető alá, több nemzetközi beruházás kötődik munkámhoz. Sokat dolgoztam együtt Pászkány Árpáddal: nemcsak üzlettársak, barátok is vagyunk. A késztetés azonban továbbra is megvan bennem, hogy visszatérjek a közéletbe. Talán majd egyszer...
– Családja hogyan viseli a hét év óta tartó bűnügyi eljárást?
– Nagyon nehezen. Nekem is az elviselhetetlenségig nehéz feldolgozni a történteket, kamaszkorú fiaimnak még nehezebb. El kell szenvedniük a megbélyegzést, a sanda tekinteteket. Ők már olvasnak újságot, néznek tévéhíradót, és tehetetlenek. Arról nem beszélve, hogy megtörténhet: évekre elveszítik az apjukat.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Zsebünkből kormányoznak
Ha a tehetségtelen kormánynak elfogy a pénze, nem azon gondolkodik, miként növelhetné bevételeit, hanem újabb és újabb adók kivetésével próbálja pótolni a hiányt. Így történik ez most is, dacára annak, hogy Románia egyike a legnagyobb adót kivető államoknak, csak idén harmincötféle illetéket vezettek be, találtak ki Bukarestben, s ennek következménye, hogy száz megkeresett lejéből a munkavállaló mindössze 45,6 lejt kap kézhez.
Úgy látszik, a 3,2 százalékos gazdasági bővülés ellenére kiadásaihoz mérten alacsony a kormány adóbevétele, s azt tették, ami legegyszerűbb: a világpiaci tendenciák ellenére ismét emelték a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy személygépkocsit használó ember havi kiadása körülbelül ötven lejjel emelkedik, hanem azt is, amit a gazdaságban amúgy járatlan polgár is rég megtanult: az energiahordozók árának növelése, a fuvarozás költségeinek emelkedése mindent megdrágít a zöldségféléktől a patkószegig. Április elsején a nap folyamán a benzinkutak már „rendezték” az árakat, a legolcsóbb benzint 6,2 lejért, a gázolajat 6,5 lejért kínálták. De mindössze két-három hétnek kell eltelnie, hogy az élelmiszertermékek, zöldségek, gyümölcsök, hús és húskészítmények vagy a cipő, ruha árában is tükröződjék ez.
Az elmúlt huszonöt esztendő megtanította az embereket arra, hogy a bukaresti kormányok, akár jobb-, akár baloldalinak vallják magukat, mindig az ő zsebük rovására oldják meg az államháztartás gondjait. Ezt tették a börtönt is megjárt Decebal Traian Remeştől Emil Bocig valamennyien, s a jelek szerint a szocdem Victor Ponta és pénzügyminisztere, a Harvard Egyetem doktora sem lát más lehetőséget, mint a benzinadó emelését.
Hogy szemérmetlenségüket enyhítsék, ígérik, a befolyó összegeket a közúti infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Ha valóban meg is tennék, a harag is valamelyest enyhülne, hisz az ország autóút és -pálya hálózata mintegy fél évszázaddal lemarad a kontinens többi országáétól. De semmi kezesség erre, a hét eurócent is bekerül – ez a szabály – a nagy közös zsákba, mely nemcsak dupla fenekű, de lyukas is, s ahogyan az öregek mondják: onnan az Isten pénze is elszivárog. De apelláta nincs, a Nemzetközi Valutaalap is ezt várja a kormánytól, s mert eddig zokszó nélkül minden elvárását teljesítették, most is borítékolhattuk: nem saját polgáraik érdeke, hanem a hitelezők parancsa győz.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormány alakulhatna a bebörtönzött volt miniszterekből
Akár két kormányt is össze lehetne állítani azokból a volt miniszterekből, akik jelenleg börtönbüntetésüket töltik vagy bűnvádi eljárás zajlik ellenük korrupció miatt. Az ügyészek által „javasolt” és a bírák által „jóváhagyott” kormánynak lenne miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettese, néhány tárca esetében pedig akár több miniszterjelöltje is.
Tizenhárman rács mögött
Az utóbbi években az igazságszolgáltatás 13 volt minisztert küldött börtönbe korrupció vádjával. „Árnyékkormányuk” nemzeti egységkormány lenne, hiszen különböző pártok színeiben, különféle kormányok tagjai voltak.
E kormány miniszterelnöke természetesen Adrian Năstase lenne, aki ezt a tisztséget 2000 és 2004 között amúgy is betöltötte. A politikust feltételesen szabadlábra helyezték, a „Minőség Trófeája” és a „Zambaccian-dossszié” miatt két alkalommal is börtönben ült. Adrian Năstase egyébként korábban külügyminiszter is volt, így akár ezt a tárcát is betölthetné, ha mondjuk újabb rács mögé kerülő kormányfő áhítozna a miniszterelnöki székre.
