Emléket állítottak a moldvai Lészpeden két névtelen hősnek
A moldvai Lészpeden Csoma Gergely szobrászművész bronzból domborművet készített Fazekas József és Puskás Anna emlékére, akik sokat tettek a magyarságért, a csángó gyermekek taníttatásáért, illetve a csodálatos népdalkincs megőrzéséért, és továbbéléséért.
Benkei Ildikó az alkotóval, Csoma Gergellyel szobrászművésszel beszélgetett. A művész elmondta, hogy a moldvai világ tele van névtelen hősökkel, ilyen volt Fazekas József és Puskás Anna is. Hozzátette, hogy a Lészpedi Magyar Ház falán felavatott bronz dombormű a Győri Apáczai Csere János főiskolai kar, és a Fiatalok a Moldvai Csángókért Alapítvány anyagi támogatásával készülhetett el.
Csoma Gergely, aki személyesen ismerte Fazekas Józsefet és Puskás Annát, elmondta, hogy a ’90-es évek elején Józsi bácsi dacolva az ortodox egyház, és a rendőrség megfélemlítéseivel, a gyermekeket az udvarára gyűjtötte, ahol naponta énekekre, magyar nyelvre, és az alapvető higiéniai szabályokra tanította őket.
Puskás Annának, a nagy tudású lészpedi énekesasszonynak, aki Lészped és környékének az összes dalát ismerte, Márton Attila tanár javaslatára állított emléket a kettős dombormű által – magyarázta Csoma. Ezt követően Csoma Sándor arról a rettenetes félelemről beszélt, ami még mindig jelen van Moldvában, és amiért csak nagyon kevés ember meri vállalni azt a megpróbáltatást, hogy kiálljon a magyar érdekekért. „Ők még gyengék, még félnek, és a gyengék mellé kell állni, mert egyszer ők is rádöbbennek, hogy honnét származnak, és miért kell éljenek, azt kell elérjük, hogy a fiatalok vállalják ezt a szép nyelvet, ami a miénk” – fogalmazott a művész a beszélgetés végén.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Kopjafa őrzi Siklódy Lőrinc emlékét
„Múltunk nagyszerű emberei – legyenek akár királyok, költők, tudósok, művészek és mások –, mindig is példaképként szolgálnak számunkra és a jövő generáció számára” – hangzott el a Siklódy Lőrinc emlékére állított kopjafa avatóján, Ditróban. A Petres Lajos által készített, a ditrói önkormányzat által állíttatott, Budapest VIII. kerület finanszírozásával megvalósított emlékoszlopot a falunapok keretében, vasárnap avatták fel.
Az avatóünnepségen elhangzott, néhai Siklódy Lőrinc az egyik, akire Ditró méltán büszke, hiszen a szobrászművész szülőföldjén és határokon túl is maradandót alkotott. Munkásságát Puskás Anna, a Siklódy Lőrinc Általános Iskola igazgatója ismertette. Felsorolásában számos alkotás neve hangzott el, amelyek mind a ditrói származású művész keze alól kerültek ki. A legtöbb alkotás magyarországi településeken található, a Magyar Nemzeti Galéria 22 szobrát őrzi. Szülőfalujához való kötődését tanúsítja az a három, kararai márványból készült szobor, amely a ditrói nagytemplom főoltárát díszíti. A szobrok Szent Istvánt, Szent Lászlót, Jézus Szent Szívét ábrázolják. „Az, hogy most ezen a helyen összegyűltünk Siklódy Lőrinc szobrászművészre emlékezve, és tiszteletére kopjafát avatunk, azt jelenti, hogy olyan értékeket vitt be a nemzedékek, a nemzet életébe, amelyek az idő próbáját kiállták. Személyében a lüktető, a teremtőerejű életet magasztaljuk” – fogalmazott Puskás Anna.
