Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Rădescu, Vlad
6 tétel
2009. január 21.
Bemutatkozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulatainak tagjai, illetve a teljes személyzet előtt Vlad Radescu színművész, az intézmény kinevezett ideiglenes vezérigazgatója, a színház egykori tagja és vezetője. – Azt szeretném, hogy igazgatóságom jó legyen a színháznak és a város lakosságának, mondta. A román és magyar társulat vezetőivel együtt újra kell gondolni a kínálatot. Csökkent a nézőszám, hiányzik a bérletrendszer, ami olyan jól működött, hogy annak idején a román társulat a magyaréról másolta le. A magyar társulat esetében ez megszűnt. Újra kell gondolnunk a repertoárt, nyitni kell a közönségünk felé. Kövesdy István rendező, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója közölte, jó, hogy, van új vezérigazgatója a színháznak, és ezzel megszűnik az eddigi bizonytalanság. Kövesdi partner lesz abban, hogy minőségi színházat csináljanak. /Nagy Botond: Korszerű színházat a bővülő közönségért…! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2009. október 22.
A megbékélés évének szeretné nevezni 2010-et Marosvásárhely értelmisége. Október 21-én a megyei tanács kezdeményezésére a kulturális intézmények és civil szervezetek vezetői annak érdekében gyűltek össze, hogy javaslatot tegyenek: az 1990-es márciusi események 20 éves évfordulójára a város elnyerje a Románia kulturális fővárosa címet. A résztvevők a megnevezést kifogásolták, szerintük ugyanis a megbékélés azt feltételezi, hogy a két etnikai közösség kapcsolatát még mindig a harag jellemzi, holott nem erről van szó, hanem inkább félreértésekről, ellenérzésekről, rossz beidegződésekről. A tanácskozáson Marius Pascan prefektus kifejtette, nincs értelme a „szeparatizmusnak”. Vlad Radescu javasolta, hogy a megbékélés helyett az egyetértés évének nevezzék a 2010-es évet. Soós Zoltán múzeumigazgató a 20 évvel korábban történtek kölcsönös megbeszélését javasolta, a nacionalista uszítások megfékezését a kultúra eszközeivel. /Antal Erika: Vásárhely: megbékélés és multikulturalitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2010. március 27.
Színház, műemlékvédelem, Székelyföld
Kelemen Hunor a Nemzetiben
Sajtótájékoztatót tartott Kelemen Hunor kulturális miniszter péntek kora délután a Nemzeti Színházban. Vlad Radescu igazgató és Kárp György gazdasági igazgató társaságában a tájékoztatót megelőzően a színházban zajló munkálatokat szemrevételezte, majd azokról alkotott benyomásait mondta el a sajtó képviselőinek.
– Ma délelőtt a megyei igazgatóság és a megyei műemlékvédelem munkatársaival beszélgettünk a kulturális örökségről, onnan érkeztem ide. A színház vezetőségével is sikerült megbeszélnünk a problémákat, melyeket jelenleg a régóta zajló átalakítási, felújítási munkálatok jelentik. A színházat 1973 óta nem érte főjavítás, így érthető mai állapota. Megegyeztünk, hogy a jelenleg kialakítás alatt álló, úgynevezett Underground-termet a rendelkezésünkre álló költségvetési forrásból befejezzük és elvégezzük a Kisteremben esedékes átalakítási munkákat is. Ott a felújítás befejeződött, de számos színészi, illetve nézői panasz illette azt: az előző vezérigazgató kérésére a mennyezet és az azon függő világítás túl alacsonyra került, a szellőzési gondokat sem oldották meg, mindezeken változtatni kell. Jövő héten várjuk a színház vezetőségét és a tervezőt Bukarestbe a szükséges engedélyek megszerzése végett. Ha nem lesz költségvetési összeomlás, akkor 2011–’12-re sikerül ezeket a munkákat elvégezni, a színház többi részének felújítása még várat magára.
Holnap este Szovátára megyek egy műemlékvédelmi konferenciára, amelyen olyan szakemberek is részt vesznek, akiket a leendő Nemzeti Kulturális Örökség Törvénykönyve kidolgozását véghez vivő bizottságba meghívunk. A törvénykönyv egyaránt foglalkozik a szellemi, illetve fizikai kulturális örökséggel, az örökségvédelmet szabályozza, sokkal komolyabb szankciókat tartalmaz a jelenlegieknél és a minisztérium számára az idei legnagyobb kihívás.
Újságírói kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta: a kultúrpalotabeli felújítási munkálatok nem tartoznak a hatáskörébe, az eltartó megyei tanács sem kért támogatást, a minisztérium amúgy is csak engedélyeztetési jogkörrel rendelkezik. A színházban zajló munkálatok értéke hétmillió euró körül alakul, az idei országos, minisztériumi költségvetés körülbelül 70 millió lejt tesz ki, amit az ország összes, állami, kulturális intézménye között kell elosztani. – Ebből a pénzből kell megéljünk, így a felújításokra vonatkozólag a szavamon kívül más garancia nincs. Körülbelül 300 építőtelepen dolgozunk, nagyon sok műemlék épület van éppen renoválás alatt – hallottuk a minisztertől, aki további kérdésekre válaszolva elmondta: a megyei kastélyok jövője a tulajdonosoktól függ, ha már visszaigényelték – és kapták – őket, akkor a minisztérium nem adhat támogatást, ha a helyi polgármesteri hivatalok tulajdonában vannak, akkor ők kell intézzék a felújításokat. Hozzátette viszont, hogy épp a műemlékvédelem előrelendítése érdekében a műemlék épületek után nem kell az államnak adót fizetni. A színház plakátgondjainak kapcsán kijelentette, a miniszterelnök megígérte, a napokban jóváhagyja, hogy ezentúl az adott intézmény költségvetéséből lehessen reklámozásra is költeni, végül arra a kérdésre, hogy mit szól Victor Ponta PSD-elnök azon kijelentésére, miszerint Székelyföld nem létezik, válaszolt. – Ez poltikai hozzáállás a PSD részéről, ami szokatlan, lévén egy balközép pártról szó. De ezt Ponta úrtól kell személyesen megkérdezni, életkora és tapasztalata alapján biztos vagyok benne, hogy képes lesz adni egy elfogadható magyarázatot.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Kelemen Hunor a Nemzetiben
Sajtótájékoztatót tartott Kelemen Hunor kulturális miniszter péntek kora délután a Nemzeti Színházban. Vlad Radescu igazgató és Kárp György gazdasági igazgató társaságában a tájékoztatót megelőzően a színházban zajló munkálatokat szemrevételezte, majd azokról alkotott benyomásait mondta el a sajtó képviselőinek.
– Ma délelőtt a megyei igazgatóság és a megyei műemlékvédelem munkatársaival beszélgettünk a kulturális örökségről, onnan érkeztem ide. A színház vezetőségével is sikerült megbeszélnünk a problémákat, melyeket jelenleg a régóta zajló átalakítási, felújítási munkálatok jelentik. A színházat 1973 óta nem érte főjavítás, így érthető mai állapota. Megegyeztünk, hogy a jelenleg kialakítás alatt álló, úgynevezett Underground-termet a rendelkezésünkre álló költségvetési forrásból befejezzük és elvégezzük a Kisteremben esedékes átalakítási munkákat is. Ott a felújítás befejeződött, de számos színészi, illetve nézői panasz illette azt: az előző vezérigazgató kérésére a mennyezet és az azon függő világítás túl alacsonyra került, a szellőzési gondokat sem oldották meg, mindezeken változtatni kell. Jövő héten várjuk a színház vezetőségét és a tervezőt Bukarestbe a szükséges engedélyek megszerzése végett. Ha nem lesz költségvetési összeomlás, akkor 2011–’12-re sikerül ezeket a munkákat elvégezni, a színház többi részének felújítása még várat magára.
Holnap este Szovátára megyek egy műemlékvédelmi konferenciára, amelyen olyan szakemberek is részt vesznek, akiket a leendő Nemzeti Kulturális Örökség Törvénykönyve kidolgozását véghez vivő bizottságba meghívunk. A törvénykönyv egyaránt foglalkozik a szellemi, illetve fizikai kulturális örökséggel, az örökségvédelmet szabályozza, sokkal komolyabb szankciókat tartalmaz a jelenlegieknél és a minisztérium számára az idei legnagyobb kihívás.
Újságírói kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta: a kultúrpalotabeli felújítási munkálatok nem tartoznak a hatáskörébe, az eltartó megyei tanács sem kért támogatást, a minisztérium amúgy is csak engedélyeztetési jogkörrel rendelkezik. A színházban zajló munkálatok értéke hétmillió euró körül alakul, az idei országos, minisztériumi költségvetés körülbelül 70 millió lejt tesz ki, amit az ország összes, állami, kulturális intézménye között kell elosztani. – Ebből a pénzből kell megéljünk, így a felújításokra vonatkozólag a szavamon kívül más garancia nincs. Körülbelül 300 építőtelepen dolgozunk, nagyon sok műemlék épület van éppen renoválás alatt – hallottuk a minisztertől, aki további kérdésekre válaszolva elmondta: a megyei kastélyok jövője a tulajdonosoktól függ, ha már visszaigényelték – és kapták – őket, akkor a minisztérium nem adhat támogatást, ha a helyi polgármesteri hivatalok tulajdonában vannak, akkor ők kell intézzék a felújításokat. Hozzátette viszont, hogy épp a műemlékvédelem előrelendítése érdekében a műemlék épületek után nem kell az államnak adót fizetni. A színház plakátgondjainak kapcsán kijelentette, a miniszterelnök megígérte, a napokban jóváhagyja, hogy ezentúl az adott intézmény költségvetéséből lehessen reklámozásra is költeni, végül arra a kérdésre, hogy mit szól Victor Ponta PSD-elnök azon kijelentésére, miszerint Székelyföld nem létezik, válaszolt. – Ez poltikai hozzáállás a PSD részéről, ami szokatlan, lévén egy balközép pártról szó. De ezt Ponta úrtól kell személyesen megkérdezni, életkora és tapasztalata alapján biztos vagyok benne, hogy képes lesz adni egy elfogadható magyarázatot.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. október 8.
Új vezérigazgató a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban
Október 5-i hatállyal Kelemen Hunor művelődési miniszter felmentette tisztségéből Vlad Radescut, a színház eddigi megbízott vezérigazgatóját és ideiglenes jelleggel Csapó Györgyöt nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgatójává. Csapó György színművész mostanig a Kézdivásárhelyi Városi Színház társulatvezetője volt.
Amint Kárp György színművész, a színház jelenlegi ügyvezető igazgatója tegnap kora délután elmondotta, a kolozsvári születésű Csapó Vásárhelyen szerezte színészi diplomáját, az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakát 1985-ben végezte el. Friss végzettként a sepsiszentgyörgyi társulathoz került, majd rövid ideig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt. Áttelepült Magyarországra, ahol 1988-tól az egyik legjobb társulat, a kaposvári Csiky Gergely Színház alkalmazta. Hosszabb kitérő után tavaly tért vissza Erdélybe és állt újra Thália szolgálatába. A legfiatalabb honi magyar társulat indulásánál bábáskodott ugyancsak színész feleségével, Adorjáni Zsuzsával és a velük együtt kezdő kis csapattal. Az első évadon sikeresen túljutottak Kézdivásárhelyen. Legújabb megbízatása azonban még komolyabb feladatok elé állítja a művészt. Csapó György hivatalos bemutatkozására hétfőn számíthat a Nemzeti.
Október 5-i hatállyal Kelemen Hunor művelődési miniszter felmentette tisztségéből Vlad Radescut, a színház eddigi megbízott vezérigazgatóját és ideiglenes jelleggel Csapó Györgyöt nevezte ki a Nemzeti Színház vezérigazgatójává. Csapó György színművész mostanig a Kézdivásárhelyi Városi Színház társulatvezetője volt.
