Kértük a teljes ügyiratot, nem adták
Miután befejeződött a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult bírósági eljárás előzetes szakasza és kezdődhet a per elsőfokú tárgyalása, szerkesztőségünk a Hargita Megyei Törvényszéktől kérte, tegyék lehetővé az ügyirat tanulmányozását.
Elsősorban a Csíkszereda volt polgármestere és tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere ügyében készült, a korábban ismertetett, kivonatolt változattól eltérő teljes vádiratot, a tanúk nyilatkozatait, illetve a tavalyi házkutatások napján az országos sajtóba kiszivárgott feljelentéseket szerettük volna megismerni.
A törvényszék hivatalos átiratban közölte, a dosszié anyagainak megtekintésére mindaddig nincs lehetőség, amíg nem döntenek arról, hogy a per tárgyalása nyitott vagy zárt lesz. Egyedül a kivonatolt, 17 oldalas vádiratról készült másolatot bocsátották rendelkezésünkre. Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a per áthelyezését kérelmezte a Marosvásárhelyi Ítélőtáblától, erről később döntenek.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Bírói részrehajlástól tart a DNA Csíkszeredában
Nem bízik a Hargita megyei törvényszék bíráinak pártatlanságában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), ezért kérte a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult per áthelyezését a Maros megyei törvényszékre – derül ki a kérés indoklásából.
A Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere és hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere ellen indult bírósági eljárás elsőfokú tárgyalása a vádhatóság peráthelyezési kérése miatt nem kezdődött el. Mivel a kérés indoklásáról nem esett szó az elhalasztott tárgyaláson, ezt először a DNA bukaresti központjától kértük, ott azonban a Hargita megyei törvényszékhez irányítottak.
A törvényszék válaszából kiderült, az ügyben a Marosvásárhelyi Ítélőtábla illetékes, mivel a kérést ott nyújtották be. Az ítélőtáblától végül megkaptuk az áthelyezési kéréshez csatolt indoklás rövid összefoglalóját. Mint írják, a január 28-án benyújtott kérésben a DNA a büntetőjogi perrendtartás 71. és 72. cikkének megfelelően kéri a per tárgyalásának áthelyezését a Maros megyei törvényszékre. A kérés indoklása kitér azokra a cselekedetekre, amelyek miatt a két személy ellen vádat emeltek, de a Ráduly és Szőke által a vádemeléskor betöltött tisztségekre is – derül ki a válaszból.
„A vádlottak által betöltött polgármesteri és alpolgármesteri tisztség, az a tény, hogy a lakosság nagy többsége választotta meg őket, és a közösség sajátossága megerősítik azt az elfogadható gyanút, hogy a Hargita megyei törvényszék bíráinak pártatlanságát mindez befolyásolhatja” – olvasható az indoklásban.
Megjegyzik továbbá, azokat a cselekedeteket, amelyek miatt a két vádlottat bíróság elé állították, nagy érdeklődés követi Csíkszeredában és Hargita megyében. A vádhatóságtól nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy miért most, az elsőfokú tárgyalás kezdetén nyújtották be ezt az áthelyezési kérést, és nem korábban. A kérésről február 26-án dönt a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, akkor derül ki, hogy hol folytatódik a per tárgyalása.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Drakula szegény öregeket simogat
Elbeszélgettünk a magyarellenesnek tartott gárdát létrehozó Bogdan Diaconuval, és kiderült: a K1-es harcművészbajnok vezetésével létrehozott, Drakuláról elnevezett Karóbahúzó Vlad Őrjárat csak az idős, szegény embereknek fog segíteni a hatóságokkal együttműködve. Diaconu pártja, az Egyesült Románia Párt (PRU) pedig csak a korrupt magyar politikusoktól akarja megvédeni a magyarokat az RMDSZ betiltásával.
Még egy éve sincs, hogy Diaconu pártja megalakult; a politikus korábban magyarellenes kirohanásaival, nemrég az RMDSZ betiltásának ötletével, legújabban pedig a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal keltett nagy médiavisszhangot. Az MNO által megkérdezett Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a politikus a Jobbik receptjét másolná le, de kérdéses, hogy sikerül-e neki.
Van még jelentkező
Mióta a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor meghalt, sokan pályáznak a szavazóira. Nem csak Traian Basescu startolt rá a radikálisabb jobboldali voksokra a Moldovai Köztársasággal való egyesülés ügyében, de az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges szervezet is pártot alapított. Utóbbit Diaconu komolytalannak tartja, mert nincs tiszta ideológiájuk. „Oroszlánok nem kezdenek kölyökkutyákkal” – zárta ki az együttműködés lehetőségét.
Ismert magyarfaló
Diaconunak korábban is volt néhány magyarellenes húzása: követelte már a Jobbik betiltását, a magukat „románellenes” kijelentésekre ragadtató külföldiek kiutasítását, indított kampányt a magyar termékek ellen, törvényt terjesztett be a magyar feliratok és utcanévtáblák betiltására, illetve a nemzetiségi nyelvhasználat büntethetővé tételére a romániai közintézményekben. Láthatóan különösen fájó pont számára az autonómia is, amelynek még a megemlítését is börtönnel sújtatta volna egy 2014 nyarán benyújtott törvényjavaslatában.
„Nekem van magyar barátom, de…”
A pártvezető ehhez képest az MNO-nak adott nyilatkozatában leszögezte: ő a romániai magyarokat sosem támadta, csak az RMDSZ-t és más politikai erőket kritizált, mert „területi autonómiáért és elszakadásért küzdenek”, ami ellen szerinte jogos a fellépés. „Calarasi megyei képviselőnk büszke magyar és román, ez beszédes példa, mennyire is utálom a magyarokat” – közölte, hozzátéve: a magyarellenes háború „mítoszát” éppen a magyar politikusok szítják önérdekből, „akik autonómiaharcost játszanak, és meggazdagodnak ahelyett, hogy a románok és magyarok jólétén dolgoznának”.
Szerinte a PRU csak a korrupt politikusaikra jelent veszélyt, nem a magyarokra.
Nehezményezte viszont, hogy Magyarország azzal „szítja az indulatokat”, hogy politikai menedékjogot ad a korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es Markó Attilának. Markó Attila ügye egyébként láthatóan bántja Diaconut, aki Orbán Viktornak írt nyílt levelében korábban megüzente, hogy „egy olyan nép türelmével játszik, amely Budapesten egyszer már felrakta a bocskorát a Parlamentre”.
Arccal az RMDSZ-nek
A szélsőséges pártvezér nekünk azt mondta, azért is nyújtotta be az RMDSZ-t illegálisnak, alkotmányellenesnek és államellenesnek nyilvánító törvényjavaslatát, mert szerinte a párt prominensei, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pénzelte a „terrorista” vezetőkkel rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor határozottan cáfolta ezt, és elmondta: Diaconunak minden héten van egy tucat magyar- és RMDSZ-ellenes tervezete, de eddig egy sem ment át a parlamenten; „bízzunk benne, hogy ez így is marad”.
Így lesz Erdély Koszovó?
A román politikus nehezményezte azt is, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján Antal gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki a városházára. Ilyen augusztus 20-án Magyarországon elképzelhetetlen lenne – érvelt.
Ami akár a magyar, akár a székely zászlót illeti, ugyanaz a baja vele, mint az autonómiával: szerinte ezek a szeparatizmus jelei, a magyar vezetők pedig segítségükkel aláássák az államot, és egy új Koszovót hoznának létre, ami szerinte Tőkés László leghőbb vágya.
A magyar jelképeket tényleg nem szereti, egy 2012-es kijelentése szerint ugyanis „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre”.
„Magyarok, forduljatok hozzánk!”
A politikus azt is elmondta, mi a baja az autonómiával, noha Katalóniától Dél-Tirolig a legtöbb autonómia gazdasága erősebb az anyaállaménál. Diaconu szerint a székely autonómia elriasztja a befektetőket a „magyar politikusok által szított etnikai konfliktusok miatt”, és mert a magyarok nem tanulják meg az államnyelvet.
A szélsőjobboldali vezető szerint a PRU többet tehet a magyar közösségért, mint a magyar szervezetek, mert csak a gazdasági ügyekre koncentrálnak, és kinyitnák a régiót a befektetések előtt a „népét sötétségben tartó” RMDSZ-szel szemben, amelynek „kiskirályként viselkedő polgármesterei már így is túl önállóak, képzeljük el, mi lenne, ha még autonómia is lenne”. A korrupció kapcsán annyit azért megengedett, hogy az nem etnikai ügy, származástól függetlenül építik a kleptokráciát a korrupt politikusok, a szegénység elől a magyarok és a románok egyaránt nyugatra menekültek. Ezen semmilyen autonómia nem segítene – mondta.
Rendszer- és magyarellenes
Hogy Székelyföld miért tudott vagy miért nem tudott fejlődni, arra rengeteg magyarázat van, de amit Bogdan Diaconu állít, annak semmi alapja nincs– mondta minderre az MNO-nak Kelemen Hunor.
Székely István Gergő szerint sem dől a pénz a székely megyékbe. Noha a román média azt szokta hangsúlyozni, hogy a régió életképtelen volna gazdaságilag a visszaosztott források nélkül, tény, hogy a térség szegény, és lényegesen kevésbé részesül a gazdagabb megyék befizetéseiből, mint a legszegényebb havasalföldi és moldvai megyék – mondta.
A PRU rendszerellenes pártként próbálja magát meghatározni, Diaconu lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a hatalmi rendnek az RMDSZ és a magyarok is részei. Egyébként tény, hogy a magyar párt a kormányzati vagy kormányközeli pozícióban eltöltött csaknem húsz év alatt könnyebben hozzáfért a forrásokhoz, és ez kitermelt korrupciós ügyeket a magyarok körében is. Ugyanakkor ezek felgöngyölítése esetenként alkalmat adott politikai boszorkányüldözésre is ártatlanokkal vagy pitiáner ügyek elkövetőivel szemben – véli Székely.
Ezt Kelemen Hunor is megerősítette, mondván: az egyébként legitim korrupciós harc árnyékában végzett politikai leszámolást jól példázza az RMDSZ-es csíkszeredai polgármester és helyettese, Ráduly Róbert valamint Tőke Domonkos esete, akiket annak ellenére távolítottak el posztjukról, hogy korrupciós vádak végül fel sem merültek.
Drakula harcosai? Inkább Üdvhadsereg…
Diaconu a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal szélsőségesen nacionalista, egyebek között magyarellenes félkatonai szervezetet kíván létrehozni, amit mélységesen elítélnek – mondta az MNO-nak Kelemen, hozzátéve: reméli, nem kerül sor magyarellenes incidensekre az őrjárat részéről. Egyébként a gárda tagjai néhány kivételtől eltekintve magyart csak a tévében láthattak – tette hozzá.
A szélsőséges politikus egészen más képet festett az alakulatról: igazi jótékonysági szervezetként írta le. „Mi nem olyanok vagyunk, mint a Magyar Gárda vagy a HVIM, a félkatonai szervezetek. Nem keressük a konfliktust. Afféle üdvhadseregként dolgoznánk, csak román stílusban” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ők csak akkor mennek magyar területekre, ha hívják őket, például azok a szegények és öregek, akikkel az RMDSZ nem törődik. Hamarosan bemutatják az őrjárat szabályzatát, s „minden tiszta és világos lesz” – ígérte.
Remélem, Magyarország nem készül háborúra a Vlad Tepes Őrjárat miatt – fűzte hozzá gúnyosan.
Romantikus erőszak
Ez mind szép, de ha nem terveznek erőszakkal fellépni, akkor miért egy K1-es világbajnok vezeti az őrjáratot – kérdeztük, mire Diaconu azt mondta, hogy a kiszemelt Daniel Ghita az ifjúság példaképe, az erdőirtások elleni tiltakozás jelképe, és a párt színeiben indul egy bukaresti kerületi választáson is.
Székely szerint viszont egyértelmű, hogy az őrjárat a Magyar Gárdához hasonló próbálkozása a PRU-nak. Hiába vezetik fel úgy, hogy majd ők öreg néniket fognak átsegíteni a zebrán, nem véletlen, hogy Vlad Tepes nevét választották, aki a párt logóján is szerepel, a gárdaparancsnok pedig K1-bajnok.
Civil kurázsi
Kelemen Hunor kétségét fejezte ki afelől is, hogy a román társadalom vevő lenne Diaconuék gárdájára. Ezt támasztotta alá Székely is: mint mondta, a civilek azonnal reagáltak, és feljelentették az őrjáratot. Valóban, a szervezet megalakulása után nem sokkal Dumitru-Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár aláírásgyűjtésbe kezdett a betiltása érdekében. Diaconu az MNO-nak erre úgy reagált, szerinte a tanár csak a médiafelhajtást keresi, de „sajnos” már más, Soros György által pénzelt roma és antirasszista szervezetekkel kell osztoznia rajta, akik szerinte szintén a PRU-val akarják bizonygatni létjogosultságukat. Soros egyébként is Diaconu bögyében van, az amerikai mágnást a román kultúra ellenségének tartja, szerinte az általa pénzelt civilek kritikái miatt tiltotta le az Adevarul nevű portál a politikus blogját, valamiféle rosszul értelmezett polkorrektség miatt.
Kis román történelemlecke
Ami a történelmet illeti, a pártvezér egészen sajátos szemléletet vall: mint kérdésünkre közölte, az Erdéllyel kapcsolatos magyar területi igények abszurdak, mert a románok már azelőtt ott éltek, hogy a magyarok megérkeztek volna, ezért azt visszakövetelni olyan lenne, mintha a törökök akarnák visszakapni az ottomán hódításokra hivatkozva Budapestet. Ellenben a Romániához Besszarábia néven alig húsz évig, 1920 és 1940 között tartozó Moldovai Köztársaság Romániához csatolása szerinte legitim lenne. Talán érdemes lenne elolvasnia Lucian Boia román történész legújabb műveit, amelyekből kiviláglik: a románoknak a világon semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre.
Utállak, de fogjunk össze!
A pártvezért a migráció kapcsán is kérdeztük, ekkor már egészen más véleménnyel volt a magyarokról, sőt a miniszterelnökről is. „Életemben először mondtam jót Orbán Viktorra, amikor kijelentettem: kerítést kell építenünk, ahogy ő tette.” Építene is a muzulmán invázió ellen, ha a PRU kormányozná Romániát. Egyesítsük erőinket, mint Hunyadi János idején, és ne verjenek éket közénk a magyar szeparatista mozgalmak – javasolta Diaconu.
Homályos jövő
Bár Diaconu arról beszélt, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, addig még igen rögös lehet az út: mint Székely István Gergő elmondta, kérdéses, hogy alakul a PRU viszonya az Új Jobboldallal, a román szélsőjobb mennyire fogadja el Diaconu szociáldemokrata múltját, és – újfent szembeköszön a jobbikos párhuzam – honnan lesz pénze a párt felfuttatásához.
Kelemen sem jósolt komoly jövőt az Egyesült Románia Pártnak, felidézve, hogy az első kongresszus után Diaconuék egyik legerősebb szervezete, a Bukarest 2. kerületéhez tartozó egység feloszlott, mert a vezetést túl korruptnak és diktatórikusnak találta. Diaconu maga Bukarest főpolgármesteri székéért indul, de nincs sok esélye. A kutató szerint a PRU-nak inkább vidéken lehet némi sansza arra, hogy megvesse a lábát.
Veczán Zoltán. mno.hu

