Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Pozsonyi Ferenc
2 tétel
2000. december 13.
Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2016. október 14.
Tudományos konferencia Ottományban
Az ottományi Komáromi kúria rendbehozatala óta a legrangosabb esemény zajlott le ott szombaton, amikor a kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett konferenciát Az archívumok használatának változó kontextusai címmel.
Annak idején beszámoltunk az ottományi Komáromi kúria rendbetételéről, arról, hogy az épület és környezete nagyszerűen alkalmas kulturális események, konferenciák megtartására. Azóta több hasonló is volt, ám, mint a helyszínen elhangzott, az eddigi legrangosabb volt, amit szombaton tartottak az Ottományi Kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajztudományi Intézetének és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A megjelenteket, miután azok érkezésüket követően elfogyasztottak egy-egy “életmentő” kávét, Horváth Béla, Szalacs község polgármestere köszöntötte. Örömélnek adott hangot, hogy elöljáróként ilyen rangos eseménynek adhat otthont a községhez tartozó falu, köszönetet mondva a szervezőknek. Ugyancsak a térség kiemelkedő kulturális-tudományos eseményének nevezte a konferenciát Szabó Ödön képviselő.
Folytatódik a rendbetétel
Az RMDSZ megyei ügyvezetője úgy vélte: a régióban nagy hagyománya van néprajznak, a helytörténetnek, jeles művelői közül köszöntötte is a megjelent dr.Kéri Gáspárt és dr.Wilhelm Sándort (Székelyhíd), és Kovács Rozáliát (Érmihályfalva). Felelevenítette a Komáromi kúria renoválásának pályázatát, hozzátéve: folytatás is lesz, a belső freskók, melléképületek, a park rendbetételével, ami hozzájárul, hogy a létesítmény igazi régiós kulturális központtá váljon. Újra a polgármester vette át a szót, Horváth Béla bemutatta a község két települését, kiemelve, hogy egyenlő távolságra vannak Budapesttől és Kolozsvártól, illetve köszönetet mondott a szervezőknek, köztük Szűcs Györgynek, a kiállítóház ügyintézőjének. Balogh Balázs, a MTA Néprajztudományi Intézetének igazgatója a tanácskozásra kiváló helyszínnek minősítette Ottományt, dicsérte a témaválasztást, amihez kapcsolódva arról is beszámolt, hogy saját intézetük átszervezés előtt áll (szavaiból nem a feltétlen öröm csengett ki emiatt).
Kötet lesz az elhangzottakból
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke kifejtette: a vándorkonferenciákkal céljuk, hogy fórumot biztosítsanak a néprajzosoknak, a mostani találkozás is teret ad a tapasztalatcseréknek, az adatbázisok létrehozásának vagy éppen bővítésének. A konferencián elhangzott előadásokat kötetben is megjelentetik. A továbbiakban két plenáris előadás hangzott el, egyik Pozsonyi Ferenc KJNT-tb.elnök, akadémikus, a másik Gagyi József egyetemi tanár előadásában, délután pedig két szekcióra bontva tartottak további előadásokat és megbeszéléseket (a részletes programot október 12-i lapunkban közöltük – szerz.megj.). A nap végén, hogy ne csak a kultúra iránti szomjukat olthassák a konferenciázók, az ezer pince falujának, Szalacsnak a pincesorát is felkeresték.
Rencz Csaba erdon.ro
Az ottományi Komáromi kúria rendbehozatala óta a legrangosabb esemény zajlott le ott szombaton, amikor a kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett konferenciát Az archívumok használatának változó kontextusai címmel.
Annak idején beszámoltunk az ottományi Komáromi kúria rendbetételéről, arról, hogy az épület és környezete nagyszerűen alkalmas kulturális események, konferenciák megtartására. Azóta több hasonló is volt, ám, mint a helyszínen elhangzott, az eddigi legrangosabb volt, amit szombaton tartottak az Ottományi Kiállítóház és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajztudományi Intézetének és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A megjelenteket, miután azok érkezésüket követően elfogyasztottak egy-egy “életmentő” kávét, Horváth Béla, Szalacs község polgármestere köszöntötte. Örömélnek adott hangot, hogy elöljáróként ilyen rangos eseménynek adhat otthont a községhez tartozó falu, köszönetet mondva a szervezőknek. Ugyancsak a térség kiemelkedő kulturális-tudományos eseményének nevezte a konferenciát Szabó Ödön képviselő.
Folytatódik a rendbetétel
Az RMDSZ megyei ügyvezetője úgy vélte: a régióban nagy hagyománya van néprajznak, a helytörténetnek, jeles művelői közül köszöntötte is a megjelent dr.Kéri Gáspárt és dr.Wilhelm Sándort (Székelyhíd), és Kovács Rozáliát (Érmihályfalva). Felelevenítette a Komáromi kúria renoválásának pályázatát, hozzátéve: folytatás is lesz, a belső freskók, melléképületek, a park rendbetételével, ami hozzájárul, hogy a létesítmény igazi régiós kulturális központtá váljon. Újra a polgármester vette át a szót, Horváth Béla bemutatta a község két települését, kiemelve, hogy egyenlő távolságra vannak Budapesttől és Kolozsvártól, illetve köszönetet mondott a szervezőknek, köztük Szűcs Györgynek, a kiállítóház ügyintézőjének. Balogh Balázs, a MTA Néprajztudományi Intézetének igazgatója a tanácskozásra kiváló helyszínnek minősítette Ottományt, dicsérte a témaválasztást, amihez kapcsolódva arról is beszámolt, hogy saját intézetük átszervezés előtt áll (szavaiból nem a feltétlen öröm csengett ki emiatt).
Kötet lesz az elhangzottakból
Jakab Albert Zsolt, a KJNT elnöke kifejtette: a vándorkonferenciákkal céljuk, hogy fórumot biztosítsanak a néprajzosoknak, a mostani találkozás is teret ad a tapasztalatcseréknek, az adatbázisok létrehozásának vagy éppen bővítésének. A konferencián elhangzott előadásokat kötetben is megjelentetik. A továbbiakban két plenáris előadás hangzott el, egyik Pozsonyi Ferenc KJNT-tb.elnök, akadémikus, a másik Gagyi József egyetemi tanár előadásában, délután pedig két szekcióra bontva tartottak további előadásokat és megbeszéléseket (a részletes programot október 12-i lapunkban közöltük – szerz.megj.). A nap végén, hogy ne csak a kultúra iránti szomjukat olthassák a konferenciázók, az ezer pince falujának, Szalacsnak a pincesorát is felkeresték.
Rencz Csaba erdon.ro