Ismét terjeszkedik az ortodox egyház Háromszéken
Ismét terjeszkedik az ortodox egyház Háromszéken, ezúttal kolostort és szerzetesi központot (üdülőházat) építenének Kovászna és Kommandó közigazgatási területén, a Kovászna és Hargita Megyei Ortodox Püspökség kezdeményezésére.
Egy olyan, a Kommandóról az Ölyves felé haladó út mentén található, 50 áras területről van szó, amit az ortodox egyháznak adományozott egy kovásznai cég, és aminek az egyik fele Kommandó, a másik Kovászna város közigazgatási területéhez tartozik. A kommandói részen a szerzetesi központ, míg a kovásznain a kolostor épülne. Kocsis Béla polgármester elmondta: a kommandói önkormányzathoz még nem tettek le papírt az építkezési szándékról.
Kovásznán azonban már folyamatban van az engedélyek beszerzése. Rákosi Árontól, a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának vezetőjétől megtudtuk: alig egy hónapja tette le a kolostorra vonatkozó építkezési dokumentációt a püspökség, azonban a jelenlegi területrendezési terv ezt nem teszi lehetővé, így a püspökség ennek megváltoztatását kérte, és a környezetvédelemtől erre már zöld utat is kapott. Rákosi elmondása szerint már csak a megyei önkormányzat technikai bizottságának kell rábólintania a módosításkérésre, és ha a kovásznai testület is áldását adja a tervezetre, épülhet a kolostor.
Próbáltuk kideríteni, hogy a testület RMDSZ-es frakciója jelenleg mennyit tud az építkezési szándékról, ám Kádár Gyula frakcióvezető és egyben a városrendészeti bizottság tagja szűkszavúan annyit nyilatkozott: amíg nem beszéltek róla, addig nincs, amit mondania. 
N. Sz. A.
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Hét szerzetesnek építenek kolostort
Zöld utat kapott a Kommandó mellé tervezett ortodox egyházi komplexum építéséhez szükséges területrendezési terv. A Cigánypatak-övezethez tartozó telek Kommandó közelében található, de Kovászna közigazgatási területéhez tartozik, így a fürdőváros tanácsosi testülete döntött a területrendezési tervről, amelyet tizenöt igen és egy tartózkodás – dr. Fülöp Csaba MPP-s tanácsos nem kívánt állást foglalni – mellett fogadtak el, ötéves határidőt szabva.
A határozattervezetet előterjesztő Gyerő József polgármester elmondta, a városvezető feladata és kötelessége, hogy a területrendezési tervekre benyújtott kérések alapján elkészítse és a tanács elé terjessze a vonatkozó dokumentumokat. Az egyházi épületegyütteshez kapcsolódó kérést Kovászna és Hargita Román Ortodox Püspöksége nyújtotta be, az illető terület is az ortodox egyház tulajdona. A félhektáros telken templom épül, illetve lakhely az ortodox szerzetesek számára. Az építmények összterülete 0,1 hektár, a lakhely kétszintes lesz, alagsort és földszintet foglal magában. Molnár János városatya élt a lehetőséggel, és a szerzetesek gyűlésteremben tartózkodó képviselőjétől megkérdezte: hány csuhás él majd a kolostorban? Összesen heten lesznek – jött a válasz. Rákosi Áron, a polgármesteri hivatal területrendezési irodájának vezetője az ülésen elmondta: a telket már korábban belterületté nyilvánították, de akkor hétvégi házak építéséhez készítettek területrendezési tervet. Az egyházi létesítmény más besorolású, ezért volt szükség az új dokumentumra – magyarázta.
Dr. Fülöp Csaba érveket is adott tartózkodására. Meglátása szerint letelt a kérés tárgyalásának határideje, így félő, hogy támadható lesz a határozat. Vasilica Enea jegyzőnő elmondta, a kérés tárgyalásának határideje valóban július 15. volt, de figyelembe véve, hogy időközben választások zajlottak, ráadásul az új tanácsnak is ez volt első soros ülése, nem követnek el törvénytelenséget a kérés napirendre tűzésével. A területrendezési tervet az előírásoknak megfelelően magyar és román újságban is megjelentették, a városházán is kifüggesztették. Senkinek nem volt kifogása, észrevétele – annak ellenére, hogy az ortodox egyházi komplexum építéséről megoszlanak a vélemények Kovásznán és Kommandón is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csúcsra törnek a centenáriumkor
Román emlékmű a Lakócán?
A jövő évi centenárium alkalmából a románok egységét jelképező emlékművet emeltetne több Kovászna és Hargita megyei román szervezet is Kovászna megye legmagasabb pontján, a Lakócán. Mint azt Ioan Lăcătuşu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az alkotás A nemzeti lét és a románság egységének emlékműve címet viselné, és felállításának ötlete a tavaly elhunyt Gheorghe Vrabie képzőművésztől származik, aki a Moldovai Köztársaság és Chişinău címerét is tervezte.
– Ennek az érzelmi jelentősége abban áll, hogy ez a csúcs köti össze Moldvát Erdéllyel és Havasalfölddel. A művész lánya, a Kisinyovban élő Georgeta Vrabie rendelkezésünkre bocsátotta apja indoklását azzal a kéréssel, ismertessük az illetékes intézményekkel, hogy ezt a projektet is foglalják bele az 1918. december 1-jei nagy egyesülés centenáriuma alkalmából előkészített programba – mondta Lăcătușu.
Szerinte a Lakócán helyet kapó emlékmű, a Bucsecs-hegység Caraiman-csúcsán lévő kereszthez hasonlóan, akár turisztikai látványossággá is válhat. Az igazgató hozzátette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumához tartozó mindegyik szervezet felkarolta és támogatja a projektet.
Mivel több háromszéki önkormányzatnak van adminisztratív területe Lakócán, utánanéztünk, melyik háromszéki település polgármesteri hivatalát érintheti az akció.
– Kommandó községnek a településtől legmesszebb 9 kilométerig, a Ménes-bércig van területe, míg a Lakóca jóval messzebb esik. Így minket önkormányzatilag nem érint, ha ők a Lakócán szeretnének valamit – mondta Kocsis Béla kommandói polgármester.
Kovászna városnak is van területe a Lakócán, azonban egyelőre nem kaptak értesítést semmilyen építkezési tervről – tájékoztatott Rákosi Áron. A kovásznai városháza urbanisztikai osztályának vezetője hozzátette, hogy a Lakócán Vráncsa megyének is van területe.
A másik érintett Zabola község lenne. Fejér Levente polgármester elmondta: a Lakócán található meteorológiai állomás alatti terület Zabolához tartozik, azonban ők sem kaptak még semmiféle értesítést vagy kérést a szóban forgó emlékmű felállításáról.
– Ha az emlékművet netán önkormányzati területre tervezik, akkor hangsúlyozom: mi nem akarunk oda semmit építeni. És ha esetleg bérbe akarnák venni tőlünk, vagy meg akarnák vásárolni a területet, hogy majd arra építsenek, előre leszögezem: mi nem adunk el és bérbe sem adunk területet – tájékoztatott az elöljáró.
A terület „erkölcsi tulajdonosai”, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) vezetői szintén nem örvendnek a kezdeményezésnek.
– Egyáltalán nem tűnik szerencsés ötletnek. Messze van, nehezen megközelíthető (a medvékről most ne is beszéljünk), tehát turisztikai szempontból nincs semmi jelentősége. Egy ilyen emlékmű egyetlen célt szolgálhat: hogy újabb feszültséget keltsen az itt élő lakosság körében – fogalmazta meg Kovács Lehel egyetemi adjunktus, az EKE országos elnöke. Nagy Sz. Attila, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)