Hárítanak az igazságügyi intézmények Rádulyék ügyében
Többszöri levélváltás után sem derült ki egyértelműen, hogy valójában melyik igazságügyi intézmény illetékes arra, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által benyújtott, a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult büntetőper tárgyalásának áthelyezésére vonatkozó kérésről egy másolatot bocsásson rendelkezésünkre.
Nem annyira az információszolgáltatás nehézkessége, hanem inkább az ellentmondások, és az illetékességek elhárítása miatt érdekes és tanulságos az a levelezés, amit több igazságügyi intézménnyel, hatósággal folytattunk az elmúlt két hétben – számol be keddi címlaptörténetében a Csíki Hírlap. Arról a dokumentumról kértek egy másolatot, amelyet a DNA nyújtott be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához kérve, hogy Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere és hivatala gyakorlásától eltiltott alpolgármestere ellen indult pert ne Csíkszeredában, hanem Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Törvényszéken tárgyalják.
Másolat helyett összefoglaló
A levelezés már akkor megkezdődött, amikor a február 1-jei tárgyaláson elhangzott, hogy az ügyészség peráthelyezési kéréssel élt. Első címzettünk a DNA  bukaresti központja volt, ahonnan azt az operatív válasz jött, hogy az igényelt információért a Hargita Megyei Törvényszékhez kell fordulni. A másolatot ezért a törvényszéktől kérte a napilap, amely hamarosan válaszolt, hogy a dokumentumot a Marosvásárhelyi Ítélőtáblától kell igényelni, mert az az egyetlen illetékes törvényszék, amely eldönti, hogy ezt elküldi vagy sem. Az ítélőtábla, amelynek szintén továbbították a kérést, küldte az eddig egyetlen, lényegi információkat is tartalmazó választ az ügyben – az ügyészségi kérés egy rövid összefoglalóját.
Eredménytelen körök
Az összefoglalót már ismertettük, az indoklás fontos része a következő: „A vádlottak által betöltött polgármesteri és alpolgármesteri tisztség, az a tény, hogy a lakosság nagy többsége választotta meg őket, és a közösség sajátossága megerősítik azt az elfogadható gyanút, hogy a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságát mindez befolyásolhatja”. Az ítélőtábla egyúttal közölte, hogy magát a dokumentumot a DNA marosvásárhelyi területi irodájától kell igényelni, mivel ők nyújtották be ezt. Következett a marosvásárhelyi irodánál való érdeklődés, az írásbeli kérésre pedig meg is jött a válasz – a dokumentum másolatát az ítélőtáblától kell kérni, mert ez az egyetlen illetékes törvényszék, amely arról dönthet, hogy hozzáférhető vagy sem ez az információ. A Csíki Hírlap természetesen újabb megkereséssel fordult az ítélőtáblához.
Kérdések válasz nélkül
Mivel a levelezések közben újabb kérdések merültek fel, néhányat ezek közül megfogalmaztunk a helyzet pillanatnyi alakulása szerint általunk illetékesnek vélt igazságügyi intézmények felé. Megkérdeztük, hogy miért az elsőfokú tárgyalás kezdetén nyújtotta be az ügyészség a peráthelyezési kérést, és nem korábban. Azt is megkérdeztük, mit ért a vádhatóság az áthelyezési kérés összefoglalójában említett, a lakosság sajátosságára vonatkozó indokláson. A kérdések közül egyikre sem kaptunk még választ – számol be a Csíki Hírlap. Székelyhon.ro

A korrupció ellen harcol Bukarest vagy az autonómia ellen?
A román hatalom, de mondhatjuk azt is, hogy a román politikum évek óta, lényegében Victor Ponta 2012-es, választások előtti hatalomra kerülésétől magyarellenes offenzívában van. Hosszan sorolhatók a példák az anyanyelvhasználati jogaink gyakorlásának akadályozásától a szimbólumaink elleni háborún keresztül Beke István ügyéig, melyet egyszerre használ a román politikai- és média-„elit” magyarellenes hangulatkeltésre, a románok idegeinek felborzolására és a magyar nemzeti közösség megfélemlítésére.
S most itt van a két legújabb ügy, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester DNA-s vegzálása, valamint egy nyilvánvalóan alkotmányellenes törvény hallgatólagos képviselőházi elfogadása, mely egyetlen tollvonással visszavonná mindannak a nagy részét, amit az RMDSZ állítólagosan kiküzdött a nyelvi jogok terén.
Lám, itt üt vissza kőkeményen az apró lépések politikájának nevezett antitaktika. 
Két évtizede már tisztán látni lehetett, hogy Magyarország hamarabb lesz az EU és a NATO tagja, mint Románia. Azt is tudni lehetett, hogy egyhamar nem áll elő olyan kedvező nemzetközi kontextus, amikor Magyarország nyomás alá helyezheti a nála nagyobb, gazdagabb és katonailag erősebb Romániát. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar támogatásnak meg kellene kérni az árát. 
Ehelyett mi történt? A magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség 1994-es hatalomra kerülése után egyfajta negatív licitet indított: ki tud inkább jóban lenni a (szembeötlően magyarellenes) szomszédokkal? Ki tudja jobban feladni a magyar érdekeket? A felvidéki illetőleg erdélyi legitim magyar szervezetek kinyilvánított ellenkezése dacára kötötték meg a magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést,  benne az emlékezetes határklauzulával, mely a békés határmódosítás lehetőségét is kizárja, rögzítve, hogy Magyarországnak nincs és nem is lesz területi követelése a szomszédaival szemben. Mindezt úgy, hogy ellentételezésként a magyar fél nem kapott lényegében semmit.
Az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormány, ha nem is szállt be a licitbe, de elfogadta az új paradigmát, a konfliktusmentességre való törekvést. Erre az indíthatta, hogy amennyiben visszatér az Antalli hűvös szomszédságpolitikához, a baloldali média messzemenően kihasználta volna azt ellene. Ezzel együtt, ha kisebb is a felelősség, de azért megáll abban a tekintetben, hogy Orbánék nem készítették elő hangulatilag azt, hogy bizony Magyarország csak akkor támogatja Románia euroatlanti csatlakozását, ha Bukarest intézményesíti a háromszintű magyar autonómiát. 
A módszeres önfeladásban az RMDSZ-elit is partner volt 1996. november 28-tól kezdve. Az év őszén Markóék még határozottan ellenálltak az alapszerződés ügyében, viszont miután ’96 végén koalíció szerződés nélkül, később be nem tartott szóbeli ígéretekért cserébe a kormányra lépéssel feladták a legfőbb politikai eszközt, a külpolitikai nyomásgyakorlást, s a végrehajtó hatalomban való részvételükkel legitimálták kifelé a román kormányt, lényegében még többet tettek a nemzetpolitikai lehetőségek kihasználatlanul hagyásáért, mint a magyar álbaloldal.
Most isszuk a levét annak az önfeladó politikának, melyet elsősorban a szocialista-szabad demokrata politika, valamint az RMDSZ folytatott 1995 és 2005 között elegészen a gyászos dátumig, 2005. szeptember 26-ig, amikoris Gyurcsányék elfogadtatták a magyar parlamenttel Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli támogatását.
Még ezután is lett volna lehetőség a politikai váltásra. 
2009-ben, miután az RMDSZ kikerült kormányból, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés egy új start lehetőségét hordozta magban, amivel azonban az RMDSZ nem kívánt élni. Mint ahogy porhintés volt a Székelyek Nagy Menetelésének RMDSZ-es támogatása, valamint az RMDSZ és az MPP által szignált, Izsák Balázs által méltán közvitára alkalmatlannak nyilvánított, a történelmi Székelyföld helyett három, 1968-ban megrajzolt román megyére vonatkozó ál-statútum is. Mi sem árulkodóbb, mint az a tény, hogy még ezt a több sebből vérző tervezetet sem nyújtották be a parlamentbe? Annak csupán az volt a funkciója, hogy erősítse Kelemen Hunor államelnöki kampányát Szilágyi Zsolttal szemben. 
Most ismét itt lenne az alkalom, hogy visszatérjünk közösen a brassói útra, hogy húsz elvesztegetett év után sarkára álljon az RMDSZ vezetése és kezet fogjon az autonómia lángját őrzőkkel, s közösen megfogalmazzanak egy határozott arcélű, következetes autonómiapolitikát. Ezt a lehetőséget azonban a zsákmányszerzésre szakosodott, önmagából kifordult szervezet vezetői borítékolható módon nem fogják kihasználni. 
S hiába szorul a hurok egyre több RMDSZ-es politikus nyaka körül, a megmaradtak bíznak abban, hogy rájuk nem kerül sor. 
Vélhetően nem is kerül. 
Kelemenék is veszik Bukarest üzenetét: azok a közismert és népszerű polgármesterek kerültek elsősorban célkeresztbe, akik mindig is autonomisták voltak, legyen szó akár az MPP, akár az RMDSZ prominenseiről. Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád meghurcolása nyilvánvalóan nem a korrupció elleni harc része, hanem a magyar autonómiapolitika elleni nyílt támadás. 
Célja a megfélemlítés, üzenete egyértelmű: lapítani kell, engedelmes bábként kell viselkedni, nem okozni kényelmetlenséget a bukaresti hatalomnak. Az a legnagyobb baj, hogy mindezek teljesítése nem esik majd nehezére az idén kerek húsz esztendeje önfeladó, neptuni ihletettségű, a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikát folytató RMDSZ vezetésnek. Sőt, nagyon is otthonosan mozognak ebben a szerepkörben. Nem látni a fényt az alagút végén. Amíg az erdélyi magyar politikát a Bukarestből irányított RMDSZ dominálja, nem is lesz változás.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

Nehéz időket élünk
Kelemen Hunor: perverz eszköz lett az igazságszolgáltatás 
Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a torjai disznótoros fesztiválon kérdeztük Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, illetve Beke István és Szőcs Zoltán ügyéről. Kelemen szerint mindez a magyar közösségek vezető személyiségeinek eltüntetési szándékáról szól.
– Mi az Ön véleménye az Antal Árpád elleni kivizsgálásról?
– Ami minket ebben az ügyben bosszant és felháborít, hogy a korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak levenni a közösségek éléről, akik bebizonyították, hogy képesek hosszú távon tervezni, építkezni, jövőt teremteni: Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád. Mindegyik esetében bebizonyosodott vagy be fog bizonyosodni, hogy korrupcióról szó sincs. Ezek a folyamatos próbálkozások, hogy a magyar közösségek vezetőit eltüntessék a térképről, azt fogják eredményezni, hogy a magyar emberek bíróságba, ügyészségbe vetett cseppnyi, megmaradt bizalma is elpárolog. Elpárolog, mert azt látják, hogy a közösség számára eredményeket felmutató és nagy tiszteletnek örvendő személyeket olyasvalamivel támadnak, ami nem igaz. Ilyenkor mindenkiben felmerül a gyanú, hogy talán valami egyebet követnek, más szándékkal próbálnak eljárni.
– Mit javasolt Antal Árpádnak, mit tegyen? 
– Én azt mondtam Ráduly Róbertnek és Antal Árpádnak is, hogy ilyenkor két lehetőség merül fel. Hátralépünk, és feladjuk, vagy megyünk előre. Az utóbbit tartom helyesnek, mert ha nem hátrálunk, nem adunk lehetőséget céljuk elérésére. Ezt kell tennie minden olyan közösségi vezetőnek, akit teljesen indokolatlanul és alaptalanul próbálnak befeketíteni. Az, hogy Antal Árpádot az ügyész – a dokumentumokat látva – hazaengedte, a feljelentő érveit nagyon nagy mértékben érvénytelenítette. Nagyon nehéz időket élünk. Az igazságszolgáltatást használják fel olyan dolgok „elrendezésére”, amiket más eszközökkel, 20–25 éve nem tudtak elérni: megroppantani a magyar közösséget. Az egyházi ingatlanok államosításával, a Mikó-üggyel kezdődik, és eljutunk az Antal Árpádot ért támadásig. Mindig a bírósági eszközöket használják a szimbólumok, a nyelvhasználat, a himnuszéneklés és mindenféle megszerzett jogok semmissé tétele kapcsán. Az igazságszolgáltatás döntését a politikus nem tudja felülbírálni. Egy perverz eszközt találtak ki, és ennek van a legnagyobb kockázata mindenféle szempontból. Amint az emberek elveszítik a bizalmat az igazságszolgáltatásban, akkor előbb-utóbb ők maguk keresnek megoldásokat igazuk érvényesítésére.
– A magyar közösséget az ún. székely terroristák ügye is nagyon érzékenyen érinti…
– Ezt sem lehet másképpen nézni, mint abból a szemszögből, hogy az igazságszolgáltatás hogyan végzi a munkáját, hogyan jár el. A fontos az lenne, hogy az eljárás átlátható és gyors legyen, a bíró az igazságot mondja ki. Esetükben sem történhet meg, hogy ameddig nincs bírósági végzés, addig bűnösnek nyilvánítsák, és végképp nem vezethet odáig, hogy ezt az ügyet arra használják, hogy az egész erdélyi magyarságot kollektív bűnösséggel vádolja a román sajtó. Decemberben a Beke-ügy kapcsán arra kértem az államelnököt és a miniszterelnököt, hogy hassanak oda, hogy az ún. véleményformálók, akik azokban a napokban hihetetlenül aljas vádakat fogalmaztak meg, többé ne tehessék. 
Bartos Lóránt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ráduly Róbert Kálmán: „hármunkon áll vagy bukik”
Nem mondta ki egyértelműen, hogy lesz-e polgármesterjelölt. Bár azt sem szögezte le, hogy nem. Azt viszont határozottan kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ az utóbbi időszakban szétesett. A Csíki Hírlapnak adott interjúból az is kiderült, sokkal többet várt el mindazoktól, akik a város ügyeit jelenleg kézben tartják.
– Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész várost érdekli: indul-e a polgármesteri tisztségért Csíkszeredában?
– A lemondásom óta a helyzet alapvetően nem változott, illetve ezt mondtam volna egy héttel ezelőtt is. Időközben annyiban változott, hogy elkezdődött Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghurcoltatása is. Amikor egy éve Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét a maszkosok megrohanták és 24 órára visszatartották, néhány nappal később Antal Árpáddal közösen elhívtuk egy beszélgetésre Tusnádfürdőre. Ott azt mondtam Árpinak, nem az a kérdés, hogy minket mikor visznek el, hanem az, hogy téged vagy engem visznek-e el hamarabb. A múlt heti fejleménnyel annyiban változott számomra a gyerek fekvése, hogy szeretnék egy alapos beszélgetést folytatni az említett két sorstárssal, mert immár hármunkon áll vagy bukik a magyar politikai tartás ügye.
– Kérem, fejtse ki ez utóbbi kijelentését.
– Látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani választási keménykedésen túl nem létezik. Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét. Lassan már csak hármunkon áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája, mert amióta engem is elvittek, azóta a rettegésen és a hallgatáson túl különösebb fejlemény nincs. Holott elmondhatjuk, hogy az utóbbi kilenc hónapban – amióta pályán kívül vagyok – a „községháza” és „városháza” felirat, a városzászló, de a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a közösségünk. Homályosan megfogalmazott jogszabályi mondatok alapján az igazságszolgáltatás elmeszel, kiiktat, megszüntet. Az a baj, hogy a félanalfabéták most elmagyarázzák a nyelvújító szavakat: a városháza és a községháza a polgármesteri hivatal, az önkormányzat pedig a helyi tanács, mert románul „consiliu local”. Ezeknek a téves fogalmaknak a közbeszédbe való beépítése, a másodrendűvé lealacsonyító agymosás sajnos egyik-másik választott elöljárónktól sem idegen. Van egy másik vonatkozás is, amit mérlegelni kell: miért próbálkozzon az ember olyan tisztséget vállalni, amelyet úgysem gyakorolhat, mert a román állam mindenféle aljas eszközzel megakadályozza. Mérlegelnünk kell tehát nekünk is, és a közösségnek is, hogyan tovább.
– Csak hát közben az idő telik...
– Persze hogy telik, de drámai az, hogy mennyire nem voltunk felkészülve Csíkszeredában arra, hogy amennyiben polgármester és alpolgármester nélkül hagyják a várost, akkor ki lép majd a helyükre. Ha az önkormányzati képviselő-testületnek van olyan tagja, aki azon gondolkodik, hogy indulna polgármesternek, akkor azonnal kellett volna jelentkeznie: „Emberek válasszatok meg átmeneti polgármesternek, hogy bizonyítsam tudásomat a közösségnek!”. Ne pedig automata üzemmódba kapcsolni a várost, hogy minden úgy maradt, ahogy Szőke Domokos alpolgármesterrel hagytuk még tavaly áprilisban.
– Tizenegy évig vezette a várost. Ön szerint milyen városvezetőre lenne szüksége Csíkszeredának?
– Szűk tizenkét éve is embert próbáló feladat volt felrázni a városházát és irányt adni, illetve ritmust diktálni a hétköznapi munkában. Ehhez tudás, kapcsolatrendszer és támogatás kellett, amit a városvezetés meg is kapott a választásokon, akkor a szavazatok 73 százalékát szereztük meg. Mi nem egy gyökértelen, kozmopolita város élére kerültünk, hanem egy római katolikus többségű, értékcentrikus, szabálytisztelő közösség élére. Voltak nehéz küzdelmek, amiket gyorsan elfelejtünk: ilyen volt például a vörös csillag kitűzése az emlékműre. Akkor felhívtam a tűzoltóparancsnokot és leordítottam a fejét: fél órája van, hogy levegye. A csillag el is tűnt. Kíváncsi vagyok, ki lesz az a székely elöljáró, aki egy ilyen típusú történetben lépni mer és megoldja. Számos olyan történet volt, amikor a közösségi becsület nevében lépni kellett, és léptünk is. Ettől más ma Csíkszereda, mint mondjuk Marosvásárhely. Érdemes ma elmenni Marosvásárhelyre, és a főtéren bemenni egy üzletbe, ahol a magyar eladó nem mer megszólalni magyarul, ha van az üzletben egy román. Ez bizonyára összhangban van azzal, hogy ott a magyar önkormányzati képviselők az ülésen nem használják az anyanyelvüket. Nekik most nem a választási listákról kellene beszélniük, hanem arról a tartásról, amit bevisznek a választás után a városházásra, és onnan „szétterítik” a városra: azt, hogy a magyar nyelv pont olyan fontos, mint a hivatalos nyelv.
– Egyszerű polgárként hogyan látja napjaink Csíkszeredáját?
– Egyértelműen látszik, az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy két alapembert egyik napról a másikra elveszít. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy nem is találta meg a megfelelő kiutat abból az átmenetből. Amikor négy éve az emberek előválasztásra jelentkeztek, mindenki abban a tudatban tette, hogy Ráduly Róbert Kálmán lesz a polgármester, Antal Attila és Szőke Domokos pedig alpolgármesterként folytatja a munkát. Tehát olyanok jelentkeztek, akik kizárólag döntéshozatali szerepkört akartak vállalni, nem végrehajtóit. Ez így is lett, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem volt úgynevezett árnyékkormány, amit elő lehetett volna léptetni. Én nem engedtem volna meg azt a luxust, hogy ne legyen háromfős vezetés, vagyis egy megbízott polgármester és két alpolgármester abban a helyzetben, amikor a testületre rászakadt a végrehajtói szerepkör is. Minden komoly emberre szükség lett volna. Ez a hiányosság rányomta mindenre a bélyegét.
– Mire érti ezt? Mondjon néhány példát!
– Minden önkormányzati képviselő kellett volna kapjon két tömbházat, amit napi rendszerességgel ellenőriz, hogy zajlik-e a hőszigetelés. Ez sajnos nem történt meg. Mivel sem a megbízott polgármester (Antal Attila), sem a Szőke Domokost helyettesítő alpolgármester (Füleki Zoltán) nem volt képes megfelelő módon pótolni Domokost a hőszigetelés kérdésében, ezért ennek egyik fontos lenyomata egy ötmillió lejes veszteség a városnak, ami lehet még több is, mert június végéig minden hőszigetelést be kell fejezni. Ebben a tavaszi februárban a cégeknek már rég kellene dolgozniuk.
– Ha már nincs is ott a városházán, szavaiból kitűnik, hogy folyamatosan figyeli a csíkszeredai fejleményeket. Ha kérnék, adna tanácsokat?
– Ha elválsz a feleségedtől, a gyerekek még a tieid, így az teljesen természetes, hogy ha még el is tiltanak tőlük, aggódsz a sorsukért. Így az is természetes, hogy figyelem a közügyeket. Csak egy példát mondjak: rendkívül kellemetlenül érintett a nyolc rendőrnek megszavazott ingyenes úszóbérlet ügye. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írtam az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezzem: értem én, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ne felejtsük el, hogy még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti balesettől, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva. Ugyanakkor a megyei rendőrparancsnok (Radu Sandu Moldovan) mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Sőt, mivel én kértem a lemondását, ennek hatására indult el ellenünk az első akció, amikor a szekus világ szolgái mondvacsinált dolgokra hivatkozva az életünkre törtek. Szóval bennem kérdőjeleket hagyott, hogy hol van a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületben az a tartás, amit mi képviseltünk. Ezek szerint csak én és Szőke Domokos képviselte volna? Nekem fájna, ha így lenne.
– Mivel nem kaptam egyértelmű választ, ezért visszatérek: vállalna újabb mandátumot polgármesterként?
– Ezelőtt egy héttel egyértelműen azt mondtam volna, hogy nem, hiszen azok a körülmények, amelyek miatt becsületből lemondtam, azok továbbra is állnak. Azóta egy újabb, rendkívül kellemetlen esemény következett be. Sepsiszentgyörgy polgármesterének elvitele kapcsán most már ott van az is, hogy lassan mindenhol Fazekas Jánosok (miniszter volt a Ceaușescu-korszakban – szerk. megj) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben megmaradjanak, kifelé pedig el lehessen mondani, hogy a magyarok közöttünk vannak. És ha valahol gond akad, akkor oda lehessen küldeni, hogy elmondhassa, mint Fazekas János: „emberek, én vagyok a ti képviselőtök a román kormányban, hát bennem nem bíztok? Csendesedjetek el”. Nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön.
Kozán István. Székelyhon.ro

