Üdvözölték az európai parlamenti magyar képviselők, hogy az új Európai Bizottságban Olli Rehn személyében novembertől olyan ember veszi át a bővítési ügyek kezelését, aki kellő ismeretekkel és érzékenységgel rendelkezik a kisebbségi problémák iránt. Mindhárom magyar kérdező, Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) elégedettségének adott hangot. /Üdvözlendő az új bővítési biztos kisebbségügyi érzékenysége. Günther Verhaugen utódja a finn Olli Rehn. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária és Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. Ollie Rehn bővítési biztos hangsúlyozta, 2005-ben és 2006-ban még sok tennivaló van a reformok területén, hogy Bulgária és Románia teljes egészében teljesítse a csatlakozás feltételeit. A bizottság továbbra is monitorizálni fogja a kötelezettségek teljesítését. /Az Európai Bizottság jóváhagyta Románia és Bulgária csatlakozását az EU-hoz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn levélben figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy igyekezzen gyorsabban átültetni a gyakorlatba az EU-szabályokat. – Romániának elsősorban az áruk szabad áramlása, a társasági jog, a versenyjog, a mezőgazdaság, az adórendszer, a környezetvédelem, az igazságügy és a belügy területén van lemaradása. /Figyelmeztető levél Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Az Európai Unió aggódik a romániai belpolitikai bizonytalanság miatt, amely előre hozott választásokhoz vezethet, és így befolyásolhatja az ország tervét, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz, közölte Olli Rehn, az unió bővítési biztosa Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel, miután Brüsszelben találkozott vele. /Az unió aggódik a romániai belpolitikai felfordulás miatt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint Románia EU-tagságát követően könnyebb lesz a magyarországi és az erdélyi magyarok kapcsolattartása. A finn politikus kifejtette: az EU-ban több „minta” van arra, miként lehet megoldani az egyes kisebbségek önrendelkezésének kérdését. „Az autonómia és az önrendelkezési kérdések azonban kizárólag az egyes tagállamok saját döntési körébe tartoznak, így belpolitikai eszközökkel, tárgyalásos úton kell megoldani. Az EU nem tud beavatkozni az intézményi és politikai rendezésbe, azonban gondosan figyel arra, hogy törvénytelenségek és kirekesztések ne történhessenek” – tette hozzá. /Az EU csak figyelheti az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter átadta Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek az Európai Bizottság figyelmeztető levelét, amelyet Oli Rehn bővítési biztos küldött. A levél nagy vonalakban megismétli az október 25-én ismertetett országjelentés következtetéseit, átveszi a figyelmeztető jeleket is. Az áruk szabad forgalmával kapcsolatos részben a levél sürgeti egy átfogó közbeszerzési törvény mielőbbi elfogadását, ellenkező esetben hátrányos helyzet alakul ki a kohéziós és strukturális alapok elosztásában. A levél hangsúlyozza, meg kel valósítani az adó- és illetékügyi európai tájékoztató rendszert. A levél kitér az igazságügy és belügyek fejezetére is: szigorítani kell az ellenőrző procedúrákat a határátkelőkön, továbbá egyértelmű bizonyítékokat kell felmutatni a korrupció elleni harcban. /Megérkezett az EB figyelmeztető levele. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát november 22-én az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különböző fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit. Az Európai Parlament külügyi bizottsága – Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében – vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésről, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is. A két ülésen Olli Rehn bővítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselők is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és gyakorlatba ültetésének fontosságát, továbbá az EP Finnugor Fóruma is a jogszabály elfogadására szólította fel Bukarestet. /EU-sürgetés a kisebbségi törvénynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) EP-megfigyelői elmondták: a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szenátus elutasította a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Arra utaltak, hogy Romániának problémái lehetnek a 2006 áprilisában esedékes országjelentéssel, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet. November 24-én a Demokrata Párt képviselői a képviselőház közigazgatási bizottságában nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásánál. A tervezetet végül 9 „igen”, 4 „nem” szavazattal és két tartózkodással fogadták el. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke azzal vádolta Olli Rehn EU-bővítési biztost, hogy túllépi hatáskörét, ha „pozitívan” beszél a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről, anélkül, hogy megvizsgálná a kezdeményezés alkotmányosságát. Gusa szerint a kisebbségi tervezet nem lehet része a csatlakozási kritériumoknak, ahogyan azt Gál Kinga magyarországi EP-képviselő javasolta. /Kisebbségi törvény: NLP aggodalom, DP-árulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Több európai fórumnál tett látogatást az elmúlt héten Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamennyi rendezvényen fontos téma volt a kisebbségi törvény. A szenátor idézte Olli Rehn EU bővítési biztost, aki szerint Romániának be kell tartania ígéretét a kisebbségi törvény elfogadására vonatkozóan úgy, hogy biztosítsa a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, Románia tehát nem teheti meg többé, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban is vállalt kötelezettségeit. Mind a demokrata, mind a szociáldemokrata párti román europarlamenti megfigyelők azt hangoztatták bukaresti sajtóértekezletükön, mesterséges problémáról van szó, a kisebbségi törvény elfogadása nem jelent feltételt Románia EU-csatlakozásához. /Kisebbségi törvény: Bukarestnek teljesítenie kell ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-szenátor látogatásai során a romániai magyar közösséget érintő kérdésekben próbált kedvező döntéseket elérni. A szenátor szót emelt, hogy tegyenek különbséget bevándorlók és őshonos nemzeti közösségek között. A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Olaszországban járt, ahol az Európai Bizottság tisztségviselői tárgyalták meg a román kormányt képviselő államtitkárokkal, melyek azok a kérdések, amelyek megakadályozhatják a 2007 január 1-jei csatlakozást. A megbeszélésekre meghívtak három romániai parlamenti képviselőt is, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. A szenátor javasolta, hogy a politikai kritériumokat is kérjék számon, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve a restitúció kérdését. Ezután a szenátor Brüsszelbe ment, ott a Románia – Európa Unió Parlamenti Vegyes Bizottságnak volt ülése, amelynek során a kisebbségi törvény a legélesebb viták tárgyát képezte. A szenátor módosító indítványt tett, miszerint az Európai Unió elvárja Romániától, hogy elfogadja ezt a jogszabályt, a kulturális autonómiáról szóló részel együtt. Ezen a megbeszélésen Olli Rehn csatlakozási főbiztos elmondta: Románia ígéretet tett a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásáról, amit be kell hogy tartania. A Vegyes Bizottságban többségben voltak az ellenzéket képviselő román szenátorok és képviselők, végül az ő módosító indítványát nem fogadták el. Ugyanabban az időben a másik teremben a magyar jelentést tárgyalták, a magyarországi küldöttség pártállástól függetlenül kiállt és sikerült átvinnie egyrészt a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, másrészt a magyar egyetem állami támogatásának a kérelmét is. Ezután Eckstein-Kovács Péter részt vett Londonban az Európai Bizottság egyik testületének évi ülésére, ahol a terrorizmusról és annak megelőzéséről volt szó. Azt kérte a résztvevőktől, hogy tegyenek különbséget a nemzeti kisebbségek, az őshonos kisebbségek és a bevándorolt közösségek közt. /E.-R.F. – Sz.K.: Különbséget kell tenni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

„Most elégedett vagyok, mert emelt fővel jöhettem Brüsszelbe, nem úgy, mint mandátumom elején, egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta Brüsszelben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélését követően. Tariceanu a Traian Basescu államfő vezette romániai küldöttség tagjaként vesz részt az Európai Tanács március 23-án kezdődött csúcsértekezletén. Tariceanu szerint az európai liberálisok részéről nagyon határozott támogatásra számíthat Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei csatlakozás szempontjából. Traian Basescu szintén a 2007-es csatlakozási dátum mellett lobbizott Brüsszelben. Az államfő szerint a Romániával szembeni közhangulat 2005-höz képest jó irányba változott. Március 23-án zárta kétnapos bukaresti, tájékozódó jellegű látogatását, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős igazgatója, Michael Leigh. Leigh a korrupcióellenes harcot nevezte az ország első számú prioritásának. November 1-jétől csupán vízummal léphetnek Románia területére Moldva Köztársaság állampolgárai – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, miután aláírta a két ország közötti megállapodást. „Románia köteles bevezetni ezt az örömtelen intézkedést az EU-s csatlakozás érdekében felvállalt kötelezettségei miatt” – értékelte a miniszter. Blaga azt kérte a Külügyminisztériumtól, a magyarországi mintához hasonlóan, tegyen meg mindent azért, hogy a moldvaiak kedvezményezett eljárással kaphassanak vízumot. /Gujdár Gabriella: Emelt fővel az EU-ba? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Április 3-án mutatta be Ollie Rehn bővítési biztos az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Románia és Bulgária uniós felkészültségről készített előzetes országjelentést. A meghallgatás zárt ajtók mögött zajlott. Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője szerint a halasztás „a nacionalizmust és a populizmust engedné szabadjára” a két országban. Mindkét országban jelen vannak „ultranacionalista, fasiszta és volt kommunista” erők – tette hozzá. Schulz szerint „a fekete-tengeri térségben stabilitásra van szükség ... Európa nem engedheti meg magának az instabilitás erősödését”. /Kedvező országjelentésre számíthat Románia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Schöpflin György euro-képviselő rámutatott, Olli Rehn bővítési biztos a kisebbségi kérdésről tulajdonképpen nem akart nyilatkozni, egy fél mondatban említette a romákat, de az erdélyi magyarokkal kapcsolatos problémákra nem tért ki. A jelen lévő magyar képviselők, Gál Kinga, Tabajdi Csaba és ő hiába tették fel a kérdéseket, ezekre Olli Rehn nem akart válaszolni. Schöpflin György négy kérdést intézett hozzá: a felsőoktatásról, az egyházi ingatlanokról, a választási törvényről és a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos problémákról. Válaszában az egyházi ingatlanok ügyére egyáltalán nem tért ki. Kifejtette: a középiskolai oktatás terén nincs probléma Romániában, ami pedig a felsőoktatást illeti, ott van a Sapientia Egyetem. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kérdésre kitérő választ adott, a választási törvényről pedig azt mondta: ezt a problémát figyelik, de itt sem lát különösebb gondot. Amikor Tabajdi Csaba fölvetette a Rehn Finnországában élő svéd kisebbség státusát, a biztos nem válaszolt. /Köllő Katalin Kikerül a kisebbségi kérdés a jelentésből? Interjú Schöpflin György euro-képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A megvalósítások ellenére Romániának még sok a tennivalója – ez az üzenete Olli Rehn bővítési biztos április 6-i bukaresti látogatásának, amely a májusi országjelentés előtt az utolsó adatgyűjtési vizit az országban. A bővítési biztos részt vett a bukaresti CEFTA-csúcstalálkozón is. /Gujdár Gabriella: A csatlakozás előtti utolsó romániai EU-s „terepszemle”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Április 6-án a kormányfők közös szándéknyilatkozatával zárult a délkelet-európai miniszterelnökök csúcstalálkozója Bukarestben. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) soros elnökségét betöltő Románia által kezdeményezett rendezvény a CEFTA bővítésére vonatkozó tárgyalásokat célozta. Az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia-Montenegró, Koszovó, Románia, illetve a különböző uniós intézmények által aláírt nyilatkozat az első közös politikai jelzés a délkelet-európai szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére vonatkozóan. Olli Rehn bővítési biztos szerint az EB mindenben támogatja a kezdeményezést. /Gujdár Gabriella: Megadták a startot a CEFTA bővítésére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szórólapokat osztogat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Hantz Péter kifejtette: még terveznek hasonló látogatásokat romániai nagykövetségeken, és készek további hazai és nemzetközi információs körutakat tenni. Az oktatókból álló BKB nyilvános felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy elektronikus levélben keressék meg Ollie Rehn uniós bővítési biztost, és írják meg neki az általuk észlelet kisebbségi jogkorlátozásokat. /B. T.: Újabb lobbikörúton a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A nézeteltérések tisztázására szólította fel a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot április 7-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Olli Rehn bővítési biztos nyilatkozatára: politikai stabilitásra van szükség, ha Románia 2007. január 1-jétől az unió tagja akar lenni. Markó szerint a romániai magyarság érdeke, hogy ne halasszák el a csatlakozást. ,,Nem lenne jó, ha 2006-ban előrehozott választásokat kellene tartani” – jelentette ki Markó Béla. /(-kas): Együttműködésre van szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Dél-Tirolban lobbizott a székelyföldi autonómiáért Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó Michl Ebner EP-képviselő meghívására utazott az olaszországi autonóm régióba. Az SZNT elnöke megismerte az olaszországi német lakosság területi önkormányzásának elméletét és gyakorlatát, majd tájékoztatást adott a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, a székely nagygyűlés kiáltványáról. Csapó kifogásolta az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn legutóbbi megállapítását, mely szerint az országjelentésben nem merülnek fel problémák a romániai magyarsággal kapcsolatosan. Ebner képviselőt felkérte, támogassa a továbbiakban is az EP-ben Székelyföld autonómiáját. /(-kas): A székelyföldi autonómia támogatását kérte (Csapó Dél-Tirolban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Olli Rehn bővítési EU-biztoshoz írt közös levélben erősítette meg az Európai Parlament két magyar delegációvezetője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ), hogy kész támogatni Románia 2007. január 1-jén történő belépését, ha az Európai Bizottság májusban nyilvánosságra kerülő országjelentése is megerősíti felkészültségét a tagságra. Schöpflin György (Fidesz–MPSZ) közölte, hogy az EP-ben készül egy másik levél is, amelyben szintén felvetik a romániai magyar kisebbség több problémáját. Utóbbit a néppárti magyar EP-tag reményei szerint képviselők széles köre írja majd alá, mielőtt eljuttatják Rehnhez. Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. Az egyházi restitúció is mindössze 3 százalékban valósult meg. A magyar nyelvű állami felsőoktatás helyzete ugyancsak problematikus Romániában. Az aláíró képviselők szeretnék elérni, hogy a Rehn-jelentés a korábbiaknál hangsúlyosabban utaljon a kisebbségi problémák megoldásának szükségességére – szögezte le Schöpflin György. /Magyar EP-lobbi a kisebbségi jogokért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

„Értesüléseink szerint Ön úgy értékeli, hogy Romániában a magyarság helyzete minden szempontból teljesen kielégítő. Mi, akik Romániában élünk, dolgozunk és adót fizetünk, tudjuk, hogy ez nem igaz” – így kezdődik az a levél, amelyet a HHRF magyar emberjogi szervezet honlapjáról lehet elküldeni Olli Rehn bővítési biztosnak. Az emberjogi szervezet azután kezdte el levélírási kampányát, hogy a bővítési biztos nyilatkozataiban úgy értékelte, Románia megnyugtatóan kezelte a kisebbségi jogokat. A szöveg szerzői jelzik Olli Rehnnek, mely témákat találják diszkriminatívnak, elfogadhatatlannak, kiemelve az autonómia hiányát, a megoldatlan közoktatási problémákat, a magyar vidékek tényleges kétnyelvűségének hiányát, azt hogy a fejlesztési régiók határainak megállapításánál nem veszik figyelembe a történelmi régiók határait. Az egyházi és közösségi ingatlanokat még nem szolgáltatták vissza, és nem valósult meg az állami magyar egyetem. A levelet bárki elküldheti egyetlen klikkeléssel, csak nevét és e-mail címét kell mellékelnie. (A felhívás szövege és a típuslevél megtalálható a HHRF honlapján: http://www.hhrf.org/ hhrf/felhivas.php) A szervezet kampányával párhuzamosan folyik a magyar EU-képviselők kampánya is, akik szerint hangsúlyozni kellene a csatlakozási feltételek között a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. /I. I. Cs.: Levél Olli Rehnnek: a magyarság jogokat kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Olli Rehn uniós biztos április 26-i kikérdezése során háttérbe szorultak a kisebbségvédelmi kérdések, ehelyett többen is kimondták, nem lenne hasznos a romániai reformok szempontjából, ha életbe léptetnék a csatlakozást egy évvel kitoló védzáradékot. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke (Európai Néppárt) hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső piac biztonsága területén, és a vállalt kötelezettségek teljes végrehajtására van szükség. Pierre Moscovici, az EP romániai raportőre (Európai Néppárt) szerint Bukarest igen gyorsan hajtja végre a reformokat az igazságügy és a korrupció elleni harc területén. Hozzátette: a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. A kisebbségek helyzetéről szólva, Gál Kinga néppárti képviselő elmondta: a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell azok életbe léptetésének folyamatát. Úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. Arra kérte a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. Kónya-Hamar Sándor, romániai európai parlamenti képviselő elmondta: sajnos, a kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdések csak a felszólalások során kerültek szóba. A „legkeményebben” Bastiaan Belder holland képviselő szólalt fel: a koppenhágai kritériumok figyelembe vételét kérte számon, illetve az iránt érdeklődött, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Romániában a vallási jogokat, mi a helyzet az elkobzott egyházi ingatlanok jogorvoslata terén, valamint ki vannak-e téve zaklatásoknak a nemzeti kisebbségek. /P. A. M.: Borítékolt uniós csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A magyarok gáncsolnak minket az Európai Parlamentben címmel közölt vezércikket április 27-én az egyik tekintélyes bukaresti napilap annak kapcsán, hogy Olli Rehn bővítési biztos Románia és Bulgária csatlakozási esélyeivel kapcsolatos képviselői aggályokra válaszolt a testületben. A lap sérelmezte, hogy a napokban a bővítési biztos levelet kapott 15 magyar EU-képviselő aláírásával, amelyben arra kérték Olli Rehnt, hogy jelentéskészítése közben ne hagyja szőnyeg alá söpörni az erdélyi magyar kisebbség kérdését. Románia EU-ba való felvétele nem az ország valós felkészültsége miatt születik meg, hanem politikai okokból. /Kilin Sándor: Esély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Tizenhét erdélyi magyar civil szervezet, két RMDSZ-es honatya és a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány kezdeményezésével levélíró kampány indult Olli Rehn bővítési biztos felé. Cél volt meggyőzni az Európai Bizottság hivatalnokát arról, hogy vegye bele a romániai magyarság problematikus ügyeit jelentésébe. Közel ötezren szólították meg a bővítési biztost ebben a témában. A jelek szerint Rehn biztost nem érdeklik az erdélyi magyar problémák: a kisebbségi törvény megszavazásának elmaradása, a választási törvény diszkriminatív kitételei, az egyházi restitúció lassú üteme, a magyar felsőfokú oktatás hiányosságai. Az 1976-ban létrehozott Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF, www.hhrf.org) is így kezdte. Három évtizeddel ezelőtt amerikai magyar fiatalok szerveztek egy tüntetést, a New York-i román ENSZ-misszió előtt tiltakozva az országban hozott magyarellenes intézkedések ellen. Az Egyesült Államok kormányát és kongresszusát bombázták kéréseikkel: tízezrek írtak levelet, amiben kérték a washingtoni adminisztrációt és törvényhozást, hogy vonja vissza a Romániának nyújtott legnagyobb vámkedvezményt. Akkor mindezt nem vették figyelembe Azonban hosszú évek munkája eredményeként elérték, amit akartak, megváltoztatták az amerikai képet a Ceausescu-rezsimről és annak kisebbségellenes politikájáról. /Moldován Árpád Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője: Nem győztük meg Rehnt, de győztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége május 6-án az országos választmányi ülést követően Marosvásárhelyen bejelentette, hogy 4–6 heten belül elkezdődhet a Magyar Polgári Párt bejegyzési eljárása, ugyanis összegyűlt a bejegyzéshez szükséges aláírások 70%-a. A tagok azt szeretnék, ha az MPP képviselné az MPSZ által eddig megfogalmazott célkitűzéseket – mondta Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke. Kifejtette, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség vagy ellentmondás amiatt, hogy egyes MPSZ vezetők a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai is. Szász Jenő, az MPSZ elnöke a sajtótájékoztatón közölte, hogy elhalasztották a vitát annak kapcsán, hogy a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt vezetősége azonos legyen-e vagy sem az MPSZ-ével. /Rövidesen elkezdődhet az MPSZ bejegyzése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A heteken belül bejegyzésre kerülő Magyar Polgári Párt (MPP) a parlamenti választások előtt tárgyalni szeretne az RMDSZ-szel a közös jelöltlistákról, s a helyhatósági választásokon is csak ott indítana saját jelöltet, ahol nincs veszélyben a magyarság önkormányzati képviselete – hangzott el a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választmányi ülésén. Szilágyi Zsolt választmányi elnök közölte, eddig a szükséges 25 ezer aláírás hetven százalékát sikerült összegyűjteniük az MPSZ megyei szervezeteinek. Az ülésen heves vitát keltett az a sepsiszéki javaslat, hogy az MPP önálló utat járjon, és vezetői „új, tiszta lappal induló” személyek legyenek. Szász Jenő MPSZ-elnök ugyanis azt szeretné, ha a jövőben is az MPSZ-t erősítenék elsősorban, az MPP pedig csak a választásokon kapna szerepet. A döntést az év második felében tartandó következő választmányi ülésre halasztották. /Cseke Péter Tamás: „Tiszta lappal” indul az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ “Sajnálattal tapasztaltuk, hogy két év elteltével sem változott semmi a 2004-es diszkriminatív választási törvényben” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. Ennek kapcsán levelet intéztek Ollie Rehn EU-biztosnak, amelyben felhívták a figyelmet e törvény hátrányaira, diszkriminatív mivoltára. A lemondott Nagy Pál ügyvezető elnök helyébe Szász Jenő, az MPSZ elnöke ideiglenes ügyvezető elnöknek nevezte ki Orbán Balázs politológust. Az MPSZ a strasbourgi törvényszékhez fordult a 2004-es választásokból való kizárás ügyében. A jelenlevő román sajtó képviselőihez szólva Szász kijelentette: “16 évvel vagyunk önök mögött. Önök választhatnak Iliescu, Tariceanu, Basescu között. Számunkra az alternatíva Markó Béla. Az RMDSZ megtagadja a politikai pluralizmust.” Szász Jenő az RMDSZ-szel való együttműködés lehetséges alapjának nevezte az RMDSZ-program egyes, az MPSZ szerint jónak ítélt pontjait. /Csatlakozás és autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Kiegyensúlyozott, valós tényekre alapozottként értékelte az országjelentést Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Sajtótájékoztatóján közölte, a kisebbségek helyzete az EU számára nem politikai kritérium, ezért nem szerepelnek a romániai magyarságra vonatkozó megállapítások a jelentésben. A politikus Olli Rehn bővítési biztos bukaresti tárgyalásairól elmondta, a biztos tudtára adta mind a frakcióvezetőknek, hogy melyik az a három törvény, amelyeket őszig ajánlatos volna elfogadni. A vagyonvizsgáló hatóság létrehozására, valamint a pártfinanszírozás átláthatóságára vonatkozók mellett a kisebbségi törvény elfogadását is sürgette a biztos. /Kelemen országjelentés-értékelése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./