Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. szeptember 27.
Távozott hivatala éléről a SIE vezetője
Lemondott hivataláról hétfőn Mihai Răzvan Ungureanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, aki tavaly júniusban kezdte meg második mandátumát a kémszolgálat élén. Az elnöki hivatal szóvivője közölte: Klaus Johannis államfő elfogadta lemondását, a SIE ideiglenes vezetését pedig helyettesére, Silviu Predoiu tábornokra bízta.
Ungureanu távozásának oka egyelőre nem ismert: a hírtelevíziók szerint összefügghet azzal, hogy a SIE tavasszal nyilvános pengeváltásba keveredett Laura Codruţa Kövesivel, a korrupcióellenes ügyészség vezetőjével. A főügyész a román közéleti szereplőket is érintő panamai offshore-botrány idején arra panaszkodott, hogy a SIE – a többi román titkosszolgálattal ellentétben – nem segíti a vádhatóság munkáját, és az utóbbi években a DNA egyetlen jelentést sem kapott a SIE-től.
Szabadság (Kolozsvár)
Lemondott hivataláról hétfőn Mihai Răzvan Ungureanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, aki tavaly júniusban kezdte meg második mandátumát a kémszolgálat élén. Az elnöki hivatal szóvivője közölte: Klaus Johannis államfő elfogadta lemondását, a SIE ideiglenes vezetését pedig helyettesére, Silviu Predoiu tábornokra bízta.
Ungureanu távozásának oka egyelőre nem ismert: a hírtelevíziók szerint összefügghet azzal, hogy a SIE tavasszal nyilvános pengeváltásba keveredett Laura Codruţa Kövesivel, a korrupcióellenes ügyészség vezetőjével. A főügyész a román közéleti szereplőket is érintő panamai offshore-botrány idején arra panaszkodott, hogy a SIE – a többi román titkosszolgálattal ellentétben – nem segíti a vádhatóság munkáját, és az utóbbi években a DNA egyetlen jelentést sem kapott a SIE-től.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. október 25.
Kövesi célkeresztben
„Fentről” engedélyezett kémkedés?
Az államelnöki hivatal és titkosszolgálati vezetők jóváhagyásával kémkedtek tavasszal Laura Codruța Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője után az izraeli Black Cube nyomozóiroda ügynökei – állította Dan Zorella, a nyomozóiroda igazgatója tanúvallomásában, amelyet hétfői számában közölt az Evenimentul Zilei napilap.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság (DIICOT) április elején helyezett előzetes letartóztatásba két izraeli állampolgárt, akiket azzal gyanúsít, hogy egy bűnszövetkezet tagjaiként informatikai adathalászás révén illegálisan próbáltak kompromittáló információkat gyűjteni a DNA főügyészéről. A kémbotrány szeptemberben vett újabb fordulatot, amikor Daniel Dragomir, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori terrorelhárítási vezetője, az izraeliek állítólagos román megbízója is vizsgálati fogságba került.
A mostani tanúvallomás szerint a Black Cube igazgatója februárban „vette fel a rendelést” Dragomirtől, beszélgetésükről pedig hangfelvételt készített. Az egymillió eurós nagyságrendű megbízást a volt SRI-tiszt azzal magyarázta: felmerült a gyanú, hogy a korrupcióellenes főügyész családja is korrupciós ügyekben érintett, külföldi számlákra menekített jelentős összegeket, és ennek felderítése fontos állambiztonsági ügy, amelyet a „legmagasabb szinten” hagytak jóvá. Zorella le akarta ellenőrizni Dragomir ezen állítását, és ehhez a Black Cube akkori tiszteletbeli elnökének, az idén márciusban elhunyt Meir Dagannak a segítségét kérte, aki 2002 és 2011 között a Moszad izraeli titkosszolgálat igazgatója volt.
Nem tudni, hogy a „kiváló romániai kapcsolatokkal rendelkező” Dagan kivel beszélt Romániában, de Zorella szerint néhány nap múltán megnyugtatta őt, hogy valóban fontos állami megbízatásról van szó, és a Black Cube alkalmazottai a SRI egy „sejtjeként” fognak tevékenykedni, törvényes védelemben részesülnek. Erről állítólag már nincs hangfelvétele Zorellának, de tanúvallomásában azt állította: arra a következtetésre jutott, hogy Klaus Johannis államfő és Eduard Hellvig, a SRI igazgatója hagyta jóvá a műveletet.
