Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Porcsin Zsolt
3 tétel
2010. augusztus 16.
A sajtó és a társadalmi élet minősége
A 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem keretében Nyomtatott sajtó és on-line média: ellenségek vagy szövetségesek? címmel Kácsor Zsolt, a Népszabadság debreceni tudósítója tartott előadást péntek délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Majd Porcsin Zsolt, a Hajdú-Bihari Napló című megyei napilap egykori főszerkesztője, a Basahalom Boulevard nevű internetes közéleti és médiakritikai blog szerzője Internet és demokrácia – Az alternatív nyilvánosság térnyerése a közéleti kommunikációban címmel értekezett a médiaszekció keretében.
A sajtó feladata a társadalmi tájékoztatás arról, hogyan élünk, mi történik az országban, mi a döntések héttere – fejtette ki Kácsor Zsolt. Magyarországon a nagy országos napilapok jobb- vagy baloldali értékek szerint minősítenek, attól függőn, hogy milyen beállítottságúak. Lényeges, hogy a lap az objektív műfajokban a legpontosabb tájékoztatásra törekedjen. Megbízhatóan, pontosan, hitelesen tájékoztatni – ez a lényeg. Az internet világára nem voltak felkészülve. Kihívás volt számukra. Létre kellett hozni egy internetes szerkesztőséget is. Az internetes sajtó rákfenéje: az úgymond csalicímek értékválságot okozhatnak, bulvárosodáshoz vezethetnek. Föl kell kelteni az olvasó kíváncsiságát, de nem szabad félrevezetni. Mások az olvasói attitűdök és elvárások az internetes médiában, mint a nyomtatott sajtó esetében. „Néha úgy érzem, korszerűtlenné váltunk, mint a kódexíró szerzetesek. Mintha kőtáblára írnék” – jegyezte meg Kácsor.
A kommentek esetében nem a névtelenséggel van a baj, hanem a stílussal. A szalonképtelen eszmék, szavak mindinkább átszivárognak a közbeszédbe. Az előadó hangsúlyozta: nem mindegy, hogy 10-20 év múlva milyen lesz a sajtó, a közbeszéd, a társadalmi dialógus. A társadalmi élet minőségéről van szó.
Kácsor Zsolt arra is kitért: az újságíróképzés helyzete Magyarországon kritikán aluli, elfogadhatatlanul rossz.
A romos gazdasági helyzetben nincsenek meg a sajtószabadság piaci feltételei. A hatalmat gyakorlóknak nem érdekük a teljes véleménynyilvánítási szabadság. Nem erősödött még meg az érdekérvényesítő képesség. A hatalmat gyakorlók önkorlátozására ne számítsunk, nekünk kell a kezére csapni, hogy a szabadság minél jobban kiteljesülhessen – hangsúlyozta Porcsin Zsolt. Érdekes párhuzamot vont a magyarországi és romániai regionális nyomtatott sajtó között. Magyarországon lassú, fokozatos átmenet történt a rendszerváltás után. Kevés új sajtótermék jelent meg. Romániában gyors lefolyású, radikális változás történt. A sajtóéletre a hirtelen átalakulás volt jellemző, sok új lap jelent meg.
Magyarországon a pártsajtót eladták a külföldieknek. Európai multinacionális cégek érdekkörébe tartozik a vidéki média. Vannak még önkormányzati finanszírozású kiadványok, ezek a szovjet típusú médiarendszert teljesítik ki. Romániában az önkormányzatok nem forgatnak akkora közpénzeket a sajtóba. Megjelentek a helyi mágnások a sajtó világában, létezik a vállalkozói kockázati tőke a médiában. Váradon nagyobb a demokrácia, mint Debrecenben, ahol csak egy napilap létezik.
A regionális sajtó Magyarországon nem tud eleget tenni a kívánalmaknak. Passzív módon közvetítenek, szólnak a helyi történésekről. Különféle politikai, gazdasági érdekeket szolgálnak ki. Két médiaszereplő létezik csupán: az egyik az egyetlen napilap külföldi tulajdonban, amely holdudvart épít maga köré, a másik pedig az önkormányzati médiaportfólió. A külföldi tulajdonú újságok nem foglalkoznak problémás dolgokkal, a hatalom túlkapásaival, a konfliktusokkal.
Válaszreakció lehet a szamizdat jellegű alternatív nyilvánosság. Az internet adja meg a lehetőséget. A helyi médiaviszonyokkal való elégedetlenség teremti meg az alternatívát, a vélemények megjelenítését. Az alternatív nyilvánosság mögött civil kezdeményezések állnak. Az alternatív nyilvánosság megmutat, bírál, protestál. Megteremtődött a civil újságírás. Az alternatív nyilvánosság és a professzionális újságírás kiegészítheti egymást.
Tóth Hajnal, Reggeli Újság
Erdély.ma
A 9. Kárpát-medencei Nyári Egyetem keretében Nyomtatott sajtó és on-line média: ellenségek vagy szövetségesek? címmel Kácsor Zsolt, a Népszabadság debreceni tudósítója tartott előadást péntek délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Majd Porcsin Zsolt, a Hajdú-Bihari Napló című megyei napilap egykori főszerkesztője, a Basahalom Boulevard nevű internetes közéleti és médiakritikai blog szerzője Internet és demokrácia – Az alternatív nyilvánosság térnyerése a közéleti kommunikációban címmel értekezett a médiaszekció keretében.
A sajtó feladata a társadalmi tájékoztatás arról, hogyan élünk, mi történik az országban, mi a döntések héttere – fejtette ki Kácsor Zsolt. Magyarországon a nagy országos napilapok jobb- vagy baloldali értékek szerint minősítenek, attól függőn, hogy milyen beállítottságúak. Lényeges, hogy a lap az objektív műfajokban a legpontosabb tájékoztatásra törekedjen. Megbízhatóan, pontosan, hitelesen tájékoztatni – ez a lényeg. Az internet világára nem voltak felkészülve. Kihívás volt számukra. Létre kellett hozni egy internetes szerkesztőséget is. Az internetes sajtó rákfenéje: az úgymond csalicímek értékválságot okozhatnak, bulvárosodáshoz vezethetnek. Föl kell kelteni az olvasó kíváncsiságát, de nem szabad félrevezetni. Mások az olvasói attitűdök és elvárások az internetes médiában, mint a nyomtatott sajtó esetében. „Néha úgy érzem, korszerűtlenné váltunk, mint a kódexíró szerzetesek. Mintha kőtáblára írnék” – jegyezte meg Kácsor.
A kommentek esetében nem a névtelenséggel van a baj, hanem a stílussal. A szalonképtelen eszmék, szavak mindinkább átszivárognak a közbeszédbe. Az előadó hangsúlyozta: nem mindegy, hogy 10-20 év múlva milyen lesz a sajtó, a közbeszéd, a társadalmi dialógus. A társadalmi élet minőségéről van szó.
Kácsor Zsolt arra is kitért: az újságíróképzés helyzete Magyarországon kritikán aluli, elfogadhatatlanul rossz.
A romos gazdasági helyzetben nincsenek meg a sajtószabadság piaci feltételei. A hatalmat gyakorlóknak nem érdekük a teljes véleménynyilvánítási szabadság. Nem erősödött még meg az érdekérvényesítő képesség. A hatalmat gyakorlók önkorlátozására ne számítsunk, nekünk kell a kezére csapni, hogy a szabadság minél jobban kiteljesülhessen – hangsúlyozta Porcsin Zsolt. Érdekes párhuzamot vont a magyarországi és romániai regionális nyomtatott sajtó között. Magyarországon lassú, fokozatos átmenet történt a rendszerváltás után. Kevés új sajtótermék jelent meg. Romániában gyors lefolyású, radikális változás történt. A sajtóéletre a hirtelen átalakulás volt jellemző, sok új lap jelent meg.
Magyarországon a pártsajtót eladták a külföldieknek. Európai multinacionális cégek érdekkörébe tartozik a vidéki média. Vannak még önkormányzati finanszírozású kiadványok, ezek a szovjet típusú médiarendszert teljesítik ki. Romániában az önkormányzatok nem forgatnak akkora közpénzeket a sajtóba. Megjelentek a helyi mágnások a sajtó világában, létezik a vállalkozói kockázati tőke a médiában. Váradon nagyobb a demokrácia, mint Debrecenben, ahol csak egy napilap létezik.
A regionális sajtó Magyarországon nem tud eleget tenni a kívánalmaknak. Passzív módon közvetítenek, szólnak a helyi történésekről. Különféle politikai, gazdasági érdekeket szolgálnak ki. Két médiaszereplő létezik csupán: az egyik az egyetlen napilap külföldi tulajdonban, amely holdudvart épít maga köré, a másik pedig az önkormányzati médiaportfólió. A külföldi tulajdonú újságok nem foglalkoznak problémás dolgokkal, a hatalom túlkapásaival, a konfliktusokkal.
Válaszreakció lehet a szamizdat jellegű alternatív nyilvánosság. Az internet adja meg a lehetőséget. A helyi médiaviszonyokkal való elégedetlenség teremti meg az alternatívát, a vélemények megjelenítését. Az alternatív nyilvánosság mögött civil kezdeményezések állnak. Az alternatív nyilvánosság megmutat, bírál, protestál. Megteremtődött a civil újságírás. Az alternatív nyilvánosság és a professzionális újságírás kiegészítheti egymást.
Tóth Hajnal, Reggeli Újság
Erdély.ma
2011. március 16.
Szabad Sajtó-díjat kapott Markó Béla
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője, Markó Béla, az RMDSZ leköszönt elnöke, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője kapta idén a Szabad Sajtó-díjat.
Az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány díjátadó ünnepségén kedden a Pilvax kávéházban Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke arról beszélt, hogy a médiatörvény elfogadásával a sajtószabadság is áldozatául esett a kormány politikai rendszerváltásának, és ismét a jogszabály visszavonására szólította fel a kabinetet. Helyette egy szakmai szervezetek bevonásával készülő új médiaszabályozás megalkotását sürgette.
Markó Béláról – aki nem volt jelen a díjátadón, levélben köszönte meg az elismerést – szólva Földes György, az alapítvány elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt húsz évben a kisebbségi jogokért és a sajtószabadságért küzdött. Szabadság (Kolozsvár)
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője, Markó Béla, az RMDSZ leköszönt elnöke, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője kapta idén a Szabad Sajtó-díjat.
Az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány díjátadó ünnepségén kedden a Pilvax kávéházban Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke arról beszélt, hogy a médiatörvény elfogadásával a sajtószabadság is áldozatául esett a kormány politikai rendszerváltásának, és ismét a jogszabály visszavonására szólította fel a kabinetet. Helyette egy szakmai szervezetek bevonásával készülő új médiaszabályozás megalkotását sürgette.
Markó Béláról – aki nem volt jelen a díjátadón, levélben köszönte meg az elismerést – szólva Földes György, az alapítvány elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt húsz évben a kisebbségi jogokért és a sajtószabadságért küzdött. Szabadság (Kolozsvár)
2011. március 28.
MSZP-sajtódíj Markónak
„Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne, és kevésbé lenne szabad” – jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Földes György, az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az alapítvány Szabad Sajtó Díját.
A kitüntetést 1994 óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez. Az RMDSZ volt elnöke mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője is Szabad Sajtó Díjban részesült.
Az alapítvány elnöke és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra.
„Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, biztosítani is kell a véleménynyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.
Krónika (Kolozsvár)
„Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne, és kevésbé lenne szabad” – jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Földes György, az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az alapítvány Szabad Sajtó Díját.
A kitüntetést 1994 óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez. Az RMDSZ volt elnöke mellett idén Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője, Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, Porcsin Zsolt debreceni újságíró, a Basahalom boulevard blog szerzője és Hazafi Zsolt, az ATV reggeli műsorának szerkesztője is Szabad Sajtó Díjban részesült.
Az alapítvány elnöke és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra.
„Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, biztosítani is kell a véleménynyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali, sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.
Krónika (Kolozsvár)