Siklódy Lőrinc /Ditró, 1876. szept. 17.-Budapest, 1945. szept. 15./ Budapesten hunyt el, a józsefvárosi Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik. A budapestiek épp annyira büszkék a szobrászművészre, mint a ditróiak – mondta a kopjafaavató-ünnepségen Sánta Péterné, Budapest VIII. kerület alpolgármestere. „Bár Siklódy Lőrinc Ditróban született, de ugyanúgy magyarnak született, mint mi mindannyian. Hosszan alkotott a józsefvárosi Százados úti művésztelepen, sok alkotása található Budapesten és Nagy-Magyarország szerte” – mondta az alpolgármester, beszédében hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Az avatóünnepségen részt vett Siklódy Lőrinc unokaöccse, a Magyarországon élő Láng Péter ügyvéd is. A szobrászművész életútjából néhány olyan dolgot mondott el, amit a róla szóló hivatalos említések nem tartalmaznak. A hallgatóság megtudhatta, hogy Siklódy Párizsban, a világhírű francia szobrász, Rodin legkedvesebb magyarországi tanítványa volt, továbbá azt, hogy fejlődésének egyik meghatározó állomása München volt. Láng Péter arról is szólt, hogy a Velencei Biennálén Siklódynak kisplasztikái nyerték meg a látogató közönség és a zsűri elismerését. „Siklódy Lőrinc megtestesítette azt, ami számomra a székelységben az igazi jellemző: a mély hitet, az erőt, a kitartást, a tudást, a tehetséget és a halálig való ragaszkodást a szülőföldhöz és annak hagyományaihoz” – összegzett a szobrászművész rokona.
„Tisztelegnünk kell azok előtt az elődeink előtt, akik Ditrót valamilyen szinten széppé, jobbá varázsolták, hírnevét öregbíttették”– fogalmazott az ünnepségen Puskás Elemér polgármester. Elmondta, a Siklódy-emlékoszlop egyike azoknak, amelyeket a Ditró-pataka mellett létesülő parkban kívánnak felállítani. A továbbiakban Puskás Tivadar és Csibi Andor emlékére is kopjafát állítanak, alkalmassá téve így a tér egy részét arra, hogy akár tanórákat szervezzenek itt a diákok számára.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Emléktábla-leleplezés Ditróban
Egyházi és világi elöljárók mellett nyugdíjas pedagógusok és rengeteg diák vett részt azon az ünnepségen, melynek kezdetén emléktáblát lepleztek le, Siklódy Lőrinc szobrászművész emléke előtt tisztelegve. Az iskola falára került a névadó márványtáblája, az intézményvezető, Puskás Anna iskolaigazgató ötlete megvalósulásaként.
Ditró sok mindenben volt első a térségben, mint ahogy számos személyiség szülőhelyéül is szolgált. A hajdaniak életútja szolgálhat példaként a maiak számára is, ezt a köteléket erősíti az emlékállítás is. Ugyan időközben a szobrászművészről elnevezett iskola neve egy betűnyit változott, Siklódi lett, mégis őrzi az örökséget. De nem csak márvány mutat vissza a múltban, az emléktábla-leleplezést két előadás követte a művelődési házban, melyek szintén a múltat és jelent állították szembe egymással.
Ilyés Attila tanító és Petres Lajos kutatómunkájának köszönhető, hogy ma már tudni lehet, mikortól, milyen körülmények között van intézményes oktatás a nagyközségben. De ennél sokkal több információt is gyűjtöttek az évek során, így tiszta kép tárul elénk a pedagógusok nevét, tevékenységét illetően, a javadalmazásukat, sőt még az iskola hajdani felszereltségét illetően is. Az előadásban a kezdetektől az első világháborúig tartó időszakot vázolta fel Ilyés Attila, majd egészítette ki Petres Lajos.
A versekkel és népdalokkal fűszerezett eseményen az egykori deákok és tanítók életével állította szembe a mai pedagógusok világát Puskás Anna iskolaigazgató, szólva a lehetőségekről és elvárásokról egyaránt. Nem hallgatta el azt sem, milyen kihívásokkal kell szembenézniük azoknak, akiket egykoron a nemzet lámpásainak neveztek.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Az általános iskola mentheti meg a középiskolát
A diákok létszámának csökkenése miatt veszélybe került a ditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola önállósága. A község képviselő-testületének kezében a döntés, hogy a helyzetet átszervezéssel vagy két oktatási intézmény összevonásával oldja meg.
Ebben a tanévben 300 alá csökkent a diákok létszáma a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolában, ami azt jelenti, hogy önálló intézményként nem működhet tovább. Mivel a települések önkormányzatának feladata előterjeszteni az iskolahálózati tervet, a ditrói községvezetés előbb átszervezést javasolt a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, hogy megmentse az iskola önállóságát, de a javaslatot a tanfelügyelőség nem fogadta el.
A másik lehetséges út, hogy a Siklódi Lőrinc Általános Iskolát összevonják a szakközépiskolával, ami gyakorlatilag a „kicsi iskola” megszűnését jelentené, mivel két oktatási intézmény egyesítésekor a magasabb rangúhoz csatlakoztatják az alacsonyabb rangút, és nem fordítva.
Bár csak adminisztrációs szempontból történik változás, gyakorlatilag felszámolódik a Siklódi Lőrinc iskola, mint jogi személyiség. „Az hogy megszűnik egy magyar iskola, számomra is éppen annyira kellemetlen, mint bárki másnak. Ennek sajnos az az oka, hogy egyre kevesebb a gyermek” – mondta el Görbe Péter főtanfelügyelő. Mint magyarázta, a diáklétszám-csökkenés az elmúlt években nagyon kiérződött a ditrói középiskolában, már többször került sor átszervezésre, hogy sikerüljön tartani a törvény által megkövetelt legkevesebb 300 fős létszámot.
Óvodai és általános iskolai csoportokat csatoltak hozzá, de ezek az intézkedések csak ideig-óráig jelentettek megoldást. „Az, hogy egy óvodai csoportot ismét a középiskolához csatolnak, pillanatnyilag lehet, hogy megoldást jelent, de mivel pár éven át már volt arra próbálkozás, hogy oktatási egységeket csatoltak hozzá, és mégis folyamatosan a kötelező minimum alá csökken a gyermeklétszám, ez a megoldás nem megbízható” – fejtette ki a főtanfelügyelő. Hozzátette, ha bekövetkezik a két ditrói iskola összevonása, az a diákok szempontjából nem jelent változást, csupán annyi történik, hogy az általános iskolások a középiskola keretében tanulnak tovább, de ugyanabban az épületben maradnak, ahová eddig jártak.
A pedagógusok sem kell attól tartsanak, hogy a változás veszélyeztetni fogja állásukat. „Ezt is átbeszéltük. A jelenlegi gyermeklétszám szerint a pedagógusok posztjai meg kellene maradjanak” – fogalmazott a főtanfelügyelő. Úgy látja, egy igazgatói posztot veszít a két intézmény, illetve az irodai kisegítőszemélyzet létszáma is csökkenhet az intézkedés nyomán. „Az iskola vezetőtanácsa kell majd elemezze, hogy az adminisztrációs személyzet között a meglévő posztokat hogyan osztja szét ahhoz, hogy az intézmény jól működjön” – mondta ezzel kapcsolatban.
A többség támogatja az összevonást
Az összevonást támogatja a két érintett iskola tantestülete – derült ki kedden azon a megbeszélésen, amelyet Ditró polgármestere kezdeményezésére tartottak a pedagógusok, a szülői bizottságok képviselői, a község képviselő-testülete, a polgármester és a megyei főtanfelügyelő részvételével. „Tájékoztattuk a jelenlévőket a törvény előírásairól, körbejártuk, hogy érdemes-e vagy sem »mesterséges lélegeztetéssel« fenntartani az iskolát. A logika alapján a megbeszélés résztvevőinek többsége arra hajlott, hogy a két iskola legyen egyetlen entitás” – számolt be Görbe Péter.
Hogyha bekövetkezik a tervezett iskolaegyesítés, nyilvánvalóan mindkét egységnél lesznek változások. „Tanárként nézve pozitív lenne az iskolák összevonása, mert könnyebb lenne kihozni a katedrákat, igazgatóként viszont nem fogadom szívesen a változást. Csökkenni fog az irodai kisegítőszemélyzet, a munka viszont több lesz. Az igazgatók helyzete is megváltozik, egy igazgatói állás megszűnik. Mindez teljes átszervezést és jóval több munkát fog jelenteni” – mondta megkeresésünkre Román Sándor, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója.
A Siklódiban is számítanak arra, hogy állások szűnnek meg, ha megszületik a döntés, és az iskola nevének elvesztését is fájlalja az ottani munkaközösség. Puskás Anna igazgatónő hangsúlyozta, amíg nincs végleges döntés, nem szeretne fejtegetésekbe bocsátkozni, azt viszont kijelentette, fájdalmasan fogja érinteni az iskola közösségét a Siklódi Lőrinc név elvesztése.
Az iskolák összevonásáról az önkormányzat egyelőre határozattervezetet kell készítsen, és azt el kell juttassa a tanfelügyelőségre. A képviselő-testület csak akkor hozhat végleges döntést, ha a tanfelügyelőségtől megkapja a jóváhagyást.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro

Húsz gyermeknek adnak meleg ebédet
A szociálisan hátrányos családból származó gyerekek étkeztetését ezelőtt három évvel álmodta meg a ditrói Siklódi Lőrinc-iskola igazgatója. Az azóta működő programról beszélgettünk Puskás Annával.
Közvetlen kapcsolatban van a gyerekekkel Puskás Anna, így a nehéz helyzetben élő gyerekeket ismeri, és nap mind nap látja, hogy mivel küszködnek, ezért is döntött úgy, hogy segíteni szeretne nekik. „Mivel akad jó néhány, szociálisan hátrányos családból érkező gyerek az iskolánkban, 2015 őszén megszületett a gondolat, hogy jó lenne intézményünkben is elindítani a Böjte Csaba atya által működtetett programot, hogy délutáni tevékenységen vegyenek részt a tanulóink, illetve meleg ebédet kapjanak. A próbálkozás sajnos nem járt sikerrel, viszont egy csodaként fogom fel a találkozást A Könnyebb Holnapért Egyesület elnökével, akinek meséltem az ötletemről. Az elképzelésemet felkarolta néhány beszélgetés után, és támogatót is találtunk a ditrói pékség tulajdonosa személyében” – ismertette a program kezdetéről a Siklódi Lőrinc-iskola igazgatónője.
A program indulásakor huszonkét szociálisan hátrányos helyzetű gyereknek sikerült meleg ebédet biztosítani, jelenleg pedig húsz gyerek napi rendszerességgel étkezik a község konyháján. E program vezetője arról is szólt, hogy a rászoruló családokat felmérés alapján választották ki, majd a támogatóval egyeztetve, költségszámítás után alakult ki a meleg ebédet kapó gyerekek névsora. A programban az iskolás gyerekek mellett óvodáskorúak is vannak, és ők is nagy örömmel mennek rendszeresen étkezni a község konyhájára, ugyanis ott főzik számukra az ebédet. Néhány szülő részéről a pozitív visszajelzés, az öröm, hogy a gyerekeknek a meleg ebéd megoldódott, folytatásra sarkall – mondta Puskás Anna, hozzátette, hogy „nyilván még akad néhány tanuló, akinek elkelne a meleg ebéd. A gond csak az, hogy nem mindenki fogadja jól a segítséget, és persze olyan is van, aki elvárja, természetesnek, kötelességnek veszi a segítségnyújtást”. Mint megtudtuk, nem vesznek részt ebben a programban más iskolába járó diákok, ugyanis a Puskás Tivadar-középiskolához tartozók – a község felszegi részén lakó, anyagi nehézségekkel küszködő családok gyerekei – a Böjte atya délutáni foglalkoztatójába járnak.
A program vezetője jelezte, A Könnyebb Holnapért Egyesület és a ditrói pékség önzetlen nagylelkűségét tapasztalják meg az ünnepek közeledtével is. Immár ötödik éve, hogy karácsony előtt összesen 150 ditrói és orotvai, nehéz körülmények között élő családot ajándékoz meg a pékség. A csomagokat, a korábbi évekhez hasonlóan, az iskolában fogják átadni. Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro