Kárpát-medencei Nyári Egyetem: igény és lehetőség
Nagyvárad – Kedden nyitó áhítattal és a köszöntő beszédekkel kezdetét vette a kilencedik alkalommal sorra kerülő Kárpát-medencei Nyári Egyetem.
Felvidéki, kárpátaljai, magyarországi, vajdasági, szlovéniai és erdélyi egyetemi hallgatók részvételével kedden hivatalosan is kezdetét vette a 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. A rendezvényről minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az idők során túlnőtte önmagát. Évről-évre egyre több fiatal érkezik ebből az alkalomból Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre, mely öt napra a Kárpát-medencei egyetemisták találkozóhelyévé válik. Sokan közülük először járnak nem csak Nagyváradon, hanem Erdélyben is. De vannak olyan egyetemisták is, akik számára évről évre a nyár kihagyhatatlan része a nagyváradi látogatás.
Szekcióülések és szórakozás
A támogatóknak köszönhetően a fiataloknak ingyenes szállást és napi háromszori étkezést tudnak biztosítani. Az idei szervezést a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete(PKED), a Rákóczi Szövetség (RSZ) és a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) vállalta fel, féltucatnyi partnerszervezettel közösen. Mint ahogy az egyik nagyváradi szervezőtől, Berke Beatricetől megtudtuk az első nap hetvenen regisztráltak, de további fiatalok érkezése várható. Három témakörbe csoportosították a szekcióüléseket, így közgazdaságtan, művészet és média témákban egyaránt lesznek előadások. Emellett a szórakozás is fontos szerepe az öt napos rendezvénynek. A szervezők minden előadásra szeretettel várják a kívülálló érdeklődőket is, helyszín a PKE épülete.
Nyitóáhítat
Ráksi Lajos István, az egyetem új lelkésze által tartott nyitóáhitattal vette kezdetét a rendezvény hivatalos része. A Pál Korintusbeliekhez írott első levelének néhány igeszakaszára épített igehirdetése során a tiszteletes arra hívta fel a figyelmet, hogy minden körülmények között, életünk minden percében Isten dicsőségére kell cselekednünk. Jézus Krisztus ebben is példáképül szolgálhat. A fiatal lelkész ugyanakkor elmondta, hogy a most kezdődő rendezvénysorozat az igény és a lehetőség találkozásának köszönhető, hiszen immáron kilencedik esztendeje van igény arra, hogy fiatalok, szerte a Kárpát-medencéből összegyűljenek néhány nap erejéig és immáron kilencedik éve, hogy a lehetőség is megadatott.
Kapcsolati háló építése
A nyitóáhítat után elsőként Szabó Bence, a Pontus Iuventae Ifjúsági Alapítvány képviselője köszöntötte a résztvevőket a szervezők, valamint a fővédnök, Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében is, aki objektív okok miatt nem tudott részt venni a nyitóünnepségen. Szabó Bence magyarországi résztvevőként elmondta, hogy számára csak akkor vált a határon túli magyarság fogalma kézzelfoghatóvá, amikor személyesen találkozott határon túli fiatalokkal. Barátságok születtek, melyek maguk után vonták a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek közreműködését és a közös pályázást is. Szabó hozzátette, hogy meglátása szerint a hasonló rendezvények töltik meg tartalommal azt a történelmi tényt, miszerint Trianon után sok magyar nemzetiségű személy határokon kívülre szakadt. A Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Dr. János-Szatmári Szabolcs ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem úttörő rendezvénynek számít, hiszen elsőként vette célba a Kárpát-medence egységülését. Kifejtette, hogy folyamatban van egy Kárpát-medencei magyar ösztöndíj létrehozása, melyet az Erasmus-program mintájára mobilitást biztosítana a magyar lakta térségekben. Végezetül köszönetet mondott a szervezőknek és az előadóknak a rendezvény lebonyolításáért és felhívta a figyelmet, hogy a PKE által nemrég indított interdiszciplináris mesterképzőkkel kapcsolatosan a jelenlévők érdeklődésére is számítanak.
Járna az állami támogatás
Tőkés László EP-alelnök a PKE elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Visszaemlékezett a Sulyok István Református Főiskola – a PKE jogelődje - megalapítására, melyet a kommunizmus után önálló magyar intézményként fennmaradt Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a bihari katolikus egyházmegyével karöltve alapított meg. Tőkés László emlékeztetett: az első Orbán-kormány segítségével sikerült létrehozniuk az egyetemet, mely mára már Románia első akkreditált magyar nyelvű felsőoktatási tanintézete lehet. Sajnálatos, hogy még mindig elmarad az állami támogatás, pedig a romániai magyarság ugyanúgy adófizetője az országnak, mint a többi állampolgár, így joga van államilag támogatott egyetemre. Az erdélyi EP-képviselő hozátette, hogy lassan más szelek fújnak: a magyar nemzeti kormány felállásával új fejezet kezdődött el. “Jogos követeléseinket törvényekbe kell foglalnunk, hogy mindazt, amit az egyik kormánytól sikerült elnyernünk, azt egy másik kormány ne vehesse el” – fogalmazott Tőkés László.
Előadások
A Kárpát-Medencei Nyári Egyetem első napján előadást tartott/tart Zima Szabolcs újságíró, Sinka Andor, a Debreceni Nyelviskola Kft. ügyvezetője, Kecskeméti Dávid fotográfus, Debreceni Mihály újságíró, Tamás Ervin szociológus-közgazdász, Nemes Zoltán, a Ternio Pontis ügyvezetője, valamint az ismert költőnő, Karafiáth Orsolya is.
Mészáros Tímea. erdon.ro

Tanévkezdés a jubileum jegyében
A Nagyvárad-Újvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes tanévnyitóval hivatalosan is kezdetét vette a tizedik egyetemi tanév a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pénteken délelőtt ünnepélyes tanévnyitóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Idén – jubileumi év lévén – a tizedik generáció kezdheti el tanulmányait a Sulyok István Főiskola jogutódjaként megalakult, immár államilag is elismert tanintézet falain belül. A tanévnyitó alkalmából mintegy háromnegyedig megtelt a Nagyvárad-Újvárosi templom, többségében elsőévesek, az egyetem oktatói és a meghívottak töltötték meg az istenháza padsorait. Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a Zsoltárok könyve 91 fejezetének 9-12 versei alapján. Az úgynevezett tanító zsoltárban Isten pedagógiája érvényesül, mely mindennapi életünk meghatározója kell legyen. Az igei szakaszok azt az üzenetet hordozzák, hogy ha életünkben a bizonytalanság lesz úrrá, akkor is ott lesz egy kéz, mely felemel oltalmat nyújt és vezet. Hermán M. János köszönte meg az igehirdető szolgálatát, majd üdvözölte név szerint is a meghívottakat.
Fogadalom-tétel
Tolnai István, előadó-tanácsos, a PKE megbízott elnöke történelmi visszatekintője során arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy legyenek méltóak az egyetem örökségéhez, hiszen kitartó munka és hit kellett ahhoz, hogy PKE elnyerje azt a szerepét, amit jelenleg betölt. János Szatmári Szabolcs rektor ünnepi beszédében arra buzdította az új hallgatókat, hogy legyenek önállóak, ambiciózusak, szorgalmasak. Lássák meg az egyetem adta lehetőségeket és ne tartozzanak azon egyetemisták csoportjához, akik úgy akarnak eredményeket elérni, hogy közben nem tesznek semmit érte. A rektor hivatalosan is bejelentette, hogy az új tanévben hozzálátnak az új főépület építéséhez. A továbbiakban ünnepi beszédet mondtak a történelmi egyházak képviselői is: Mátyás Attila az evangélikus, Szabó Ervin a római-katolikus, Buzogány-Csoma István az unitárius egyház nevében. Dávid László, a Sapientia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás nem szégyen viszont a tudatlanság az. Az ünnepi hangulatot emelte két másodéves zene szakos hallgató illetve Kristófi János orgonaművész közreműködése. Szilágyi Mátyás főkonzul levelét Hermán M. János előadó-tanácsos olvasta fel. A tanévnyitó utolsó részében Ráksi Lajos, új egyetemi lelkész köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta: örül, hogy immáron tagja lehet a Partiumi Keresztény Egyetem közösségének. Végezetül az elsőévesek hangos szóval fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek az egyetem által szem előtt tartott keresztény és nemzeti értékrendhez. A mintegy két órás ünnepség nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea, erdon.ro

Közös imádságos együttlét
Nagyvárad – Kedd este a nagyváradi unitárius templomban tartották a Keresztény Egység Imahete 2011 rendezvény soron következő alkalmát. Ének-zenés összeállítással is dicsérték az Urat.
A közös imádságos együttlét alkalmából Buzogány Csoma István unitárius lelkipásztor köszöntötte a testvéregyházak képviselőit és a megjelent híveket, az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv II. részének 37-től 47-ig terjedő igeversei alapján, mely az első, jeruzsálemi gyülekezet megalakulásáról szól. Szószéki beszédében arra hívta fel a figyelmet: hálát kell adnunk a gondviselő Istennek azért, mert megáldott bennünket az összetartózás érzésével, csodájával. Egyazon szeretetközösség részei vagyunk mindannyian, mely nem arról szól, hogy fehér vagy fekete, kint vagy bent, enyém vagy tiéd, hanem az együttlétről. Ahogyan az otthonainkban jóérzés tölt el bennünket, amikor közösen fogyasztjuk el a családi ebédet, úgy az egyház is terített asztallal vár és étellel kinál minket Isten házában, hogy megérezhessük a közös kenyértörés és fohász szelídségét, melegségét, ízét és zamatát. Isten ugyanis az egyetlen erő és hatalom, mely újraformálhat bennünket, ezért helyet kell biztosítsunk számára a lelkünk templomában. Együtt, mert így könnyebb, mert közösen bátrabbak és erősebbek vagyunk, mondta a tiszteletes.
Virgil Bercea görög katolikus püspök úgy vélte: amikor a templomban együtt vagyunk, újra gyermeki izgalommal és őszinteséggel állunk Isten színe elé. Amikor pedig együtt imádkozunk, túllépünk a nyelvi és a felekezeti különbségeken, s a szeretet, jóság, megértés és megbocsátás lesz rajtunk úrrá.
Tanúságtevő gyülekezet
Böcskei László római katolikus megyés püspök azt tanácsolta: az első keresztény gyülekezet életéhez próbáljuk igazítani a mi hétköznapjainkat is, hogy átélhessük, megtapasztalhassuk az egység erejét, kötelékét. Ne térjünk le az egymás felé vezető útról, hanem tárjuk ki a szívünket, s fogadjuk el azt, amit Isten ajándékozni akar nekünk egymásban. Első lépésként közelítsünk embertársaink felé, fedezzük fel bennük Isten ajándékát. Akarjunk a jeruzsálemiekhez hasonlóan mi is tanúságtevő közösség lenni, mert nagy szükség van erre napjainkban is.
Csűry István királyhágómelléki református püspök az egyháza nevében kijelentette: jövőnket az apostolok tudományára kell helyezni, mert az igazi tudás Istennél van. Mindezt bizonyítja az is, hogy az évszázadok folyamán számos rendszer, világkép és fizikai törvény megdőlt és összeomlott, viszont az egyház kétezer éve él. Amíg tehát erre a tökéletes igazságra törekszük- melyről tudjuk, hogy kinél van-, addig nincs baj. Erről kell tehát tanúbizonyságot tenni, ezt kell hirdetni mindenkinek, hangsúlyozta az egyházfő.
A magyarul elhangzottakat Ráksi Lajos várad-réti református segédlelkész fordította le román nyelvre. Közreműködött a Benczédi-házaspár, Mónika (zongora) és Hunor (ének), valamint Soós Anna (zongora).
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

