Menesztették a prefektust
Leváltották a kormány tegnapi ülésén Dumitru Marinescut, Kovászna megye prefektusát, helyére Marius Popicăt, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatóját nevezték ki.
Az eddigi kormánybiztos cseréjét az RMDSZ kérte, kifogásolták a székely szimbólumok, magyar feliratok elleni támadásait. Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke elmondta, nem tartják megfelelőnek erre a tisztségre azt, aki túlfeszíti az etnikai dimenzió húrját, megítélésük szerint ezt tette Codrin Munteanu és Dumitru Marinescu is.
Arra lenne szükség, hogy olyan jogszabályokat fogadjon el a parlament és a kormány, melyek biztosítják, hogy itt békében lehessen élni, és ne legyen állandó harc az utcanevek, zászlók stb. miatt – fogalmazott Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. Szerinte egy prefektusnak nem lenne szabad bántania a magyarokat, és ugyanolyan fontosnak kellene tekintenie a magyar nyelv törvényes használatát, mint a román nyelvét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Folytatódnak a zászlóperek
Folytatódnak a közösségi szimbólumok, zászlók elleni perek – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Marius Popica. Kovászna megye új kormánybiztosa hozzátette: a törvényes keretek betartása mellett, a további perek megelőzéséért a párbeszédet és a törvények módosítását látja járható útnak.
Marius Popica Az „örökölt perek” tovább folynak, de a továbbiak indítását szeretné megelőzni az új kormánybiztos. „Ha egy törvényről, rendeletről bebizonyosodik, hogy nem felel meg teljességében bizonyos személyeknek, közösségeknek, nem működőképes, és ezt jelzik is a prefektusnak, az továbbíthatja elégedetlenségüket a kormány felé, hogy az változtasson rajta. Azonban mi nem tudunk módosítani, ez kizárólag a politikusok dolga” – mondta Marius Popica. Leszögezte, hogy a továbbiakban kötelessége tiszteletben tartani és alkalmazni a különböző törvényeket és kormányrendeleteket, illetve majd a módosításokat.
Az előző prefektus, Dumitru Marinescu több tucat közigazgatási eljárást indított a különböző székely közösségi szimbólumok, többek közt a székely zászló ügyében a megyében lévő önkormányzatok és intézmények ellen, miközben csupán egy részét „örökölte” elődjétől.
Marius Popica ezzel szemben úgy nyilatkozott, a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy a magyar nyelvhasználati jogokon is őrködjön. és ez ügyben tett is, hiszen a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatójaként is kitüntették az általa vezetett intézményben folytatott munkásságáért.
A kormánybiztos ismételten hangsúlyozta, hogy tervei szerint a megyét a törvényesség, nyugalom, kölcsönös tisztelet és békés együttélés jellemzi majd.
Szabó Enikő. Székelyhon.ro

Prefektusi körlevél: ne fogadjanak el autonómiapárti határozatokat
Körlevélben szólította fel Kovászna megye prefektusa a megye polgármestereit és jegyzőit, hogy ne fogadjanak el autonómiapárti önkormányzati határozatokat.
A kormány Kovászna megyei képviselőjének hétfői keltezésű levelét az autonómiapárti határozatok elfogadását kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) illetékese juttatta el az MTI-hez.
Ebben Marius Popica prefektus az Uzoni önkormányzat Memorandum című határozatára utalt, melyben a település a Székelyföld területi egységhez való tartozását kérte. A prefektus a határozatot petíciónak tekintette, és közölte, a petícióírás az állampolgárok alapvető joga, nem pedig a helyi hatóságoké. Hozzátette, a helyi önkormányzatok jogkörei nem terjednek ki arra, hogy programszerű dokumentumokat fogadjanak el az ország területi közigazgatási rendszerére, hivatalos nyelvére vonatkozóan. Marius Popica arra kérte a megye önkormányzatait, hogy „a törvénytelenségek elkerülése végett" ne fogadjanak el autonómiapárti határozatokat, az önkormányzatok jegyzőit pedig felszólította, ha mégis napirendre kerülnének efféle határozatok, ne ellenjegyezzék azokat.
A március végén kinevezett prefektus hétfőn sajtótájékoztatót is tartott Sepsiszentgyörgyön, amelyiken kijelentette: valamennyi perben, amelyet elődei a székely zászló hivatali kitűzése ellen indítottak, a jogerős ítéletek a prefektus álláspontját támasztják alá. Hozzátette, az ítéleteket végre kell hajtani.
Az SZNT február 12-én fordult nyílt levéllel a székelyföldi önkormányzatokhoz arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A tanács a javasolt határozat szövegtervezetét is mellékelte, és javasolta, hogy a határozatot a kormány helyi képviselői mellett az Európai Unión belül működő Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is küldjék el.
Az SZNT által elkészített határozattervezetet eddig Hargita megyében Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Székelykeresztúr, Kovászna megyében Kökös és Uzon, Maros megyében pedig Makfalva önkormányzati testülete fogadta el.
MTI. Erdély.ma

Zászlótörvény – A perek folytatódnak – A bíróság döntéseit alkalmazni kell
A prefektúra nem egy madárijesztő, hanem egy, a törvény betartását felügyelő intézmény – jelentette ki Marius Popică. A Kovászna megyei prefektus ezzel együtt leszögezte: a bíróság végérvényes és visszavonhatatlan döntéseit végre kell hajtani.
Az elmúlt időszakban zömmel zászlós ügyekben születtek ítéletek.
– Egy bírósági döntést végre kell hajtani, erről egy jogállamban nem lehet vitát nyitni – érvelt Popică. Felvetésünkre, hogy biztos-e, hogy jogállam az, ahol a bíró arra hivatkozva tiltja meg, hogy Kovászna megyének zászlója legyen, hogy megyék nem fogadhatnak el zászlókat, miközben ha kinéz az ablakán, akkor Brassó megye felvont zászlóját látja, a prefektus azt mondta, ezt nem tudja kommentálni. Tény, hogy több területen katolikusabbak vagyunk a pápánál, tette hozzá mégis.
– Feltétlenül szükség lenne arra a zászlótörvényre, amelyet éppen tárgyalnak a parlamentben, amely félreérthetetlenül rendelkezik, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetekbe – fejtette ki Marius Popică. A prefektus számítása szerint több mint ötven per van elindítva, amelyeket ha akarna, sem tudna leállítani. Ezek közül hét-nyolc került a bíróság elé, ezeket megnyerte a kormányhivatal.
Marius Popică azzal próbálja csökkenteni a perek számát, hogy állandó kapcsolatot tart a polgármesteri hivatalokkal. Elmondása szerint ezzel megelőzik azt, hogy a helyi tanácsok olyan határozatokat hozzanak, amelyeket utólag kénytelen megtámadni. A jegyzőknek ugyanis folyamatosan lehetősége nyílik arra, hogy már tervezet formájában kikérjék a kormányhivatal jogászainak véleményét a meghozandó határozatokról. Legutóbb a földterületek eladásával kapcsolatos törvénytervezet alkalmazását beszélték meg az önkormányzatok képviselőivel.
Erdély András
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Levélpárbaj az önrendelkezésről
Részben osztja a román kormány önrendelkezés-ellenes véleményét Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, aki Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában rámutat: nem létezik olyan nemzetközi egyezmény, amely az Európai Unió bármelyik tagállamát arra kötelezné, hogy a területén szavatolja a területi autonómiát.
A szövetségi elnök szerint Romániának elsősorban morális kötelessége lenne az autonómia biztosítása. „Románia politikai osztálya és társadalma előtt még nagyon sok feladat áll, és az RMDSZ-nek az a dolga, hogy az erdélyi magyar emberek jogkörei bővüljenek, biztonságérzetük állandósuljon” – áll a válaszlevélben.
A szövetségi elnök azt követően válaszolt Izsáknak, hogy az SZNT-elnök a múlt héten nyílt levélben kérdezte Kelemen Hunortól, a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ hol áll az autonómiavitában, és mit kíván tenni az önrendelkezés ügyében.
Ponta nem konzultált az RMDSZ-szel
Kelemen Hunor igyekezett tisztázni: Victor Ponta kormányfő nem konzultált a koalíciós partner RMDSZ-szel, amikor június 10-én válaszlevelet küldött az SZNT által megfogalmazott petícióra, mert a miniszterelnöknek nincs olyan eljárásbeli kötelezettsége, hogy a kiküldött leveleiről minden egyes esetben a koalíciós partnereivel egyeztessen.
Az Izsák Balázsnak adott válaszában Kelemen Hunor hangsúlyozza: az RMDSZ programjában 1993 óta szerepel kiemelt célkitűzésként az autonómia, és ettől huszonöt év után sem áll el. Azt azonban hozzáteszi, „egy kormánykoalícióban mindig egyezség tárgya a kormányprogram, és az még soha sem történt meg, és ezután sem valószínű, hogy ez teljes mértékben azonos legyen az RMDSZ programjával”.
„Össztársadalmi párbeszéd szükséges”
A szövetségi elnök rámutat továbbá: egyetlen uniós dokumentum sem írja elő az államoknak azt a jogilag értelmezhető kötelezettséget, hogy szankciók terhe mellett területi autonómiát biztosítson. „Ez nem jelenti azt, hogy nem adnak támpontot az autonómiák biztosításához, nem emelik az államok megítélését, amennyiben azok megteszik, nem képezik alapját különböző európai és nemzetközi jelentéseknek” – áll a válaszlevélben. A szövetségi elnök reményét fejezi ki, hogy „a nemzetközi és hazai jogi kényszer híján” is a többségi társadalom bevonásával folytatott össztársadalmi párbeszéd útján elérhetőek a romániai magyar közösség céljai.
Kelemen Hunor továbbá kitér a régióátszervezés kapcsán zajló vitákra is, és megjegyzi, „az RMDSZ már bebizonyította, hogy akkor, amikor az erdélyi magyarokra, a Székelyföldre vonatkozóan bárki ártó, szétválasztó szándékot fogalmaz meg, akkor minden közösségi és politikai súlyát latba vetve ezt meg tudja akadályozni”.
Mint ismeretes, a székely szabadság napján, ez év március 10-én Marosvásárhelyen az SZNT elfogadott kiáltványra adott kormányzati válaszban az áll, Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon területi autonómiát vagy kollektív jogokat biztosítson a nemzeti kisebbségeknek. Az SZNT-nek adott válasz kitér arra is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásnak – amely többek között a területi autonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja – nincsen kötelező jogi ereje.
A székely szabadság napján felolvasott kiáltványban a tömegdemonstráció résztvevői követelték, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet a Székelyföld státusáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal.
Per az autonómiahatározatok miatt
A közigazgatási bíróságon támadta meg a Hargita megyei prefektúra a megye négy településén – Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen, Gyergyóújfaluban és Gyergyóditrón – elfogadott autonómiapárti önkormányzati határozatokat. Adrian Jean Andrei prefektus kedden közölte, a helyi önkormányzatok jogkörei nem terjednek ki arra, hogy programszerű dokumentumokat fogadjanak el az ország területi közigazgatási rendszerére, hivatalos nyelvére vonatkozóan, ezért véleménye szerint ezek a határozatok illegálisak.
Marius Popicã Kovászna megyei prefektus egyébként hétfőn körlevélben szólította fel a megye polgármestereit és jegyzőit, hogy ne fogadjanak el autonómiapárti önkormányzati határozatokat „a törvénytelenségek elkerülése végett”. Mint ismert, az SZNT február 12-én fordult nyílt levélben a 152 székelyföldi önkormányzathoz, arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el olyan határozatot, melyben a település a Székelyföld területi egységhez való tartozását kérik. A dokumentumot eddig 10 önkormányzat képviselő-testülete fogadta