A tanúvallomást megjelentető Evenimentul Zilei vezércikkírója viszont Dragomir szeptemberi letartóztatását Mihai Răzvan Ungureanunak, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójának – néhány nappal később bekövetkezett – lemondásával hozta összefüggésbe, amit azóta sem magyarázott meg senki.
A román nyelvű sajtóban már múlt héten megjelentek egyes szemelvények a Black Cube igazgatójának tanúvallomásából. Ezekre reagálva Klaus Johannis államfő leszögezte, sem neki személy szerint, sem az elnöki hivatalnak nincs köze „sem formálisan, sem informálisan” a Black Cube-kémbotrányhoz, a SRI pedig nemhogy nem védte a „bűnözőket”, hanem meghatározó szerepet játszott elfogásukban. „Lehet, hogy egyes bűnözők szerint jól néz ki, vagy érdekes, ha azt állítják, hogy a SRI vagy az elnök védelmét élvezik, és az is lehet, hogy annak, aki szereti a kémfilmet, ez el is nyeri a tetszését, de az állítás teljességgel megalapozatlan” – hangoztatta az államfő Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
„Fentről” engedélyezett kémkedés?
Az államelnöki hivatal és titkosszolgálati vezetők jóváhagyásával kémkedtek tavasszal Laura Codruța Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője után az izraeli Black Cube nyomozóiroda ügynökei – állította Dan Zorella, a nyomozóiroda igazgatója tanúvallomásában, amelyet hétfői számában közölt az Evenimentul Zilei napilap.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni vádhatóság (DIICOT) április elején helyezett előzetes letartóztatásba két izraeli állampolgárt, akiket azzal gyanúsít, hogy egy bűnszövetkezet tagjaiként informatikai adathalászás révén illegálisan próbáltak kompromittáló információkat gyűjteni a DNA főügyészéről. A kémbotrány szeptemberben vett újabb fordulatot, amikor Daniel Dragomir, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori terrorelhárítási vezetője, az izraeliek állítólagos román megbízója is vizsgálati fogságba került.
A mostani tanúvallomás szerint a Black Cube igazgatója februárban „vette fel a rendelést” Dragomirtől, beszélgetésükről pedig hangfelvételt készített. Az egymillió eurós nagyságrendű megbízást a volt SRI-tiszt azzal magyarázta: felmerült a gyanú, hogy a korrupcióellenes főügyész családja is korrupciós ügyekben érintett, külföldi számlákra menekített jelentős összegeket, és ennek felderítése fontos állambiztonsági ügy, amelyet a „legmagasabb szinten” hagytak jóvá. Zorella le akarta ellenőrizni Dragomir ezen állítását, és ehhez a Black Cube akkori tiszteletbeli elnökének, az idén márciusban elhunyt Meir Dagannak a segítségét kérte, aki 2002 és 2011 között a Moszad izraeli titkosszolgálat igazgatója volt.
Nem tudni, hogy a „kiváló romániai kapcsolatokkal rendelkező” Dagan kivel beszélt Romániában, de Zorella szerint néhány nap múltán megnyugtatta őt, hogy valóban fontos állami megbízatásról van szó, és a Black Cube alkalmazottai a SRI egy „sejtjeként” fognak tevékenykedni, törvényes védelemben részesülnek. Erről állítólag már nincs hangfelvétele Zorellának, de tanúvallomásában azt állította: arra a következtetésre jutott, hogy Klaus Johannis államfő és Eduard Hellvig, a SRI igazgatója hagyta jóvá a műveletet.
A tanúvallomást megjelentető Evenimentul Zilei vezércikkírója viszont Dragomir szeptemberi letartóztatását Mihai Răzvan Ungureanunak, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójának – néhány nappal később bekövetkezett – lemondásával hozta összefüggésbe, amit azóta sem magyarázott meg senki.
