Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Réczey Zoltán
1 tétel
2015. január 19.
Hősként üdvözli a Nyugat Orbán Viktort (Frankhitelesek válsága)
A devizaalapú hitelek átváltására tett intézkedések miatt ezúttal dicsérik Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikai lépéseit – írta a Financial Times. A magyar modell alkalmazása számos más közép-kelet-európai országban is felmerült.
A londoni üzleti napilap tudósítója, Andrew Byrne kiemelte: Orbán Viktort hosszú ideje bírálják a magyar bankrendszer ellen viselt háborúja miatt. Gazdaságpolitikai lépéseit most azonban ritka módon valamelyes elismerés övezi, miután a svájci jegybank törölte a svájci frank erősödése ellen alkalmazott árfolyamvédelmi küszöböt, és ennek nyomán a forint rekordmértékben gyengült a frankkal szemben. A Financial Times által megszerzett adatok szerint 2014 végén a magyar lakosság devizaalapú hitelállományának 86 százaléka volt svájci frankban denominálva. A devizahitelek kivezetésére és a magyar adósok védelmére tett „agresszív” lépéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a svájci frank árfolyammozgásainak legsúlyosabb következményeit sikerült kivédeni – írja Byrne. Orbán Viktor nem láthatta előre a svájci jegybank tervét, így a devizaalapú hitelek átváltására kidolgozott terve igen szerencsés időzítésűnek tűnik – áll a cikkben. A tudósító szerint a lengyel kormányra is nyomás nehezedhet annak érdekében, hogy kövesse Orbán Viktor példáját, és enyhítse a lengyel devizahitelesek terheit. Ez jelentős változás lenne a magyar kormányfő számára, akit ritkán állítanak követendő példaként a bankreformok kérdésében – írta a Financial Times.
Hasonló hangot ütött meg pénteken a Bloomberg gazdasági hírügynökség. A legjobb pillanatban jött a bankoknak a forintosítás, miután a svájci frank árfolyama, amelyben a deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek túlnyomó többségét felvették Magyarországon, jelentősen erősödött a forinttal szemben a svájci jegybank csütörtöki intézkedése nyomán – írták. Az amerikai hírügynökség szerint, bár sokat kritizálták bankellenes intézkedései miatt, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt most hősként üdvözlik, mert elhárította a pénzügyi katasztrófát, amit a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteinek megugrása jelentett volna az országnak. Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke írásban úgy fogalmazott a hírügynökségnek: „Meglehet, hogy gyakran kritizáljuk a magyar kormányt és a központi bankot, de ezúttal gratulálni kell neki a kitűnő időzítésért.” Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője a hírügynökségnek elmondta: „Bár a kormány szándéka nem az volt, hogy a helyi bankokat megmentse, a hitelátváltás hatalmas segítség a hitelezőknek, mivel az intézkedések nélkül az egekbe szöktek volna a kockázati költségeik.” A svájci jegybank váratlan döntése – mellyel eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét – a lengyel és osztrák hitelintézeteknek okoz nagy fejfájást, ahol 35, valamint 29 milliárd dollárnyi svájcifrank-alapú jelzáloghitellel bír a lakosság. A svájci jegybank csütörtök délelőtt váratlanul eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét, a lépés hatására a forint jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank szerint a novemberi árfolyamrögzítés mintegy 700 milliárd forintos adósságnövekedéstől mentette meg a devizahiteleseket, ami megegyezik a magyar GDP 2 százalékával. Novemberben mintegy 12 milliárd dollár (3,3 ezer milliárd forint) értékben váltottak át forintra túlnyomórészt svájci frank alapú jelzáloghiteleket. Több közép- és kelet-európai országban is felmerült, hogy a magyarhoz hasonló lépésekkel lehetne vagy kellene segíteni a devizahiteleseken a svájci frank váratlan erősödése miatt. Szerbiában egy nap leforgása alatt 15 százalékkal emelkedett a törlesztője annak, akinek svájcifrank-alapú hitele volt. Romániában is 15 százalékkal lett drágább a svájci frank az elmúlt napokban. A devizahitelesek azonban hiába várják a kormány közbelépését, a pénzügyminiszter azt javasolta, hogy mindenki próbáljon megállapodni a bankjával. A magyarországihoz hasonló modell, amelyben a bankok forintosították a devizahiteleket, Horvátország számára is elfogadható volna – nyilatkozta Goran Alaksic közgazdász a Jutarnji List horvát napilapnak. Szerinte Horvátországban is vonzó az a modell, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök saját országában már korábban bevezetett. Más közgazdászok viszont úgy fogalmaznak, hogy „egy dolog kívánni valamit, és másik dolog a valóság”.
