Orotva: kevés a gyermek, bezárt a tilalmasi iskola
A Ditró községhez tartozó Orotván tizenegy kisdiák számára vált nehezebbé az iskolatáska társaikénál az új tanévben. Nem a tanfelszerelés, hanem a tanodáig és az onnan hazavezető út okozza a plusz megterhelést.
Orotván alig több, mint 90 óvodás és 1-8. osztályos gyerek van, közülük 19-en az összevont II-IV. osztályba járnak.
A vonatkozó előírások szerint legkevesebb tizenkét tanulóval lehet elindítani az összevont csoportokkal működő osztályokat, ennyi kisdiák idén nem gyűlt össze Orotva Tilalmasnak nevezett részében. Igaz, mindössze egy gyereken múlt, de hiányában eldőlt az évtizedek óta működő tilalmasi iskola sorsa: bezárt. Az épület nem ürült ki teljesen, hisz az óvodai csoportokra nem vonatkozik a tizenkettes létszámú szabály, így a falurész legkisebbjei, összesen tízen, továbbra is itt járhatnak óvodába.
A kevés gyermek miatt mindig összevont csoportokkal működött a tilalmasi iskola, idéntől, az előkészítő osztályosokat is az a tanító kellett volna tanítsa, aki az egy-négyeseket, az előírások szerint pedig öt csoport összevont oktatása nem megengedett – magyarázta Puskás Olga tanítónő. Elmondta, a központi iskolában is összevont csoportokkal működik az oktatás, itt viszont külön tanító foglakozik az előkészítősökkel, elsősökkel és harmadikosokkal, és külön tanító a másodikosokkal és negyedikesekkel. Az előkészítő osztályba Tilalmasból egy gyerek jött, a többi tíz társa nagyobb nála. „Kétségtelen, hogy nehézséget jelent a gyerekeknek, hogy nem a lakhelyükhöz közeli iskolába járnak, a szülők is jelezték aggodalmukat, viszont némi előny is származik a kialakult helyzetből: a gyermekek nem maradnak felügyelet nélkül 16 óráig, míg megérkezik az autóbusz, amivel hazamehetnek, Böjte atya délutáni foglalkoztatójában, az iskola egyik termében tanulhatnak, készülhetnek másnapra. Ennek nagyon örülnek a szülők, mivel előnyt jelent olyan szempontból, hogy legalább a házi feladat elkészítése nem marad késő délutánra, és persze tanulnak is” – mondta a tanítónő. Hozzátette, a szülők abban is reménykednek, hogy a távolságot kárpótolni fogja az, hogy a gyerekekre több ideje jut a tanítónak, mint jutott volna a tilalmasi iskolában, ahol egyszerre négy, különböző korosztályú gyermeket tanított eddig egyetlen pedagógus.
A kialakult helyzetben Ditró község önkormányzata is próbál segítséget nyújtani, a navétázni kényszerült gyerekek számára biztosítja az autóbuszjegyek árát, ami havonta közel 300 lejt jelent – közölte megkeresésünkre Puskás Elemér polgármester.
A tanítók is nehézségekkel küszködnek
Nehézséget nem csak a gyermekeknek, szülőknek, de az összevont osztályokat tanító pedagógusoknak is tartogat az új tanév, főként azoknak, akik osztályában előkészítősök is vannak. Puskás Olga véleménye szerint óriási leleményesség kell ahhoz, hogy az órák zavartalan menetét kialakítsa egy ilyen helyzetben lévő tanító. „35 percnél többet nem lehet lekötni az előkészítő osztályos gyermeket. Kérdés tehát, hogy a szünet hogyan oldható meg egy olyan osztályban, ahol a kicsiken kívül elsősök és harmadikosok is vannak. A piciket nem lehet felügyelet nélkül szünetre küldeni, egyetlen tanító hogyan felügyelje őket úgy, hogy közben a többi gyereket tanítsa?” – teszi fel az egyelőre megválaszolhatatlan kérdést a pedagógus.
Pethő Melánia, Székelyhon.ro.

Ez az ének azért más, mert a hívő ember lelkéből jön"
A Kájoni János Egyházi Kórustalálkozót idén a gyergyóditrói egyházi kórus szervezte. A házigazdák az újfalvi, remetei, borszéki, maroshévízi, alfalvi, csomafalvi, tekerőpataki, tölgyesi, szárhegyi és három gyergyószentmiklósi énekkart fogadtak a Jézus Szent Szíve templomban.
A szombati találkozón több mint 350 csengő hangú hívőt láttak vendégül a nagytemplomban. Baróti László Sándor plébános üdvözölte a jelenlévőket, hangsúlyozva: a templomban azok énekelnek, akik Istent szolgálják, hisznek benne. „Ez az ének azért egészen más, mert a hívő ember lelkéből jön, és ez nagyon fontos” – fogalmazott a plébános, kiemelve a szentmiséket megszépítő kórustagok odaadó, fegyelmezett munkáját.
Az ünnepi szentmisét követően a kórusok egyházi énekeket adtak elő. A gyergyóújfalvi kórus Molnár Sándor karvezető irányításával énekelt; a maroshévízi kórus karvezetője Molnár Árpád, a gyergyóremeteié Bakos Károly; a gyergyószentmiklósi Örmény Plébánia kórusának Fejér Antal; a gyergyószentmiklósi Szent Miklós plébánia kórusának Puskás Emil, a tekerőpatakinak Ambrus Levente, a tölgyesinek Bartis Zsolt, az alfalvinak Kiss István, a szárhegyinek Bartalus Vince, a gyergyószentmiklósi Szent István Plébánia kórusának Király Sándor, a borszékinek Balázs Tibor, a csomafalvinak Ambrus Tibor. A házigazda gyergyóditrói kórus előadásában Bakos Ferenc irányításával hallhattunk egyházi kórusműveket. A szervezők, a ditrói római katolikus plébánia, a ditrói egyházi kórus és Gyergyóditró önkormányzata közös ebédre hívták a vendégeket a 27. alkalommal szervezett Kájoni János Egyházi Kórustalálkozó végén.
Centenáriumi zászlóval tüntették ki a ditrói egyházi kórust
A ditrói Jézus Szent Szíve-templom felszentelésének századik évfordulója alkalmából a rendezvénysorozat szervezői centenáriumi zászlóval ajándékozzák meg a település közintézményeit, a közösségért és a templomért tevékenykedő intézményeket és magánszemélyeket. A Kájoni János Egyházi Kórustalálkozón a ditrói egyházi kórus is részesült a kitüntetésben. Ünnepi beszédében az összefogás fontosságára, az egyházi kórus közösségmegtartó szerepére világított rá Puskás Elemér polgármester. Kovács Árpád András, a ditrói közbirtokosság elnöke pedig a közösségi élet, a szimbólumok nemzetmegtartó erejére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: szükségünk van ünnepeinkre, szimbólumainkra. „Ez a zászló utal a száz évvel ezelőtti és a mostani, a templom centenáriumi ünnepsége alkalmából létrejött közösségi összefogásra, ami követendő a továbbiakban is”. A nagytemplomot, a Jézus Szent Szíve szobrot ábrázoló, illetve „A ditrói nagytemplom százéves” feliratot tartalmazó lobogót Puskás Elemér polgármester és Kovács Árpád András, a ditrói közbirtokosság elnöke adta át a ditrói egyházi kórusnak. A karvezető Bakos Ferenc kántor vette át a centenáriumi zászlót.
Baricz Tamás Imola
Székelyföld.ro

Hálával ünnepeltek Gyergyóditróban
A gyergyóditrói nagytemplom fennállásának századik évfordulóját ünnepelték a hívek az elmúlt pénteken. A templombúcsú a szeretet, a hála, a köszönet, az elismerés és az összefogás jegyében zajlott.
Pompával, ugyanakkor alázattal és hálával ünnepelt nagytemplomának búcsáján, Jézus szent szíve ünnepén Gyergyóditró közössége. Az istenházának száz évvel ezelőtt történt felszentelési ceremóniájából ihletődve most is a falu szárhegyi végénél fogadták a ditróiak és vezetőik a szentmise ünnepi szónokát, s akárcsak annak idején gróf Majláth Gusztáv Károly püspököt, ezúttal Jakubinyi György érseket is díszmenet kísérte a templomig. Az úton átívelő virágkapun, székely ruhás fiatalok sorfala között vonult a főpásztort szállító díszhintó és a menet, az istenházába pedig virágszőnyegen léptek be az ünnepre összegyűlt helyiek és zarándokok.
Emléktábla őrzi a felújítást segítők nevét
A templom restaurálásának 2007 óta zajló munkálatait végző és támogató személyek, intézmények nevét őrzi az a márványtábla, melyet a templom előterében helyeztek el. A Székelyföld-szerte egyedüli szépséggel bíró, impozáns templom építésének, felszentelésének körülményeit, a történelmi események templom- és hitpusztító hatásait Baróti László Sándor helyi plébános ismertette, részletezve a felújításra szorult állapotokat, a restaurálás folyamatát. „Azok az emberek jöttek segíteni, azok javították ki a ditrói nagytemplomot kívül-belül a ma látható szépségében, akik a templom javításával egy időben saját lelküket és szívük szeretetét is igyekeztek megújítani" – fogalmazott az emléktábla leleplezése előtt a lelkipásztor, az egyházközség köszönetét tolmácsolva mindazoknak, akik áldozatot hoztak a templom felújításáért pénzben, imádságban, munkában és időben. A templom javításának összköltsége 1 millió 300 ezer lej, az összeg a hívek, helyi és megyei intézmények, illetve a két ausztriai testvérplébánia adományaiból gyűlt össze – hangzott el. „Mi templomépítő nép vagyunk, egyházközségünk tudott, és ma is tud templomot építeni, a ditróiaknak ezt az erejét, képességét hirdeti a kolosszális templomunk 100. évfordulója" – mondta a plébános, arra kérve a híveket, járuljanak hozzá a felszegi Szent Imre-kápolna és a tervezett ravatalozó felépítéséhez.
Átadták a centenáriumi zászlót
Áldási szertartással folytatódott az ünnep. A ceremóniát a főpásztor végezte, szenteltvízzel hintve meg a falakat, tömjénfüsttel illetve a templomot, hogy az a felújítás után is Istennek méltó hajléka legyen. Az ünnepség keretében a centenáriumi zászló átadására is sor került, a templom részére Puskás Elemér polgármester és Kovács Árpád András közbirtokossági elnök adta át a lobogót. A községvezető a településen megvalósult összefogás fontosságát emelte ki beszédében, gondolatát továbbszőve az elnök egy kívánságot fogalmazott meg: „Szeretném, ha ez a zászló nemcsak arra emlékeztetne minket, hogy százéves a templomunk, hanem dédapáink, nagyapáink, apáink összefogására és a mi összefogásunkra is. Legyen ez példakép az elkövetkezendő nemzedékek számára" – mondta Kovács Árpád András.
Csak a szeretet számít
A Jézus szíve tiszteletének megnyilatkozási formáiról szólt prédikációjában Jakubinyi György érsek, felhívva a hívek figyelmét a szeretet, a hit és Krisztus követésének fontosságára. „Isten színe előtt egyedül a szeretet számít. Nincsenek nagy és kis tettek, csak szeretet van, amit tetteinkbe beleviszünk. Így van ez az egyházközséggel is. Hogyha ez, az egykor kilencezer, aztán hatezer, majd ötezer lelket számláló ditrói római katolikus egyházközség nagy egyházközség akar lenni Isten színe előtt is, akkor legyen bennetek szeretet, összetartás, egymásnak a megsegítése" – hangsúlyozta prédikációjában az érsek.
Az ünnepség keretében oklevéllel tüntették ki mindazokat, akik valamilyen módon hozzájárultak a templom felújításához, a főpásztor által átadott 21 elismerés személyeknek, közösségeknek, intézményeknek szólt. Köszönettel illeték továbbá azokat, akik az ünnep szervezésében, kivitelezésében nyújtottak segítséget.
Felavatták a templomépítő szobrát
A szentmisét követően került sor lovag Takó János, az egyházközség egykori plébánosa, a templom építtetője mellszobrának leleplezésére. A templomkertben felállított bronzalkotást a ditrói származású Kolozsi Tibor szobrászművész készítette, a művet ajándékképpen ajánlotta fel. A szoboravatáson elmondta, ezzel kíván hozzájárulni az áldozatvállalásra mindig kész ditrói közösség építéséhez.
Elhangzott, Takó János főesperes-plébános huszonhét éven át, 1888–1915 között volt Ditró plébánosa. Ezt a közel három évtizedes időszakot a nagytemplom építésének előkészítése, tervezgetése, felépítése töltötte ki. Az őt ért gyanúsítgatások, rágalmazások, számonkérés miatt áthelyezését kérte a Szeben melletti Vízaknára, itt nyugszanak földi maradványai. „Takó János hazajött. Azt üzeni nekünk, ne torpanjunk meg, ébredjünk fel, építsünk templomot, és éljünk Jézus Krisztus tanításai szerint" – ezzel a gondolattal zárta az ünnepséget Baróti László Sándor plébános.
Maszol.ro

Pódiumbeszélgetés a küzdelmes múltról
Visszatekintés száz évre címmel pódiumbeszélgetést szervezett Gyergyóditróban a Jakab Antal Keresztény Kör. A szombati rendezvény témáját Buczkó József Szállást adunk hűséges magyar véreinknek című kiadványa ihlette.
Programsorozattal tisztelgett a ditrói Jézus Szent Szíve-templom felszentelésének 100. évfordulója előtt a Jakab Antal Keresztény Kör, ennek utolsó állomásaként szombaton pódiumbeszélgetésre került sor. A rendezvényen Ditró történelmi küzdelmei, köztük is kiemelten a székelység 1916-os menekülésének története került felelevenítésre. A történelem eme fehér foltként létező fejezetét a hajdúnánási Buczkó József néprajzkutató dolgozta fel Szállást adunk hűséges magyar véreinknek – Székely menekültek Hajdúnánáson című kötetében.
Könyv a menekülés és a befogadás történetéről
A pódiumbeszélgetés meghívottjaként Buczkó József ismertette a résztvevőkkel a kiadvány létrejöttének részleteit. Elmondta, a csaknem száz évvel ezelőtt történteket levéltári és más hiteles források alapján sikerült összegyűjtenie, a kutatómunka elkezdéséhez pedig nagyban hozzájárult az a tény, hogy a menekültek között a gyergyókilyénfalvi születésű Jakab Antal, későbbi gyulafehérvári püspök is Hajdúnánáson töltötte életének egy szakaszát, erről pedig – információ hiányában – nem tesznek említést az életéről megjelent kiadványok.
„A menekülés körülményeit, a menekülő székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk kitárt szívét és kapuját, az együtt töltött mindennapok megannyi szépségét és nehézségét ismerjük meg Buczkó József könyvéből, úgy, olyan közelről, mintha magunk is átéltük volna, mintha az első világégés pusztító zajaitól riadtan mi is a félelmetes bizonytalanság talaján lépkedtünk volna a valamikori hazatérés reménye felé” – ismertette a kiadványt Varga Gabriella újságíró. A szombati rendezvény műsorvezetőjeként ditrói vonatkozású történetek felolvasásával támasztotta alá véleményezését.
Buczkó Józsefet nem csupán mint a bemutatott könyv szerzőjét ismerhették meg a ditróiak. A néprajzkutató volt a kezdeményezője a Hajdúnánáson 2011 óta évente megrendezett Székely Menekültek Emléknapjának, az ő ötlete nyomán készült és állították fel a hajdúsági város katolikus templomának kertjében a Székely Menekültek Emlékoszlopát és a Székely Menekültek Emlékkeresztjét.
Láthatatlan kapocs, a szereret
Buczkó József vallja: létezik valamiféle láthatatlan kapocs, amely a hajdúságot és a székelységet mint hasonló lelkületű társadalmat összeköti. A Hajdúnánást és Székelyföldet összekovácsoló szeretetről így vélekedik: „Nem más ez, mint olyan kőszikla, amelyen felépülhet a nemzeti összetartozás temploma. Boltozata alatt pedig ismét összeölelkezhet a karddal szerzett nemesi múltjára oly büszke hajdú és székely magyar egyaránt.”
Véleményében mintegy osztozva fogalmazta meg Puskás Elemér ditrói polgármester azt a javaslatot, miszerint a menekülés századik évfordulóján, 2016-ban a ditróiak vállalják fel az elődök megpróbáltatását, s akár szekéren tegyék meg a Hajdúnánásig vezető több száz kilométeres utat.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Áradások voltak Hargita megyében is
Nem csak Háromszéket, Hargita megyét is érintik az áradások: Gyergyóditrót egy felhőszakadás nyomán elöntötte a víz, mert kilépett a medréből a Martonka-patak – számolt be az Agerpres.
A prefektusi hivatal tájékoztatása szerint az áradások több tucat gazdaságot érintettek, víz egy kilométeres hosszúságban elárasztotta a községi utat. Gyergyóditró polgármestere, Puskás Elemér elmondta, a készenléti felügyelőség segítségét kérték. Péntek reggel a víz már lassan húzódott vissza a medrébe.
A viharos időjárás miatt egyébként egész Hargita megyében akadozott az áramszolgáltatás, Gyergyószentmiklóson például több órán át szünetelt a város egyes részein.
maszol.ro

Kopjafa őrzi Siklódy Lőrinc emlékét
„Múltunk nagyszerű emberei – legyenek akár királyok, költők, tudósok, művészek és mások –, mindig is példaképként szolgálnak számunkra és a jövő generáció számára” – hangzott el a Siklódy Lőrinc emlékére állított kopjafa avatóján, Ditróban. A Petres Lajos által készített, a ditrói önkormányzat által állíttatott, Budapest VIII. kerület finanszírozásával megvalósított emlékoszlopot a falunapok keretében, vasárnap avatták fel.
Az avatóünnepségen elhangzott, néhai Siklódy Lőrinc az egyik, akire Ditró méltán büszke, hiszen a szobrászművész szülőföldjén és határokon túl is maradandót alkotott. Munkásságát Puskás Anna, a Siklódy Lőrinc Általános Iskola igazgatója ismertette. Felsorolásában számos alkotás neve hangzott el, amelyek mind a ditrói származású művész keze alól kerültek ki. A legtöbb alkotás magyarországi településeken található, a Magyar Nemzeti Galéria 22 szobrát őrzi. Szülőfalujához való kötődését tanúsítja az a három, kararai márványból készült szobor, amely a ditrói nagytemplom főoltárát díszíti. A szobrok Szent Istvánt, Szent Lászlót, Jézus Szent Szívét ábrázolják. „Az, hogy most ezen a helyen összegyűltünk Siklódy Lőrinc szobrászművészre emlékezve, és tiszteletére kopjafát avatunk, azt jelenti, hogy olyan értékeket vitt be a nemzedékek, a nemzet életébe, amelyek az idő próbáját kiállták. Személyében a lüktető, a teremtőerejű életet magasztaljuk” – fogalmazott Puskás Anna.
Siklódy Lőrinc /Ditró, 1876. szept. 17.-Budapest, 1945. szept. 15./ Budapesten hunyt el, a józsefvárosi Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik. A budapestiek épp annyira büszkék a szobrászművészre, mint a ditróiak – mondta a kopjafaavató-ünnepségen Sánta Péterné, Budapest VIII. kerület alpolgármestere. „Bár Siklódy Lőrinc Ditróban született, de ugyanúgy magyarnak született, mint mi mindannyian. Hosszan alkotott a józsefvárosi Százados úti művésztelepen, sok alkotása található Budapesten és Nagy-Magyarország szerte” – mondta az alpolgármester, beszédében hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Az avatóünnepségen részt vett Siklódy Lőrinc unokaöccse, a Magyarországon élő Láng Péter ügyvéd is. A szobrászművész életútjából néhány olyan dolgot mondott el, amit a róla szóló hivatalos említések nem tartalmaznak. A hallgatóság megtudhatta, hogy Siklódy Párizsban, a világhírű francia szobrász, Rodin legkedvesebb magyarországi tanítványa volt, továbbá azt, hogy fejlődésének egyik meghatározó állomása München volt. Láng Péter arról is szólt, hogy a Velencei Biennálén Siklódynak kisplasztikái nyerték meg a látogató közönség és a zsűri elismerését. „Siklódy Lőrinc megtestesítette azt, ami számomra a székelységben az igazi jellemző: a mély hitet, az erőt, a kitartást, a tudást, a tehetséget és a halálig való ragaszkodást a szülőföldhöz és annak hagyományaihoz” – összegzett a szobrászművész rokona.
„Tisztelegnünk kell azok előtt az elődeink előtt, akik Ditrót valamilyen szinten széppé, jobbá varázsolták, hírnevét öregbíttették”– fogalmazott az ünnepségen Puskás Elemér polgármester. Elmondta, a Siklódy-emlékoszlop egyike azoknak, amelyeket a Ditró-pataka mellett létesülő parkban kívánnak felállítani. A továbbiakban Puskás Tivadar és Csibi Andor emlékére is kopjafát állítanak, alkalmassá téve így a tér egy részét arra, hogy akár tanórákat szervezzenek itt a diákok számára.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Közel egy évszázad után ismét van nagyharangja a ditrói templomnak
„Hazaérkeztem 2016” – olvasható az aranyozott felirat egyik szalagon, amely az újonnan öntött ditrói harangot díszíti, egy másikon feketével az évszám: 1917. A harang a 99 évvel ezelőtt összetört Szent István nevű elődjének mására készült Székelyudvarhelyen, szombati hazaszállításakor mint rég várt falustársat fogadták, ünnepelték a ditróiak.
Hatalmas tömeg gyűlt össze szombaton délelőtt Ditró Szárhegy felőli bejáratánál – a nagyharang fogadására sereglettek ki a helyiek. Tapssal, ének- és zeneszóval üdvözölték az egyháztanácsosok és hívek egy csoportja által kísért teherautót, amelynek nyitott rakteréből kimagaslott a régen várt nagyharang. Székelyudvarhelyről érkezett, Lázár Imre öntőmester műhelyéből. Elődje mására készült, amit kilencvenkilenc éve, az első világháború idején „soroztak be” – azóta üres a Jézus Szent Szíve templom déli tornya. 22 mázsás volt a Szent István nevét viselő régi, és ekkorára rendelték az újat is. A 110 kilós harangnyelv és a felszereléséhez szükséges szerkezet növelték tömegét – pontosan 25 mázsára. Az adatot Baróti Sándor plébános jelentette be az útközben, Újfaluban történt mérés alapján.
„Történelmünk során a harang és az ember kapcsolata nagyon furcsán alakult. A harang sokszor életeket mentett, és hogyha ágyúvá változott, akkor életeket oltott. Kívánom, hogy ez a harang a megüresedett toronyból soha többé ne kerüljön le, soha ne oltson életet, mindig zengje Ditró büszkeségét. Szívet melengető és fület recsegtető hangjával hívjon mindenkit misére, hirdesse azt, hogy egységes a ditrói nép” – hangzott Puskás Elemér községvezető üdvözlőbeszéde.
Szavalat és az egyházi kórus éneke után az ünneplő tömeg sorokba rendeződve, lovas fogatok felvezetésével, gyalogosan kísérte a harangot a nagytemplom udvarára. Itt daruval emelték le, és még mielőtt a templom előtti állványra helyezték volna, megkongatták. Az ünneplők tapsa jelezte, elégedettek a Jézus Szent Szíve névvel ellátott nagyharang mély zengésével.
Ezt a hangot mindenkinek meg kell hallani – biztatta a ditróiakat Baróti László-Sándor plébános. „Ha a harang szól, sokszor süketek vagyunk. Nem figyelve szavára, elmulasztjuk a szentmisét, amely építi a közösségünket, amely erőt ad arra, hogy mindennapi feladatainkat keresztény módon oldjuk meg. Ne torzsalkodjunk, ne húzzunk szét, hanem fogjunk össze és építsük közösségünket!” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet, hogy az önazonosság megőrzéséhez a keresztény és a magyar gyökerekből kell építkezni, újjászületni. „A harangszó, amelyet hallani fogunk, bennünket megtisztulásra, újjászületésre és összefogásra fog felszólítani” – hangsúlyozta.
A régen várt nagyharang megérkezését kultúrműsorral ünnepelték. Vers- és mesemondók, néptáncosok és mazsorettesek, illetve a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar előadásai követték egymást a templom udvarán. Az ünnepség kínálkodással zárult, ahol az egybegyűltek megkóstolhatták azt a kürtőskalácsot is, ami füzérbe formálva virággirlandokkal együtt díszítette az új harangot hazafelé vezető útján.
A nagyharang június 3-ig tekinthető meg a templom bejárata előtt, ekkor, Jézus Szent Szíve ünnepén, a 11 órakor kezdődő búcsúünnep keretében áldják meg, és helyezik a toronyba.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro

Áradások Gyergyószéken: túl a nehezén
Reménykeltő lehet a gyergyószéki települések lakóinak, hogy pénteken délután alábbhagyott az esőzés. A Maros felső folyása mentén lévő falvakban már a pincékből szívatják a vizet, Remetén viszont víz borítja a mezőket, udvarokat, vízben állnak a házak, gazdasági épületek.
„Úgy néz ki, meggyőztük a munka javát” – számolt be Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere. Csütörtökön este volt a legtöbb tennivaló, erőltetett eltereléseket végeztek, a községhez tartozó három település, Tekerőpatak, Kilyénfalva és Újfalu önkéntes tűzoltói közösen dolgoztak, ahol éppen a legnagyobb szükség volt rájuk, homokzsákokat helyeztek ki, árkoltak. Az udvarokon, pincékben még áll a víz, de a lakosság türelmes – közölte az elöljáró, hozzátéve, nyugtatják is őket, hogy jövő héten helyére kerül az a harminc híd, amit fel kellett szedniük, hogy a víznek szabad utat engedjenek.
Csomafalván 500 gazdaság károsult
Huszonhét esztendeje nem volt ekkőra víz az Újnegyed utca környékén – állítják az ottlakók. Van, ahol a pincéből már folyik ki a víz az udvarra. A Maros 2005-ben ért el legutóbb ilyen magas szintet, így csütörtökön kérdéses volt, kell-e gátat szakítani, a vizet a mezőre kivezetni. Csütörtökön 19 órakor arról számoltak be, hogy egy óra alatt 15 centit emelkedett a folyó szintje. Pénteken hajnalban kiderült, nem lesz szükség gátszakításra. Márton László-Szilárd polgármester elmondta, a hivatal alkalmazottai között felosztották a falu utcáit, hogy megtudják, hol van szükség beavatkozásra. „Ötszáz gazdaságot érintett az áradás, most is szivattyúzzák a vizet pincékből, kazánházakból a tűzoltók. Öt lakásba is befolyt a víz, két idős házaspárnak javasoltuk a kiköltöztetést, de ők nem akarták elhagyni otthonukat” – nyilatkozta Csomafalva polgármestere.
Borzont kevésbé ázott el
Alfalu községben már csütörtökön délelőtt szerveződött a katasztrófa-elhárító csapat, délután már látszott: a sáncok nem tudják elnyelni a vízmennyiséget. Munkagépekkel, vállalkozók segítségével képeztek ki mélyebb sáncokat, hídakat szedtek fel, hogy a víznek utat engedjenek. Alfalu Borzont felőli részén húsz hídat kellett elmozdítani helyéről. Bár áradásokkor Borzont szokott érintettebb lenni, most ez másként történt, mindössze pár helyre kellett töltést vinni. Éjjel két órakor fejezték be a munkát, mára a pincékből való vízkiszívatás maradt – tájékoztatott Bege László alpolgármester. Elmondta, reménykednek, hogy az esőzés nem folytatódik: „A Maros szintje nagyon magas, félő, hogy befolyik a derítőállomáshoz. De ha a fennvaló is úgy akarja, urai vagyunk vagyunk és leszünk a helyzetnek.”
Csomafalván segítenek a szárhegyiek
Kalákázni mentek a szárhegyi önkéntes tűzoltók Csomafalvára, ott nagyobb a baj, ott kell segíteni. Szárhegy vezetője, Gábor László polgármester arról számolt be, hogy a községben csupán néhány pincébe folyt be a víz, meggyőzik az otthon maradt tűzoltók a munkát. Ditróból sem jeleztek gondokat, Puskás Elemér polgármester már korábban jelezte: a vízelvezető rendszert úgy építették ki, hogy az áradások nagy gondot ne okozhassanak
Ezer tavas lett Remete
„Az áradás húsz lakást érintett, számos termőföldet, a kaszálókat nem is számoljuk” – ismertette a remetei helyzetet Laczkó-Albert Elemér polgármester. Mint mondta, vannak területek, amelyeket rendszeresen elönt a víz nagyobb esőzések során. Ezeknél meg kell várni, hogy a víz lefolyjon. Igyekeztek megóvni az utakat, a túlamarosi részen homokzsákokat helyeztek el. Összefogtak a remeiek, de arról korai lenne nyilatkozni, mekkora kár keletkezett. Akkor tudják ezt felbecsülni, amikor az elárasztott területek megközelíthetővé válnak. Jelezte viszont: életveszély nincs.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Nagy Zoltán nyert Gyergyószentmiklóson
Nagy Zoltán megbízott gyergyószentmiklósi polgármester, illetve a hivatalban lévő gyergyószéki polgármesterek nagy része folytatja tevékenységét – ezek az eredmények körvonalazódtak vasárnap éjfélkor.
Még számolták a szavazatokat Gyergyószentmiklós több szavazókörzetében is vasárnap éjjel, de a polgármester-választás már eldőlt. Nagy Zoltán nagy különbséggel – a szavazatok mintegy 80 százalékát megszerezve nyerte el a városvezetői tisztséget. A megbízott polgármesterből választott polgármester lett.
„Jól eső érzés látni, hogy az emberek értékelték az elmúlt időszak munkáját” – nyilatkozott Nagy Zoltán, frissen megválasztott polgármesterként vasárnap késő este 11 órakor. „A városnak nincsenek jobboldali vagy baloldali problémái, hanem megoldani való problémái vannak. Éppen ezért nem szeretnék egyik vagy másik oldal kizárólagos polgármestere lenni, hanem az egész város, Gyergyószentmiklós polgármestere. A következő időszakban fő feladatomnak tekintem, hogy megteremtsem a képviselő-testületben azt az egységet, ami hiányzott eddig” – fogalmazott.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testületnek egyébként valószínűleg négy párt lesz a részese. Többséget szerzett az MPP, erős lesz az RMDSZ-csoport is, és a részeredmények azt jelzik, bejutott a POL és a PNL is. Hogy melyik frakció hány tagból áll, később derül ki.
Borszéken Mik József, Újfaluban Egyed József, Csomafalván Márton László Szilárd, Alfaluban Gáll Szabolcs lesz a polgármester a következő négy évben is. Ez derült ki a vasárnap éjfélkor megtudható adatokból. Információink szerint Újfalu községben szoros volt a különbség, kevés szavazattöbbséggel nyert Egyed József. Máshol ellenben meggyőző fölénnyel nyertek a jelenlegi vezetők. Remetén és Ditróban ez nem is volt kérdés, Laczkó-Albert Elemér és Puskás Elemér egyedüli jelöltekként indultak a választáson.
Vaslábon a számítógépes rendszer akadozása nehezítette az adatok feldolgozását, a legtöbb szavazatot a korábbi polgármester, a PSD színeiben induló Tinca Mihail-Dumitru szerezte meg. Az RMDSZ jelöltje, Fórika István Marosfőn szerzett több szavazatot, míg a legkevesebb voksot a független Vaidos Marcel-Nucu kapta, aki a vaslábiak körében volt népszerűbb.
Maroshévízen az éjfélig megszámolt szavazatok számából az látszik, a jelenlegi polgármester, a PNL-s Platon Stelu újabb négy évre megbízatást nyert.
Különös figyelem övezte a szárhegyi választást, ahol biztos volt, új polgármestere lesz a községnek. Vasárnap késő este Danguly Ervin független jelölt mintegy száz szavazattal vezetett az RMDSZ-es Ferencz Tihamér előtt. A nagyobb létszámú körzet szavazatainak számlálása azonban még nem fejeződött be éjfélre.
Tölgyesen az egyetlen magyar jelöltnek, az RMDSZ színeiben induló Csibi Lászlónak három személlyel kellett megméretkeznie, akik szintén a polgármesteri székre pályáztak. Köztük van a jelenlegi polgármester, Vancu Marcel (PSD), Hîrlav Gabriela (PNL) és Țifrea Vasile (PND). Éjfél előtt fél órával Csibi László elmondta: egyetlen körzetből sem tudhatnak eredményt, a szavazóbiztosok telefonjait kikapcsoltatták, a polgármesterekre leadott szavazatok összeszámlálását utoljára hagyták. A választás napján rendellenességről nem szerzett tudomást az RMDSZ jelöltje, azt viszont elmondta, hogy Vancu Marcel megalapozta a támogatottságát az elmúlt időszakban. A fiatalságot célozták meg, költségvetésből különítve el alapot, hogy ősszel minden iskolásnak, tehát több mint 300 személynek táblagépet vásároljanak, amihez internetbérlet is társult. Gazdag volt a gyereknap is, így Csibi vasárnap éjjel vélekedett, a következő mandátumban is marad az eddigi polgármester.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Ők lettek a gyergyószéki községek vezetői
Gyergyószéken Szárhegyen és Újfaluban volt a legszorosabb küzdelem a vasárnapi választáson. Itt a leginkább megosztott a közösség – ezt mutatja a polgármesterjelöltekre és a képviselő-testületi választáson leadott szavazatok aránya is.
Gyergyószárhegyen Danguly Ervin lesz a polgármester. Az ő 941 szavazata közel háromszázzal több, mint a 649 voksot kapó Ferencz Tihaméré. Dangulynak független polgármesterként egy olyan önkormányzatot kell vezetnie, ahol 7–6 arányban az EMNP-MPP koalíció nyert az RMDSZ-szel szemben. A különbség mindössze 35 szavazat volt.
1565 érvényes szavazatot számoltak össze, melyből 800-at az EMNP-MPP listára, 765-öt az RMDSZ-re adtak le a szárhegyi és güdüci választók. 120 szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez. A töredékszavazatok visszaosztása után alakult ki a 7–6-os eredmény. A 2012-es választáson is szoros volt az arány, de akkor az RMDSZ szerzett 7 mandátumot, az EMNP 5 tanácsosi helyet és az MPP 1 tisztséget.
Gyergyóújfalu községet Egyed József vezeti a 2039 szavazó részvételével lezajlott választás eredményeként a következő négy évben is. Itt a polgármester-választás is igen szoros eredményt hozott, az MPP-s Egyed József 784 szavazattal nyert, és így lesz harmadik alkalommal is polgármester. A második helyen az RMDSZ-jelölt Sólyom László végzett 690 vokssal. A független Simon Csaba 490 szavazattal lett harmadik. A képviselőválasztást az RMDSZ nyerte, 830 szavazattal, az MPP-re 711-en adták voksukat. A függetlenként induló Simon Csabára 385-en szavaztak, azaz egymaga három mandátumnak megfelelő szavazatot kapott. Ugyanis a választási részvétel alapján 128 szavazat kellett egy képviselői hely megszerzéséhez.. Persze Simon Csaba csak egy képviselő tisztséget tölthet be a testületben. A szavazatok visszaosztása során döntetlenre végzett a két párt. A testületet így 7 RMDSZ-es, 7 MPP-s és a független Simon Csaba alkotják majd. 2012-ben 8–7 volt az arány az MPP javára.
Gyergyócsomafalván nem borult a papírforma, Márton László Szilárd harmadszor is megszerezte a szavazatok többségét. Az 1906 szavazó közül az RMDSZ jelöltjére 1239-en, az ellenfelére, az MPP-s Székely Leventére pedig 644-en voksoltak a vasárnapi helyhatósági választáson. A 13 tagú testületben az RMDSZ-nek 8, az MPP-nek 5 képviselője lesz az elkövetkező négy évben, akárcsak jelenleg. Az RMDSZ-re 1123-an míg az MPP-re 696-on szavaztak. Egy mandátumot 139 szavazat jelentett a részvételi számokból kiszámítva. Egy független jelölt is indult a választáson, kevés sikerrel. Farkas Attila mindössze 35 vokssal nem jutott be a testületbe.
Ditró községben 1527-en járultak az urnák elé. Az RMDSZ-es Puskás Elemér polgármesterjelölt 1428 érvényes szavazatot kapott. A képviselő-testületbe 13 RMDSZ-es és 2 EMNP-s jelölt került be. Az RMDSZ-listára 1254, az EMNP-ére 219-en adtak le érvényes szavazatot. Egy mandátumhoz 98 szavazat kellett. Az elmúlt mandátumban is hasonló volt a testület összeállítása, annyi különbséggel, hogy a 13 RMDSZ-es képviselő mellé akkor 2 MPP-s jutott be.
Remete községben 3292 személy járult vasárnap az urnák elé, ez a szavazati joggal rendelkezők 63,67 százaléka, ami kiemelkedően magas úgy a térségben, mint az országos átlagot tekintve is. Az egyetlen polgármesterjelöltre, Laczkó Albert Elemérre leadott érvényes szavazatok száma 3137. A képviselő-testület összetétele: 14 RMDSZ, 1 EMNP. Számszerűen: az RMDSZ listájára 2925, az EMNP-re 295 szavazatot adtak le.
Alfaluban és Borzonton összesen 2065 személy szavazott. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, és az előválasztás adatait igazolva, az RMDSZ-es Gáll Szabolcs nyerte el a szavazatok többségét és egyben újabb négy évre a polgármesteri széket. Gáll Szabolcs 1668 szavazatot kapott, míg ezzel szemben az EMNP-jelölt Simon Attila mindössze 318-at. A képviselő-testületbe három párt indított jelölteket, valamint egy független jelölt, Gál Mihály is számított a polgárok szavazataira. Gál Mihály azonban nem lesz tagja a következő testületnek, hiszen 67 szavazatot kapott, míg 96-ra lett volna szükség egy mandátum megszerzéséhez. Az önkormányzatba mindhárom magyar párt bejutott. A többséget az RMDSZ szerezte meg, 1478 szavazatot gyűjtve. Az MPP 248, az EMNP 140 voksot kapott. A 15 tagú testületbe így 12 képviselőt az RMDSZ, 2-t az MPP, 1-et pedig az EMNP küldhet.
Négy éve, Gáll Szabolcs függetlenként lett polgármester és szintén elegendő szavazatot kapott a képviselő-testületbe jutáshoz is. Mivel a polgármesteri tisztséget választotta, helye felszabadult, a visszaosztások nyomán pedig 7 RMDSZ-es, 5 MPP-s, két EMNP-s és egy független, azaz Gál Mihály alkották a 2012-ben megválasztott testületet.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Magasra tette a lécet a kilencedik Székelyföldi Lovas Ünnep
Remek hétvégéje volt azoknak, akik a szombatot és vasárnapot a gyergyószentmiklósi lovas pályán töltötték. Látvány, magas színvonalú műsor, minőségi szórakoztatás fogadta a több ezer nézőt – ahogyan mindig, a Gyergyói Lovas napokból Székelyföldi Lovas Ünneppé nőtt rendezvényen.
A főszerepben ezúttal is a lovas sportok voltak, illetve a gazdák lóval közös munkája, és más lovas tevékenységek alkották a kétnapos eseménysor gerincét. Persze a zenének, táncnak is helye volt itt. A programkínálat színessége biztosította azt, hogy egyáltalán nem volt túlzás az a kijelentés, hogy a legkisebbektől az idősekig, jómódban élők és kevésbé tehetősek számára is egyformán vonzó és élményt, kikapcsolódást nyújtó esemény volt a 9. Székelyföldi Lovas Ünnep. És mindez precíz szervezés mellett, a tervezett időbeosztás percre pontos betartásával.
A hatvan programszám mindegyikét nincs módunkban bemutatni, csak kiragadtunk közölük néhányat, de ebből is megállapítható: Bajkó Tibor és Ildikó főszervezők, illetve a Krigel SK csapata ismét kitett magáért. Még a szervezés előkészületi időszakában elmondták, az idei egy főpróba lesz a 2017 szeptemberében esedékes jubileumi, 10. Székelyföldi Lovas Ünnepre készülve. Amikor valami „igazán nagyot” szeretnének megvalósítani. Felmerül a kérdés, ha főpróba ilyen színvonalat hozott, milyen lesz az „igazán nagy” lovasünnep? Már érdemes készülnie a nézőknek is.
A legtöbb izgalmat hozó versenyszám rendszerint a fogathajtók viadala. A „lovassportok királya” címet is kiérdemelhetné. A Páll Ágnesről elnevezett fogathajtó versenyen a szabály egyszerű volt: úgy száguldani végig a pályán, hogy lehető legkevesebb hibát vétsenek, azaz egyik kerék, és egy lóláb se érintse a bójákkal jelzett kapukat.
Ha a fogathajtást a „lovassportok királya” cím illeti meg, akkor a díjugratás a „lovassportok királynője”. Gyergyó térségében is évről évre növekszik a díjugratók száma, a közönség körében pedig változatlanul nagyon népszerű. Jelezte ezt a Páll Ágnes díjugratóversenyen is a taps a jól sikerült ugrások, és a pálya sikeres teljesítése után. A ló és a lovas közös mozgása, szép ívű átlendülések az akadályok fölött a laikus nézők közében is egyöntetű tetszés arattak. A taps nagyon is járt a lovasoknak
A nézőknek az lehetett az érzése, hogy a ló mindjárt meg is szólal, és így fog válaszolni az embernek. Hamza Viktória szabadidomító gyeplő és ostor nélkül, csak pusztán mozdulataival és szavaival érte el azt, hogy a lova azt tegye, amire ő utasította (vagy kérte?). Egy korábbi interjújában mondta: „bármit el lehet érni a lovakkal erőszak nélkül is, habár több időt vesz igénybe, s ezáltal nehezebb ez az út.” Bizonyított:meghallgatják, megértik szavait a lovak.
Korábban már láthatott a gyergyószentmiklósi közönség lovas kaszkadőr mutatványokat, de mégis újdonságnak számított ez a műsorszám. Ugyanis ezúttal már nem távolról érkezett vendégek, hanem a mieink, erdélyi lovasok mutatkoztak be látványos, akrobatikus mutatványokkal. Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület bemutatójában a kozák tradíción alapuló trükklovaglás hagyományai elevenedtek meg, A tapasztalt lovasoknak nem okozott nehézséget a szokatlan attrakció bemutatása, de elhangzott. Rengeteg gyakorlás van emögött. Figyelmeztettek. Bármennyire is azt hiszi valaki, hogy erre ő is képes, azért otthoni kipróbálásra nem ajánlott mindez.
Akadályfutás, kacsatánc, kecskecipelés és szédülten célba rúgás, többek között ezek voltak a kihívások a „hétpróbás” fogathajtók számára. A legfőbb cél pedig, hogy versenyző és néző is egyaránt jól szórakozzon. Nevetésben nem is volt ebben hiány. A verseny végén győztest is hirdettek, de ezúttal a dobogóról lemAradók sem voltak túl csalódottak.
Nemcsak a sportlovaknak, de a gazdák munkára használt lovainak is komoly szerep jutott a Székelyföldi Lovas ünnepen. A legnagyobb erőre pedig az erdőkitermeléseknél, a rönkhúzatásnál van szükség. Biztosan van olyan, hogy egyik gazda a saját lovait tartja minden szomszédjáénál jobbnak. Hogy ezt igazolni is tudja, itt volt a lehetőség: négy nehéz rönköt kellett a lovak után kötni és elhúzni minél nagyobb távolságra, rövid idő alatt. Nemcsak a lónak volt ez nehéz, hanem a gazdáknak sem lehetett könnyű, hogy az ostort sem használhatták és még szitokszavaktól is tartózkodniuk kellett, a lovaik biztatásánál. Pedig ugye, az erdőn előfordul ilyesmi és a lovak is hozzászoktak.
Nemcsak a lovas kultúrára figyelnek hanem más kultúrának is helye van a Székelyföldi Lovas ünnepen. Ezúttal is a műsor része volt a Step dance és a Hóvirág együttes táncosainak fellépése, zenélt a ditrói fúvószenekar, Máyer Róbert kíséretével énekelt Oláh Vivien, és érdemes volt meghallgatni a Török Adél által előadott dalokat is. Hagyományos módon ezúttal is díjazták a rajz és irodalmi pályázatra műveiket beküldőket is.
Nyolc önkormányzati vezető, polgármesterek és alpolgármesterek álltak rajthoz a lovasünnep legnépszerűbb versenyszámában a polgármesterek csatájában. Előbb segédhajtóként kellett bizonyítsanak, a hajtót segítve a kitűzött táv minél gyorsabb teljesítésében, majd csatacsillag-dobásban, és lasszóvetésben is meg kellett mutatniuk képességeiket. Könnyen teljesítette mindenki a lufiborotválás feladatát, pedig egy igencsak éles, félméteres bicskával kellett ezt tenniük. Aztán autóvezetés közben kellett káposztafejeket „behalászniuk”. A küzdelem szoros volt, de végül a csíkkarcfalvi alpolgármester Szőcs László nyert Bege László Alfalu alpolgármestere és Puskás Elemér, Ditró polgármestere előtt.
Sajnos már csak az emléke van közöttünk a fiatalon elhunyt Sándor Ernőnek, aki a korábbi lovasnapok egyik legfontosabb szervezője volt, és kutyafogathajtóként jeleskedett „hógolyóival”, azaz négy hófehér szamojéd kutyájával. A Székelyföldi Lovas Ünnep kutyafogatversenye mostantól az ő nevét viseli.
Gergely Imre
Székelyhon.ro