A román nyelvű sajtóban már múlt héten megjelentek egyes szemelvények a Black Cube igazgatójának tanúvallomásából. Ezekre reagálva Klaus Johannis államfő leszögezte, sem neki személy szerint, sem az elnöki hivatalnak nincs köze „sem formálisan, sem informálisan” a Black Cube-kémbotrányhoz, a SRI pedig nemhogy nem védte a „bűnözőket”, hanem meghatározó szerepet játszott elfogásukban. „Lehet, hogy egyes bűnözők szerint jól néz ki, vagy érdekes, ha azt állítják, hogy a SRI vagy az elnök védelmét élvezik, és az is lehet, hogy annak, aki szereti a kémfilmet, ez el is nyeri a tetszését, de az állítás teljességgel megalapozatlan” – hangoztatta az államfő Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. június 28.
Sorin Grindeanu a hetedik kormányfő, aki nem tudta kitölteni mandátumát
Sorin Grindeanu kormánya 1989 után a hetedik bukaresti kabinet volt, amelynek mandátuma kitöltése előtt távoznia kellett.
Az 1989-es, decemberi események utáni első kormányt Petre Roman vezette. Az akkori választásokon a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott. A miniszterelnök 1990 június 28-án tette le hivatalis esküjét, nem sokkal a június 13-15-i bányászjárást követően – amiért most, huszonhét év után, a kormányfőnek a bíróság előtt kell felelnie. Petre Roman kormányának 1991 október 16-án kellett lemondania, ugyancsak egy bányászjárást követően. A Miron Cozma által vezetett bányászok ekkor behatoltak a parlamentbe, amikor is az igen törékeny romániai demokráciát Ion Ratiunak sikerült megmentenie, aki a szónoki emelvényről lecsillapította a bányászokat.
Petre Roman helyét Theodor Stolojan vette át, aki az 1992. évi választásokig vezette a kabinetet. Feltétele egyébként éppen az volt, hogy kormánya csupán a választásokat készíti elő.
Az 1999-es „minta”
A szociáldemokraták uralmát a Demokratikus Konvenció törte meg, amelynek 1996-ban sikerült megnyernie a parlamenti választásokat. A miniszterelnök ekkor Victor Ciorbea lett, aki ekkor még csak a bukarestieket csalta meg: Miután ugyanis korábban megválasztották a főváros főpolgármesterének, ünnepélyes ígéretet tett rá, hogy kitölti mandátumát. Victor Ciorbea 1996. december 12-én tette le esküjét.
Kormányfői tisztségének végül is a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt valamint a Petre Roman által vezetett Nemzeti Megmentési Front közötti viták vetettek véget, főleg Traian Basescu agresszív támadásai a miniszterelnök ellen.
Parlamenti többségének megőrzése érdekében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokratikus Konvenció kormánykoalíciója úgy döntött, hogy megvonja Victor Ciorbea mandátumát. Gabriel Dejeu rövid ideig tartó kormányfőségét követően végül is a tisztséget a Petre Romanhoz közelálló Radu Vasile vette át 1998-ban.
Igaz, Radu Vasile sem tölthette ki teljes mandátumát, neki is idő előtt távoznia kellett a kormány éléről. 1999-ben ugyanis sor került az újabb bányászjárásra. A Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor, egyéb szélsőséges erők által támogatott bányászokkal a csendőrség szabályos csatákat vívott, amelyek során előtt megkötötték a Miron Cozma és Radu Vasile által aláírt, elhíresült „Coziai békét”. A bányászjárás az Olt megyei Stoenesti összecsapással ért véget, ahol a Constantin Dudu Ionescu által vezetett rendfenntartó erők vérbe fojtották a bányászmegmozdulást.
Akkor – akárcsak most – valamennyi parasztpárti ás liberális tárcavezető benyújtotta lemondását, amelyet nem a kormány, hanem egyenesen az államelnöki palotához terjesztette be, ezzel kierőszakolva a teljes kormány bukását.
A lemondások benyújtását követően Radu Vasile maga is „alkotmányellenes, antidemokratikus államcsínyről, minden törvényes alapot mellőző önkényességről” beszélt. Néhány óra múlva Emil Constntienscu államfő a tévében bejelentette, hogy visszavonta Radu Vasile kormányfői mandátumát, helyébe Alexandru Athanasiut nevezte ki ideiglenes miniszterelnökként.
Radu Vasile azonban nem volt hajlandó lemondani mandátumáról, maga mellett tudva Ion Iliescu Társadalmi Demokrácia Pártjának támogatását. December 17-én azonban a kormányfő meggondolta magát és távozott a tisztségből, nem sokkal később pedig kizárták a parasztpártól.
Boc, a kétszer bukott kormányfő
Alexandru Athanasiu kilenc napig töltötte be az ideiglenes kormányfői tisztséget, helyét a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu vette át, aki – akárcsak Theodor Stolojan – maga is csak a választások megszervezésére vállalkozott, méghozzá azzal a feltétellel, hogy fenntartják helyét a központi jegybank élén.
Miután a Demokrata Párt 2008-ban megnyerte a választásokat, a kormány élére Kolozsvár polgármestere, Emil Boc került, aki Victor Ciorbeához hasonlóan maga is becsapta kolozsvári választóit. Traian Basescu államfő a kormány parlamenti többségét „erkölcstelen megoldással”, Dan Voiculescu pártjának bevonásával biztosította.
Emil Boc volt egyébként az első miniszterelnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el tisztségéből. A bizalmatlansági indítványt 2009. október 13-án fogadta el a parlament, azt követően, hogy a szociáldemokrata miniszterek távoztak a kabinetből.
A parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokrata és nemzeti liberális kormánykoalíció Klaus Johannist nevezte volna ki miniszterelnöknek, ám a javaslat Traian Băsescu ellenszegülése miatt meghiúsult. Az államfő attól sem riadt vissza, hogy a parlament feloszlatásával zsarolja meg a honatyákat.
Miután Traian Băsescu másodjára is megnyerte a parlamenti választásokat, 2009. december 23-án ismét Emil Bocot nevezték ki miniszterelnöknek. Emil Boc azonban nem volt szerencsés miniszterelnök. Újabb mandátuma során is heves tüntetések voltak, így 2012. januárjában lemondásra kényszerült, vele együtt távozott a kormány is.
Hetvennyolc nap
Három napon át Cătălin Predoiu volt az ideiglenes kormányfő, aki Mihai Razvan Ungureanunak adta át a helyét. Az új miniszterelnök azonban nem egészen három hónapig töltötte be a tisztséget.
Mihai Răzvan Ungureanu 2012 január 9-e és 2012. május 7-e között volt kormányfő. Nem kis meglepetésre ugyanis őt nevezte ki Traian Basescu államfő és bízta meg kormányalakítással. Az új kormányfő Emil Boc kormányzása alatt a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója volt. Alig három hónappal később azonban a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló Szociálliberális Szövetség, az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával, sikerrel nyújtott be bizalmatlansági indítvány a kormány ellen.
Kormánybuktató baleset
Ezt követően Victor Ponta vette át a kormány irányítását. Viszonylag zökkenőmentesen vezette az országot 2012 végéig, amikor a választásokat jelentős fölénnyel a Szociálliberális Szövetség nyerte meg. Ekkor ismét Victor Ponta került a kormány élére, annak ellenére, hogy Traian Băsescu államfő több alkalommal is kijelentette, nem nevesíti a tisztségre a politikust. A szociál-liberálisok azonban olyan fölénnyel nyerték meg a választásokat, hogy Traian Băsescunak nem volt mit tennie, így az újabb Ponta-kormányt 2012. december 21-én iktatták be.
A Szociálliberális Szövetség szétesését követően azonban a szociáldemokraták és az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával Victor Ponta megőrizte miniszterelnöki tisztségét. Ponta újabb kormányzását váratlan tragédia zavarta meg: a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzeset számos ember halálát okozta, ami hatalmas tüntetéseket váltott ki nemcsak Bukarestben, de az ország szinte valamennyi nagyvárosában. Mindennek nyomán Victor Ponta, akárcsak kormánya, 2015 novemberben lemondásra kényszerült.
A kabinetet, ideiglenes megbízással, 12 napon át Sorin Câmpeanu vezette, majd Klaus Iohannis államfő Dacian Cioloșt nevezte ki miniszterelnökké, aki technokrata kormányt alakított. Jóllehet nem rendelkezett parlamenti többséggel, a Liviu Dragnea által vezetett szociáldemokraták támogatásával azonban a parlament megszavazta kormányát.
Bogdán Tibor maszol.ro
Sorin Grindeanu kormánya 1989 után a hetedik bukaresti kabinet volt, amelynek mandátuma kitöltése előtt távoznia kellett.
Az 1989-es, decemberi események utáni első kormányt Petre Roman vezette. Az akkori választásokon a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott. A miniszterelnök 1990 június 28-án tette le hivatalis esküjét, nem sokkal a június 13-15-i bányászjárást követően – amiért most, huszonhét év után, a kormányfőnek a bíróság előtt kell felelnie. Petre Roman kormányának 1991 október 16-án kellett lemondania, ugyancsak egy bányászjárást követően. A Miron Cozma által vezetett bányászok ekkor behatoltak a parlamentbe, amikor is az igen törékeny romániai demokráciát Ion Ratiunak sikerült megmentenie, aki a szónoki emelvényről lecsillapította a bányászokat.
Petre Roman helyét Theodor Stolojan vette át, aki az 1992. évi választásokig vezette a kabinetet. Feltétele egyébként éppen az volt, hogy kormánya csupán a választásokat készíti elő.
Az 1999-es „minta”
A szociáldemokraták uralmát a Demokratikus Konvenció törte meg, amelynek 1996-ban sikerült megnyernie a parlamenti választásokat. A miniszterelnök ekkor Victor Ciorbea lett, aki ekkor még csak a bukarestieket csalta meg: Miután ugyanis korábban megválasztották a főváros főpolgármesterének, ünnepélyes ígéretet tett rá, hogy kitölti mandátumát. Victor Ciorbea 1996. december 12-én tette le esküjét.
Kormányfői tisztségének végül is a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt valamint a Petre Roman által vezetett Nemzeti Megmentési Front közötti viták vetettek véget, főleg Traian Basescu agresszív támadásai a miniszterelnök ellen.
Parlamenti többségének megőrzése érdekében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokratikus Konvenció kormánykoalíciója úgy döntött, hogy megvonja Victor Ciorbea mandátumát. Gabriel Dejeu rövid ideig tartó kormányfőségét követően végül is a tisztséget a Petre Romanhoz közelálló Radu Vasile vette át 1998-ban.
Igaz, Radu Vasile sem tölthette ki teljes mandátumát, neki is idő előtt távoznia kellett a kormány éléről. 1999-ben ugyanis sor került az újabb bányászjárásra. A Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor, egyéb szélsőséges erők által támogatott bányászokkal a csendőrség szabályos csatákat vívott, amelyek során előtt megkötötték a Miron Cozma és Radu Vasile által aláírt, elhíresült „Coziai békét”. A bányászjárás az Olt megyei Stoenesti összecsapással ért véget, ahol a Constantin Dudu Ionescu által vezetett rendfenntartó erők vérbe fojtották a bányászmegmozdulást.
Akkor – akárcsak most – valamennyi parasztpárti ás liberális tárcavezető benyújtotta lemondását, amelyet nem a kormány, hanem egyenesen az államelnöki palotához terjesztette be, ezzel kierőszakolva a teljes kormány bukását.
A lemondások benyújtását követően Radu Vasile maga is „alkotmányellenes, antidemokratikus államcsínyről, minden törvényes alapot mellőző önkényességről” beszélt. Néhány óra múlva Emil Constntienscu államfő a tévében bejelentette, hogy visszavonta Radu Vasile kormányfői mandátumát, helyébe Alexandru Athanasiut nevezte ki ideiglenes miniszterelnökként.
Radu Vasile azonban nem volt hajlandó lemondani mandátumáról, maga mellett tudva Ion Iliescu Társadalmi Demokrácia Pártjának támogatását. December 17-én azonban a kormányfő meggondolta magát és távozott a tisztségből, nem sokkal később pedig kizárták a parasztpártól.
Boc, a kétszer bukott kormányfő
Alexandru Athanasiu kilenc napig töltötte be az ideiglenes kormányfői tisztséget, helyét a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu vette át, aki – akárcsak Theodor Stolojan – maga is csak a választások megszervezésére vállalkozott, méghozzá azzal a feltétellel, hogy fenntartják helyét a központi jegybank élén.
Miután a Demokrata Párt 2008-ban megnyerte a választásokat, a kormány élére Kolozsvár polgármestere, Emil Boc került, aki Victor Ciorbeához hasonlóan maga is becsapta kolozsvári választóit. Traian Basescu államfő a kormány parlamenti többségét „erkölcstelen megoldással”, Dan Voiculescu pártjának bevonásával biztosította.
Emil Boc volt egyébként az első miniszterelnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el tisztségéből. A bizalmatlansági indítványt 2009. október 13-án fogadta el a parlament, azt követően, hogy a szociáldemokrata miniszterek távoztak a kabinetből.
A parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokrata és nemzeti liberális kormánykoalíció Klaus Johannist nevezte volna ki miniszterelnöknek, ám a javaslat Traian Băsescu ellenszegülése miatt meghiúsult. Az államfő attól sem riadt vissza, hogy a parlament feloszlatásával zsarolja meg a honatyákat.
Miután Traian Băsescu másodjára is megnyerte a parlamenti választásokat, 2009. december 23-án ismét Emil Bocot nevezték ki miniszterelnöknek. Emil Boc azonban nem volt szerencsés miniszterelnök. Újabb mandátuma során is heves tüntetések voltak, így 2012. januárjában lemondásra kényszerült, vele együtt távozott a kormány is.
Hetvennyolc nap
Három napon át Cătălin Predoiu volt az ideiglenes kormányfő, aki Mihai Razvan Ungureanunak adta át a helyét. Az új miniszterelnök azonban nem egészen három hónapig töltötte be a tisztséget.
Mihai Răzvan Ungureanu 2012 január 9-e és 2012. május 7-e között volt kormányfő. Nem kis meglepetésre ugyanis őt nevezte ki Traian Basescu államfő és bízta meg kormányalakítással. Az új kormányfő Emil Boc kormányzása alatt a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója volt. Alig három hónappal később azonban a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló Szociálliberális Szövetség, az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával, sikerrel nyújtott be bizalmatlansági indítvány a kormány ellen.
Kormánybuktató baleset
Ezt követően Victor Ponta vette át a kormány irányítását. Viszonylag zökkenőmentesen vezette az országot 2012 végéig, amikor a választásokat jelentős fölénnyel a Szociálliberális Szövetség nyerte meg. Ekkor ismét Victor Ponta került a kormány élére, annak ellenére, hogy Traian Băsescu államfő több alkalommal is kijelentette, nem nevesíti a tisztségre a politikust. A szociál-liberálisok azonban olyan fölénnyel nyerték meg a választásokat, hogy Traian Băsescunak nem volt mit tennie, így az újabb Ponta-kormányt 2012. december 21-én iktatták be.
A Szociálliberális Szövetség szétesését követően azonban a szociáldemokraták és az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával Victor Ponta megőrizte miniszterelnöki tisztségét. Ponta újabb kormányzását váratlan tragédia zavarta meg: a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzeset számos ember halálát okozta, ami hatalmas tüntetéseket váltott ki nemcsak Bukarestben, de az ország szinte valamennyi nagyvárosában. Mindennek nyomán Victor Ponta, akárcsak kormánya, 2015 novemberben lemondásra kényszerült.
A kabinetet, ideiglenes megbízással, 12 napon át Sorin Câmpeanu vezette, majd Klaus Iohannis államfő Dacian Cioloșt nevezte ki miniszterelnökké, aki technokrata kormányt alakított. Jóllehet nem rendelkezett parlamenti többséggel, a Liviu Dragnea által vezetett szociáldemokraták támogatásával azonban a parlament megszavazta kormányát.
Bogdán Tibor maszol.ro