Helyes úton járunk – Az SZNT közleménye
Kovászna megye prefektusa körlevélben szólítja fel Háromszék önkormányzatait, hogy ne fogadjanak el az uzonihoz hasonló, „memorandumnak nevezett petíciót, amelyben az etnikai alapú területi szeparatizmust mozdítják elő”. Marius Popica „jogi” érvei között szerepel az is, hogy „egy ilyen tartalmú határozat törvénytelen, jogi alap nélküli, mert az alkotmány és a hatályos törvények által adott hatásköröket meghaladva hozzák meg azokat”. A prefektus ugyanakkor felszólítja a jegyzőket, hogy ne ellenjegyezzék a „mélységesen törvénytelen” határozatokat.
A februárban kezdeményezett határozatok értelmében a székelyföldi önkormányzatoknak olyan petíciót kellene elfogadniuk, amelyben egységesen nyilvánítják ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét, és teszik láthatóvá a nagyvilág számára azt, amit a prefektusi önkény a népszavazások korábbi meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. További igényük az, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is.
Kovászna megye prefektusának állításával ellentétben tehát szó sincs etnikai alapú területi szeparatizmusról, hiszen a hozott határozatok Székelyföld történelmi gyökerű egységének önkormányzati kinyilvánítását jelentik, autonómiája pedig minden itt lakó állampolgár közös értéke lesz. A körlevél arra az előítéletre épül, amelyet a román politikai elit alkalmaz, ha Székelyföldről van szó.
Beszédes, hogy ezzel a körlevéllel szinte egy időben hozta nyilvánosságra Hargita megye prefektusa, hogy hónapokkal korábban már megtámadta a közigazgatási bíróságon a Hargita megyében elfogadott határozatokat. Ellentmondásos érvelésének logikája szerint a kormány közigazgatási „reformtervezete” is alkotmányellenesnek minősül, hiszen „az ország közigazgatása községekbe, városokba és megyékbe szerveződik”. Nyilvánvaló, hogy központilag összehangolt megfélemlítési kísérletről van szó, a bukaresti hatalom vissza akarja rettenteni az önkormányzatokat attól, hogy azok megjelenítsék az őket megválasztó helyi közösségek akaratát.
Az önkormányzatok a határozat meghozatalával semmilyen törvénytelenséget nem követnek el. A határozat elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése azonban komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról, éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata. Erdély.ma

Struccok a prefektúrán
Körlevélben szólította fel az önkormányzatokat előbb Kovászna megye, majd Hargita megye prefektusa, hogy ne fogadjanak el „memorandumnak nevezett petíciót, amelyben az etnikai alapú területi szeparatizmust promoválják”.
Olyat, amilyet Uzonban szavaztak meg nemrég, elszabadítva azzal az etnikai elkülönülés újabb szellemseregeit. A kovásznai születésű, a magyarságközelséget a vajnafalvi porral és ordával együtt magába szívó Marius Popică „jogi” érvei között szerepel az is, hogy „egy ilyen tartalmú határozat törvénytelen, jogi alap nélküli, mert az alkotmány és a hatályos törvények által adott hatásköröket meghaladva hozzák meg azokat”.
A kormánybiztos ugyanakkor felszólítja a jegyzőket, hogy ne ellenjegyezzék az „alapvetően törvénytelen” határozatokat. Mint ismeretes, az idén februárban kezdeményezett határozatok értelmében 153 székelyföldi önkormányzat olyan memorandumot fogadott el, amelyben egységesen nyilvánítják ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét, és igyekeznek láthatóvá tenni a nagyvilág számára. Arról van szó, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
A Székelyföld elnevezésű közigazgatási egységhez való tartozás akaratának kinyilvánítása azonban a jelek szerint a törvénytelenség stigmáját kapta. Az úzus a szokásos: a törvény ugyan nem tiltja, de nem is engedélyezi, ezért aztán szabad prédául szolgál a többségi jogértelmezés számára. E testületi határozatok elrejtését célzó prefektusi önkény a népszavazásokkal szembeni korábbi gyakorlatot idézi. Bukarestben ma már pontosan tudják, mit akarnak a Székelyföld lakói, a jogos igény teljesítésével szemben viszont egyelőre igyekeznek nem létezővé tenni azt.
Nem lehet kétségünk afelől: azért, mert tudják, ha az igény nyilvánvalóvá válik, elkerülhetetlen lesz róla egyeztetni az érintett közösség képviselőivel. A határozatok elfogadása ígéretes pálya a Székelyföld autonómiájáról szóló hivatalos párbeszéd beindításához, ezért jó, ha az önkormányzatok tudják: a döntések meghozatalával semmilyen törvénytelenséget nem követnek el.
Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)

Román gyolcsing és zászlóözön Háromszéken
Román népviseletbe öltözve mentek kedden dolgozni a Kovászna megyei prefektúra alkalmazottai, a hagyományos gyolcsing napját ünnepelve.
Csütörtökön már a román trikolór napját tartják, és teleszórják piros-sárga-kék cédulákkal Sepsiszentgyörgy utcáit. A gyolcsing napját egy internetes közösség kezdeményezte tavaly, a prefektúra pedig idén a helyi román napilappal közösen versenyt hirdetett a Facebookon, hogy a polgárok olyan képeket töltsenek fel az oldalára, melyen ezt a ruhadarabot viselik.
A kezdeményező Marius Popică prefektus úgy nyilatkozott, az ősi viselet, a hagyományok őrzése büszkeség és kötelesség, az autentikus értékeket népszerűsíteni kell. „A gyolcsing napja jó alkalom arra, hogy megmutassuk, jó románok és jó hagyományőrzők vagyunk, anélkül, hogy bárkit is zavarnánk” – mondta Popică.
Csütörtökön, a román zászló napján a prefektúra szervezésében a román katona szobránál tartanak ceremóniát, felvonnak egy román zászlót, amit egy kisrepülőből kiugró ejtőernyős visz majd, a rendezvény végén pedig szintén repülőből teleszórják a várost román nemzeti színű papírlapokkal. A Kovászna városi Iustinian Teculescu Egyesület felhívást intézett, hogy minden román tűzze ki a román zászlót, így mutassák ki megbecsülésüket a „nemzeti szimbólumok, a román nép múltja iránt”.
Mint ismeretes, Ioan Selejan érsek éppen egy éve jelentette be, hogy a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökség két kilométer hosszú trikolór színű vásznat vásárolt, melyből több ezer zászlót készítenek, több százat már ingyen szétosztottak a két székely megyében.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

A sepsiszentgyörgyi román nyelvű feliratozást kéri számon Kovászna megye prefektusa
Kovászna megye prefektusa 30 napos határidőt szabott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy érvényesítse a Románia hivatalos nyelvére vonatkozó törvényi előírásokat – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Marius Popica prefektus egyes sepsiszentgyörgyi hirdetőtáblák szövegeit kifogásolta, amelyeken a román fölött szerepel a magyar felirat, vagy csak magyar feliratot tartalmaznak. Arra emlékeztetett, hogy a Kovászna Megyei Törvényszék 2012-ben utasította a polgármesteri hivatalt, bármilyen feliratozásban előbb az állam hivatalos nyelvén tüntesse fel a szöveget, és csak azután magyarul. Az ítélet a Brassói Táblabíróság határozatával jogerőssé vált.
A kormány Kovászna megyei képviselője szerint az ítélet azt jelzi, indokolt volt a hivatali elődei által elindított per.
„Senki nem mondja, hogy ne legyen kétnyelvű feliratozás, (…) de egy bírósági ítéletet nem lehet magyarázni, hanem végre kell hajtani" – jelentette ki a prefektus.
A közel 55 ezer lakosú székelyföldi Sepsiszentgyörgyön mintegy hetven százalékos a magyarok számaránya.
MTI, Erdély.ma

