„Frunda Györgynek van a legkevesebb joga arra, hogy bírálja az igazságügy területén tapasztalható hiányosságokat, hiszen ezelőtt két évvel felajánlottam neki, hogy vállalja el az igazságügyi miniszteri tisztséget” – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök válaszként arra, hogy az RMDSZ szenátora kifejtette: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozó törvény csak kis része az igazságügyi reformnak. Frunda megerősítette a kormányfő kijelentését. „Nagyon jó viszonyban vagyok Tariceanuval, aki a kormányalakítás előtt valóban meghívott egy vacsorára, és felajánlotta, hogy legyek igazságügyi miniszter. Különböző szubjektív és objektív okok miatt azonban nem fogadhattam el az ajánlatot” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora. /Farcádi Botond: Frunda igazságügyi miniszter lehetett volna. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Nagyenyeden a magyar közösség 1995-ben ünnepelte először nyilvánosan március 15-ét. Akkor egy maréknyi csapat, a félelmet jól palástolva vállalta a kokárdát és kivonult a városközpontba. Most pedig a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében Cosmin Covaciu prefektus, Mihai H. Josan polgármester és jó néhány helyi tanácsos jelenlétében ünnepelte a város március 15-ét, mint Nagyenyed hivatalos eseményét. Ez év a harmadik alkalom, amikor az iskola és RMDSZ közösen rendezi az ünnepet. Az ünnepi beszédet dr. Csávossy György tartotta. Beszédének román nyelvű fordítását a hivatalos meghívottak kézhez kapták. Magyarul köszönve az egybegyűlteknek, Tariceanu miniszterelnök üzenetét Cosmin Covaciu prefektus olvasta fel. A Kollégiumból az ünneplők a várudvarra vonultak át, ahol megkoszorúzták Széchenyi István emléktábláját. /Takács Ildikó: Egymás és a másság elfogadása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Markó Béla szövetségi elnök szerint hibázott Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepséget szervező városi RMDSZ-szervezet azzal, hogy a postaréti megemlékezésen nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üzenetét. Borbély László ügyvezető alelnök, a marosvásárhelyi ünnepség résztvevője, elmondta: várták a nagykövetség képviselőjét, aki felolvasta volna a Gyurcsány-üzenetet. „Ellenben senki sem jött… Remélem, Gyurcsány úr nem haragszik meg ezért” – mondta Borbély. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus elmondta: azért olvasta fel kizárólag Tariceanu levelét, mert nem szerette volna, ha – a korábbi évekhez hasonlóan – kifütyülik Gyurcsány üzenetét. /Kulcsár Andrea: „Gyurcsány levelének helye lett volna”. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Olosz Gergelyt nevezte ki a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöki tisztségébe. Olosz Gergely /sz. Sepsiszentgyörgy, 1976. szept. 30./ korábban az Országos Urán Társaság elnök-vezérigazgatója volt. Közgazdasági oklevelet szerzett 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán, majd jogi szakokleveles közgazdászdiplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. /RMDSZ-tisztségviselő felügyeli a gázszabályozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Az államelnöki hivatal engedélyezte Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elleni ügyészségi eljárást. Az illetékes ügyészek az RMDSZ politikusának felelősségét vizsgálják egy tavaly novemberben, jelentős román állami cégek privatizációja kapcsán kirobbant „kémügyben”. Az RMDSZ továbbra is kiáll minisztere mellett, így sem miniszteri posztjáról nem tervezi visszahívni őt, sem az európai parlamenti választások jelöltlistáját nem kívánja módosítani. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök zsarolásszagúnak érzi az elnöki hivatal kétértelmű állásfoglalását, és azt feltételezi, hogy Basescu már korábban ismerte a döntést, de ezt éppen azon a héten hozta nyilvánosságra, amikor jelentős politikai döntések várhatók a belpolitikai válság megoldása érdekében. A törvények szerint egy hivatalban lévő miniszterrel szemben csak akkor kezdődhet büntetőjogi vizsgálat, ha azt előzetesen az államelnöki hivatal engedélyezi a hivatal keretében működő különleges vizsgálóbizottság jelentése alapján. Ehhez a testülethez fordult december 6-án Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Három és fél hónap után érkezett meg az elnöki hivatal válasza: zöld utat adott az ügyészi vizsgálatnak. Az elnöki bizottság nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy léteznek-e megalapozott gyanújelek Nagy Zsolt feltételezett bűnösségével kapcsolatban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy minisztert hónapokon keresztül a gyanú árnyéka övezzen, majd az ellene megfogalmazott vádakat közvetve vagy közvetlenül politikai célokra használják a kormány, egyes miniszterek vagy egyes pártok ellen. /B. T. : Engedélyezték a Nagy Zsolt elleni ügyészségi eljárást. Az informatikai minisztert egyelőre nem függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Eredménytelenül végződött március 20-án a pártok és az államfő között lezajlott konzultáció. A felek egy dologban egyetértenek, hogy válsághelyzet uralkodik a belpolitikában. A Nagy-Románia Párt vezetői bojkottálták Basescu elnök kezdeményezését. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem vett részt a találkozón. A liberálisok és az államfő közötti feszültségek nem oldódtak. A szociáldemokraták is elégedetlenül távoztak a találkozóról, Mircea Geoana, a PSD elnöke hangsúlyozta: az államfő semmilyen megoldással nem állt elő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vagy sikerül a pártoknak egy olyan koalíciót kialakítani, amely parlamenti többséget tudhat a háta mögött, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Calin Popescu Tariceanu kijelentette: azok a kormánytagok, akik nem szolidárisak a kabinet döntéseivel, nincs mit keressenek a csapatban. /B. T. : Kudarcos egyeztetések az államfőnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Alkotmányt sértett Traian Basescu – ez volt a következtetése az államfő cselekedetei kivizsgálására létesült parlamenti bizottságnak. Időközben az Alkotmánybíróság arról is döntött, nem törvényellenes a kivizsgáló bizottság. A képviselőház – az Alkotmánybíróság véleményének ismeretében – elfogadta március 21-én a referendum-törvény módosítását. Eszerint függetlenül attól, hogy az államfőt az első körben, vagy a másodikban választották, felfüggeszthető tisztségéből a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával. Basescu közben levelet küldött a pártoknak, amelyben kifejtette: Tariceanu miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, hogy kiderüljön: van-e a kormánynak támogatottsága. A kormányfő közben közölte: mivel Basescu nem hajlandó kinevezni a diplomácia új vezetőjét, a külügyminiszteri teendőket ideiglenesen magára vállalja. /Döntött a Voiculescu-bizottság: alkotmányt sértett az államfő. Az Alkotmánybíróság elutasította a PD óvását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő aláírta azt a határozatot, amiben jóváhagyta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ügyvezető külügyminiszterré való kinevezését. Előzőleg az államfő és a kormányfő között dúló háború következtében Basescu megtagadta a liberálisok által javasolt Adrian Cioroianu kinevezését a szaktárca élére. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói széke, valamint több kulcsfontosságú nagyköveti poszt is üresen áll. /B. T. : Tariceanu lesz a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta Berceanu szállításügyi miniszter nyilatkozatát, miszerint Tariceanu kormányfőnyomást gyakorolna az RMDSZ-re. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a teljes kormányátalakításról eddig nem tárgyalt Tariceanuval, viszont felvetettek már olyan problémákat, mint az integrációs minisztériumnak a területfejlesztési szaktárcába való beolvasztása, vagy a miniszterek számának csökkentése. /M. L. : Markó: nincs is nyomás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök-pártelnököt felhatalmazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtanácsa, hogy a Demokrata Párt (PD) nélkül hajtsa végre a kormányátalakítást. A demokraták kormányból való kizárásáról a miniszterelnök is beszélt. A liberálisok különben azt követően döntötték el, hogy a demokraták nélküli kormánnyal is számolnak, hogy a D. A. Szövetség vezetőtanácsának ülésén a két párt vezetői nem jutottak közös nevezőre a kormányátalakítás kérdésében. /F. B. : Demokraták nélküli kabinet? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A külügyminiszteri tisztséget ideiglenesen betöltő Calin Popescu-Tariceanu kormányfő bejelentette: karácsonyig meghozza a szükséges intézkedéseket a román katonák Irakból való kivonására, erre a Románia szövetségeseivel kidolgozott stratégia alapján kerülne sor. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is a román csapatok Irakból való kivonását szorgalmazta. Ezzel szemben Traian Basescu elnök kijelentette, a katonaság számára a legfontosabb a vállalt kötelezettségek betartása. Szerinte lehetséges, hogy száz katonával csökkentik az Irakban állomásozó román haderő létszámát. /Tariceanu hazahozná a román katonákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Románia kitart a regisztrációs adó behajtása mellett, sőt megváltoztatnák annak elnevezését is, „tiszta levegőjű Romániáért” adóra – jelentette ki Calin Popescu- Tariceanu kormányfő. Az uniós szakbizottság figyelmeztető levelet intézett Romániához a regisztrációs adó ügyében, mivel azt nem tartja elfogadhatónak. A regisztrációs adó miatt egyébként már több EU-tagállam ellen indított bírósági eljárást a hatóság, Magyarországot tavaly el is marasztalták az adó miatt. /Mégis marad a regisztrációs adó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Egyes források szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfő még tétovázik azzal kapcsolatban, hogy a Demokrata Párt (PD) a kabinet tagjai maradjanak, vagy sem. Információk szerint Markó Béla szövetségi elnök továbbra is államminiszteri tisztséget töltene be, Borbély László regionális fejlesztési miniszterré avanzsálna. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ mindeddig nem tárgyalt még a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a kormányátalakításról, de el tud képzelni egy ilyen megállapodást a két párt között. /SZ. K. : Kormány-alakítási tétovázások. Az RMDSZ-nek három minisztere is lehetne az új kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

További gondolkodási időre van szüksége Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek annak eldöntésére, hogy a demokratákkal, vagy nélkülük alakít új kormányt. A demokraták várakozó álláspontra helyezkedtek. A híresztelések szerint a liberális és RMDSZ-miniszterek mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is kap egy tárcát. /SZ. K. : További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

A Nokia Kolozs megyei beruházása bizonyítéka annak, hogy Romániában a gazdaság függetlenedett a politikától. Tíz évvel, vagy akár hét évvel ezelőtt az ország még a csőd szélén állt. Mugur Isarescunak, a jegybank elnökének köszönhető, aki rövid időre elvállalta kormányfői tisztséget, hogy Románia elkerülte a teljes összeomlást. Azután egyre nagyobb mértékben gyarapodott a magánszektor, s ezzel párhuzamosan szorult vissza az állam. Idén újabb termelőegységet nyitott a Microsoft, a Nokia Kolozs megyét szemelte ki, ahol a jelek szerint egy újabb mamutvállalat is megvetné lábát. Világhírű cégek a kormányválságok ellenére is szívesen jönnek Romániába. /Borbély Tamás: Független gazdaság További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Tariceanu miniszterelnök április 1-jén, vasárnap kizárta a kormányból a Demokrata Pártot. Szerinte a belpolitikai válsághelyzet egyedüli megoldása az, hogy a PNL egykori partnere nélkül, egyedül vállalja a kormányzást. Tariceanu élesen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozás a D. A. Szövetség és a kormánykoalíció közös erőfeszítésének köszönhető, az ezután jelentkező feszültségeket pedig Basescu okozta. Tariceanu szerint az államfő a liberálisok és a demokraták gyengeségeit kihasználva „robbantotta fel” a D. A. Szövetséget, amely szolid politikai konstrukciónak bizonyult. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból álló kormányt kísérel megalakítani. Az új kormányban az RMDSZ-ből származó információk szerint helyet foglal majd Markó Béla, akinek megtartják a miniszterelnök-helyettesi posztját, emellett Borbély László megkapja a regionális fejlesztési minisztériumot. A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnne meg Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter tárcája, ráadásul szóba került Korodi Attilának a környezetvédelmi minisztérium élére való kinevezése is. Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nem támogat a parlamentben olyan kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja. A Nagy-Románia Párt ugyanezt az álláspontot képviseli. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy az EU-s pénzeket kezelő minisztérium magyar miniszter kezébe kerülhet. /B. T. : Kizárta a kormányból Tariceanu a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt voksaival parlamenti többséget érhet el a miniszterelnök által javasolt PNL–RMDSZ-kormány. A liberálisoknak, az RMDSZ-nek és a szociáldemokratáknak ugyanis összesen 255 honatyájuk van a 469 képviselőből és szenátorból álló parlamentben. Az új kormány jóváhagyásához a parlament egyszerű többségére, azaz a honatyák fele plusz egy fő szavazatára van szükség. /Gujdár Gabriella, Cseke Péter Tamás: Tariceanu kihajította a PD-s nehezéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Április 3-án szavaz a parlament a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által javasolt új kabinetről. A jelölteket előzőleg a szakbizottságok hallgatják meg. Az RMDSZ-nek négy minisztere lesz az új kabinetben: Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László regionális fejlesztésért felelős miniszter, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter és Koródi Attila környezetvédelmi miniszter. A szociáldemokraták /PSD/ megszavazzák a PD nélküli átszervezett kormányt, a demokraták és liberális-demokraták azonban nem vesznek részt az ülésen. Geoana, a PSD elnöke megjegyezte: Tariceanu személyes felelőssége, ha a tekintélyes tisztségekhez jutott magyarok visszaélnének ezekkel a kiváltságokkal, és ha az RMDSZ a területi autonómia kivívására használná fel pozícióját. Nem csak az ellenzék sokallja az RMDSZ-re bízott tárcákat, a liberális pártban sincs egyetértés. Ludovic Orban szállításügyi miniszterjelölt, a PNL alelnöke például az új kormány ellen szavazott, mivel az Országos Befektető Vállalatot, amely jelenleg a szállítási tárca felügyelete alatt van, átteszik a most létrehozandó regionális fejlesztési minisztériumhoz, amelyet az RMDSZ vesz át. Az RMDSZ miniszterei nem a párt, hanem az ország érdekeit fogják szem előtt tartani – nyugtatta meg a közvéleményt Markó Béla a szövetségi elnök. – A PD nem fog bizalmat szavazni a PNL és az RMDSZ alkotta kormánynak, mivel ez a kormány „nem legitim”, jelentette be Boc, a demokraták /PD/ elnöke, azt követelve, hogy a szélhámos Tariceanu mondjon le! /Ma dönt a parlament a PNL–RMDSZ kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg április 3-án a parlament Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból áll. A kabinet beiktatásához 235 „igen” szavazatra lett volna szükség, de ezt a határt jóval felülmúlva, 302 honatya adta le támogató voksát, mindössze 27 ellenszavazatot számoltak. A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) képviselői nem szavaztak. A pluszvoksok a konzervatívoktól és a nagy-romániásoktól kerülhetett ki, hiszen egyik pártnak sem volt érdeke megbuktatni a kormányt, s ezzel előrehozott választásokat idézni elő. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is a látszat-ellenzékiség szerepét alakítja, hiszen hangsúlyozták: nem vállalnak felelősséget a kormányzásért, de Mircea Geoana pártelnök tartózkodott a kormánnyal szembeni éles bírálatoktól. A kétpárti kormány a parlament mandátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki PSD vezetői támogatásukról biztosították Tariceanu kabinetjét. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint az új kabinetnek elsősorban az EU által biztosított pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználására kell törekednie. Emlékeztetett: Románia a jelenlegi becslések szerint csak négy százalékát tudja majd lehívni az európai támogatásoknak. Hozzátette: ha ezt az arányt nem javítják legalább 15–20 százalékra, akkor az új kormány kudarcot vallott, s akkor a PSD megvonja tőle támogatását. Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy felbomlott a liberális-demokrata szövetség. Konkrétan Traian Basescu államfőt okolta emiatt. /B. T. : Megszavazta a törvényhozás az új kormányt. A kabinet nem remélt ellenzéki támogatást is kapott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A parlament szakbizottsága meghallgatta meg Korodi Attila környezetvédelmi államtitkárt, akit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a környezetvédelmi tárca vezetésével bízott meg új kormányában. Korodi Attila elmondta, a bizottsági felszólalók több mint fele támogatta elképzeléseit. /Korodi Attila bemutatta miniszteri ütemtervét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Aláírta az új kormány minisztereinek a kinevezését Traian Basescu államfő, és egyben a régi tárcavezetők visszahívását. Az új miniszterek április 5-én teszik le az esküt. A második Tariceanu-kormányt a parlament 302 szavazattal és 27 ellenszavazattal fogadta el, míg 2004-ben 265-en voksoltak rá, 200-an ellene. /M. L. : Basescu aláírta a miniszterek kinevezését. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Vitatható módon döntötte el az RMDSZ, hogy részt vesz az újabb Tariceanu-kormányban. A szövetség alapszabálya szerint a kormánykoalícióban való részvételről a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), a miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyéről pedig a Szövetségi Állandó Tanács (a Szövetségi Operatív Tanács jogutódja) dönt. Markó Béla az elmúlt héten sem az SZKT-t, sem az Állandó Tanácsot nem hívta össze. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető elmondta, a szövetség struktúrájában átmeneti állapot uralkodik. Az Operatív Tanács ugyanis megszűnt, a helyébe jövő Állandó Tanács pedig még nem alakult meg. Márton szerint azonban szükségtelen volt a testületi meghallgatás, hiszen valamennyi kormánytag átment már ezen a szűrőn akkor, amikor 2004-ben kormánytisztségbe került. /Farcádi Botond: RMDSZ kormányzati részvétel – a szabályosság határán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Április 5-én beiktatták az új Tariceanu-kabinetet, miután a miniszterek letették az esküt Traian Basescu államfő előtt. Basescu április 4-én aláírta a kormányból távozott miniszterek felmentéséről, illetve az új tárcavezetők kinevezéséről rendelkező dekrétumot, de ugyanezen a napon a néphez intézett üzenetében élesen kikelt a szerinte törvénytelen eszközökkel, a lakosságot félrevezető módon kormányzó politikusok ellen. /Letette az esküt az új kormány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Calin Popescu Tariceanu vezette új román kormányban az RMDSZ négy helyet kapott. Az egyik miniszter, Borbély László, aki az integrációs tárca átalakítása után létrehozandó fejlesztési, középítkezési és lakásügyi tárcát irányítja majd, elmondta: „Logikus volt e tevékenységek összekapcsolása, hiszen eddig is olyan tevékenységi területekkel foglalkoztam, amelyek óhatatlanul a régiófejlesztéshez kapcsolódtak”. Célkitűzései között a miniszter a lakásépítést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését említette. Borbély szerint fontosak a határon átnyúló programok. Ezzel kapcsolatban említette, hogy jó kapcsolat alakult a magyarországi féllel, így a Lamperth Mónika által vezetett minisztériummal. Korodi Attila eddigi környezetvédelmi államtitkár a tárca irányítását veszi át első emberként. Szeretné folytatni azokat a megkezdett terveket, amelyeket 2005 elején már megfogalmaztak. A közvitát különösen fontosnak tartja olyan kérdésekben, mint például a génkezelt növények – mondta. A verespataki tervezett aranykitermeléssel kapcsolatosan leszögezte: ez ügyben mindenképpen be kell tartani a román törvényes kereteket. /Hatékonyabb fejlesztést, nagyobb lakossági szerepvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azzal vádolja az átszervezett kormány hat miniszterét, hogy bizonyos külföldi, főként magyar titkosszolgálatok ügynökei vagy informátorai, anélkül, hogy neveket említett volna. Funar közölte: interpellációt nyújtott be ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök ellen. Funar szenátor szerint ezt a problémát a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban is elemezni kellene. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselőivel folytatott budapesti megbeszélésen úgy fogalmazott: „néma kisebbséginek Európa sem hallja a szavát”. Értelmezhető ez az erdélyi magyar politikai elit fejmosásaként is, amely ritkán, és igen gyengécskén hallatta a szavát a Bolyai-ügyben. Az RMDSZ az erdélyi magyar közösség jogérvényesítésének non plus ultrájaként állította be a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia megvalósítása által orvosolja az anyanyelvi oktatás gondjait. A törvény tárgyalása nem halad a parlament szakbizottságokban, a kulturális önrendelkezés pedig ugyanolyan távoli, mint két évvel ezelőtt volt. A második Tariceanu-kormány beiktatásával minden eddiginél nagyobb esély nyílik rácáfolni Hantzék megállapítására, miszerint az RMDSZ semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezéséért. Az RMDSZ most fennállása leghangsúlyosabb szerepét tölti be a bukaresti hatalomban, amelynek második embere, Markó Béla államminiszter az oktatásért felel. Vagyis főnöke annak a liberális párti oktatásügyi miniszternek, akinek alakulata valószínűleg nem maradhatott volna hatalmon az RMDSZ támogatása nélkül. /Rostás Szabolcs: A mi szavunk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./