Miniszterelnök-helyettes George Copos lenne, aki rövid ideig, 2004 és 2006 között ellátta már ezt a tisztséget. A politikus-üzletemberre két büntetést is kiszabtak: a labdarúgók átigazolásának ügyében 4 évet és nyolc hónapot, a „lottó 1” dossziéban pedig 4 évet kapott.
„Megduplázott tárcavezetők”
Mezőgazdasági tárcavezető nyilván a korábbi mezőgazdasági miniszter, Ioan Avram Mureşan lenne, aki a volt miniszterek közül a legnagyobb büntetést kapta: hét évet pénzalapok eltérítéséért, de további három évre ítélték a „kenőmájas” dosszié kapcsán is. Igaz, a kétes rekordon Sorin Pantiş egykori távközlési miniszterrel osztozik, akit szintén hét évre ítéltek az Élelmiszeripari Kutatóintézet privatizálásáért. Decebal Traian Remeş volt pénzügyminisztert a „kenőmájas” dossziéban ítélték három évre – ő már letöltötte büntetését.
A bebörtönzött miniszterek „árnyékkormányában” a közlekedési tárca esetében nagy a tolongás. A tisztséget elfoglalhatná ugyanis a szociáldemokrata Miron Mitrea, akit anyja lakásának csúszópénzzel történő felújítása miatt ítéltek a napokban öt év szabadságvesztésre. De a tárcára pályázhat a liberáis Relu Fenechiu is, aki a „transzformátorok” ügyében kapott öt évet.
A védelmi tárca élén két miniszter is állhatna. Az egyik Victor Babiuc, akit két év börtönre ítéltek a korábban általa vezetett védelmi minisztérium és Gigi Becali üzletember telekcseréje miatt. Victor-Atanasie Stănculescu lenne a másik miniszterjelölt. A tábornok már 6 évet letöltött az 1989. decemberi eseményekben bejátszott szerepe miatt kiszabott 15 évből.
Az ifjúsági és sportminiszter tisztségét elfoglaló Monica Iacob Ridzi börtönéveit tekintve is igen „fiatal”, hiszen csak néhány napja kezdte el letölteni öt éves büntetését, amelyet a május 2-i ifjúsági nap megszerzése során elkövetett pénzügyi manővereként róttak ki rá.
Házi őrizet, bírósági felügyelet
Az „árnyékkormánynak” tagja lehet majd a pillanatnyilag házi őrizetben lévő Elena Udrea, korábbi idegenforgalmi miniszter, akit a neves román ökölvívó, Lucian Bute bukaresti gálája és az úgynevezett Microsoft-dossziéban vádolnak több bűncselekménnyel is. A Bute-ügyben folyik eljárás a II. Boc-kormány gazdasági minisztere, Ion Ariton ellen is.
A négy Ponta-kormány közül háromban miniszterelnök-helyettesi és regionális fejlesztési miniszteri tisztséget betöltő Liviu Dragneát a Traian Băsescu volt államfő felfüggesztése kapcsán megszervezett, 2012. évi népszavazás során elkövetetett törvényszegésekkel gyanúsítják.
A volt gazdasági minisztert, Adriean Videanut szervezett bűnözőcsoport megszervezésével, hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a Romgaz-Interagro dossziéban, az „Alina Bica dossziéban” pedig ugyancsak hűtlen kezelés vádjával bírósági felügyelet alatt áll.
Dan Șova ellen bűnvádi eljárás folyik saját ügyvédi irodája és a turceni-i és rovinari-i energetikai komplexumokkal megkötött szerződések miatt. A volt fejlesztési programokkal foglalkozó megbízott minisztert, illetve közlekedési minisztert többrendbeli hűtlen kezeléssel vádolják.
„Végzetes” tárcák
Cristian David, a Tăriceanu-kormány belügyminisztere megvesztegetés miatt előzetes letartóztatásban van, Ecaterina Andronescut, korábbi oktatási minisztert hűtlen kezeléssel, megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják a Microsoft-dodossziéban.
Valeriu Vreme volt távközlési tárcavezetőt, ugyancsak a Microsoft-dossziéban hűtlen kezeléssel, egykori minisztertársát, a szintén a távközléssel foglalkozó Adriana Ţicăut hűtlen kezeléssel, befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják, ugyanebben a dossziében. Az egykor ugyancsak a távközlési tárca élén álló Gabriel Sandut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják, pillanatnyilag házi őrizetben van. Ő ugyancsak a Microsoft-dosszié „áldozata”, akárcsak a szintén volt távközlési tárcavezető, Dan Nica, Daniel Funeriu volt oktatási tárcavezető illetve a szintén az oktatást vezető Alexandru, Athanasiu valamint Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter.
Bogdán Tibor
maszol.ro