Ráduly Róbert: az RMDSZ dezintegrálódott
Hevesen bírálta az RMDSZ-t Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda volt polgármestere, aki szerint a szövetség szétesett, a „választási keménykedésen” túl nem is létezik. A Csíki Hírlapnak és a Krónikának adott interjúban a korrupcióellenes ügyészség által hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolt politikus nem adott egyértelmű választ arra, hogy indulna-e egy újabb polgármesteri mandátumért a júniusi helyhatósági választáson.
– Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész várost érdekli: indul-e a polgármesteri tisztségért Csíkszeredában?
– A lemondásom óta a helyzet alapvetően nem változott, illetve ezt mondtam volna egy héttel ezelőtt is. Időközben annyiban változott, hogy elkezdődött Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghurcoltatása is. Amikor egy éve Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét a maszkosok megrohanták és 24 órára visszatartották, néhány nappal később Antal Árpáddal közösen elhívtuk egy beszélgetésre, Tusnádfürdőre. Ott azt mondtam Árpinak, nem az a kérdés, hogy minket mikor visznek el, hanem az, hogy téged vagy engem visznek-e el hamarabb. A múlt heti fejleménnyel annyiban változott számomra a gyerek fekvése, hogy szeretnék egy alapos beszélgetést folytatni az említett két sorstárssal, mert immár hármunkon áll vagy bukik a magyar politikai tartás ügye.
– Kérem, fejtse ki ez utóbbi kijelentését.
– Látni kell, hogy az RMDSZ dezintegrálódott, gyakorlatilag a mostani, választási keménykedésen túl nem létezik. Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét.
Lassan már csak hármunkon áll, hogy az autonómia ügye újra közbeszéd témája lesz-e, mert amióta engem is elvittek, azóta a rettegésen és a hallgatáson túl különösebb fejlemény nincs. Holott elmondhatjuk, hogy az utóbbi kilenc hónapban – amióta pályán kívül vagyok – a községháza és városháza felirat, a városzászló, de a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a közösségünk. Homályosan megfogalmazott jogszabályi mondatok alapján az igazságszolgáltatás elmeszel, kiiktat, megszüntet.
Az a baj, hogy a félanalfabéták most elmagyarázzák a nyelvújító szavakat: a városháza és a községháza a polgármesteri hivatal, az önkormányzat pedig a helyi tanács, mert románul consiliu local. Ezeknek a téves fogalmaknak a közbeszédbe való beépítése, a másodrendűvé lealacsonyító agymosás sajnos egyik-másik választott elöljárónktól sem idegen. Van egy másik vonatkozás is, amit mérlegelni kell: miért próbálkozzon az ember olyan tisztséget vállalni, amelyet úgysem gyakorolhat, mert a román állam mindenféle aljas eszközzel megakadályozza. Mérlegelnünk kell tehát nekünk is és a közösségnek is, hogyan tovább.
– Csak hát közben az idő telik...
– Persze hogy telik, de drámai az, hogy mennyire nem voltunk felkészülve Csíkszeredában arra, hogy amennyiben polgármester és alpolgármester nélkül hagyják a várost, akkor ki lép majd a helyükre. Ha az önkormányzati képviselőtestületnek van olyan tagja, aki azon gondolkodik, hogy indulna polgármesternek, akkor azonnal kellett volna jelentkeznie: „emberek, válasszatok meg átmeneti polgármesternek, hogy bizonyítsam tudásomat a közösségnek!”. Ne pedig automata üzemmódba kapcsolni a várost, hogy minden úgy maradt, ahogy Szőke Domokos alpolgármesterrel hagytuk még tavaly áprilisban.
– Tizenegy évig vezette a várost. Ön szerint milyen városvezetőre lenne szüksége Csíkszeredának?
– Szűk tizenkét éve is embert próbáló feladat volt felrázni a városházát és irányt adni, illetve ritmust diktálni a hétköznapi munkában. Ehhez tudás, kapcsolatrendszer és támogatás kellett, amit a városvezetés meg is kapott a választásokon, akkor a szavazatok 73 százalékát szereztük meg. Mi nem egy gyökértelen, kozmopolita város élére kerültünk, hanem egy római katolikus többségű, értékcentrikus, szabálytisztelő közösség élére.
Voltak nehéz küzdelmek, amiket gyorsan elfelejtünk: ilyen volt például a vörös csillag kitűzése az emlékműre. Akkor felhívtam a tűzoltóparancsnokot és leordítottam a fejét: fél órája van, hogy levegye. A csillag el is tűnt. Kíváncsi vagyok, ki lesz az a székely elöljáró, aki egy ilyen típusú történetben lépni mer, és megoldja. Számos olyan történet volt, amikor a közösségi becsület nevében lépni kellett, és léptünk is. Ettől más ma Csíkszereda, mint mondjuk Marosvásárhely.
Érdemes ma elmenni Marosvásárhelyre és a főtéren bemenni egy üzletbe, ahol a magyar eladó nem mer megszólalni magyarul, ha van az üzletben egy román. Ez bizonyára összhangban van azzal, hogy ott a magyar önkormányzati képviselők az ülésen nem használják az anyanyelvüket. Nekik most nem a választási listákról kellene beszélniük, hanem arról a tartásról, amit bevisznek a választás után a városházára, és onnan „szétterítik” a városra: azt, hogy a magyar nyelv pont olyan fontos, mint a hivatalos nyelv.
– Egyszerű polgárként hogyan látja napjaink Csíkszeredáját?
– Egyértelműen látszik, hogy az önkormányzat nem volt felkészülve arra, hogy két alapemberét egyik napról a másikra elveszíti. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy nem is találta meg a megfelelő kiutat abból az átmenetből. Amikor négy éve az emberek előválasztásra jelentkeztek, mindenki abban a tudatban tette, hogy Ráduly Róbert Kálmán lesz a polgármester, Antal Attila és Szőke Domokos pedig alpolgármesterként folytatja a munkát. Tehát olyanok jelentkeztek, akik kizárólag döntéshozatali szerepkört akartak vállalni, nem végrehajtóit.
Ez így is lett, így nem kell csodálkozni azon, hogy nem volt úgynevezett árnyékkormány, amit elő lehetett volna léptetni. Én nem engedtem volna meg azt a luxust, hogy ne legyen háromfős vezetés, vagyis egy megbízott polgármester és két alpolgármester abban a helyzetben, amikor a testületre rászakadt a végrehajtói szerepkör is. Minden komoly emberre szükség lett volna. Ez a hiányosság rányomta mindenre a bélyegét.
– Mire érti ezt? Mondjon néhány példát!
– Minden önkormányzati képviselőre ki kellett volna osztani két tömbházat, amit napi rendszerességgel ellenőriz, hogy zajlik-e a hőszigetelés. Ez sajnos nem történt meg. Mivel sem a megbízott polgármester, Antal Attila, sem a Szőke Domokost helyettesítő alpolgármester, Füleki Zoltán nem volt képes megfelelő módon pótolni Domokost a hőszigetelés kérdésében, ezért ennek egyik fontos lenyomata egy ötmillió lejes veszteség a városnak, ami lehet még több is, mert június végéig minden hőszigetelést be kell fejezni. Ebben a tavaszi februárban a cégeknek már rég kellene dolgozniuk.
– Bár már nincs ott a városházán, szavaiból kitűnik, hogy folyamatosan figyeli a csíkszeredai fejleményeket. Ha kérnék, adna tanácsokat?
– Ha elválsz a feleségedtől, a gyerekek még a tieid, így az teljesen természetes, hogy ha még el is tiltanak tőlük, aggódsz a sorsukért. Így az is természetes, hogy figyelem a közügyeket. Csak egy példát mondok: rendkívül kellemetlenül érintett a nyolc rendőrnek megszavazott ingyenes úszóbérlet ügye. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írtam az RMDSZ városi elnökének, Füleki Zoltánnak, hogy kifejezzem: értem én, hogy valaki fél, alkalmazkodni akar, de ez mégis több a soknál.
Ne felejtsük el, hogy még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti balesettől, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva. Ugyanakkor a megyei rendőrfőkapitány, Radu Sandu Moldovan mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől. Sőt mivel én kértem a lemondását, ennek hatására indult el ellenünk az első akció, amikor a szekus világ szolgái mondvacsinált dolgokra hivatkozva az életünkre törtek. Szóval bennem kérdőjeleket hagyott, hogy hol van a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületben az a tartás, amit mi képviseltünk. Ezek szerint csak Szőke Domokosban és bennem volt meg? Nekem fájna, ha ez így lenne.
– Mivel nem kaptam egyértelmű választ, ezért visszatérek korábbi kérdésemre: vállalna újabb mandátumot polgármesterként?
– Ezelőtt egy héttel egyértelműen azt mondtam volna, hogy nem, hiszen azok a körülmények, amelyek miatt becsületből lemondtam, azok továbbra is állnak. Azóta egy újabb, rendkívül kellemetlen esemény következett be. Sepsiszentgyörgy polgármesterének elvitele kapcsán most már megértük azt is, hogy lassan mindenhol Fazekas Jánosok (székelyföldi kommunista káder, miniszter volt a Ceauşescu-korszakban – szerk. megj.) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben maradjanak, kifelé pedig el lehessen mondani, hogy a magyarok közöttünk vannak. És ha valahol gond akad, akkor oda lehessen küldeni, hogy elmondhassa, mint Fazekas János: „emberek, én vagyok a ti képviselőtök a román kormányban, hát bennem nem bíztok? Csendesedjetek le.” Nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön.
Kozán István. Krónika (Kolozsvár)

Szétesett az RMDSZ?
Ráduly Róbert: az autonómia mögül kihulltak az emberek 
Ráduly Róbert a Csíki Hírlapnak adott interjúban nem fogalmazott egyértelműen arról, hogy kíván-e indulni újabb polgármesteri mandátumért Csíkszeredában, azonban jócskán beszólt az RMDSZ vezetőségének. Egy másik, a DNA által elvitt polgármester, Mezei János már nem indul újra a székért.
A polgármester a lapnak elmondta, senki sem számított arra, hogy őt és helyettesét, Szőke Domokost egyszerre viszik el, ezért a város azóta „automata vezérlésre” állt. Példának azt hozta fel, hogy a tanács nyolc rendőrnek ingyenes úszóbérletet szavazott meg. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor levelet írt az RMDSZ városi elnökének (Füleki Zoltánnak), hogy kifejezze: érti ő, hogy valaki fél, hogy alkalmazkodni, sorakozni akar, de ez mégis több a soknál. Ugyanis még nem telt el két év sem a három halálos áldozatot követelő közúti baleset óta, amit részeg rendőrök okoztak, és ami még a mai napig nincs részletekbe menően tisztázva, s amiért a megyei rendőrparancsnok mind a mai napig nem kért bocsánatot a helyi közösségtől.
Nem kemények: keménykednek
Szerinte látni kell, hogy az RMDSZ szétesett, gyakorlatilag a mostani „választási keménykedésen” túl nem is létezik a szövetség. „Én például szerettem volna, ha Verestóy Attila szenátor úr Bukarestben olyan kemény az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében, ahogy Bunta Leventével, Székelyudvarhely polgármesterével szemben megmutatta, hogy tud kemény lenni. Szerettem volna azt is, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ugyanezekben a kérdésekben legyen ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – mondta Ráduly, aki szerint lassan már csak rajta, Antal Árpádon és Mezei Jánoson, Gyergyószentmiklós polgármesterén áll, hogy az autonómia ügye lesz-e újra közbeszéd témája. Szerinte erre szükség lenne, hiszen az elmúlt időszakban a nyelvhasználat terén is igen erőteljes vereségeket szenvedett a magyar közösség.
Mezei nem indul
A Ráduly által említett egyik autonomistával, Mezei Jánossal kapcsolatban pártja, az MPP gyergyószentmiklósi szervezete adott ki közleményt, miszerint nem indul a júniusi helyhatósági választásokon. „Mezei döntését a közösség érdekében hozta, nem gyávaságból, nem meghunyászkodásból döntött így, egyszerűen a közösség érdekét szem előtt tartva vélte jobbnak, hogy egy újabb mandátum esetleg hátrányosan érintené a város lakóit, a politikai csatározások, a politikai leszámolások legnagyobb elszenvedői maguk a város polgárai. A jelenlegi hatalom egyszerűen ellehetetleníti azokat a vezetőket, akik a közösség érdekeiért, az anyanyelv megőrzéséért, az identitástudat megerősítéséért, valamint az autonómia kivívásáért tevékenykednek” – olvasható a közleményben.
Az ellene indított eljárás évfordulóján Mezei János a Gyergyói Hírlapnak adott interjújában azt mondta, a törvényes feltételek adottak az indulásához. Hozzátette: szerinte a város érdeke a legfontosabb ebben a kérdésben. „Ha úgy látom, és úgy látja a csapat, hogy a városnak akadályozó szempont, ha újabb mandátumot vállalok, akkor nem jelentkezek újabb mandátumért” – jelentette ki a lapnak. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége”
Bírálta egy interjúban az RMDSZ vezetését Csíkszereda volt polgármestere, aki hajlik arra, hogy induljon az önkormányzati választásokon. Kovács Péter ügyvezető elnök a kritikákra úgy reagált: az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége.
„A mostani, választási keménykedésen túl az RMDSZ nem létezik” – jelentette ki Ráduly Róbert a Székelyhon.ro-n megjelent csütörtöki interjúban. Csíkszereda volt polgármestere elsősorban azt rója fel a szövetség vezetőinek, hogy az autonómia ügyében vagy a nyelvhasználat kérdésében nem voltak olyan kemények, mint ahogyan Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármesterrel szemben felléptek.
„Szerettem volna (…), hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára ezekben a kérdésekben ennyire kemény és határozott, nem pedig egy olyan emberrel szemben, aki ha saját érdekében is, de két évtizeden keresztül tolta az RMDSZ szekerét” – jelentette ki Buntára utalva.
Arra a kérdésre, hogy indul-e végül polgármesterjelöltként az önkormányzati választásokon, Ráduly kijelentette: ezelőtt egy héttel nemmel válaszolt volna, ám a sepsiszentgyörgyi polgármester elleni bűnvádi eljárás elgondolkoztatta. Arra hivatkozott, hogy Antal Árpád ellehetetlenítésével alig maradt önkormányzati vezető Székelyföldön, akiben van tartás, „lassan mindenhol Fazekas Jánosok (székelyföldi kommunista káder, miniszter volt a Ceauşescu-korszakban – szerk. megj.) lesznek, akiknek egyedüli gondjuk, hogy a székben maradjanak”,  és nagy baj volna, ha ez a típusú magatartás teret hódítana Székelyföldön.
Kovács Péter: tisztelem Ráduly szókimondását
Az RMDSZ ügyvezető elnöke a Maszolnak elmondta, elfogadja Ráduly Róber kritikáit. Kovács Péter emlékeztetett, hogy amióta közszerepet vállalt, a volt polgármester mindig is élesen fogalmazott, és soha nem rejtette véka alá a véleményét. „Ezt én mindenképpen tisztelem benne, és szerintem az RMDSZ-nek több Ráduly Róbertre lenne szüksége” – jelentette ki.
Kovács Péter meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ-t az ilyen jellegű viták viszik előre. Szerinte abban Csíkszereda volt polgármesterének igaza van, hogy a szövetséget meg kell erősíteni. „Amikor tavalyi kongresszuson azt mondtuk, hogy újratervezünk, meg kell erősítenünk, nyitottabbá kell tennünk az RMDSZ-t, akkor éppen arról beszéltünk, amire most Ráduly Róbert felhívta a figyelmet: nagyon sok helyen újra kell építenünk a szervezetet” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
A politikus nagyon fontosnak nevezte Ráduly Róbertnek azt a kijelentését, miszerint gondolkodik azon, hogy induljon a júniusi önkormányzati választásokon. „Én a nyilvánosság előtt is többször elmondtam, hogy Ráduly Róbertre Csíkszeredának szüksége van. Az a városvezető, aki mind politikai, mind menedzseri szempontból is tudja mi a feladata, és előreviszi ezt a közösséget” – hangoztatta Kovács Péter.
Az autonómia témájában való „keménykedés” kapcsán Kovács Péter megjegyezte: nem biztos, hogy Székelyföldön kívül a kemény fellépés eredményhez vezet. Hozzátette, az RMDSZ április 17-én lezárja a jelöltállítási folyamatát, és bízik abban, hogy egy olyan csapattal tudnak továbbmenni, akik helyenként keményen tudnak fellépni, helyenként – főként a szórványban – tárgyalásokkal, kompromisszumokkal lendíti előre az erdélyi magyar közösség ügyeit.
Cs. P. T. maszol.ro

Ahogy állunk
Nehéz néhány mondatban, pár ezer karakterben összefoglalni, hogy politikai értelemben hol tart jelenleg a székelyek közössége, az interjú ürügyén azonban erre teszek kísérletet.
Egész Székelyföld figyelmére méltó Ráduly Róbert Kálmán lemondott csíkszeredai polgármesterrel a Csíki Hírlap által készített interjú. S nem csak azért, mert ő polgármester volt, s akár újra lehet is: a székelyföldi közélet, politika kiemelkedő karakteréről, egyik véleményvezéréről van szó, akinek mondanivalójára oda kell figyelni, a vele történtek fényében pedig különösen.
Nehéz néhány mondatban, pár ezer karakterben összefoglalni, hogy politikai értelemben hol tart jelenleg a székelyek közössége, az interjú ürügyén azonban erre teszek kísérletet. Egyre inkább látszik, hogy a román államhatalom – azon, a belügyi „titkosszolgálat” által nyilvánosan megfogalmazott politika mentén, miszerint az autonómiatörekvések állambiztonsági veszélyt jelentenek – megpróbálja ezeket a törekvéseket ellehetetleníteni. Itt most nem feltétlenül a három székely város, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy választott vezetői ellen indított eljárásokra gondolok, bár nehéz nem látni egy trendet ezek kapcsán. Azt is látni kell azonban, hogy a vezérei nélkül maradt „autonomista” székelység ma községháza-feliratperek, zászlóügyek, rendezvényszervezési korlátozások kapcsán kell szélmalomharcokba bonyolódjon, szétforgácsolva erejét, s feladva azt, ami oly reménykeltően mutatkozott meg a 2013-as Székely Szabadság Napján, amikor egy, méretében is félelmetes tömeget felmutatva mutatta ki politikai szándékát.
Azóta a román hatalom a titkosszolgálatok segítségével vagy ezek képében jogi és hatósági eszközök tömkelegét fokozottan veti be e harcba, ide értve még a Beke István-ügyet is. Lukács Csaba kollégám a Magyar Nemzetben elég szemléletesen érzékeltette nemrég, hogy miképpen dolgozhatnak az ügyön a belbiztonsági szervek például a Dan Tanasă-féle feljelentési háború formájában. Hogy törvényesek-e ezek az eszközök? Szigorúan véve igen. De hogy velejéig erkölcstelenek, az is biztos.
Persze ez utóbbi megállapítás igencsak vitatható. Hisz ami számunkra jogos politikai törekvés, az a többségében románok lakta Romániának nemzetbiztonsági veszély – s az egykori SRI-igazgató ezen megállapítását viszont nem sokan vitatták azóta sem.
Zavarja a képet a mi szempontunkból, hogy nemcsak a székelyföldi magyar közösséget vegzálják manapság a hatóságok, hanem országszerte jelenleg több mint hétezer ügyön dolgozik a DNA. Az autonómiatörekvések mellett azonban a SRI volt igazgatója a korrupciót is megemlítette ugyanilyen nemzetbiztonsági veszélyként, így kerülhetett egy kalapba egy közösségi akarat a több millió eurós tolvajlásokkal. Megtisztelve érezhetjük magukat.
Közösségi akarat? Biztosan sokan vitáznának ezzel is. Hisz nem is tudjuk, hogy mire jó az autonómia, nemhogy akarjuk-e – mondják egyesek.
Talán valóban nem tudjuk, hogy mit is akarunk pontosan, de számtalan bizonyítékunk van arra, hogy ami most van, egyáltalán nem jó nekünk. Az ország szegényei lettünk, egyik generációt a másik után veszítjük el nyugatabbra fekvő területek számára. Ha nem változik semmi, Székelyföld Szászföldhöz hasonlóan csak omladozó kulturális emlék marad.
Az is lehet, hogy nem kerülhetjük el sorsunk. A román hatóságok ma mindent megtesznek ennek érdekében – a mi adónkból is (köszönjük). Szétforgácsolódott erőnk, határozatlan, bizonytalan és gyenge politikai képviseletünk úgy tűnik, nem fog tudni megmenteni minket.
Talán ismét szükség volna arra a székely virtusra, amelyet a történelemből ismerünk. Százezres tömegek láttán nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy valóban ez a közösség akarata, s nem csak egyes „szélsőséges elemek” politikai játszmája az egész autonómiázás. Legközelebbi lehetőség itt van, alig néhány nap múlva, március 10-én.
Valami azt mondatja azonban velem, hogy ez a székely virtus már nem létezik. Esetleg csak a kocsmákban, borgőzösen vagy a közutakon, az ámokfutó sofőrök fejében. Meg a történelemkönyvekben.
Rédai Attila. Székelyhon.ro

Ráduly-ügy: folytatás Marosvásárhelyen
A Maros megyei törvényszéken folytatódik a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult büntetőper tárgyalása, miután a marosvásárhelyi ítélőtábla elfogadta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) peráthelyezésre vonatkozó kérését.
Az ítélőtábla pénteken tárgyalta a vádhatóság által egy hónappal ezelőtt benyújtott áthelyezési kérést, amelyet megalapozottnak talált, és a kérelmező javára döntött. Az erről megjelent rövid ismertető szerint a Hargita megyei törvényszéken eddig lefolytatott bírósági eljárást fenntartják. Csíkszereda volt polgármestere és tisztségének gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármestere perében így a Maros megyei törvényszék illetékes folytatni a büntetőeljárást, mivel csak ez a két törvényszék tartozik az ítélőtábla alárendeltségébe.
Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje kérdésünkre azt mondta, nincs különösebb jelentősége annak, hogy a továbbiakban hol tárgyalják a pert. „Várható volt egy ilyen jellegű kérelem megfogalmazása az ügyészség részéről, ha ezt a marosvásárhelyi ítélőtábla jóváhagyta, véleményem szerint sem pozitívan, sem negatívan nem befolyásolja az ügy előrehaladását” – vélekedett az ügyvéd.
A volt polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten hatósági felügyelet alatt állnak.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Bukaresti válasz Orbánnak: a román igazságszolgáltatás pártatlan
Az igazságszolgáltatás pártatlanságát hangoztatta a bukaresti külügyminisztérium hétfőn, válaszképpen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, miszerint Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
A tárca a román média kérdésére rövid közleményben reagált Orbán Viktor Romániát érintő megállapítására. A bukaresti külügyminisztérium hozzáteszi: következésképpen a romániai illetékes szervek döntéseit ilyen szempontból nem lehet megkérdőjelezni.
Orbán Viktor hétfőn a nagyköveti értekezleten Romániáról szólva megállapította, hogy „a jogállamiság, a jogszerűség és korrupció elleni harc örve alatt" valójában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.
Tavaly több székelyföldi település vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség. Ezek nyomán Gyergyószentmiklóson Mezei János polgármestert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármestert felfüggesztették hivatalából, Csíkszeredában pedig Ráduly Róbert önként lemondott a polgármesteri tisztségről, miután vádat emeltek ellene.
A Mediafax hírügynökség viszont nem a székelyföldi vezetők elleni ügyészségi eljárásokkal, hanem Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének elvitatásával hozta összefüggésbe a magyar miniszterelnök kijelentését.
A Mediafax azt írta: a bukaresti tárca arra reagált, hogy Orbán Viktor politikai hadjárattal vádolta Romániát „Tőkés László kitüntetésének visszavonása témájában”, amiről múlt héten hozott jogerős döntést a román legfelsőbb bíróság, helybenhagyva a korábbi döntést, amely azt javasolja a román államfőnek: vonja meg az egykori királyhágómelléki református püspöktől a romániai forradalomban játszott szerepe miatt odaítélt Románia Csillaga kitüntetést. Krónika (Kolozsvár)

Egy találkozás, két emlékezet
Szóváltásba keveredett csütörtökön Ráduly Róbert Kálmán a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság székhelyén az intézményt vezető Radu Sandu Moldovannal – tudtuk meg Csíkszereda volt polgármesterétől. Szerinte Moldovan ingerülten beszélt és bírsággal fenyegette őt, a főkapitány viszont ezt cáfolja, és nem érti, hogy Ráduly miért őt hibáztatja jelenlegi helyzetéért.
 több mint nyolc hónapja hatósági felügyelet alatt álló, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal megvádolt Ráduly Róbert Kálmánnak a kényszerintézkedésre vonatkozó előírások szerint rendszeresen jelentkeznie kell a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon. Csütörtökön is ez történt, az intézményben viszont váratlanul összetalálkozott Radu Sandu Moldovan Hargita megyei rendőrfőkapitánnyal. Az ezután történtekről szóló, az érintettektől származó beszámolók részben eltérnek egymástól.
Ahogy Ráduly emlékszik...
„Mivel a bűnvádi iratcsomóból egyértelműen kiderül, hogy a megyei rendőrfőkapitány a koholt vádak gyártásának elindítója, nem kívántam érintkezni vele, de ő beszélgetést kezdeményezett. Mit csinálok? – kérdésére azt válaszoltam, az ön ügyködésének következményeit járom. Majd egyre ingerültebbé válása közepette emlékeztettem, a Truţăval 2014 nyarán folytatott beszélgetésre, és a maroshévízi rendőrség egyik tagja számára kiadott ukázra” – mondta a volt polgármester. Ráduly szerint ennek hatására Moldovan hangnemet váltott és miután azt mondta, „azért van itt, amiket aláírt”, számon kérte Rádulytól, hogyan merte kérni a lemondását, „amikor ön is balesetet okozott”. „A folyamatos közbeszólásai közepette ugyan kissé nehezen, de sikerült rávilágítanom a lényegi különbségre: a rendőrök részegen okoztak halálos balesetet. Szolgálaton kívül voltak – vágta rá, és az ekkor már mintegy féltucatra duzzadt hallgatóság előtt bírsággal fenyegetett, elmarasztalta a szolgálatban levő rendőröket, és távozott” – mesélte Ráduly.
... és ahogy Moldovan
Radu Sandu Moldovan is elmondta kérdésünkre a beszélgetés részleteit. Szerinte ugyanis nem volt vita vagy szóváltás, hanem csak párbeszéd. „Beléptem reggel a rendőrség székhelyére, ő ott volt aláírni. Nem tudtam, ki az, mert háttal állt nekem. Kérdeztem, ki van ott és mit keres? Ő akkor odajött, köszöntem neki, és azt kérdeztem, mit csinál? Azt mondta, azért vagyok itt, amit ön okozott nekem. Rákérdeztem: mit csináltam? A válasz az volt, hogy miattam van ott. Miért, uram? – kérdeztem. Én írtam alá azokat a dokumentumokat, amelyeket ön aláírt? Én is mondhatnám, hogy bűnügyi feljelentést teszek ellene, de még ez hiányzik neki, amilyen helyzetben van most. Nem teszek ilyet, nem ilyen ember vagyok” – magyarázta a rendőrfőkapitány.
Moldovan szerint, ha Ráduly úgy gondolja, hogy így kell viselkednie, az nem az ő problémája, hanem a volt polgármesteré. „Én nem fogok senkit vádolni mindaddig, amíg nincs bizonyítékom. Miért nem hívott tanúskodni?” – tette fel a kérdést Moldovan. Cáfolta azt is, hogy bírsággal fenyegette volna Rádulyt, mint mondta, túl rég ismerik egymást, hogy ehhez folyamodjon. „Ő most ki van borulva, meg kell érteni, hogy ez a helyzet, ő írt alá dokumentumokat. Sajnos nem mindenki érti meg, én megértettem” – összegzett a rendőrfőkapitány. Moldovan azt is jelezte, hogy bármikor szívesen szóba áll a volt polgármesterrel.
Ráduly a lapunknak elmondta még azt is, hogy a szóváltást követően elnézést kért a szolgálatos rendőrtől a kialakult helyzetért, majd a szokásos formaságok után távozott. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc hónapban több mint százszor járt hasonló okokból a megyei rendőr-főkapitányságon, és mindig állampolgárhoz méltó fogadtatásban volt része.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Potápi: sértő és provokatív Tőkés kitüntetésének visszavonása
Potápi Árpád János államtitkár sértőnek és provokatívnak nevezte Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását, közölve azt is: Magyarországnak védelemben kell részesítenie a külhoni magyarokat.
A magyar kormányt hétfőn az Országgyűlésben Szávay István, a Jobbik képviselője interpellálta szóban az EP-képviselő érdemrendjének visszavonásával kapcsolatban. Az ellenzéki párt alelnöke arra kérdezett rá, kiáll-e a magyar kormány Tőkés László és kérése, a védhatalmi státus mellett, miután Klaus Johannis román államfő megfosztotta tőle a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette: Magyarország közvéleménye és a magyar kormány értetlenül áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kitüntetésének visszavonása előtt. A nemzetpolitikai államtitkár leszögezte, Tőkésnek a romániai forradalomban és a rendszerváltás elindításában betöltött meghatározó szerepe elvitathatatlan, kitüntetésének megvonása pedig nemcsak személye, hanem az egész erdélyi magyarság és az egész magyar nemzet szempontjából sértő és provokatív.
„Határozottan kiállunk amellett, hogy Tőkésnek joga van elmondani álláspontját, ez a demokrácia alapvető értéke. Egyetértünk vele abban, hogy Magyarországnak védelemben kell részesítenie az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a diaszpóra magyarságát is, hiszen a mindenkori magyar kormányoknak alaptörvényben rögzített kötelessége, hogy felelősséget viseljenek a határon túli magyarok sorsáért" – jelentette ki válaszában Potápi.
Az államtitkár hozzátette, a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa a külhoni magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását. Mindemellett – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős illetékes – a magyar kormány minden eszközzel támogatja az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit is.
„A Trianonban elszakított magyarság mellett állva, a többségi nemzetekkel együtt kell támogatást keresnünk a magyarság jogos és méltányos igényére, hogy ősei által megszerzett javaival szabadon élhessen, kultúráját és nyelvét a 21. századi Európának megfelelő módon gyakorolhassa, önmaga igazgatását megszervezze" – állapította meg Potápi Árpád. Felszólalásában az államtitkár elmondta azt is, a magyar kormány kiáll a „megfélemlített polgármesterek, tisztviselők, Antal Árpád, Mezei János, Ráduly Róbert és társaik mellett is". Krónika (Kolozsvár)

Csíkszereda polgármesterjelöltje lenne Borboly Csaba
Indul az RMDSZ csíkszeredai előválasztásán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – ezt ő jelentette be keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-színekben indulna az előválasztáson, ő visszalép.
Mint mondta „a hargitai megyeszékhely nem maradhat gazdátlanul, új lendület kell Csíkszeredának”, ezért döntött úgy, hogy indul az RMDSZ-es polgármesterjelöltséget eldöntő előválasztáson.
„Tizenhat évet dolgoztam a megyei tanácsnál, végigjártam azt a bizonyos ranglétrát. Megyei tanácsosként kezdtem, majd alelnök és megyei tanácselnök is voltam” – emlékeztetett. Hangsúlyozta, széles kapcsolatrendszert épített ki Bukaresttől Brüsszelig és a különböző nagykövetségekig, így polgármesterként kamatoztatni tudja ezeket. Kitért arra is, hogy városvezetőként rajta kívánja tartani a szemét a megyei önkormányzaton. Azt is közölte, a lépéséről egyeztetett a csíkszéki RMDSZ-es polgármesterekkel és a szövetség országos vezetőivel, akiktől bizalmat kapott az előválasztáson való induláshoz.
Ha Ráduly indul, Borboly visszalép
Újságírói kérdésekre válaszolva szögezte le, ha az RMDSZ-előválasztási jelentkezési időszak lejárta előtt, azaz március 15-ig Ráduly Róbert Kálmán korábbi polgármester is indul, akkor ő visszalép a tisztség megpályázásától. A kérdésre, hogy mi lesz a megyei tanács elnöki tisztségének a további sorsa, a következő választ kaptuk: „Az majd később fog kiderülni. Bízunk benne, hogy ez a jelöltség hozzá fog segíteni, hogy továbbra is RMDSZ-es elnöke legyen Hargita Megye Tanácsának.”
Az RMDSZ csíkszeredai előválasztására a jelentkezési határidő március 15., 15 óra, az állóurnás szavazást pedig április 10-én tartják.
Molnár Rajmond. Székelyhon.ro

Odalettek a bizonyítékok – Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében? 
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján. 
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Odalettek a bizonyítékok
Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében? 
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján. 
 Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szekusállam lettünk
A SRI még nagyobb jogosítványokat kapott 
A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülésén jóváhagyta, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a büntetőeljárást, és ezáltal „megszakítás nélkül” biztosítsa a lehallgatások jogalapját mind a nemzetbiztonsági, mind a korrupciós ügyekben. A rendelet szövegét már péntek este bemutatták.
Eddig szinte kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzett lehallgatásokat, nemcsak „saját felhasználásra”, hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, ennek jogalapját azonban a múlt héten az alkotmánybíróság hatálytalanította.
A büntetőeljárás módosításával most egyértelműen elkülönítik egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat. A sürgősségi kormányrendelet szövegét már pénteken este, a CSAT ülése után nyilvánosságra hozták. 
A Hotnews kommentárja szerint az új törvény (egyelőre tervezet) még nagyobb hatáskört biztosít a SRI-nek, mint volt eddig: ezután ugyanis a nemzetbiztonsági és terrorizmus-ügyekben befolyhat a büntetőeljárásokba is. A hírügynökség szakértője szerint az alkotmánybírósági döntés éppen azt állapította meg, hogy a SRI-nek nem volt jogköre semmilyen büntetőeljárásban közreműködnie. 
Mi pedig újra és újra hozzátesszük: ugyan a sürgősségi kormányrendelet publikálása után a SRI legálisan vájkálhat mindannyiunk magánéletében (ugyanis szerinte minden autonomista potenciális terrorista), ám azelőtt jogellenesen hallgatta le Ráduly Róbertet, Mezey Jánost, Antal Árpádot, Beke Istvánt, Szőcs Zoltánt, tehát ezen ügyekben a bizonyítékok jó része elveszett. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Elmaradt a döntés a perben
Miután a Hargita Megyei Törvényszékről a Maros Megyei Törvényszékre került át a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult büntetőper tárgyalása, a két vádlott hétfőn első alkalommal jelent meg a tárgyalást vezető bíró előtt.
A Csíkszereda tavaly lemondott polgármestere és hivatásának gyakorlásától eltiltott alpolgármestere ellen elrendelt hatósági felügyelet fenntartásáról tárgyaltak, a vádat képviselő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) az előzetes kényszerintézkedés fenntartását, a védelem ennek megszüntetését kérte. A bíró, miután meghallgatta az ügyész és az ügyvédek érvelését, az ítélet kihirdetését keddre halasztotta.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, ők fenntartották korábban is hangoztatott érveiket, miszerint a vád által említett bűncselekmények nem léteznek. „Mindkét személy esetében tizenegy hónapja tart a megelőző intézkedés, és nem tekinthetünk el más, hasonló esetektől, más polgármesterektől, akik – annak ellenére, hogy vádat emeltek ellenük – ellátják tisztségüket” – említette az ügyvéd, aki Brassó polgármesterét hozta fel példaként. „Ilyen esetben nem beszélhetünk egyenlő bánásmódról” – tette hozzá Timoce. A tárgyaláson Szőke Domokos ezúttal is kérte, engedjék dolgozni alpolgármesterként és helyi önkormányzati képviselőként, mert tizenegy hónapja nincs jövedelme. „Az ügyész nagyon drasztikus volt, és kijelentette, ellenzi a kérést, még akkor is, ha Szőke Domokos helyzete nehezebb, mint Rádulyé” – számolt be az ügyvéd.
A DNA január végén kérte a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult per tárgyalásának áthelyezését a Maros Megyei Törvényszékre, mert fenntartásokat fogalmaztak meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten hatósági felügyelet alatt állnak.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Megszüntették a hatósági felügyeletet
A Maros Megyei Törvényszéken kedden ítéletet hirdettek a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a volt csíkszeredai polgármester és tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester hatósági felügyeletének fenntartását indítványozta, a vádlottak ügyvédjei a kényszerintézkedés feloldását kérték.
A törvényszék megszüntette mind Ráduly, mind Szőke esetében a hatósági felügyeletet. A döntés nem jogerős. Székelyhon.ro

Borboly Csaba polgármester lenne
A március 15-ei határidőig egyedül Borboly Csaba jelentkezett RMDSZ-es polgármesterjelöltnek Csíkszeredában. Ezzel eldőlt, hogy a júniusi helyhatósági választáson a Hargita megyei tanácselnök lesz a szervezet jelöltje, előválasztást pedig csak a tanácsi lista véglegesítésére szerveznek.
Borboly ellen még folyamatban van az a per, amelyben az országos korrupcióellenes ügyészség azzal vádolja, hogy – bűntársaival együtt – indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek, és ezzel 1,1 millió eurós kárt okozott a román államnak. 2013 májusában 24 órás őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték, de korlátozták hivatala gyakorlásában, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene; ezt később feloldották.
Vádat 2013 szeptemberében emeltek Borboly és társai ellen. Az első tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartották, de 2014 februárjában az ügycsomót visszaküldték Csíkszeredába. A per három vádlottja 2015 októberében beismerő vallomást tett, őket első fokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a többieknek azonban épp kedden – március 15-én – volt tárgyalásuk. Ezen az ügyvédek azt kérték az ügyészektől, hogy közöljék, ki végezte a lehallgatásokat, mert ha a Román Hírszerző Szolgálat volt, az alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében kérni fogják a lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását a bizonyítékok közül. A bíró kérdésére Borboly ártatlannak vallotta magát, és nem kívánt a vádak beismerésén alapuló egyszerűsített bírósági eljárás lefolytatásának lehetőségével élni; ez a vádak beismerését jelentené, és egyharmaddal csökkentené a büntetést.  Ugyancsak kedden hirdettek ítéletet a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban: a Maros megyei törvényszék a lemondott csíkszeredai polgármester és a  tisztségének gyakorlásától eltiltott alpolgármester esetében is megszüntette a kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős. 
A júniusi helyhatósági választásokon az MPP színeiben Bokor Márton csíkszeredai háziorvos pályázza meg a polgármesteri tisztséget Csíkszeredában, az EMNP jelöltje továbbra is ismeretlen. (A Székelyhon nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szőke Domokos ismét alpolgármesterként dolgozhat
Jogerőssé vált a Maros Megyei Törvényszék március 14-i döntése, amely megszüntette a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteken elutasította a vádhatóság fellebbezését.
A jogerős döntés értelmében a volt csíkszeredai polgármester és a hivatali tisztsége gyakorlásától eltiltott alpolgármester ellen elrendelt összes tiltás és korlátozás érvényét veszíti. A legfontosabb változás, hogy Szőke Domokos ismét dolgozhat alpolgármesterként. A két vádlott ugyanakkor elhagyhatja az országot, nem kell megjelenniük hetente többször a rendőrségen és találkozhatnak, beszélhetnek az ügyben korábban tanúként megnevezett személyekkel, akik közül az egyik éppen Antal Attila alpolgármester.
Egyébként nem kis várakozás előzte meg a Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteki döntését, mivel a fellebbviteli bíróság eddig minden alkalommal az előzetes kényszerintézkedés fenntartása mellett döntött, elutasítva a vádlottak és ügyvédjeik által felsorakoztatott érveket.
„Régóta vártuk ezt a döntést, amelyet jogosnak tartok” – válaszolta megkeresésünkre Milu Timoce. A Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje jogosnak tartja az ítélőtábla döntését. Szerinte épp ideje volt, mert úgy értékeli, azok a cselekmények, amelyekkel vádolják a két személyt, nem indokolják ilyen kényszerintézkedés fenntartását. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta, nem lát összefüggést a mostani ítélet, és a per tárgyalásának áthelyezése között, de lényeges, hogy két különböző bíróság, két különböző időpontban értékelte úgy eddig, hogy a hatósági felügyeletre nincs szükség.
Szőke Domokos tőlünk értesült a számára kedvező fordulatról, és nem titkolta, örül a hírnek. Azt mondta, reménykedett ebben, miután kihirdették a Maros Megyei Törvényszék elsőfokú döntését. „Ha hozott valaki egy ilyen döntést tizenegy hónap után, úgy éreztem, van esély arra, hogy ezt az ítélőtábla megerősítse. Tizenegy hónap után ez nagy öröm. Miután lejárt a házi őrizet, örvendtem, hogy kimehettem a kapun, most ugyanúgy örvendek. Mindenképpen szeretném látni a hivatalos értesítést is erről. A hivatalban most át kell néznem, mi történt az elmúlt tizenegy hónapban, ehhez szükségem lesz néhány személyre, ezt hosszas folyamatnak látom” – magyarázta Szőke, aki hétfőtől már dolgozni kezd mint Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette, egyeztetnie kell a hatáskörökről is, hogy alpolgármesterként milyen feladatai lesznek.
Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten 2015. június 22. óta álltak hatósági felügyelet alatt, miután a korábban alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre módosították.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Borboly Csaba szerint szükség van Ráduly Róbertre
Március 26-án kezdődik a csíkszeredai előválasztási kampány, az állóurnás voksolást április 10-én tartják tíz körzetben.
Minden szabályos a jelentkezett személyek esetében, mondta Füleki Zoltán csíkszeredai RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a húsz nevet tartalmazó szavazólapon tizenhármat lehet megjelölni. Az eseményen Borboly Csaba megyei tanácselnök is jelen volt, ezúttal az RMDSZ csíkszeredai polgármesterjelöltjeként. Fontosnak tartotta ismét hangsúlyozni, meglátása szerint Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda lemondott polgármesterének helye van a székelyföldi közéletben. 
Egyébként lehetséges forgatókönyv lehetne egy esetleges Borboly–Ráduly-helycsere, ehhez viszont Csíkszereda volt polgármesterének jelöltetnie kellene magát megyei önkormányzati képviselőnek. Amennyiben ez megtörténik, és bejut a megyei tanácsba, a harminctagú képviselő-testületen múlik, kit választ Borboly utódjául.
Borboly kitért arra is, hogy az utóbbi napokban néhányan rákérdeztek az ellene zajló bűnvádi perre. „Ezzel kapcsolatban a következőt válaszoltam: ha nem lennék biztos az igazamban és az ártatlanságomban, nem indulnék polgármesterjelöltnek” – hangsúlyozta. Füleki Zoltánt arra kértük, kommentálja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tavaly novemberi kijelentését, miszerint olyan személyt nem jelölnek tisztségre, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik.
„Kelemen Hunortól én is megkérdeztem, hogy ezt így mondta-e, mire azt válaszolta, majdnem, csak még ki is bővítette. Hangsúlyozta, a hasonló helyzetben lévő személyeket – például Antal Árpádot és Ráduly Róbert Kálmánt – nem tartja korrupcióval vádolt személynek, mivel nem azzal vádolják” – válaszolta a csíkszeredai elnök, hozzátéve, amíg nincs visszavonhatatlan bírósági ítélet, előtte minden polgár ártatlan.
Kozán István. Krónika (Kolozsvár)

A magyarság állami elnyomása
Egyediek és megismételhetetlenek vagyunk 
Egymást érve jönnek a magyarellenes állami intézkedések, amelyek Tőkés László kitüntetésének visszavonásával folytatódtak a korábbi afférok (Mezei, Ráduly, Antal, Bekéék letartóztatása) után: a csendőrség 84 személyt bírságolt meg a székely szabadság napján való részvételért. Az sem kifejezetten magyarbarát gesztus, hogy március 15-én Kolozsváron belekötöttek az Erdély-zászlóba.
A csendőrség marosvásárhelyi mobil egysége közleményben tudatta csütörtökön, hogy a székely szabadság napján zajlott megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek tanulmányozása után 84 személyt bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben. 
Bírság 84 személynek
A közlemény szerint 50 résztvevőt azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedeteket tapasztaltak”.
A csendőrség tájékoztatása szerint 34 személyt csendháborításért büntettek összesen 9800 lej értékben. Ciprian Călușer, a csendőrség szóvivője szerint a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre, a prefektusi hivatal elé. Arra a kérdésre, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen és december elsején, a román nemzeti ünnepen is hasonlóképpen járnak-e el, a szóvivő kijelentette, nem hasonlíthatók össze ezek az események a székely szabadság napjával.
Izsák Balázs elmondta, a csendőrség vezetőivel való egyeztetések egyikén személyesen adta át a csendőrség parancsnokának a városházán bejelentett forgatókönyvet és a bírósági határozatot, amely a bejelentés tudomásul vételére kötelezi a polgármestert. Hozzátette, mindezt a csendőrséggel folytatott megbeszélés jegyzőkönyvében is rögzítették. László György, az SZNT jegyzője az MTI-nek elmondta, egyértelmű megfélemlítési akciónak tartja a bírságot, amelyet maga is peres úton készül kifogásolni: „Így próbálják befogni a szájunkat!” – magyarázta.
A megbírságoltak között szerepel a bélafalvi Boldizsár Béla is, akire 500 lejes büntetést sóztak, amiért – a tanú által alá sem írt jegyzőkönyv szerint – „hangoskodott”. Lapunknak elmondta, nemcsak megfellebbezi a bírságot, hanem zaklatásért be is pereli a marosvásárhelyi csendőrséget. (Mi több, olyanokra is bírságot róttak ki, akik jelen sem voltak Marosvásárhelyen. Lásd írásunkat a 2. oldalon.)
Tiltakozások: Sabin Gherman, RMDSZ
Már beszámoltunk arról, Kolozsváron civil ruhás rendőrök akadályozták meg, hogy a március 15-ei ünnepi felvonuláson többen Erdély zászlójával vonuljanak. Az esetről felháborodottan beszélt Sabin Gherman autonomista a tévéműsorában, szerinte a csendőrök csak végrehajtják, amit fent kigondolnak, a román nacionalizmus és magyarellenesség legfentebbről, az országot vezető SRI felől fúj.
Állásfoglalásban ítélte el a tömeges megbírságolást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. „Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk, hogy magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozzák a hatóság képviselői Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A szabadságjogainkat sértő intézményi túlkapások folytán a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete még inkább csökken” – áll a szövetségi elnök által aláírt állásfoglalásban. 
Az RMDSZ mindkét fent említett esetben kéri a hatósági eljárások pontos indoklását, hiszen az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szőke Domokos a korábbi tevékenységi területeihez tér vissza
Szőke Domokos 11 hónapnyi bírói eltiltás után hétfőn térhetett vissza hivatalába. Csíkszereda alpolgármestere régi tevékenységi területét végzi majd.
Antal Attilától, Csíkszereda alpolgármesterétől érdeklődtünk arról, hogy az új helyzetre való tekintettel ezután hogyan osztják el a feladatköröket. „Hosszasan egyeztettünk hármasban péntek este, Füleki Zoltán, Szőke Domokos és jómagam. Szőke Domokos próbál tájékozódni az újdonságokról és a folyó ügyek helyzetéről. Ő alapvetően a korábbi tevékenységi területeihez tér vissza fokozatosan” – vázolta Antal, hozzátéve, hogy aláírási joga egyelőre nem lesz a hivatalába visszatért alpolgármesternek, majd fokozatosan veszi át feladatait, azokban az ügyekben, amelyeket elejétől ismer.
„Füleki Zoltán ugyanakkor az általam ellátott területeket felügyeli, formálisan is az én korábbi helyemet tölti be. Jómagam velük egyeztetve minden területet próbálok átfogni. Nincs leosztva Füleki és Szőke alpolgármesterekre egyetlen terület sem, amelyek kizárólagos aláírási felelősséggel járnának” – jegyezte meg a polgármesteri feladatkörökkel megbízott alpolgármester.
Füleki kinevezésekor vette át Antaltól a kulturális intézmények felügyeletét, a rendezvények szervezését, az oktatási intézmények követését, illetve a szociális ügyek felügyeletét. Szőke Domokos feladatköréhez korábban többek között az urbanisztikai, városrendezési engedélyeztetések, infrastrukturális beruházások tartoztak. Szőke Domokos azután térhetett vissza a csíkszeredai városházára, miután a Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken úgy döntött, hogyjogerősen megszünteti a hatósági felügyeletet az ő és Ráduly Róbert Kálmán volt polgármester ügyében.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Házról házra járva leltározná Borboly Csaba a csíkszeredaiak gondjait
Borboly Csaba nem tart attól, hogy az ellene zajló bűnvádi eljárást a választási kampányban felhasználják a lejáratására. Az RMDSZ csíkszeredai polgármestjelöltje azt ígéri: személyesen leltározza a csíkszeredaiak gondjait.
Négyéves elképzelését is felvázolta a polgármester-jelölt dossziéjában. Melyek a fő konkrétumok benne?
A fő programpont: a munkahelyteremtésben részt vevők segítése, ösztönzése. A fiatalok drasztikus mértékben vándoroltak el a megye nagyobb városaiból, az utóbbi húsz évben közel felére csökkent a 0-19 éves életkorú népesség. Ennek megelőzése érdekében a programomban prioritás a munkahelyteremtés, a fiatalok itthon tartása. Ez a legnagyobb kihívás Székelyföldön, amire a városok, elsősorban a megyeközpontok tudnak választ adni. Programom, témáim – amit a blogopmon is részletesen vázoltam – nem csak a Csíkszeredát érintik, hanem az egész megyére hatással vannak. Arról biztosíthatok mindenkit, hogy továbbra is szívemen viselem a megye sorsát. 
Meglátása szerint melyek Csíkszereda, és melyek a csíkszeredaiak problémái?
Jelenleg zajlik a város és lakossága fontosabb problémáinak feltérképezése, az eredményeket hamarosan ismertetjük. A saját munkánk mellett várjuk a lakossági visszajelzéseket is arról, hogy ki mit tart a legégetőbb gondnak a városban. Az eddig felvázoltak alapján még nem szeretnék következtetéseket levonni, habár már valamivel több, mint fél ezer háztartásban voltam. Ma is a várost jártam: Szécsenyt, majd a Testvériség sugárúton két tömbházat látogattam végig. Kedvesen fogadtak, Szécsenyben jelezték is humorosan, hogy, „ha ígérgetek, előveszik a gázsprayt”. Nem is ígérhettem, hanem eredményesen és lényegre törően elbeszélgettünk.
A következő napokban folytatom a lakók felkeresését. Az előválasztásokat követően a kollégákkal együtt kell majd levonnunk a következtetéseket. Addig is várom, hívjanak, jelezzenek, írjanak! Válaszolok a névtelen megkeresésekre is, mindenki véleményére szükség van.
Milyen kampányt tervez?
1990 márciusában a Csíkszeredai Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége megbízásából házról-házra jártam a Gyergyói-medencében, és elbeszélgettem az emberekkel. Most is így teszek.
Nem tartja visszalépésnek a polgármesteri tisztséget a megyeelnöki státushoz képest?
A munka sohasem visszalépés. Egy kényszerhelyzetben kellett döntést hoznom: egyebek között azért vállaltam el, mert Ráduly Róbert Kálmán nem jelezte indulási szándékát a polgármesteri tisztségért.
Gellért Edit. maszol.ro

Kitérő válaszokat adtak a hatóságok az EMNT-nek
Nem válaszoltak érdemben a romániai nyomozó hatóságok és igazságügyi szervek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek beadványára, amelyben magyarázatot kérnek a magyar önkormányzati tisztségviselők elleni fellépésre.
Tőkés László, az EMNT elnöke és Sándor Krisztina ügyvezető elnök március elején levélben kereste meg Livia Stanciut, a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elnökét, Codruţa Kövesit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyészét, valamint Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét. A szervezet vezetői magyarázatot kértek a két állami tisztségviselőtől az utóbbi időkben elszaporodott, magyar polgármestereket ért hatósági eljárásokra, valamint felvetették azok jogszerűségét, és az alkalmazott módszerek méltányosságát.
Tőkésék kifogásolták, hogy a DNA emberei – a rendőrséggel együttműködve – nincsenek tekintettel a különböző – vélt vagy valós – vádak alapján letartóztatott polgármesterek alapvető jogaira, valamint megfélemlítésre alkalmas módszereket bevetve, rendszerint hajnali órákban rontanak rá alvó családokra. Az EMNT tisztségviselői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet – magyarázatot kérve az eddig vélt túlkapásokra –, hogy a valós vádak és bizonyítékok hiányában könnyen merülhet fel annak a gyanúja, hogy ezek a letartóztatások inkább politikai leszámolásokként értelmezhetőek, nem pedig az egyébként szükséges bűnüldözés üdvözlendő példáiként.
Tételesen megemlítette a nemzeti tanács Rácz Károly, Kézdivásárhely, Ráduly Róbert, Csíkszereda és Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármesterének, továbbá Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elöljáró ügyét. Kelemen Hunornak írt levelükben Tőkés László és Sándor Krisztina tájékoztatták az RMDSZ elnökét a román hatóságokhoz eljuttatott megkeresésükről, valamint sürgették az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, ami szerintük az elszaporodott magyarellenes atrocitások okán vált időszerűvé.
Csütörtöki közleményében az EMNT közölte, a bukaresti legfelsőbb bíróság részéről Viorel Ciobanu az információs és közkapcsolatok osztály képviselőjeként kitérő válaszokat adott a megkeresésre. Írásos válaszában leszögezte: a bíróság a hatályos törtvényeknek megfelelően működik, továbbá hangsúlyozta az ügyészek függetlenségének fontosságát. A korrupcióellenes ügyészség részéről Dana Tiţian főügyészi tanácsos válaszolt, s rövid (írásos) reakciójában kijelentette: a foganatosított intézkedések a törvénynek megfelelő módon mentek végbe. Kelemen Hunor nem válaszolt a megkeresésre.
Az EMNT vezetői közölték, továbbra is elfogadhatatlannak tartják, hogy a korrupcióellenes harc „álcájában politikai leszámolásokat hajtsanak végre". Jelezték, kiállnak a „jogtalanul meghurcolt" magyar polgármesterek mellett, s arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy a látszatintézkedések helyett a közvagyonban és Románia nemzetközi megítélésében is felbecsülhetetlen károkat okozó valós korrupció ellen küzdjenek. Krónika (Kolozsvár)

A politika belülről: a szabadság vagy a biztonság előbbre való?
A brüsszeli merénylet következményeiről, zászlóügyekről, Borboly és Ráduly viszonyáról, Mezei visszatéréséről beszélgettünk Kelemen Hunorral.
A brüsszeli merénylet rövid- és hosszútávú hatásairól, azok minket is érintő következményeiről, a márciusi tömegrendezvényeken történt bírságolásokról és a helyhatósági választások előkészületeiről - különös tekintettel Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre és Gyergyószentmiklósra - beszélgetett a Transindex felelős szerkesztője, Balázsi-Pál Előd az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral A politika belülről friss kiadásában. A műsor kedden, március 29-én 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, illetve szerdán hallgatható meg az Erdély FM-en, összefoglalója alább olvasható. 
Brüsszeli merényletek 
Európa fővárosát érte terrortámadás egy hete. Mik lesznek a következmények? 
„A következő időszakban elképzelhető, hogy Európa különböző nagyvárosait támadások fogják érni az iszlám fundamentalisták részéről, és egyértelművé vált, hogy az Európai Unió nincs felkészülve erre a hibrid háborúra.” 
„Bennünket, európai polgárokat lehallgatnak, megfigyelnek, mégsem képesek kiszűrni azokat, akik az európai polgárok életére törnek, ez pedig bizonytalansághoz vezet. A legfontosabb, hogy milyen választ képes adni az Európai Unió és a tagállamok erre a bizonytalanságra.” 
„Nagyon határozottan annak vagyok a híve, hogy közös választ kell adni. Az egyéni megoldások nem fognak eredményre vezetni, mert a mostani események az európai konstrukció alapjait rengetik meg, és a tagállamok előbb-utóbb csak vesztesei lehetnek ennek a konfliktusnak.” 
„Az európai tagállamok vezetői a népeik elé kell álljanak, és azt kell mondaniuk, hogy nincs alternatívája annak, hogy az európai határokat közösen kell megvédeni, nincs alternatívája annak, hogy az európai védelmi politikát össze kell hangolni, nincs annak alternatívája, hogy a titkos szolgálatok közötti együttműködést ne tudják úgy összehangolni, hogy az információcsere pillanatok alatt megtörténjen, és nincsen annak alternatívája, hogy hosszútávon egy olyan megoldást találjunk, amely az Európai Unióba belépő különböző közösségek tagjainak az integrációját biztosítja. 
Be kell látni, hogy csőd az, ami Európában történt, csőd az, ami Párizsban történt az elmúlt hetven esztendőben, ami Németországban történt, ami Belgiumban történt, és ami Dániában történt. Ki kell mondani, tetszik vagy nem tetszik, hogy az erős muszlim közösségeket a nyugati jóléti államok nem tudták integrálni. Olyan erős párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek előbb-utóbb konfliktusba kerülnek. Ezt nem lehet elmaszatolni, ezt ki kell mondani. 
Ezért van szükség a közös megoldásra. Ha külön-külön keresnek a tagállamok megoldást, lehet, hogy egyik-másik a periférián megoldást talál, de csak ideiglenesen. Abban a pillanatban, ha azok a közös értékek, amelyek a szabadságjogokra vonatkoznak, a mozgásszabadság, a munkavállalás, az áruk és a tőke szabad mozgása elbukik, ha a schengeni határok megkérdőjeleződnek, ha a dublini egyezmény szétrombolódik, akkor előbb-utóbb az Európai Unió alapjai esnek szét.” 
„Szabadság versus biztonság: ez az, ami foglalkoztatja az európai polgárokat és a vezetőket egyaránt. Az Európai Unió vezetőinek kell jó választ adni. Én azt mondom, nem szabad a szabadságjogokat a biztonság oltárán feláldozni, mert előbb-utóbb egy diktatúrába, egy autokratikus rendszerbe kerülünk, de nem szabad azt sem elfogadni, hogy a biztonságot nem képesek szavatolni a hivatalos intézmények, a tagállami és az európai uniós intézmények. Mert ha nem lesznek képesek biztosítani, akkor a különböző közösségek maguk fognak igazságot szolgáltatni vagy maguk fogják megkeresni azokat a megoldásokat, amelyek a biztonság szavatolásához látszólag elvezetnek, de azok a megoldások mindig polgárháborús konfliktusokba torkollnak.”
Zászlóügyek  Marosvásárhelyen, a március 10-i Székely Szabadság Napján 85 személy bírságoltak meg a felvonulás szervezéséért vagy csendháborításért. Kolozsváron március 15-én arra kötelezték a felvonulókat, hogy vonják be az Erdély-zászlót. 
„Elfogadhatatlan, hogy olyanokat bírságoljanak meg, akik élnek a szabadságjogaikkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési joggal. Mivel nem történt semmi olyan, ami törvénysértő lett volna, azt gondolom, hogy ezeket a bírságolásokat meg kell támadni a bíróságon, és meg lehet őket nyerni. Az első pillanattól kezdve elítéltük és elfogadhatatlannak tartjuk ezt a gyakorlatot, amit a román hatóságoknak be kell fejezniük. Ezt nem kell évente megismételni, mert ez nem vezet ahhoz, hogy a román és a magyar közösség viszonya javuljon és jobbá váljon. 
Mert ebben a pillanatban, be kell látni, van egy erős bizalmatlanság a két közösség között: a magyarok egyre kevésbé bíznak a bíróságban, az ügyészségben, a rendőrségben, az olyan intézményekben, amelyek a polgárok biztonságát és a jogállam működését kellene, hogy garantálják. S valóban, ezek miatt Románia jogállamiságát meg lehet kérdőjelezni.” 
„A jogállamot sértő intézkedésnek tartjuk azt is, ami Marosvásárhelyen történt, de azt is, ami az Erdély-zászlóval történt Kolozsváron március 15.-én. Ez megint csak azt mutatja, hogy a hatóságok, ha nem kapnak egyértelmű jelzést a politika részéről, hogy merre kell menni, akkor hajlamosak a túlkapásra, főleg az erőszakszervek. A politika részéről az elmúlt években arra kaptak indíttatást, hogy lehet így viselkedni a magyar kisebbséggel, s lehet, hogy most nem kaptak semmiféle útmutatást vagy ösztönzést, és a régi gyakorlatot viszik tovább.” 
„A titkosszolgálatoknak itt Közép-Kelet-Európában mindig erősebb volt a befolyása és a hatalma, mint egy-egy jogállami, normális berendezkedésű államban kell, hogy legyen, és minden ürügyet megragadnak, hogy próbálják meg kiterjeszteni a hatalmukat. A kérdés csak az, hogy a civil és a parlamenti kontroll mennyire erős, mert azt gondolom, hogy ez a különbség egy klasszikus, hosszú múlttal rendelkező demokratikus állam és egy új demokratikus állam között. Itt nekünk, politikusoknak is óriási a szerepünk, de a civil társadalomnak is legalább akkora a szerepe, hogy hogyan viszonyul az emberi jogokhoz.” 
Csíkszereda: Borboly vagy Ráduly? 
Csíkszeredában Borboly Csaba egyedüliként jelentkezett polgármester-jelöltnek az RMDSZ színeiben.  „Én még nem zárnám ki, hogy Ráduly Róbert indul polgármesternek Csíkszeredában, hisz a bírósági felügyelet megszűnt, és én azon leszek, hogy meggyőzzem őt, hogy induljon és az RMDSZ színeiben megszerezze a polgármesterséget. Maga Borboly Csaba is azt mondta, hogy ha Ráduly indul, akkor ő vissza fog lépni. Ez nem egy lezárt ügy, itt még azért a következő napokban változhatnak a dolgok.” 
Én nem látom rossznak a Borboly – Ráduly viszonyt. (...) Az RMDSZ az a szervezet, ahol nincsen egyhangúság, nincsen semmiféle egy véleményre való törekvés. Vannak különböző vélemények. Ami Csíkszeredát és Hargita megyét illeti, voltak véleménykülönbségek, de ezek sosem nyomták rá a bélyeget a döntéshozatalra.” 
Gyergyószentmiklós – Mezei visszatér? 
Mezei János MPP-s politikus visszatérhetett hivatalába, és ez alapjaiban változtathatja meg a polgármesteri székért folyó versenyt. 
„Lássuk, hogy Mezei János mit dönt, indul vagy nem indul. Ha igen, akkor neki van esélye megnyerni a választást. A gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet sietett, nagyon előre szaladt, meg kellett volna várják a közvélemény-kutatás eredményét. Ők valamiért nagyon igyekeztek előre, nem tudom, hogy miért, engem sem kérdeztek meg. Az biztos, hogy ha Mezei indul, akkor megnyeri a választást. Hogy az RMDSZ jelöltjével mi történik, azt még nem tudom megmondani.” 
Sepsiszentgyörgy – Antal Árpádra várva 
„Amennyiben a bírósági felügyeletet feloldják, akkor Antal Árpád el fog indulni a választásokon. Ez volt a mi kérésünk, ez volt az ő szándéka is. Amennyiben nem oldják fel a a felügyeletet, akkor Antal Árpádnak az az álláspontja – és ezt nyilvánosan is elmondta –, hogy nem fog indulni, nem kockáztatja, nem akarja megtenni Sepsiszentgyörggyel, hogy a választások után a polgármester ne tudjon bemenni a hivatalba és letenni az esküt.” 
A vádakról 
„Sem Borbolyt, sem Antal Árpádot, sem Mezeit, sem Rádulyt nem korrupcióval vádolják. Nem azzal vádolják, hogy a közpénzt hazavitték, elköltötték saját célra. Ezért én azt mondtam, hogy ameddig nincsen bírósági ítélet, addig én mindenkit ártatlannak tekintek, és ez jogilag is így helyes. Azt tapasztaltam ezeknek az embereknek az esetében, hogy mindenhol élvezik a közösség bizalmát. Ha most választásokat tartanának Sepsiszentgyörgyön, Antal Árpád nem ötven százalékkal, hanem kilencven százalékkal nyerné meg a választást. Ha ma választást tartanának Gyergyószentmiklóson, Mezei János megnyerné, Csíkszeredában Ráduly Róbert megnyerné, és ha Hargita megyében a megyei tanácselnök választás úgy lenne, mint eddig, akkor Borboly Csabát megválasztanák.” 
Hogyan áll az RMDSZ az EMNP-vel és az MPP-vel szemben? 
„Az ellenjelöltekkel nem foglalkozunk. Egy politikai jelöltnek az lehet a legnagyobb hibája, ha nem a közösséggel foglalkozik, hanem azzal, hogy az ő versenytársa hol született, kivel él, kivel nem. Ilyen emberekre nem lehet rábízni egy közösséget, mert nem a közösséggel vannak elfoglalva, hanem magukkal. Én minden jelöltünknek azt mondom, hogy hagyják az ellenfeleket, nem egymást kell legyőzni, a közösséget kell szolgálni, megbízhatóan, jól, és akkor a dolgok a helyükre kerülnek.” Transindex.ro

Halasztással kezdődött Rádulyék pere Marosvásárhelyen
A per Csíkszeredából történt áthelyezése utáni első tárgyalás nagyon rövid idő alatt véget ért, mivel a tisztségébe visszatért csíkszeredai alpolgármester halasztási kérést nyújtott be a törvényszékre.
Halasztással kezdődött szerdán a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos elleni büntetőper elsőfokú tárgyalása a Maros Megyei Törvényszéken.
Szőke kérdésünkre elmondta, két napja szembesült ügyvédje új együttműködési feltételeivel, amelyek számára jóval nagyobb kiadást jelentenek, mivel a tárgyalásokat Marosvásárhelyen tartják, és ezek egy teljes napot igénybe vesznek. Ezért gondolkodik más megoldáson is, akár egy marosvásárhelyi ügyvéd megbízásán, de az is elképzelhető, hogy a hivatalból kirendelt ügyvéd segítségét veszi igénybe. Úgy véli, két hét alatt sikerül döntenie. A törvényszék a halasztási kérést elfogadta, és április 27-re tűzött ki új tárgyalási időpontot.
Szabadlábon védekezhetnek
Ráduly és Szőke hatósági felügyeletét március 18-án szüntette meg jogerősen a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, amely megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék négy nappal korábbi ítéletét. A törvényszék elutasította a vádat képviselő Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) az előzetes kényszerintézkedés meghosszabbítására vonatkozó indítványát, az ítélőtábla pedig a DNA fellebbezését. Szőke így ismét alpolgármesterként dolgozik, a két vádlott ugyanakkor elhagyhatja az országot, nem kell megjelenniük hetente többször a rendőrségen, és találkozhatnak, beszélhetnek az ügyben korábban tanúként megnevezett személyekkel.
Áthelyezés bizalmatlanság miatt
A DNA január végén kérte a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen indult per tárgyalásának áthelyezését a Maros Megyei Törvényszékre, mert fenntartásokat fogalmaztak meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten 2015. június 22-től 2016. március 18-ig álltak hatósági felügyelet alatt, miután a korábban alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre módosították.
Kovács Attila. Székelyhon.ro