1946-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsún egy moldvai csángó atyafi kijelentette: fiát szeretné Csíkszeredába adni gimnáziumba. Jakab László tolmácsolta a lujzi-kalagori férfi kérését Márton Áron püspöknek. A püspöknek köszöngetően a kis Salamon Antika nyár közepén már Gyulafehérváron volt, ahol felkészítették az őszi iskolakezdésre. A csángó fiú a következő évben hozta magával falujából Horvát Antalt. Horvát Antal egy év alatt letette a vizsgát első és második osztályból, hogy Salamon Antallal egy osztályba járhasson. Mindketten leérettségiztek, onnan mentek a teológiára. Együtt szentelték pappá őket. Később Horvát Antal csíkszentdomokosi plébános lett. Ő gyűjtötte csokorba a szentszéki iratokat, amelyek a moldvai csángók magyar eredetét bizonyítják. Amikor dr. Pop Stefan, az akkori teológiai rektor románnak akarta beírni őket, tiltakoztak ellene és magyarnak vallották magukat. /Jakab László ny. plébános, tb. kanonok, Csíkszereda: A két Anti. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Ökológiai baleset történt Topánfalva közelében. A duzzasztógát vize kiöntött, a vízáradat nagy mennyiségű üledéket és iszapot sodort magával. Stefan Popescu, a Sporthalászok Egyesületének elnöke elmondta: az Állami Vízügyi Hivatal a „tettes”, miatta pusztult ki az Aranyos folyó élővilága és halállománya 25 kilométeres körzetben. Traian Matis a Fehér Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója szerint a szakemberek éppen a gát megerősítésén dolgoztak, amelyhez le kellett ereszteniük a vizet. Amikor észrevették, hogy a víz magával sodorja az iszapot és az üledéket, azonnal leállították a munkálatot. Véleménye szerint a Sporthalászok Egyesülete eltúlozta a károkat, az iszaphullám csak 7 kilométert érintett és nem 25-öt. /Újabb ökológiai baleset: szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A menekültválságról tanácskoztak az európai régiók küldöttei
Április 11–14. között a Bánság fővárosában tanácskoztak az Európai Régiók Gyűlése (Assembly of European Region) szakbizottságai. A temesvári Megyeházán sorra került négynapos európai szintű rendezvény témája a menekültválság és a terrorista támadások kezelése volt. A temesvári AER szakbizottsági üléseken több mint 200 küldött vett részt, akik Európának az unión belüli és kívüli országaiból érkeztek Temesvárra.
Az 1985-ben alapított AER az európai régiók legnagyobb független szervezete, mely 33 országból több mint 270 régiót, valamint 16 interregionális szervezetet foglal magába. Temes megye 1994-től tagja a Gyűlésnek, és mindvégig a legaktívabb régiók között volt, bizottsági elnököket és alelnököket is adott a szervezetnek. Április 14-én, csütörtökön dr. Hande Özsan Bozatli, az AER hivatalban levő elnöke és Titu Bojin, a Temes Megyei Tanács elnöke számoltak be a sajtónak a temesvári tanácskozás eredményeiről.
Az AER török elnöke megköszönte a temesváriaknak a kiváló szervezést és az aktív részvételt az Európai Régiók Gyűlése tevékenységeiben. A temesvári találkozó iránti nagy érdeklődés dr. Hande Özsan Bozatli szerint a rendkívül aktuális tematikának tudható be, ami most mindenkit foglalkoztat. „A migránsválság kezelése csak közös európai erőfeszítéssel, az érintett államok közötti együttműködéssel oldható meg. Ha az európai államok és a régiók nem működnek együtt egymással ebben a kérdésben, akkor szinte lehetetlen lesz megoldást találni” – nyilatkozta az AER elnöke.
Titu Bojin Temes megyei elnök is az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a migránsválság kezelése során, biztosítva az AER jelenlevő képviselőit, hogy Temes eleget fog tenni a kötelezettségeinek, és fel van készülve a migránsok fogadására. A megyei elnök szerint szükség esetén, átmeneti időre Temes és Arad is képes bizonyos számú migráns fogadására. Bojin elégtétellel nyugtázta, hogy nagy volt az érdeklődés az AER temesvári rendezvénye iránt, és a házigazdáknak sikerült megfelelő környezetet biztosítaniuk a kényes témák megvitatásához az európai küldötteknek.
Titu Bojin búcsúzóul egy a temesvári Dómot ábrázoló Ștefan Popa Popa’s-festménnyel lepte meg dr. Hande Özsan Bozatli elnök asszonyt, aki a sajtótájékoztató után máris indult a repülőtérre.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen Hunor: a kormány belátta tévedését
A bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást – reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke február 4-én, szombaton arra, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök bejelentette: a kabinet hatálytalanítani fogja a nagyszabású tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
„Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy – egy széles körű vita után – módosítsuk a Btk.-t a parlamentben” – idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.
Az MTI emlékeztet, román sajtó korábban a parlamenti többség egységének meglazulásaként értelmezte azt, hogy az RMDSZ bírálta a PSD-ALDE kormánykoalíciót – amellyel decemberben parlamenti együttműködési megállapodást kötött –, amiért kormányrendelettel módosította a büntetőjogot. Az RMDSZ-frakció a parlamenti pártok közötti egyezséget javasolt, amelyben minden politikai alakulat vállalná, hogy kormányra kerülése esetén nem fogja sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t és a büntetőeljárást.
A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Madalina Dobrovolschi, Klaus Johannis államfő szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicușor Dan, a – mostanihoz hasonló civil mozgalmakból született, ellenzéki – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének" nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. A Btk.-módosító kormányrendelet hatályának felfüggesztését közigazgatási bíróságtól kérő Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
Romániában az utóbbi két évtized legnagyobb tiltakozó mozgalmát váltotta ki az, hogy a szociálliberális kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezése nélkül kedd este a kormányülés napirendjén nem szereplő sürgősségi rendelettel módosította a büntetőjogot. Az ország nagyvárosaiban estéről estére százezrek tüntettek az intézkedés ellen, amelynek szerintük valódi célja az, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól.
Országszerte százezrek vonultak utcára szombaton is. Bukarestben több mint 90 ezren tüntettek, Temesváron (ahol egy kiáltványt is elfogadtak) és Kolozsváron pedig mintegy 40-40 ezer ember gyűlt össze a Főtéren. Az Agerpres szerint a kincses városi megmozduláson Ştefan Pop 70 éves forradalmár 1989-ben kilyukasztott nemzeti zászlaját egy kétéves kisfiúnak ajándékozta, aki apjával vonult fel a tüntetésen. Nagyszebenben mintegy 25 ezer tiltakozó gyűlt össze, de Erdély, a Partium és a Bánság más nagyvárosaiban is sok ezren folytatták a tüntetést.
Krónika (Kolozsvár)