Gálfalvi Sándor, a székelykeresztúri RMDSZ-szervezet újonnan megválasztott elnöke tájékoztatása szerint a jelentkezés lezárásáig Rafai Emil jelentkezett polgármesterjelöltnek, és 30 RMDSZ-tag tanácsosjelöltnek a 14 RMDSZ-es tanácsosi helyre. /László Miklós: Székelykeresztúri RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

Udvarhelyszéki Fejlesztési Egyesület létrehozásáról döntöttek hétvégén az udvarhelyszéki RMDSZ önkormányzati konferenciájának küldöttei. Az RMDSZ-es önkormányzatok által létrehozandó új egyesületbe a tervek szerint a független, valamint az MPP-s önkormányzatok is meghívást kapnak. A területi önkormányzati konferencián Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere személyében elnököt választottak. Megszavazták az állandó bizottságot, melynek tagjai: Tamás Ernő, Burus Mária Ella, Rafai Emil, valamint Sófalvi László. Arról is döntés született, hogy az országos önkormányzati konferencián Udvarhelyszéket a már említett bizottság tagjai fogják képviselni. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Fejlesztési egyesület alakult. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

Székelykeresztúron a 90-es évek óta hagyomány, hogy minden július 31-én összegyűlnek a városlakók és testvérvárosokból hívott vendégek egy híres fa körül. Ezen a napon – Petőfi Sándor halálának napján – ünnepi megemlékezést tartanak a Petőfi-körtefánál, hiszen a költő a kisvárosban töltötte élete utolsó éjszakáját, és innen indult el a végzetes fehéregyházi csatába. A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a polgári fúvószenekar kíséretében a Gyárfás-kúria udvarára vonultak, ahol Rafai Emil polgármester köszöntötte őket, majd Demeter Jenő református segédlelkész és Utassy István ajkai önkormányzati képviselő ünnepi beszédeikben a nagy költő és hazafi példaértékű magyarságát és emberségét méltatták. /P. Dávid Tünde: Magyarságról, emberségről példát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

A közel tízezer lelket számláló Székelykeresztúrnak és a hozzá tartozó településeknek tizenhat esztendőn át az RMDSZ-es Benyovszki Lajos volt a polgármestere, aki jelenleg megyei tanácsosként tevékenykedik. A júniusi helyhatósági választásokon egy fiatal informatikus-közgazdászra, a szintén RMDSZ-es Rafai Emilre voksoltak a választók. Székelykeresztúrnak egy általános és három középiskolája van: a Berde Mózes Unitárius Gimnázium, az Orbán Balázs Elméleti Líceum (ahol elemi tagozat is működik), a Zeyk Domokos Szakközépiskola, amelyek az egész kistérséget kiszolgálják. Az Orbán Balázs iskola jelenleg az unitárius gimnázium épületében működik, ahonnan ki kell költöznie jövő év őszéig. 2006-ban nekifogtak az új iskolaépület felépítésének. A minisztérium által megítélt finanszírozás akadozik, ezért az építkezés lassan halad. /Lázár Emese: Szívügye a Sóskút. Beszélgetés Rafai Emil székelykeresztúri polgármesterrel nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

A Magyar Polgári Párt székelykeresztúri szervezete a 2009. március 15-i, RMDSZ által központi rendezvénynek kikiáltott ünnepség megszervezésével a közvélemény tudomására hozta, hogy a rendezvény előkészítési munkálatai kapcsán mellőzték a helyi Magyar Polgári Párt szervezetét és annak önkormányzati képviselőit. Az MPP levelét, melyben kérte, hogy a rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök mellett a polgári párt képviselete is szót kaphasson, a város polgármestere, Rafai Emil visszautasította. Eddig a rendszerváltást követő években sikerült békésen, közösen ünnepelni, ez most az RMDSZ elutasító magatartása miatt meghiúsul. /MPP-nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Keresztúrok találkoznak Székelykeresztúron
Székelykeresztúr ad otthont idén a 11. Keresztúr Nevű Települések Nemzetközi Találkozójának, melyet harmadik alkalommal szerveznek meg a székelyföldi kisvárosban.
„Tudni kell, hogy Keresztúr nevű településből van legtöbb a Kárpát-medencében, így nekünk van a legnagyobb szervezetünk” – mondta lapunknak Rafai Emil, a vendéglátó Székelykeresztúr polgármestere. A településre tegnap érkeztek meg a névtestvérek küldöttei, ezúttal 21 Keresztúr nevű helység képviselteti magát a találkozón, ebből 16 határon túli település.
„Jöttek az anyaországból, de vajdasági és szlovákiai névrokonaink is idelátogattak, összességében mintegy 600 vendégünk van határon túlról” – számolt be az ÚMSZ-nek a polgármester. Reméljük tetszeni fog nekik az itt eltöltött idő, rajtunk nem fog múlni, hisz már hetek óta készülünk erre a nagy horderejű rendezvényre” – mesélte lelkesen az elöljáró.
Aki pedig unatkozni fog, az magára vessen, hisz ennél színesebb és tartalmasabb programsorozatot még elképzelni is nehéz. Az egy héttel ezelőtti székelyudvarhelyi helyszín után erre a hétvégére Székelykeresztúrra költözött a Míves Emberek Sokadalma, de bemutatják a Székely Történelmi Zászlósort is. A kulturális műsorok, néptáncgála, nótaest, utcabál mellett szombaton főzőversenyre invitálják a magyar konyha szakácsait, de megmérettetnek a bortermelők is.
Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Felavatták a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum új épületét
"Az erdélyi magyarságnak vannak múlhatatlan céljai, ezek között is van egy, amely minden másnál fontosabb: az anyanyelvű oktatás kiteljesítése. Egy nemzet, egy közösség megmaradásának sokféle feltétele van, de ennek érdekében új iskolák, új intézmények létrehozásával lehet a leghatékonyabban cselekedni" – hangsúlyozta Markó Béla pénteken, Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Elméleti Líceum új épületének ünnepi átadásán. A miniszterelnök-helyettes Borboly Csabával, a Hargita megyei Tanács elnökével, Király András oktatási államtitkárral, valamint a helyi önkormányzat vezetőivel többszáz résztvevő jelenlétében avatta fel a nagymúltú magyar tanintézmény új hajlékát. A mintegy kétszáz diák befogadására képes korszerű épület közel 2.5 millió lejes kormányzati támogatásból épült. Az épület felépítéséhez a Communitas Alapítvány is hozzájárult. Markó Béla kiemelte: az anyanyelvű oktatás fontosságát bizonyítja az is, hogy az elmúlt húsz évben az RMDSZ legnagyobb politikai küzdelmei az önálló magyar iskolarendszer és a megfelelő jogi keretek kialakításáért zajlottak. "Ez a küzdelem soha le nem zárul, de az mindenképpen nagy elégtétel, hogy állomásról állomásra haladtunk az anyanyelvű oktatás kiteljesítése szempontjából. Ehhez kellett egy megfelelő törvény, amely immár korlátozások nélkül biztosítja minden szinten az anyanyelvű oktatást, de a jogi keretek nem elegendőek: szükség van a minőségi iskolákra és felkészült szakemberekre is. Fontos és követendő példa erre a székelykeresztúri líceum" – mondta Markó Béla.
"Ez az iskola sem lett volna összefogás nélkül, hiszen szükség volt az iskola tanári karának, vezetőinek és a szülőknek az erőfeszítéseire, de szükség volt a város vezetőinek a munkájára, és ehhez hozzá kell tennünk az RMDSZ részvételét, jelenlétét, cselekvését a román kormányban, hiszen csak ezáltal volt lehetséges, hogy az iskolaépítés anyagi alapjait megteremtsük" – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Rafai Emil polgármester a helyi közösség egyik legnagyobb megvalósításaként értékelte az új intézmény létrehozását, és köszönetet mondott az RMDSZ-nek a hathatós támogatásért. (rmdsz-tájékoztató) Transindex.ro