Kordokumentumok a PKE-konferencián
Bihar megye – Pénteken Nagyváradon kezdődött, majd szombaton Érmihályfalván folytatódott, illetve fejeződött be a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)-szervezte konferencia a protestáns egyházak XX. századi változásáról.
Az érmihályfalvi eseménysorozat kezdeteként dr.Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, a konferencia főszervezője könyvadományt adott át a helyi Bernáth József Református Iskolának. A továbbiakban ifj.dr.Szilágyi Ferenc, a PKE tanára köszöntötte a Padlás Galériában megjelenteket, ahol elsőként a debreceni dr.Süli-Zakar István professzor tartott előadást A magyarok nyelvi-, kultúr- és genetikai rokonsága címmel. Ázsiából „indultunk”, virtuálisan végig kísértük honfoglaló eleinket, közben a professzor leszögezett néhány fontos tudnivalót: a magyarok sosem voltak nomádok, továbbá gazdálkodással foglalkoztak, ami nagyban megkönnyítette megtelepedésüket. A Kárpát-medencét a IX. században volt „hatalmi vákuum” miatt könnyen és gyorsan elfoglalhatták. A professzor szerint a honfoglalást, majd az államalapítást – melynek köszönhetően a magyarság független államként beépült a nyugati keresztény civilizációba – követő 150 évnyi béke ideje alatti megerősödésnek köszönhető, hogy „a magyar életfa máig sem száradt ki”. A magyarok genetikailag közép-európaiak (legközelebbi rokonainknak a szlovákokat nevezte meg), nyelvileg finnugorok, kultúrában keresztény európaiak – fejtette ki Süli-Zakar István.
A KREK megalakulása
A továbbiakban Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztor, a Debreceni Hittudományi Egyetem 2. éves doktorandusa A tisztelet etimológiai érteleméséről tartott előadást. A bibliai vonalvezetésű etimológiai kalandozás talán legfontosabb megállapítása volt, hogy mindenkit rangjához méltóan kell tisztelni, de istenként csak Istent. Ezután dr.Buzogány Dezső és dr. Ősz Sándor Előd távollétében, nevezettek A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) megalakulásának dokumentumai című dolgozatát a PKE lelkésze, Ráksi Lajos ismertette. Ebből kiderült, hogy a trianoni döntés nyomán több, mint 200 gyülekezetet szakítottak el a Tiszántúli Református Egyházkerülettől, melyek így az új határ és az Erdélyi Egyházkerület (EREK) közé kerültek. „Beleolvastunk” Sulyok István rangidős esperesnek, később a KREK első püspökének Nagy Károly korabeli EREK-püspökkel, illetve Octavian Goga kultuszminiszterrel folytatott levelezésébe, míg eljutottunk a KREK megalakulásáig.
Kiadványba szerkesztik
Negyedik napirendként vetített képes előadást tekinthettünk meg azokból az érdekes/értékes dokumentumokból, melyeket az Érmelléki Demokrácia Központ ügyintézőinek, Czeglédi Júliának és Molnár Zsoltnak mutattak be a magyar állampolgárságért folyamodók a régió településeiről. A születési- és házassági anyakönyvi kivonatok, konfirmációs emléklapok, iskolai értesítők, levente igazolványok, vitézségi- és zsoldkönyvek, katonai levelezőlapok szövegét fiatalok olvasták fel a hallgatóságnak, melynek soraiban sok érintett család tagjai is ott ültek. Ifj.dr.Szilágyi Ferenctől megtudtuk, mintegy 500 honosítást kérelmező dossziét állítottak össze eddig, és az első Demokrácia Központ az érmelléki, mely az érdekes dokumentumokból készült összeállítást a nyílvánosság elé tárja. Tervezik, hogy a későbbiekben – együtt az egész megyében előkerülő hasonlóakkal – egy kiadványba szerkesztik össze a kordokumentumokat.
erdon.ma

Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés László hozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi
erdon.ro

A Kárpát-medencei nyári egyetem
Tizedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a erdélyi, partiumi, magyarországi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, szlavóniai magyar egyetemista fiatalok, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem egy hete alatt bővítsék tudásukat, s kapcsolatokat építve összefűzzék nemzetünk jövendő értelmiségi rétegét. A vasárnap délutáni hivatalos megnyitón mind az egyházi személyek példabeszédei, mind a világi köszöntők kitérte a határokon átívelő összefogás, az együttgondolkodás, a közös fejlődés útkeresésének jelentőségére.
A földiek helyett mennybéli kincsek gyűjtésére buzdított Máté evangéliuma alapján a nyitó áhítaton mondott beszédében a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze, Ráksi Lajos református esperes. Ilyen mennybéli kincsnek nevezte a kárpát-medencei fiatalok találkozását is. Szabó Ervin római katolikus lelkipásztor azt szorgalmazta, hogy a Kárpát-medence különböző vidékeiről érkezett hallgatók formáljanak egyetértésben közösséget, egymás javát szolgálják. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész is az együttlét maradandó értékét hangsúlyozta. Üdvözlő szavaiban Csűry István királyhágómelléki református püspök afölötti örömének adott hangot, hogy a nyári egyetemen is ötvözik, „karoltatják, ölelkeztetik” a diszciplinákat. Meggyőződését fejezte ki, hogy ha a tudást a mások tudásának kiegészítésére használják, a gyakran sötétnek látott és lefestett éjszakában is meglátják a fényességet. A rendezvény egyik fővédnökének, Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek az üzenetét – amelyet a rendezvény programfüzetében is kinyomtattak – Csorvási Endre, a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium képviselője olvasta fel.
A jubileumi rendezvényen ugyancsak fővédnökként feltüntetett Almássy Kornél, az első rendezvény alapító-szervezője köszöntőjében visszatekintett a tíz évvel ezelőtti kezdetekre, s megállapította, most könnyebb a dolguk, egyszerűbben járhatók át a határok, a cél viszont változatlan: az identitás megőrzésének, a együvé tartozás érzésének megerősítése. Elkerülhetetlennek mondta a nemzedékváltást, és reményét fejezte ki, hogy tíz, húsz év múlva a nyári egyetem hallgatói majd gyermekeikkel érkeznek a rendezvényre, és azok is tovább viszik a hagyományt. Almássy érdeklődésünkre elmondta, 2002-ben a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökeként kezdeményezte a magyarlakta vidékek felsőoktatási intézményeiben működő magyar diákszervezetek összefogását. Az elmúlt években már csak tanácsadóként, az előadók beszervezésében segített, illetve most előadóként is meghívták, a zöld energiák felhasználásáról tart előadást.
A helyi szervezők részéről Márkos István, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének elnöke elmondta, hogy Szlovákiából, Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából egy-egy, Ukrajnából két felsőoktatási intézményből, Magyarország minden nagy egyetemi városából, ezenkívül belföldről is érkeztek hallgatók a nyári egyetemre, közel kétszázan, bár a megnyitón csak alig a felük vett részt. Délelőtt és délután is lesznek előadások a közgazdaságtantól a műszaki tudományokon és a pedagógián át a reklámpszichológiáig, holnap egy verespataki kirándulást is beiktattak a programba, továbbá esténként bulik szolgálják a kikapcsolódást.
Máté Zsófia. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kárpát-medencei nyári egyetem
Tizedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon az erdélyi, partiumi, magyarországi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, szlavóniai magyar egyetemista fiatalok, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem egy hete alatt bővítsék tudásukat, s kapcsolatokat építve összefűzzék nemzetünk jövendő értelmiségi rétegét. A vasárnap délutáni hivatalos megnyitón mind az egyházi személyek példabeszédei, mind a világi köszöntők kitérte a határokon átívelő összefogás, az együttgondolkodás, a közös fejlődés útkeresésének jelentőségére.
A földiek helyett mennybéli kincsek gyűjtésére buzdított Máté evangéliuma alapján a nyitó áhítaton mondott beszédében a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze, Ráksi Lajos református esperes. Ilyen mennybéli kincsnek nevezte a kárpát-medencei fiatalok találkozását is. Szabó Ervin római katolikus lelkipásztor azt szorgalmazta, hogy a Kárpát-medence különböző vidékeiről érkezett hallgatók formáljanak egyetértésben közösséget, egymás javát szolgálják. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész is az együttlét maradandó értékét hangsúlyozta. Üdvözlő szavaiban Csűry István királyhágómelléki református püspök afölötti örömének adott hangot, hogy a nyári egyetemen is ötvözik, „karoltatják, ölelkeztetik” a diszciplinákat. Meggyőződését fejezte ki, hogy ha a tudást a mások tudásának kiegészítésére használják, a gyakran sötétnek látott és lefestett éjszakában is meglátják a fényességet. A rendezvény egyik fővédnökének, Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek az üzenetét – amelyet a rendezvény programfüzetében is kinyomtattak – Csorvási Endre, a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium képviselője olvasta fel.
A jubileumi rendezvényen ugyancsak fővédnökként feltüntetett Almássy Kornél, az első rendezvény alapító-szervezője köszöntőjében visszatekintett a tíz évvel ezelőtti kezdetekre, s megállapította, most könnyebb a dolguk, egyszerűbben járhatók át a határok, a cél viszont változatlan: az identitás megőrzésének, a együvé tartozás érzésének megerősítése. Elkerülhetetlennek mondta a nemzedékváltást, és reményét fejezte ki, hogy tíz, húsz év múlva a nyári egyetem hallgatói majd gyermekeikkel érkeznek a rendezvényre, és azok is tovább viszik a hagyományt. Almássy érdeklődésünkre elmondta, 2002-ben a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökeként kezdeményezte a magyarlakta vidékek felsőoktatási intézményeiben működő magyar diákszervezetek összefogását. Az elmúlt években már csak tanácsadóként, az előadók beszervezésében segített, illetve most előadóként is meghívták, a zöld energiák felhasználásáról tart előadást.
A helyi szervezők részéről Márkos István, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének elnöke elmondta, hogy Szlovákiából, Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából egy-egy, Ukrajnából két felsőoktatási intézményből, Magyarország minden nagy egyetemi városából, ezenkívül belföldről is érkeztek hallgatók a nyári egyetemre, közel kétszázan, bár a megnyitón csak alig a felük vett részt. Délelőtt és délután is lesznek előadások a közgazdaságtantól a műszaki tudományokon és a pedagógián át a reklámpszichológiáig, holnap egy verespataki kirándulást is beiktattak a programba, továbbá esténként bulik szolgálják a kikapcsolódást.
Máté Zsófia. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Véget ért a nyári egyetem
Nagyvárad- Csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartották a 10. alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem záróünnepségét. Részvételi okleveleket is átadtak.
A 10. Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő szervezői a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Rákóczi Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) voltak.
A záróbeszédek sorát Tőkés László EP-alelnöknek, az esemény fővédnökének a felszólalása nyitotta. Elnézést kért a jelenlevőktől, amiért a nyitóünnepségen nem tudott jelen lenni, de a Kolozsvári Magyar Napokon vett részt, mely „eseménynek káprázatos felfutása van” a funari-korszak után, mely tönkretette a magyarok kedélyállapotát. Kolozsvár szülötteként, de partiumi öntudattal az önrendelkezés fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy Romániában két nagy tömbben, a Partiumban és a Székelyföldön él a legtöbb magyar, akiket képzeletbeli hídként köt össze többek közt Kalotaszeg és a Mezőség.
A volt püspök ugyanakkor az elmúlt tíz évre is visszatekintett. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Egyetem is túlélte a nyolc évnyi magyarországi balliberális kormányzás megpróbáltatásait, tavaly pedig „helyére került a nemzeti kormány”, melynek köszönhetjük „nemzeti létünk három komoly alappillérjét”, vagyis a trianoni emléktörvényt, a kettős állampolgárságot és az új alkotmányt. Tőkés László szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, ezért a nyári egyetemre sem szabad önmagában tekinteni, hanem a Kárpát-medencei magyar ifjúsági rendszerek összefüggésében kell kezelni. Úgy fogalmazott: napjainkban, amikor az Európai Unióban a mobilitás mellett kardoskodnak, mi meg kell valljuk nemzeti önazonosságunkat, hitbeli identitásunkat és keresztény mivoltunkat, mert így alakul ki gazdag értékrendünk és európai önazonosságunk is ezek révén szintetizálódik. Az EP-alelnök az épített és természeti környezet megóvásának fontosságára is kitért. Kiemelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Verespatakért folytatott küzdelmét, de meglátásában „félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők megkötötték a boltjaikat, beleértve a magyarok által vezetett minisztériumokat is.”
Egységes stratégia
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatása jövőjéről, a kidolgozandó stratégiáról tartott vetítettképes előadást. Annak a meggyőződésének adott hangot: a közoktatásban egységesen, az óvodától az egyetemig kell gondolkodni, egy egységes stratégiának a kidolgozásakor pedig abból az alapkérdésből érdemes kiindulni, hogy honnan jönnek azok a magyar hallgatók, akikre építeni lehet. Megitélésében az első létszámbeli szakadék az általános és középiskola között van, és azon is el kéne gondolkodni, hogy miként vonják be a magyar felsőoktatásba azokat a diákokat, akik addig románul tanultak. Megoldás lehet még a Bolyai Egyetem kiválása a Babeș-Bolyai Tudományegyetemből, egy teljesen új, állami finanszírozású egyetem létrehozása vagy egy hálózatos erdélyi magyar tudományegyetem kialakítása az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem– Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül, amelyhez csatlakozhatnak a többi, magyar nyelven is oktató intézmények, a helyszínek pedig Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely lennének.
Állófogadás és búcsúbuli
Márkos István főszervező, a PKED elnöke az elmúlt napok történéseit összegezte, személyes tapasztalai alapján. Ezután kiosztották a részvételi okleveleket, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott rövid záróáhítatot. Thurzó Zoltán zongoraművész délután 5 órára meghirdetett hangversenye fél órás csúszással kezdődött, amit a hallgatóság köréből egyesek sérelmeztek, megjegyezve, hogy a PKE-n nem először fordul ilyesmi elő. A nap állófogadással, borkóstolással és búcsúbulival zárult.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

