Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Presadă, Florina
2 tétel
2015. február 11.
Román "civilekkel" egyeztetett Kelemen a választási törvényről
Az RMDSZ bizonyos feltételekkel támogatja az arányos képviselet elvének megőrzését mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon, illetve a választási küszöb 3 százalékra való csökkentését a megyei önkormányzati megmérettetésen.
Erről Kelemen Hunor szövetségi elnök beszélt kedden a Politika Határok Nélkül (Politică fără Bariere) nevű civil ernyőszervezet által szervezett bukaresti találkozón. Közölte: az RMDSZ azzal is egyetért, hogy a pártalapítás szabályozását egyszerűsíteni kell, illetve támogatja a pártoknak kizárólag az állami költségvetésből történő támogatását.
A találkozón az ernyőszervezetet Florina Presada, Mircea Kivu és Claudiu Ștefan Crăciun képviselte, akik a parlamenti jelenlegi törvénykezési prioritásairól faggatták Kelement, elsősorban a választási törvény, valamint a pártok működésére és finanszírozására vonatkozó jogszabályok módosításáról.
Kelemen Hunor a találkozó kezdetén az államelnöki kampányban tapasztalt eljárásbeli hiányosságokat tette szóvá, köztük az elnökjelölteket támogató aláírásokat tartalmazó ívek ellenőrzésének problémáját. „Már a 2004-es versenyben is volt olyan jelölt, aki a támogatói névsort betűrendben mutatta be, és utólag senki nem ellenőrizte ezek hitelességét. Ez a folyamatot továbbra is puszta formaságnak tekintik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a törvények módosításakor a társadalomnak és politikai szereplőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a változások milyen következményekkel járhatnak.
„Pontos elképzelésünk kell hogy legyen a változtatásokról, hogy ne a szélsőségek megjelenését támogassuk a politikai palettán, hiszen láthattuk, mi történt Görögországban és Spanyolországban a szélsőjobb és a szélsőbal feltörekvésével” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a parlamenti választásokon érvényesített egyéni választókerületes rendszer sem sorolható a sikeres közéleti kíséretek közé.
Romlott a képviselet
A politikus szerint ez a jogszabály bebizonyította, hogy a hazai demokrácia minőségét nem az egyéni választókerületek fogják megmenteni. „Éppen ellenkezőleg, 2008-tól a parlamenti képviselet minőségének romlását tapasztalhattuk, ezért támogatja az RMDSZ azt a rendszert, amely az arányos képviseletet leginkább lehetővé teszi, vagyis a megyei listás megoldást” – jelentette ki a szövetségi elnök.
A politikus szerint a pártok kizárólag állami költségvetésből történő, kiegyensúlyozott és átlátható finanszírozásával a korrupció visszaszorítható, felszámolható. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ támogatja a pártalapításra vonatkozó eljárás egyszerűsítését, azonban azt is hozzátette, hogy a régebbi politikai alakulatok belső megújulására az újak létrejöttének semmiféle hatása nincs. Ennek leghatékonyabb ösztönző erejét azok a visszajelzések képezik, amelyek a társadalomból érkeznek.
maszol/közlemény.ro
Az RMDSZ bizonyos feltételekkel támogatja az arányos képviselet elvének megőrzését mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon, illetve a választási küszöb 3 százalékra való csökkentését a megyei önkormányzati megmérettetésen.
Erről Kelemen Hunor szövetségi elnök beszélt kedden a Politika Határok Nélkül (Politică fără Bariere) nevű civil ernyőszervezet által szervezett bukaresti találkozón. Közölte: az RMDSZ azzal is egyetért, hogy a pártalapítás szabályozását egyszerűsíteni kell, illetve támogatja a pártoknak kizárólag az állami költségvetésből történő támogatását.
A találkozón az ernyőszervezetet Florina Presada, Mircea Kivu és Claudiu Ștefan Crăciun képviselte, akik a parlamenti jelenlegi törvénykezési prioritásairól faggatták Kelement, elsősorban a választási törvény, valamint a pártok működésére és finanszírozására vonatkozó jogszabályok módosításáról.
Kelemen Hunor a találkozó kezdetén az államelnöki kampányban tapasztalt eljárásbeli hiányosságokat tette szóvá, köztük az elnökjelölteket támogató aláírásokat tartalmazó ívek ellenőrzésének problémáját. „Már a 2004-es versenyben is volt olyan jelölt, aki a támogatói névsort betűrendben mutatta be, és utólag senki nem ellenőrizte ezek hitelességét. Ez a folyamatot továbbra is puszta formaságnak tekintik” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a törvények módosításakor a társadalomnak és politikai szereplőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a változások milyen következményekkel járhatnak.
„Pontos elképzelésünk kell hogy legyen a változtatásokról, hogy ne a szélsőségek megjelenését támogassuk a politikai palettán, hiszen láthattuk, mi történt Görögországban és Spanyolországban a szélsőjobb és a szélsőbal feltörekvésével” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a parlamenti választásokon érvényesített egyéni választókerületes rendszer sem sorolható a sikeres közéleti kíséretek közé.
Romlott a képviselet
A politikus szerint ez a jogszabály bebizonyította, hogy a hazai demokrácia minőségét nem az egyéni választókerületek fogják megmenteni. „Éppen ellenkezőleg, 2008-tól a parlamenti képviselet minőségének romlását tapasztalhattuk, ezért támogatja az RMDSZ azt a rendszert, amely az arányos képviseletet leginkább lehetővé teszi, vagyis a megyei listás megoldást” – jelentette ki a szövetségi elnök.
A politikus szerint a pártok kizárólag állami költségvetésből történő, kiegyensúlyozott és átlátható finanszírozásával a korrupció visszaszorítható, felszámolható. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ támogatja a pártalapításra vonatkozó eljárás egyszerűsítését, azonban azt is hozzátette, hogy a régebbi politikai alakulatok belső megújulására az újak létrejöttének semmiféle hatása nincs. Ennek leghatékonyabb ösztönző erejét azok a visszajelzések képezik, amelyek a társadalomból érkeznek.
maszol/közlemény.ro
2016. december 21.
Dragnea a képviselőház, Tăriceanu a szenátus elnöke
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro
A képviselőház elnökévé a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjét, Liviu Dragneát, míg a szenátus elnökévé a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnökét, Călin Popescu Tăriceanut választották december 21-én, szerdán – írja az Agerpres hírügynökség.
Az eredményeket rögzítő jegyzőkönyv szerint a képviselőház esetében mind a 317 leadott szavazat érvényes volt, 216 képviselő mellette, 101 pedig ellene szavazott. A szavazócédulás voksolás titkos volt.
A szabályzat szerint a képviselőház elnökét a jelenlévő képviselők szavazatának többségével választják meg. Liviu Dragneát a PSD javasolta, egyetlen jelölt volt az elnöki funkcióra.
A szenátus esetében 136 szenátor közül 129-en szavaztak, két szavazat érvénytelen volt. Az ALDE társelnöke, Călin Popescu Tăriceanu volt az egyetlen jelölt, 87 mellette, 40 ellene szavazattal ő lett a felsőház elnöke. Tăriceanut saját pártja, a szociáldemokraták és az RMDSZ támogatta.
Szerdán nevesítették a szenátusi frakciók vezetőségét is. A Szociáldemokrata párt (PSD) 67 tagú frakciójának vezetője Şerban Nicolae. Helyettesek: Elena Craioveanu, Roxana Paţurcă, Ioan Deneş és Liviu Mazilu. Titkár: Cristina Stocheci.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30 szenátorát Mario Oprea vezeti, helyettesek Eugen Ţapu Nazare, Ion Cristina, Siminica Mirea. A csoport titkára Nicoleta Pauliuc.
A 13 fős Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátori frakciót Cristian Ghica vezeti, helyettesek Vlad Alexandrescu, Florina Presadă, Radu Mihail, a titkár pedig George Dincă.
Viorel Ilie lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakcióvezetője. Teodor Meleşcanu és Ion Hadârcă helyettesek, Ionuţ Sibinescu titkár.
Az RMDSZ kilencfős szenátusi frakciójának vezetője Cseke Attila, Fejér László Ödön lett a helyettes, Novák Csaba Zoltán a frakció titkára.
Dorin Bădulescu vezeti a Népi Mozgalom Párt (PMP) frakcióját. Gheorghe Baciu, Severica Covaciu, Ion Ganea helyettesek, Gabi Ionaşcu titkár.
Mint Milu Timoce, a Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje kérdésünkre elmondta, a polgármester nagyon részletes és alapos nyilatkozatot tett a bíró előtt, amelyben pontról pontra cáfolta a vádiratban foglalt állításokat.
„Úgy gondoljuk, már a kezdetektől sikerült a vádak megalapozatlanságára rávilágítani. Ráduly Róbert külön-külön cáfolt minden vádpontot, jogi érvekre, illetve a rendelkezésre álló dokumentumokra alapozva, meggyőző módon” – értékelt a védőügyvéd.
Mint megtudtuk, következő alkalommal három, a vádirat által megnevezett tanút idéz be a törvényszék, akiket szintén kihallgatnak. A per következő tárgyalását január 27-én tartják. A korábbi tárgyaláson, novemberben Szőke Domokos nyilatkozattétele is több órán át tartott.
Mint ismert, tavaly júniusban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.
A pert március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat. Székelyhon.ro