Az RMDSZ szerint 170 polgármesteri tisztséget nyert a szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 170 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon az éjféli összesítés szerint.
Az RMDSZ kolozsvári országos kampányközpontjában a szövetség munkatársai úgynevezett párhuzamos szavazatszámlálást végeznek a saját biztosaiktól beérkezett információk alapján.
A hétfőn 3 óra 10 perckor közzétett összesítés szerint az RMDSZ 170 polgármesteri mandátumot szerzett, de remélik, hogy a megnyert polgármesteri mandátumok száma 200-hoz fog közelíteni a végleges eredmények szerint.
Az RMDSZ szerint a szövetség jelöltje nyert egyebek között olyan fontos székelyföldi településen, mint Székelyudvarhely, ahol Bunta Levente jelenlegi RMDSZ-es polgármester Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével mérkőzött meg a városvezetői tisztségért. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád RMDSZ-es jelölt nyert, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is támogatott. Székelykeresztúron is az RMDSZ-es Rafai Emil győzött a szövetség párhuzamos szavazatszámlálása szerint. Baróton Lázár Kiss Barna nyert. Ott az elmúlt négy évben MPP-és polgármester vezette a települést.
Maros megyében Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában is az RMDSZ jelöltjei nyerték meg a polgármester-választást. Meglepetésnek számít, hogy Kolozs megyében a Kolozsvárral szomszédos Kisbácsban sikerült az RMDSZ jelöltjének győznie olyan körülmények között, hogy a helyi magyarság számaránya mintegy 30 százalék. MTI. Erdély.ma

A kormánypártok győztek az önkormányzati választásokon
A kormányzó baloldali Szociálliberális szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon az urnazárás után közzétett becslések (exit pollok) szerint. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek saját választási biztosaik jelentéseire hivatkozva eltérően értékelték az általuk elért eredményeket. Az első hivatalos részeredmények hétfő délelőttre várhatók.
A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett felmérek szerint Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget.
Ugyancsak az USL támogatásával nyert magabiztosan, a voksok több mint 60 százalékát megszerezve újabb mandátumot Bukarest független főpolgármestere, Sorin Oprescu.
Az első becslések szerint Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: a GeoPol közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyerhet az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
A nagyvárosokra összpontosító exit pollokból nem derült ki, hogyan szerepeltek a választáson az egymással is versengő magyar pártok, amelyek saját választási biztosaikra hivatkozva hétfőre virradó éjjel eltérően értékelték az eredményeket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálására hivatkozva vasárnap éjfél körül bejelentette: a szövetség 123 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon.
Az RMDSZ – urnabiztosaira hivatkozva – közölte, hogy Székelyudvarhelyen (Bunta Levente), Sepsiszentgyörgyön (Antal Árpád) és Székelykeresztúron (Rafai Emil) újraválasztották tisztségébe a szövetség polgármesterét. Azt valószínűsítik, hogy Baróton és Kézdivásárhelyen is az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalban lévő polgármesterével szemben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este úgy vélekedett: a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is mérhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában az urnazárás után elmondta: a románok és magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar szavazóknak a választáson való részvétele alacsonyabb volt, mint a román választóké.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke viszont úgy látta: a tavaly alakult új párt munkája is benne van abban, hogy a választók nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több száz képviselőt juttatott az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé lépett elő – állította Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát, szerinte az MPP „rávert" az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, amely állítása szerint így együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.
Szász Jenő a közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell felállítani annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg „a magyar érdeket a bukaresti nacionalizmussal" szemben. Az MPP elnöke Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére jelöltette magát, a tisztséget 1996 és 2008 között ő töltötte be. Az urnabiztosok gyorsjelentéseiből azonban úgy tűnik, alulmaradt a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventével szemben.
A vasárnapi önkormányzati választások hivatalos eredményeinek közzétételét a jórészt papíralapú adatfeldolgozás hátráltatja. A szavazás e módja mellett a csalások megelőzésére hivatkozva tartott ki a román választási hatóság. A hatóságok szerint a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak figyelni egymásra, az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek pedig forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresek kísérnek egészen a megyei hatóságig.
Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban jutnak számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.
A sajtónak a világhálón nincs rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat.
A részeredményekre vonatkozó első hivatalos jelentést hétfő délelőttre ígérte a román központi választási iroda, a véglegesnek tekinthető, de még mindig nem hivatalos eredmény hétfő estére várható. MTI. Erdély.ma

Önkormányzatok szerepe a választásokon (Megalakult az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa)
Hargita Megye Tanácsának gyűléstermében tartotta alakuló ülését tegnap az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT). Az elnökség újraválasztása és a SZÖT működési szabályzatának módosítása előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében figyemeztetett, a parlamenti választásokon a román szavazók magas részvétele várható, ezért nagyon fontos a mozgósítás, az erdélyi magyar közösség nagyszámú részvétele, melyben az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk.
„Hiszen az erős önkormányzataink mellett szükség van a bukaresti parlamenti képviseletre, mert nekünk ott kell lennünk, amikor olyan kérdésekről döntenek, amelyek egyenes módon befolyásolják közösségünk sorsát. Ilyen például az alkotmány módosítása, amelyre biztosan sor kerül a következő négy évben, és amely kapcsán az RMDSZ-nek nagyon határozott és pontos módosító javaslatai vannak. Ismét napirendre kerül a régiók átszervezése, és nem lesz közömbös egyetlen székely vagy magyar ember számára sem az, hogy ez hogyan, milyen felosztás szerint történik majd. Nekünk ott kell lennünk Bukarestben, hogy úgy, ahogy ezt ezelőtt két évvel tettük, ismét megakadályozzuk Székelyföld vagy az Érmellék szétszabdalását. A mi politikai erőnktől függ az, hogy milyen módon valósul meg a régiók átszervezése, a mi politikai erőnket pedig az erdélyi magyar közösség akarata és támogatása adja” – részletezte az elkövetkező időszak kihívásait Kelemen Hunor. Az erdélyi magyar pártok közötti együttműködésről az RMDSZ elnöke elmondta, ez ismét nem valósult meg. „Az RMDSZ ajtaja most is nyitva állt, ugyanúgy, mint tavasszal. Azonban választási koalíció megkötésére nem vállalkoztunk, hiszen azzal 8 százalékos lett volna a bejutási küszöb, az erős román részvétel pedig az 5 százalékos küszöböt is veszélyezteti, nem is beszélve az ellenpártok azon szándékáról, hogy külön indítanak jelölteket. Ez az erdélyi magyar közösség jövőjét veszélyezteti, amit felelőtlen politikai kalandnak tartok” – szögezte le a szövetségi elnök. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács ülésének egyik napirendi pontja a tanács új működési szabályzatának elfogadása volt, melynek értelmében a SZÖT legfőbb testületét, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést kétévente össze kell hívni. A gyűlés során megválasztották az új elnökséget, melynek értelmében Kovászna megyéből Antal Árpád és Tamás SÁndor, Maros megyéből Péter Ferenc és Simon István, míg Hargita megyéből Borboly Csaba, Petres Sándor és Rafai Emil látja el a SZÖT vezetését. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke az elkövetkezendő négy évben is Péter Ferenc, Szováta polgármestere lesz. Az elmúlt napokban tartotta alakuló ülését a Közép-erdélyi Önkormányzati Tanács és a Partiumi Önkormányzati Tanács is. A három regionális tanács tagjaiból szombaton Zilahon alakul meg az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Igazgató nélkül a keresztúri múzeum
A székelykeresztúri Molnár István Múzeumnak három hónapja nincs igazgatója, ugyanis Fülöp Lajos – korábbi vezető – nyugdíjba vonulása után zárolták az állást.
Nyár vége óta nincs karbantartás, és a restaurálási munkálatok is szünetelnek a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban – tudtuk meg Fülöp Lajostól, aki 1978-ban foglalta el állását a kisvárosban, és idén július végén vonult nyugdíjba. A volt igazgatótól a múzeum további sorsáról érdeklődve megtudtuk, hogy egyelőre csak ideiglenesen kinevezett vezetője van az intézetnek.
„Én július 20-án vonultam vissza, azóta tudomásom szerint zárolták az igazgatói állást, és a fő probléma az, hogy a keresztúri múzeum nem működik önálló egységként, ezért helyben nem hirdethet meg állásokat” – tudtuk meg a leköszönt igazgatótól.
A kisváros múzeumának ideiglenesen megbízott vezetője Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr korábbi polgármestere jelenleg külföldön tartózkodik, ezért nem tudtuk elérni.
„A város vezetőségének a megyei prefektúrán keresztül kellett kérnie az állás újbóli felszabadítását, amit a közigazgatási minisztériumnak kellene jóváhagynia” – tájékoztatott Fülöp Lajos.
Az igénylésről és a múzeum további sorsáról Székelykeresztúr polgármesterétől, Rafai Emiltől is érdeklődtünk, akit hivatalon kívül sikerült telefonon elérnünk. A keresztúri Molnár István Múzeum igazgatói állásával kapcsolatos kérdéseinket végighallgatva ezt a választ kaptuk az elöljárótól: „Nincs időm válaszolni a kérdésekre”.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

Közösségünket nem lehet megfélemlíteni!
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi önkormányzati vezetői megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk Borboly Csaba kollégánk őrizetbe vételét. Egyértelmű számunkra, hogy Hargita Megye Tanácsa elnökének meghurcoltatása a román karhatalom aljas megfélemlítési kísérlete.
Meggyőződésünk, hogy az ügyészség hétfői akciója annak a folyamatnak a része, amely során a szövetség számos politikusát meghurcolták. Az elmúlt időszakban szemmel látható módon felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások: elindították a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő. A szövetség országos és helyi vezetői minden alkalommal ellenálltak, kivédték a támadásokat, és megoldásokat kerestek a konfliktusok kezelésére. Borboly Csaba sem tett egyebet. Végezte a dolgát, folytatta a munkát, és erőteljesen képviselte azt, amiért mindannyian harcolunk: a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelmét.
Nem véletlen az ügyészség időzítése sem. Borboly Csabát, a 11. RMDSZ- kongresszus egyik házigazdáját tíz nappal e fontos politikai esemény előtt vették őrizetbe. Az elmúlt hetekben az RMDSZ egyértelművé tette álláspontját a régiók átszervezésének kérdésében. Nem támogatjuk a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felvértezését, mert ezzel csupán egy újabb bürokratikus szintet hoznak létre, kiüresítik a megyéket, a döntéseket központosítják. Az alkotmánymódosítás kapcsán pedig továbbra is fenntartjuk azt, hogy a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismerjék el, és ne másodrangú állampolgárként kezeljenek minket. Ezért kérjük az Alkotmány 1-es cikkelyének módosítását.
Hosszú ideje tanúi vagyunk annak, hogy a kisebbségi jogainkat szavatoló törvényeket nem tartják be, és folyamatosan próbálnak megfélemlíteni bennünket. Ám azok, akik ezt eltervezték, és ezen munkálkodnak, nem ismerik erős, összetartó közösségünket. Mert akkor, amikor baj van, mi nem bújunk el – mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. Mert akkor, amikor meg akarnak osztani, mi nem fordulunk egymás ellen – mi összezárunk és egy emberként állunk ki jogainkért.
Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Borboly Csabával, és támogatásunkról biztosítjuk, kitartást és erőt kívánunk családjának. Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Megvédjük jogainkat. Megvédjük közösségünk tagjait és vezetőit.
A székelyföldi önkormányzati vezetők nevében,
a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere
Péter Ferenc, Szováta polgármestere
Simon István, Kerelőszentpál polgármestere
Állásfoglalás
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi és képviselőházi frakciójának tagjai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy hétfőn, május 13-án a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki az RMDSZ politikusaként, a magyar közösség bizalmának köszönhetően, hosszú évek óta önzetlenül szolgálja és eredményesen képviseli Hargita megye és magyar közösségünk érdekeit. Mi, a parlament két házának RMDSZ-képviselői és szenátorai szolidaritásunkat fejezzük ki Borboly Csabával és hiszünk ártatlanságában.
Meggyőződésünk, hogy a többéves ügy felelevenítése az RMDSZ XI. kongresszusát megelőző periódusban semmiképpen nem lehet a véletlen műve. Az idei év hosszú távon meghatározó politikai döntései közepette a Korrupcióellenes Ügyészség e régmúlt időket idéző eljárása bizonyíték a kivizsgálás rosszindulatú motivációjára. Ezúton határozottan elítéljük a szövetségünk és a magyar közösség ellen irányuló politikai megfélemlítés minden szintű formáját.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói
A csíki fiatalok szolidárisak Borboly Csabával
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) egyszerűen hihetetlennek tartja, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Borboly Csaba közéleti tevékenysége mindig is példaértékű volt a csíki fiatalok számára. Borboly Csaba mindig példát mutatott számunkra lendületből, tenniakarásból, proaktivitásból, vonalasságból. Bízunk benne, hogy mihamarabb kiderül, az elnök törvényesen járt el, és az őt érintő vádakban ártatlan. Úgy gondoljuk, hogy az őt érintő vádak politikai lejáratás eszközei.
Családjának erőt, kitartást kívánunk ebben a nehéz helyzetben.
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme
Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot. Támogatja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie.
Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése, és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás.
Meggyőződésünk, hogy egy működő autonómiában jóval kevesebb táptalaja lenne az ilyen találgatásoknak. Mert a jogállami intézményekbe és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom szempontjából is az autonómia a megoldás.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök
Népújság (Marosvásárhely)

Világháborús emlékhely Keresztúron
Székely sirató a neve annak a szobornak, melyet Székelykeresztúr központi parkolójának szomszédságában állítanak fel november végén. Az emlékmű talapzatára közel kétszáz olyan keresztúri háborús hős neve kerül fel, akik az I., illetve II. világháborúban estek el.
Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotását, egy anyát és halott fiát ábrázoló bronzszobrot állítanak fel Keresztúron, amit pályázati pénzből fizet ki a helyi önkormányzat – tudtuk meg Rafai Emiltől, Keresztúr polgármesterétől.
„A háborúkban elesettek névsorait nagyrészt az egyházaktól gyűjtöttük össze. A helyi tévéadó képújságjában is meghirdettük szándékunkat, minek köszönhetően arra is volt példa, hogy a hősök hozzátartozói bejöttek a hivatalba” – részletezte a polgármester. Összesen 182 székelykeresztúri világháborús áldozat nevét sikerült így összesíteni, akik névsora az emlékmű alsó részére kerül majd.
Megtudtuk, hogy a közel 10 millió forint értékű emlékművet a helyi önkormányzat állíttatja, Magyarország Külügyminisztériuma, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A Székely sirató emlékmű avatására november 30-án délelőtt 11 órától kerül sor a központi parkoló melletti zöldövezetben, a kis piaccal szemben.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

Meghitt hangulatban adták át a Székely sirató emlékművet
Közel háromszázan gyűltek össze november 30-án, szombat délben Székelykeresztúr központjában, ahol leleplezésre került az első és második világháborúban elhunyt hősök tiszteletére állított Székely sirató emlékmű. Az eseményen a helyi politikusokon kívül többek közt Répás Zsuzsanna Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is köszöntötte az egybegyűlteket.
Könnyes szemű rokonok, politikusok és városlakók jelenlétében leplezték le Keresztúron a világháborúkban hősként elesett 182 helybéli katona emlékére állított emlékművet. Az ünnepély a magyar himnusz eléneklésével indult, majd Rafai Emil, a település polgármestere szólalt fel. Elsősorban a száz év távlatában is gyászoló keresztúri családokhoz szólt, hangsúlyozva, az elesett katona a nemzet számára hős, de az anyának áldozat. A továbbiakban a keresztúri világháborús helyzetről Orbán János, akkori katolikus plébános feljegyzéseiből idézett. „Jól tettük, ha ma élő utódok 99 év elteltével hiányt pótolunk, és világháborús emlékművet állítunk és avatunk itt, Székelykeresztúr főterén. Adja Isten, hogy álljon még sokáig a Székely sirató városunkban, nemzeteket és nemzedékeket emlékeztetve a nagy világégések áldozataira” – hangsúlyozta a polgármester.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár beszédében kiemelte, a hősi halottak emlékéből merítkezve a székelységnek saját kezébe kell vennie a sorsát. „Nem várhatja, hogy Bukarest majd megoldást hoz, hiszen naponta tapasztaljuk a gáncsoskodást, a burkolt vagy nyílt elnyomást. Elég a székelyzászlós perekre, vagy a Székelyek Nagy Menetelése előtt, hirtelen meghibásodott vasúti szerelvényre gondolnunk” – fogalmazott.
A következőkben Keresztúr polgármestere és Györfi Sándor, a Székely sirató alkotója leleplezték az elesett katonát és az őt sirató anyát ábrázoló műalkotást, majd Bocskai Vince szobrászművész a szobor alkotóját és művét méltatta. Ezt követően Györfi András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versét adta elő.
Felszólalásában Verestóy Attila szenátor a túlélők leszármazottainak fájdalmáról beszélt, akik a mindennapokban is magukkal hordozzák a világégések veszteségeit. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba részvétet kívánt a háborúkban elesettek hozzátartozóinak, majd sajnálatát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy Keresztúr polgármesterének többszöri kérése ellenére sem adhattak támogatást az emlékmű létrejöttéhez.
A szobor megáldására mindhárom történelmi egyház képviselőjét – Antal Zoltán, református lelkipásztort, Szombatfalvi József unitárius lelkipásztort és Kovács Péter katolikus plébánost – felkérték. Ezután az emlékmű körül álló székelyruhába öltözött lányok annyi szegfűszálat helyeztek el a talapzaton, ahány áldozat neve szerepel a táblán, majd az elöljárók és az elhunyt katonák hozzátartozói is letették kegyeletkoszorúikat. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével és gyertyagyújtással zárult.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

Felavatták Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyet
Felavatták november 30-án, szombaton Székelykeresztúron a Székely sirató emlékhelyet, amellyel a két világháború helyi áldozatai előtt tiszteleg a közösség. A központi parkoló szomszédságában levő zöldövezeten elhelyezett emlékműre közel kétszáz keresztúri háborús hős neve került fel. Az ünnepségen Rafai Emil, Keresztúr polgármestere és számos elöljáró mellett jelen volt Borboly Csaba is, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Rafai Emil ünnepi beszédében úgy fogalmazott: azért gyűltek össze, hogy a keresztúri családok kebléről kiszakított ádozatokra, a nemzet hőseire emlékezzenek. Az elöljáró Orbán János plébános feljegyzései alapján idézte fel a háborús időket. A Székely sirató a következő nemzedékeket is emlékeztetni fogja a világ nagy égésének székely áldozataira, mondta. Végül megköszönte Györffy Sándor szobrászművész áldozatos munkáját, és a magyarországi támogatók, dr. Fazekas Sándor miniszter és Halász János államtitkár önzetlen segítségét.
- A felelőtlen vezetői döntések komoly károkat okozhatnak a társadalomban és végső soron a családokban! A német és cseh tábornokok is felelőtlenek voltak, akik az első világháborúban halálba küldtek több tízezer székely katonát, édesapákat, nagyapákat, az okafogyott, nyílt támadások parancsolásával. Nekünk felelősségünk van, hogy vezetőink rossz döntéseket ne hozzanak, mert azt nem ők szenvedik meg, hanem a székely családok, ma is! A rossz irányba mutató elhatározásokat nem kell folytatnuk – hangsúlyozta beszédében Borboly Csaba.
A megyeelnök sajnálatát és részvétét fejezte ki azoknak a családoknak, akik elvesztették a világégés alkalmával szeretteiket, családtagjaikat. – Csonka családban, veszteségben felnőni, nem könnyű. Mindenki számára fontos a család – tette hozzá.
Az elöljáró továbbá elégedetlenségének adott hangot, hogy a jogi háttér hiányosságai miatt Hargita Megye Tanácsa anyagilag nem járulhatott hozzá az emlékmű megépítéséhez.
Az anyát és halott fiát ábrázoló bronzszobor Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása. Az emlékművet a helyi önkormányzat állíttatta pályázati finanszírozással, illetve Magyarország Külügyminisztériuma, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Szombaton az ünnepi hangulatot kulturális műsor emelte: fúvószenekar, néptánccsoport lépett fel, zenedarabok, szavalatok hangzottak el.
Az emlékhely megáldása után a jelenlevők koszorúzással, gyertyagyújtással rótták le kegyeletük az áldozatok emléke előtt.
Közlemény
Erdély.ma

Az elveszett levél
A Székely Nemzeti Tanács másodszor is megfogalmazta a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványát, melyben felkéri Székelyföld önkormányzatait, hogy tanácsi határozatban fejezzék ki az általuk képviselt közösség igényét Székelyföld területi autonómiájára. Bár az udvarhelyszéki településvezetők tudnak a felhívásról, erre vonatkozó tanácsi határozat még nem született a térségben, ugyanis – mint az elöljárók portálunknak elmondták – nem kapták meg az SZNT dokumentumait. Utóbbi szervezetnél ezzel ellentétben mintegy másfél száz címzettről beszélnek, sőt Udvarhelyszéken külön postázták a felhívást az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz.
A Székely Nemzeti Tanács február 12-én tett felhívása szerint kérik láthatóvá tenni a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, továbbá egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – áll a dokumentumban. A felhívás nyomán két hónapja érdeklődtünk az udvarhelyszéki településvezetőktől, hogy értesültek-e az SZNT kezdeményezéséről, illetve a helyi önkormányzati testületek elé terjesztik-e a határozattervezetet. Az ügy azóta stagnál, hisz a településvezetők állítása szerint az SZNT felhívása azóta sem érkezett meg a helyi polgármesteri hivatalokhoz.
Nincs levél, nincs napirendi ügy
„Ismerjük a dokumentum tartalmát, de a hivatalos felkérést még nem kaptuk meg. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük, ők majd döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem” – mondta Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, minden bizonnyal utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője sem kapta meg a felhívást, Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy.
SZNT: jó lenne Brüsszelig vinni a határozatokat
„Az SZNT központi irodája továbbította a felhívást a mintegy másfél száz Székelyföldi önkormányzatnak, de az udvarhelyszéki szervezet nevében magam is elküldtem azt az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz” – mondta el Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács széki szervezetének elnöke. Mint hozzátette, a felhívás megfogalmazói ismételten azt hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-é a nagy felelősség ebben a kérdésben, hiszen az ő önkormányzati tisztségviselői alkotják a többséget Székelyföld legtöbb önkormányzatában. „Fontosnak tartanánk, hogy a május 25-ei európai parlamenti választásokat követően székelyföldi képviselőink magukkal vihessék Brüsszelbe az elfogadott tanácsi határozatokat, ezáltal nyomatékosítva, hogy a székely emberek akarata egységes” – magyarázta Thamó.
RMDSZ: ellentmondásos a tartalom
Az udvarhelyszéki önkormányzatoknál ismerik a dokumentum tartalmát, mely az RMDSZ álláspontja szerint ellentmondásos – nyilatkozta Bíró Barna Botond, a Szövetség széki szervezetének ügyvezetője. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy azt helyi szinten, az önkormányzatok is tanácsi határozatba fogalmazzák. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az illetékes. Összevetésképpen megemlítette az RMDSZ tavaly év végi kezdeményezését, melyben a Hargita, Kovászna és Maros megyékben kialakítandó önálló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazták. „Az első elképzelés szerint a népszavazás kiírására vonatkozó tanácsi határozatokat a helyi önkormányzatoknak kellett volna elfogadniuk, végül az a döntés született, hogy a megyei tanácsok tűzik azt napirendre. Hargita Megye Tanácsa el is fogadta a határozatot, melyet azonban megtámadott a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, így a népszavazást nem lehetett kiírni” – tette hozzá.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

Tanácstalanság az autonómiaharc terén
Megoszlik a székelyföldi elöljárók véleménye az SZNT javaslatáról, mely szerint az önkormányzatoknak határozatot kellene elfogadniuk a Székelyföld jogállásáról. Többen úgy nyilatkoztak: egyelőre csak elviekben támogatják a szervezet javaslatát.
Továbbra sincs összhang a székelyföldi települések polgármesterei között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata kapcsán, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét.
A február 12-én tett felhívást a szervezet május 3-án, a makfalvi székely majálison is megismételte, az elképzelés kivitelezésével azonban legtöbb helyen kivárnak az önkormányzati vezetők, sokan eleve kétkedve fogadták az ötletet, vagy, mint kiderült, nem pontosan tudják, mi a teendőjük.
Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi önrendelkezést célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, meglepte, hogy több színmagyar székelyföldi község vezetője azzal takarózik, hogy nem kapta kézhez és nem is látta a határozattervezetet.
„Február 12. óta a honlapunkon bárki számára elérhető és letölthető a dokumentum, mindössze néhány perces munkát igényel. Sem a gyergyószentmiklósi, sem a gyergyószárhegyi, sem a gyergyóalfalusi, sem a makfalvi polgármesternek nem küldtük el külön, az ottani önkormányzatok mégis egyhangúlag megszavazták a tervezetet. Az egész mindössze politikai akarat kérdése” – magyarázta Izsák, aki az elmúlt hónapokban több elöljárót személyesen is felkeresett és tájékoztatott az SZNT felhívásáról és annak támogatási módozatáról.
Az SZNT elnöke igyekezett leszögezni: a határozattervezet megszövegezése előtt tárgyalásokat folytattak az RMDSZ-el. Példaként említette: míg Sepsiszentgyörgyön jó fogadtatásban részesült a kezdeményezés – Antal Árpád RMDSZ-es polgármester lapunknak is elismerte, a kezdeményezésről egyeztetett az SZNT-vel –, Csíkszeredában úgy tűnik, nem tetszett az ötlet.
„Válaszlevelében a Hargita megyei önkormányzat arról tartott nekem kiselőadást, hogy össze kellett volna gyűjtenünk a lakosság 5 százalékának a támogató aláírását. De hát ki beszélt itt állampolgári kezdeményezésről, amikor önkormányzati határozatokról van szó?” – tette fel a kérdést Izsák, aki azt sem értette, hogy több magyar nemzetiségű vezető miért levelezik a Székely Nemzeti Tanáccsal román nyelven.
Peti András marosvásárhelyi alpolgármester szerint sem az RMDSZ, sem az SZNT nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Vásárhelyen a magyarság képviselői kisebbségben vannak a helyi tanácsban, ezért a határozat megszavazásához legalább még egy politikai partnerre lenne szükségük. Ugyanakkor nem tartja helyénvalónak, hogy az amúgy is kényes kérdést a választási kampányban feszegessék.
„Majd május 25. után tárgyalhatunk erről, de addig napirendre tűzni csak azért, hogy valaki azzal vádoljon, hogy kampánycéllal rántottuk elő, teljesen értelmetlen” – vélekedett Peti, a vásárhelyi RMDSZ elnöke. Kérdésünkre, hogy más helyi elöljárókhoz hasonlóan ő igényli-e a párt felső vezetésének az utasítását, Peti András elmondta, hogy az ilyen jelentős politikai kérdésekben mindenképpen egyeztetni kell a megyei és az országos vezetőséggel.
Többen még hivatalos értesítésre várnak
„Ismerjük a dokumentum tartalmát, de hivatalos felkérést még nem kaptunk. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük a határozatot” – mondta el érdeklődésünkre Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, utólag nem módosítanak rajta.
Szentegyháza városvezetője is azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem kapott felhívást az SZNT-től: Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy. Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének elnöke azonban érdeklődésünkre hangsúlyozta: az SZNT központi irodája már továbbította a felhívást a székelyföldi önkormányzatnak.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezetője, Bíró Barna Botond szerint a dokumentum amúgy is ellentmondásos. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy helyi szinten az önkormányzatok is tanácshatározatot hozzanak a kérdésben. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az ügyvezető.
Elvi támogatást ígérnek Háromszéken
A háromszéki polgármesterek elvben támogatják a makfalvi felhívást, ám mint kiderült, gyakorlatban még nem foglalkoztak vele. Lázár Kiss Barna, Barót polgármestere a Krónikának elmondta, hetekkel korábban személyesen tárgyalt a témáról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, támogatja az elképzelést, ám még egyeztetnie kell az RMDSZ frakcióval. Az erdővidéki város polgármestere kifejtette, tanulmányozni fogják a határozatok szövegét, és az alapján készítik majd elő a saját tervezetet. Bács
Benke László, Maksa néppártos polgármestere lapunknak elmondta, minden autonómiaharcot támogat. „Maksán jelenleg nincs tanács – három határozatképtelen ülés után a prefektúra feloszlatta a testületet –, de ha lenne, egy percet sem haboznék, azonnal napirendre tűzném az autonómia iránti igényt kifejező határozat tervezetét. Most azt a jogi megoldást keresem, hogy tanács nélkül miként lehet eleget tenni a makfalvi felhívásnak” – mondta Bács Benke László.
„Majd döntsenek ott fenn, az RMDSZ-ben”
A Maros megyei Székelyvécke polgármestere, Fekete Pál lapunkkal közölte, az SZNT felhívása nem volt téma a helyi önkormányzatban, és annak dacára, hogy a községben szinte mindenkit autonómiapártinak tart, mindaddig nem is lesz, amíg a döntést nem az RMDSZ felső vezetése hozza meg.
„Egyezzenek meg ott fent, vidéki polgármesterként én itt lent, a községben végzem a dolgom. Ha azt mondják, hogy ezt meg kell szavazni, megszavazzuk, miért ne? De nem akarok kilógni a sorból, mert amúgy is egyesek attól tartanak az RMDSZ-ben, hogy hátat akarok fordítani nekik” – fejtette ki lapunknak Maros megye legkisebb községének az elöljárója.
Szintén a felkérés hivatalos oldalát hiányolja Karácsony Károly, Nyárádgálfalva RMDSZ-es polgármestere is. Mint mondta, hallott valamit a makfalvi felhívásról, azonban neki írott dokumentumra lenne szüksége ahhoz, hogy bemutassa a helyi képviselői testületnek. „Persze, hogy autonómiát akarunk, de mit írjunk a tanácsi határozatba? Ezt is meg kellene mondani” – válaszolta Karácsony, aki szerint egy ilyen önkormányzati határozat elfogadása több mint biztos, hogy közigazgatási perrel végződne.
A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban, erről azonban azóta sem nyilvánított véleményt.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, kétségei vannak afelől, hogy ez a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani, az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. Krónika (Kolozsvár)

Huszonhárom Keresztúr, egy székelykapu
Immár negyedik alkalommal adott otthont Székelykeresztúr a Keresztúr nevű települések találkozójának, ám ezúttal a rendezvénysorozatot egyszerre szervezték a városnapokkal, így eseménydús hétvégében volt részük a helybélieknek, illetve a huszonhárom rokonnevű település képviseletének.
Székelykapuval teljesedett ki a Kossuth lakótelepi Keresztúrok Európai Parkja pénteken, a Keresztúr nevű települések tizenhatodik találkozóján. A hagyományos találkozót minden évben más település szervezi, idén Székelykeresztúr vette át a szervezés stafétáját. Az udvarhelyszéki település immár negyedik alkalommal adott otthont a rokonnevű települések találkozójának, ezúttal a városnapokkal egy időben szervezték a találkozót. A rendezvényen idén huszonhárom Kárpát-medencei Keresztúr nevű település lakói vett részt, huszonegy hivatalos küldöttség, valamint további két civil képviselő volt jelen. „Már mozgalomnak lehetne nevezni a tizenhat évvel ezelőtt indult kezdeményezést” – mondta el Rafai Emil polgármester. A településvezető hozzátette, hogy a Kárpát-medencében található negyvenegy Keresztúr nevű település közül huszonegy szövetségbe tömörült. „A mozgalomnak sokkal több célja van, mint koordinálni a szövetség tevékenységét. Az összetartozást és a magyarságtudat erősítését, de esetenként akár az anyagi segítségnyújtást is szorgalmazza. Olyan régi a kezdeményezés, hogy az évek alatt családi barátságok is kialakultak, így évről évre ösztönösen jön az indíttatás, hogy meg kell jelenni a találkozókon” – így a polgármester.
Az összetartozást Székelykeresztúron ezelőtt öt évvel a Kossuth Lajos lakótelepi Keresztúrok Európai Parkja létesítésével tették emlékezetessé. A park, ahol különböző irányjelző táblák mutatják, hogy milyen távolságra helyezkednek el a rokon nevű települések, pénteken Szali Mózes helyi fafaragó által készített székelykapuval teljesedett ki. „Minden alkalommal emlékjellel örökítjük meg a találkozókat, például szőlőtőkét ültettünk, szökőkutat adtunk át, máskor pedig az otthonról vitt földbe ültettünk fenyőt. Úgy gondoltuk, hogy Székelykeresztúron egy székely kapu elhelyezése és avatása lenne a legmegfelelőbb szimbólum erre az alkalomra” – magyarázta Rafai Emil az újonnan felavatott székely kapu jelentőségét.
Veres Réka
Székelyhon.ro

RMDSZ-jelöltállítás: sok még a kérdőjel Székelyföldön
Mint a Hargita, Kovászna és Maros megyei összeállításunkból kiderül, a magyar többségű települések zömében márciusban és április elején zajlik le a jelöltek kiválasztása az RMDSZ-ben, jelenleg ennek módozatáról döntenek a helyi és a területi szervezetek. Marosvásárhelyen már ismert a jelölt neve, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában még kérdéses Antal Árpád, illetve Ráduly Róbert indulása. A jelöltállítások végső határideje április 17. 
Csíkszeredában Ráduly Róbert indulása még kérdéses
Hargita megyében talán Csíkszeredában előzik meg a legnagyobb várakozások az RMDSZ jelöltállítását az önkormányzati választásokra. Becsületbeli lemondása után Ráduly Róbert eddigi polgármester még népszerűbb lett a városban, de az ellene zajló bűnvádi per miatt kérdéses, hogy próbálkozik-e újabb mandátummal. Ráduly az RMDSZ felső vezetésének támogatását is élvezi, döntését azonban még nem jelentette be.
A csíkszeredai RMDSZ Városi Küldöttek Tanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy egyfordulós, állóurnás előválasztást tartanak április 10-én. Füleki Zoltán, a városi RMDSZ elnöke lapunknak elmondta, az ártatlanság vélelme alapján természetesen Ráduly Róbert is indulhat az előválasztáson. A jelentkezőket a szervezet a jelöltállítás módszertanának elfogadása után várja.
Mint korábban írtunk róla, Székelyudvarhelyen a városi szervezet szintén előválasztáson döntene az RMDSZ jelöltjéről valamikor március folyamán. A pontos időpontot január 20-án rögzíti az udvarhelyszéki szervezet. A területi RMDSZ ekkor dönt arról is, hogy nem RMDSZ-tagok részt vehetnek-e majd az előválasztáson. Ez Arros Orsolya jelöltaspiráns kérése volt, és a jelek szerint támogatja Bunta Levente polgármester is. Az már most borítékolható, hogy az Arros-Bunta párharc győztese lesz majd az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Székelykeresztúron a helyi szervezet választmánya dönt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltekről. A jelöltlistát utólag jóvá kell hagynia az udvarhelyszéki szervezetnek is. Dátumokról még nem határoztak – tudtuk meg Rafai Emil polgármestertől, helyi RMDSZ-elnöktől. Az elöljáró elmondta, „nagy valószínűséggel vállalja” az újabb mandátumot. Mint megtudtuk, egyelőre ellenjelöltje még nincs a szervezetben, de ha lesz, akkor is a választmány dönti el, kit jelöl közülük.
A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet január végéig dönt még a jelölés módjáról. „Egyelőre annyi kezd nyilvánvaló lenni, hogy az előválasztást a többség nem tartja megfelelő formának” – fogalmazott megkeresésünkre Bajkó László városik alelnök. Közlése szerint a városi szervezetnek határozott szándéka polgármesterjelöltet állítani, és „konkrét elképzelése is van a nevesítést illetően”, de nem árult el részleteket.
Mint ismeretes, Gyergyószentmiklóson 2008-ban és 2014-ben az MPP nyerte a választásokat, 2015 januárjától azonban az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt nem gyakorolhatja hatáskörét Mezei János polgármester. Az elöljáró még nem jelentette be, hogy vállalna-e újabb mandátumát, de élvezi pártja támogatását.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád döntésére várnak
Az RMDSZ háromszéki szervezete március végéig véglegesíti jelöltjeinek listáját, tájékoztatta lapunkat Tamás Sándor. A szervezet elnöke szerint a megyében már az ősszel elkezdték az egyeztetéseket, és legtöbb helyen már tudni lehet ki a jelölt.
A polgármesterjelöltekről a helyi választmányok javaslata alapján a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa, a tanácsosi listáról a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek. Tamás Sándor közölte: neveket és pontos számokat egyelőre nem tud mondani, de a jelenlegi polgármesterek 50-80 százaléka várhatóan újra indul az idei önkormányzati választásokon.
Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton olyan polgármesterjelölteket indítanak, akik a szövetség felmérései szerint esélyesek a tisztségre, és a lakosság is pozitívan viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy „az egyik város élén váltás körvonalazódik”, mondta Tamás Sándor, de nem árult el erről részleteket.
Az RMDSZ háromszéki elnöke arra is rámutatott, hogy a megyében vannak polgármesterek, akik 1990-óta tisztségben vannak és támogatottságuk továbbra is nagyon erős, ezért a bodoki és csernátoni elöljárók idén 26 év után ismét újrázhatnak.
Megtudtuk, ahol szükséges és lehetséges, ott helyi koalíciókat kötnek, elsősorban az MPP-vel, mivel az EMNP országos és megyei szinten is elutasította a felkérést, hogy tegyék félre a sértődöttséget és lépjenek fel együtt „a nemzeti ügy” mellett.  Tamás azonban rámutatott, hogy Zabolán hármas – RMDSZ-MPP-EMNP – együttműködés körvonalazódik, így az RMDSZ többségű tanács az év végén egy MPP-s tanácsost választott alpolgármesternek, és őt fogják polgármesterjelöltként támogatni. 
Emellett Gelencén a helyi RMDSZ a jelenlegi MPP-s polgármestert támogatja és a helyi RMDSZ-elnököt szeretnék alpolgármesternek, a tanácsos listát is az MPP-vel közösen állítják össze.
Ismert, hogy Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere könnyedén új mandátumot szerezne, ha indulna a választásokon, de Antal Árpád egyelőre visszavonulását fontolgatja.
Szászrégenben Nagy András újra esélyes
Maros megyében több településen is állóurnás előválasztást szerveznek, míg máshol közgyűlés keretében döntenek a jelöltekről, tájékoztatott Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök. „Én tulajdonképpen a helyi opciókat támogatom, ha bevált, hagyománya van egy állítási módszernek, úgy gondolom, nem kell felülírni, a lényeg az, hogy a közösségnek az akarata tükröződjön a listákon” – fogalmazott a politikus.
Azt már tudni lehet, hogy nem indul Backamadarason Turbák Zoltán, vagy Mezőpanitban Bartha Mihály, aki már több választást megnyert, és Ádámos községben Sipos József sem akar indulni.
Szászrégenben Nagy Andrást támogatja az RMDSZ, akinek Brassai szerint jók a lehetőségei, és van remény is visszanyerni a polgármesteri széket. „Reméljük, nem fogja semmilyen ügy akadályozni Nagy Andrást abban, hogy induljon és abban is bízom, hogy a szászrégeni EMNP lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani” – tette hozzá a megyei RMDSZ-elnök. maszol.ro

Udvarhelyszék: hat településen lesz új polgármester
A huszonhatból hat udvarhelyszéki közigazgatási egységnek – két városnak és négy községnek – lesz új polgármestere a vasárnap lezajlott helyhatósági választások nem végleges eredménye szerint.
A megválasztott településvezetők közül Bálint Imre Elemér a veterán, ő hatodik mandátumát kezdi meg. Negyvenhét polgármesterjelölt közül választhattak az udvarhelyszéki szavazópolgárok, tizenkét településen nem született meglepetés, hiszen ott csak egyetlen jelölt indult.
A választásra jogosultak közül arányaiban Homoródszentmártonban mentek el a legtöbben voksolni, a községben meghaladta a 62 százalékot a részvételi arány. A szavazópolgárok közül a legkevesebben Zetelakán adták le voksukat az egyetlen jelöltre, ott valamivel kevesebb, mint 23 százalékos részvételi arányt mértek.
Az alábbiakban a központi választási hivatal adatai alapján az udvarhelyszéki településeken urnazáráskor mért részvételi arányokat is közöljük, valamint a rendelkezésünkre álló adatokat a megválasztott polgármesterekről.
Település Részvételi arány Nyertes Székelyudvarhely 42,24% Gálfi Árpád
Székelykeresztúr 38,44% Rafai Emil
Szentegyháza 52,42% Molnár Tibor (korábbi alpolgármester)
Bögöz 56,90% Farkas Mózes
* Etéd 26,07 % Szőcs László
* Farkaslaka 54,96 % Kovács Lehel
Felsőboldogfalva 60,05% Sándor József
* Fenyéd 48,61% Bokor Botond
*Galambfalva 57,37% Gyerkó László
Homoródszentmárton 62,08% Jakab Attila
* Homoródalmás 35,23% Tikosi László
*Kányád 30,79% György Sándor
Kápolnásfalu 53,80% Benedek László
Korond 52,64% Katona Mihály
Lövéte Mihály Dénes
* Máréfalva: 39,51% Kovács Imre
* Oklánd 38,50% Cseke Miklós
* Oroszhegy 32,77% Bálint Elemér
Parajd 53,71% Bokor Sándor
Siménfalva 51,06% Péter Zoltán
* Szentábrahám 32,20% Simó Dezső Szabolcs
Székelyandrásfalva 52,25% Nagy Lajos
* Székelyderzs 50,96% István Adrián
Újszékely 45,59% Baló Zoltán
Székelyvarság 57,03% Tamás Ernő
* Zetelaka 22,97% Nagy Attila
* Ahol csak egy jelölt volt.
Székelyhon.ro

Már nem csak az utak révén kapcsolnák össze Hargita és Maros megyét
Még szorosabbra fűzné a kapcsolatot a két székely megye, Maros és Hargita. A szomszédos településeknek együttműködve nagyobb esélyük van a fejlődésre, lakóiknak pedig ezáltal egy jobb életminőségre – állapították meg a két megye elöljárói.
A Székelykeresztúri Kistérség Szövetség kezdeményezésére született találkozó célja az volt, hogy a megyehatárhoz közeli települések között állandó párbeszéd kezdődjön el, és bővüljön a közös kapcsolati háló. A felvetett vitaindító témajavaslatok kapcsán elindult a párbeszéd a megyék közti kulturális együttműködés, iskolák közötti kapcsolatok ápolása, turisztikai adottságok összesítése, kiaknázása, közös idegenforgalmi programok megvalósítása, egyházak támogatása, ifjúsági és szociális programok közös kivitelezése terén, ugyanakkor terítékre került a két megye közti átjárhatóság, az utak helyzete.
„Most kedvező a széljárás a megyeközi kapcsolatok megerősítésére. Nagyobb a nyitottság, beszélhetünk LEADER-térségek együttműködéséről vagy akár kistérségi kapcsolatok kialakításáról. Nagyon sok ponton kapcsolódhatunk, támogathatjuk egymás munkáját, partnerséget vállalva. Térségi gondjaink megoldása közös érdek, ezért nagy szükség van az egymásra figyelésre, fontos a helyi kapcsolatok kialakítása és megerősítése” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az elöljárók arra is választ kerestek, hogyan tudnának a tömbmagyar települések és a szórványrégió összedolgozni, milyen módon segíthetik egymást. Gáll Ernő, a segesvári RMDSZ elnöke, korábbi megyei tanácsos, örömmel nyugtázta, hogy a tömbben élő Hargita megyeiek már konkrét segítséget is felajánlottak. Az általuk adományozott faanyagból készül el a fehéregyházi Petőfi-emlékpark lugasa. „Életem során számos tanácskozáson és projektben vettem részt, de úgy érzem, hogy most végre konkrétumokról tárgyaltunk. A Hargita megyeiek tényleg akarnak segíteni rajtunk, a megyehatár túlsó oldalán élő, Segesvár körüli szórványmagyarokon” – vélekedett Gáll. A választás nem véletlenül esett Petőfire és végső csatájának helyszínére, Fehéregyházára: július 31-én Székelyföld mindhárom megyeelnöke tiszteletét tette a költő halálának 167. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, ami abszolút premiernek számít.
Javaslatokat fogalmaztak meg a balavásáriak is, akik szívesen tanulmányoznák a székelykeresztúri tejfeldolgozás, illetve a környékbeli gyümölcsfeldolgozás sikeres modelljét, hisz a Kis-Küküllő mentén egyre inkább leépülőben van a szarvasmarha-állomány.
Az utak nem szakadhatnak meg a megyehatáron
Amint a helyhatósági választások óta több ízben, ezúttal is felmerült a két megyét összekötő infrastruktúra helyzetének a kérdése. Javaslatok hangzottak el a két megye településeit összekötő, javítást igénylő szakaszokról, mint például a Gagy-keresztje–Bözöd, Siklód–Sóvárad, Újlak–Székelyvécke, Szederjes–Székelymuzsna. Utóbbinak a Hargita megyei részét leaszfaltozták, a Maros megyei szakaszra, bár van elkülönített költségvetési tétel, még nem fogtak hozzá. „Mi még a tavaly belefoglaltuk a büdzsébe, mégsem kezdődött el a munka. Ígéretet kaptam, hogy két éven belül leaszfaltozzák a ránk eső mintegy 12 kilométeres részt” – mondta el lapunknak Gáll Ernő. Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil szerint mindenképpen érdemes odafigyelni arra, ami összeköt. Az elöljáró nemcsak utakra gondolt, hanem, amint fejtegette, jelentősnek tartja, hogy a kultúra, a nemzeti identitás és az érzelmi kapcsolatok mentén egyáltalán elkezdődik a közös gondolkodás az ügyek, gondok és problémák megoldásáról. Amint beszámoltunk róla, az új önkormányzatok felállása óta Péter Ferenc, a Maros megyei tanács új elnöke többször is találkozott kollégájával, Borboly Csabával, akivel több közös megyehatárt is bejártak, és „az elvágott szálak összekötéséről” egyeztetett. A leglátványosabban az Erdőszentgyörgyöt Székelykeresztúrral, a bözödújfalui tó partján összekötő út aszfaltozása halad. Az elképzelés szerint a két megyét 2017-től kötné össze aszfaltszőnyeg.
Szucher Ervin Székelyhon.ro |

Megyehatáron átívelő együttműködés a Székelyföld fejlődéséért
Még szorosabbra fűzné a kapcsolatot a két székely megye, Maros és Hargita. Mint a két önkormányzat elöljárói megállapították, a szomszédos településeknek együttműködve nagyobb esélyük nyílik a fejlődésre, lakóiknak pedig ezáltal egy jobb életminőségre.
A Székelykeresztúri Kistérség Szövetség kezdeményezésére született hétvégi találkozó célja az volt, hogy a megyehatárhoz közeli települések között állandó párbeszéd kezdődjön el, és bővüljön a közös kapcsolati háló. A felvetett vitaindító témajavaslatok kapcsán elindult a párbeszéd a megyék közti kulturális együttműködés, iskolák közötti kapcsolatok ápolása, turisztikai adottságok összesítése, kiaknázása, közös idegenforgalmi programok megvalósítása, egyházak támogatása, ifjúsági és szociális programok közös kivitelezése terén, ugyanakkor terítékre került a két megye közti átjárhatóság, az utak helyzete.
„Most kedvező a széljárás a megyeközi kapcsolatok megerősítésére. Nagyobb a nyitottság, beszélhetünk LEADER-térségek együttműködéséről vagy akár kistérségi kapcsolatok kialakításáról. Nagyon sok ponton kapcsolódhatunk, támogathatjuk egymás munkáját, partnerséget vállalva. Térségi gondjaink megoldása közös érdek, ezért nagy szükség van az egymásra figyelésre, fontos a helyi kapcsolatok kialakítása és megerősítése” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az elöljárók arra is választ kerestek, hogyan tudnának a tömbmagyar települések és a szórványrégió összedolgozni, milyen módon segíthetik egymást. Gáll Ernő, a segesvári RMDSZ elnöke, korábbi megyei tanácsos örömmel nyugtázta, hogy a tömbben élő Hargita megyeiek már konkrét segítséget is felajánlottak. Az általuk adományozott faanyagból készül el a fehéregyházi Petőfi-emlékpark lugasa. „Életem során számos tanácskozáson és projektben vettem részt, de úgy érzem, hogy most végre konkrétumokról tárgyaltunk. A Hargita megyeiek tényleg akarnak segíteni rajtunk, a megyehatár túlsó oldalán élő, Segesvár körüli szórványmagyarokon” – fogalmazott Gáll. 
Amint a helyhatósági választások óta több ízben, ezúttal is felmerült a két megyét összekötő infrastruktúra helyzetének a kérdése. Javaslatok hangzottak el a két megye településeit összekötő, javítást igénylő szakaszokról, mint például a Gagy-keresztje–Bözöd, Siklód–Sóvárad, Újlak–Székelyvécke, Szederjes–Székelymuzsna. Utóbbinak a Hargita megyei részét leaszfaltozták, a Maros megyei szakaszra, bár van elkülönített költségvetési tétel, még nem fogtak hozzá. „Ígéretet kaptam, hogy két éven belül leaszfaltozzák a ránk eső mintegy 12 kilométeres részt” – mondta el lapunknak Gáll Ernő. Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil szerint mindenképpen érdemes odafigyelni arra, ami összeköt. Az elöljáró nemcsak utakra gondolt, hanem, jelentősnek tartja, hogy a kultúra, a nemzeti identitás és az érzelmi kapcsolatok mentén elkezdődik a közös gondolkodás. 
Szucher Ervin | Krónika (Kolozsvár)

Névadójára emlékezett a Zeyk Domokos Technológiai Líceum
Zeyk Domokos 48-as huszár százados születésének 200. évfordulója alkalmából emlékünnepséget szervezett a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum. Az október 14-i rendezvény koszorúzással kezdődött az intézmény előtt levő Zeyk-szobornál, aztán a díszteremben folytatódott a műsor. Pávai Gyöngyvér igazgatónő köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy Zeyk Domokos sem hősnek készült, hisz filozófiát és mezőgazdasági tudományokat tanult, béke esetén modern gazda, tudós, közíró lehetett volna, de fel tudott nőni a szabadságért, a nemzetért való önfeláldozás gondolatához. Az igazgatónő arra is kitért, hogy a mostani rendezvénnyel és az iskola honlapján (www.zeyk.ro) található, számos Zeykhez kötődő írással, versennyel, kvízjátékkal azt kívánják elérni, hogy a diákok számára emberközelbe kerüljön a 48-as hős. Rafai Emil, a város polgármestere is méltatta Zeyk Domokos és sorstársai hősiességét, legfőbb értékként az összetartást, a közösségben való gondolkodást, az önfeláldozást emelte ki. Az emlékünnep rangját emelte Zeyk Domokos két, Erdélyben élő leszármazottja, ükunokája jelenléte: Török Gáspárról és Vita Etelről van szó, előbbi bensőséges hangulatú beszédében felidézte Zeyk Domokos alakját, a család, az utódok történetét, és tájékoztatott arról is, hogy idén nyáron a Castellum Alapítvány közreműködésével Zeyk Domokos Héjjasfalván található emlékoszlopánál egy háromnyelvű tájékoztató táblát helyeztek el. Ezt követően a diákok bemutatták az iskola tanára, Zsidó Ferenc Zeyk Domokos utolsó estje című színpadi jelenetét (Antal Erzsébet és Tekeres Imola tanárnők rendezésében). A diákoknak szemmel láthatóan sikerült azonosulni a megformált szereplőkkel: a darab a Gyárfás-kúriában elfogyasztott utolsó vacsora főbb momentumait vázolja Petőfivel és a kúriát lakó Varga családdal. Hiteles forrásokból kiindulva, megpróbál információkat is közölni Zeyk Domokosról, ugyanakkor a karaktert is igyekszik bemutatni, vázolni, milyen gondolatokkal, érzésekkel készültek a résztvevők a másnap esedékes fehéregyházi csatára, melyről sejtették, hogy életük ütközete lesz: mivel négy- ötszörös túlerővel kellett szembenézniük, a halál lehetősége is elég egyértelmű. Szívükben ott van a családféltés, de mindannyian felnőnek a feladathoz: vállalják, amit megkíván a haza és becsület.
A rendezvény zárómozzanataként az iskola zenekara, a Zeyk Band egy saját dalt adott elő Zeyk Domokosról, zenében is tisztelegve a jeles névadó előtt.
Zsidó Ferenc Népújság (Marosvásárhely)

Székelyföldi magyar városok polgármestereinek V. találkozója
Ötödik alkalommal gyűltek össze csütörtökön a székelyföldi magyar városok polgármesterei. Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós után ezúttal az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély adott otthont az eseménynek.
Ezen alkalmak célja lehetőséget teremteni a személyes találkozásra, hogy az elöljárók megvitassák a székelyföldi településeket érintő problémákat, illetve tapasztalatot cseréljenek adott kérdésekben. A találkozókra kéthavonta kerül sor, mindig más városban, és minden alkalommal más tematika köré épülnek. Az erdőszentgyörgyi találkozó központi témája a székelyföldi demográfiai változások ismertetése és a fiatalok külföldi munkavállalásának aránya, illetve ennek okai voltak. A Rhédey-kastélyban megtartott eseményen a házigazda Csibi Attila-Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere mellett részt vett Fülöp László, Szováta, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Lázár Kis Barna, Barót, Gyerő József, Kovászna, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós, Tóth Sándor, Nyárádszereda, valamint Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere.
Az eseményen Menyhárt István, az Europe Direct központ projektmenedzsere bemutatta Erdőszentgyörgyöt, a turisztikai látványosságokat, illetve ismertette a folyamatban lévő projekteket is, többek között szólt a kastély udvarának a parkosításáról, egy Rhédey-szoba berendezéséről, valamint a kastélymennyezet és a pince restaurálásáról is. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a képviselőit követően De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének főtitkára az általuk létrehozott és működtetett hálózatot ismertette, felkínálva annak lehetőségét, hogy bármelyik erdélyi város csatlakozhasson. Jelenleg egyetlen székelyföldi város a tagja a szövetségnek, ez pedig Erdőszentgyörgy.
Dr. Csala Dénes egyetemi adjunktus, blogger online bejelentkezése során Demográfiai változások és kilátások Székelyföldön címmel tartott előadást, amelyben statisztikai adatokkal alátámasztva mutatott rá arra, hogy Székelyföldön elsősorban mi okozza a legtöbb ember halálát, milyen mértékű elöregedésről beszélhetünk, illetve hogyan változik az átlagéletkor az idő előrehaladtával.
Fanici Mihály, az Új Nemzedék Központ hálózati és innovációs igazgatója, a Szontágh Szabolcs ifjúságszakmai igazgatóval közösen képviselt kutatóközpont tevékenységét ismertette. Beszámolt arról, hogy 15-29 év között fiatalok körében végeznek felméréseket, többek között a nemzet- és identitástudatot, nyelvismeretet, nemzeti hovatartozást kutatva. Fanici a birtokában lévő információkra alapozva kiemelte, a migrációs potenciál a társadalom minden rétegét áthatja, és a migráció kérdésköréről mint veszélyről beszélni kell.
A találkozó során a jelen lévő polgármesterek meglátogatták a helyi református templomot, valamint idegenvezető kíséretében a kastély tematikus szobáival is megismerkedhettek. A következő alkalomra novemberben Nyárádszeredában kerül majd sor.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)