Amint Kárp György színművész, a színház jelenlegi ügyvezető igazgatója tegnap kora délután elmondotta, a kolozsvári születésű Csapó Vásárhelyen szerezte színészi diplomáját, az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakát 1985-ben végezte el. Friss végzettként a sepsiszentgyörgyi társulathoz került, majd rövid ideig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt. Áttelepült Magyarországra, ahol 1988-tól az egyik legjobb társulat, a kaposvári Csiky Gergely Színház alkalmazta. Hosszabb kitérő után tavaly tért vissza Erdélybe és állt újra Thália szolgálatába. A legfiatalabb honi magyar társulat indulásánál bábáskodott ugyancsak színész feleségével, Adorjáni Zsuzsával és a velük együtt kezdő kis csapattal. Az első évadon sikeresen túljutottak Kézdivásárhelyen. Legújabb megbízatása azonban még komolyabb feladatok elé állítja a művészt. Csapó György hivatalos bemutatkozására hétfőn számíthat a Nemzeti.
2011. április 4.
Nem tudni, mikor lesz állandó igazgatója a marosvásárhelyi színháznak
Egyik ideiglenes igazgató a másikat követi a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. Csupán a bizonytalan és feszült hangulat állandó.
Nem tudni, mikor szűnik meg a már több éve tartó bizonytalan állapot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetőségi tisztsége körül: Csapó György ideiglenes kinevezését a bíróságon megtámadó Vlad Rădescu ugyancsak ideiglenes igazgatót a kulturális tárca vezetője kénytelen volt a napokban visszahelyezni tisztségébe. Az áldatlan állapotot valószínűleg csupán egy versenyvizsga oldaná meg, azonban ennek kiírása késik. Kelemen Hunor művelődési miniszter kérdésünkre azt felelte, abban reménykedik, hogy a tavasz folyamán sikerül kiírni a versenyvizsgát, azonban dátumot mondani nem tud.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház égisze alatt egy magyar és egy román, a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat működik. A társulatok körében a feszültségek már Rădescu idején elkezdődtek. A tavalyi évad, annak ellenére, hogy a magyar társulat A dög című előadása Kisvárdán megkapta a város díját (ami a harmadik díjnak felel meg), illetve a társulat több színésze is szakmai díjban részesült, több elemző szerint összességében minden idők egyik leggyengébbikeként vonul be a színháztörténelembe. Vlad Rădescu 2009 januárjában került a marosvásárhelyi intézmény élére, miután egy minisztériumi kivizsgálás eredményeként leváltották az inkompetens menedzsernek bizonyuló elődjét, Cristian Ioant. Az új, ideiglenesen mandátumot kapott igazgató további elégedetlenségekre szolgáltatott okot azzal, hogy nagyrészt Bukarestből igazgatta a színházat.
Vlad Rădescut 2010 októberében menesztette Kelemen Hunor művelődési miniszter, mivel a néhány hónappal korábban lefolytatott minisztériumi vizsgálat alapján kiderült, kívánnivalót hagyott maga után az igazgató tevékenysége: a minisztert többek között az háborította fel, hogy az igazgatóság nyolc hónap alatt sem volt képes elkészíteni a jó ideje építőtelep jellegű színház felújításának befejezésére szolgáló tervet.
Rădescu tevékenységének kivizsgálását egyébként a színház korábbi három igazgatója által megfogalmazott kritikák hatására rendelte el a szaktárca. Ezen kritikák szerint Rădescu nem használta fel a szaktárcától előadásokra érkező alapokat, a múlt évadban a Liviu Rebreanu társulat csupán egy produkciót mutatott be, emellett feszült hangulatot generált a színházban.
Rădescu távozása után Csapó György kézdivásárhelyi színművész személyében (aki sok évig Magyarországon élt, mielőtt hazatelepedett volna, hogy a kézdi színházat vezesse) negyven éve először került magyar igazgató a színház élére. Azonban az igazgató és a Tompa Miklós társulat mégsem értették meg egymást. Noha tisztségét csupán ideiglenesen töltötte be, Csapó mégis úgy döntött, hogy „nagytakarítást” végez a színház többi vezetői funkcióját ellátók körében: meneszteni szándékozott a színház gazdasági vezetői tisztségét betöltő Kárp Györgyöt, illetve a Liviu Rebreanu és a Tompa Miklós társulatok vezetőit, Nicolae Cristachet és Kövesdy Istvánt.
Döntését arra a jelentésre hivatkozva hozta meg, amelyet kinevezése előtt készített a művelődési tárca. Kárp György azonban azt nyilatkozta, hogy a dokumentumban egyik, Csapó által menesztésre javasolt személyt sem marasztalták el.