Orbán: Most kell szerénynek lennünk
Orbán Viktor szerint a devizában felvett fogyasztási hitelekről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk, ebben az ügyben a kormány közvetítő lehet. A miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek kérdését, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási hitelek egy másik ügykörbe tartoznak. Az autóhitelesekkel és a személyi kölcsönt felvevőkkel összefüggésben úgy vélte, most kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak mediátor, közvetítő szerepe lehet, de nem lehet ügydöntő. Arra a felvetésre, hogy a nyugati lapok – amelyek korábban kifogásolták a kormány devizahitelekkel kapcsolatos intézkedéseit – most egyértelműen dicsérik a magyar kormányt, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya.” Szerinte nem lenne helyes, ha a kormány dicsérgetné magát, akiket elismerés illet, azok a választópolgárok, akik 2010-ben és 2014-ben hatalmas közbizalmat és felhatalmazást adtak a kormánynak. A kabinet pedig unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank húsba vágó pénzügyi érdekével szemben is képes volt arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon – fejtette ki. Orbán Viktor elismeréssel beszélt a jegybankelnökről, Matolcsy Györgyről, mert – mint mondta – a Magyar Nemzeti Bank közreműködése és nagyon bátor lépése nélkül nem lehetne eredményekről beszélni. Ezt azzal indokolta, hogy hiába fogadta volna el a parlament a forintosításról szóló törvényt, ha ezután a nemzeti bank nem biztosított volna azonnal devizát a magyar bankoknak, hogy fedezzék többletkiadásaikat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A devizaalapú hitelek átváltására tett intézkedések miatt ezúttal dicsérik Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikai lépéseit – írta a Financial Times. A magyar modell alkalmazása számos más közép-kelet-európai országban is felmerült.
A londoni üzleti napilap tudósítója, Andrew Byrne kiemelte: Orbán Viktort hosszú ideje bírálják a magyar bankrendszer ellen viselt háborúja miatt. Gazdaságpolitikai lépéseit most azonban ritka módon valamelyes elismerés övezi, miután a svájci jegybank törölte a svájci frank erősödése ellen alkalmazott árfolyamvédelmi küszöböt, és ennek nyomán a forint rekordmértékben gyengült a frankkal szemben. A Financial Times által megszerzett adatok szerint 2014 végén a magyar lakosság devizaalapú hitelállományának 86 százaléka volt svájci frankban denominálva. A devizahitelek kivezetésére és a magyar adósok védelmére tett „agresszív” lépéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a svájci frank árfolyammozgásainak legsúlyosabb következményeit sikerült kivédeni – írja Byrne. Orbán Viktor nem láthatta előre a svájci jegybank tervét, így a devizaalapú hitelek átváltására kidolgozott terve igen szerencsés időzítésűnek tűnik – áll a cikkben. A tudósító szerint a lengyel kormányra is nyomás nehezedhet annak érdekében, hogy kövesse Orbán Viktor példáját, és enyhítse a lengyel devizahitelesek terheit. Ez jelentős változás lenne a magyar kormányfő számára, akit ritkán állítanak követendő példaként a bankreformok kérdésében – írta a Financial Times.
Hasonló hangot ütött meg pénteken a Bloomberg gazdasági hírügynökség. A legjobb pillanatban jött a bankoknak a forintosítás, miután a svájci frank árfolyama, amelyben a deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek túlnyomó többségét felvették Magyarországon, jelentősen erősödött a forinttal szemben a svájci jegybank csütörtöki intézkedése nyomán – írták. Az amerikai hírügynökség szerint, bár sokat kritizálták bankellenes intézkedései miatt, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt most hősként üdvözlik, mert elhárította a pénzügyi katasztrófát, amit a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteinek megugrása jelentett volna az országnak. Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke írásban úgy fogalmazott a hírügynökségnek: „Meglehet, hogy gyakran kritizáljuk a magyar kormányt és a központi bankot, de ezúttal gratulálni kell neki a kitűnő időzítésért.” Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője a hírügynökségnek elmondta: „Bár a kormány szándéka nem az volt, hogy a helyi bankokat megmentse, a hitelátváltás hatalmas segítség a hitelezőknek, mivel az intézkedések nélkül az egekbe szöktek volna a kockázati költségeik.” A svájci jegybank váratlan döntése – mellyel eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét – a lengyel és osztrák hitelintézeteknek okoz nagy fejfájást, ahol 35, valamint 29 milliárd dollárnyi svájcifrank-alapú jelzáloghitellel bír a lakosság. A svájci jegybank csütörtök délelőtt váratlanul eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét, a lépés hatására a forint jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank szerint a novemberi árfolyamrögzítés mintegy 700 milliárd forintos adósságnövekedéstől mentette meg a devizahiteleseket, ami megegyezik a magyar GDP 2 százalékával. Novemberben mintegy 12 milliárd dollár (3,3 ezer milliárd forint) értékben váltottak át forintra túlnyomórészt svájci frank alapú jelzáloghiteleket. Több közép- és kelet-európai országban is felmerült, hogy a magyarhoz hasonló lépésekkel lehetne vagy kellene segíteni a devizahiteleseken a svájci frank váratlan erősödése miatt. Szerbiában egy nap leforgása alatt 15 százalékkal emelkedett a törlesztője annak, akinek svájcifrank-alapú hitele volt. Romániában is 15 százalékkal lett drágább a svájci frank az elmúlt napokban. A devizahitelesek azonban hiába várják a kormány közbelépését, a pénzügyminiszter azt javasolta, hogy mindenki próbáljon megállapodni a bankjával. A magyarországihoz hasonló modell, amelyben a bankok forintosították a devizahiteleket, Horvátország számára is elfogadható volna – nyilatkozta Goran Alaksic közgazdász a Jutarnji List horvát napilapnak. Szerinte Horvátországban is vonzó az a modell, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök saját országában már korábban bevezetett. Más közgazdászok viszont úgy fogalmaznak, hogy „egy dolog kívánni valamit, és másik dolog a valóság”.
Orbán: Most kell szerénynek lennünk
Orbán Viktor szerint a devizában felvett fogyasztási hitelekről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk, ebben az ügyben a kormány közvetítő lehet. A miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek kérdését, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási hitelek egy másik ügykörbe tartoznak. Az autóhitelesekkel és a személyi kölcsönt felvevőkkel összefüggésben úgy vélte, most kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak mediátor, közvetítő szerepe lehet, de nem lehet ügydöntő. Arra a felvetésre, hogy a nyugati lapok – amelyek korábban kifogásolták a kormány devizahitelekkel kapcsolatos intézkedéseit – most egyértelműen dicsérik a magyar kormányt, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya.” Szerinte nem lenne helyes, ha a kormány dicsérgetné magát, akiket elismerés illet, azok a választópolgárok, akik 2010-ben és 2014-ben hatalmas közbizalmat és felhatalmazást adtak a kormánynak. A kabinet pedig unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank húsba vágó pénzügyi érdekével szemben is képes volt arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon – fejtette ki. Orbán Viktor elismeréssel beszélt a jegybankelnökről, Matolcsy Györgyről, mert – mint mondta – a Magyar Nemzeti Bank közreműködése és nagyon bátor lépése nélkül nem lehetne eredményekről beszélni. Ezt azzal indokolta, hogy hiába fogadta volna el a parlament a forintosításról szóló törvényt, ha ezután a nemzeti bank nem biztosított volna azonnal devizát a magyar bankoknak, hogy fedezzék többletkiadásaikat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)