Gyászlobogó a türelmetlenség ellen
Lekerült hat zászló az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházáról, amelynek homlokzatára tiltakozásképpen Egy az Isten felirattal ellátott gyászlobogót tűztek ki.
Az akciót maga Csibi Attila Zoltán, a szervezet erdőszentgyörgyi elnöke, a Maros megyei kisváros polgármestere adta hírül az egyik közösségi oldalon.
Mint kiderült: az ügy hátterében a magyarellenességéről elhíresült Dan Tănasă áll, aki folyamatosan feljelentéseket tesz a magyar közösségek vélt vagy valós „túlkapásai” ügyében, amelynek nyomán a prefektúrák ügybuzgóan vizsgálatot indítanak, a legtöbb esetben tetemes pénzbírsággal fenyegetőzve.
Tavaly a makfalvi templomkertből került le a nemzetiszín lobogó, idén februárban a csíkfalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról távolították el a magyar nyelvű Községháza feliratot, most pedig az erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia térről hiányoznak a zászlók.
„Öt évvel ezelőtt választottak az erdőszentgyörgyi RMDSZ elnökévé. Másnap kitettem a szervezet székházára a román, a magyar, a székely, az Európai Unió, az RMDSZ és a város zászlaját. Két évvel ezelőtt választottak polgármesternek, azóta képviselem településünk érdekeit etnikai és felekezeti hovatartozás nélkül, segítek románnak, magyarnak, embernek, hisz ez a hivatásom, ezt választottam és ezért választottak meg. Magyarként születtem, neveltek és élek, s teszem ezt úgy ma is, hogy közben tudom tisztelni a más nemzethez tartozó közösséget. Nem fáj és nem háborgat semmilyen negatív érzés, ha nem a saját nemzetem lobogóját látom kitűzve épületekre – jelentette ki Csibi Attila. – Nagyon fáj viszont az, hogy azért támadnak, mert magyar vagyok, mert szeretek magyarul gondolkodni és magyarul érezni. Mert szeretem nemzetem lobogóját, és bármikor büszkén vállalom nemzeti színeinket”.
A polgármester, aki megelégelve az állandó támadásokat, úgy döntött, egyelőre nem harcol tovább a prefektúrával, és levette az összes zászlót a székházról. „Helyettük ma már egy fekete zászló lobog egy hónapig, azt hirdetve, nincsen ma sem helye a megbékélésnek, az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek népek és népek között. Csak remélni merem, hogy ez változhat valaha! Nekünk, magyaroknak dolgoznunk kell, sokkal többet, mint másoknak, és közben állandóan bizonyítani, hogy nem gyűlölünk senkit, csak meg szeretnénk őrizni hagyományainkat, értékeinket, nemzeti öntudatunkat” – közölte az elöljáró.
Megkeresésünkre Csibi Attila elmondta: mintegy másfél éve folyamatosan támadások érik a főtéri székházon kihelyezett zászlók miatt, az utóbbi időben a prefektúra részéről is több felszólítást kapott. Legutóbb hétfőn, amelyből kiderül, hogy Dan Tănasă tett feljelentést az erdőszentgyörgyi szervezet ellen.
Az alprefektus felszólítja a szervezetet, huszonnégy órán belül távolítsa el a székházról Magyarország zászlaját, ellenkező esetben 2500–5000 lej közötti pénzbírságra számíthat a prefektus ellenőrző bizottsága részéről. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi lesz a levett zászlók sorsa, Csibi Attila kijelentette: kész arra, hogy valamennyi visszakerüljön a helyére, akár büntetés árán is. A gyászlobogó kitűzésével olyan üzenetet fogalmazott meg, amire szándéka szerint mindenki felkapja majd a fejét. Ezzel a lépéssel csupán azt kívánja elérni, hogy a román és magyar politikusok is figyeljenek fel a kérdésre, hisz Hargita és Kovászna megyében is hasonló gondok vannak a zászlók körül.
Az ügy kapcsán Brassai Zsombor úgy véli, a prefektus „túllihegi a kérdést”, hiszen hosszú évekig ott lobogott a zászló a szentgyörgyi épületen. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint a kormánymegbízott lépése csak tetézi a politikum részéről az utóbbi időben érkező negatív megnyilvánulásokat.
Emlékeztetett több román politikus kijelentésére, miszerint elképzelhetetlen, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. „Ezzel a politikum megsérti a magyar közösséget, hiszen annak tagjai is ugyanolyan tisztességes állampolgárok és adófizetők, mint a románok. Azzal, hogy az alprefektus a zászló kérdését feszegeti, felelőtlen lépést tesz, és fokozza az etnikai feszültséget a megyében” – szögezte le kérdésünkre Brassai.
Popică: elsőbbséget a román nyelvnek!
Az új háromszéki prefektus szemét is szúrják a magyar feliratok. Marius Popică hivatalos átiratban felszólította Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, gondoskodjon róla, hogy minden köztéri feliraton a román szöveg legyen az első, és csak azután a magyar. A kormánymegbízott egy 2012-ben született jogerős bírósági végzésre hivatkozik, miszerint valamennyi feliraton a román szövegnek kell szerepelnie elsőként.
A korábbi prefektus már a polgármester megbírságolása érdekében is pert indított, amit azonban tavaly decemberben a Kovászna megyei törvényszék okafogyottá nyilvánított, arra hivatkozva, hogy az elöljáró időközben kicserélte a városháza bejáratánál található táblát, és a háromnyelvű turisztikai irányjelzőket leszerelték. Popică ezúttal újabb „hibás táblákat” fedezett fel, a vasútállomás környékén egy reklám-, a központban egy turisztikai pannón, a helyi buszmegállókban pedig a tájékoztató táblákon szerepel elöl a magyar felirat.
Gligor Róbert László, Krónika (Kolozsvár)

Kálvin János-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön
Kálvin János első, Erdélyben felállított egész alakos szobrát avatták fel július 10-én, csütörtökön, a hetedik Magyar Reformátusok Világtalálkozóján Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen több neves politikus és egyházi vezető is felszólalt.
A szobrot az ennek ötletét elindító, illetve ügyét képviselő Incze Sándor nyugalmazott esperes, a Székely Mikó Alapítvány elnöke, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester leplezték le. A 240 centiméter magas szobrot Bocskai Vince szovátai képzőművész tervezte és alkotta meg. A leleplezés alatt a háromszéki egyesített kórus tartott előadást.
Kató Béla püspök ünnepi beszédében Székelyföld egyik legfontosabb őrhelyeként említette a sepsiszentgyörgyi vártemplomot, illetve az ennek árnyékában levő Kálvin-teret, ahol a szoboravató ünnepség zajlott. Mint mondta, a székelyeket úgy ismeri a világ, mint határőr-katona népet, akik Magyarországot és egyben a nyugati kereszténység mellett hitet tett Európa határait védték. Ugyanakkor Genf is őrhely volt, egyik őrének pedig Kálvin János számított, aki a leghitelesebben hirdette Isten igéjét, és, aki bár keveset tudott a magyarokról, útmutatása azonban mégis jelen volt a reformátusok közel öt évszázados tanításában.
„Most pedig Kálvin János bronz szobra beáll a sepsiszentgyörgyi református vártemplomának védői közé, azok közé akik évszázadokon keresztül kiegyenesített kaszával és a hit fegyverével védték ezt a helyet. Ez a szobor ettől kezdve a nyugati keresztyénség határköve is, jelzi, hogy a székelyföldi református közösség az európai protestantizmus erős bástyája” – hangoztatta a püspök.
Gottfried Locher, a svájci HEKS segélyszervezet képviselője elárulta, hogy Genfben sokszor nem látták szívesen Kálvint, de most már mindenki számára ismert: ő úgy közvetítette az evangéliumot, hogy az fontos legyen. „Amikor leleplezünk egy szobrot, nem csak a múltba tekintünk. Ebben az esetben mindenképpen így van, hiszen Kálvin három olyan dolgot hozott a világba, amelyek ma is nagyon fontosak: a Krisztusba vetett hit, egy közösséghez való tartozás, valamint megmaradni egyszerű embernek” – magyarázta a svájci képviselő.
Kálvin János az a nem magyar híresség, akiről a legtöbb utcát nevezték el Magyarországon – magyarázta Balog Zoltán lelkipásztor, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. „Az élet az erő és a szabadság, ezek pedig megmaradnak. Ha megőrizzük, akkor előbb-utóbb kiviláglanak azok az alapok, amelyeken áll. Ez a szobor is olyan kövön áll, amelynek négy sarka van, ez pedig a magyarság számára a hitet, a kultúrát, a közösséget és a nemzetet szimbolizálja” – hangoztatta Balog, aki hozzátette, ez a négy fogalom határozza meg a magyarság helyét Európában.
A miniszter azt is elmagyarázta, hogy két karakteres része van a szobornak, ezek az arc és a kéz, a többit eltakarja a palást. Amíg az arc azt mutatja, hogy szembe kell nézni az élettel, annak nehézségeivel, addig a kéz azt jelöli, hogy dolgunk, tennivalónk van a világban.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ünnepi beszédében megköszönte, hogy a háromszéki megyeszékhelyet választották a világtalálkozó megszervezésére annak ellenére, hogy jelenleg a város egy „nagy építőtelep”. Mint mondta, ezzel jelezték Háromszéknek és a városnak a fontosságát a Kárpát-medencében. A polgármester elmondta, hogy Székelyföld a nyugati kereszténységnek köszönhetően tudta önazonosságát megőrizni, illetve kiemelte, nem csak a keleti és nyugati vallások határa a térség, hanem Brassónál egy mentális választóvonal is van, amely a székelyeket megvédte a beolvasztástól. „Mert könnyebb ország-, mint kulturális határokat mozgatni, és nem véletlen, hogy az erdélyi magyar egyházak támadásoknak vannak kitéve” – fejtette ki Antal.
A polgármester azt is elmondta, minden kornak szüksége van reformerekre, akárcsak Székelyföld lakóinak, akik szembe kell szállniuk a félelmeikkel, kitartással és hittel kell végigmenniük az úton jogaikért, és a közösségért is ki kell állniuk. Az egyházakkal partnerségben el kell érni az önrendelkezést, és el kell érni, hogy a magyar nyelv regionálisan hivatalos nyelv legyen.
Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese elmondta, folytatni kell a közterek azon fajta elfoglalását, amikor a magyar történelemben ismert személyiségek szobrait állítjuk fel.
Az eseményen még jelen volt Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Csige Sándor Zoltán vezető konzul, aki a csíkszeredai főkonzulátus képviselőjeként érkezett, valamint Marius Popica, Kovászna megye prefektusa is.
A szoboravatás szabadtéri istentisztelettel zárult.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Antal: „A bukaresti románokat félrevezetik a zászlóhasználattal kapcsolatban”
A romániai prefektúrák hasonlóan kellene védjék a magyar érdekeket, mint ahogyan azt a románnal is teszik – fejtette ki a kézdivásárhelyi zászlóügy kapcsán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki beszélt Victor Ponta nyergestetői látogatásáról is.
Antal Árpád újságírói kérdésre leszögezte, hogy amennyiben a romániai prefektúrák magatartásával kapcsolatban kell véleményt nyilvánítania, akkor feltétlenül le kell szögeznie: minden prefektúrától azt várja el, hogy hasonlóan védje és vigyázza a magyar nyelvhasználatot, mint ahogyan azt a románnal teszi. Mint mondta még sosem találkozott olyan esettel, amikor az említett intézmény levelet címzett volna neki azzal kapcsolatban, hogy egy utca neve csak román nyelven van feltüntetve, annak ellenére, hogy léteznek ilyenek is.
A városvezető azt is hozzáfűzte, hogy Romániában nem megfelelő a törvénykezés, a prefektusok pedig ezen törvények betartására vannak kihelyezve. A székely zászlók körüli herce-hurcával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a bukaresti románokat félrevezetik valakik, ugyanis eddig egyetlen kikötésük ezen politikusoknak annyi volt, hogy az említett lobogó mellé a románt is tűzzék ki.
Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vonták fel Kézdivásárhelyen a katonanevelde előtt található világháborús emlékműnél a székely lobogókat, az eseményen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Még a rendezvény előtt jelezte a Kovászna megyei prefektúra, hogy nem ért egyet, és az esemény megtartására kibocsátott engedélyt megtámadja a közigazgatási bíróságon. Ezt követően körlevélben tájékoztatott Marius Popica Kovászna megyei prefektus, hogy nem magát a rendezvényt, hanem a zászló felvonást támadja meg, mivel arról már januárban döntött a brassói táblabíróság, hogy törvénytelen. Hangsúlyozta, a prefektúra sosem ellenezte azokat az eseményeket, amelyek a hagyományok őrzésére, valamint a nemzeti identitás ápolására irányulnak, de közbe kell lépnie, amikor törvénysértés történik. Semjén Zsolt szavait – amellyel megköszönte a reklámot, amit a zászló felvonás ellenzésével tett a prefektus – nem szerette volna kommentálni. Mint magyarázta, sem a megfelelő kompetenciával nem rendelkezik, sem neveltetése nem engedi, hogy egy más ország vezetőjének beszédét bírálja.
Victor Ponta romániai miniszterelnök nyergestetői látogatásával kapcsolatban Antal Árpád kifejtette, hogy nem szeretné a közelgő választások szempontjából elemezni. „Ha a román-magyar kapcsolatokat tekintjük, pozitív előrelépésként értelmezhető a látogatása, és még többet várok az ország vezetőitől” – mondta a polgármester.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

A városzászló nem magyar zászló
Marius Popica kormánymegbízott írásban szólította fel Bokor Tibort, Kézdivásárhely polgármesterét, hogy a városháza díszterméből azonnali hatállyal távolítsa el a székely és a magyar zászlót.
A felszólítás arra a beadványra született, amit Dan Tănasă, a szolgálatos feljelentő küldött július 28-ai keltezéssel a kormányhivatalnak. Abban egy július 18-án készült fényképre hivatkozott, amelyiken szerinte a terem sarkában a magyar és a székely zászló látható. Utánanéztünk az esetnek. Aznap Bokor Tibor polgármester Dálnok testvértelepülése, a magyarországi Cserszegtomaj hivatalos küldöttségét fogadta a városházán. Mellette Bartha Gábor, Cserszegtomaj polgármestere ül, és a találkozón a két település közti sportkapcsolatokról esett szó. A tegnap készített fotón ugyanazok a zászlók láthatók, amelyek július 18-án is a zászlótartón voltak. Középen a román nemzeti trikolór, jobbra a székely zászló, balra pedig a céhes város hivatalosan is elfogadott zászlaja. A feljelentő ezt tévesztette össze egy kezdi.ro-ként jegyzett fotó alapján a magyar zászlóval. A lopott képet saját vízjegyével látta el. Bokor Tibor polgármester nem kívánta kommentálni az ügyet, és a székely zászló (egyelőre) a díszteremben marad.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Oktalan acsarkodás
Hallucinálás magyar zászlóról
A Spanyolországban élő sepsiszentgyörgyi blogger, Dan Tanasă némi fotók alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország zászlója állandó jelleggel ki van állítva a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal gyűléstermében, éppen ezért kellemetlen helyzetbe hozta még a prefektust is, akit arra kért: szólítsa fel az illetékeseket a nemzeti szimbólum eltávolítására. Egy bibi van: nincs mit eltávolítani.
A nacionalista kirohanásairól ismert blogger a www.dantanase.ro oldalán exkluzív anyagként közli a magyar nemzeti lobogó jelenlétéről szóló írást. A kezdi.ro oldalról letöltött, majd saját vízjelével ellátott fotókkal próbálja igazát bizonyítani, viszont úgy tűnik, heraldikából bukásra áll: a székely és román zászló mellett ugyanis nem Magyarország, hanem a város lobogója látszik, amiben van ugyan piros szín, fehér is, viszont a keskeny halványkék csík – ami egyébként a bizonyítékként tálalt fotókon is jól látszik – már nem a magyar trikolórhoz tartozik.
Az acsarkodó blogger írásban kereste meg Marius Popicát, Kovászna megye prefektusát is, aki ahelyett, hogy leellenőrizte volna annak állításait, augusztus 6-án átiratban közölte Tanasăval, hogy jelentésének, illetve felszólításának eleget téve, a 2014. augusztus 6-án keltezett, 9818-as számú átiratban felszólította Bokor Tibort „a magyar zászló” eltávolítására.
Tegnap, ottjártunkkor ugyanaz a kép fogadott, mint ami a Tanasă által posztolt képeken is látszik: egy kisebb méretű székely zászló és a város zászlója veszi közre a román nemzeti lobogót. Az egyik képen az asztalon rendhagyó formában látható a magyar zászló is: azzal van átkötve egy cipó, ami akkor volt a tanácsteremben, amikor Cserszegtomaj, Dálnok testvértelepülésének küldöttsége járt a kézdivásárhelyi városházán, Bartha Gábor polgármester vezetésével.
Tanasă egyébként kemény hangon utasítja a prefektust, hogy „végezze a dolgát”, hozzátéve, hogy Popică vélhetően nem észleli a közelében tevékenykedő RMDSZ-es polgármester által elkövetett „törvénytelenségeket”. Az mindenesetre fura, hogy az adófizetők pénzéből fizetett kormánymegbízott mennyire könnyen bedől bizonyos állításoknak, és munkaidejét zászlós ügyekre pazarolja.
Elődje munkaidejét részben szintén Tanasă foglalta le, ugyanis akkoriban egymás után jelentette fel a polgármestereket, hogy miért szerepel a „községháza” felirat az önkormányzatok épületein, s hogy a magyar felirat hol van a román szöveg elébe helyezve. Mindeközben járhatatlanok az utak, rengeteg a szociális probléma – például Kézdiszentléleken –, viszont a székely és a magyar zászló ügye még mindig, mindennél fontosabb.
Bartos Lóránt, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem létező magyar zászló eltávolítását kérte a prefektus
A ki sem tett magyar zászló eltávolítására szólította fel a kézdivásárhelyi polgármestert a Kovászna megyei prefektus.
A hivatásos feljelentőként ismert Dan Tănasă a blogján tette közzé, hogy beadványa nyomán Marius Popică felszólította a székelyföldi város elöljáróját, távolítsa el a magyar zászlót a városháza díszterméből. Tănasă még július folyamán jelezte a prefektúrának, hogy a Kézdi.ro honlapon található fotón a városháza dísztermének sarkában látszik a magyar és a székely zászló.
A prefektus augusztusban erre azt a választ küldte, hogy hivatalos átiratban kérték Bokor Tibor polgármestert, távolítsa el a lobogókat. A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal dísztermében viszont nem a magyar zászló van kitéve, hanem középen a román trikolór, egyik oldalán székely zászló, a másik felén pedig az udvarterek városának hivatalosan elfogadott zászlója, amely piros-fehér színű, halványkék csíkkal. Ez utóbbit tévesztette össze a magyarral a fénykép láttán a feljelentő.
Marius Popică prefektus a Tănasă féle beadvány alapján küldte el a felszólítást. A feljelentő különben még így is elégedetlen a kormánymegbízott hozzáállásával: blogbejegyzésében úgy kommentálja az esetet, hogy Marius Popică „csak mímeli az érdeklődést az ügy iránt, egy banális felszólítást küldött a polgármesternek, ezzel is bátorítva az RMDSZ kihívó magatartását”. Bokor Tibor polgármester nem kívánt semmit hozzáfűzni az ügyhöz, a zászlók továbbra is ott vannak a városháza dísztermében.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

Népszerűsítik az ortodox terjeszkedést
A Kovászna és Hargita megyei ortodox kolostorok népszerűsítését tűzte ki célul Marius Popică prefektus.
A Kovászna megyei kormánymegbízott az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az intézmény támogatásával ezer darab színes tájékoztató füzetet nyomtattak, melyben „a román vonatkozású egyházi, kulturális és történelmi létesítményeinek” a leírása szerepel fotókkal illusztrálva.
Marius Popică szerint a projekt célja, hogy az országban és külföldön megismertessék ezeket a létesítményeket. „Az ősromán jelenlétet és kontinuitást a Kárpát-kanyarban – még a székelyek letelepedése előtti időkből – számos nyelvi, néprajzi, archeológiai lelet, dokumentum tanúsítja. (…) A Kovászna és Hargita megyei román közösség az évszázadok során szoros kapcsolatot ápolt a Kárpátokon túli románokkal. Ebben kiemelkedő szerepe volt az ortodox egyház támogatásának és szolidaritásának” – olvasható a kiadvány bevezetőjében.
A szövegben kiemelik Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök szerepét, akinek az irányítása alatt a meglevők mellé öt újabb ortodox kolostor és egy remetekolostor épült a két székely megyében. A Kovászna megyei létesítményeket részletesen, a Hargita megyeieket rövidebben mutatják be. A kiadvány szerint a kézdimárkosfalvi apácakolostor 1992 és 2002 között épült meg, „a Habsburgok által lerombolt remetelak és a kommunisták által tönkretett két templom helyén”.
A szitabodzai kolostor 1997 óta működik, a nagypataki kolostorban – melynek tornyán a román trikolór lobog – 1996-ban tartották az első misét. Hargita megyéből a bükklaki, a marosfői, maroshévízi, mogláni és szélepataki ortodox létesítményeket mutatja be röviden a kiadvány. Az Agerpres szerint a Kovászna megyei prefektus további reprezentatív, román és magyar vonatkozású turisztikai és kulturális helyszínek népszerűsítését is tervbe vette.
Constantin Anna-Zsófia, az épp szabadságát töltő Kovászna megyei prefefektus kabinetfőnöke elmondta, a kiadványokat a kolostorokban helyezik majd el, abban bízva, hogy ezáltal hozzájárulnak az adománygyűjtéshez. Kérdésünkre leszögezte, a kiadványokat nem közpénzből, hanem adományokból finanszírozta a prefektus, szögezte le a kabinetfőnök, aki nem tudta arra a választ, hogy a következő hasonló jellegű projektjüket mikor kivitelezik.
Bíró Blanka, Székelyhon.ro

Ősromán jelenlét
A Kovászna és Hargita megyei ortodox kolostorok népszerűsítését tűzte ki célul Marius Popica prefektus, legalábbis az Agerpres hírügynökségre hivatkozó Vocea Transilvaniei beszámolója szerint. A kormánymegbízott elmondta, az intézmény támogatásával ezer darab színes tájékoztató füzetet nyomtattak, melyben „a román vonatkozású egyházi, kulturális és történelmi létesítmények” leírása szerepel, fotókkal illusztrálva. A szövegben kiemelik a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, Ioan Selejan szerepét, akinek az irányítása alatt a meglévők mellé öt újabb ortodox kolostor és egy remetekolostor épült a két székely megyében. A kormánymegbízott ígérete szerint további kiadványokra is számítani lehet, amelyekben nemcsak a románok, hanem a magyarok számára is fontos létesítményeket népszerűsítenek.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely),

Az iskolaigazgatókat fenyegeti a háromszéki prefektus
Perrel fenyegeti a sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatókat a prefektus, ha felszerelik a tanintézetekre a kétnyelvű feliratokat.
Az újabb, magyar feliratok elleni támadást Rodica Pârvan szociáldemokrata párti városi tanácstag panaszlevele indította el.
A Constantin Brâncuşi Szakközépiskola igazgatója írásban fordult a prefektúrához és a polgármesteri hivatalhoz, nehezményezve, hogy az önkormányzat minden, az alárendeltségébe tartozó tanintézményre új, kétnyelvű táblákat szereltet. Marius Popica Kovászna megyei prefektus válaszlevelében leszögezte, az új táblákról hiányzik a Románia felirat, az ország címere és a román nemzeti színek, felszólította az iskolaigazgatókat, ne tegyék ki a táblákat, így elkerülhetik a későbbi pereket.
Sztakics Éva alpolgármester híradónknak elmondta: az új táblákat az önkormányzat rendelte, ezekről egyetlen kormányhatározat rendelkezik, és abban az áll, hogy kötelező módon az iskola nevét vagy számát, és esetleg a logóját kell feltüntetni, semmi egyebet.
Az új táblákon is ennyi áll, elől a román, utána a magyar felirat. Melléje terveznek egy ovális táblát a város nevével és a kormány által is jóváhagyott címerével. „A napokban elkezdjük felszereltetni az új táblákat, a prefektusnak nem lehet kifogása ezek ellen, a törvény betartásával készültek, az építkezési engedélyeket is kiváltottunk. Az épületek a város vagy az egyházak tulajdonában vannak, az iskolaigazgatók csak ügykezelők, tehát annak sincs értelme, hogy őket fenyegetik perrel."- szögezte le az alpolgármester.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Őrsöket akarnak a romák lakta falvakba
A közbiztonság javítása és az etnikai feszültségek enyhítése érdekében a Kovászna megyei prefektúra csendőrőrsöket hozna létre a problémás háromszéki településeken.
Marius Popică kormánymegbízott hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a napokban Előpatak és Kézdiszentlélek elöljáróival egyeztetett a témában, akik arról tájékoztatták, a közbiztonság növelése érdekében hozott eddigi intézkedések nem bizonyultak hatékonynak, a községek lakói rendszeresen panaszkodnak a romák garázdálkodása miatt.
Emlékeztetett, a két településen az elmúlt napokban térfigyelő kamerákat is kihelyeztek, de a polgármesterek szerint még így sem tudják elejét venni a bűnözésnek, a csendháborításnak. „A helyi rendőrök folyamatosan járőröznek, ám arra a következtetésre jutottunk, hogy csak a csendőrökkel közösen tudnak fellépni hatékonyabban, ezért javasolni fogjuk a belügyminisztériumnak, hogy hozzanak létre kisebb csendőrőrsöket azokban a községekben és falvakban, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik” – mondta Marius Popică.
Rámutatott: a helyzetet súlyosbítja, hogy a prefektúrán már évek óta betöltetlen a romaügyekkel foglalkozó referensi állás, amelyre roma nemzetiségű személyt kellene alkalmazni. Popică elmondta, megváltoztatták a feltételeket: most már középfokú végzettséggel is betölthető a tisztség, és folyamatosan egyeztetnek a roma közösségek vezetőivel, hogy találjanak alkalmas jelöltet, aki közvetíteni tud a romák és a hatóságok között.
Kovács László, Előpatak polgármestere a Krónikának elmondta, a csendőrőrs létrehozása négy évvel ezelőtt is felmerült – azóta rendszeresen szóba kerül –, de alkalmazott- vagy pénzhiány miatt a tervet folyamatosan odázzák.
„Ha a belügyi tárca jóváhagyja a csendőrök alkalmazására vonatkozó javaslatot, mi pár hét alatt meg tudjuk teremteni a feltételeket az őrs berendezésére” – mondta Kovács László. Az elöljáró szerint a községháza közelében van egy épület, amit jelenleg raktárnak használnak, azt adnák át a csendőröknek.
Kovács elmondta, Előpatakon körülbelül 3500 roma él. „Az idősebbek Angliába járnak dolgozni – már rendszeres londoni buszjárat is indult a szomszédos Árapatakról –, a 12–20 év közötti fiatalok azonban rendszeresen garázdálkodnak a környéken. Éjszaka egymással verekednek, összetörik a kerítéseket, a közvilágítást is tönkreteszik” – magyarázta az elöljáró, aki szerint sokan panaszkodnak a terménylopások miatt is.
Mint ismeretes, az augusztus 10-én történt motoros tragédia és az azt követő lincselés miatt tizenkét térfigyelő kamerát szerelnek fel a már meglévő kettő mellé a kézdiszentléleki romasoron a bűncselekmények megelőzése érdekében. A baleset óta kiéleződött etnikai feszültségek ellensúlyozására megerősítették a településen a rendőri jelenlétet, és folyamatosan járőröznek a községben.
A sepsiszentgyörgyi Őrkő negyeddel szomszédos utcák lakói a múlt hónapban írtak panaszlevelet a hatóságoknak, kérve, hogy fékezzék meg a romák által elkövetett rendbontásokat. A beadványban arra panaszkodnak, hogy mindennaposak a lopások, ők pedig nem mernek szembeszállni az ittasan fenyegetőző romákkal.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is szabadon garázdálkodhatnak a kőröspataki cigánygyerekek
Szabadon garázdálkodhatnak tovább a kőröspataki cigánygyerekek. A rendőrségnek és a polgármesteri hivatalnak nem sikerült állami gondozásba adnia azt a hét kiskorú roma gyereket, akik a nyáron folyamatosan, szó szerint összelopták a környékről a mindennapi betevő falatot.
Amint jelentettük, Kőröspatakon, Árkoson és Kálnokon mindennaposak lettek a betörések a nyár folyamán. Egy falubeli cigány családból a felnőttek Magyarországra mentek, és itthon hagytak hét kiskorú gyereket, a legnagyobb tizennégy év körüli fiú. A minden megélhetési forrást nélkülöző „családnak” enni kellett, ezért rendszeresen megdézsmáltak minden elérhető eledelt. Olyan idős asszonyról is tudunk, akihez tízszer is visszatértek, kiürítették kamráját, hűtőszekrényét, elvittek mindent, ami ehető, de eltakarítottak minden maradékot a viszonylag nagyszámú hétvégi házból is.
A rendőrség többször elkapta őket, de nem járhat el ellenük, mert nem töltötték be a 18. életévüket. Kisgyörgy Sándor polgármester kezdeményezte, hogy adják őket állami gondozásba. Miután gyorsított eljárással végigcsinálták a szociális ankétot, jelentkeztek a gyerekek nagyszülei, és „felelősséget vállaltak” értük.
– Milyen felelősséget? Igaz, hogy van valamennyi nyugdíjuk, de abból nem lehet hét gyereket eltartani. A polgármester csak bohócnak van odatéve, mindenki látja, hogy így tovább fog tartani a fosztogatás, de semmit nem lehet tenni, a törvény őket védi. A rendőrség, a polgármester nem tud csinálni semmit, arra jók, hogy majd legyen, akit szidni, hogy nem tudták megoldani a problémát – dühöng Kisgyörgy.
A település vezetője attól is tart, hogy ez precedenst teremt a faluban, ahol még 800 roma él, sokan hasonló helyzetben. A prefektúrán, elvben, létezik egy részleg, amelynek a romák integrációjával kellene foglalkoznia, de nem működik: évek óta nem találnak munkatársat az iroda vezetésére. Marius Popică kormánymegbízott szerint a korábbi tanácsadói állást referenssé alakították éppen azért, mert az előbbi egyetemi végzettséget feltételezett volna, de így sem kerül senki, aki elfoglalja az egyébként jól megfizetett pozíciót.
A prefektus szerint ez a legnagyobb akadálya annak, hogy komoly romaintegrációs programot dolgozzanak ki. Szerencsés lenne ugyanis, hogy a cigányok problémáival foglalkozó szakember maga is roma származású legyen.
– A legnagyobb baj az, hogy nem találjuk azt a személyt, aki teljesíti a követelményrendszert, ez most már csak középiskolai végzettséget jelentene, és a roma lakosság elfogadja őt – mondja Marius Popică.
Addig is „erőből” próbálnak úrrá lenni a helyzeten, ott, ahol már pattanásig feszült a húr. A prefektus csendőrőrsöket hozna létre, első körben Kézdiszentléleken és Előpatakon. A probléma „csak” annyi, hogy ehhez létszámbővítésre lenne szükség, mert – meglátása szerint – a jelenlegi állomány nem tudná ellátni ezt a feladatot, ezt elérni pedig „igen bonyolult és összetett kihívás”.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Antal Árpád december 22-ét javasolja nemzeti ünnepnek
Románia nemzeti ünnepét egy olyan történelmi eseményre emlékező dátumra kell kitűzni, melyet a románok és a magyarok egyaránt elfogadhatónak tartanak – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
„December elseje helyett inkább az 1989-es forradalomhoz köthető időpontot kellene választani – például december 16. vagy december 22. alkalmasabb lenne –, hiszen pozitív élményre emlékeztetne, ezzel szerintem az ország minden lakosa egyetértene” – jegyezte meg a polgármester.
Antal felhívta a figyelmet, hogy négy év múlva lesz a százéves évfordulója annak, hogy Erdélyt Romániához csatolták, ám az itt élő másfél millió magyar nem nyert a december elsejei egyesülésből. „Ha négy év múlva valaki megkérdezi, hogy az itt élő magyarok négy nemzedéke – mi, a gyerekeink, a szüleink és a nagyszüleink – mit nyertünk ebből, nehéz lesz pozitív választ adni. De így van ezzel az erdélyi románok jelentős része is” – fogalmazott az elöljáró, aki szerint 1918 óta a román országvezetés sokkal több problémát generált, mint amennyit megoldott.
A sepsiszentgyörgyi elöljáró ugyanakkor arra is kitért, csalódott az új Kovászna megyei prefektusban, Marius Popică ugyanis „különböző magyarellenes beadványokra, hivatásos feljelentők félrevezető jelzései alapján küld hivatalos felszólításokat anélkül, hogy ellenőrizné az információkat”.
„Kézdivásárhelyen az önkormányzat üléstermében nem volt székely zászló, aminek az eltávolítására szólított fel, az iskolák kétnyelű névtábláinak a formáját pedig törvény szabályozza, ezért nem kellett volna perrel fenyegetni az iskolaigazgatókat” – sorolta a példákat a polgármester.
Krónika (Kolozsvár)

Saját csapdájába esett a prefektus (December 1.-törvény)
„Kiábrándított Antal Árpád polgármester az 1918. december 1-jére vonatkozó törvényre való reagálásával” – írja tegnap délután a sajtónak küldött üzenetében Marius Popica Kovászna megyei prefektus. A kormánymegbízott érveket sorakoztat fel amellett, mit biztosít a román állam polgárainak, és ezekért cserébe „csupán egy kis tiszteletet” vár el. „A prefektus saját csapdájába esett” – kommentálta a Háromszék megkeresésére Antal Árpád a prefektusi üzenetet. Szerinte Popica érvelése éppen neki ad igazat, ugyanis Antal Árpád korábban azt javasolta: Románia nemzeti ünnepe december 22-e legyen.
1918. december 1-je nem akármilyen nap, a román állam napja, azé az államé, amely biztosítja számunkra a békét és a csendet, a helyes nevelést, hogy mindenki saját anyanyelvén tanulhasson, az az állam, amely gyerekeinknek minden feltételt megad a neveléshez és a tanuláshoz, biztosítja minden kisebbség számára hagyományai és szokásai őrzését – sorolja a polgármesternek címzett üzenetében Marius Popica prefektus. Hozzáteszi: az, hogy Antal Árpád jelöltethette magát, és megválasztották polgármesternek, ugyancsak annak a román államnak köszönhető, amely biztosította a szabad és demokratikus választásokat, de még az is a román állam érdeme, hogy civilizált szóváltást folytathatnak a szabad sajtón keresztül. Miként az is, hogy egyre több pénzt kaphat fejlesztésre a város Bukarestből és az Európai Uniótól – sorolja tovább a prefektus, majd felteszi a kérdést: „Egyre többet kérünk és várunk el az államtól, és valóban, mindig lenne helye a még többnek, de mit adunk mi cserébe? Mint egy anya, aki csupán egy kis tiszteletet vár el gyermekeitől cserébe azért, amit értük tesz, úgy az állam is csak annyit vár el, hogy tiszteljük, tiszteljük törvényeit, szimbólumait, hagyományait és »születésnapját«, amely 1918. december 1-je. Ez tényleg olyan sok lenne?”
Megkeresésünkre Antal Árpád polgármester fontosnak tartotta megjegyezni: értékeli a prefektus civilizált hangnemét, ami azt jelzi, az eddigi román kormánymegbízottak közül Marius Popicával a legkorrektebb a kapcsolata. Ami a román állammal szembeni számon kért tiszteletet illeti, Antal Árpád úgy véli: az, hogy betartja a törvényeket, fizeti az adót, igenis az állammal szembeni tiszteletet jelenti. „De hogy azért kellene tisztelni december 1-jét, mert akkor alakult meg az a román állam, amely biztosítja a jólétet, a társadalmi csendet, a szabad választásokat, a szabad sajtót és mindazt, amit még felsorol a prefektus, nos, ezekkel saját csapdájába esett, ezeket ugyanis nem 1918. december 1-je szavatolja, hanem 1989. december 22-e, és én éppen azt kértem, hogy az 1989-es rendszerváltás napja legyen Románia nemzeti ünnepe, melyet, mellékesen, magyar ember, Tőkés László robbantott ki” – ecsetelte. Sepsiszentgyörgy polgármesterének érvelése szerint az 1989 előtti időszak az erdélyi magyarság számára az elnyomást, az asszimilációs törekvéseket jelentette, ha pozitívan akarunk viszonyulni az államhoz, csak az 1989 utáni időszak jöhet számításba. „Bár az sem felhőtlenül – gondolok az 1990-es fekete márciusra, vagy arra, hogy huszonöt év után sincs államilag finanszírozott magyar egyetem Romániában, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a törvény ellenében sincs magyar kar, és a példákat sorolhatnám még sokáig. A prefektus érvei csak azt erősítik, hogy Románia nemzeti ünnepének december 22-ének kellene lennie, azt mi is magunkénak éreznénk, míg december 1-jéről a magyarságnak csak a be nem tartott ígéretek jutnak az eszébe. Az erdélyi magyarság szempontjából az 1918. december 1-jén született román állam több problémát okozott, mint amennyit megoldott” – összegzett Antal Árpád.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Édesek és mostohák
Marius Popica prefektus levelét megírta. Sóhajtozik, szomorkodik, talán még könnyeket is ejtett, amiért Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, no meg mi, magyarok nem szeretjük, tiszteljük eléggé a román államot, mely édesanyaként viseli gondunkat.
Sorolja, mi mindenért kellene hálásnak lennünk: a csendért, békéért, az anyanyelvi oktatásért, hogy minden feltételt megteremt (sic!) gyermekeink nevelésére, szabad és demokratikus választásokat biztosít, mi több, még a szabad sajtó létezését is neki köszönhetjük, hogy a Bukarestből vagy Brüsszelből csurrantott-cseppentett pénzekről ne is beszéljünk. Hát csend és béke aligha honol kies hazánkban, egymást marják a drága állam jeles képviselői, botrány botrányt ér, és lassan kiderül: tolvajok, gazemberek irányították, formálták életünket az elmúlt huszonöt esztendőben (is). A szeretetünket elváró állam megtestesítői éppen csak bizalomra nem adnak okot. És bizony híjával vagyon az anyanyelvi oktatás is, jogunk ugyan lenne rá, lehetőségünk azonban már nem mindig, mindenhol: szórványban iskolák szűnnek meg, az önálló állami magyar egyetem továbbra sincs sehol, az orvosképzés pedig törvények, ígéretek ellenére is  akadozik. Gyermekeink nevelésének államra eső része – az iskolarendszer – ugyancsak gyatrán működik, felelőtlen reform­összevisszaság sodorta a jelenlegi helyzetbe, mikor inkább butít, mint okít a skóla, tudatlan, életre, szakmára felkészületlen ifjak serege hagyja el padjait. Szabad és demokratikus választásokról is jobb, ha csak csínján beszélünk, a manipuláció, a szavazatvásárlás, befolyásolás mindmáig jellemző, a parlament összetétele például jól mutatja az eredményt. A legszebb mégis a pénzek kiutalására vonatkozó passzus: az állam kegyesen ad nekünk – mondja prefektusunk, holott az állam visszaosztja, többnyire igazságtalanul, mindazt, amit adó formájában behajt tőlünk. És az állam, mely elvárja tiszteletünket, nem hajlandó tudomásul venni, hogy képesek vagyunk magunk dönteni saját dolgainkról. Ha maradunk a prefektus anya-gyermek kapcsolatra utaló hasonlatánál: olyan, mint zsarnok szülő, időnként pofonokat is osztogat, még az autonóm lét iránti vágyat sem tűri, árulásnak tekinti. Egy édesanya gyermeke javát akarja minden körülmények között, bármilyen önfeláldozás árán, a mostohát többnyire nem a szeretet vezérli, hanem uralkodni akar a rábízott ifjú fölött, minden lépését, cselekedetét befolyásolni. A román állam inkább ez utóbbira hasonlít. Válaszunk pedig a mostoha zsarnokoskodása alatt nyögő gyermek felelete. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kovászna megye prefektusának nincs kifogása a sepsiszentgyörgyi megmozdulás ellen
A román hatóságok tiszteletben tartják a szólásszabadságot, így a Magyar Polgári Párt is szabadon demonstrálhat „a törvény és jóérzés" keretei között – mondta Marius Popica, Kovászna megye prefektusa. Az MPP az 1918-as román ígéretek betartásáért, a magyarság jogainak alkotmányos elismeréséért hirdetett utcai megmozdulást Sepsiszentgyörgyön a román nemzeti ünnep előtti hétvégére. „Egy demokratikus államban bárkinek, aki elégedetlen valamivel, joga van elmondani panaszát. Ha tüntetni akarnak, megtehetik, ha a törvényekkel elégedetlenek, más módszereket is alkalmazhatnak: lobbizhatnak a parlamentben" – jelentette ki a prefektus.
Popica megjegyezte: senki nem állíthatja, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, szerinte ezt támasztja alá az is, hogy egy német etnikumú államfőt választottak Románia élére. A szombati megmozdulással az MPP azt szorgalmazza, hogy iktassák be a román alkotmányba a mai Romániát megteremtő 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot, amely autonómiát ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek.
Biró Zsolt, az MPP elnöke korábban jelezte: nem lesznek politikai szónoklatok a szombatra meghirdetett sepsiszentgyörgyi tömegrendezvényen, a megmozdulásra hívó plakátokra, szórólapokra sem tették fel az MPP jeleit, hogy politikai szimpátiáktól függetlenül mindenki azonosulhasson a rendezvény céljaival.
Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki elnöke a Háromszék című lap szerint azt mondta, az EMNP helyi vezetői és tagjai is támogatják a megmozdulást, ugyanakkor arra kérte a magyar fiatalokat, hogy december elsején, a román nemzeti ünnepen ne tüntessenek, ne provokáljanak, véleményüknek inkább szombaton adjanak hangot.
A megmozduláson rövid történelmi visszatekintés után egy, az MPP által megszövegezett petíciót készülnek elfogadni, amelyet átadnak majd a kormány Kovászna megyei megbízottjának. A románság december 1-jén, az Erdély Romániához csatolását megelőző 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulóján ünnepli a „Nagy Egyesülést", 1990 óta december elseje az ország nemzeti ünnepe.
MTI
Erdély.ma

Ónos esőben követelték az 1918-as ígéretek betartását
A hideg, valamint a sűrű ónos eső ellenére is megközelítőleg ezer fős tömeg részvételével zajlott a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett demonstráció szombaton Sepsiszentgyörgy központjában. Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelő petíciót a kormányhivatal épületében Marius Popica prefektus távolmaradása mellett iktatták.
A sepsiszentgyörgyi Szabadság térre szervezett esemény a magyar himnusz eléneklésével indult és zárult, a jelenlévőket mintegy száz rendfenntartó követte figyelemmel. Rendbontás, ellentüntetői zavargás nem történt. A tömegből többen „Kollektív jogokat!”, „Szabad Erdély, autonóm Székelyföld” feliratú, magyar, román és angol nyelvű táblákat, molinókat feszítettek ki és emeltek a magasba.
A téren egy emberek fölé magasodó emelvényről szólt a jelenlévőkhöz Kádár Gyula történész és Biró Zsolt, az MPP elnöke.
December 1. eredménye: a jogfosztottság
Kádár Gyula rövid történelmi áttekintésében elmagyarázta, nem csupán Erdély Romániához való csatolását, hanem a régió autonómiájának jogát is belefoglalták az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba. Hozzátette, azóta sem tartották be a kormányok ígéretüket, erőszakos asszimilációra kényszerítve az erdélyi magyarságot. Továbbra is mindkét nemzet érdeke a változtatás, a kiáltvány mindennek jogforrása lehetne. Ennek ugyanis egyik cikkelye kimondja a helyi, a kulturális és a területi autonómiához való jogot – hangsúlyozta.
A történész a december elsejei ünnepségre is kitért. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarságnak már elege van abból, hogy ezen a napon a románság megalázza őket. Tűrhetetlen, hogy december elsején ünneplés címén nacionalista, idegen alakulatok, zöld inges, vaskeresztes, gárdista felfogású csoportok lepik el a székelyföldi városokat.
Mindennek okát a Ceaușescu-rendszer „elrománosítási” elveiben látja, hiszen, mint magyarázta, amennyiben nem így lenne, találtak volna olyan ünnepet, amely mindkét nemzet számára megfelelő lenne. Kifejtette, nem a Romániához való csatolás miatt jelent problémát az ünnep dátuma, hanem azért, mert későbbi eredménye a jogfosztottság lett. A történész éppen ezért olyan napot javasol ezen ünnep megtartására, amely építi, és nem pedig rombolja az együttélés szellemét. Rámutatott, nem lett volna nehéz ezt eddig sem megtalálni, hiszen a két nép sokáig békességben élt. Hozzátette, december elseje csak akkor elfogadható, ha a román állam betartja a kiáltványba foglaltakat, és nem a beolvasztásra törekszik.
Székelyföldre hívják Johannist
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke elárulta, hogy az MPP polgármestereivel, illetve önkormányzati képviselőivel jelképes ülést tartottak a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében szombat délelőtt, ahol elfogadták a petíciót. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere által küldött táviratra utalva Bíró rámutatott, az erdélyi magyarság nincs egyedül kéréseivel, hiszen a diplomata kitért arra: Romániának demokráciára, jogállamiságra és békés együttélésre van szüksége.
Az MPP elnöke ezt követően felolvasta a petíciót román és magyar nyelven. Klaus Johannisnak, Románia újonnan megválasztott államelnökének is nyílt levelet fogalmaztak meg – ezt ismertetve Biró Zsolt elmondta, a székely nép nem akar többet, mint amit az Európai Unióban a német közösségek: autonómiát, békét, nyugalmat és jólétet. A levélben ugyanakkor arra is kérik az államelnököt, hogy fontolja meg az MPP alkotmánymódosító javaslatait, valamint felkérték, látogasson el Székelyföldre, ezzel is segítve a különböző etnikai csoportok együttélését. Gondolatait Biró a jelenlevőkhöz fordulva egy felkéréssel zárta: „találkozzunk március 10-én, a marosvásárhelyi tüntetésen”.
A történelmi egyházak részéről Bazsó Dombi Attila görög katolikus pap, illetve Barabás Béla református lelkipásztor mondtak áldást, majd az MPP elnöke a Kovászna megyei kormányhivatal regisztrációs irodájába vitte és iktatta a petíciót – amelyet Marius Popica hiányában a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselője vett át.
Helyszíni tudósításunkat ITT olvashatja. A Magyar Polgári Párt petíciója, illetve a Klaus Johannisnak címzett levél:
Románia Kormánya, Victor Ponta miniszterelnök figyelmébe!
A Magyar Polgári Párt nevében azon meggyőződésünknek adunk hangot, hogy Románia, mint nemzetállam csakis az együttélő nemzeti közösségek teljes és tényleges jogegyenlőségének biztosítása révén töltheti be hivatását, válhat ténylegesen demokratikus állammá. Ennek érdekében kérjük az 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéretek alaptörvényben történő rögzítését. Öt pontba összefoglalva fogalmazzuk meg alkotmánymódosító javaslatunkat a következők szerint:
1. Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együttélő őshonos nemzeti közösségeknek.
2. A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak.
3. Az 1918. december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló  nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja.
4. Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel(A modern román állam létrejöttekor már itt éltek).
5. A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint,  Románia területi sérthetetlenségének  tiszteletben tartásával.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, bízunk benne, hogy méltányolja közösségünk legmesszemenőbben demokratikus és jogkövető magatartását, amivel 96 esztendeje, illetve az 1989-es demokratikus fordulatot követő negyed évszázad alatt, mindig is a jog és a demokrácia eszközével, a nemzetközi jogi szabályozásokra és példákra, illetve említett öt pontban a román közösség ígéreteire hivatkozva kértük és kérjük természetes jogainkat.
Egy demokráciában a közösség jogait betartják, kéréseit meghallgatják, így kell ennek lenni Romániában is!
Klaus Werner Johannis úrnak, Románia megválasztott elnökének
Tisztelt Elnök úr!
Székelyföldről fordulunk Önhöz, onnan, ahol a választópolgárok 8O százaléka arra szavazott, hogy Ön Románia elnöke legyen. Székelyföldnek nagyon elege lett abból a nemzeti megalázásból és posztkommunista gazdasági kizsákmányolásból, amelyben-Romániában részesül 1918 illetve 1990 óta.
Azért szavaztak Önre, mert abban bíznak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígéretet, abban bíznak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is.
Noha mindenki elismeri, hogy a székelység különösen szorgalmas, dolgos és gondos nép, Székelyföld mégis Románia legszegényebb vidéke. Azért van ez így, mert a bukaresti politika hosszú idő óta gazdaságilag tudatosan elszigeteli, kizsákmányolja Székelyföldet es annak elsorvasztására törekszik.  
Nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak, egyházaink 25 esztendő alatt a posztkommunista román politikától harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőluk, amit meg nagy nehezen közösségeink mégis visszakaptak, azt napjainkban ismét el akarják lopni tőlük.
Székelyföld lakói azt kérik Öntől, azt várják Öntől, hogy vessen véget a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének Romániában. Mi, Székelyföld népe, a becslettel végzett munka, a tisztesség es a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni.
Székelyföld számára nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint ami az Európai Unióban, Dél Tirolban megadatott az ott élő német ajkú közösségnek: autonómiát, ami etnikai békét, nyugalmat és jólétet teremtett az olasz állam és az ott élő német ajkú közösség számára egyaránt. Ugyanezt akarjuk Romániának és Székelyföldnek.
Kérjük az Elnök urat, hogy Románia alkotmányának tervezett módosításnak keretében vegyék figyelembe módosító javaslatainkat.
Kérjük az Elnök urat, tisztelje meg látogatásával Székelyföldet és erősítse meg a reményt: románok, magyarok, németek, és minden nemzeti közösség tagjai közösen építhetünk egy igazabb Romániát.
Székelyhon.ro

Román sajtó: nem vettek részt a magyar politikusok a nemzeti ünnepen
Vizsgálatot rendelt el Kovászna megye prefektusa, amiért Kézdivásárhelyen „gyászoltak” a helyiek a román nemzeti ünnepen. A román sajtó kifogásolja, hogy a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetők „bojkottálták” a december elsejei hivatalos rendezvényeket.
Mint beszámoltunk róla, vasárnap piros-fehér-zöld szalaggal díszített gyászlobogók között kellett felvonulniuk az ünneplő románoknak a hivatalos nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A fekete zászlókat a céhes város néhány főtéri épületének homlokzatára tűzték ki.
Marius Popica háromszéki prefektus a Gândulnak elmondta, ki fogja vizsgáltatni a Kézdivásárhelyen történteket. Megjegyezte azonban: nem biztos, hogy szankciókat is kiszabhat ebben az ügyben, mert a nemzeti szimbólumok megsértését büntető törvény időközben módosult. Hozzátette azt is, hogy a gyászlobogókat néhány „forrófejű szélsőséges” tűzhette ki, és ez a magatartás szerinte nem jellemző a magyarságra.
A Gândul cikke mindenesetre kifogásolja, hogy Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában alig lehetett román zászlót látni a nemzeti ünnepen. Emellett a két megyeszékhelyen tartott hivatalos rendezvényen nem jelent meg egyik város RMDSZ-es polgármestere sem, illetve hiányzott a két megyei tanácselnök, Borboly Csaba és Tamás Sándor is.
maszol/gandul.info