Csapó vezetési módszerei miatt a kezdeti lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Az igazgató népszerűsége egyre csökkent, eladdig, hogy február derekán a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkció kapcsán végül kiborult a bili.
A Tompa Miklós társulat művészeti tanácsának tagjai – Balázs Éva, László Csaba, Szélyes Ferenc, Csép Zoltán és B.Fülöp Erzsébet – egy tíz pontban összefoglalt dokumentumban fogalmazták meg sérelmeiket, a panaszlevelet pedig a próbatáblára függesztették ki. Egyébként a dokumentum tartalmával, amelyet nem a nyilvánosságnak szántak, de kiszivárgott a sajtónak, a társulat zöme egyetértett. Az állásfoglalásban azt nehezményezték az aláírók, hogy a Képzelt riport... című produkció az évad közepén, a társulat művészeti vezetésének teljes mellőzésével került műsorra. Sem Kövesdy Istvánt, sem a testületet nem avatta be terveibe az igazgató, így a társulat mellőzve érezte magát az „egyoldalú és önkényes döntés” miatt. Az aláírók továbbá attól tartottak, hogy a soron kívüli produkció nemcsak hogy pénzt von el a többi, betervezett projekttől, de még a játékrendet is felboríthatja, aminek a bérletes nézők látják kárát. Továbbá azt nehezményezték, hogy a Déry Tibor kisregénye alapján megírt, és többek között Presser Gábor-szerzeményeket tartalmazó musical rendezői stábját a Tompa Miklós társulat nem ismeri, a szerepek pedig gyanús körülmények között lettek kiosztva. Ennek eredményeként – eddig példátlan eseményként – több színész visszaadta a szerepét. „A társulat színészei számára kiírt „casting”, válogatás, illetve a végeredményként kialakított szereposztás, amely az említett szereplőválogatást tulajdonképpen semmibe vette, olyan elégedetlenséget és káoszt generált a színészek között, amire eddig itt alig volt példa” – írják az állásfoglalásban. „A társulat elég népes számú, nem egyformán gyakran foglalkoztatott tagokból tevődik össze. A mindenkori vezetőség felelőssége volna lehetőséget teremteni azok számára is, akik kevesebb szerephez jutnak egy-egy évadban. A Képzelt riport...ilyen törekvéseket nem tükröz.
Miközben Csapó György ideiglenesen kinevezett vezérigazgató többször is bírálta a társulat vezetését a foglalkoztatások hiányosságai miatt, és kijelentette azt is, hogy kevesebb külsőssel kell előadásokat létrehozni, ez a “vállalkozás” gyökeresen ellentmond mindezeknek. Ilyen értelemben nem tükrözi a társulatunk érdekeit” – szögezik le a dokumentum aláírói. A művészeti tanács állásfoglalása és a színészek gesztusa hatására február végén egy rendkívüli ülésre került sor, amelyen Csapó és a testület közös megegyezésre jutottak, mely szerint a musicalt az évad végén, vagy a következő évad elején tűzik műsorra. Közben Vlad Rădescu az igazgatói tisztsége visszaszerzése érdekében benyújtott keresetének helyet adott a Bukaresti Táblabíróság. A döntés arra kötelezte a szaktárcát, hogy haladéktalanul helyezze vissza igazgatói tisztségébe a korábban menesztett igazgatót: ez meg is történt. Csapó pedig kijelentette, a versenyvizsga kiírásakor nem pályázza meg az igazgatói állást.
Értesülések szerint a magyar társulat jobban örülne, ha román igazgató venné át a színház vezetését, hiszen egy magyar igazgató hátráltatná a színészek magánvállalkozásait. Például a színház tagjaiból álló Gruppen Hecc kabarétársulat évente több tucat előadást tart. A tagok közzé tartozik Kárp György gazdasági igazgató is. Állítások szerint a Gruppen Heccnek prioritása van a színház műsorával szemben.
Az ugyancsak a színház művészeiből álló, és azzal közösen olyan előadásokat, mint a 20/20 és a Stop the Tempo színpadra vivő Yorick stúdiót Sebestyén Aba vezeti. A nyáron működő, és többek között a Tompa Miklós társulat előadásait Mikházára vivő Csűrszínház Szélyes Ferenc magánvállalkozása. A Lullaby Egyesületet szintén a Tompa Miklós társulat egyik tagja, Ördög Miklós Levente vezeti.
Transindex.ro
Egyik ideiglenes igazgató a másikat követi a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. Csupán a bizonytalan és feszült hangulat állandó.
Nem tudni, mikor szűnik meg a már több éve tartó bizonytalan állapot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetőségi tisztsége körül: Csapó György ideiglenes kinevezését a bíróságon megtámadó Vlad Rădescu ugyancsak ideiglenes igazgatót a kulturális tárca vezetője kénytelen volt a napokban visszahelyezni tisztségébe. Az áldatlan állapotot valószínűleg csupán egy versenyvizsga oldaná meg, azonban ennek kiírása késik. Kelemen Hunor művelődési miniszter kérdésünkre azt felelte, abban reménykedik, hogy a tavasz folyamán sikerül kiírni a versenyvizsgát, azonban dátumot mondani nem tud.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház égisze alatt egy magyar és egy román, a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat működik. A társulatok körében a feszültségek már Rădescu idején elkezdődtek. A tavalyi évad, annak ellenére, hogy a magyar társulat A dög című előadása Kisvárdán megkapta a város díját (ami a harmadik díjnak felel meg), illetve a társulat több színésze is szakmai díjban részesült, több elemző szerint összességében minden idők egyik leggyengébbikeként vonul be a színháztörténelembe. Vlad Rădescu 2009 januárjában került a marosvásárhelyi intézmény élére, miután egy minisztériumi kivizsgálás eredményeként leváltották az inkompetens menedzsernek bizonyuló elődjét, Cristian Ioant. Az új, ideiglenesen mandátumot kapott igazgató további elégedetlenségekre szolgáltatott okot azzal, hogy nagyrészt Bukarestből igazgatta a színházat.
Vlad Rădescut 2010 októberében menesztette Kelemen Hunor művelődési miniszter, mivel a néhány hónappal korábban lefolytatott minisztériumi vizsgálat alapján kiderült, kívánnivalót hagyott maga után az igazgató tevékenysége: a minisztert többek között az háborította fel, hogy az igazgatóság nyolc hónap alatt sem volt képes elkészíteni a jó ideje építőtelep jellegű színház felújításának befejezésére szolgáló tervet.
Rădescu tevékenységének kivizsgálását egyébként a színház korábbi három igazgatója által megfogalmazott kritikák hatására rendelte el a szaktárca. Ezen kritikák szerint Rădescu nem használta fel a szaktárcától előadásokra érkező alapokat, a múlt évadban a Liviu Rebreanu társulat csupán egy produkciót mutatott be, emellett feszült hangulatot generált a színházban.
Rădescu távozása után Csapó György kézdivásárhelyi színművész személyében (aki sok évig Magyarországon élt, mielőtt hazatelepedett volna, hogy a kézdi színházat vezesse) negyven éve először került magyar igazgató a színház élére. Azonban az igazgató és a Tompa Miklós társulat mégsem értették meg egymást. Noha tisztségét csupán ideiglenesen töltötte be, Csapó mégis úgy döntött, hogy „nagytakarítást” végez a színház többi vezetői funkcióját ellátók körében: meneszteni szándékozott a színház gazdasági vezetői tisztségét betöltő Kárp Györgyöt, illetve a Liviu Rebreanu és a Tompa Miklós társulatok vezetőit, Nicolae Cristachet és Kövesdy Istvánt.
Döntését arra a jelentésre hivatkozva hozta meg, amelyet kinevezése előtt készített a művelődési tárca. Kárp György azonban azt nyilatkozta, hogy a dokumentumban egyik, Csapó által menesztésre javasolt személyt sem marasztalták el.
Csapó vezetési módszerei miatt a kezdeti lelkesedést tömeges elégedetlenség váltotta fel. Az igazgató népszerűsége egyre csökkent, eladdig, hogy február derekán a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkció kapcsán végül kiborult a bili.
A Tompa Miklós társulat művészeti tanácsának tagjai – Balázs Éva, László Csaba, Szélyes Ferenc, Csép Zoltán és B.Fülöp Erzsébet – egy tíz pontban összefoglalt dokumentumban fogalmazták meg sérelmeiket, a panaszlevelet pedig a próbatáblára függesztették ki. Egyébként a dokumentum tartalmával, amelyet nem a nyilvánosságnak szántak, de kiszivárgott a sajtónak, a társulat zöme egyetértett. Az állásfoglalásban azt nehezményezték az aláírók, hogy a Képzelt riport... című produkció az évad közepén, a társulat művészeti vezetésének teljes mellőzésével került műsorra. Sem Kövesdy Istvánt, sem a testületet nem avatta be terveibe az igazgató, így a társulat mellőzve érezte magát az „egyoldalú és önkényes döntés” miatt. Az aláírók továbbá attól tartottak, hogy a soron kívüli produkció nemcsak hogy pénzt von el a többi, betervezett projekttől, de még a játékrendet is felboríthatja, aminek a bérletes nézők látják kárát. Továbbá azt nehezményezték, hogy a Déry Tibor kisregénye alapján megírt, és többek között Presser Gábor-szerzeményeket tartalmazó musical rendezői stábját a Tompa Miklós társulat nem ismeri, a szerepek pedig gyanús körülmények között lettek kiosztva. Ennek eredményeként – eddig példátlan eseményként – több színész visszaadta a szerepét. „A társulat színészei számára kiírt „casting”, válogatás, illetve a végeredményként kialakított szereposztás, amely az említett szereplőválogatást tulajdonképpen semmibe vette, olyan elégedetlenséget és káoszt generált a színészek között, amire eddig itt alig volt példa” – írják az állásfoglalásban. „A társulat elég népes számú, nem egyformán gyakran foglalkoztatott tagokból tevődik össze. A mindenkori vezetőség felelőssége volna lehetőséget teremteni azok számára is, akik kevesebb szerephez jutnak egy-egy évadban. A Képzelt riport...ilyen törekvéseket nem tükröz.
Miközben Csapó György ideiglenesen kinevezett vezérigazgató többször is bírálta a társulat vezetését a foglalkoztatások hiányosságai miatt, és kijelentette azt is, hogy kevesebb külsőssel kell előadásokat létrehozni, ez a “vállalkozás” gyökeresen ellentmond mindezeknek. Ilyen értelemben nem tükrözi a társulatunk érdekeit” – szögezik le a dokumentum aláírói. A művészeti tanács állásfoglalása és a színészek gesztusa hatására február végén egy rendkívüli ülésre került sor, amelyen Csapó és a testület közös megegyezésre jutottak, mely szerint a musicalt az évad végén, vagy a következő évad elején tűzik műsorra. Közben Vlad Rădescu az igazgatói tisztsége visszaszerzése érdekében benyújtott keresetének helyet adott a Bukaresti Táblabíróság. A döntés arra kötelezte a szaktárcát, hogy haladéktalanul helyezze vissza igazgatói tisztségébe a korábban menesztett igazgatót: ez meg is történt. Csapó pedig kijelentette, a versenyvizsga kiírásakor nem pályázza meg az igazgatói állást.
Értesülések szerint a magyar társulat jobban örülne, ha román igazgató venné át a színház vezetését, hiszen egy magyar igazgató hátráltatná a színészek magánvállalkozásait. Például a színház tagjaiból álló Gruppen Hecc kabarétársulat évente több tucat előadást tart. A tagok közzé tartozik Kárp György gazdasági igazgató is. Állítások szerint a Gruppen Heccnek prioritása van a színház műsorával szemben.
Az ugyancsak a színház művészeiből álló, és azzal közösen olyan előadásokat, mint a 20/20 és a Stop the Tempo színpadra vivő Yorick stúdiót Sebestyén Aba vezeti. A nyáron működő, és többek között a Tompa Miklós társulat előadásait Mikházára vivő Csűrszínház Szélyes Ferenc magánvállalkozása. A Lullaby Egyesületet szintén a Tompa Miklós társulat egyik tagja, Ördög Miklós Levente vezeti.
Transindex.ro
2011. július 1.