„Ránk van bízva a holnap”
A sok éves hagyományt megszakítva az idén a várad-újvárosi református templom helyett a Szigligeti Színházban tartották meg a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét.
Templom, iskola, színház: a 18. században megfogalmazott természetes szövetség újjáteremtésének jegyében a váradi Szigligeti Színházban tartották pénteken délelőtt aPartiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó ünnepségét. A diákok és az oktatók mellett egyházi és világi elöljárók, tisztségviselők foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban, az évnyitó során elhangzó ünnepi gondolatok pedig főként a „gólyákat”, vagyis az első éves hallgatókat szólították meg.
A szolgálat útján
A négy magyar történelmi egyház köszöntésével – Békesség Istentől, Dicsértessék a Jézus Krisztus, Erős várunk nekünk az Isten, Egy az Isten – üdvözölte az egybegyűlteket a rendezvény ideje alatt „moderátori” szerepet is betöltő Ráksi Lajos egyetemi lelkész, míg igei útravalót Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyújtott a diákoknak és tanároknak. – Mindaz a kísértés, ami ma a világban van elkerülhető, ha a szív elindul a szolgálat útján, hangsúlyozta a KREK püspöke, az önzetlenség, az énközpontúság elkerülésének fontosságára figyelmeztetve. – Mit jelent az, amikor az ember csak saját magát állítja a középpontba? Az Ige szerint ilyenkor romlás következik be. Nem lehet boldognak lenni ott, ahol csak az egó épül, csak az a fontos, hogy nekem legyen jó. Közösségben élünk, és a lélek szerint való ember tudja, hogy ebben a közösségben neki feladata van – fogalmazott Csűry István. A hallgatókat és az egyetem oktatóit arra biztatta: e gondolatok jegyében végezzék az elkövetkező évben a tanulást és az oktatás szolgálatát, hiszen „ránk van bízva a holnap”, és „ha csak önmagunkat építjük, akkor nem építünk társadalmat, jövőt”.
Nem szabad meghátrálni
Ft. Tőkés László püspök, EP-alelnök, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem ügyére utalva elmondta: meglett az eredménye a tiltakozásnak, „ez is bizonyítja, hogy nem szabad meghátrálni”. – Az egyetem és az autonómia két olyan súlypontos kérdés, amely a figyelmünk középpontjában áll… Fontos, hogy a nemzeti önrendelkezés az egész Kárpát-medencei magyarság szintjén megvalósuljon – fogalmazott Tőkés László, arra intve a diákokat: „ne legyenek dezertőrök”, hiszen „számítani akarunk a felnövekvől nemzedékre, számítani akarunk az ifjúságra”. Bár Európában felkapott érték a mobilitás, a szabad helyváltoztatás, Tőkés László meglátása szerint még ennél is nagyobb érték a „gyökeresség”, a szülőföldhöz, az otthon maradáshoz való jog. „Nekünk az az érdekünk, hogy itt éljünk, őseink drága vérrel szerzett földjén boldog jövendőt reméljünk és higgyünk” – hangsúlyozta az EP alelnöke.
Többpillérű támogatás
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tudatta: összesen 314 első éves hallgató kezdi el az idén a tanulmányait a PKE-n, 13 alapszakon és 7 mester szakon indult képzés. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra, a tapasztalatszerzésre, a más egyetemekkel való együttműködésre, a tehetséggondozásra – amely elsősorban a nemrég megalakult Janus Pannonius Szakkolégiumon és a Partiumi Tehetségponton keresztül valósul meg. A folyamatnak folytatódnia kell, hangsúlyozta János-Szatmári Szabolcs, aki szerint az egyetemépítéshez többpillérű, kiszámítható költségvetési támogatásra van szükség. A magyar állam segítségével a továbbfejlesztés, az építkezés lehetősége biztosítva van, de próbálják megtalálni a saját forrásokat is, elsősorban regionális pályázatok és együttműködések révén. „A PKE bizakodva kezdi el a 2011–2012-es tanévet… Járnunk kell azt a jövőbe vezető utat, amelynek elejét az egyetem alapítói taposták ki a számunkra” – mondta dr. János-Szatmári Szabolcs.
„Közös sorsunk”
Dr. Hoffmann Rózsa magyar államtitkár asszony közvetlen hangú köszöntőjében Nagyvárad szellemiségét méltatta. Bár először járt városunkban, megragadta annak szépsége. Méltatta történelmi, kulturális szerepét, utalva arra is: külföldün sokan Ady Endre versein keresztül ismerik meg a magyarságot és Nagyváradot is. A Sulyok István Főiskola, későbbi Partiumi Keresztény Egyetem megalapítása véleménye szerint azt jelenti, hogy „nem elég csak álmodozni, hanem akarni is kell, és bátorságot venni a megvalósításhoz”. „Erőnkből telhetően támogatni fogjuk az egyetem működését” – fogalmazta meg az államtitkár asszony, aki szerint „a magyarság mindannyiunknak a semmi mással nem pótolható közös érdeke, közös sorsunk”.
Nevelés és oktatás
Király András, a román Tanügyminisztérium államtitkára elmondta: 2008-ban része volt annak a parlamenti vitának, amikor a PKE-t akkreditálták – ennyivel ő is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy nagyon jól felszerelt egyetemen, képzett tanári kar irányításával tanulhatnak a diákok. Az iskola, az „alma mater” jelentőségéről megfogalmazta: ez az ésszel együtt a lelket is táplálja, és megadja a lehetőséget az életben való eligazodáshoz, hiszen „a nevelés és az oktatás egymástól elválaszthatatlanok”. Ezután az első éves hallgatók fogadalomtétele következett, a tanévnyitót a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kórusának közreműködése tette még ünnepibbé.
Tököli Magdolna
erdon.ro

Magyarnak lenni az óceánon túl!
Érdekes beszélgetésen vehettek részt azok, akik ellátogattak március 22-én a Partiumi Keresztény Egyetem Gyülekezete által szervezett Partium Pódium soron következő alkalmára.
A Partium Pódium második alkalmára került sor csütörtök délután, amelynek meghívottja Dr. Kocsis Attila református lelkipásztor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), Nemzetpolitikai Államtitkárság diaszpóráért felelős osztályvezetője volt, aki nyolc évig egy Amerikában élő magyar szórványközösséget is vezetett. Ráksi Lajos egyetemi lelkész a beszélgetés előtt felidézte, mi is a célja a Partium Pódium beszélgetéseinek: „Az alkalmak célja, hogy időről időre egy érdekes közéleti személyiséget vendégül látva, a beszélgetés hagyományára, az együttgondolkodásra hívjuk fel a figyelmet, valamint, hogy átjárhatóságot biztosítsunk az egyetem és a világ, a világ és az egyetem között. A kolozsvári Agnus Rádió kérésére a beszélgetéseket továbbítjuk nekik is, hogy a kolozsvári rádióhallgatók épülésére is szolgáljanak az itt elhangzó történetek, tapasztalatok.” Dr. Kocsis Attila gyermekkoráról, életéről mesélt, arról hogyan lett a lelkipásztor, és hogy legidősebb gyermeke hogyan tért ugyanarra az ösvényre, mint édesapja, nagyapja és dédapja is.
A lelkészi szolgálat sok költözéssel járt, viszont mint Kocsis Attila elmondta, minden helyen jól érezték magukat, számos történet fűződik minden helyhez, amely rövidebb-hosszabb ideig otthonukként szolgált. A lelkipásztor mesélt az 1989-es eseményekről, az Amerikában 2002-től 2010-ig tartó lelkészi időszakról, valamint a 2010-től máig is tartó munkájáról a KIM-ben.
Magyarok Amerikában
Talán a legérdekesebb téma mindenki számára az önként vállalt kisebbségi lét, vagyis az óceánon túli magyarság helyzete, élete volt. Elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok sem mindenben találják meg az összhangot, több mint 800 szervezetük van. A lelkipásztor készségesen mesélt a Perth Amboy-i Magyar Református Egyházközségben eltöltött időszakról, a gyülekezetről, az ott megélt élményekről, nehézségekről.
Kifejtette, hogy a gyülekezet 300 tagot számlál, önálló templomuk van és a kettő közül az egyik olyan magyar egyházközség az USA-ban, amelynek saját temetője is van. Mivel a gyülekezet háromnegyede nem igazán beszéli már a magyar nyelvet, két istentisztelet tartanak, egyet angolul, amelyen körülbelül 60-80 személy vesz részt és egyet magyarul, amelyre 15-25 gyülekezeti tag megy el. Nemzeti öntudat
Érdekességként elmondta, hogy az USA-ban egyetlen egyház sem kap támogatást az államtól, az éves költségvetést maguknak kell megteremteniük: adományokból, perselypénzből, de legfőképp a különböző belépős alkalmakból folyik be a pénz, mint például a magyaros vacsorák, karácsonyi vásár, hurka és kolbásztöltés stb. „Amelyik közösség nem tudja fenntartani magát, kénytelen bezárni a templomot, ami már a diaszpóra zsugorodását jelenti, végül pedig a teljes beolvadást”-tette hozzá Kocsis Attila. Hozzátette, hogy az Amerikában kisebbségben élő magyarok helyzete nem ugyanaz, mint az Erdélyben, Felvidéken élőké, hiszen az előbbiek önszántukból hagyták el az anyaországot, a másik esetben pedig az emberek feje felett mozgatták a határokat.
A külföldi tanulást pozitívan ítélte meg, de fontosnak tartotta, hogy egy idő után mindenki hazatérjen és otthon kamatoztassa az idegenben szerzett tapasztalatokat. Hozzátette: fontos, hogy a családon belül a szülők úgy neveljék a gyermekeket, hogy nyelvi és nemzeti öntudatuk erős legyen és ez ne gyengüljön, még akkor sem, ha idegen kultúrában élnek. Arra a kérdésre, hogy a magyarok miért nem tartanak össze egy idegen világban, Kocsis Attila szintén kérdéssel felelt: „miért van az, hogy egy országban egy kisebbségnek több pártja is van?”
Nagy Noémi
erdon.ro
Erdély.ma

Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés László hozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi. Erdon.ro

Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés Lászlóhozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi. Krónika (Kolozsvár)

Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartotta pénteken tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem.
A tanévet istentisztelettel nyitották meg, amelyen az egyetem elnöke Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Tőkés László arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző „vulgáris materializmuson”, és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete, és közösségért való tenni akarás. „A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát” – emlékeztetett az igehirdető, itthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
Az istentisztelet után a meghívott vendégeket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi köszöntések sorát Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „Hiszem azt, hogy bármilyen nehéz is legyen a sorsunk, van kiút, ha az Úr szeretetét kamatoztatjuk önmagunkban” – hangsúlyozta az egyházfő.
János-Szatmári Szabolcs rektor beszédében az idei beiskolázási adatokat ismertette a hallgatósággal. Bár az idei gyenge érettségi eredmények miatt éles volt az egyetemek közötti verseny, a Partiumi Keresztény Egyetemre beiratkozók száma nem csökkent. Összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet a partiumi felsőoktatási intézmény falain belül, tizennégy alap- és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket huszonkét év alatt sikerült az egyetemnek megvalósítania. Mint mondotta, az intézetvezetők jó munkát végeztek, így minden adott ahhoz, hogy az itt tanulók az egyetem elvégzése után boldogulni tudjanak az életben. A főkonzul a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról is szólt.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. Szerinte az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével a nemzet szolgálatába állanak.
Az ünnepi tanévnyitó, a hagyományoknak megfelelően, az elsőéves hallgatók fogadalomtételével és a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Krónika (Kolozsvár)

Lelkészszentelés és díjátadó
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) rendes közgyűlésére került sor december 7-én pénteken, amely keretében lelkészszentelést tartottak és átadták a Pro Ecclesia, a Pro Partium és az M. Nagy Ottó Díjakat.
A KRE rendes közgyűlése reggel 10 órától kezdődött ünnepi istentisztelettel a Nagyvárad-Olaszi Református Templomban. A közgyűlést Varga Attila főgondnok nyitotta meg. Az igehirdetés szolgálatát Csűry István püspök végezte, aki a Lukács evangéliumából (Lukács 14, 25-27) felolvasott igerész alapján elhangzott prédikációjában az elhivatott szolgálatról beszélt, aláhúzva, hogy a lelkipásztoroknak, akire Isten sok embert és feladatot bíz, szüksége van lelkének megerősítésére, és Jézus Krisztus feltétel nélküli követésére. „Mikor Krisztus követői leszünk, megoldást találunk azokra a problémákra, amelyeket addig egyedül hordoztunk. Krisztussal találkozó embernek minden gondja megoldódik. Egy tapodtat sem fogunk tudni haladni, ha nem Krisztussal végezzük vállalt feladatunkat”- tette hozzá Csűry István.
Lelkészszentelés
Az igehirdetés végeztével került sor a lelkipásztorok felszentelésére. A nyolc felszentelendő lelkipásztor – Elek Arnold Zoltán, Máthé Loránd Árpád, Józsa Ferencz, Tolnai János-Bálint, Orbán István Dániel, Demeter Csenge, Zsákai Norbert, Ráksi Lajos István – a lelkipásztori eskü letétele után letérdelve fogadták az esperesek áldását, akik egy-egy bibliai idézettel kértek áldást és szentséget a lelkészek szolgálatára. Ugyancsak a közgyűlés keretében kerültek kiosztásra a Pro Ecclesia, a Pro Partium és a M. Nagy Ottó Díjak. Vinczéné Pálfi Judit missziói előadótanácsos ismertette a díjazottak neveit és felolvasta a laudációkat. A díjakat Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok adták át. Pro Ecclesia díjat kapott a Szilágyborzási Református Gyülekezet (Somlyói Református Egyházmegye), az Erdőhegy-Kisjenői Református Gyülekezet (Aradi Református Egyházmegye) és a Borsi Református Gyülekezet (Bihari Református Egyházmegye). A Pro Partium Díjat dr. Vajda Sándor, borosjenői gyülekezet tagja (Aradi Egyházmegye) kapta meg. Az M. Nagy Ottó Díjat, amit idén először adtak át, Bara Erzsébet, a zilahi református Wesselényi Kollégium vallástanárnője vehette át. Az ünnepélyes istentiszteletet követően a közgyűlés a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében folytatódott.
Nagy Noémi
erdon.ro

Újra lesz táncház Váradon
A táncházi hagyományát élesztené fel a Nagyvárad Táncegyüttes, a Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen. A hivatásos táncegyüttes az egyetem dísztermében tart majd havonta legalább egy táncházat.
Az első alkalomra január 17-én este héttől kerül sor. Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes (NTE) művészeti igazgatója tegnap sajtótájékoztatón elmondta: Váradon, éppúgy, mint másutt, volt hagyománya a táncháznak, az utóbbi években azonban egyre ritkábban került sor ilyen találkozókra.
A január 17-i első alkalmon az Erdély-szerte jól ismert kolozsvári Üsztürü zenekar muzsikál majd, a későbbi alkalmakkor pedig a váradi táncegyüttes zenekara, a Soroglya húzza a talpalávalót. Az Üsztürü egyébként nemcsak a táncház miatt érkezik Váradra, hanem azért is, hogy később szakmai gyakorlatot tartson az NTE zenekarának. A további táncházakban aztán az alkalomhoz, évszakhoz vagy ünnephez kötődő néphagyományok adják a tematikát, így például februárban farsangi, márciusban pedig „forradalmi” táncházba várják a néptánckedvelőket, míg az áprilisi alkalmat a húsvéti ünnepkör határozza meg. A táncházakba természetesen nemcsak a tapasztalt néptáncosokat várják, hiszen minden alkalommal táncoktatást is tartanak a tanulni vágyók számára – az első alkalmon Kádár Elemér, az NTE művésze oktat kisküküllőmenti táncokat. A belépődíj 5 lej. Ráksi Lajos, a Partiumi Keresztény Egyetem lelkésze és a táncház társszervezője úgy nyilatkozott, régi vágya a táncházhagyomány újraélesztése a PKE-n, hiszen annak jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola még rendszeresen otthont adott hasonló eseményeknek, a Palló zenekarral.
A Nagyvárad Táncegyüttes ugyanakkor a magyar kultúra napjára is készül – tudtuk meg. Január 22-én a Fekete Sáfrán című táncelőadással várják a közönséget, ezt még csak kétszer játszották itthon. A váradi ünnep előtt, január 19-én két előadást mutatnak be Szatmárnémetiben, majd 25-én Bánffyhunyadon is: délelőtt a Bambuc ördög, este pedig a Fekete Sáfrán című produkciót.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

Író-olvasó találkozó az Egyetemi Napokon
Nagyvárad – Második alkalommal szervezik meg a hétfőtől péntekig tartó Egyetemi Napokat a PKE-en, melynek keretében hétfőn, a Magyar Költészet Napján, író-olvasó találkozót tartott a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék.
Hétfő délelőtt áhítattal és köszöntő beszédekkel vette kezdetét a Partiumi Egyetemi Napok (PEN) egyhetes szaknap-sorozat az egyetem diákszervezetének, valamint tantestületének közös szervezésében. A rendezvény célja lehetőséget teremteni az egyes szakok bemutatkozására, valamint a közösségépítésre. A díszteremben tartott ünnepélyes megnyitón áhítatot tartott Ráksi Lajos egyetemi lelkész, majd megnyitó beszédet mondott dr. János Szatmári Szabolcs rektor, Tőkés László EP alelnök, a PKE Vezető Tanácsának elnöke, valamint Márkos István a PKED elnöke. Ezt követően a magyar, a teológia és a román szakok egész napos rendezvényeire kerülhetett sor.
Szentek hárfája
A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék meghívására érkezett Nagyváradra Szilasi László irodalomtörténész, kritikus, esszéista, Rotary Irodalmi Díjas író, akivel Ötvös Péter, a Szegedi Tudományegyetem előadótanára beszélgetett a Szentek hárfája című regényről. Műfaját tekintve intellektuális kriminek mondható regény témája már serdülőkora óta érlelődött benne, vallotta be az író Ötvös Péter erre vonatkozó kérdésére válaszolva. Egy város – nevezetesen Békéscsaba – hangulata érhető tetten a regényben, melynek belvárosában egymásra rétegződnek a történelmi korok, hangzott el. Körülbelül öt év munkája a regény, mely idő alatt a szerző nem csak a saját emlékeire támaszkodott, hanem kutatómunkát is végzett. A cselekmény hetven évet ölel fel és egy szokatlan éjféli misén történt gyilkosság megfejtésére épül. A kérdés, amely mindvégig foglalkoztatja az olvasót: miért ölte meg tizenhét éves Grynaeus Tamás diák, Omaszta Mátyás árpádharagosi módos gazdát 1924. december 24-én az evangélikus gyülekezet hagyományos éjféli miséjén?
Szépség és pontosság
Az író-olvasó találkozón szóba került az is, hogy a szerző kritikusként hogyan fogadja a szakmabeliek kritikáját. Mint mondta, érdekes tapasztalat számára elolvasni a regényéről írott recenziókat. Szilasi László több részletet is felolvasott művéből, így a főleg egyetemistákból álló hallgatóság megismerhette a regény nyelvezetét, a cselekmény egy-egy mozzanatát. Kifejtette, hogy egyetemi tanárként sokszor azt tapasztalja, hogy a diákok elképzelése szerint egy irodalmi szövegnek elsősorban szépnek kell lennie. Ezzel szemben véleménye szerint egy szövegnek pontosnak kell lennie és ebből adódik szépsége is. János Szatmári Szabolcs rektor köszönte meg Szilasi Lászlónak és Ötvös Péternek, hogy elfogadták az egyetem meghívását, majd egy-egy jelképes értékű ajándékot (PKED pólót) nyújtott át nekik.
Mészáros Tímea
erdon.ro.

Tudományos konferencia és Csendesnap a PKE-en
Nagyvárad – Ünnepélyes keretek között, egyszerre nyitották meg csütörtök délelőtt a 16. Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciát és az Áldozócsütörtöki Csendes Napot a PKE dísztermében.
Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte az egybegyülteket, majd dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora szólalt fel. Külön köszöntötte a más egyetemi városikból érkezett vendégeket, akiknek köszönhetően az idén is nemzetközivé vált a tudományok seregszemléje és köszönetet mondott az egyetem diákszervezetének az idei PTDK megszervezéséért.
Oktatkás és kutatás
Helen Keller amerikai írónő és emberjogi aktivista idézete alapján tért ki arra, hogy a tudomány hatalom, sőt, boldogság is, mivel megkülönbözteti az igazi célt a hamistól, a magasrendű dolgot az alacsonyrendűtől. Az egyetem pedig, két alapvető funkciója – az oktatás és a kutatás – révén kötődik a tudományhoz, úgy, hogy e két funkció együtt, egymást kiegészítve és ösztönözve érvényesül. A tudományos kutatás a folytonos úton levés, az igazság folytonos keresése, ez pedig mindenekelőtt egy olyan viszonyulási formát feltételez, mely szerint nincsenek végső ismeretek, és nincs végérvényesen rögzített mércéje az igazságnak – hangzott el a rektor megnyitó beszédében.
A diákszervezet részéről Bíró Orsolya főszervező szólt a résztvevőkhöz, ismertetve a két egybevont rendezvény programját is, majd Csűry István püspök hirdetett igét Pál efézusbeliekhez írt levele 1,22 igeverse alapáján. Elhangzott: azt az embert, akik képes tekintetét felfelé irányítani egy pontra és Krisztust követni, nagy gondok a hétköznapokban már nem érhetik. Szükségünk van egy ilyen pontra, így válunk képessé látni mi Isten akarata és mi a saját feladatunk a világban.
A krisztusi erő
Pál nyitja meg az Univerzumot, megmutatva nekünk a Krisztus lába alatti világot. Olyan Krisztus áll itt, aki a lábát azért helyezte erre avilágra, hogy az emberek boldogok legyenek és elérjék azokat az értékeket, amelyeket felajánl nekik. A mennybemenetel ünnepén a győztes Isten arca jelenik meg, azé az Istené, aki nem hiába állít oda bennünket ahová állít, hanem azért, mert a nekünk szánt sokszor gyötrelmes úton az ő akaratát teljesíthetjük. Egyúttal Pál úgy láttataja Krisztust, mint örökségosztó istent, mint a hatalom istenét, aki erejéből osztani akar az övéinek. Ez a krisztusi erő pedig mindig csodát teremt, édes gyümölcsei egymásnak felkínálhatóak. „Hiszem és remélem, hogy akik ma együtt vagyunk, egyet akarunk: hogy ez a világ boldogabb legyen rajtunk keresztül. Hisszük, hogy helyére kell állítani az embert és ebből Istent nem lehet kihagyni”- mondta a püspök.
Ezt követően kezdődtek el a Csendesnapi előadások. Gaál Botond, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Munkácsy három, bibliai jelenetet ábrázoló festményét elemezte. Szó esett arról is, hogy a Krisztus-triógia darabjai milyen hányattatott úton jutottak el több mint száz alatt a debreceni Déri Múzeumba.
Program
Az előadások résztvevői hallhatnak többek között a demokrácia morális alapjairól, az ember genetikai meghatározottságáról az eleve elrendelés tükrében, délután pedig a PTDKszekcióüléseivel folytatódik a program. Balog Zoltánt, Magyarország emberi erőforrások miniszterét is meghívták a rendezvényre, a 19 órára tervezett előadás az Egységes magyar Kárpát-medencei kulturális és oktatási tér címet viseli. Holnap szintén szekcióülésekkel folytatódik a program, majd díjkiosztás zajlik a PKE dísztermében.
Neumann Andrea
erdon.ro

Elballagtak a PKE végzős hallgatói
Június 8-án, szombaton délelőtt tartották meg a
Erdon.ro, hagyományos ballagási ünnepségét a Nagyvárad-újvárosi református templomban.
Egy újabb szakasz zárult le a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és az itt tanuló hallgatók életében. Az elmúlt hétvégén egy újabb évfolyam búcsúzott az intézménytől. A hagyományokhoz híven a végzős diákokat a ballagási ünnepséget megelőzően, reggel búcsúztatták el szakonként a PKE épületében, majd 11 órakor a hallgatók, tanáraik, szüleik, ismerőseik és barátaik körében közösen átvonultak az újvárosi templomba, amely idén is szűkösnek bizonyult. A Szózat eléneklése után a ballagókat, a vendégeket és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi alkalmon Tőkés László az egyetem elnöke hirdette az igét a 133. Zsoltár első verse és Pál Apostol Efézusbeliekhez (Ef 4, 1-3) írt levelének versei alapján, prédikációjában az elhivatott élet áldásaira hívta fel a figyelmet. „A közösség minden formája bomlófélben van, úgy a család, a barátság vagy a szomszédság, mint egész nemzetünk” – fogalmazott a lelkipásztor, aki az „elsivatagosodás” metaforájával szemléltette az aggasztó társadalmi folyamatot. Arra biztatta a végzős egyetemistákat, hogy ne hátráljanak meg, nézzenek szembe a kihívásokkal, és tegyenek meg mindent a magyar közösségek megmaradásáért. Az erdélyi EP-képviselő arról is szólt, hogy megbomlott nemzeti egységünket újra helyre kell állítani, amiképpen az orvos meggyógyítja a beteg testet. Tőkés László kiemelte, hogy a hallgatók nem csupán meddő tudással távoznak az egyetemről, hiszen az itt töltött idő alatt a tanintézmény nevében szereplő keresztény szellemhez hűen, az életre készítették fel őket.
Ünnepi gondolatok
Az igehirdetést követően az egyetem rektora János-Szatmári Szabolcs tartotta meg ünnepi évzáró beszédét, amelyben értékelte a tanintézmény elmúlt évét, megemlékezve a pozitív és a szomorú dolgokról is. Kiemelte, milyen új szakokat sikerült indítani, hányan vehettek részt Erasmus képzésen, és milyen intézményekkel kötöttek együttműködési szerződéseket. „Egyszer mindennek eljön a vége, de tudni kell az új irány felé fordulni, meglátni a lehetőségeket. A búcsúzás nem más, mint visszatekintés a múltra, és előretekintés a jövőre”- tette hozzá a rektor. A beszédet követően az alkalmi köszöntésekre került sor. Dr. Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul Magdó János főkonzul üdvözletét adta át a ballagási ünnepségen és megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon az erdélyieknek és a partiumiaknak az anyaországban pusztító árvíz mentő munkálataiban nyújtott segítségért. A továbbiakban dr. Jánosi Zoltán a Nyíregyházi Főiskola rektora, dr. Csiba Péter a révkomáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese és dr. Nábrádi András a Debreceni Egyetem leköszönő dékánja osztották meg ünnepi gondolataikat. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a testvéregyházak képviselőinek áldásával és a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi
Erdon.ro

Elballagtak a váradi PKE végzősei
Az istentiszteleten Hermán M. János lelkipásztor a példamutatás, a felebaráti szeretet fontosságára és az értékhanyatlás veszélyeire hívta fel az ünneplők figyelmét. „De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amik reád bízattak” – üzente az alapigével a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének most nyugdíjba vonuló igazgatója, amelyhez bátorításként hozzátette, hogy a pályakezdés nehézségeivel szembesülve se feledjék, hogy „hatalommal vannak felruházva”, „a mandátumot Istentől kapták”.
Az egyetemi lelkész Ráksi Lajos köszöntése után János Szabolcs, a tanintézet rektora értékelte az évet. „Ilyenkor egy pillanatra megállhatunk, visszanézhetünk a mögöttünk álló küzdelmes éveknek, és örülhetünk az elért eredményeknek” – fogalmazta meg, emlékeztetve arra, hogy a PKE magas színvonalát a hazai és a nemzetközi vizsgálóbizottság is elismerte, Erasmus-kártyájuk elfogadásával pedig további hat évig biztosított a nemzetközi jelenlétük.
A rektor azonban a legfontosabbnak azt tartja, hogy mindkét jelentés boldog és elkötelezett hallgatókról számolt be. Szerinte ez az egyik legnagyobb elismerés, ebből építkezhetnek tovább, mert a jót lehet fokozni, erősségeik és hiányosságaik ismeretében újabb kihívásokat tűzhetnek maguk elé. „A legnagyobb kihívás az, hogy ismerjük meg magunkat” – mutatott rá János Szabolcs, aki sok sikert és helytállást kívánt a végzősöknek. Az ünnepélyes évzáró végén érdemokleveleket osztottak ki a legeredményesebb végzősöknek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Összehoz a városünnep – Tízezrek a váradi Szent László Napokon
Ezúttal is több generáció gyűlt össze Nagyváradon, hogy együtt ünnepeljenek, nosztalgiázzanak és szórakozzanak a hétvégén immár másodjára megrendezett Szent László Napokon.
A Szent László Alapítvány által szervezett magyar fesztivál valódi kis „bulioázissá” változtatta át a Rhédey-kertet (Bălcescu park), ahol a sátrak árnyékában rég nem látott ismerősök köszöntötték egymást újra, kortól és nemzetiségtől függetlenül már koradélután javában „hangoltak” a pénteki blues-rock koncertekre.
Aznap ugyanis ritka vendégeket köszönthettek a nagyszínpadon: a város szülöttje, az Amerikai Egyesült Államokban is elismert A. G. Weinberger és a Magyarországról érkező basszusgitáros, a Hobo Blues Band és a P-Mobil egykori oszlopos tagja, Póka Egon lépett fel elsőként, hogy saját szerzeményekkel és közismert blues-dalok átdolgozásával csődítsék össze az eleinte még kóválygó tömeget.
Az emberek pedig lassan, de biztosan egyre közelebb húzódtak a színpadhoz, így mire a magyar rock-blues ikonikus nagyja, Deák Bill Gyula köszöntötte őket, már dinamikusabbnak hangzott a közös tapsolás.
Bill kapitány pedig korát meghazudtoló energiával sorra énekelte a csápoló közönség kedvenceit, az Édes otthontól a Rossz véren át a Hosszúlábú asszonyig több klasszikus nóta is felcsendült, de az István a király rockopera sámán-dalai sem hiányoztak és még egy Weinbergerékkel közös produkció is belefért a koncertbe, hogy aztán a Kőbánya blues-zal és egy „Hajrá magyarok! Hajrá Ferencváros!” felkiáltással záruljon a fellépés. A váradi bulit dicsérő kapitány energiája titkát is elárulta a Krónikának, a szívére mutatva közölte: az éneklése onnan jön.
Büszke váradiak
Már a Rhédey-kertben járva-kelve is sok, Váradról elszármazott arcot lehetett újra látni, ám szombat délben, a Moszkva Gardenben (volt Promesse-nyárikert) már kimondottan számukra rendeztek találkozót, és a legendás Metropol együttest a középpontba helyezve „idézték meg a múltat”.
„Ugyanaz a szellemiség köt össze minket, és ezt képviselte a zene, a Metropol” – mutatott rá Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint ugyanis a váradiak büszkék származásukra, és bárhová is kerüljenek a nagyvilágban, közös hullámhosszon vannak. Ő volt az, aki születésnapja alkalmából méltatta Boros Zoltánt, a román közszolgálati televízió volt zenei szerkesztőjét, aki a Metropol Groupról készült, Égig érhetne az ének című filmjét bemutatva és az egybegyűlt ős-Metropol-tagokat megszólaltatva hozta picit még közelebb egymáshoz az együttes köré fonódott baráti társaságot.
Emlékeztetett arra, hogy a ’70-es években a zeneszöveg rendre hátsó üzenetet is hordozott magában. „Többet éreztünk belőle” – magyarázta. A találkozó jó alkalom volt arra is, hogy Trifán Laci egyperceseiből is ízelítőt kapjon a közönség, de egy közös „rum dalra” is összeállt a hallgatóság, amely aztán egy Trifán-Weinberger blues-improvizációra ütötte a ritmust.
Kapocs és önbecsülés
Amint azt már a csütörtök esti megnyitón a főszervező Zatykó Gyula megfogalmazta, a Szent László Napok „az önbecsülésünk megerősítéséről szól”, híd és kapocs kell hogy legyen a Váradon élő más nemzetiségűek felé. Tőkés László európai parlamenti képviselő a Szent László Napok értékfelmutatását és a megmaradás üzenetét hangsúlyozta, míg Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint ez az ünnepség tükrözi azt hogy a váradi magyarok „otthon érzik magukat városukban, és be akarják lakni annak tereit, meg akarják mutatni magukat, megmutatni, hogy mennyien vannak, megmutatni, hogy milyenek.”
Hagyományok útján
A programok is erre utalnak, hiszen a kulturális kiállításoktól, a történelmi bemutatókon át a népi hagyományok átadásáig minden igényt kielégítő eseményt vonultattak fel a szervezők. „Jobb, mint a tavalyi” – mutatott rá lapunknak az egyik váradi hölgy, miközben épp a főzőversenyen látványkonyhát biztosító Andrea Mandara olasz mesterszakács standjánál állt sorban spagettiért.
Volt fogyasztó vendégük a magyaros ételeket készítő „amatőr” csapatoknak is, mint ahogyan a magyarországi Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület ősi receptje is jól sikerült. A kalodában fotózkodók mellett az egyesület mongol típusú jurtája küszöbét is egymás után lépték át a lábbeliket kívül hagyó látogatók, hogy utána bent megismerkedhessenek a honfoglaláskori szokásokkal.
A hagyományok mentén haladva a színes viseletbe öltözött néptáncosok fellépése mellett a park kézművessétánya is tartogatott érdekességet, hiszen nem mindennapi élményt nyújtott például a kiaggatott ostorok látványa, vagy épp a szarufaragó- és üvegfújómesterek portékái.
Találkozhattunk Nagyvárad egyetlen kalapkészítőjével, Dorina Mornával is, aki a Krónikának elárulta, miután divatházban dolgozott, a bankszakmát cserélte fel a kalapkészítésre, amelyet még szomszédjától, Kovács nénitől tanult ki majd húsz évvel ezelőtt. Mindent kézzel készít és minden portékája egyedi, hiszen bevallása szerint még ha akarna se tudna két teljesen egyforma fejfedőt készíteni.
„A kalap mindig is divatos volt, de sajnos a mai rohanásban elmarad ez a kiegészítő, de az igazi hölgyek, akik imádnak öltözni, azoknak legalább öt kalapjuk van” – magyarázta. Elárulta, hogy épp a héten vár egy fiatalt a műhelyébe, aki fürdőruhájához rendelt három különböző fejfedőt, de sokat dolgozik külföldi megrendelésre is. Talán amiatt is, mert árait a több napos kézimunka ellenére is reálisan szabja meg, nem szeretné ugyanis, ha a „szűk pénztárca” akadálya lenne a klasszikus kiegészítő viselésének. A mesterségét kis unokája folytathatja, aki már most nagy lelkesedéssel segít a nagymamának.
Bőségzavar társszervezőkkel
Idén a fesztiválhoz csatlakozó társszervezők révén a tavalyinál is bővebb volt a programkínálat, a három nap alatt egymást váltották a különböző típusú események. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem gyülekezete például elhívta a magyarországi írót, Kubiszyn Viktort, akivel drogokról, irodalomról, függőségekről, szenvedélyről és hitről beszélgettek.
„Ez olyan téma, amely valamilyen szinten mindenkit érint” – mutatott rá a házigazda, Ráksi Lajos református lelkész. A függőséget őszintén bemutató Drognapló és Foglaltház szerzője pedig belső késztetésnek érzi, hogy újra és újra, saját tapasztalatait megosztva próbáljon meg másoknak is segíteni. „Olyan témák, amelyekről folyamatosan érdemes beszélni” – magyarázta.
Számára mélypontok sorozata, hosszú folyamat vezetett ahhoz, hogy kilábaljon a kábítószer éveken át tartó fogságából. „A legszomorúbb az volt, amikor ráébredtem arra, hogy belülről halott vagyok” – emlékezett vissza. Rámutatott, hogy ebből csak segítséggel lehet felépülni. „A legtöbbet sorstársak, leállt anyagosok tudnak segíteni. A kulcsszó viszont a hitelesség, ez pedig emberfüggő, attól függ, hogy ki kit tud hitelesnek elfogadni” – magyarázta. Tapasztalata szerint a legnagyobb veszély abban rejlik, ha az ember „nincs rendben önmagával”, ezért azt üzeni, hogy „ismerjük meg magunkat, mert ha már van egy belső tudatosság, akkor másképp viszonyulunk a kábítószerhez”.
Hölgyek örömére
A Moszkva kávézó Rhédey-kertben felállított sátrában mutatkozott be a Nőileg című magazin is, amely székelyudvarhelyi kiadójából erdélyi témákat és erdélyi személyiségeket hivatott bemutatni. „Mutassuk meg, amink van. Azokat az értékes embereket, akik nap mint nap tesznek valamit a közösségükben a közösségükért, miközben mi nem tudunk róla” – magyarázta Sebestyén Kinga felelős kiadó.
Női magazin lévén, nyilván a tipikusan hölgyeknek szánt témák, a divat, a mozgás, a gasztronómia, a kultúra sem hiányzik a tartalomból, és úgy érzik, hogy ilyen típusú magazinra is van igény a hazai piacon. Ismertségük növelésén folyamatosan dolgoznak, de az eddigi viszszajelzések pozitívak. Ahogy az a váradi közönségtalálkozó közvetlen beszélgetésén is kiderül célközönségük örömmel fogadta a magazint.
Úgy fogalmaztak, hogy végre van valami, ami közelebb hozza Erdélyt, mert kicsit úgy érzik, hogy „Erdély szétszórt, nem tudunk eleget egymásról, és ez a lap kicsit közelebb hoz minket egymáshoz” – mutatott rá Sebestyén. Szintén főként a nőket célozta meg a szinte egy időben zajló irodalmi délután is, amelyen Ugron Zsolna Erdélyi mennyegző című könyvéről beszélgetett a szerzővel Orbán Viktorné Lévai Anikó és Monár-Bánffy Kata.
A Quimby is összeráz
Ezalatt a Magyarországról hozott régi típusú fajátékok környéke gyermekzsivajtól volt hangos, mások pedig a lacikonyhák árnyékában várták a szombat esti Quimby-koncertet, amely alatt már közösen skandálták a jól ismert alternatív rock banda nevét, és majd dúdolták Kiss Tiborral és a szokás szerint vaduló Varga Liviusszal együtt a slágereket.
A koncerten – amelyre zsúfolásig megtelt a nagyszínpad előtti küzdőtér – ezrek csápoltak a jellegzetes hangzású dalokra. Az újabb számok mellett olyan klasszikusok is felhangzottak, mint a Fekete L’amour, a Hoppá vagy az Autó egy szerpentinen, sőt – miután Kiss Tibor egy ideig „sztrájkolt”, és nem volt hajlandó a koncerteken elénekelni a Csík zenekar által alaposan áthangszerelt dalt, arra hivatkozva, hogy azt már „elvették” a Quimbytől – a koncert végi ráadásban a jól ismert, „érfelvágósan” melankolikus, lassú szám, a Most múlik pontosan is fölcsendült.
A magyar napok vasárnap este is zajlottak, de ahogy arra Tőkés László már a megnyitó alkalmával rámutatott: önerőből is folytatni kell a harcot a szabadságért, meg kell találni a megfelelő eszközöket, amelyek a szülőföldön való megmaradást és boldogulást garantálnak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

1956-ra emlékeztek a PKE-n
Október 22-én, csütörtök délben a Partiumi Keresztény Egyetem és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezésében az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a kitörésének az évfordulóján.
A felsőfokú tanintézet belső udvarán összegyűlt diákokat, oktatókat és párttagokat Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Ünnepi beszédében Illyés Gyula közismert költeményének első sorait idézve (Egy mondat a zsarnokságról) arra hívta fel a figyelmet: már az 1956-os októberi eseményeket megelőzően sokakban ott élt a tenni akarás vágya az idegen elnyomás ellen, mert szabadon akartak élni. A szabadságnak az örök érvényű igéjét el lehet ugyanis ideig-óráig tusolni vagy fojtani, de létezzen bárhol az ember ezen a világon, vágyik a szabadság, ennek megtapasztalása után a különböző élethelyzetekben, politikai rendszerektől függetlenül. Azt mondta: hisz abban, hogy akik 1956-ban felemelték a szavukat, vagy életüket áldozták, boldogan cselekedtek, mert tudatában voltak annak, hogy egy jó ügyért harcolnak. Nemzettársaink ugyanis megelégelték az igazságtalanságokat, ezért kezdetben a fiatalok, aztán szinte az egész ország utcára vonult, hogy kifejezze a szabadság utáni vágyát. Fegyveres harcokra került sor, egy 1993-ból származó érdekes adat szerint legalább 2600 magyar és 720 szovjet ember esett ezeknek az áldozatául, legalább negyedmillióan pedig később elhagyták az országot.
Kötelességünk emlékezni
Nekünk, az utódoknak kötelességünk megemlékezni az ő bátorságukról, hősiességükről, áldozatukról, erdélyi és partiumi magyarokként is, hiszen a forradalomnak itt is voltak tragikus következményei – nyomatékosította a lelkész. Annak idején az élő kapcsolatoknak betudhatóan és az általános társadalmi elégedetlenség miatt a forradalmi kezdeményezés Erdélyben is gyorsan terjedt, nem csupán a magyarság körében, hiszen a románságot is érték igazságtalanságok, például a görög katolikusokat. Feljegyzések szerint a Román Kommunista Párt már október 24-én aktivistákat küldött ki a gyárakba, hogy a „magyar veszélyről” értesítsék az ott dolgozókat, mert féltek azoktól, akik egyszerűen csak jogokat és normális életkörülményeket szerettek volna kivívni maguknak. Megtorlások, koncepciós perek ezért nem csupán Magyarországon, hanem Romániában is voltak. Egy másik adat szerint 1956 és 1962 között több mint 20 ezer letartóztatás történt, 1957 és 1959 között pedig legalább 10 ezer ítélet született. „Az ötvenhatos forradalom tiszta volt és méltóságos. Az ország annak idején néhány napra újjászületett, a nemzet visszanyerte önbecsülését, soha nem látott egység bontakozott ki”, fogalmazott a tiszteletes. Kiss Erzsébet Janka egyetemi hallgató elszavalta Wass Albert Magyar cirkusz című versét, majd a PKE, a PUPA, az EMNP és az EMNT képviselőinek koszorúzásával, valamint a Himnusz eléneklésével zárult az ünnepség.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Hittudományi konferencia
Nagyvárad – Kálvini vonások a magyarok lelki arcán címmel csütörtöktől szombatig háromnapos konferencia zajlik a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tart nyitó istentiszteletet csütörtökön 12 órától, közreműködik Kristófi János orgonaművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara, vezényel Brugós Anikó karnagy. Könyvbemutató is lesz: Dr. Huszár Pál: Kálvin János élete, teológusi, reformátori és egyházszervezői munkássága (1509-1564) című könyvét Baksa Zsolt nagymuzsalyi református lelkipásztor ismerteti, a szöveget Rácz Péter egyetemi hallgató, zsinati munkatárs olvassa fel. A program során Kálvin-vándorkiállítást is bemutatnak, előadások hangzanak el. Péntek reggel Mátyás Attila evangélikus lelkész tart áhitatot, s a konferencia szekcióülésekkel folytatódik. A szombati nap szintén áhitattal kezdődik és előadásokkal folytatódik. Fél egytől Kálvin-bronzplakettet avatnak a Partiumi Keresztény Egyetem pantheonjában. Igét olvas Ráksi Lajos egyetemi lelkész, beszédet mond Tőkés László EP-képviselő. Fellép a Csillagocska néptáncegyüttes és zenekar, Márkus Zoltán vezetésével. Deák Árpád képzőművész alkotását dr. Eberhard Busch és dr. Gaál Botond leplezi le.
erdon.ro

Nagyvárad Széchenyije volt…
Vasárnap délelőtt egy hálaadó ünnepi istentisztelet keretében Sándorffi József (Hegyközújlak, Bihar megye, 1767. április 20. – Nagyvárad, 1824. november 30.) élő hitű presbiterre, kiváló hazafira, művelődésszervezőre emlékeztek a várad-olaszi református templomban.
Hálát adva Istennek, úgymond valamikori önmagukat is ünnepelték az elmúlt vasárnap délelőtti istentiszteleten a nagyvárad-olaszi református gyülekezet tagjai azáltal, hogy az élő hitű presbiterre, kiváló hazafira, vármegyei orvosra és művelődésszervezőre, Sándorffi Józsefre emlékeztek. Az ünnepi alkalmon szószékcsere révén Ráksi Lajos egyetemi lelkész, hegyközújlaki helyettesítő lelkész hirdette Isten megtartó igéjét, hogy elhozza Sándorffi szülőhelyének üzenetét Váradra. Pál apostol korinthusbeliekhez írt I. levele 10. részének 31. versére támaszkodó prédikációjában azt nyomatékosította, miért kell és fontos Isten dicsőségére élni. Hangsúlyozta: a keresztény ember nem csupán örülni szeret a vasárnapnak, és megszentelni akarja e napot, hanem azért is jár templomba, mert tisztában van azzal: Isten közelében, illetve közösségben lenni jó és áldásos dolog. A szinte napra pontosan 250 évvel ezelőtt született, méltatlanul elfeledett Sándorffi Lajos is olyan ember volt, aki életében időt, fáradságot, pénzt és még ki tudja mit áldozott arra, hogy másokon segítsen és szolgáljon, mert tudta, hogy soli deo gloria. Őhozzá hasonlóan a mi kötelességünk, hivatásunk és életcélunk középpontjában is Isten kell legyen, bármilyen területen munkálkodunk, a baj azonban, hogy sokszor kizárjuk és nem igényeljük az Ő hatóerejét, holott ezt a két-központú (szakrális és profán) életet nem lehet sokáig gyakorolni lelki sérülések nélkül. „Lepjük meg a világot azzal, hogy nem a korszellem által elvárt módon cselekszünk, hanem a hétköznapokban is megmutatjuk, Krisztus követői vagyunk!” – tanácsolta a tiszteletes.
Ökumenikus szellemben
Az igehirdetés után Veres-Kovács Attila várad-olaszi lelkész azon meggyőződésének adott hangot: a megemlékezésnek egy mennyei ötlet volt az oka, amikor a presbitérium az egyházközség múltját kutatva rátalált Sándorffi Józsefre, aki nem csupán az egyháznak, a városnak vagy a Partiumnak, hanem az egész magyarság dicsőségére vált Isten áldotta emberként. Úgy fogalmazott: Várad Széchenyije volt, aki annak ellenére hordozta egész életében váradiságát, hogy tulajdonképpen Újlakon született. Enciklopédikus műveltségű személyiségként ökumenikus szellemben ötvözte a lakosság összetételét, és nem kirekesztő, hanem befogadó karakter volt. Sokszínű egyéniségként lefolytatott életét tanítani kellene az iskolákban, hogy a ránk hagyott öröksége által is tovább fejlődjön a város és a református anyaszentegyház.
Emlékműavatás
A templomi rész után a kertben folytatódott az ünnepség, ahol Veres-Kovács Attila és Stretea András főgondnok leleplezték Sándorffi József emlékművét, ezt megelőzően azonban dr. Ritli László igazgató-főorvos és Kardos M. Róbert Jászai Mari díjas-színművész emlékezett vármegyei orvosi, valamint színházszervezői munkásságára. Többek közt elhangzott vele kapcsolatban: kitűnő gyakorlóorvos is volt, nem félt a járványoktól, és az oltásokkal is foglalkozott. Bécsben végzett esettanulmányait hazaküldte, de érdekelték az orvosi technikák is, a nőgyógyászat és a halandóság problémája is. Magyar nyelvű orvosi és gazdasági folyóiratot indított, fogékony volt a szociális munka iránt is, mint mecénás és művelődésszervező pedig a színháztörténet emblematikus alakjaként is meg kell maradjon az utókor emlékezetében.
Ünnepi műsor
A rendezvényen orgonajátékával közreműködött Bódi Mátyás-László, a Művészeti Líceum VI. osztályos tanulója, Popescu Enikő tanítványa. Fellépett a gyülekezet énekara Kiss Huba Ernő kántor vezényletével, Hajdú Géza színművész pedig elszavalta Csokonai Vitéz Mihály Tüdőgyúladásomról című versét, melyet a költő az őt ápoló Sándorffi József tiszteletére írt. Huszár István alpolgármester, illetve az önkormányzat képviseletében Ritli László Csongor RMDSZ-es frakcióvezető volt jelen.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Elballagtak a PKE végzősei
Szombaton elballagtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alap- és mesteri képzéseinek végzős hallgatói.
A ballagást megelőzően szakonkénti búcsúztatókra került sor, a másodéves hallgatók és a tanárok köszöntek el a végzősöktől az egyetem székházában. Innen a közgazdaságtudományi, a bölcsészeti és a művészeti karok hallgatói, oktatói, a hozzátartozók, barátok és érdeklődők közösen vonultak át tizenegy órakor a nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol az ünnepi istentiszteletre és a tanévzárásra került sor. Tőkés László EP-képviselő, volt püspök a 127. számú zsoltár alapján hirdetett igét, kiemelve, hogy az idei évi tanévzárást három körülmény határozza meg: a trianoni békeszerződés aláírásának 95. évfordulója, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint jogelődje, a Sulyok István Reformtus Főiskola fennállásának tizenöt, illetve huszonöt éves évfordulója, valamint a PKE új főépületének építése. Ez utóbbi kapcsán elmondta, az új főépület elkészülte után az Arany János kollégium csak kollégiumi funkciókat fog ellátni. Az igehirdető felhívta a figyelmet arra, hogy „Isten nélkül hiába minden fáradozás, még a legjobb szándék is kárba vész, ha munkánkon nincs Isten áldása”, majd arról beszélt, hogy a jelenlegi globális válságot tetézi a kommunizmus után ránk maradt válság. De nemcsak a nagyvilágban, hanem közvetlen környezetünkben is gondok sokasága tapasztalható. Demográfiai válságról beszélt az igehirdető, kiemelve azt, hogy Nagyvárad magyarsága 75 ezerről 45 ezerre csappant, Erdély magyarsága 500 ezerrel lett kevesebb az elmúlt huszonöt évben. Magyarországon egymillió házaspárnak nincs gyereke – idézte a statisztikai adatot Tőkés László, aki szerint a magyarság belülről csonkul, egyfajta belső Trianon, önsorsrontás állapotában él a nemzet. „Ezrével adják el magyarjaink házaikat, de nem azért szabadultunk fel, hogy megszabaduljunk javainktól, házainktól. Azért szabadított fel az Isten, hogy építkezzünk” – fogalmazott Tőkés László hozzátéve, hogy úgy tekint a most végző fiatalokra, mint akikre lehet számítani ebben az építkezésben és a további küzdelmekben. „Testvérek vagyunk a Krisztus áldása által, tehát tekintsünk egymásra testvérként” – hirdette Tőkés László beszédében.
Egyetemi reform
Az igehirdetés után Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd János Szabolcs az egyetem rektora tartotta meg tanévzáró beszédét. Az intézményvezető többek között elmondta: „huszonöt év után megérett az idő egyetemünk átalakítására, céljainak, működési elveinek újragondolására annak érdekében, hogy kiküszöböljük mindazt, ami nem jól működik, és még jobbá tegyük azt, ami jó. Folyamatosan törekszünk arra, hogy bővítsük az intézmény szakkínálatát és erősítsük oktatói gárdáját. A mögöttünk álló tanévben hirdettünk először felvételit Diakónia hivatalos néven a Teológia szociális munka alapképzési szakra, idén ballagnak először a Tanítóképző, illetve a Bank és pénzügyek szak hallgatói. Ezzel párhuzamosan saját oktatóinkat léptettük elő, illetve minősített oktatókat, docenseket és professzorokat vontunk be oktatási-kutatási tevékenységünkbe. Az akkreditációs bizottság döntése értelmében idén felvételit hirdethetünk Idegenforgalmi gazdálkodás mesterképző szakra. A következő egyetemi évben az ideinél körülbelül húsz százalékkal nagyobb, mintegy 325 ezer euró támogatásból működtethetjük nemzetközi mobilitási programjainkat”
Közösségformálást
Köszöntőbeszédet mondott Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke is, kiemelve, hogy „az erdélyi magyar sorsnak lehetősége a tanulás”. Mint mondta a PKE és a Sapientia egyetemek célja az, hogy az erdélyi magyar ifjúság anyanyelvén szerezze meg a tudást. Kiemelten fontosnak tekinti azt, hogy ezekben az intézményekben ne csak oktatás, hanem közösségre nevelés is történjen, mert, mint fogalmazott az anyagilag sokkal kedvezőbb feltételeket kínáló nyugati országok csábításával szemben „nekünk egy eszközünk van, hogy itthon tartsuk fiataljainkat: az hogy közösséget formálunk belőlük. A Sapientia és a PKE együttesen vállalja ezt a feladatot”. Végezetül örömét fejezte ki amiatt, hogy az anyaország megértette ezeket a célkitűzéseket, hiszen a magyar kormány harminc milliárd forinttal támogatja a határon túli magyar felsőoktatást. Az ünnepség az érdemoklevelek átnyújtásával, a végzősök elbúcsúzásával és az utánuk jövők búcsúztatójával, az egyetem kulcsának és a Váradi Biblia hasonmás kiadásának átadásával-vételével, majd pedig a római katolikus, unitárius és református egyház lelkészeinek áldását követő himnuszénekléssel ért véget. A tanévzáró ünnepségen szolgált a PKE kórusa Ambrus László és Piski Norbert harmadéves hallgatók irányításával, orgonán közreműködött dr. Kristófi János.
Pap István
erdon.ro

A fiatalokra a szülőföldön van szükség
Szombat délelőtt zajlott le a Partiumi Keresztény Egyetem 2015–2016-os tanévének hivatalos megnyitója a nagyváradi felsőoktatási tanintézmény Teleki (Városháza) utcai székhelyén. Az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székhelyének dísztermében zajlott megnyitón az oktatók és meghívott vendégek mellett főként az első éves egyetemi hallgatók és az ő hozzátartozóik voltak jelen, akiket elsőként Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött, majd Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke mondott igei megnyitó beszédet Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből vett idézet alapján: Hangsúlyozta: az Istentől kapott erő, szeretet és józanság lelkével nézzünk szembe az előttünk álló kihívásokkal.
Nőtt a hallgatói létszám
János Szabolcs, az egyetem rektora tanévnyitó beszédében kiemelte, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a továbbra sem túl fényes érettségi eredmények ellenére az idén 404 hallgató kezdi meg tanulmányait a PKE-n, tehát valamelyest emelkedett a hallgatói létszám a tavalyihoz képest. Tudatta, hogy az egyetemen 950 hallgató, tizennyolc alapképzési szakon és nyolc mesterképzési szakon 98 főállású alkalmazottól sajátíthatja el választott szakmájának tudásanyagát. A rektor a továbbiakban elmondta, hogy épül a tanintézmény új székháza, befejezték a Zárda utcai épület alagsorának a felszerelését, ahol kiállító termet és közösségi helyszínt hoztak létre. Az egyetemen diákklubot alakítottak, létrehozták a Janus Pannonius Szakkollégiumot, amely a legkiválóbb hallgatók számára teszi lehetővé a tutoriális rendszerben való képzést. „Egyetemünk nagy figyelmet fordít a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitás kiterjesztésére, a kutatási és oktatási együttműködések megkötésére. Az Erasmus-programok keretében jóval több hallgató, oktató és adminisztratív személyzet vehet részt teljes szemeszteres külföldi képzésben tapasztalatcserén. Hosszú tárgyalássorozat után együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE), amely lehetővé teszi majd közös doktori képzés indítását Nagyváradon az ELTE szervezett keretei között” – sorolta a megvalósításokat János Szabolcs.
Stratégia
A következő felszólaló Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke volt, aki emlékeztetett arra, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor kivívott szabadsággal, majd hangsúlyozta, hogy a történelmi egyházak hozták létre előbb a PKE-t, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A sikerek mellett azonban kudarcok is vannak, mondta Tőkés László, emlékeztetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, valamint arra, hogy a román hatalom nem engedte meg, hogy a Bolyai egyetemen minden szakon és minden területen újraalakuljon a magyar nyelvű felsőoktatás. Tőkés László a migránshelyzetet is érintve jegyezte meg azt, hogy Romániából is hárommillió polgár, köztük nagyon sok magyar keresi máshol a boldogulását, majd a fiatalokhoz címezve szavait így szólt: „Rátok itt van szükség! Megszenvedtük a szabadságot, létrehoztuk ezt az egyetemet, intézményeket építünk. Tehát nem szabad felrúgnunk azt, ami létezik”. Tőkés László az értelmiségi réteg fontosságáról is szólt: „Amely népnek nincs értelmisége, vezetősége, szellemi ereje, az óhatatlanul lemarad és elsorvad”, majd kifejtette, hogy a romániai magyarságnak kisebbségi helyzetében kell kidolgoznia túlélési stratégiáját, meghatároznia terveit és céljait. „Ebben kíván szerepet játszani a PKE, ami szellemi központja lehet Nagyváradnak és az egész térségnek” – fogalmazott Tőkés László.
Együttműködés
Mezey Barna, az ELTE rektora hozzászólásában többek között kiemelte azt, hogy az ELTE a minőséget képviseli és terjeszti, így hát csak olyan partnerekkel dolgozik együtt, akikről tudja, hogy szintén a minőséget képviselik. „Azzal, hogy az ELTE kapcsolatba lépett a PKE-val, ezzel kínálja azt az 1500 nemzetközi szerződését, amely kutatási és oktatási együttműködésekre vonatkozik, kínálja azt a több mint 500 Erasmus-szerződését, amelyet meg tud osztani a PKE hallgatóival, kínálja tudományos és oktatói bázisát. (…) Megállapodásunk legfontosabb eleme a doktori iskola kialakítása és fölerősítése a PKE-n. Nagyon szeretnénk, hogy ezt a doktori iskolát minél hamarabb elindíthassa a PKE, és részt is veszünk ebben a programban addig, amíg ránk szükség van” – ígérte a rektor. Felszólalt még a tanévnyitón Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul. A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget.
Pap István
erdon.ro

A Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitója
A Partiumi Keresztény Egyetem 2015–16-os tanévének hivatalos, ünnepélyes megnyitóját szombaton délelőtt tartották meg a nagyváradi református püspökség székházában, amely egyelőre még az egyetem székhelyéül is szolgál, amíg el nem készül a szomszédos telken már épülő új felsőoktatási központ.
A díszteremben jobbára első éves hallgatók, hozzátartozók, egyetemi oktatók és alkalmazottak foglaltak helyet, akiket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntött. Pálfi József református lelkipásztor, az egyetemi szenátus elnöke igei megnyitó beszédében Pál apostolt idézve járta körbe a jó keresztényi magatartás és életvitel hármas egységét: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7) Igemagyarázatát János Szabolcs rektor ünnepi tanévnyitó beszéde követte, amelyben elhangzott: a PKE három karának különböző szakjaira 404-en nyertek felvételt az új tanévben, az alap- és mesterképzést együttvéve. A megnehezedett középiskolai diplomaszerzés és a felsőoktatásban tapasztalható verseny fényében ez örvendetes beiratkozási aránynak számít, ami az egyetem presztízsének növekedését illusztrálja. A rektor vázolta az intézmény struktúráját, kitért a teljében lévő egyetemi reformra, a fejlesztésekre és építkezésekre, valamint a testvérintézetekkel folytatott kollaborációra is, külön említve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet, amely egyebek mellett a doktori képzésben is együttműködik ezentúl a PKE-vel.
Tőkés László EP-képviselő, az egyetem Alapító Tanácsának elnöke köszöntőbeszédét azzal kezdte, hogy a nagyváradi-partiumi magyar felsőoktatás egyidős a rendszerváltozáskor szerzett szabadságunkkal. Röviden szólt az erdélyi s azon belül a váradi felsőoktatási kezdeményezésekről, sikerekről és kudarcokról, felidézve a főhatalom által gördített akadályokat, a máig tartó kálváriát – pl. az önálló állami magyar egyetem elszabotálását –, ugyanakkor méltatta azokat a küzdőket és támogatókat, külön is említve közöttük az egyházakat, akiknek köszönhető minden eddig megvalósítás. A bibliai tízparancsolat első és ötödik tanítását kiemelve intett az ősök, elődök és élenjárók tiszteletére, folyamatos önképzésre és állhatatos tudásszerzésre biztatta az ifjúságot, a helytállás, a szülőföld- és honszeretet kívánalmát hangsúlyozva. A globális és kontinentális politikai folyamatok alakulása láttán európai képviselőnk felhívta a figyelmet: kisebbségi helyzetben túlélési és boldogulási stratégiákat kell kidolgozni, ennek egyik műhelye a Partiumi Keresztény Egyetem is. „Értékrendszerünk válsága idején foggal-körömmel kell őriznünk értékeinket, a morális válságot erkölcsi és hitbéli alapjaink megerősítésével vészelhetjük át, boldogulásunk feltétele pedig a minőségre való törekedés az élet minden területén” – fogalmazta meg tanévkezdő üzenetében Tőkés László.
A továbbiakban Mezey Barna, az ELTE rektora, Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Nagy Éva, a román tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárának kabinetvezetője és Csulák Péter kolozsvári konzul adták át jókívánságait a jelenlévőknek. Külön köszöntötték Jávor András debreceni általános rektorhelyettest, Pető Árpád ausztráliai vállalatvezetőt, a PKE régi támogatóját, Nemes Csaba tanácsost, az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőjét, a nagyváradi református és római katolikus püspökség, valamint az unitárius egyház képviselőjét, az egyetem oktatóit és adminisztratív személyzetét.
A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével, az egyházak reprezentánsainak áldáskérésével és a himnusz eléneklésével ért véget. Ének- és orgonaszolgálatot a Brugós Anikó vezette egyetemi énekkar, illetve Lászlóffy Zsolt zeneművész végzett.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Fejlesztés az Arany János Kollégiumban
A Partiumi Keresztény Egyetem bentlakása, az Arany János Kollégium jó ideje biztosít szállást és étkezést a távolról érkezett diákoknak, akik több évig Nagyváradon szeretnének tanulni Románia első akkreditált magyar nyelvű egyetemén.
A kollégium vezetése a lelki élet fontossága mellett a lakhatási körülmények javítását is fontosnak tartja. Éppen ezért született két esztendeje egy közösségi tér is a kollégium pincéjében holland alapítványi támogatással, ahol a diákok kötetlenül vagy szervezett programok keretében lehetnek együtt. Mivel az intézmény igyekszik diákzsebhez mérten megszabni árait, így nagyobb fejlesztésre, illetve befektetésre kevés forrás áll rendelkezésre és minden olyan lehetőséget igyekszik felkutatni, ami segít a diákokat tehermentesíteni, mint például adományok és pályázatok segítségével fejleszteni a kollégiumot és a lakhatási feltételeket.
Idén ez meg is valósult, a Bethlen Gábor Alap segítségével, ahonnan 800 ezer forint támogatást sikerült szerezni, melyet az Arany János Kollégium matracvásárlásra fordíthatott. A körülbelül 11 ezer lejnek megfelelő támogatást sikerült saját alapból kiegészíteni, így a bentlakás négy szintjéből kettőben sikerült száz darab régi matracot újakra cserélni. A befektetés összege 28 900 lej volt – tudatta lapunkkal Ráksi Lajos, a kollégium lelkész-igazgatója.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

KREK-Bibliaismereti vetélkedő Kécen
November 21-én, Magyarkécen, immár kilencedik alkalommal került megrendezésre a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bibliaismereti vetélkedője, amelyen nyolc egyházmegye kilenc gyülekezete képviseltette magát.
A versenyen részt vettek név szerint (egyházmegye/gyülekezet): Nagybányai (Szinérváralja) Szatmári (Mikola) Nagykárolyi (Érendréd) Érmelléki (Érszőllős és Magyarkéc), Bihari (Hodos) Temesvári (Temesvár – Belváros) Szilágysomlyói (Kraszna) Zilahi (Désháza). A egyházkerületi szakaszra idén is az egyházmegyei szakasz győztesei érkeztek, valamint hivatalból a tavalyi első helyezett, az érszőllősiek. A négy fős csapatok idén a Lukács Evangéliumából készültek. Magyarkéc már több alkalommal otthont adott a rendezvénynek, így a lelkes és alapos szervezés idén is színessé tette az rendezvényt. Az érkező csapatokat a házigazdák terített asztallal várták, majd a gyülekezet Élő Kövek nevű együttese kíséretével ifjúsági énekeket énekeltünk. Ezt követően Mike Pál magyarkéci lelkipásztor és Bán Alpár érmelléki ifjúsági előadó köszöntötte az egybegyűlteket, majd Ráksi Lajos, a Partiumi Keresztyén Egyetem lelkipásztora tartott áhítatot.
Különdíjas játék
Egy újabb éneklést követően a résztvevők megkapták az erre az alkalomra készített pólókat és névjegykártyákat, majd kezdetét vette az 50 kérdésből álló vetélkedő, amit félidőnél egy szünet szakított meg, melyben az Élő Kövekkel énekelhettünk együtt, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkipásztor bemutatta a Partiumi Keresztyén Egyetemet a jelenlévő fiataloknak. A folytatásban, a kérdések elhangzása után a zsűri tagjai elkezdték a javítást, a versenyzők számára pedig különdíjas játék következett, ahol nem csak tudás, hanem a gyorsaság is számított. Bár mindenik csapat helyesen oldotta meg a feladványt, ez a leggyorsabban a magyarkécieknek sikerült, így ők könyvjutalomban részesültek.
Könyvjutalmat kaptak
Az ebédet követően a jelenlévők az Élő Kövek koncertjének aktív részeseként énekelhettek, majd eredményhirdetés következett. Ez alkalommal a magyarkéciek csapatának sikerült megszerezni az első helyezést, kevéssel lemaradva tőlük, másodikak lettek a Krasznaiak, nyomukban pedig a harmadik helyezést az Érszőllősieknek csapata érte el. A dobogósok és minden résztvevő könyvjutalomban részesült. Csodálatos volt látni, hogy a fiatalok mennyi időt és energiát szántak rá arra, hogy ilyen színvonalasan felkészüljenek erre a vetélkedőre. És bár verseny volt, mégis úgy érzem, hogy mindannyian nyertek, hiszen Isten Igéjével gazdagodhattak.
Gratulálunk nekik!
Bán Alpár érmelléki ifjúsági előadó
erdon.ro

Bocskaira emlékeztek Váradon
Az immár évtizedes hagyománnyá vált Bocskai-zarándoklat részvevői, Hajdúnánás, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár és Nagyenyed után, az emlékút utolsó állomásaként vasárnap Nagyváradra is ellátogattak, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán megkoszorúzták Bocskai István erdélyi fejedelem, nagyváradi várparancsnok emléktábláját. A koszorúzást megelőzően az egyetem dísztermében Pintér István köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tőkés László EP-képviselő beszélt arról, hogy Bocskai életművének mennyire aktuális üzenete van a jelenkor számára.
A váradi vár kapitánya volt, aki egész életében arra törekedett, hogy visszaállítsa a magyar nemzet egységét, ami nagymértékben sikerült is, hiszen fejedelmi minőségében a hódoltságon kívüli magyar területeket egyesítette, beleértve Erdélyt és a Partiumot is. Hozzájárult a tizenöt éves háború lezárásához és megalapozta Erdély aranykorát. Emellett a hosszú háborúskodás alatt elnéptelenedett településeket újjáélesztette az által, hogy közel tízezer hajdút telepített be a térség hét településére. „Egyik legangyobb érdeme, hogy az elszegényedett nemeseket, üldözött protestánsokat, zsoldosokat, tisztségüket vesztett végvári katonákat képes volt a nemzet szolgálatába állítani úgy, hogy a hajdúság az egyik meghatározóbb közösségévé vált a magyarságnak” – fogalmazott Tőkés László.
Ezt követően a zarándokok képviseletében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke emlékezett meg a 459 éve született fejedelemről, hangsúlyozva, hogy mennyire előrehaladott gondolkodású államférfi volt. A továbbiakban Kátai Zoltán énekmondó emlékezett meg tematikus reneszánsz énekekben Bocskai fejedelemről. Előadásában elhangzottak többek közt megzenésített Balassi-versek, valamint Debreceni János és Wathay Ferenc Bocskaihoz kötődő szerzeményei is. A megemlékezés koszorúzással és nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével zárult. A koszorúzásnál áldást mondott Ráksi Lajos egyetemi lelkész.
Sz, G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia ismét
A Partiumi Keresztény Egyetem immár 19. alkalommal szervezte meg a Partiumi Tudományos Diákköri Konferenciát (PTDK). A PTDK a felsőoktatási tehetséggondozás egyik kiemelkedő terepe.
A szervezők szerint a PTDK lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók bemutassák kutatási tevékenységüket az egyetem polgárai, illetve egy öttagú szakmai bizottság előtt.
Az idei rendezvényen kilenc szakosztályban 90 hallgató mutathatta be dolgozatát pénteken, május 6-án a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A hallgatók többsége a PKE diákja, ám a résztvevők között jelentős számban vannak más – hazai és külföldi, főként magyarországi – felsőoktatási intézményekből érkező versenyzők is.
A megnyitón Flóra Gábor kiemelte: a tudományos alkotómunka nagyon fontos, és még az idő is mintha másként telne közben. Áhítatot vezetett Ráksi Lajos egyetemi lelkész, majd köszöntők hangzottak el, többek között dr. Pálfi József rektor és dr. Szász Erzsébet főszervező részéről. A megnyitót a tulajdonképpeni szakosztályi előadások követték, két körben, majd a zsűrizés, eredményhirdetés és állófogadás.
Háttér
A PTDK a versenyzők számára elsősorban a kutatói kíváncsiság és a szakmai megmérettetés lehetőségét teremti meg, de kiváló alkalom arra is, hogy a felsőoktatás különböző intézményeiben tanuló, vagy akár már ott tanító hallgatók és oktatók egymással találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek és további együttműködési terveket hozzanak létre. Továbbá a részvétel díjazástól függetlenül ösztönző hatású lehet a diákok jövőjére vonatkozóan is, mert önmagukat kipróbálva ötleteket kaphatnak a továbbtanulásra illetve a munkavállalásra vonatkozóan. A PTDK az egyetem hallgatói számára egy kiindulási pont a további megmérettetésre: a versenyző ezt követően vehet részt a kolozsvári ETDK-n, majd pedig a magyarországi OTDK-n. A PKE része annak a tudományos diákköri hálózatnak, mely a Kárpát-medencében magyarul tanuló egyetemi polgárok kutatási eredményeinek kíván nyilvánosságot biztosítani.
erdon.ro