Megbüntetik a gyászlobogós kézdivásárhelyieket
Alaposan áttanulmányozzák a törvényeket, hogy olyan cikkelyt találjanak, amely alapján felelősségre vonhatják a céhes város azon lakóit, akik gyászlobogókat tűztek ki házaikra a román nemzet ünnepén – jelentette ki Marius Popica.
Kovászna megye prefektusa elmondta: kivizsgáló bizottságot alakítottak és ankétot indítottak az „elkövetők” – a magánházak tulajdonosainak és a gyászlobogók kitűzőinek – azonosítására. A jóérzés határait lépték túl azok a kézdivásárhelyiek, akik gyászlobogókat tűztek ki – közölte. Leszögezte, hogy „keresik azt a törvényt, mely alapján felelősségre vonhatók”.
A kormánybiztos szerint a megyében szép és békés ünnepségek zajlottak december 1-jén, kivételt Kézdivásárhely képez, amelynek egyes lakói szélsőséges gesztusaikkal elkeserítették őt. Meggyőződése, hogy ez az elszigetelt jelenség nem a magyar közösség véleményét képviseli.
Marius Popica sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy amennyiben a sepsiszentgyörgyi ünnepségen felvonuló és magyarellenes szövegeket skandáló Noua Dreapta (Új Jobboldal) szélsőségesen nacionalista szervezet ellen valaki feljelentést tesz, és bizonyítékokat is felsorakoztat, úgy ellenük is kivizsgálás indul. A prefektus azonban – mint mondta – a rigmusokat nem hallotta, és szerinte az ünnepség helyszínén a szervezet tagjai civilizáltan viselkedtek. A Kovászna megyei önkormányzatoknak hivatalosan is megköszönte, hogy hozzájárultak anyagilag a december elsejei ünnepség megszervezéséhez, és reményét fejezte ki, hogy jövőre Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kovászna Megye Tanácsának elnöke jelen lesz a koszorúzásokon is.
A két önkormányzat egyenként 20-20 ezer lejjel támogatta a román nemzeti ünnep rendezvényeit.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Videobizonyítékot kapott Popică a magyarellenességről
Egy sepsiszentgyörgyi újságíró eljutatta Kovászna megye prefektusához azt az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőséges ifjúsági szervezet december elsejei felvonulásáról készített videofelvételt, mellyel azt kívánja bebizonyítani, hogy az alakulat képviselői magyarellenes rigmusokat skandáltak a megyeszékhelyi ünnepségen.
Merthogy Marius Popică kormánymegbízott kedden azt nyilatkozta, az Új Jobboldal képviselői civilizáltan viselkedtek az ünnepség helyszínén, és nem tud arról, hogy felvonulásukon hungarofób rigmusok hangzottak volna el.
Erdély András újságíró levelet is mellékelt a felvételhez, melyben pontosan megjelöli, mikor hangzik el a „Kifelé a magyarokat az országból!” rigmus. Hozzáteszi, azért éppen erre a szlogenre hívja fel a figyelmet, mert azt tapasztalta, hogy „Székelyföld nem létezik!”, „A román nyelv az egyeduralkodó!” jelszavak „már megszokottá váltak”.
Az újságíró reméli, hogy a felvétel alapján könnyű lesz azonosítani a felelősöket, akik az alaptörvény értelmében a rendezvény szervezői, tehát ez esetben éppen a prefektúra intézménye. Erdély András továbbá megjelölte azokat a jogszabályokat is, melyek alapján el lehet járni. Rámutatott: az alkotmány közösség elleni uszításra vonatkozó cikkelyei, valamint a büntető törvénykönyv diszkrimináció vagy gyűlöletre való uszítás esetén 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot ír elő.
„Biztos vagyok benne, hogy az alkotmány és a törvények szavatolójaként a prefektúra meghozza a szükséges intézkedéseket, és ezeket a közvélemény tudomására hozza” – zárja levelét Erdély András. Az újságíró elmondta, nem ért egyet a kettős mércével, ezért egyformán kellene eljárnia a prefektúrának a kézdivásárhelyi gyászlobogót kitűzők és a szélsőséges románok ellen.
Szerdán egyébként Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke közleményében szégyenletesnek nevezte az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi akcióját, és leszögezte, „visszautasítja a szélsőséget és az ultranacionalizmust”, és bocsánatot kér a magyaroktól, amiért durvaságokat kellett végighallgatniuk.
Guruianu ugyanakkor elítélte a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati tüntetését, a kézdivásárhelyi gyászlobogók kitűzését, és sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ-es elöljárók nem vettek részt a román nemzeti ünnep alkalmával szervezett rendezvényeken.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Erőre van szükség
Most, hogy alábbhagyott picit a román elnökválasztás eredménye körüli lelkendezés, s a dolgok nagyjából visszatértek Romániához mérten normális kerékvágásukba, nézzük meg higgadtabban, milyen helyzetbe kerültünk. A szavazás másnapján-harmadnapján sokan voltak azon magyarok, akik elítélő szavakkal illették a székelyföldi és erdélyi magyarság relatív távolmaradását az urnáktól. Én most azt mondom, nem volt igazuk: nem baj az, hogy a magyarság nem mutatott épp akkora érdeklődést a szavazás iránt, mint a románok, ismételten jelét adva egy politikai törésvonalnak.
A magyarság tekintélyes része azért elment szavazni, s elsöprő hányaduk Klaus Johannisra voksolt. Egy fecske azonban nem csinál nyarat, s egyetlen elnökválasztás nem fogja átformálni azt a Romániát, amelyben a magyar nemzeti közösség egyre kevésbé érzi otthon magát, s egyre alacsonyabb mértékben tudnak a magyarok hű, vagy ha úgy tetszik, lojális állampolgárai lenni az országnak.
Mert mi történt az ominózus elnökválasztás óta eltelt alig három hétben az úgynevezett magyar ügyekben? Soroljuk, a teljesség igénye nélkül: újraállamosították a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumot, elvették az épületet a református egyháztól, s jogerősen elítélték a restitúciós bizottság tagjait, akik annak idején odaítélték az épületet az egyháznak. Markó Attila képviselő, a bizottság tagja ráadásul most parlamenti mentelmi jogát is elvesztette egy másik restitúciós ügyben, amelyhez bevallása szerint tulajdonképpen köze sem volt, s akármikor rács mögé kerülhet. Vasile Liviu Oprea Maros megyei prefektus a visszaszolgáltatott, több mint kilencezer hektárnyi egykori Bánffy-erdőről szóló bírósági ítéletet szeretné mondvacsinált okokra hivatkozva megsemmisíttetni, perújrafelvételi kérelmében gyakorlatilag a kollektív bűnösség érvrendszerének felhasználásával a magyarságot, mint „a grófok leszármazottjait” kockázati tényezőnek nevezi a szászrégeni, amúgy színromán bíróság pártatlanságát illetően. A perújrafelvételhez szükséges tizenötezer lejes illetéket egyébként mindannyiunk adólejeiből a Közigazgatási- és Belügyminisztérium fedezi, amely ezek szerint egyetért a prefektus által felhozott szempontokkal, a magyarságot veszélyforrásként fogadja el, de a tőlük is beszedett adót ellenük felhasználja. Oprea Kovászna megyei kollégája, Marius Popică nem látott semmilyen magyarellenes megnyilvánulást az Új Jobboldal szélsőséges szervezet december 1-jei háromszéki felvonulása alkalmából, ahol pedig dokumentáltan elhangzottak a szokásos magyarellenes rigmusok. A szenátusban hallgatólagosan elfogadtak egy olyan törvényt, amelyet éppen Klaus Johannis liberális pártja nyújtott be, s amely gyakorlatilag bűncselekménnyé nyilvánítaná a romántól eltérő nemzeti szimbólumok használatát. Ha ez a törvény életbe lép, azt kívánjuk majd, hogy tényleg reklámzászlónak minősüljön a székely lobogó, mint ahogy a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség által kiállított ominózus jegyzőkönyvben szerepelt.
Mintha az elnökválasztás óta még jobban megerősödött volna a román államapparátus magyarellenes igyekezete. A megválasztott elnök pedig nyilvánosan a nemzetiségi kérdésben semmilyen állást nem foglal azon kívül, hogy váltig hangoztatja, ő „német etnikumú románnak” tartja magát.
Amikor az RMDSZ felső vezető testülete, a Szövetségi Állandó Tanács az elnökválasztást követően úgy döntött, hogy kilép a kormánykoalícióból, Kelemen Hunor elnök azt mondta: megértették választóik üzenetét, s felfogták, hogy a kormányzás nem prioritás, az elkövetkezendő időben a közösségépítésre fognak nagyobb hangsúlyt helyezni. Ez a kijelentés a legnagyobb romániai magyar politikai szervezeten belüli, sokak által remélt paradigmaváltást készítheti elő: nem az a fontos, hogy Bukarestből könyöradományokat járjunk ki, pár száz méteres aszfaltcsíkokra kolduljunk össze pénzeket, beszállva egy erkölcstelen politikai cserekereskedelembe. Arra van szükség, hogy az erdélyi magyarságot a bukaresti hatalom magyarellenes érdekeivel nyíltan szembefordulva, belülről erősítsük, elkerülve a „magyar származású románság” felé vezető asszimilációt, megállítva vagy legalább lassítva a történelem beolvasztó kerekét. Mert mi magyar nemzetiségű, magyar tudatú, sok esetben magyar állampolgárságú polgárai akarunk lenni Romániának, megmaradva nagyszámú, kultúráját megélő, önerőből gyarapodó, független közösségként. S ha nem megy ez szép szóval, menni fog erővel. De ahhoz erőre van szükség.
Rédai Attila
Székelyhon.ro

A rendőrség vizsgálja az Új Jobboldalt
A rendőrségre továbbította a Kovászna megyei prefektus az Új Jobboldal (Noua Dreapta) kivizsgálását sürgető petíciót. Marius Popica prefektus válaszolt Erdély András újságíró beadványára, és közölte, hogy panaszát továbbította a rendőrségre.
Mint arról beszámoltunk, a prefektúra bizottságot hoz létre, hogy kivizsgálja a Kézdivásárhely főterén a román nemzeti ünnepen gyászlobogókat kitűzőket, és hogy megtalálják a jogszabályt, ami alapján felelősségre lehet vonni őket.
A kormánybiztos a múlt hét elején tartott erről sajtótájékoztatót, és újságírói kérdésre, hogy nem kellene a méltányosság jegyében a Sepsiszentgyörgyön magyarellenes jelszavakat skandálók ügyében is eljárni, azt válaszolta, hogy nem hallotta, amikor a szélsőséges magyarellenes szervezet azt kiabálta, hogy „Kifelé a magyarokkal az országból”.
Válaszként Erdély András egy videofelvételt juttatott el a prefektushoz, bizonyítva, hogy a magyarellenes szlogenek elhangzottak a felvonulás során. A beadványában a kormánybiztos figyelmébe ajánlotta az Alkotmány és a Büntető Törvénykönyv vonatkozó cikkelyeit, melyek alapján felelősségre lehet vonni az uszítókat és a szervezőket, ebben az esetben a prefektúrát.
Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője elmondta, amint megérkezik a prefektus által továbbított beadvány, azonnal nyomozást indítanak az ügyben. Amint arról beszámoltunk, Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke és önkormányzati képviselője is feljelentette a rendőrségen az Új Jobboldalt és a kézdivásárhelyi gyászlobogósokat.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro