A SRI sajtósa a maszol.ro-nak: Ráduly „szekusa” nem a mi emberünk
Nem tud arról a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) sajtóosztályának vezetője, hogy a csíkszeredai polgármester péntek este megkergetett, majd a rendőrség kezére adott egy férfit, aki Ráduly Róbert szerint a titkosszolgálat alkalmazottja.
Marius Bercarut a maszol.ro szombat délután kereste meg azzal a kérdéssel: eljutott-e hozzájuk a hír, hogy a székelyföldi polgármester – állítása szerint – „leplezte” az egyik ügynöküket? A SRI sajtósa kijelentette: még csak nem is hallott a csíkszeredai incidensről. „Valószínűleg azért nem hallottam erről, mert az illető nem a mi alkalmazottunk” – fogalmazott Bercaru.
Lapunk szombaton felhívta telefonon a SRI Hargita megyei igazgatóságának csíkszeredai irodáját is. A bemutatkozni nem óhajtó ügyeletes szintén azt állította: nem tud az incidensről, amelynek híre szombatra az egész várost bejárta.
A román sajtó eddig nem számolt be a történtekről, a Hargita megyei rendőrség pedig szombaton semmilyen hírt nem adott ki az ügyről. A rendőrségi szóvivő szombat délután nem válaszolt a maszol.ro telefonhívásaira.
Ráduly Róbert egyébként szombaton zaklatás címén feljelentést tett a rendőrségen a férfi ellen, aki állítása szerint hetek óta megfigyeli és fényképeket készít róla. A polgármester a szekelyhon.ro-nak elmondta: tudomása szerint a férfi csíkszeredai, és a SRI alkalmazottja.
Maszol.ro

Elfogta és feljelentette az őt követő titkosrendőrt a polgármester
Több hete követi és fényképezi egy férfi Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda RMDSZ-es polgármesterét, aki péntek este elfogta az illetőt – közölte szombaton a szekelyhon.ro hírportál. A polgármester szerint a férfi titkosrendőr, "egy szekus".
A honlap beszámolója szerint a polgármester testvértelepülések küldötteivel beszélgetett egy szálloda halljában, amikor egy számára már nagyon ismerős "szekus" jelent meg, aki többször lefényképezte. A szekus az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate nevére utaló pejoratív megnevezése a titkosszolgálati alkalmazottnak.
"Látva ezt, felhívtam vendégeink figyelmét, hogy milyen világban élünk, jönnek a szekusok és fényképeznek. Magyarországi barátaink nem hitték el, azt kérdezték, ez nem szűnt meg a rendszerváltozással? Nem telt el pár perc, újra nyílt a fotocellás ajtó, megjelent ugyanaz a személy, és újból lefényképezett. Ekkor utána szaladtam, és a parkon át a városi piac bejáratáig üldöztem, ahol elesett, én pedig megfogtam, és nem hagytam elszaladni" – idézte a portál a polgármestert.
Ráduly Róbert hozzátette, ugyanez az ember nemrég Csomortánban, a Kárpátok Őre emlékműavatón, az idei Ezer Székely Leány Napján és péntek délután, a zászlófelvonásnál is folyamatosan fotózta őt.
A polgármester hívta a közelben járőröző rendőröket, akik az egyik rendőrségi autóba ültették a férfit. Egy újságírói kérdésre, hogy hol dolgozik, a férfi nem volt hajlandó válaszolni, mindössze annyit mondott románul, hogy nem akar megjelenni egyetlen sajtótermékben sem – írta a honlap, hozzátéve, hogy a rendőrség nem közölt semmit az illető személyazonosságával kapcsolatban.
Az MTI megkeresésére szombaton Ráduly Róbert azt mondta, hogy nem tud új elemeket hozzáfűzni a honlapon leírt történethez. A Hargita megyei rendőrség szóvivője nem válaszolt az MTI hívásaira.
Korodi Attila parlamenti képviselő (RMDSZ) egy közösségi portálon azt írta, hogy rögtön az eset után maga is a helyszínre ment. "Szomorú volt látni, ahogy egy láthatatlan intézmény emberei a társuk támogatására összecsődültek és egész éjszaka fitogtatták hatalmukat. A polgármester feljelentést tett. Ezt nem lehet már eltussolni" – írta bejegyzésében a parlamenti képviselő.
Népszava

Csíkszereda polgármestere szekust fogott
Több hete követi és fényképezi egy férfi Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda RMDSZ-es polgármesterét, aki pénteken este elfogta az illetőt – közölte szombaton a Szekelyhon.ro hírportál. A polgármester szerint a férfi titkosrendőr, „egy szekus”.
A honlap beszámolója szerint a polgármester testvértelepülések küldötteivel beszélgetett a szálloda halljában, amikor egy számára már nagyon ismerős „szekus” jelent meg, aki többször lefényképezte. „Látva ezt, felhívtam vendégeink figyelmét, hogy milyen világban élünk, jönnek a szekusok és fényképeznek. Magyarországi barátaink nem hitték el, azt kérdezték: ez nem szűnt meg a rendszerváltozással? Nem telt el pár perc, újra nyílt a fotocellás ajtó, megjelent ugyanaz a személy, és újból lefényképezett. Ekkor utánaszaladtam, és a parkon át a városi piac bejáratáig üldöztem, ahol elesett, én pedig megfogtam, és nem hagytam elszaladni” – idézte a portál a polgármestert. Ráduly Róbert hozzátette, ugyanez az ember nemrég Csomortánban a Kárpátok Őre-emlékműavatón, az idei Ezer Székely Leány Napján és péntek délután, a zászlófelvonásnál is folyamatosan fotózta őt. A polgármester hívta a közelben járőröző rendőröket, akik az egyik rendőrségi autóba ültették a férfit. Újságírói kérdésre, hogy hol dolgozik, a férfi nem volt hajlandó válaszolni, mindössze annyit mondott románul, hogy nem akar megjelenni egyetlen sajtótermékben sem, a rendőrség nem közölt semmit az illető személyazonosságával kapcsolatban.
Korodi Attila parlamenti képviselő egy közösségi portálon azt írta, hogy rögtön az eset után maga is a helyszínre ment. „Szomorú volt látni, ahogy egy láthatatlan intézmény emberei a társuk támogatására összecsődültek, és egész éjszaka fitogtatták hatalmukat. A polgármester feljelentést tett. Ezt nem lehet már eltussolni” – írta bejegyzésében a parlamenti képviselő.
Fülöp György, Csíkszereda testvérvárosa, Tiszaújváros alpolgármestere az MTI-nek elmondta, zaklatásnak érezte, hogy tüntető módon, közelről, vakuval fotózta őket egy idegen, akinek nem adtak erre engedélyt. Hozzátette: a polgármester feltehetően vendégei védelmében szánta el magát arra, hogy üldözőbe veszi az illetőt. Az alpolgármester hozzátette: ő is a rendőrségen töltötte az éjszakát, ahol Zsigmond Barna csíkszeredai magyar főkonzul tolmácsolását igénybe véve jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről. A Hargita megyei rendőrség szóvivője nem válaszolt az MTI hívásaira.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Valóban SRI-ügynök Ráduly Róbert „szekusa”
Valóban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alkalmazottja az a Ráduly Róbert által „szekusnak” nevezett férfi, akit a csíkszeredai polgármester a múlt pénteken este üldözőbe vett, majd a rendőrség kezére adott, mert megelégelte, hogy az illető hetek óta figyeli minden lépését és fényképeket készít róla.
Ezt a SRI szóvivője ismerte el kedden este a România liberă napilapnak. Sorin Sava azonban hangsúlyozta: a férfi nem küldetést teljesített, amikor péntek este provokáló módon fényképezte a polgármestert. „Az incidens a SRI-tiszt szabadidejében történt. Saját telefonjával, közterületen fotózta Ráduly Róbertet” – fogalmazott a szóvivő. Tájékoztatása szerint a hírszerző szolgálat a későbbiekben dönt alkalmazottja további sorsáról, megvárják, hogy az ügyészek fejezzék be az incidens kivizsgálását.
Mint ugyanis ahogyan korábban megírtuk, a „szekus” és a polgármester kölcsönösen feljelentették egymást a rendőrségen, és az eset kivizsgálása az ügyészek bevonásával történik. A H. C. iniciáléjú 46 éves férfi testi sértéssel vádolja az elöljárót, Ráduly pedig zaklatás címén nyújtott be panaszt ellene.
A SRI alkalmazottját a România liberă értesülései szerint jelenleg a brassói katonai kórházban ápolják, mert – a polgármester verziója szerint – elesett és csúnyán megütötte magát, amikor a politikus üldözőbe vette. A férfi ellenben azt állítja, hogy Ráduly ütlegelte, ezért szorul orvos kezelésre.
A maszol.ro csíkszeredai tudósítójának pénteken sikerült lencsevégre is kapnia a polgármestert fotózgató férfit. Az incidens másnapján Marius Bercaru, a SRI sajtóosztályának vezetője lapunknak elmondta: nem is hallott a Csíkszeredában történtekről, valószínűleg azért nem, mert a férfi nem az alkalmazottjuk.
Maszol.ro

Gyanús a magyar
A hazai politikai uborkaszezon nagy híre: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere nyakon csípett egy szekust, ki hetek óta azzal vegzálta, hogy bárhol megfordult, elkattintotta maroktelefonjába szerelt fényképezőgépét. Megkergette, utolérte, s átadta a rendőrségnek. Ahogyan Romániának ebben a szegletében gyakorta megesett, megesik – most bűnvádi eljárást készülnek indítani, no nem a pimasz és szakmailag pancser szekus, hanem amatörizmusának áldozata, a polgármester ellen.
S hogy ne mondhassuk, az égadta világon semmi nem változott e tekintetben kies hazánkban, e fülledt nyáron csoda történt: a Román Hírszerző Szolgálat kis habozás után elismerte, hogy a fényképező ember kötelékeibe tartozik. Igaz, azt állították közleményükben, hogy emberük fotózási szenvedélyét szabadidejében gyakorolta, azaz nem a „cég” megrendelésére dolgozott. Hiszi a pimasz piszi. S ahogyan az már köreikben szokásos, mentik, ahogy tudják, emberük irháját. Először is a megyei törvényszéki orvostani intézet hat-hét napon belül gyógyuló traumákat állapított meg, s most a brassói katonai kórházban ápolják szédülés, fejfájás s egyéb panaszok miatt. Hogy egy hasra esés a szégyenen kívül milyen traumákat okozhat egy derék és titkos hadfinak, kérdéses, de tény: kórházuk már sok egyenruhást mosott tisztára. Az igazságszolgáltatás malmai tehát nem a buzgómócsing hírszerzőt készülnek megregulázni, hanem az emberüket nyilvánosan megszégyenítő magyar polgármestert. Arra egyelőre kevés szót vesztegetnek, hogy mennyire demokrácia- és természetellenes, irritáló, mi több, sértő, hogy ez az intézmény – akárcsak a rendszerváltás előtt – pimasz, provokáló jelenlétével igyekszik félelmet kelteni, miközben hülyeségekkel foglalkoznak. A két-háromszorosára növelt testületnek elegendő pénze és ideje van arra, hogy ne csak megfigyelje, de riogassa is az embereket. Hogy egy árva magyar polgármester sakkban tartására ezreket költenek, a román demokrácia minőségét mutatja, s jelzi: a költségvetés kiegészítésekor számukra kiutalt pluszpénzre egyebek közt a székelyföldiek pontosabb-szigorúbb megfigyelése miatt is szükség volt. E művelet mögül a székelyföldi erőszakszervezetek erőfitogtatása kandikál ránk: lám, itt vagyunk, bármerre léptek, szemmel tartjuk minden szusszanásotokat – valahogy úgy, mint a rendszerváltás előtt, mikor még a Securitatén a magyarság megfigyelésére külön szakosztályt működtettek, s nem volt olyan megfigyeltjük, kire legalább a nacionalizmus és revizionizmus vádját rá ne húzták volna. A jelek szerint cseberből vederbe estünk: az úgynevezett új román demokráciában is gyanús a magyar.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aki mögöttetek áll
A Román Hírszerző Szolgálat honlapján, a gyakori kérdések menüpont alatt a SRI munkatársai arra is választ adnak, hogy kiket figyelnek meg: „A SRI küldetése nem egyes személyek megfigyelése, hanem a nemzetbiztonsági kockázatok feltérképezése, a veszély megelőzése, illetve elhárítása."
Nem tudni, hogy Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jelenleg a feltérképezés, vagy már az elhárítás szakaszában van, de az biztos, hogy megfigyelték. A Román Hírszerző Szolgálat a városvezető filmekbe illő „szekusfogása" nyomán példátlan tettet hajtott végre: elismerte, hogy a Rádulyt hetek óta követő és fényképezgető személy a SRI alkalmazottja.
A fülön csípett pofa munkáltatója egyes feltételezések szerint azért vallotta be az igazat, mert a nem mindennapos üldözés közben a hírszerző tiszt – aki „véletlenül megbotlott", aminek következtében „csúnya" sérüléseket szenvedett – „elvesztette" övtáskáját, amelyben minden bizonnyal letagadhatatlan bizonyíték volt a titokzatos rajongó valós kilétéről. A SRI ugyanakkor tagadta, hogy H. C. küldetést teljesített volna, ugyanis a hivatalos álláspont szerint szabadidejében fotózgatott.
A nem mindennapos történet óhatatlanul azt a hírhedt interjút juttatja eszünkbe, amelyet Rádullyal készítettek 2011 decemberében, ám végül letiltották/visszavonták, így nem jelenhetett meg. A végül kiszivárgott beszélgetésben a polgármester bejelentette, nem indul a tavalyi helyhatósági választásokon (nem így történt), ugyanis elege lett: többek között abból, hogy „az 1989 előtti kommunista rezsimet messze meghazudtoló szekus rendszert építettek kemény pénzen", a városban és a térségben pedig „több szekus dolgozik, mint mondjuk városházi alkalmazott vagy rendőr".
A szókimondó, éles helyzetekben is tettre kész csíkszeredai polgármester tragikomikus esetének egyik tanulsága, hogy az erdélyi magyar politikai, önkormányzati vezetőket még mindig nemzetbiztonsági tényezőként kezelik Romániában. De öröm az ürömben, hogy képviselőink legalább kétszer is meggondolják, mibe keverednek, ugyanis sokkal nehezebb mindent megmagyarázni az ugrásra kész ügyészeknek, mint a vakon hű választóknak.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Szekus reflexek
Lehet sokan felnevettek, amikor meghallották Csíkszereda polgármesterének a zavaros szekustörténetét. Vicces lehetett elképzelni, amint a székely város polgármestere üldözőbe vette Csíkszereda központjában az őt megfigyelő hírszerző tisztet, majd utolérte, és átadta a rendőrségnek. Sokan legyinthettek a dologra két okból is. Egyrészt hihetetlennek tűnik, hogy a hírszerzés ilyen amatőr akcióval lejárassa magát, másrészt például a román médiának azért lehetett lényegtelen ügy – feltételezem én –, mert az csak természetes dolog a nemzetállami reflexek szerint, hogy egy románellenesnek titulált megnyilvánulásairól is ismert polgármestert a román hírszerzés megfigyelés alatt tart.
Tény, hogy Romániában ma sokan tényként könyvelik el, hogy a lehallgatás újból virágkorát éli. Mintha feltámadt volna a rossz emlékű Szekuritaté, olyan gyakran kerülnek nyilvánosságra ilyen-olyan jegyzőkönyvek. A lehallgatások urai ma korszerűbb technikával és talán más célokkal követik az ellenségnek tekintett személyeket, de ez a lényegen mit sem változtat. Nincs rendben a dolog, hiszen különben is ezer sebből vérzik a jogállamiság.
A Ráduly-ügy új megvilágításba helyezi az utóbbi időkben megszokottá vált lehallgatások és megfigyelések sötét fejezetét, hiszen ebben az esetben a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezetének egyik közismert politikusáról van szó, ezért az ügy könnyen sorolható a kisebbségellenesség témakörbe. Persze, még mielőtt ilyen sommás következtetést vonnánk le, érdemes elgondolkodni, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek húzódhatnak meg az ügy mögött, amelyről vélhetően több részletet nem fogunk megtudni. Lehet, hogy félig-meddig hivatalos intézményi vagy helyi titkosszolgálati csoportosulások és hozzájuk közel álló erők provokációjáról van szó, de a „buzgó mócsing” változata is elképzelhető. A magyar többségű lakossággal rendelkező megyékben könnyen előfordulhat, hogy felülreprezentáltak a titkosszolgálati tisztek a lakosság számához viszonyítva. Ezt a nagy apparátust pedig kis létszámú román nemzetiségűek köréből kell kiválasztani, így bekerülhetnek az apparátusba gyenge minőségű emberek, akik képesek lejáratni ilyen akciókkal az intézményt. Másrészt a magyar megyékben a titkosszolgálati felülreprezentáltság miatt sok zabhegyező is akadhat a tisztek soraiban, akik jobb híján, nyilvános rendezvényeken próbálnak kitűnni és teljesíteni. (Annak idején a Szekuritaté tisztjei is fiktív, kitalált tartalmú jegyzőkönyveket írogattak, hogy teljesítsék a penzumot.) Ez a buzgóság pedig időnként amatőrizmusba csaphat át.
Ráduly Róbert szekusügye mindenestre felidézi az egykori kommunista titkosszolgálat rossz emlékét, és megerősíti a romániai magyarok többségében élő tipikus kisebbségi reflexet, miszerint egy romániai magyart a demokráciában is bizalmatlanul kezelnek az állami szervek, főleg a titkosszolgálatok, amelyek éberen őrködnek a nemzeti szuverenitás és a területi épség fölött. Csakhogy időközben Radu Mazăre és egyéb helyi bárók „autonóm” tartományaiban ez a nemzeti kohézió már régóta sokkal törékenyebb, mint Székelyföldön, de hát ez nem tűnik fel a nemzeti kisebbségeket nemzetállami reflexszel kezelő titkosszolgálatoknak.
Szabadság (Kolozsvár)

Kihallgatták Rádulyt „szekusügyben” az ügyészek
Kihallgatta a csíkszeredai bírósági ügyészség Ráduly Róbertet annak a titkosszolgálati tisztnek az ügyében, aki azt állítja, hogy péntek este bántalmazta őt Csíkszereda polgármestere – írta csütörtök este vádhatósági forrásokra hivatkozva a Mediafax.
Az ügyészek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alkalmazottjának bűnvádi panasza nyomán jártak el. Holircă Bogdan Constantin testi sértés elkövetése miatt tett feljelentést szombaton a polgármester ellen.
A hírügynökség szerint Ráduly az ügyészeknek elmondta: a férfi folyamatosan követte és fényképezte nyilvános rendezvényeken, amit a polgármester nem kifogásolt. Akkor jött ki a béketűrésből, amikor a SRI tisztje Csíkszereda egyik szállodájának halljában készített róla felvételeket, amikor a városnapokra érkezett külföldi vendégekkel tárgyalt. Üldözőbe vette és a piacig kergette a férfit, ahol Holircă megbotlott és elesett. Ekkor átadta a SRI alkalmazottját a rendőrségnek.
Az áldozat ügyészségi források szerint azt állítja, hogy két fotót készített a polgármesterről a mobiltelefonjával a szálloda halljában. Amikor őt meglátta, Ráduly felmérgelődött, kergetni kezdte, a piacnál utolérte, ütlegelte, fejét egy személygépkocsinak csapta és eltörte a szemüvegét. A SRI tisztje szerint a dulakodás közben eltűnt az övtáskája, amelyben iratait és bankkártyáit tartotta.
Fábián Orsolya ügyészségi szóvivő csütörtökön a Mediafaxnak elmondta, hogy a vádhatóság bűnvádi nyomozást indított ebben az ügyben: kihallgatják a feleket és a tanúkat, megvizsgálják a testi sértést igazoló orvosi papírokat. A későbbiekben döntenek arról, hogy indul-e bűnvádi eljárás a polgármester ellen.
Maszol.ro

Megszólalt a „szekusügyben” Ráduly Róbert polgármester
„Ez már valami, hogy a titkosszolgálat elismerte: az ő emberük az, aki engem követett, megfigyelt és fotózott” – kommentálta Ráduly Róbert a maszol.ro-nak szerdán azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megerősítette: az alkalmazottjuk az a férfi, aki hetekig megfigyelés alatt tartotta és fényképezte Csíkszereda polgármesterét, és akit zaklatásért az elöljáró szombaton feljelentést tett a rendőrségen.
Szerinte ez az első eset Romániában, hogy a SRI felfedi ügynökét. „Nem valószínű, hogy bármelyik másik emberükről beismernék, hogy nekik dolgozik. Az eset önmagáért beszél” – tette hozzá.
A polgármester szerint a bepanaszolt férfin kívül akadnak még, akik megfigyelés alatt tartották és tartják. „Akit elkaptam nem egyedül van, hiszen vannak még kollégái, akiket szintén ki lehet szúrni a tömegből nyilvános eseményekkor. Ebből az ügyből még bármi lehet” – mondta el az eset kapcsán lapunknak Ráduly Róbert.
Mint ismert, a maszol.ro-nak szerdán a SRI ügynökének nevét is sikerült kiderítenie: a 46 éves csíkszeredai férfit Holircă Bogdan Constantinnak hívják. A SRI-s egyébként szintén feljelentést tett Ráduly Róbert ellen testi sértés miatt. Mindkét ügyben az ügyészség vizsgálódik.
Maszol.ro

Mi szükség volt erre?
Asztalos Csaba terjedelmes írásban fejtette ki nemrég véleményét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról és az EU-ellenes Orbán-rezsimről a Contributors nevű véleményportálon.
Román nyelven megírt cikkében az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke az Orbán Viktor lejáratására alkalmazott balliberális eszköztárt használja. Írását végigkíséri az „Orbán-rezsim" kifejezés, miközben Orbán Viktor nacionalizmusáról, a magyar demokráciadeficitről, a magyar történelem diktatórikus és szélsőséges nézetű személyeinek rehabilitációjáról, a piacgazdaság elveitől való eltávolodásról, valamint a multikra, bankokra és az Európai Unióra terelt magyar népharagról értekezik.
A cikk végén mintegy ráadásként felhívja a figyelmet az Orbán-doktrína aggasztó erdélyi terjedésére. Szerinte az eredetileg magyar–román párbeszéd céljából létrehozott bálványosi (1997-től tusnádfürdői) rendezvény mára az Orbán Viktor és Tőkés László képviselte csoportok monológjává vált, és ezt a magyar miniszterelnök saját politikai céljaira használja. Ezért kapott a rendezvény túlzott figyelmet a közszolgálati médiában, ami kifejezi a FIDESZ-kommunikáció offenzív stratégiáját, és megmutatja, milyen hatalommal rendelkezik a kormánypárt a közmédia felett.
Végigolvastam a cikket és nem értettem: mi szükség volt erre? Miért érez egy bukaresti magyar ellenállhatatlan vonzódást aziránt, hogy üres lózungokkal támadja Magyarország miniszterelnökét? Kórustaggá válni hiába – nem az értelmes emberekre jellemző vonás. A politikai karrier szempontjából Asztalos cikke kétségtelenül hozhat némi babérokat a konyhára. Nem csak azért, mert – egyik kommentelője fogalmazásával élve – „a román nacionalisták megtapsolják" érte, hanem mert a nemzetközi trendőrök is megdicsérhetik, mivel befolyásos köreikben divatossá vált Orbán Viktorral riogatni. Tartalmát tekintve a cikk egy értelmiségi mázba bújtatott okfejtés, melynek nyomán értelemszerűen felmerül a kérdés: vajon a nagyváradi találkának köszönheti-e a létrejöttét?
Orbán Viktor és a szekuláris trendőrség
Alapértékek tekintetében Orbán Viktor példaértékű politikát folytat Európában. Élve a kétharmad adta történelmi lehetőséggel, megmentette Magyarországot a csődtől, és az új alkotmány bevezetésével végrehajtotta az 1989. óta halogatott rendszerváltást. Ezzel viszont elkerülhetetlenül belenyúlt az opportunizmus darázsfészkébe, amit sajnos Brüsszelben ma nem díjaznak. A balliberális támadások egyik oka az elvesztett privilégiumok mindenáron való visszaszerzése, és a megújulásra való képtelenségük.
Egy másik ok a szekuláris intolerancia – egy elitista attitűd, mely lenézi a népet mint a tudatlanság és a maradi vallásosság primitív megtestesítőjét. Ha egy erdélyi elolvassa azokat a „konkrétumokat", melyekkel ez a szekuláris szemléletű baloldali tábor igazolni véli a magyar kormányt elítélő riogatásait, meghívhatja őket egy kis összehasonlító-terápiára a hétköznapi Romániába (ami ugye, nem az irodák Romániája). A hipochondria ugyanis csak zárt egyének esetében gyógyíthatatlan.
„A politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti kormány van hatalmon" – mondja Reinhardt Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Hasonló véleményen van Marion Smith, aki a tekintélyes National Review-ben egyenesen liberális keresztes háborúról ír. Rupert Scholtz német alkotmányjogász, egykori szövetségi miniszter szerint pedig „aki a magyar Alkotmányból Európa-ellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta a szöveget, vagy szándékosan félreértelmezi". A jogászprofesszor képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, miszerint Orbán Viktor önkényuralmi államot hozna létre vagy a szélsőjobb irányába tartana. „Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen Alkotmányt" – mondta. Tegyük hozzá Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus véleményét is, aki „tiszta hülyeség"-nek nevezte azt, hogy Magyarországon sérült volna a demokrácia.
Az ügyvéd lelkiismerete
Helyhiány miatt a piacgazdaság elveitől való eltérés témájával most nem foglalkozom. Megjegyzem, ítélkező nyilatkozatok előtt meg kellene érteni ezeket az elveket. Multikra, bankokra és Európai Unióra terelt népharag? A magyar kormányfő tusványosi előadásában részletesen kifejtette gazdaságpolitikai stratégiájának fő vonalait. Elmondta és megindokolta azt, amiért nem hajtott térdet egyes monopolhelyzetbe került energiaszolgáltatók és pozícióikkal mohón visszaélő bankok előtt. És ott vannak a multicégekkel évek óta folyamatosan kötött stratégiai megállapodások is, melyeket a miniszterelnök kezdeményezett, e vállalatok igényei szerint alakítva az oktatást, és méltatva azok teljesítményét s hozzájárulását a magyar gazdasághoz.
Miként egyeztethető össze ez a hozzáállás a „rájuk irányított népharag"-gal? Ami pedig a bankokat illeti, a százezreket sújtó devizahitelek mibenlétét megismerve lehetetlen az azokban részt vevő bankokat úgy védeni, hogy közben az ügyvéd lelkiismerete is ébren maradjon.
Európában sokan egyetértenek a klasszikus európai értékekért kiálló Orbán Viktor kritikájával, mellyel a hatáskörüket túllépő EU-bürokratákat illeti. Ám ez a kritika konstruktív és valóságfelfedő, nem haragcélpont jellegű. Jellemző, hogy a szekuláris trendőrök nem értik a különbséget. Az pedig, hogy arroganciájuk nem tűri a kritikát, nem a miniszterelnök hibája. Számukra az EU szent és sérthetetlen, mindenek fölött álló intézmény. Ezért aki alapvető félrecsúszásait kritizálni merészeli, szemükben ellenséges érzületet szít ellene.
Tusványos 24.
Hogy Asztalos Csaba járt-e Tusványoson vagy sem, nem tudom. Ő maga nem tesz említést erről, részemről meg csak annyit mondhatok, hogy ott voltam, de nem láttam őt. A 24. rendezvényen 23 nagysátorban zajlottak az igen sokszínű előadások. A találkozóra eljöttek Londonból, Helsinkiből, Rómából, Barcelonából és Budapestről, az erdélyi helységekről nem is beszélve.
Hogy Viorel Hrebenciuc, Mihai Răzvan Ungureanu és az UDMR (az RMDSZ bukaresti elöljárói) miért nem fogadták el a meghívást, nem tudom. Talán mert nem az UDMR szervezte, és Bukarest távolabb van Tusványostól, mint London vagy Helsinki. Az RMDSZ egyes képviselői viszont megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Jómagam is érdeklődve hallgattam Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének okfejtését, és sajnálom, hogy nem volt időm Horváth Anna kolozsvári alpolgármester előadására elmenni. A szombati beszédnél pedig jelen volt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, akik – túllépve a pártpolitikai törpeségeken – meghallgatták a miniszterelnök világos előadását a magyar helyzetről, annak okairól és nemzetpolitikájának lényegéről.
A magyarországi és erdélyi kezdeményezők következetességének köszönhetően Tusványos szépen kinőtte magát. Olyan gondolatserkentő rendezvénnyé vált, melyre szükség és igény van a Kárpát-medencében. A magyarságproblémák közös megbeszélését és a magyar–román–európai párbeszédet szolgáló szabadegyetemtől azonban a magyar baloldal távol tartotta magát. Nem akarván „komplikálódni" a külhoniakkal, inkább pezsgőt bontott 2002 december elsején (Kempinski Szálló, Medgyessy Péter, Adrian Năstase, Göncz Árpád, Kovács László, Verestóy Attila, Kelemen Atilla), és agresszív kampányt folytatott a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-ei népszavazás előtt az erdélyi magyarság ellen. A magyar állampolgárság megadását követően viszont kénytelen volt „komplikálódni". Így jött létre Mesterházy Attila szimbolikus bocsánatkérése Kolozsváron, és a bocsánatkérést mellőző Bajnai–Kelemen-találka Nagyváradon. És akkor jöhet a kérdés: melyik politikai oldal szűkíti pártpolitikai keretek közé a magyar nemzetpolitikát?
A homokóra kiürült
24 év... Ideje, hogy a „mi majd..." feliratú internacionalista felhőben utazgató UDMR visszatérjen a földre és visszaváltozzon RMDSZ-szé. De ez csak Erdélyben lehetséges, a magyar nemzet iránti szeretetben és az Úr előtti alázatban, a képviseletek közti konstruktív párbeszéd által. Mert a felhő útja illúzió, az örök csalódások sugárútja. Nekünk pedig erre se szükségünk, se időnk. A bizalom homokórája 24 év alatt kiürült, és már csak annyit mutat, hogy Erdély itt van, Bukarest meg ott.
Lőrinczi Loránd
Krónika (Kolozsvár)

Vigyázó szemek és fülek
Ha az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – mondjuk – éppen a Csendes-óceán partján nyaral, és rászáll egy szúnyog, akkor buzgómócsing alkalmazottja odaszól neki a központból, hogy vigyázzon, főnök, mert látom a műholdas követőn, egy szúnyog pontosan a lapockájánál akarja megszúrni. És az igazgató lecsap a szúnyogra, mint ahogy lecsapott a kommandós osztag Oszama Bin Ladenre. Nemhiába, mert a CIA állandóan nagy pénzeket harcol ki magának a költségvetésből. Akár úgy is, hogy az ügynökség megszervez egy nagyszabású terrorcselekményt, azt véghez is viszi, és – úgymond – nem tudja kézre keríteni a tetteseket, pénzhiányra hivatkozva. Errefel aztán szép summákat kapnak a közpénzből, és így mindenkit tudnak figyelni. Követik a teljes telefon-, fax-, és internetforgalmat Amerikában és szerte a nagyvilágban.
Mindezt egy Edward Snowden nevű amerikai fiatalember szellőztette meg, aki most Oroszországban kapott menedékjogot. Ki is tekernék a nyakát az amerikaiak, ha elkapnák! A menedéknyújtás miatt Obama úgy megharagudott Putyinra, hogy látni sem akarja, és lemondta a vele való találkozást. Snowden most elmeséli az oroszoknak, hogy miként kell mindenkit megfigyelni, s így ezután nemcsak Amerika, hanem Oroszország is vigyázó szemeit és füleit ránk fogja vetni.
Csíkszeredában is azért szervezhette meg a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) Ráduly Róbert polgármester ilyen látványos megfigyelését, hogy bebizonyítsa, az RHSZ-nek még több pénzre van szüksége, hogy nálunk is világszínvonalon figyeljék a fölöttébb veszélyes, terrorista beállítottságú magyarokat. Először is bebizonyították, hogy felszereltségben lemaradtak. Sajnos, megszüntették a régi törvényt, amely szerint, ha például egy polgármester külföldi delegációt fogadott, a találkozón történtekről részletes beszámolót kellett írnia. Emiatt más módon kellett figyelni a polgármester találkozásait magyarországiakkal. Nem műholdról fényképezték, hanem helyből, egy mobiltelefonnal. Még távcsövük sincs, ezért a megfigyelőnek, hogy a megfigyelt szájáról le tudja olvasni a szavakat, egész közel kell hozzá mennie. Aztán, mihelyt a célszemély leleplezte a követőt, egyszerűen nem volt, aki leváltsa, mint ahogy a filmeken is látni szoktuk. Innen is kitetszik, milyen kevés a személyzete az RHSZ-nek. Ráadásul munkaidőn kívül, túlórázva, önkéntesen kellett követnie a célszemélyt. Ez bizonyítja, hogy milyen szorgalmasak és önfeláldozóak a titkosszolgák. Alacsony lehet az alkalmazottak fizetése is, és emiatt nem tudnak megfelelően táplálkozni, ezért szaladni sem. Így sikerült utolérnie és elfognia a polgármesternek a szem(es)fülest.
Ennyi meggyőző érv után remélhetjük, ezentúl még több pénzt kapnak adóinkból (ha eddig nem kaptak volna eleget), és így korszerűbb technikával, hatékonyabban figyelhetik meg nemcsak a polgármestereket, hanem minden gyanús magyart. Ha nem is műholdról, de legalább a Hargita tetejéről.
Kuti János
Háromszék
Erdély.ma

Politikusi dosszié Rádulyról
Csíkszereda polgármesterét veszi górcső alá a bukaresti Realitatea.net hírportál Politikusi dossziék című sorozata legújabb kiadásában. Az összeállítás eléggé szubjektív képet rajzol Ráduly Róbert Kálmánról. Ráduly támogatja és vezeti nemhivatalosan a csíkszeredai hokicsapatot – állapítják meg rögtön a cikk elején a bukaresti újságírók, akik szerint a csíkszeredai jégkorongozók „azért élnek, hogy legyőzzék a bukaresti csapatokat”. E téma kapcsán következtetésként levonják, hogy akárhányszor megnyeri a csíki csapat az országos bajnokságot, a városban ünnepelnek. Visszautalnak a polgármester azon februári kijelentésére is, amelyben Ráduly kiemelte, hogy Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete kötelező. Az elöljárót a Székelyföld elszakadásában tevékenykedők egyik fontos „sakkfigurájának” nevezik, ugyanakkor azt is megállapítják, hogy polgármestersége alatt az önkormányzat által fenntartott helyi közszállítási vállalat ügyintézője is volt. Az összeállítás végén felidézik a szekusügyként ismertté vált esetet is, amelyben Ráduly Róbert Kálmán elfogta és átadta a rendőrségnek azt a hírszerzőszolgálati alkalmazottat, aki szerinte hetek óta követi és fényképezi őt. Mint összeállításuk végén megjegyzik: a polgármester az eset után azt nyilatkozta, hogy ezzel az üggyel jelezni szeretett volna. „Világos jelzés, hogy a tizenmillió eurókból fizetett román állami intézmények alszanak. Világosan a hírszerző szolgálatokra gondolunk. Maholnap a székelyek regionális parlamentet hoznak létre Csíkban, a SRI (román hírszerzőszolgálat) és a SIE (Külügyi Hírszerző Szolgálat) erről a hírről pedig a Realitatea Televízióból értesül” – zárják cikkükben a bukaresti újságírók. Rádulyt kérdeztük A cikk kapcsán sms-ben válaszolt kérdéseinkre a polgármester. Felvetésünkre, hogy volt-e ügyvezetője az említett vállalatnak, Ráduly a következőt válaszolta: „Nem. Soha nem voltam egyetlen cégnek sem ügyvezetője vagy igazgatótanácsi tagja. Sem városi, sem magán, sem vegyes.” A hokival kapcsolatosan érdemes tudni, hogy a csíki csapat egyik legjelentősebb támogatója Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a klub elnöke pedig Hodos László. Ez ügyben azt írja Ráduly, hogy négyéves kora óta szívügye a szeredai hoki. A „szekus” eset ügyészségi vizsgálatáról a következőt írta a polgármester: „Soha semmilyen hivatalos tájékoztatással nem méltattak ez ügyben. Tény, hogy az incidens után többen jelezték, hogy minden ágyút felém fordítottak”.
Kozán István
Székelyhon.ro

Antal Árpádról is készült „politikusakta”
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester után Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert is össztűz alá vette a Realitatea hírtelevízió Politikusakták (Dosar de politician) című műsora.
A Silviu Mănăstire műsorvezető által összeállított anyagot hétfőn közvetítették, Antal Árpád azonnal levélben reagált az elhangzottakra, és pontosításokat kért. „Nem tényfeltáró újságírás, ha a Dan Tănasă-összesből idéznek, ha politikai nyilatkozatokat ragadnak ki a szövegkörnyezetből” – jelentette ki az elöljáró, rámutatva, hogy még a születési éve is pontatlanul szerepelt az anyagban. „A területi autonómia nem jelent enklávét, az Európai Unióban 11 autonóm régió van. Én nem vagyok szélsőséges, hiszen a rám szavazó sepsiszentgyörgyiek 40 százaléka román nemzetiségű” – hangsúlyozta Antal Árpád. Arra is rámutatott, hogy Sepsiszentgyörgyön nem 8, hanem 3 százalékos a munkanélküliség, sokkal kisebb, mint a megyei mutató, ugyanakkor Kovászna sem a legszegényebb megyék között található.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Tánczos: véletlen egybeesések sorozata Székelyföldön?
Vélhetően közvetlen kapcsolat van a székelyföldi politikusok nyilatkozatai, politikai megnyilvánulásai és az ellenük elindított bűnvádi eljárások között – mondta kedden a szenátusban napirend előtti felszólalásában Tánczos Barna.
Az RMDSZ szenátora úgy fogalmazott: próbál hinni abban, hogy nincs összefüggés Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének a székely szimbólumok és a székely zászló megvédése érdekében kifejtett tevékenysége és 24 órás letartóztatása között. "Próbálok elutasítani minden összeesküvés-elméletet, még akkor is, ha a letartóztatás az RMDSZ kongresszusa előtt pontosan öt nappal történt, és utólag bíróság elé is állították Borboly Csabát” – jelentette ki.
A szenátor Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester esetére utalva azt mondta, „Romániában jogunk van a magánélethez, még akkor is, ha néha szókimondóbbak - egyesek szerint radikálisabbak - is vagyunk”. Szerinte a polgároknak joguk van ahhoz, hogy ne zaklassák, ne kövessék, ne fényképezzék őket a nap 24 óráján át. "De ha ez mégis megtörténik, és az életünket megkeserítőt, a minket heteken keresztül zaklatót elkapjuk és átadjuk a rendőrségnek, ne találjuk magunkat másnap egy bűnvádi eljárás kellős közepén, még akkor se, ha a "fényképész" a titkosszolgálat aktív tisztje" – tette hozzá.
„Próbálom azt hinni, hogy véletlen egybeesésekről, a véletlen egybeesések hosszú soráról beszélünk. De beismerem, egyre nehezebben tudom erről meggyőzni azokat, akik szerint a magyarságért való kiállás az oka a bűnvádi eljárások elindításának!” – mondta a politikus. Hozzátette: reméli, hogy a bűnvádi eljárásokat, az állami intézmények által végzett ellenőrzéseket, valamint az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatják sem politikai utasítások, sem pedig a titkosszolgálati "javaslatok" vagy "ajánlások".
Maszol.ro

Fejlemények Ráduly szekusügyében
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) munkatársának bántalmazásával gyanúsított Ráduly Róbert Kálmán polgármestertől kért információkat az incidenssel, a sértett sérüléseivel kapcsolatban a rendőrség. A nyomozók többek között az elöljárótól várnak választ arra, hogy Bogdan Constantin Holircă milyen belső szerveit érte károsodás az augusztusi összetűzés során.
Furcsa megfogalmazású levelet küldött a Csíkszeredai Városi Rendőr-kapitányság Ráduly Róbert Kálmánnak, arra kérvén Csíkszereda polgármesterét, mint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, hogy ő válaszoljon a szigorúan a törvényszéki orvosszakértői hatáskörbe tartozó kérdésekre. Többek között azt kérdezik Rádulytól, hogy Holircă mely sérülései származhattak ütéstől és melyek eséstől. A levélből kiderül, hogy a csíkszeredai ügyészség rablás gyanúja miatt vizsgálatot kezdett Bogdan Constantin Holircă feljelentése nyomán. A városi rendőrség hozzálátott a nyomozáshoz, és – ugyancsak a levél értelmében – e hónap 30-áig észrevételeket, megjegyzéseket várnak Rádulytól bizonyos kérdésekre. Mint kiderül, a polgármesternek előre feltett kérdésekre kell faxon válaszolnia.
Ráduly reakciója
Az eset kapcsán Ráduly Róbertet is megkerestük. „Szeptember 30-án letettem a bűnügyi feljelentést, amelyben részletesen leírtam a történtek sorát, és kedden hivatalosan is tájékoztatást kaptam levélben a városi rendőrségtől azzal kapcsolatban, hogy rablás miatt Holircă feljelentett. Ebben a levélben azt is közlik, hogy törvényszéki orvosszakértői vizsgálatot fognak elrendelni. Utalás van arra is, hogy létezik egy törvényszéki orvosi jelentés 2013. augusztus 5-éről. Ez azért érdekes, mert köztudott, hogy a szolgálat emberei megjelentek szombaton, az incidens másnapján a kórházban, ahová berendelték a törvényszéki orvost és az azelőtti napon ügyeletben lévő szakorvost, anélkül, hogy hatáskörük lett volna, és gyakorlatilag arra kényszerítették őket, hogy Bogdan Constantin Holircăt a brassói katonai kórházba helyezzék át. Azóta eltelt szinte negyedév, és eddig semmilyen hivatalos értesítőt nem kaptam” – nyilatkozta a polgármester.
Személyi túlkapás?
Mivel Verestóy Attila a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja, tőle arról érdeklődtünk, hogy a bizottság tárgyalta-e Ráduly szekusügyét. „Első lépésben az érintettnek egy hivatalos megkeresést kell tennie a bizottság felé, ilyen megkeresés nem volt” – mondta Verestóy, aki az eset kapcsán annyit még elmondott, meggyőződése, hogy személyi túlkapásról van szó az ügynökségnél dolgozó személy részéről, akit ő nem ismer. „Nem tudom, és módom sincs megtudni az illető hatáskörét, feladatait, munkáját. Erről a bizottság semmilyen módon nem kaphat információt. Az viszont természetes, hogy a bizottság feladata és hatásköre az ügynökség munkájában a törvényességet vizsgálni” – húzta alá az RMDSZ szenátora.
Az incidensről
Ráduly augusztus 2-án este Csíkszereda testvértelepülési küldötteivel beszélgetett a Fenyő szálloda halljában, amikor a számára ismerős „szekus” jelent meg, aki többször lefényképezte. A polgármester állítása szerint üldözőbe vette a férfit, aki rövid szaladás után elesett, így a polgármester utolérte, nem hagyta, hogy elszaladjon, és átadta a közelben járőröző rendőröknek. Az eset után a jobboldali România Liberă napilap Sorin Savát, a Román Hírszerző Szolgálat szóvivőjét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy az illető valóban az ő alkalmazottjuk, aki szabadidejében volt egy közterületen, ahol a saját mobiltelefonját használta fényképezésre, és nem teljesített semmilyen hivatali megbízatást
Kozán István
Székelyhon.ro

Venczel: a tudós és az ember
Venczel József társadalomtudós két arcát – a tudóst és az embert – ismerhette meg, aki részt vett az emlékére szervezett konferencia első napján, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésen november 4-én Csíkszeredában.
A Venczel József-emlékkonferenciát kétnaposra tervezték, így az érdeklődők kedden is hallgathatnak előadásokat Venczel József tudományos munkásságáról a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében. A szakmai fórumot az erdélyi szociológus születésének 100. évfordulója, illetve a Magyar Tudomány Ünnepe apropóján szervezték. A centenáriumi ünnepség szentmisével kezdődött, majd a Venczel József-emlékplakettnél koszorúzással tisztelegtek a neves csíkszeredai születésű tudós emléke előtt. A koszorúzást követően ünnepélyesen megnyitották az emlékkonferenciát.
Előtérben a társadalomtudományok
„Venczel József, a magyar társadalomtudományok jeles képviselője nemcsak tudós volt, hanem ember is, és mint ember, felelősségvállalásra buzdította a tudósokat. Ő nemcsak problémákat tárt fel, hanem javaslatokat is megfogalmazott azok megoldására” – méltatta ünnepi beszédében a neves tudóst Kósa István, a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul a magyar tudomány napjáról szólt. „Itt Csíkszeredában az egész nemzetünk számára fontos társadalomtudományt helyeztük figyelmünk középpontjába, amely kutatja többek között azt, hogy milyen választ adjunk a 20. és 21. század okozta változásokra, közösségeink megvédésének, szellemi és anyagi gyarapítása érdekében” – fogalmazott a főkonzul. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében Venczel József édesapjának életpályáját tartotta fontosnak bemutatni, aki 1911 szeptemberétől a csíkszeredai római katolikus gimnáziumban tanított mennyiségtant. Korodi Attila parlamenti képviselő a közösségéért tevékenykedő tudós alakját emelte ki. A megyei önkormányzat nevében Burus Siklódi Botond beszélt, ő Venczel József az Erdélyi Iskola című folyóiratban megjelent írásából idézett.
A székely népfelesleg mint fogalom
A konferencián többek között olyan tudósok tartottak előadást, mint Horváth István. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora Venczel Józsefnek a székelyek kivándorlásáról szóló munkásságát ismertette. Mint mondta, a kivándorlás a 19. században kezdődött el. „A székely népfelesleg fogalma egy olyan elméletre alapoz, miszerint a népességfejlődés sokkal gyorsabb, mint azok a technológiai innovációk, amelyek az élelmiszer-termelést, a népesség eltartását lehetővé teszik” – magyarázta az egyetemi tanár.
Kerekasztal-beszélgetés a Venczel családdal
A konferenciát követő családias hangulatú beszélgetésen részt vett a neves tudós fia és három lánya, unokája, unokaöccsei, rokonai és mindazok, akik valamilyen formában kapcsolódtak Venczel Józsefhez. Fia Németországban él, onnan érkezett a konferenciára, mint vallotta: örvend, hogy a család így összejött. Édesapjára emlékezve, így szólt: „Édesapám bármihez is fogott hozzá, a legnagyobb tökéletességgel csinálta, lenyűgöző volt kézügyessége is”.
A Venczel József-emlékkonferencia kedden is folytatódik
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Régészeti konferencia Csíkszeredában
A Csíki Székely Múzeum, a Pósta Béla Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében zajlik a XI. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíkszeredában. A három napig tartó rendezvényt pénteken este nyitották meg az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában.
Bajusz István, a Pósta Béla Egyesület elnöke kifejtette, hogy ezen tudományág működésének az egyik fő feltétele a régészek közti szoros együttműködés, mivel minden kutató csak egy-egy szeletkét tár fel a történelmi korokból. Célszerű konferenciát tartani, hogy a szakemberek az újdonságokról és egymás kutatási eredményeiről értesüljenek és ezeket összevetve fedjék fel egyes korok történéseit. Hozzátette, hogy a vasárnap estig tartó konferencián összesen 84 előadás hangzik el több mint száz régész közreműködésével.
A házigazdák nevében Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szólalt fel.
Bajusz István, a Pósta Béla Egyesület elnöke kifejtette, hogy ezen tudományág működésének az egyik fő feltétele a régészek közti szoros együttműködés, mivel minden kutató csak egy-egy szeletkét tár fel a történelmi korokból. Célszerű konferenciát tartani, hogy a szakemberek az újdonságokról és egymás kutatási eredményeiről értesüljenek és ezeket összevetve fedjék fel egyes korok történéseit. Hozzátette, hogy a vasárnap estig tartó konferencián összesen 84 előadás hangzik el több mint száz régész közreműködésével.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro

A hit fénye ragyogta be az ünneplőket
Kicsik és nagyok egyaránt tanúi kívántak lenni vasárnap annak a pillanatnak, amikor Csíkszereda karácsonyfáján kigyúltak a fények és az adventi koszorún meggyújtották az első szimbolikus gyertyát.
Évről-évre egyre többen látogatnak ki az adventi szent időben a csíkszeredai Majláth Gusztáv Károly térre, hogy részesei legyenek annak a közösségi élménynek, ami az adventi koszorú újabb gyertyáinak meggyújtásával jár együtt.
Advent első vasárnapján, december elsején 17 órától a csíksomlyói kegytemplom kórusa alkalomhoz illő dalokat énekelt, majd Tamás József római katolikus püspök és Szatmári Ingrid református lelkipásztor elmélkedett az ünnepi várakozás fontosságáról.
„Mi ma nem azt ünnepeljük, amit ez az ország, hisz az a mi számunkra gyászt jelent. Mi ma adventet kezdtünk el, és szeretnénk méltóképpen előkészülni karácsonyra. Ebben a gyertyagyújtásban is lelkünket felemeljük a jó Istenhez” – hangsúlyozta Tamás József püspök, aki röviden ismertette az adventi koszorú történetét. Több mint százötven évvel ezelőtt lett jelképe az adventi koszorú az adventi szent időnek. Ezen a koszorún négy gyertyát gyújtunk meg sorban, ami nemcsak a négy adventi vasárnapot idézi, hanem mindazt, amit a keresztény ember az adventi készületben meg kell, hogy tegyen. Ez a négy fény jelzi számunkra a hitet, a reményt, az örömet és a szeretetet.
„Az első fény a hitet jelképezi, azt a hitet, amelyet megkaptunk mindannyian a keresztség szentségében és amelyet féltve kell őriznünk. A hit nagyon fontos a mi emberi életünkben. Mint ahogy a fény megvilágosítja a sötétséget, úgy a hit megvilágítja a mi életutunkat. A hit erősít meg bennünket, hogy bírjuk a küzdelmet és a harcot, hogy a nehézségeket le tudjuk győzni” – bíztatta a jelenlévőket a püspök.
Szatmári Ingrid református lelkipásztor a hit győzelméről beszélt. „Jelen adventben elindulunk egy úton közösen, de egyenként is be kell járnunk a lelki utunkat, hogy úgy érkezzünk meg karácsonyhoz, mint akik megtisztultak, és gyakorolták a szeretetet. Bár adventben növekszik kívül a sötétség, napról-napra sötétebbek az éjszakák és rövidebbek a nappalok, de minden adventi vasárnap egy újabb gyertyát gyújtunk meg a koszorún. Ez is azt jelzi, hogy a hitet, a belső világosságot nem tudja legyőzni a külső sötétség” – nyomatékosította Szatmári Ingrid.
Az ünnepélyes gyertyagyújtást követően Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a jelenlévőkhöz. „Kilencvenöt éve várjuk, hogy a fogadalmat, az ígéretet, az őseinknek tett vállalást teljesítsék felénk. E helyett még mindig a várakozással maradtunk. A várakozás idejét éljük” – fogalmazott az elöljáró. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy tegyenek maguknak fogadalmat: „fogadjuk meg, hogy amikor úgy látjuk már, hogy nincs kiút, akkor is megyünk tovább. Fogadjuk meg, hogy amikor már semmink sincsen, akkor is találunk magunkban olyat, amit másoknak adhatunk” – zárta szavait a polgármester.
Az elkövetkező három vasárnapon a város karácsonyfája körül kialakított óriási adventi koszorún sorra kigyúlnak a remény, az öröm és a szeretet lángjai. Az ünnepi közös gyertyagyújtásokra minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Itthon maradásra ösztönző könyv
Erdélyi kötéltánc címmel jelent meg nemrégiben Nagy Benedek tanár, volt politikai fogoly kötete a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, melyet kedden este mutattak be a csíkszeredai városháza dísztermében.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester megjegyezte, hogy még nem olvasott ennyire megfontolt gondolatokat az 1956-os eseményekről és a második világháborúról.
Nagy Benedek gyakorlatilag egy családi hagyományt követ – fejtette ki a könyv szerkesztője, Sarány István –, mivel a dédapja, Tivai Nagy Imre, de édesapja, Nagy András közírók is voltak. „Pályájának, érdeklődésének és társadalmi elkötelezettségének köszönhetően az elmúlt hatvan esztendő krónikása lett, nemcsak szemtanúként, hanem az események aktív részeseként is” – hangsúlyozta kötet szerkesztője.
A szerző elmondta, hogy ezzel a könyvvel itthon maradásra szeretné ösztönözni a fiatalokat, ezért hányattatott sorsának főként a sikereit és nem a kudarcait rögzítette. A könyvből kihagyta például a szekusok által folytatott zaklatásokat, de leírta azokat a sztorikat, történeteket, amelyek miatt még a börtönben sem vesztette el sohasem hitét, reményét.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro

Mégsem építenek új Sapientiát
Mégsem épít új campust a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. A felsőoktatási intézménynek 2,5 millió eurója van beruházásra, ez az összeg viszont korántsem elegendő a tervek kivitelezésére, ezért visszatérnek a régi elképzeléshez.
Vissza a babaruhát: többszöri számolgatás után a felsőoktatási intézmény vezetői elálltak azon tervüktől, hogy a mostani campus felújítása helyett inkább új létesítményt építsenek. „Sajnos marad a régi elképzelés, arra viszont megvan a pénzünk” – tájékoztatta lapunkat Dávid László, a Sapientia egyetem rektora.
Kevés a pénz egy új campusra
A felsőoktatási intézmény vezetője részletekbe nem igazán akart belemenni, annyit azért még elmondott, hogy az új létesítmény helyszínéül kiszemelt terület (a Temesvári sugárúton, az Óceán üzlettel szembeni, beépítetlen városrész) talaja nem bizonyult építkezésre megfelelőnek, ezért jelentős összeget emésztett volna fel a talajcsere.
Tudomásunk szerint a rendelkezésre álló összeg legalább kétszeresére lenne szükség ahhoz, hogy új campus és bentlakás épülhessen, ezért kellett elállniuk az ötlet megvalósításától. Ugyanakkor a mostanihoz képest kevesebb bentlakási szobát tudtak volna építeni, holott a Sapientia csíkszeredai campusának épp az az egyik előnye a többi romániai magyar felsőoktatás intézménnyel szemben, hogy olcsó és nagyszámú bentlakási szobával tudja kiszolgálni az ide felvételizőket. Télen nem látnak hozzá semmilyen felújítási munkálatnak, tavaszig a terveket, illetve a szükséges engedélyezéseket fogják beszerezni. Az építkezésre felhasználható 2,5 millió eurót – több mint 11 millió lejt – a magyar kormány biztosítja.
Új helyett inkább felújítás
Tavasszal írtunk először arról az elképzelésről, hogy jövőben új épületszárnyat akarnak építeni a Sapientia egyetem csíkszeredai karainak udvarára, azelőtt viszont leszigetelnék a felsőoktatási intézmény épületét, továbbá kicserélnék a külső ablakokat, illetve ajtókat. Tervezték a bentlakási szobák felújítását is. A nyáron elkészült egy látványterv is, amelyet a csíkszeredai építészek jelentős része nem tartott elfogadhatónak – többek között az egyetem görög-katolikus templomra gyakorolt hatását kifogásolták –, ezért azt javasolták a tervező cégnek, hogy az ő elképzeléseiket figyelembe véve rajzolja újra a megvalósíthatósági tervet. Közben felmérték, hogy a jelenleg használt épület felújítása óriási összeget emésztene fel, és még úgy sem tudná ugyanolyan jól kiszolgálni az oktatási igényeket, mint egy új építmény. Ekkor döntöttek úgy, hogy inkább újat építenének. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán nem zárkózott el az új egyetem ötletétől, azt viszont jelezte az egyetem vezetőségének, elvárja, hogy a tervezett új campus felépítéséig ne hagyják leromlani a jelenlegi helyszínt.
Kozán István
Székelyhon.ro

„Nem lehet térdre kényszeríteni”
Az úgynevezett szekus-ügy következtében Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda polgármesterének életében sok minden gyökeresen megváltozott. Mint mondja, azóta sokan úgy kerülik őt, mint ördög a tömjént. Mégsem ez jelentett az ő életében fordulópontot, hanem egy másik idei „ügy”, a megyei tanácselnök, illetve több társának esete, akiknek a „vádemelésük pillanatában azonnal le kellett volna mondaniuk” megbízatásukról. Évértékelő interjúnk Csíkszereda polgármesterével.
– Nagyon sok infrastrukturális fejlesztés történt idén a városban.
– A valóság az, hogy ezeket nem vettem számba, de három olyan, többnyire uniós forrásokból elkészített beruházást is befejeztünk, amely azt mutatja, hogy az Európai Unióba való belépés által megnyílt lehetőségekkel Csíkszereda tudott élni. Ha megnézzük Székelyföld városait, egyedüliek vagyunk, akik a sikeres pályázatokat befejeztük, és így kellő gyorsasággal használtuk fel az uniós alapokat. Sőt mindegyik beruházás a felújítás határidejében írt dátumig el is készült. A hargitafürdői infrastruktúra felújításáról szóló pályázatunk most zajlik. Ugyanakkor saját alapokból elkészítettük a Penge tömbház mögötti udvart, de el ne felejtsük az uszoda befejezését se. A városvezetés korábbi munkáját dicséri az a tény is, hogy a Székelyföldi Fociakadémia a gimnázium mögött egy nagyméretű műgyepes focipályát létesített.
– A látványos megvalósításokért a lakók részéről jár köszönet?
– Bár ünnepi időszakban vagyunk, amikor a mérlegkészítés és az önvizsgálat mellett életünkben fokozottan jelen kell lennie a hálának, nem annyira jellemző a mi városi társadalmunkra a közberuházásokért hálálkodni. A városközpont felújítása e tekintetben kissé mégis rendhagyó volt, mert nagyon sokan fogalmaztak meg pozitív véleményt.
– Ha rangsorolná a székelyföldi városokat, Csíkszeredát hová tenné?
– Rossz kérdés, mert olyan, mintha megkérnénk a szülőt, hogy rangsorolja annak az osztálynak a gyerekeit, ahová az ő gyereke jár.
– Jó, akkor másképp teszem fel a kérdést.
– Ne! A városok mások és mások, mert kétségen kívül mindegyiknek van térségközponti szerepe, de ebből kettő megyeszékhely, az egyik ráadásul egy nagyváros vonzáskörzetében van, így szinte egyfajta holdként működik a nagyváros erőteljes vonzása következtében. A székely városok közül az uniós csatlakozási helyzetet egyértelműen mi használtuk ki a legjobban. Vagy mondjam másképp: a kedvező szeleket a mi legénységünk tudta leginkább befogni a vitorlájába. De azt is látni kell, hogy mind a mai napig Udvarhelyen a legkisebb az etnikai harc. Aki ragaszkodik városához, ezeket az előnyöket veszi számba és domborítja ki.
– A kedvező szelek befogásához szükség van a jó önkormányzati munkára is.
– Igazából az önkormányzati testület a vitorlaforgató. Azt végképp ki merem jelenteni, hogy az elmúlt kilenc és fél esztendőben a legjobb legénysége Csíkszeredának volt. Bár ennek a csapatnak a magját végig az RMDSZ képezte, mindenki, amikor kellett, ott volt a magaslatokon, és végezte a dolgát.
– A decentralizáció milyen terheket róhat a városra?
– Szinte semmilyent. A decentralizációval csak formálisan lesz egy váltás: mint amikor az élettársi kapcsolatot a házassággal tesszük még erősebbé. Kapunk egy papírt, ami megerősíti a hivatalos viszonyt a megkapott két klub, a Sportklub és a sportiskola irányításában. Nyilván, ahogy mondani szokták, Romániában élünk, és ez lefoglalja a teljes időnket, ezért sosem lehet tudni, hogy mit hozhat a decentralizáció tekintetében a jövő. Mindig mindenre fel kell legyen készülve az ember, ha alszik is, az egyik szeme nyitva kell legyen, hogy figyeljen a változásokra.
– Mindenre fel kell legyünk készülve, mondja ön. Hol tart az úgynevezett szekus-ügy?
– Ezt én is szeretném tudni. Tény, hogy a szekus-ügy következtében sok minden gyökeresen megváltozott: azóta sokan úgy kerülnek engem, beleértve a rendőröket is, mint ördög a tömjént. Engem ilyen típusú dolgokkal nem lehet térdre kényszeríteni, ne adj’ isten kicsinálni, pedig ezek az emberek szép csendben tovább próbálkoznak. 2013-nak csak egy része ez a szekus-ügy. Ezzel párhuzamosan jó néhány elöljárót adott pillanatban már fogva is tartottak, ezt követően pedig vádat emeltek ellenük. Ezt az állapotot a politikai elitünk nem menedzseli jól. Az ártatlanság vélelmét senki nem kérdőjelezheti meg, amíg ennek ellenkezője nem bizonyítódik be, de egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon. Tehát aznap, amikor vádat emeltek a megyei elnök úr, a megyei önkormányzati képviselőtársa, illetve az egyik polgármestertársunk ellen, ezeknek az embereknek, legalább hármuknak azonnal le kellett volna mondaniuk. Nem futni kellett volna jobbra-balra mindenkihez könnyes szemekkel, és úgymond a szabadságunkért elvszerű vagy elvtelen kompromisszumokat kötni a közösség bőrére.
– Fél mondatban említette a politikai elit rossz „menedzsmentjét”. Emellett ne menjünk el!
– Az RMDSZ-nek van egy nagy problémája: a kialakult helyzet messze van a szokásos, mondjuk Nyugat-Európában szokásos politikai erkölcstől. Ezt a helyzetet nekünk nagyon gyorsan vissza kell vezetnünk oda, ahol a helye van. Itt már nem az ártatlanság vélelméről kell beszélnünk, hanem a zsarolhatóság vélelme áll fenn néhány köztisztviselővel szemben. Ha megnézzük az utólagos jogcselekményeiket, látszik, hogy milyen pálfordulás ment végbe a ténykedésükben az ügy előtt és után. Ezzel szemben én magamban úgy érzem, hogy a szekus-ügyem óta nem volt nálam semmilyen pálfordulás. De ha úgy alakul, én is veszem a kalapom és botom, és egyszerű mezei emberként fogok küzdeni, mert úgy sokkal jobban lehet. Egy polgármester ki van szolgáltatva: például jön a számvevőszék, és meghúzza a fülét. Még egyszer jelzem, számomra egy erős belső dilemma, hogy amennyiben az RMDSZ nem tudja nagyon gyorsan a normális erkölcsi mederbe visszaterelni a folyamatokat, akkor ez azt jelenti, hogy ez az RMDSZ az elmúlt hat esztendőben valóban dezintegrálódott, messze letért arról az útról, ahol volt jó néhány évvel ezelőtt, ami a politikai erkölcsösség elvárásait illeti, és nagyon gyorsan szembesítenem kell magam azzal a ténnyel, hogy van-e helyem egy ilyen típusú szervezetben. De ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy van-e helyem egy ilyen típusú közéletben, ahol gyakorlatilag mindenkivel mindenféle kompromisszumot köthetünk a saját személyes szabadságunk szavatolása érdekében. Az már csak egy igen súlyos mellékzöngéje a kialakult helyzetnek, hogy a megyei önkormányzat gyakorlatilag ízeire van szakadva, onnan mindenki menekül. Ez Székelyföldre nézve akkora csapás, mint a kilencvenes márciusi események.
– Mit értsünk azon, hogy menekülnek az alkalmazottak a megyei önkormányzattól?
– A komoly, tapasztalt húzóemberek menekülnek, mert erkölcsi válság van, és ezt a helyzetet nem tudják vállalni. Ennél súlyosabb dolgot nem tudok elképzelni. Maradva a hajós példánál, most a megye hajója mindenféle kormányzás nélkül hánykolódik, sodródik.
– Hogy lehetett volna megakadályozni ezt a helyzetet?
– Úgy lehetett volna helyes irányba fordítani a hajót, ha a vádemelés alá került személyek lemondtak volna, és hagyták volna azokat dolgozni, akik nem voltak ebben érintettek. Így tudtak volna szépen, lassan begyógyulni a sebek, különben egy életen át gennyezni fognak és elfekélyesednek.
– Meg kell kérdeznem: milyen az ön viszonya Hargita Megye Tanácsának elnökével?
– Sajnos, felületessé csökevényesedett. Az a valóság, hogy ebben a megyében egyedül Csíkszereda az a település, amely a megyei állapotoktól függetlenül jól megvan. Megvan az ereje, forrásai, tudása, és olyan legénysége, amely tud haladni az útján. Nyilván egy jól megszervezett megyei önkormányzat Csíkszereda haladását is segíteni tudná. De attól, hogy a megyei hajó sodródik, a csíkszeredai még jó irányba és jól halad előre. A többi település ladikja viszont hozzá van kötve a megyei hajóhoz, így az maga után ránthatja az összes többit. A hasonlatnál maradva, ha a mi legénységünk látja, hogy a másik hajó legénysége szökik bele a háborgó tengerbe, a hajó pedig a sziklaszirtek felé sodródik, akkor lehet, hogy a mi legénységünk is elveszíti az önbizalmát, megzavarodik. Ezért nem lehet számunkra közömbös, hogy a megye hajóján mi történik.
– Hm. Polgármester úr, mit kíván magának az új esztendőben?
– Azt, hogy bírjam ezt a pörgést és a kihívást, legyen elég eszem és bölcsességem elkerülni a csapdákat, mert egyre többet állítanak utunkba. Legyen erőm ahhoz, hogy jövőben is meg tudjam fogni a szekusokat, és át tudjam adni a hatóságnak. Legyen békesség a hivatalban és a családomban, mert enélkül nincs se bölcsesség, se erő.
– Hát a városlakóknak?
– Legyen egészség mindnyájunk számára, mert ha egészség van, a többit megoldjuk.
Kozán István
Székelyhon.ro

Ráduly: Borbolyéknak le kellett volna mondaniuk
Ráduly Róbert szerint Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és két vádlottársának le kellett volna mondania tisztségéről, miután az ügyészség vádat emelt ellenük. Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere úgy véli, a szövetség „a politikai erkölcsösség" szempontjából rosszul menedzseli a Borboly-ügyet.
„Egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon. Tehát aznap, amikor vádat emeltek a megyei elnök úr, a megyei önkormányzati képviselőtársa, illetve az egyik polgármestertársunk ellen, ezeknek az embereknek, legalább hármuknak azonnal le kellett volna mondaniuk. Nem futni kellett volna jobbra-balra mindenkihez könnyes szemekkel, és úgymond a szabadságunkért elvszerű vagy elvtelen kompromisszumokat kötni a közösség bőrére" – jelentette ki Ráduly Róbert a Csíki Hírlap pénteki számában megjelent interjúban.
Csíkszereda polgármestere arra a bűnvádi eljárásra utalt, amelynek keretében a korrupcióellenes ügyészség (DNA) idén szeptemberben vádat emelt a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba, volt alelnöke, Sófalvi László, Pálffy Domokos önkormányzati képviselő és tíz társuk, közöttük Kósa Péter, Csíkszentmihály RMDSZ-es polgármestere ellen.
Ráduly úgy véli, a történtek miatt a Hargita megyei önkormányzat „ízeire van szakadva", a komoly, tapasztalt húzóemberek menekülnek az erkölcsi válság sújtotta intézményből, mert nem tudják vállalni a helyzetet. „Ez Székelyföldre nézve akkora csapás, mint a kilencvenes márciusi események" – fogalmazott a Csíki Hírlapnak az RMDSZ-es elöljáró.
Szerinte ugyanakkor a történtek miatt az RMDSZ-nek van egy nagy problémája, mivel a kialakult helyzet messze van a szokásos, Nyugat-Európában szokásos politikai erkölcstől. „Ezt a helyzetet nekünk nagyon gyorsan vissza kell vezetnünk oda, ahol a helye van. Itt már nem az ártatlanság vélelméről kell beszélnünk, hanem a zsarolhatóság vélelme áll fenn néhány köztisztviselővel szemben. Ha megnézzük az utólagos jogcselekményeiket, látszik, hogy milyen pálfordulás ment végbe a ténykedésükben az ügy előtt és után" – állapította meg Ráduly.
A polgármester hozzátette, számára erős belső dilemmát jelent, hogy amennyiben az RMDSZ nem tudja nagyon gyorsan normális erkölcsi mederbe visszaterelni a folyamatokat, akkor ez azt jelenti, hogy a szövetség az elmúlt hat esztendőben dezintegrálódott, messze letért arról az útról, ahol volt jó néhány évvel ezelőtt, ami a politikai erkölcsösség elvárásait illeti. „És nagyon gyorsan szembesítenem kell magam azzal a ténnyel, hogy van-e helyem egy ilyen típusú szervezetben. De ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy van-e helyem egy ilyen típusú közéletben, ahol gyakorlatilag mindenkivel mindenféle kompromisszumot köthetünk a saját személyes szabadságunk szavatolása érdekében" – jelentette ki a csíkszeredai napilapnak Ráduly Róbert.
Különben a DNA-nak a Borboly-ügyben összeállított vádirata szerint az RMDSZ színeiben megválasztott önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek elközérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben, és a visszaélésekkel 4,88 millió lej (több mint egymillió euró) kárt okoztak a megye költségvetésének. Borboly Csabát – aki három vádlottársával májusban 24 órát töltött vizsgálati fogságban – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, hivatali visszaélésre való felbujtással, hamisítással és hamis feljelentéssel vádolják.
Krónika (Kolozsvár)

Erkölcs, politika
Csíkszereda polgármesterének a Hargita megyei önkormányzat elnöke korrupciógyanús ügyével kapcsolatos markáns nyilatkozatát még betudhatnánk az RMDSZ-en belül dúló politikai harcoknak, a szövetség „politikai erkölcsösségéről” alkotott véleménye azonban már nyilvánvalóan súlyos diagnózisnak számít.
Ráduly Róbert ugyan elsősorban Borboly Csabának és másik két, választott önkormányzati tisztséget betöltő vádlottársának rója fel, hogy a vádemelés után nem mondott le önként posztjáról, kritikája azonban főleg az RMDSZ felső vezetőségét illeti amiatt, hogy nem kényszerítette ki helyi politikusai távozását. A megyeszékhely elöljárója szerint az alakulat elitje nem jól menedzseli a Borbolyéhoz hasonló bűnvádi eseteket, az ebből fakadó erkölcsi válság miatt pedig egyre inkább felmerül benne a kérdés: van-e még keresnivalója ebben a szervezetben.
Kötve hinnénk, hogy Ráduly egyedül lenne véleményével az RMDSZ-ben. Csak vele ellentétben az alakulat hozzá hasonlóan gondolkodó politikusai valószínűleg nem szívesen vállalkoznak a nyílt bírálatokra. Viszont ők is látják azoknak a mértékadó, sem RMDSZ-szel szembeni elfogultsággal, sem magyarellenességgel nem vádolható bukaresti publicistáknak a megállapításait, miszerint a szövetség jó ideje belesimult az erkölcsöt és tisztességet semmibe vevő Dâmboviţa-parti politikai tájba.
Ennek legutóbbi bizonyítéka volt a büntető törvénykönyv módosításának megszavazása, amit ellenzéki alakulatként semmi sem indokolt az RMDSZ honatyái részéről. A szövetség önként, dalolva hozzájárult a balliberális koalíció hatalomra kerülése óta dédelgetett terve végrehajtásához, amely a korrupcióellenes ügyészség és a közméltóságok gyarapodását vizsgáló feddhetetlenségi ügynökség tevékenységének ellehetetlenítését, de legalábbis hatásköre gyengítését célozza. Ami a nyomozó hatóságok, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, jogászok és külföldi diplomaták egybehangzó véleménye szerint egyértelműen a jogállamiság elleni súlyos támadásnak minősül.
Ebben a megközelítésben Ráduly Róbert kritikája csupán egy az RMDSZ politikájával kapcsolatban megfogalmazott figyelmeztetések közül. Jó lenne azelőtt megszívlelni ezeket, hogy a szövetséget végképp úgy könyvelik el, mint egyet a politikai elit érinthetetlenségén fáradozó romániai pártok közül.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Doktori munka Csíkszereda plébániájáról
December 17-én védte meg doktori dolgozatát Darvas Kozma József csíkszeredai plébános. A csíkszeredai római katolikus plébánia történetét dolgozta fel levéltári forrásokra alapozva, az első dokumentumok keresésében budapesti és bécsi könyvtári és levéltári forrásokig is eljutott. Témavezetője, Marton József egyetemi tanár, valamint az opponensek egybehangzó értékelése szerint alapos kutatást végzett, és az összegyűlt anyagot szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan dolgozta fel. A doktori munka bemutatását nyilvános vita követte, amelynek során a felmerült kérdésekre a jelölt kielégítő, helyenként székely humorral fűszerezett feleletet adott. A védésre az egyházi és tudományos élet személyiségei mellett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is eljött, ezzel fejezve ki a világi hatóságok elismerését a katolikus egyház kulturális teljesítménye és jelentősége iránt.
Bodó Márta
Vasárnap (Kolozsvár),

„Ne féljünk, mert a félelem tönkretesz”
Írásban kívánt reagálni Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán őt érintő kijelentéseire. Az önkormányzati elnök kérésének helyt adtunk, válaszát alább olvashatják.
Gyerekkorom kedvenc regénye volt „A Pál utcai fiúk”. Most, 39 éves fejjel is elérzékenyülök, amikor újraolvasom a könyvet, vagy újranézem a filmet. Én sohasem akartam erős, durva, másokat ledorongoló vörös inges lenni, aki az erő és a többség elve mentén mindenkire mindent ráerőszakol, és akinek ha valaki nem rokonszenves, felnyomja a falra, és erre még büszke is! Én mindig is Nemecsek akartam lenni, Nemecsekként akarok közéleti tevékenységet végezni, aki hisz a jóban, társaiért amit tud megtesz, a dolgokat a maga rendjén és rendszerében kívánja megváltoztatni, és ha ezért közlegény marad, vagy kisbetűvel írják be a nevét, akkor sem ijed meg. Persze lehet, hogy bánkódik, emészti magát, de nem ijed meg.
A politikában, ahogy az élet minden egyes területén van aki hangos, erőszakos és ezzel akar magának „tiszteletet” kivívni. Ez nem az én világom. A megbecsülést, elismerést nem fenyegetéssel kívánom elérni, hanem úgy, hogy tartom a szavam. Pár hét alatt nem fordítok hátat a szövetségesemnek csak azért, mert pillanatnyi érdekem úgy kívánja.
Ráduly Róbert Kálmán a december 27-i interjúban alpári hangnemben és stílusban beszélt Hargita Megye Tanácsáról. Hazudott, csúsztatott, nem tudok mást mondani, mint azt, szégyellje magát.
Hargita Megye Tanácsának intézményrendszerében jó csapat dolgozik, amely rengeteg dologgal foglalkozik, ahogy szoktam mondani, a vízben szüléstől a vadkárokig mindennel. Például a napokban forgathattam a kezemben a „Mezőgazdasági kisokost”, amely három és fél ezer ötödik osztályossal szeretteti meg a földet, az erdőt, az állatokat. Ez is egy a sok száz, akár több ezer tevékenységből, amivel foglalkozunk, sokszor vért izzadva, nap mint nap. Tudom, ez nem olyan látványos, mint egy nagyot merevíteni a román televíziók kamerái előtt, mint ahogy szokta sajátos stílusában Ráduly Róbert Kálmán, de szerintem az is fontos, hogy sikerüljön mosolyt csalni egy ötödikes gyerek arcára azért, mert bújik az első ágyás hónapos retek a Kiskertész programunknak köszönhetően. Szerintem ilyen dolgokra van szükség, nem pedig szaftos, szinte vért követelő nyilatkozatokra. Én azt mondom, azokat is kell képviselni, akiket nem érdekelnek a politikusi szájtépések és nem tudják elfogadni, hogy egyes politikusok a románozással akarnak magyarázatot adni sikertelenségeikre, például arra, hogy miért mennek el városunkból a fiatalok, miért fogy a lakosság, miért zárnak be vagy költöznek el a cégek, miért nem sikerült az elmúlt évtizedben munkahelyteremtő beruházásokat hozni Csíkszeredába és miért viszi el a tömbházban lakó családok bevételének jelentős részét az átgondolatlanul fejlesztett távfűtési rendszer.
Nem félek
Jelen írásom alapgondolatát néhány napja fogalmaztam meg, amikor családommal itthon, Csíkszeredában egy nyilvános helyen jártam, és onnan kifele menet láttam a Csíki Hírlap december 27-i számát, benne két évértékelő interjúval: az egyik velem készült, a másik rólam szólt. Érdekes volt látni az eladó arcát, ahogyan a lapot szépen, mikor nem néztem oda, elrakta szemem elől. Azután elpirult, éreztem, együtt érez velem. Erőt adott nekem. Akkor fogalmaztam meg magamban azt, amit most leírok, és amit december 27-én, azon a pénteki napon, az interjú megjelenésének napján Ráduly Róbert Kálmán jelenlétében tartott gyűlésen nem mondtam el: nem félek.
Hogy is mondta Nemecsek?
„Ti most sokan vagytok, és ki tudjátok a kezemből csavarni a zászlót”. Így éreztem magam azon a napon, de tudtam és tudom, nincs mitől félni, ha következetesen dolgozom. Sokszor elhangzanak életünk során olyan nagy igazságok és igaz mondatok, melyek értelmét csak később tudjuk értelmezni. Az egyházi vezetőkkel való december 16-i találkozásomon az egyik esperes szájából elhangzott a következő Bibó István-idézet: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”
Erről van szó, ez a lényeg! Nem szabad félni, mert ha félünk, akkor az lebilincseli gondolatunkat, cselekedetünket, és ezáltal elveszítjük gondolat- és cselekvési szabadságunkat.
Hiszek Istenben! Hiszem, hogy felebarátunkat szeretnünk kell, még akkor is, ha az téved, hibázik, netalán rosszat tesz. Hiszek a megbocsátásban és a felebaráti szeretetben. Azokban is hiszek, akik nem magyarul imádkoznak. Mi jogon ne hinnék? Természetesen sajátos kisebbségi jogainkért harcolni kell, és harcolok értük teljes erőmből, ezt mindenki jól tudja. Szimbólumainkért, történelmünk oktatásáért, közösségi javainkért, sajátos szokásainkért, földjeinkért, termékeinkért, épített örökségünkért, önszerveződéseinkért, a kettős állampolgárságért, vendéglátóiparunkért. Szégyenkeznivalóm nincs, és azoknak sem, akik bíznak munkámban!
Soha senkinek „megvásárolt embere” nem voltam! Ezért már egyszer megpróbáltak eltávolítani a közéletből mert elutasítottam a szekértáborosdit. Az egésznek az lett az eredménye, hogy a két „oldal” összefogott, és közös erővel mindentől megfosztott, ami a munkámban eredménynek számított. A sors iróniája, hogy jelenleg ellenem folyó lejáratási akció néhány szervezője oszlopos tagja volt a másfél évtizeddel korábbi manővernek is.
Egyébként nem értem a nagy erőlködést. Az emberek múlt évben azzal a feladattal bíztak meg minden magyar választott politikust, így engem is, hogy ott ahol van, teljes erőbedobással dolgozzon nemzeti közösségünkért négy éves ciklusban, amelyből még hátra van két és fél év. A magyar embereket nem érdekli a politikai harc, az, hogy ki kit ver meg, ki kit győz le. Folyamatosan csökken a magyar választók részvételi hajlandósága. Nem értem, mire jó bármely közéleti szereplőnek is, ha mesterséges és nyilvános „kivégzési procedúrával” ezt a folyamatot erősíti? Négy éve mondom, hogy békességre van szükség megyénkben, mert „cirkuszos” megyébe nem jönnek a turisták, nem valósul meg munkahelyteremtő beruházás, sőt még azt is elveszik, amit sikerült kiharcolni.
Nem Ráduly Róbert Kálmán az első politikus, akit nekem ugrasztanak és nem az első akciója. Megtette ezt velem korábban is, később megbánta, bocsánatot kért és én megbocsátottam.
Életem talán legnehezebb periódusát élem, próbálok feltápászkodni, és ekkor megtámad olyan alantas módon, ahogy tette, ez egy olyan dolog, amit nagyon nehéz megemészteni. Ments meg, Uram, barátaimtól, ellenségeimmel magam is elbánok – ezen állítás igazságtartalma ismételten bebizonyosodott. Ami pedig a december 27-i interjúban részletezett hazugság- és rágalomáradatot illeti, annak minden egyes elemére nem térnék ki, mert egyfelől azt elemezni gyomor kell, és nekem ehhez nincs. A tisztelt olvasókat arról akarom tájékoztatni, hogy öt éve, minden esztendőben szóba állok az összes Hargita megyei egyház vezetőjével. Egyeztetek egyház-támogatási rendszerünkről, függetlenül felekezettől, etnikumtól, így az ortodox egyházat képviselő püspökkel is. Olyanról sohasem egyeztettem, amiről minimum a harminc megyei tanácsos kollégám ne tudott volna, sőt igyekeztem mindent előzetesen megbeszélni. Ez egy mindenkori megyeitanács-elnök kötelessége.
A lényeg
Egy közszereplő, amikor ellene vádat emelnek, azonnal le kell mondjon – nyilatkozza Ráduly. Polgármesteri mandátuma alatt volt már olyan karácsonya, talán nem is egy, amelyet úgy töltött el, hogy büntetőper vádlottja volt. Tudja milyen érzés ez. Ilyenkor az ember fejében ezer gondolat cikázik. Találkozik szeretteivel, akik aggódó tekintettel figyelik, próbál laza és felszabadult lenni, de az erőlködés teljesen felesleges, mert egy anyát, egy apát, egy testvért nem lehet megtéveszteni. Nem könnyű ez az időszak. Az ember megpróbál egy kissé lenyugodni, fejében rendet rakni, a rendelkezésre álló szabadidőt kihasználni arra, hogy felkészüljön a soron következő bírósági tárgyalásra, ami nekem január 6-án lesz. És akkor, durr bele, ahogy a csövön kifér, Ráduly Róbert Kálmán a legaljasabb módon, hangvételben és időzítéssel megtette azt amit megtett.
Az ellenem folyó büntetőper központi eleme, a csúszópénzes vád elbukott. Kérdem én, kellett valami új, ami talán még a csúszópénzes vádnál is mocskosabb, hogy lakossági támogatottságomat csökkentse, megtörje? Vagy talán arra megy ki az egész, hogy engemet törjön meg a támadás?
De, amint fentiekben leírtam, nem félek! Ezen nyílt válaszomon keresztül is megüzenem mindazon háttérben lapulóknak, akik Ráduly Róbert Kálmán közreműködésével akarják becsületemet besározni, hogy munkámat folytatni fogom, nem állok félre, nem mondok le.
Az idei költségvetés előkészítése van most napirenden. Nagyon komoly előkészítést igényel, mert a megyei költségvetés függvénye is, hogy megyénk 190 lakott településében ne lehetetlenüljön el az élet, ne szűnjenek meg az iskolák, legyen vezetékes ivóvíz, ne szűnjön meg a tejbegyűjtés, bővüljön a leaszfaltozott úthálózat. Ezért teljesen felesleges időpocsékolás a nyuszikás viccekből ismert dolgokkal előállni, hogy ha van sapka a fejemen, akkor engem azért kell ütni, ha pedig nincs akkor azért, mert 92 500 szavazattal a háta mögött az ember nem lehet nyuszika.
És ha az embert eltiltják hivatala gyakorlásától egy lejárató sajtópropaganda közepette és ennek ellenére a megye negyvenezer polgára aláírásával kéri, hogy helyezzék vissza, akkor az ember megint nem lehet nyuszika.
Nekem tiszta a lelkiismeretem. A vagyonom zárolva, várom az ügyészség által kezdeményezett bírósági per végét. És várom azon polgárjogi per végét is, amelyben nem engedtem, hogy olyanért fizessünk, ami nincs rendesen dokumentálva/elvégezve, ezért az érintett cég negyedmillió eurós pert akasztott a nyakamba, mint magánszemélynek. Kérdem én, mivel lehet még engem fenyegetni, zsarolni? Nem félek!
Az RMDSZ jelöltjeként lettem a megyei tanács elnöke. Tudom, hogy ez milyen felelősséget jelent, tudom, mi a dolgom és feladatom. Egy politikai szervezetben vannak írott és íratlan szabályok, amelyeket ha nem tartunk be, a szervezet szétesik. Engem még soha senki nem vádolt meg azzal, hogy az RMDSZ szabályait megszegtem. Ezért nyugodtan végzem a munkámat továbbra is.
Nem fogok megváltozni. Nem fogok a bőrömből kibújni, nem fogom mostantól arra, amit eddig helyesnek és jónak tartottam, azt mondani, hogy rossz és butaság, mert ezt kérik, ezt várják el tőlem valakik, bárkik. Elmondtam már többször is, nem fogok senkit parancsra utálni, főleg letámadni, főleg karácsonyi ünnep alatt, mert józan vagyok. Nem fogok pártkatonaként viselkedni, nem fogok politikustársaim kigittelésében tettestárs lenni, még akkor sem, ha Ráduly Róbert Kálmán lesz a célpont. Volt része ilyen támadásban és védelmére keltem, és ha megint célpont lesz akkor is védelmére fogok kelni, neki is, másnak is, mert nem tudom elfogadni azt a dolgot, hogy a hátba döfött tőr is politikai fegyver lehet. A politikai, felekezeti, etnikai és mindenféle gyűlölködésekben rám nem lehet számítani, mert a politikus feladata nem a gyűlölködés szítása, hanem a közösség összekovácsolása a közjó érdekében, az építés és az autonómia megvalósítása. Boldok új évet kívánva, a megyei tanáccsal megyünk előre!
Borboly Csaba,
Hargita Megye Tanácsának elnöke
Előzmény: Székelyhon.ro, 2013. dec. 27.
„Nem lehet térdre kényszeríteni”
Kozán István
Székelyhon.ro,

A madéfalvi veszedelem és utórezgései
Balló István A madéfalvi veszedelem című kötetét mutatták be hétfőn este Csíkszeredában a városházán, amely a vérengzés 250. évfordulója tiszteletére jelent meg. A kötetet melynek nyomdaköltségeit a megyei tanács biztosította a kiadó Turul Egyesület elnöke Salamon János, illetve Dobos László újságíró, munkatársunk ismertették, Ráduly Róbert Kálmán polgármester, házigazda jelenlétében.
Amint az est folyamán elhangzott, Balló István kötetét 1906-ban adták ki, ez volt az első olyan könyv, amely részletesen tárgyalta a madéfalvi vérengzés történetét. A történész érdeme, hogy nemcsak magát a székelyek egyik legnagyobb tragédiáját taglalja, részletezve az előzményeket, hanem kitér a vérengzés helyén állított műemlék létesítésének történetére is.
Tanulságos, hogy a székelyek 18. század végén indult emlékmű-építési szándékait miképpen próbálja meggátolni az osztrák hatóság. Végül – ahogy Salamon János beszámolójából is – megtudtuk, a példás székely összefogás eredményekén jöhetett létre a mártírok emlékének tiszteletére emelt obeliszk. Az emlékmű tervezője, Tamás József ingyenesen készítette el a terveket, a kivitelező, Szász István építész fél áron végezte a munkálatokat, Köllő Miklós szobrász is kedvezményes áron készítette el az emlékoszlop tetejére a turulmadarat.
Nemcsak a vérengzésben elhunytakat, illetve az erőszakos sorozások elől menekülő székelyeket illeti meg a tisztelet, hanem ez az emlékmű létesítőinek is kijár. Oda kell figyelnünk rájuk, hiszen a könyv újra megjelentetésének szorgalmazója elmesélte, hogy meg kellett mentenie a műemlék tervezőjének Esztergomban található, elárverezésre szánt sírját. Ráduly Róbert Kálmán polgármester Salamon Jánosnak az értékmentő tevékenységéért (amelyben Dobos László kollégánk is sokat segítette) díszoklevelet adott át.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro,

Mítoszokat romboló polgármester
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere cáfolja a csíki jégkorongsport első mérkőzésének eddig ismert időpontját, a polgármester szerint Csíkszereda hokicsapata nem 1929-ben, hanem 1931-ben játszotta első mérkőzését.
Veres Dávid, A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat szervezője Csíkszereda polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt kérte fel az első idei, összességében 117., pénteken, január 10-én este lezajlott előadás megtartására.
Csíkszereda 1969-ben, 1979-ben és 2009-ben is hokiünnepséget szervezett, a város megemlékezett a harmincadik, a negyvenedik és a 80. évfordulóról. Bár eddig minden forrás arra utalt, hogy 1929 januárjában játszotta első mérkőzését a csíkszeredai hokicsapat, Ráduly szerint erre csak 1931. január 4-én került sor. Ráduly Róbert Kálmán elsősorban egy 1931-ben megjelent újságcikkre alapozza állítását, 83 évvel ezelőtt a Dimineaţa (Reggel) című lap ugyanis arról számolt be, hogy az 1931. január 4-én lejátszott Bukaresti Tenis Club – Csíkszereda találkozó a bukarestiek 6:0-s sikerével zárult. A szinajai teniszpályákon kialakított természetes jégen a csíki csapat színeiben azon a mérkőzésen Dóczy János kapus, illetve Löffler Aurél, Schmidt Béla, Vákár Lajos, Czáka István és György Antal, valamint tartalékként Sprencz György és Császár Jenő lépett jégre. Három héttel később, 1931. január 24-én és 25-én Csíkszeredában újra megmérkőzött a két csapat, erről annak idején a Csíki Lapok is beszámolt. Pár nappal később, 1931 februárjában Románia jégkorong-válogatottja részt vett a lengyelországi Krynicában megrendezett világbajnokságon, és ebbe a válogatottba a csíkiak közül egyedül a kapus Dóczy kapott behívót, így ő volt az első csíki válogatott jégkorongozó.
Az előadáson többször elhangzott, hogy az úttörők, az első csíki csapat játékosai közül már senki sem él, de többször és több helyen is Vákár Lajos és Löffler Aurél is azt nyilatkozta, hogy 1929-ben volt az első mérkőzés. Ráduly szerint többek között azért is mondhatták az 1929-et, hogy az 1969-es évforduló után jogosultsága legyen az ország pártvezetősége elé terjesztett műjégpálya-építési kérelemnek. Természetesen lehetnek más érdekek is, de a polgármester szerint rengeteg legenda terjeng a csíki hoki körül, az elmúlt évtizedekben és most is hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetek szállnak szájról szájra. Elhangzott, hogy fontos szerepe volt az első csíki hokicsapat megalakulásában a kézdivásárhelyi származású, az 1920-as években Csíkszeredában élt Balogh János ügyvédnek, aki román, majd magyar színekben sakkozóként vált világhírűvé. Balogh volt az, aki – többek között – lefordította magyarra a jégkorong szabályait. (Balogh János életútjáról a Csíki Hírlap 2008 májusában egy teljes oldalnyi terjedelemben számolt be.) Az előadás végén Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy szívesen vesz bárminemű észrevételt a csíki hokisport megalakulásával kapcsolatban.
Székelyhon.ro,

Megújult Csíkszereda
Két év után befejeződött a Csíkszereda köztereinek felújítását, valamint a városkép átalakítását célzó nagyszabású projekt, amelynek folyamatáról a megyeszékhely vezetői számoltak be sajtótájékoztatójukon.
Amint Ráduly Róbert Kálmán polgármester hangsúlyozta: a központi park, a Szabadság és a Majláth Gusztáv Károly tér, valamint a Petőfi Sándor sétálóutca korszerűsítése nyomán a város arculata felfrissült, ez pedig meghatározó lehet a következő évtizedekre nézve. Az elöljáró arról is beszámolt, hogy noha az átalakító munkálatok közben sokan kifogásolták a beruházást, az elmúlt időszakban egy-két ellenvéleményt leszámítva csak pozitív visszajelzéseket kaptak.
„A kifogásoknak persze pozitív hatásuk is volt, például korábban én is jeleztem a kivitelezőnek, hogy a városban túl kevés a fa, vagy a Szabadság tér nincs eléggé kivilágítva, de a szakemberek ennek ellenkezőjéről próbáltak meggyőzni. A lakosok visszajelzéseire azonban módosították a tervek egy részét, így a projekt a kivitelezés során csak javult" – magyarázta Ráduly. A kivágott fákkal kapcsolatban hozzátette: ezek jelentős része már ki volt öregedve.
Az önkormányzat egyébként a továbbiakban mamutfenyő ültetését tervezi, ennek helyét viszont még nem találták meg. Antal Attila alpolgármester azt is elmondta, hogy a városvezetés már tíz éve tervezi Csíkszereda korszerűsítését.
Szerinte a kivitelező teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, betartotta a határidőket annak ellenére, hogy előzmény nélküli projektet kellett megvalósítania. „Nemcsak a közterek arculata, hanem a hangulatuk is megváltozott. A legnagyobb kihívás most az, hogy hogyan tudjuk ezt megőrizni, megelőzni a rongálást" – fogalmazott Antal. Tövissi Zsolt műépítész, a beruházás tervezője szerint a legfőbb cél a „városgyógyítás" volt, elmondása szerint ugyanis egy megcsonkolt város szerethető helyszíneit kellett újra megteremteni.
A közterek felújítása jelentős forgalmi változásokkal is járt a városközpontban, számos utca egyirányúsítása miatt pedig sok ellenvélemény fogalmazódott meg. Ezzel kapcsolatban Ráduly Róbert Guttmann Szabolcs kolozsvári építészt idézte, aki a marosvásárhelyi parkolóház építése kapcsán korábban úgy nyilatkozott: a modern urbanisztika jellemzőjeként úgy tervezték a városokat, hogy autóval mindenhova el lehessen jutni, ez a trend azonban már lecsengett, a posztmodern stratégia pedig a gyalogosoknak, kerékpárosoknak is jelentős teret enged.
„Ebből a szempontból a legjobb irányba haladunk. Egyetlen helyszín maradt, ahol továbbra is zsúfolt a forgalom: a zöldségpiac környéke, amelyet azonban hamarosan elköltöztetünk a városközpontból, így ott is megoldódik a helyzet" – magyarázta a polgármester.
A két évig tartó beruházás során egyébként több mint 41 ezer négyzetméternyi közteret újítottak fel, emellett parkolókat építettek, utakat javítottak fel, és kerékpárutakat alakítottak ki. Elkészült több mint 170 parkolóhely, ebből tíz mozgássérültek számára, ugyanakkor több ezer négyzetméternyi zöldterületet is korszerűsítettek.
A városvezetés közel ezerméternyi ivóvíz- és csatornahálózatot is felújíttatott, és tizenegy, látássérültek számára kialakított gyalogos-átkelőhelyet is létesített. A nagyszabású projekt több mint 26,5 millió lejbe került, ebből a város önrésze 557 ezer lej volt, az összeg nagy részét pedig vissza nem térítendő európai uniós támogatás tette ki.
Krónika (Kolozsvár),

A Siculicidium tervezőjére emlékeztek
A madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezőjéről emlékeztek meg az elmúlt napokban Esztergomban. A csíkszeredai születésű Tamás József építész esztergomi sírjánál található obeliszkre emléktáblát állítottak.
Siculicidium-év van, 250 éve történt a madéfalvi vérengzés. Az 1764. január 7-ei székelymészárlás után több mint száz évvel létesült a madéfalvi emlékmű, melynek terveit ingyen készítette el az akkor már Budapesten élt, csíki születésű Tamás József építész. Salamon János az 1989-es változások után Madéfalva polgármestere volt, ő kutatta fel Tamás József esztergomi síremlékét, ő figyelt fel arra, hogy a síremlék lebontásra van ítélve, az ő kezdeményezését vállalta fel a Csíki Hírlap és a Székelyhon.ro portál. Az akció sikerrel járt, így csíki és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzati képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába.
Márványtábla a Turul 1764 Egyesülettől
Tamás Józsefnek február 11-én születési évfordulója volt, és erre az alkalomra fekete márványból emléktáblát készített a csíkszeredai Turul 1764 Egyesület. Ezt áldotta meg a csíkszeredai Millenniumi Templomban Darvas Kozma József esperes, majd elszállította Esztergomba az egyesület két tagja, a madéfalvi Szabó Dónát és a csíkszeredai Salamon János. Az esztergomi Belvárosi temetőben található Tamás-síremlék védetté nyilvánításában meghatározó szerepe volt a Szent György Lovagrendnek.
„Jóska bácsi, Isten fizesse!”
Az emléktábla leleplezése előtt Salamon János és Bárdos István művészettörténész emlékezett a Madéfalvi veszedelem eseményeire és a sír védetté nyilvánításának folyamatára. Ezt követően Salamon átadta Bárdos Istvánnak a Csíkszeredából vitt, Ráduly Róbert Kálmán polgármester által adományozott elismerő oklevelét. Az emléktábla leleplezését követően a csíki küldöttség havasi gyopárral díszített, székely nemzeti színekben pompázó „Jóska bácsi, Isten fizesse!" feliratú koszorút, a Szent György Lovagrend magisztrátusa képviseletében pedig Cseke László rendi kancellár nemzeti színű szalagos koszorút helyezett el a síron. A megemlékezésen Tétényi Éva esztergomi polgármester üzenetét Váczi Hübschl István kabinetfőnök tolmácsolta, de jelen volt a lovagrend képviseletében Magyar György egyetemi tanár, Erdély jó ismerője, aki éveken át előadásokat tartott a Csíkszeredában megrendezett Bolyai Nyári Akadémián, illetve Csombor Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei intézetének igazgatója.
„...esztergomi hajadont vett feleségül”
Az emléktábla-avatásról Filemon Béla az Esztergom és vidéke című újságban megjelent tudósításában a következőket írta Tamás Józsefről: „(...) Életéről ugyan kevés dolog ismert, de azt tudjuk, hogy esztergomi hajadont vett feleségül. Az eseményről így írtak az Esztergom és Vidéke 1907. augusztus 15-én megjelent számában: »Vettük az alábbi eljegyzési hírt. Csíkszeredai Tamás József építész, a budapesti közúti vaspálya társaság főmérnöke eljegyezte Spanraft József és neje, Karrer Anna kedves leányát, Bertát.» A házaspár Esztergomban élt, az Arany János utca 1.-ben, két lányuk született, Magdolna és Emília. A férj továbbra is a fővárosban dolgozott 1931. július 19-én bekövetkezett haláláig. Holttestét Esztergomban a Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomba.”
Dobos László
Székelyhon.ro,

„A szabadság elkötelezett hívei vagyunk!”
A magyar és székely kokárdák, zászlók sűrűjében ünnepeltek a csíkszeredaiak március 15-én a Vár téren. Az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékeztek, a magyar nemzet napját ünnepelték.
Betöltötték a Vár teret és a csíkszeredai városháza előtti útszakaszt a Gál Sándor térről felvonuló ünneplők. Útjukat a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar kísérte. A szél piros fehér zöld és kék-arany lobogókat lengetett, az ünneplők szívük fölé székely és magyar kokárdákat tűztek egymás mellé: nemzeti ünnepet tartottak Csíkszeredában is. Az egybegyűlteket Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntötte.
„Megkérjük a szakszerveket, hiszen ők is rögzítették a felvonulást, hogy küldjék el a román miniszterelnöknek és a román államelnöknek, lássak ők is, hogy kell csinálni, tanuljanak belőle, ne bennünk a szabadságszerető magyarokban, székelyekben keressék a bűnbakot, hanem előbb nyugodtan nézzenek szembe saját magukkal” – fogalmazott Ráduly.
„Tisztára mossuk a hazát megint”
A polgármester szónoklatát Zsögön Zoltán erdélyi költő Hősök porát babérok illetik című ódájának felolvasásával kezdte. „A vers úgy fogalmaz: Tisztára mossuk a hazát megint! – igen, ezt tesszük, mert mi székelyek, magyar ajkúak a világon mindenütt a szabadság elkötelezett hívei voltunk és maradunk” – jelentette ki Ráduly. Mint beszédében fogalmazott: „Nem mindegy milyen utat járunk. Vagy a szabadság ösvényén – ha szúr is körülötte a bozót – haladunk, vagy pedig az árulás széles útján ahonnan nincs visszatérés”. Hozzátette: „vannak olyanok, akik nem ódát írnak, hanem csak odaírnak és futnak a püspökhöz, és nem a nagyméltóságú Tamás József püspök atyához. Nekik is tanulniuk kell, mert az ártatlanság vélelme együtt jár a zsarolhatóság védelmével, és a mi, szabadság felé vezető kis ösvényünkről hamar letéríthetnek bennünket, ha takargatnivalónk van”.
1989 előtt 250 szekus volt Csíkban
Ráduly ünnepi beszédében kitért egy volt 1994-95-ben rögzített volt szekus visszaemlékezéseire is, amelyben az állt, hogy 1989 előtt több ezer besúgó és 250 szekus volt Csíkszeredában. „Felélesztették a Securitate helyében ugyanazzal a stílussal, ugyanazokkal az emberekkel a SRI-t, amely mindmáig itt van, itt vannak közöttünk emberei” – mondta az elöljáró. Szónoklatában továbbá elhangzott, hogy 1920 óta folyamatosan azon vannak, hogy a nagy Romániából homogén állam váljon.
Ráduly: Fogadjanak el bennünket partnernek!
Végül a megyeszékhely polgármestere ünnepi beszédében arra kéri a román kormányt, hogy fogadjanak el bennünket partnernek. „Vegyék be az alkotmányba, hogy a gyulafehérvári 1918. december elseji ígéretek, azok alkotmányos tételek. Épüljön újra a románok és székelyek, a románok és magyarok viszonya” – hangsúlyozta Ráduly. Szerinte azért a legfontosabb kormányzati szerepet vállalni, hogy partneri viszonyt tudjanak kialakítani. „Kik félnek a területi autonómiától? Azok félnek, akik abból élnek, hogy riogatják a román testvérinket ezzel a kérdéssel. Akik abból élnek, hogy hamis jelentéseket írnak rólunk, követnek nap mint bennünket, mintha mi valami titkosat akarnánk. Nekünk nem volt és nem lesz titkolnivalónk” – zárta szónoklatát Ráduly Róbert.
A szabadság jog
Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára is felszólalt az ünnepségen. Mint mondta, 2014. március 15-éje mindenekelőtt a kárpátaljai magyarsággal való szolidaritás március 15-éje. „Ahol szabadság van ott jog is van, ahol jog van, ott szabadság is van” – fogalmazott Németh. Az általános választójog megadásával pedig egyenlővé vált minden magyar. „Április 6-án, 104 év után először lesz alkalma a világ magyarságának, hogy képviselőt válasszon a budapesti parlamentben, éljenek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta az ünneplőkhöz intézett beszédében az államtitkár.
A Role zenélt
Az ünnepségen beszédet mondott még Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. A rendezvényen a Nagy István Művészeti Szakközépiskola kórusa, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara énekelt, majd a csíkszeredai Role zenekar forradalmi hangulatot idéző koncertet tartott. Végül megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrát, az ünnepség pedig a városi művelődési házban tartott gálaműsorral zárult.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro,