Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Popa, Armand
5 tétel
2000. augusztus 24.
Két hete újraalakult az Aradi Magyar Diákszervezet (AMDSZ). A szervezet két réteget tömörít: az egyetemistákat és a középiskolásokat (AMESZ és AMKSZ). Az eddigi eredményekről az AMDSZ elnöke, Popa Armand beszélt: irodahelyiséget szereztek , melyet most rendbehoznak. Megszerzik az aradi magyar egyetemisták címét, s őket is levélben értesítik az AMDSZ megalakulásáról. Szeretnék Phoenix címmel a havonta megjelenő oldal elindítását. /Az AMDSZ-ben mindenki dolgozik, maga az elnök is mázol. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2000. október 11.
A Nyugati Jelen biztosított helyet a PHOENIX, az Aradi Magyar Diákszövetség havi megjelenésű lapja első számának. Megmozdult valami Aradon, megalakították az Aradi Magyar Diákszövetséget /AMDSZ/. Először is székház kellett, melynek ingyenes bérbeadását megköszönték Kovács Ildikó tanárnőnek. Egy lelkes csapat a poros raktárat rendbehozta, kimeszelte. /Gondolatok a székházról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11., Phoenix. Az Aradi Magyar Diákszövetség havi megjelenésű lapja. 1. szám/ Az AMDSZ elnöke Popa Armand, alelnöke Nagy Tamás. A Phoenix főszerkesztője Pataki Róbert.
2001. január 9.
"Az AMDSZ megalakulása óta két magyar ifjúsági szervezet működött Aradon. A tagok között ellenségeskedés volt. Az AMISZ elnöke már többször fölajánlotta az egyesülést vagy a társszervezet megalakítását, de erre eddig nem került sor. Az új évet azonban mégis együtt kezdi az AMISZ és az AMDSZ. Jan. 8-án a két elnökség közös ülést tartott. Napirenden szerepelt az együttműködést rögzítő szabályzat papírra vetése. Szabó Mihály AMISZ-elnök úgy véli, hogy a társszervezet elsődleges célja a közösségépítés. Popa Armand AMDSZ-elnök a lényeget abban látja, hogy ne legyen széthúzás az aradi magyar ifjúság körében. A két elnökség úgy döntött, megpróbál közös amatőr színjátszócsoportot alakítani, az AMISZ pedig az AMDSZ bevonásával szeretné folytatni a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaival elkezdett kötetlen beszélgetések sorozatát. /Németh Beatrix: Nem lesz több széthúzás? Társszervezet lett az AMISZ és az AMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./"
2016. június 3.
Juhász Béla Könyvbemutatója
Száraz köd
Szerda délután mutatták be Juhász Béla második, Száraz Köd című kötetét a Jelen Ház dísztermében. A délutánt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője nyitotta meg, váratlan és ünnepélyes gesztussal: Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője nevében átadta Juhász Bélának az Irodalmi Jelen prózadíját! Kicsivel több mint egy éve mutatták be ugyanezen a helyen a szerző első kötetét, melynek címe Legyőztük a rákot!, és időközben, tulajdonképpen az utóbbi két évben írásait (interjúk, jegyzetek, egypercesek) élvezettel olvashatjuk a Nyugati Jelenben és az Irodalmi Jelenben egyaránt.
A díj átadása után, de még a könyv bemutatása előtt Popa Armand zenélt a közönségnek. Zorántól, Bródy Jánostól, Bojtorjántól adott elő egy-egy dalt, valamint egyik saját számát is eljátszotta. Ezután Fekete Réka olvasott fel a könyvből, elhangzott hat rövidebb és egy hosszabb írás. A Száraz köd novellagyűjtemény, a benne szereplő írások körülbelül negyven év alatt születtek, lévén hogy a szerző fiatalkora óta írogatja őket. Ezek között vannak egészen rövidek és hosszabbak is. Stílusukat tekintve szinte mindent lefednek, de, ahogyan Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője is fogalmazott a kötet méltatásakor: „Juhász Béla egy lábbal, vagy másféllel, de inkább kettővel a föld felett jár.”
Jámbor Gyula játékot akart ajánlani a közönségnek – de túl sok ember vásárolt kötetet még a bemutató előtt –: ki kellett volna találni, mit jelentenek a grobszurdés a minella szavak. Nos, ezeket a szerző találta ki, tehát mindössze tippelni lehetett volna… Kiderült, hogy előbbi a groteszk és az abszurd, utóbbi a mini és a novella összetételéből származik. Hogy a grobszurdot példázzuk: a legelső novellában az álmodozó nő és a realista férfi vitája kerül az olvasó szeme elé. A végén elhalad egy üstökös a Föld mellett, és milliárdnyi magot szór el, az egész világot beterítve puskaporral, a számos színben pompázó, viszonylag igénytelen virággal.
A méltatás során méltatás volt, hogy helyenként Bulgakovot vagy Márquezt emlegette Jámbor Gyula, mikor a novellákról beszélt. „Őszintén csodálkoznék, ha Béla nem ismerné ezeket az írókat, de fejet hajtanék előtte novelláinak stílusáért.” Szerinte ugyanis ezekre hajaz leginkább a helyenként realista, helyenként szürrealista írásmód. Emellett kiszámíthatatlan is: sosem lehet tudni, hogyan végződik egy-egy minella (ha már bemutattuk a szót, használjuk is). Lehet, tragédia lesz a vége, de ugyanannyi esély van rá, hogy komikumra végződik, vagy valami olyanra, ami teljesen elszáll a valóságtól.
Juhász Béla több oldalát is megismerhetjük. Előrebocsájtja: kocsmában, gyűléseken és utcasarkon nem ismerkedik, de ajánlja a könyvet azoknak, akik ismerik, akik nem ismerik és akik meg akarják ismerni. Így aztán Jámbor Gyula is merte ajánlani a könyvet. Mindenkinek – hiszen tulajdonképpen erről szól az elősző helyetti pár gondolat.
A szerzőnek bár csak a második kötete, nagy népszerűségnek az olvasók körében. A bemutatót hosszas dedikáció követte, az előtérben pedig enni- és innivalót lehetett fogyasztani. Az est folyamán Miskovits Tibor és Milltaler Lajos zenéje biztosította a jó hangulatot.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Száraz köd
Szerda délután mutatták be Juhász Béla második, Száraz Köd című kötetét a Jelen Ház dísztermében. A délutánt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője nyitotta meg, váratlan és ünnepélyes gesztussal: Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen főszerkesztője nevében átadta Juhász Bélának az Irodalmi Jelen prózadíját! Kicsivel több mint egy éve mutatták be ugyanezen a helyen a szerző első kötetét, melynek címe Legyőztük a rákot!, és időközben, tulajdonképpen az utóbbi két évben írásait (interjúk, jegyzetek, egypercesek) élvezettel olvashatjuk a Nyugati Jelenben és az Irodalmi Jelenben egyaránt.
A díj átadása után, de még a könyv bemutatása előtt Popa Armand zenélt a közönségnek. Zorántól, Bródy Jánostól, Bojtorjántól adott elő egy-egy dalt, valamint egyik saját számát is eljátszotta. Ezután Fekete Réka olvasott fel a könyvből, elhangzott hat rövidebb és egy hosszabb írás. A Száraz köd novellagyűjtemény, a benne szereplő írások körülbelül negyven év alatt születtek, lévén hogy a szerző fiatalkora óta írogatja őket. Ezek között vannak egészen rövidek és hosszabbak is. Stílusukat tekintve szinte mindent lefednek, de, ahogyan Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen szerkesztője is fogalmazott a kötet méltatásakor: „Juhász Béla egy lábbal, vagy másféllel, de inkább kettővel a föld felett jár.”
Jámbor Gyula játékot akart ajánlani a közönségnek – de túl sok ember vásárolt kötetet még a bemutató előtt –: ki kellett volna találni, mit jelentenek a grobszurdés a minella szavak. Nos, ezeket a szerző találta ki, tehát mindössze tippelni lehetett volna… Kiderült, hogy előbbi a groteszk és az abszurd, utóbbi a mini és a novella összetételéből származik. Hogy a grobszurdot példázzuk: a legelső novellában az álmodozó nő és a realista férfi vitája kerül az olvasó szeme elé. A végén elhalad egy üstökös a Föld mellett, és milliárdnyi magot szór el, az egész világot beterítve puskaporral, a számos színben pompázó, viszonylag igénytelen virággal.
A méltatás során méltatás volt, hogy helyenként Bulgakovot vagy Márquezt emlegette Jámbor Gyula, mikor a novellákról beszélt. „Őszintén csodálkoznék, ha Béla nem ismerné ezeket az írókat, de fejet hajtanék előtte novelláinak stílusáért.” Szerinte ugyanis ezekre hajaz leginkább a helyenként realista, helyenként szürrealista írásmód. Emellett kiszámíthatatlan is: sosem lehet tudni, hogyan végződik egy-egy minella (ha már bemutattuk a szót, használjuk is). Lehet, tragédia lesz a vége, de ugyanannyi esély van rá, hogy komikumra végződik, vagy valami olyanra, ami teljesen elszáll a valóságtól.
Juhász Béla több oldalát is megismerhetjük. Előrebocsájtja: kocsmában, gyűléseken és utcasarkon nem ismerkedik, de ajánlja a könyvet azoknak, akik ismerik, akik nem ismerik és akik meg akarják ismerni. Így aztán Jámbor Gyula is merte ajánlani a könyvet. Mindenkinek – hiszen tulajdonképpen erről szól az elősző helyetti pár gondolat.
A szerzőnek bár csak a második kötete, nagy népszerűségnek az olvasók körében. A bemutatót hosszas dedikáció követte, az előtérben pedig enni- és innivalót lehetett fogyasztani. Az est folyamán Miskovits Tibor és Milltaler Lajos zenéje biztosította a jó hangulatot.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2017. szeptember 22.
Juhász Béla új kötetének a bemutatója
Utazás A nagy utazás körül
Zsúfolásig megtelt terem. A hátsó sorokban 25-30 fiatal szívderítő látványa. A szépen díszített asztalnál a könyvből részleteket felolvasó Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkára, Czernák Dorottya, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, akinek rajzai és illusztrációi díszítik a kötet lapjait, az izguló szerző, Juhász Béla és Jámbor Gyula szerkesztő, a méltató. Balra a zenei aláfestést szolgáltatók: Popa Armand (ének, gitár), Rudolf Anna (ének), Miscovici Tibor (hegedű), Miltaller Lajos (gitár). Nyolc ember, akinek feladata volt szerdán délután a nagyérdemű, az olvasó figyelmét szórakoztatva felhívni, beajánlani kegyeibe az idén az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelentA nagy utazás című kötetet.
A szerző nem ismeretlen az aradi közönség számára, hiszen aradi születésű író, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatói székét is betöltötte 2010–2013 között. Most szárnyra bocsátott kötete sem az első. A Jelen Ház nagytermében 2015 óta sorra mutattuk be a nagy sikernek örvendő gyógyulástörténetét, a Legyőztük a rákot, novelláskötetét, a Száraz ködöt, két, gyorsan elkapkodott interjúkötetét.
De evezzünk vissza a bemutatóra. „Nagy utazás, a vonatunk újra indul, / Nagy utazás, most a vágyunk már megint új útra visz, / Induljunk el hát megint, / Gyere velem most az ígéret szerint!”, hangzott fel Popa Armand hangján a Presser Gábor előadásában közismertté vált Nagy utazás című dal, megadva a témát és a hangulatot.
És elindultunk.
Előbb a már Juhász Bélától ismert grobszurdok és minellák (a groteszk és abszurd kombinációja, a minella pedig a mini novella rövidítése) világába. Negyven év termésének a Száraz ködből kimaradt néhány darabja és azok, amelyek már a kötet megjelenése után születtek. Fejem felett madarak, Egy élet értelme, Diákszerelem, Szerelemházasság, Lottó, Zseni – íme néhány egypercesnek a címe a harminc közül. Néggyel Fekete Réka előadásában közelebbről is megismerkedtünk, a többi az őszi–téli esték csemegéje lehet. Egy olyan világé, amelynek történéseit a szerző valószínűleg életközelből tapasztalta meg, ám az író pennája alatt elgondolkodtató, néha ironikus, néha szomorú, néha abszurd szösszenetekké alakultak.
Felolvasás, zene, méltatás, válasz a fel nem tett kérdésekre…
… és máris a kötet második részéhez értünk.
Tizennyolc, szöveges képregényféle képből nyerhetünk bepillantást, járhatunk végig öt napot az intenzíven. És nem akárhogy. Barangolhatunk a gyermekkor emlékei, az élet és halál határán, de akár a piacon is, meg-megpihenve a szerző életútjának különböző állomásain. Egy párhuzamos síkban a tanárként megélt eseményekbe is betekintést nyerhetünk.
Mire a zene véget ér, a dedikálók sora elapad, a sütemények és a borozgatás gerjesztette hangzavar elcsitul, és otthonuk kényelmében az utolsó mondat végére érve, becsukják a könyvet, rádöbbennek, hogy a kötet lapjai közötti utazás közben közelebb kerültek (akár ismeretlenül is) ismerősükhöz, barátjukhoz, Juhász Bélához.
(Ambrus M., Ferenczi A.) Nyugati Jelen (Arad)
Utazás A nagy utazás körül
Zsúfolásig megtelt terem. A hátsó sorokban 25-30 fiatal szívderítő látványa. A szépen díszített asztalnál a könyvből részleteket felolvasó Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkára, Czernák Dorottya, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, akinek rajzai és illusztrációi díszítik a kötet lapjait, az izguló szerző, Juhász Béla és Jámbor Gyula szerkesztő, a méltató. Balra a zenei aláfestést szolgáltatók: Popa Armand (ének, gitár), Rudolf Anna (ének), Miscovici Tibor (hegedű), Miltaller Lajos (gitár). Nyolc ember, akinek feladata volt szerdán délután a nagyérdemű, az olvasó figyelmét szórakoztatva felhívni, beajánlani kegyeibe az idén az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelentA nagy utazás című kötetet.
A szerző nem ismeretlen az aradi közönség számára, hiszen aradi születésű író, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatói székét is betöltötte 2010–2013 között. Most szárnyra bocsátott kötete sem az első. A Jelen Ház nagytermében 2015 óta sorra mutattuk be a nagy sikernek örvendő gyógyulástörténetét, a Legyőztük a rákot, novelláskötetét, a Száraz ködöt, két, gyorsan elkapkodott interjúkötetét.
De evezzünk vissza a bemutatóra. „Nagy utazás, a vonatunk újra indul, / Nagy utazás, most a vágyunk már megint új útra visz, / Induljunk el hát megint, / Gyere velem most az ígéret szerint!”, hangzott fel Popa Armand hangján a Presser Gábor előadásában közismertté vált Nagy utazás című dal, megadva a témát és a hangulatot.
És elindultunk.
Előbb a már Juhász Bélától ismert grobszurdok és minellák (a groteszk és abszurd kombinációja, a minella pedig a mini novella rövidítése) világába. Negyven év termésének a Száraz ködből kimaradt néhány darabja és azok, amelyek már a kötet megjelenése után születtek. Fejem felett madarak, Egy élet értelme, Diákszerelem, Szerelemházasság, Lottó, Zseni – íme néhány egypercesnek a címe a harminc közül. Néggyel Fekete Réka előadásában közelebbről is megismerkedtünk, a többi az őszi–téli esték csemegéje lehet. Egy olyan világé, amelynek történéseit a szerző valószínűleg életközelből tapasztalta meg, ám az író pennája alatt elgondolkodtató, néha ironikus, néha szomorú, néha abszurd szösszenetekké alakultak.
Felolvasás, zene, méltatás, válasz a fel nem tett kérdésekre…
… és máris a kötet második részéhez értünk.
Tizennyolc, szöveges képregényféle képből nyerhetünk bepillantást, járhatunk végig öt napot az intenzíven. És nem akárhogy. Barangolhatunk a gyermekkor emlékei, az élet és halál határán, de akár a piacon is, meg-megpihenve a szerző életútjának különböző állomásain. Egy párhuzamos síkban a tanárként megélt eseményekbe is betekintést nyerhetünk.
Mire a zene véget ér, a dedikálók sora elapad, a sütemények és a borozgatás gerjesztette hangzavar elcsitul, és otthonuk kényelmében az utolsó mondat végére érve, becsukják a könyvet, rádöbbennek, hogy a kötet lapjai közötti utazás közben közelebb kerültek (akár ismeretlenül is) ismerősükhöz, barátjukhoz, Juhász Bélához.
(Ambrus M., Ferenczi A.) Nyugati Jelen (Arad)