Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Puskás Annamária
2 tétel
2008. március 1.
A kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium fölelevenítette a katolikus eredethez való kötődését, az immár hagyománnyá vált nyakkendő-átadási ünnepség keretében. Ezúttal az iskola legújabb tagjai átvehették a piarista jelvénnyel díszített, a történelmi scholát fémjelző iskolanyakkendőt. Változatos műsor keretében mutatkozott be az iskola. Elsőként az iskola kórusa lépett fel Majó Julianna karnagy vezetésével, ezt szavalat követte. Schuller Hajnal igazgatónő beszédében kiemelte a jezsuita, majd piarista eszmény fontosságát. /Puskás Annamária, XII. osztály: Ünnepélyes nyakkendőátadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2014. június 13.
Magyarfalu – A falu, ahol egy fészerben kezdődött a magyar oktatás
Magyarfalu a legkeletibb csángó magyar település, ahol mindenki beszél magyarul, annak ellenére, hogy – mint Bákó megyében mindenhol – csak román nyelvű óvoda és iskola működik.
A magyartanítás az 50-es évek rövid életű magyar iskolájának bezárása után, a 2000-es évek elején kezdődött, először csak egy fészerben, ma már iskolai keretek között.
Puskás Annamária tanítónő a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: nyolc csoportban 110 gyereket tanítanak, de a Magyar Házba egyszerre csak 18 gyerek fér be az osztályba. Magyarfaluban a gyerekek és a felnőttek is beszélnek magyarul, de a kicsik gyakran váltanak át románra. Ennek Puskás Annamária szerint az az oka, hogy a gyerekek otthon hallanak ugyan magyar szavakat, de hét éves korukig csak románul tanulnak. Az elsős gyerekeket nagyon nehéz beíratni a magyar oktatásba, mivel a szülők úgy gondolják, a gyerekeknek először románul kell megtanulniuk beszélni, utána következhet csak a magyar nyelv.
Ez a mentalitás az iskolából is fakad, tette hozzá Puskás Annamária. A román iskolában a 140 gyerekből körülbelül ötvenen tanulják választható tantárgyként a magyar nyelvet. A gyerekeknek azonban csupán egy százaléka tanul tovább magyarul
hirado.hu / Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma
Magyarfalu a legkeletibb csángó magyar település, ahol mindenki beszél magyarul, annak ellenére, hogy – mint Bákó megyében mindenhol – csak román nyelvű óvoda és iskola működik.
A magyartanítás az 50-es évek rövid életű magyar iskolájának bezárása után, a 2000-es évek elején kezdődött, először csak egy fészerben, ma már iskolai keretek között.
Puskás Annamária tanítónő a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: nyolc csoportban 110 gyereket tanítanak, de a Magyar Házba egyszerre csak 18 gyerek fér be az osztályba. Magyarfaluban a gyerekek és a felnőttek is beszélnek magyarul, de a kicsik gyakran váltanak át románra. Ennek Puskás Annamária szerint az az oka, hogy a gyerekek otthon hallanak ugyan magyar szavakat, de hét éves korukig csak románul tanulnak. Az elsős gyerekeket nagyon nehéz beíratni a magyar oktatásba, mivel a szülők úgy gondolják, a gyerekeknek először románul kell megtanulniuk beszélni, utána következhet csak a magyar nyelv.
Ez a mentalitás az iskolából is fakad, tette hozzá Puskás Annamária. A román iskolában a 140 gyerekből körülbelül ötvenen tanulják választható tantárgyként a magyar nyelvet. A gyerekeknek azonban csupán egy százaléka tanul tovább magyarul
hirado.hu / Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma