A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

"A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

Elhunyt dr. Módy Jenő professzor. Hosszú időn át írta tudományos ismeretterjesztő cikkeit, melyek a Korunkban, A Hétben és a többi lapban jelentek meg. A nekrológot író pályatárs vallott arról, milyen önzetlenül dolgozó tudós volt dr. Módy Jenő, szaklapokban és kongresszusokon hétszer szerepelt együtt a nevük, de még 38 tanulmánya van, amelyek az ő ellenőrzése alatt készültek. Vannak közöttünk, akikre büszkék lehetünk, állapította meg, közülük is elsők között Módy Jenőre, akinek tízezrek köszönhetik gyógyulásukat. /Rákosfalvy Zoltán: Elvesztettünk egy nagy tudóst és igaz magyar erdélyi embert. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ Dr. Módy Jenő /Marosvásárhely, 1927. máj. 22. - Marosvásárhely, 1999. okt. / egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, kutatási területe a klinikai biokémia volt. 1990-ben jelent meg Kolozsváron A molekulák és az élet című könyve.

"Rákosfalvy Zoltán emlékezett a nemrég elhunyt Halász Anna bukaresti újságírónőre, akivel hetente találkozott. Halász Anna kikiáltotta, hogy ő magyar zsidó. "Harcosabb magyar kiállást sem költőinktől, íróinktól nem hallottam" - írta róla Rákosfalvy Zoltán. A tévében és a rádióban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas kijelentette: "én olyan szavakkal, mint nemzet és haza, nem tudok mit kezdeni." Halász Anna - bár Ő is megjárta a holokausztot - tudott. /Rákosfalvy Zoltán: Siratom Halász Annát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

Március 12-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban dr. Feszt György egyetemi előadótanár bemutatta dr. Rákosfalvy Zoltán egyetemi tanár Negyven év fizioterápia című művét. A mű, nem tankönyv, inkább szakmai memoár. A könyv ismerteti a fizioterápiás procedúra valamennyi változatát. /Nagy Botond: Negyven év fizioterápia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./