A „repkény” utóélete
Lesz-e folytatása a soborsini összejövetelnek – majálisnak, „repkénynek”?
Nem tudom.
Nyerhet-e némi jelentőséget?
Csak remélni merem.
Lesznek, kik megmosolyogják?
Elképzelhető.
Utóélete már elkezdődött.
– Sikerült Erzsébet királyné – Sziszi – szobrának nyomára jutnotok?
Nagyot néztem, elcsodálkoztam. Magyar királyné szobra Soborsinban?
Hajdani lojalitásom megmaradt morzsáit összekaparva, tisztelegtem Mihai király kultusza előtt. Olvastam arról is, hogy a helyi ortodox templomban az első román királyné, Elisabeta halálának 100. évfordulóján, ebben az évben, február 2-án emlékező istentiszteletet tartottak.
A mi Erzsébet királynénknak számos országban és helységben – köztük Aradon is – csaknem megszámlálhatatlanul sok szobrot és emlékművet állítottak, de Soborsinra nem gondoltam.
Néhány kattintás után kiderül – a Vasárnapi Újság és Langer Alajos felvétele a hivatkozási alap – hogy 1899-ben, Erzsébet napon a római katolikus templom előtt kialakított parkban, nagyjából ott, ahol most Dorel Sibii költő és író mellszobrát láthatjuk, egy 3 méter magas márványobeliszket állítottak fel az előző évben meggyilkolt királyné emlékére.
„Erzsébet királyné emlékére kegyelete jeléül emelte Soborsin közönsége.
1899. november 19.”
A márványoszlopon, üveg alatt R. Hirch Nelli Szisziről festett képét helyezték el. A festő a királynét gyöngyös főkötővel, magyaros díszruhában ábrázolta.
Az istentisztelettel kezdődő ünnepségen magyar és román nyelvű beszédek hangzottak el.
A szobor sorsáról csak ennyit tudok meg: elpusztult.
Soborsintól és Aradtól nem is olyan távol, Karánsebesen és Oravicán helyreállított Erzsébet-szobor, illetve emlékmű áll.
Az oravicai obeliszket 1899-ben állították fel annak emlékére, hogy Sziszi több alkalommal is Marillafürdőn kereste a nyugalmat, a gyógyulást.
„Erzsébet királyné hódolatteljes ragaszkodása és hálás kegyeletének emlékére állította a szabadalmazott osztrák–magyar államvasút társaság erdészete. 1899.”
A feliratos márványlap 1920 után elpusztult, de az emlékkő a fenyőfák sűrűjétől védve megmaradt, és az osztrák császárné emlékét ápolandó, 2004-ben új román és német nyelvű feliratú márványlapot kapott.
A könyveknek és a szobroknak is saját sorsuk van, ami lehet akár kalandos utóélet, de végzetes pusztulás is.
A repkényekkel jóval kevesebb a gond.
Réhon József

Nyugati Jelen (Arad)