Gáspárik Attila a Nemzeti új vezérigazgatója
Megszűnik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház évek óta tartó ideiglenes vezetése: július elsejétől Gáspárik Attila színész lett a legendás Székely Színház jogutódjának a vezérigazgatója.
Gáspárik lemond rektori tisztségéről, mert nem akar funkciót halmozni Lezajlott pénteken a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium által szervezett versenyvizsga második fordulója. Bár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatói tisztségére többen is pályáztak, a második fordulóra már csak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem jelenlegi rektora, Gáspárik Attila jutott tovább. Ő egy 50 oldalas menedzseri vízióval pályázott a tisztségre, amelyben a Nemzeti 5 éves megvalósíthatósági tervét írta le. „A bizottság nagyon jónak találta a tervemet, csak arra voltak kíváncsiak, hogyan is lehet ezt majd pénz nélkül megvalósítani. Szerintem kevés pénzből meg lehet oldani mindent” – mondta a versenyvizsga után Gáspárik. Gáspárik Attila 2008 márciusától a marosvásárhelyi színitanoda rektora, azelőtt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke is volt. A színész és oktató amikor megpályázta a vezérigazgatói tisztséget, már akkor kijelentette, amennyiben elnyeri a pozíciót, lemond rektori tisztségéről. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak pont három évig volt ideiglenes vezetése: 2008 július elején menesztette a minisztérium Cristian Ioant tisztségéből, arra hivatkozva, hogy nem tett eleget kötelezettségeinek. Pár hónapig vezérigazgató nélkül működött a színház, majd a 2009-es év elején ideiglenesen Vlad Rădescut nevezték ki vezérigazgatónak. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter 2010 októberében Vlad Rădescut Csapó Györgyre cserélte – szintén ideiglenesen. A minisztériumi döntés ellen azonban pert indított Rădescu, meg is nyerte azt, így a fővárosi táblabíróság úgy döntött, visszahelyezi vezérigazgatói tisztségébe őt ez év márciusában. Vlad Rădescu ideiglenes mandátuma a versenyvizsgáig tartott, hétfőtől már Gáspárik Attila veszi át a vezetést a Nemzetiben.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro
Megszűnik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház évek óta tartó ideiglenes vezetése: július elsejétől Gáspárik Attila színész lett a legendás Székely Színház jogutódjának a vezérigazgatója.
Gáspárik lemond rektori tisztségéről, mert nem akar funkciót halmozni Lezajlott pénteken a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium által szervezett versenyvizsga második fordulója. Bár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatói tisztségére többen is pályáztak, a második fordulóra már csak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem jelenlegi rektora, Gáspárik Attila jutott tovább. Ő egy 50 oldalas menedzseri vízióval pályázott a tisztségre, amelyben a Nemzeti 5 éves megvalósíthatósági tervét írta le. „A bizottság nagyon jónak találta a tervemet, csak arra voltak kíváncsiak, hogyan is lehet ezt majd pénz nélkül megvalósítani. Szerintem kevés pénzből meg lehet oldani mindent” – mondta a versenyvizsga után Gáspárik. Gáspárik Attila 2008 márciusától a marosvásárhelyi színitanoda rektora, azelőtt az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke is volt. A színész és oktató amikor megpályázta a vezérigazgatói tisztséget, már akkor kijelentette, amennyiben elnyeri a pozíciót, lemond rektori tisztségéről. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak pont három évig volt ideiglenes vezetése: 2008 július elején menesztette a minisztérium Cristian Ioant tisztségéből, arra hivatkozva, hogy nem tett eleget kötelezettségeinek. Pár hónapig vezérigazgató nélkül működött a színház, majd a 2009-es év elején ideiglenesen Vlad Rădescut nevezték ki vezérigazgatónak. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter 2010 októberében Vlad Rădescut Csapó Györgyre cserélte – szintén ideiglenesen. A minisztériumi döntés ellen azonban pert indított Rădescu, meg is nyerte azt, így a fővárosi táblabíróság úgy döntött, visszahelyezi vezérigazgatói tisztségébe őt ez év márciusában. Vlad Rădescu ideiglenes mandátuma a versenyvizsgáig tartott, hétfőtől már Gáspárik Attila veszi át a vezetést a Nemzetiben.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro